J�n. IX. R�SZ

J�n. 9,1–12. A vakon sz�letett meggy�gy�t�sa.

A csoda bevezet�se pontosabb id�meghat�roz�st nem tartalmaz. Tipikus �tvezet�, bevezet� formul�val kezd�dik az esem�ny elbesz�l�se (Mk 2:14; 1:16; 2:23; Mt 9:27). Minden l�nyegtelen k�r�lm�nyt mell�zve arra ir�ny�tja figyelm�nket, ami fontos. Ez az egyetlen olyan csoda az evang�liumban, amelynek a szerepl�je sz�let�s�t�l fogva hordozta nyomor�s�g�t. Az ApCsel-ben m�g k�t esetr�l tudunk (ApCsel 3:2; 14:8). A vak megpillant�sa ind�tja el a p�rbesz�det J�zus �s tan�tv�nyai k�z�tt. K�rd�s�k koruk �ltal�nos felfog�s�t t�kr�zi, amely szerint a betegs�g egy saj�tos b�n b�ntet�se (2M�z 20:5; 5M�z 5:9). J�zus elutas�tja a b�n �s betegs�g k�rd�s�nek a kor�ban elterjedt meg�t�l�s�t. Egy�ltal�n nem megy bele a b�n �s betegs�g �sszef�gg�se bonyolult k�rd�s�nek megvil�g�t�s�ba. Mindenesetre azt vil�goss� teszi, hogy van �rtatlanul v�llalt �s viselt szenved�s is. A szenved�s �s a b�n �sszef�gg�s�nek a szimplifik�l� meg�t�l�se nem j�rhat� �t. M�r az �sz�vets�g emberei is tudt�k, hogy m�s az elm�let �s az �let. A szenved�s, az emberi nyomor�s�g nyilv�nval�v� teheti Isten munk�j�t. J�zus, amikor a k�l�nb�z� nyomor�s�gokban szenved� embert l�tta, megk�ny�r�lt rajta �s orvosolta baj�t. Amikor az �hez� sokas�got l�tta, megel�g�tette �ket (Jn 6), amikor a lepr�ssal tal�lkozott, megtiszt�totta (Mk 1:41). N�pe olyan volt, mint a p�sztor n�lk�li juhok (Mk 6:34): Minden emberi nyomor�s�g kih�v�s annak a megsz�ntet�s��rt tett l�p�sekre. A csoda az irgalmas Isten szeretet�nek jele, aki megv�ltoztatja a seg�ts�gre szorul� ember helyzet�t. K�ldet�s�kr�l sz�l, feladatukr�l besz�l, amelyet az Atya megb�z�sa alapj�n kell teljes�teni addig, am�g az arra kiszabott id� tart. J�zus k�ldet�s�nek tartalma �s ideje egyar�nt annak hatalm�ban van, akit�l megb�zat�s�t kapta. A nappal a munk�lkod�sra sz�nt id�, a lehet�s�gek alkalma. Az �jszaka, amely k�veti a nappalt, hat�rt szab a munk�lkod�sra adott alkalomnak. J�zus a k�ldet�se teljes�t�s�re adott alkalmat �rt�keli �s haszn�lja ki. Jelenl�te �letet jelent� �ld�s a vil�g sz�m�ra. K�ldet�se sokkal nagyobb k�rnek sz�l, mint amennyi abb�l l�that�. A gy�gy�t�s az �kori szok�snak megfelel�en t�rt�nik. J�zus a ny�lat gy�gy�t� munk�ja sor�n m�g egy esetben alkalmazza (Mk 7:33) az evang�liumi bizonys�gt�tel szerint. A ny�lnak az �korban gy�gy�t� er�t tulajdon�tottak. A r�mai t�rt�net�r�, Tacitus, Vespasianus (Kr. u. 9–79.) cs�sz�rr�l jegyzett fel k�t hasonl� esetet. Egy vak �s egy beteg kez� ember gy�gyult meg ily m�don (Tacitus, Hist. 4:81). J�zus gy�gy�t�si elj�r�s�val megszegi a szombatot, mert sarat k�sz�t, ami tiltott a t�rv�ny szerint. A vak szem�re helyezte, �s elk�ldte a Silo�m tav�hoz, hogy mosakodjon meg. Ez voltak�ppen egy t�bb t�b�l �ll� v�zgy�jt�, amelyet Gihon forr�sa (M�ria-forr�s) t�pl�l. A vak sz�m�ra az elk�ld�s volt a hit pr�b�ja (2Kir 5:10–14). A Silo�m neve eredetileg: „v�zvezet�k”, „ki�ml�s”. Az evang�lista a sz� (s�l�h) passz�vumi participium�nak a jelent�s�t veszi, ami azt jelenti: „k�ld�tt”, ezzel utalva J�zus messi�si k�ldet�s�re, aki �gy van ott n�pe k�r�ben �s �gy munk�lkodik, mint Isten k�ld�tte. Az � k�ldet�se nyom�n gy�gyul meg a beteg. A vakon sz�letett engedelmeskedett J�zus szav�nak, �s �gy t�rt vissza az elk�ld� szav�nak teljes�t�se ut�n, mint aki l�tott. J�zus �tmutat�s�nak teljes�t�se gy�gyul�st jelent. �rthetetlen csoda t�rt�nt. J�zus gy�gy�t� ereje isteni k�ldet�s�nek jelek�nt a vakon sz�letett ember szemeit megnyitotta annak bizonys�g�ul, hogy � a vil�g vil�goss�ga, az irgalmas Isten k�ld�tte. A hirtelen bek�vetkezett gy�gyul�s nagy csod�lkoz�st sz�l. Szomsz�dok, ismer�s�k hinni sem akarj�k a dolgot. A csoda a vak ismer�sei k�r�ben hihetetlennek t�nik. N�melyek mindenk�ppen racion�lis s�kra terelve a dolgot, megpr�b�lj�k k�ts�gbe vonni, hogy a vak szem�lye azonos a meggy�gy�tott ember szem�ly�vel. � azonban nemcsak azt teszi egy�rtelm�v�, hogy � volt az �ltaluk ismert vak, hanem azt is, hogy J�zus hogyan gy�gy�totta meg. A meggy�gyult ember hitelesen sz�l J�zus tett�r�l, arr�l azonban nem tud felvil�gos�t�st adni, hogy hol van a csod�latos orvos.

J�n. 9,13–23. A meggy�gyult ember �s sz�lei kihallgat�sa.

A helyzet azonnal ki�lez�dik, amint a farizeusok tudom�s�ra jut a gy�gy�t�s. �ket els�sorban nem J�zus gy�gy�t�si csod�ja �rdekli, hanem sokkal ink�bb a szombatt�rv�ny megszeg�se. A gy�gy�t�s t�rt�net�r�l ez�rt azt k�rdezik meg, aki vak volt, �s most l�t. Az k�ts�gtelen, hogy a korabeli szombatt�rv�nyt J�zus megs�rtette, mert sarat k�sz�tett, s ezzel munk�t v�gzett. Gy�gy�tott, �s ezt csak �letment�s alkalm�val lehetett megtenni. A vak szem�t megkente, az �ltala ny�llal elk�sz�tett massz�val, ami szint�n s�rtette el��r�sukat. J�zus mint a t�rv�ny Ura azonban szuver�n �r, �s az � el��r�saikat m�s esetben is f�lretette az�rt; hogy val�ban az embereknek szolg�ljon. A meggy�gy�tott bizonys�gt�tele kett�s hat�st �r el a farizeusok k�r�ben. Vannak, akik kitartanak amellett, hogy J�zus b�n�s, mert megszegte a t�rv�nyt: csak ennyit l�tnak meg abb�l, ami t�rt�nt. Vannak, akik sz�m�ra a gy�gy�t�s J�zus isteni eredet�nek, k�ldet�s�nek legitimit�s�t bizony�tja. B�n�s ember nem k�pes a vakok szemeit meggy�gy�tani. Vannak, akik helyes k�vetkeztet�sre jutnak J�zus tette, J�zus munk�ja nyom�n. A meggy�gy�tott pr�f�t�nak tartja �t, vagyis pozit�van �rt�keli, Isten k�ld�tteinek a sor�ba tartoz�nak tartja. A pr�f�t�k gyakran adtak csod�latos jelt arr�l, hogy Isten ereje nyilv�nul meg �ltaluk (2M�z 4:1–17; 1Kir 18). A hittapasztalat alapj�n megfogalmazott bizonys�gt�tel Isten munk�j�r�l sz�l akkor is, ha nem a szak�rt�k pontos teol�giai t�ziseit alkalmazza. J�zus szem�ly�t megbecs�li akkor is, ha nincs kell� ismerete ahhoz, hogy pontos, teol�giailag helyes meghat�roz�st adjon r�la. A zsid�k hitetlens�ge megd�bbent�: nem hiszik, hogy vak volt az, aki most l�t �s gy�gyul�s�nak t�rt�net�r�l sz�molt be el�tt�k. Ez�rt el�h�vatt�k a vak sz�leit is, hogy kihallgass�k �ket. A sz�v kem�nys�ge, a trad�ci�hoz val� merev ragaszkod�s, a kell� rugalmass�g hi�nya akad�ly az �l� Isten felismer�s�ben �s j� munk�ja helyes �rt�kel�s�ben. A rosszindulat vakk� tesz, a szeretet l�ttatja meg a val�s�got. A vak sz�lei nem a farizeusok oldal�n �llnak, azonban �k nem voltak szemtan�i fiuk gy�gy�t�s�nak, �gy csak azt tudj�k �k is, amit elmondott. Mindenesetre azt tan�s�tj�k, hogy az � fiukr�l van sz�, �s azt is, hogy vak volt, most pedig l�t, de hogy ez hogyan t�rt�nt, arr�l nem tudnak. A sz�l�k a fi�ra mutatnak, mint aki el�g �rett m�r ahhoz, hogy hitelesnek sz�m�tson a besz�mol�ja. A sz�l�k vallom�s�t a farizeusokt�l val� f�lelem motiv�lja, b�r az igazs�got �gy sem hallgatt�k el. F�ltek att�l, hogy kiz�rj�k �ket a zsinag�g�b�l, vagyis elz�rj�k az Isten tisztelet�nek lehet�s�geit�l (Ezsd 10:8). Ez�rt t�rnek ki a tov�bbi k�rd�sek el�l, b�r a t�nyeket nem hallgatt�k el. Ezek a t�nyek nem igazolj�k a farizeusok felt�telez�seit, a val�s�g J�zus mellett sz�l.

J�n. 9,24–34. A meggy�gy�tott ember �jabb kihallgat�sa �s kik�z�s�t�se.

A farizeusok az �jabb kihallgat�ssal valamilyen terhel� adatot igyekeznek nyerni, aminek seg�ts�g�vel az igazs�got el lehetne hallgattatni. A lelki, szellemi terror eszk�z�vel igyekeznek nyom�st gyakorolni a meggy�gyult emberre. Megesketik, hogy �lljon az igazs�g oldal�ra (J�zs 7:19), ami term�szetesen nem lehet m�s, mint az, hogy egyet�rt az � v�lem�ny�kkel, amely J�zust elmarasztalja. A maguk oldal�ra akarj�k �ll�tani �t, hiszen meggy�z�d�s�k szerint egyed�l �k vannak a helyes ismeret birtok�ban. J�zus, mivel a szombatt�rv�nyt megszegte, b�n�s: ki van z�rva, hogy egy b�n�snek legyen hatalma ahhoz, hogy csod�t tegyen. Az �sz�vets�gi gondolkod�s szerint Isten a b�n�s im�ds�g�t nem hallgatja meg (J�b 27:9; Zsolt 27:9; �zs 1:15; Ez 8:18), viszont az igazak k�ny�rg�s�t meghallgatja (Zsolt 34:16; 145:19; P�ld 15:29). A meggy�gyult ember felelete rendk�v�l �gyes. � nincs abban a helyzetben, hogy a t�rv�ny kazuisztikus bonyolult magyar�zat�nak valamennyi r�szlet�t ismerje, �tl�ssa, e tekintetben �ppen ez�rt nem tud nyilatkozni J�zus b�n�s volt�t illet�en. Egyet azonban tud, �s ez sz�m�ra d�nt� dolog, a legfontosabb ismeret: „vak voltam �s most l�tok”. Ez a letagadhatatlan t�ny �s az egyetlen igazs�g. A vak ember a saj�t maga egzisztenci�j�ban �lte �t azt a m�lyre hat� v�ltoz�st, amit a J�zussal val� tal�lkoz�s jelent. Ezzel a nyilatkozat�val, amellyel szil�rdan �ll�st foglalt az igazs�g mellett, teljes�tette a farizeusok k�r�s�t: dics�s�get adott az Istennek. A gy�gyul�s t�ny. Ennek alapj�n a farizeusi �ll�spontnak is el kellene mozdulni a holtpontr�l. �k azonban tov�bb k�rdeznek. Ugyanazt k�rdezik. Isten n�p�nek tagjai nem az igazs�got keresik, hanem t�mpontokat a maguk igazol�s�ra. Ez az egyszer� ember el�g okos ahhoz, hogy nem ism�tli meg kor�bbi elbesz�l�s�t, nehogy belek�thessenek, ha valamit esetleg nem pontosan ism�tel, csup�n hivatkozik, utal arra, amit kor�bban m�r hallottak. K�rdez � is. A k�rd�se eszm�ltet, �s meger�s�ti az � pozit�v �ll�sfoglal�s�t J�zus mellett. A farizeusokat felh�bor�tja k�rd�se. Tiltakoznak �s �rz�keltetik a k�l�nbs�get, ami k�zt�k van. A meggy�gyult J�zus tan�tv�nya, �k M�zes�. M�zes tekint�ly�t elismerik, J�zus�t nem. Az � ismereteiket tekintik Isten k�vetei abszol�t m�rc�j�nek, pedig az meglehet�sen hi�nyos. A hi�nyos ismeretek abszolutiz�l�sa akad�lya a helyes �s teljes ismeret megszerz�s�nek. J�zus szem�ly�r�l val� hi�nyos ismereteik nem arra ind�tj�k a farizeusokat, hogy kieg�sz�ts�k azokat, hanem arra, hogy elz�rk�zzanak t�le. A kihallgat�s sor�n egyre vil�gosabb� v�lik, hogy a meggy�gy�tott ember nemcsak l�t, hanem �t is l�t rosszindulat�, J�zust minden�ron elmarasztalni igyekv�, a maguk helytelen koncepci�j�t v�d� k�rd�seiken. Ismereteik hi�nyoss�ga miatt elmarasztalja �ket, �s a kihallgat�s kezdet�n el�adott t�tel�kre eszm�ltetve ism�tli meg azt a t�nyt, ami csod�latos, ami Isten rendk�v�li tette J�zus �ltal, amellyel �t igazolja: Egy sz�let�s�t�l fogva vak ember szem�t megnyitotta. Isten van vele, az�rt k�pes rendk�v�li tettekre, a rem�nytelen helyzetben l�v� ember sors�nak megv�ltoztat�s�ra. – A vak ember J�zus tette nyom�n l�t �s l�ttatni igyekszik a val�s�got, az igazs�got. – Nem b�n�s az, akit �k annak tartanak; val�s�g az, amit k�ts�gbe vonnak: az igazs�g az, ami �s aki ellen tiltakoznak. – Mivel a kihallgat�s nem azt az eredm�nyt hozta, amit v�rtak; mivel koncepci�jukat a megid�zett tan� nem igazolta, s�t �ket marasztalta el jogosan, b�n�snek nyilv�n�tva �t, s�rtve �rezve magukat, kirekesztett�k, kiz�rt�k �t a vall�si k�z�ss�gb�l. – Megs�rt�dni az igaz sz� miatt, a hatalom eszk�z�vel eln�m�tani az igazs�got, �s lehetetlen, neh�z helyzetbe hozni azt, aki annak hangot ad, ez az, ami itt t�rt�nt M�zesre �s a t�rv�nyre val� hivatkoz�s alapj�n. Isten n�p�nek vezet�i kivetett�k a gy�lekezetb�l azt, aki bizonys�got tett J�zus cselekedet�r�l.

J�n. 9,35–38. J�zus p�rtfog�s�ba veszi a kitasz�tott embert.

Krysostomos (meghalt 407), a h�res konstantin�polyi p�tri�rka ezt mondta: „A zsid�k kitasz�tott�k �t a templomb�l, de a templom Ura megkereste �s megtal�lta.” J�zus soha nem hagy senkit cserben, aki r�la bizonys�got tesz, aki az igazs�got minden k�r�lm�ny k�z�tt, ha kell, mindenkivel szemben v�llalja. A meggy�gyult ember nem maradt egyed�l. J�zus k�rd�ssel ind�tja a besz�lget�st. Egyenes, szem�lyes, l�nyeget �rint� a k�rd�s. Ugyanilyen a v�lasz. �szinte, vil�gos, tiszta besz�d, amely az ismeret hi�ny�t nem leplezi. Ez a p�rbesz�d annak a jele, hogy a J�zus szem�ly�re vonatkoz� hi�nyos ismeret teljess� lehet, �s a munk�ja nyom�n megsz�letett benyom�s �ntudatos, szil�rd hitt� lehet, ha az emberben megvan a k�szs�g arra, hogy figyeljen a kijelent� �rra �s bizalommal fogadja szav�t. J�zus nem az Emberfi�ra vonatkoz� elm�leteket k�zli, hanem �nmag�ra mutat. � az, aki beteljes�tette Isten �g�reteit �s hitelesen sz�l r�la. � az, aki emberi m�don az �l� Istent hozza k�zel az emberhez. A meggy�gyult ember hittel v�laszol a vele besz�l� �r kijelent�s�re, �s Istenk�nt tiszteli �t. J�zus csod�ja kett�s. A vak szeme ugyanis nemcsak annyit l�t az �letb�l �s J�zusb�l, amit egy eg�szs�ges szemmel rendelkez� ember l�that, hanem ann�l l�nyegesen t�bbet. L�tja J�zusban a Messi�st, az emberben az Istent. J�zus a m�g�tte l�v� tapasztalatot t�m�ren �sszegzi. Az�rt j�tt a vil�gba, hogy az �t�let v�gbemenjen: akik nem l�tnak, l�t�st nyerjenek, akik l�tnak, vakok legyenek. Hogy ki melyik csoportba tartozik, att�l f�gg, hogy mit v�laszol J�zus kijelent�s�re, megsz�l�t� szav�ra. A vak is csak akkor l�t, ha J�zus kijelent�s�t hittel fogadja, a l�t� pedig csak akkor lesz vakk�, ha a szeme l�tt�ra �s f�le hallat�ra zajl� esem�nyekre, a kijelent� J�zus hitre sz�l�t� szav�ra elutas�t�ssal v�laszol. – A kegyelem �t�lett� v�lik, ha az ember nem �l vele. J�zus hitre sz�l�t, hogy l�t�st adjon. A farizeusok tal�lva �rzik magukat J�zus szava nyom�n. J�zus a k�rd�s�kre adott v�lasz�ban �rz�kelteti vel�k, hogy a gy�gyul�s az � eset�kben is azzal kezd�dne, ha felismern�k t�nyleges helyzet�ket, �s k�szek lenn�nek v�ltoztatni azon. �ltatj�k �magukat, �gy mozd�thatatlanok, gy�gy�thatatlanok, azaz a b�n�k megmarad. – B�nbocs�natot az nyerhet, aki elfogadja. Az �ntelts�g, a g�g vakk� tesz, akad�lyozza a tiszta l�t�st. J�zus a k�rdez� farizeusok konkr�t tapasztalat�t �sszegzi, �s annak �rt�kel�s�t adja az � eset�kre n�zve.

J�n. X. R�SZ

A 10. r�sz eg�szen �j t�m�t vet fel �s �gy kapcsol�dik a 9. r�szhez. A j� p�sztorr�l �s a vele kapcsolatos k�rd�sekr�l sz�l� tan�t�st foglalja mag�ban. A Kr. u. 31. �v okt�ber 18-�n tart�ztatt�k le �s ki is v�gezt�k R�m�ban Seianust. Ennek a h�re hamar eljutott Jeruzs�lembe, hiszen minden bizonnyal a leggyorsabb titkos fut�r igyekezett eljuttatni megb�z�j�nak. Jeruzs�lemben ugyanis t�bb olyan ember is volt, akinek l�tk�rd�s volt az, hogy ekkor politikai t�ren ir�nyt v�ltson, �s bizonyos akt�kat megsemmis�tsen. Pil�tus, Kajaf�s �s Her�des Agrippa l�zasan igyekezett menteni poz�ci�j�t. Siker�lt mind a h�romnak. J�zus val�sz�n�leg ezekben a napokban mondta el a p�sztor-ig�ket. R�szben az adott szitu�ci�ra val� tekintettel, m�sr�szt az �sz�vets�gi trad�ci� (Zak 11:4–17) alapj�n joggal sz�m�thatott arra, hogy hallgat�i akkor is meg�rtik, ha nem besz�l eg�szen ny�ltan (Ez 34:1kk.; Jer 23:1–4; Zsolt 78:70–72; Mik 5:4). A p�sztorr�l �s a ny�jr�l sz�l� k�p az �sz�vets�gben gyakori Istennek Izr�elhez vagy a vezet� embereknek, els�sorban kir�lyoknak �s f�papoknak a n�phez val� viszonya szeml�ltet�s�re. J�zus arra haszn�lja ezt a k�pet, hogy az igazi �s hamis vezet�kr�l sz�l� tan�t�s�t szeml�letess� tegye, szembe�ll�tva egym�ssal a k�tf�le t�pus� vezet�t. Ez az utols� nagy besz�d, amelyet J�zus ellenfeleivel folytat.

J�n. 10,1–6. A p�ld�zat.

�nnep�lyes kett�s „�men” vezeti be a j� p�sztorr�l sz�l� tan�t�st. J�zus ezzel hangs�lyozza besz�de jelent�s�g�t. A p�ld�zat a palesztinai viszonyokat t�kr�zi. Az akol a h�zat k�ker�t�ssel beker�tett udvar, ahov� �jszak�ra a juhokat beterelt�k. A tolvaj nem f�rhetett hozz� k�nnyen a juhokhoz. A p�sztor naponta kivitte a legel�re a ny�jat. � szabadon j�r ki-be az ajt�n – ez is mutatja, hogy p�sztor. Az �r is ismeri. A p�sztor a ny�j el�tt ment, nem maga el�tt hajtotta. A juhok k�vett�k �t, mert ismert�k a hangj�t. Idegen ut�n nem mentek. J�zus rejtett besz�d form�j�ban tan�tott, a farizeusok nem �rtett�k meg, amit mondani akart. A paroimia (= logos apokryphos) rejtett besz�d, p�ld�zat. J�zus a p�ld�zat �ltal megvil�g�tja n�p�hez val� viszony�t �s sz�l ellenfeleinek a n�ppel val� kapcsolat�r�l. A tiszta sz�nd�k �s a n�pe jav�t szolg�l� tettek alapj�n ragaszkod�s, bizalom jellemzi ezt a viszonyt. Ennek az ellenkez�je �rv�nyes ellenfeleire. Elvakults�guk azonban akad�lyozza �ket abban, hogy meg�rts�k a p�ld�zatot. A f�l�nyess�g �s hamis �ntudat akad�lya J�zus kijelent�se meg�rt�s�nek.

J�n. 10,7–15. A j� p�sztor �let�t adja a juhok�rt.

�jra kett�s „�men” vezeti be J�zus besz�d�t, amelyben megvil�g�tja a p�ld�zat k�pes kifejez�seit. Az ajt� �s a p�sztor k�p�t egyar�nt a maga szem�ly�r� vonatkoztatja. �nnep�lyes form�ban tan�t k�ldet�s�r�l �s annak jelent�s�g�r�l n�pe sz�m�ra. Arr�l sz�l, hogy n�pe jav�t jelent� szolg�lathoz �ltala vezet az �t. Aki nem a vele val� kapcsolat �s felhatalmaz�s alapj�n akar a n�phez k�zel�teni, az �rtalm�ra van annak, �s eredm�nytelen az akci�ja. J�zus azonban nemcsak a juhokhoz vezet� lehet�s�get biztos�tja, hanem az Aty�val val� kapcsolatot, az �lethez vezet� lehet�s�get is. � az, aki nemcsak val�di szolg�kat ad n�p�nek, hanem az �let felt�tel�t, lehet�s�g�t aj�nd�kozza nekik. �sz�vets�gi k�pekkel fejezi ki k�ldet�se jelent�s�g�t �s c�lj�t (Zsolt 118:20). � a n�p megtart�ja, aki v�delmet, biztons�got, szabads�got jelent sz�mukra. A gy�lekezetnek Krisztus biztos�tja az �dv�ss�get, � az �let er�inek k�zvet�t�je. Ellenfelei c�lja a n�p �let�nek puszt�t�sa, megsemmis�t�se. Az ellens�g nemcsak k�rt okoz, hanem az �letet is vesz�lyezteti. J�zus elj�vetel�nek c�lja az �let aj�nd�ka, ami nem csup�n a puszta l�tet jelenti, hanem ezzel egy�tt mindazt, ami azt boldogg� �s kellemess� teszi. �, aki �t a juhokhoz, �t a juhok sz�m�ra is az �rtelmes, tartalmas, boldog, �r�k �lethez. A 11. verssel v�ltozik a k�p. Itt �ri el J�zus kijelent�se a cs�cspontj�t, �s a k�pes besz�d val�s�gr�l sz�l� besz�dd� lesz. � ugyanis az a p�sztor, a j� p�sztor, aki modellje mindazoknak, akik erre a tisztre nyernek elh�v�st. A legnagyobb �ldozatra is k�sz a juhok�rt: �let�t adja �rt�k. Ebben teljesedik ki az Aty�t�l kapott k�ldet�se (�m 3:12; 2M�z 22:12; 1S�m 17:34–36; �zs 31:4). A b�res �s minden m�s szolga, aki �gy dolgozik a ny�j k�r�l, hogy nem tartoznak hozz� a juhok, amikor vesz�lyt l�t, nem �rt�k k�zd, hanem a maga �let�t menti. A b�res nem hoz �ldozatot az�rt, hogy a juhokat megmentse, nem veszi fel a harcot az ellens�ggel, hanem csak mag�ra gondol, a ny�j pedig pr�d�v� lesz (Zak 11:6). A b�res nem a juhokkal t�r�dik, hanem mag�val �s a haszonnal. Hi�nyzik bel�le az, ami a p�sztort p�sztorr� teszi: a minden �ldozatra k�sz szeretet. Dolgozik b�r�rt, de semmit nem kock�ztat a juhok�rt. Miel�tt J�zus tan�t�s�nak ezt a gondolati egys�g�t lez�rn�, megism�tli �s ezzel hangs�lyoss� teszi azt a kijelent�st, amely az � p�ratlanjelent�s�g�t tolm�csolja n�pe sz�m�ra. Az agathos fogalma helyett a p�sztor jelz�jek�nt a kalos fogalm�t haszn�lja. Ez azt jelenti, hogy � az a p�sztor, aki nemcsak olyan �rtelemben j�, hogy erk�lcsileg feddhetetlen, hanem azzal a tulajdons�ggal is rendelkezik, ami �t vonz�v�, megnyer�v� teszi. A j� p�sztor nem riasztja, hanem vonzza a maga szem�lyi adotts�gaival a juhokat. Egzisztenci�lis k�z�ss�gben, szem�lyes kapcsolatban van vel�k. Egy�tt �l vel�k. Azt a kapcsolatot �li meg a f�ld�n az emberekkel, amelyet a mennyei Aty�val �l �t. Az Atya egzisztenci�lis k�z�ss�gben van a kijelent� �rral �s � ugyan�gy az Aty�val. Az ismeret tartalma bens�s�ges �letk�z�ss�get, elszak�thatatlan kapcsolatot jelent, melyben mindk�t f�l k�lcs�n�sen megtal�lja �r�m�t �s boldogs�g�t. J�zus kijelenti, hogy a legnagyobb �ldozatra k�sz n�p��rt. – A ny�jat k�t veszedelem fenyegeti. Az egyik a k�ls� ellens�g: a ragadoz� farkasok; a m�sik a bels� ellens�g: azok, akik k�r�lte vannak, de nem p�sztori lelk�lettel forgol�dnak – a b�resek.

J�n. 10,16. �s lesz egy ny�j �s egy p�sztor.

J�zus meghirdeti az �g�retes, rem�nyteljes j�v�t minden n�p sz�m�ra. Akkor, amikor m�g n�pe tagjaival is vit�ban van, l�tja �s l�ttatja azt a j�v�t, amikor nemcsak n�pe, hanem a n�pek is, �s nemcsak a n�pek fiai, hanem n�pe tagjai is egym�sra tal�lnak �s vele egy�tt lesznek. J�zus a n�pek k�r�ben megsz�lal� evang�liumi munk�r�l �s annak �g�retes kiteljesed�s�r�l �s beteljesed�s�r�l, a pr�f�ci�k val�ra v�l�s�r�l (�zs 42:6; 49:6; 58:8) rendk�v�l r�viden, t�m�ren, de nagyon nagy t�vlatot mutatva sz�l. Munk�ja, amelyet k�ldet�se szerint Izr�el k�r�ben v�gez (Mt 10:5–6; 15:24), a n�pek k�r�ben folytat�dik (Mk 16:15; Mt 28:19), �s eredm�nyes lesz (Mt 8:11; Lk 13:28). J�zus Krisztus f�s�ge alatt v�g�l az eg�sz vil�g minden n�p�nek k�l�nb�z� fajt�i egyes�lnek. Nyilv�nval�v� v�lik, hogy – j�llehet az �dv�ss�g Izr�elb�l t�mad – az �dv�z�t� nemcsak Izr�el�, hanem minden n�p�. J�zus a vil�g megv�lt�ja (Jn 4:42; Ez 37:22–24; 34:23; H�s 1:11; Mik 2:12; Ef 2:14–22; 4:4–6; Jn 17:11.21–23).

J�n. 10,17–18. Az Atya szeretete �s a Fi� engedelmess�ge.

J�zus eg�sz �lete az Atya �tmutat�sa szerint alakult. K�szs�gesen mag��v� tette az Atya terv�t, �s �nk�nt v�llalta annak teljes�t�s�t akkor is, ha ez az �let�be ker�lt. Hatalma van arra, hogy rendelkezz�k �nmag�val. Ezt a lehet�s�get azonban � nem arra haszn�lja, hogy elszak�tsa mag�t t�le, hanem arra, hogy teljes�tse akarat�t. J�zus �nk�nt v�llalja �lete fel�ldoz�s�t a vil�g�rt, �s megj�vend�li, hogy a hatalma kiterjed az �letre �s hal�lra egyar�nt. Az �let er�i �s a hal�l er�i felett egyar�nt rendelkezik. Az �let szabad d�nt�s�n alapul� fel�ldoz�s�t �jra az �lete felv�tele k�veti. J�zus hatalm�val nem �gy �l, ahogy neki tetszik; hanem �gy, ahogy az �sszhangban van az Atya tetsz�s�vel. Hatalm�val �gy �l, ahogy az Atya k�v�nja. Isten Fi�nak lenni hallatlan nagy lehet�s�g �s v�gtelen nagy felel�ss�g. A legnagyobb kiv�lts�g J�zus eset�ben a legnagyobb �ldozat v�llal�s�val p�rosul: �nk�ntes engedelmess�g az Atya ir�nt a teljes bizalom jegy�ben. J�zus ism�telten hangs�lyozza, hogy a hal�lt �nk�nt v�llalta. Sz�m�ra ez nem a veres�g jele, hanem a gy�zelem�, nem olyan h�l�, amelyb�l nem tudott kiszabadulni, nem olyan zs�kutca, amelyb�l nincs ki�t, hanem olyan �ldozat, amely alapj�n szabadok lehetnek azok, akiket eg�sz �let�kben a hal�lf�lelem gy�t�r, jel a hal�lon �t vezet� �letre. J�zus nem elvesztette a maga �let�t, hanem �nk�nt adta oda. �nk�nt vette mag�ra a keresztet, hogy annak �tk�t�l megszabad�tsa az embert. Ez volt az Atya akarata a Fi� sz�m�ra. Ezt a Fi� teljes�tette, mert hatalm�t az Isten �s az emberek ir�nti szeretet motiv�lta. Az igazi engedelmess�g, amely a teremtett vil�g jav�t szolg�lja, szeretetb�l sz�letik. A szeretet ind�t�s�ra m�k�d� hatalom �letet jelent minden embernek.

J�n. 10,19–21. Megsz�llott vagy Isten Fia?

Azok az emberek, akik J�zus k�r�l voltak – mint ahogyan az ember �ltal�ban –, mindig k�tf�lek�ppen v�laszoltak J�zus kijelent�s�re. Az egyik r�sz �gy gondolja: megsz�llott, elment az esze. A m�sik r�sz Isten Fi�nak tartja. J�zus jelet �s kijelent�st ad. A szem�ly�t illet� d�nt�st senki nem ker�lheti ki. Akik ellene d�ntenek, elz�rj�k magukat tettei, szavai m�rlegel�se �s hat�sa al�l, akik mellette d�ntenek, tetteire hivatkoznak. J�zus tettei jelzik mennyei eredet�t, igazolj�k azokat, akik mellette d�nt�ttek. Isten jelekkel tett bizonys�got az egysz�l�tt Fi� mellett.

J�n. 10,22–30. A templomszentel�s �nnep�n (h�b. chanukka).

A lombs�trak �nnepe ut�n h�rom h�nappal �nnepelt�k Izr�elben ezt az �nnepet, kb. a mi december�nknek megfelel� Kiszl�v h�nap 25-�t�l nyolc napon �t, �r�mmel �s h�laad�ssal annak eml�k�re, hogy Makkabeus J�d�s az Antiochus Epiphanes (Kr. e. 175–163) �ltal megszents�gtelen�tett templomot megtiszt�totta �s Kr. e. 165. Kiszl�v (dec.) 25-�n �jb�l felszentelte (1Makk 4:47–58). Az evang�lista az �vszakot is meghat�rozta, �gy pontos�tva az esem�ny id�pontj�t. A t�li napfordul� ut�n n�h�ny nappal J�zus a templom egyik j�l ismert r�sz�n s�t�lt. Salamon oszlopcsarnoka a templom keleti oldal�n fek�dt szemben az olt�rral, mint fedett �p�let t�len v�delmet jelentett a hideg keleti sz�l ellen. Csup�n ezt a r�szt nem �p�tett�k �jra, fel. Iosephus szerint (Ios. ant. XX 9,7) m�g Salamon kor�b�l sz�rmazik. K�s�bb ez lett a kereszty�nek „gy�lekezeti” terme (ApCsel 3:11; 5:12). Az �nnepet egy�bk�nt gyakran mint a f�nynek vagy vil�goss�gnak az �nnep�t is eml�tett�k, ugyanis nemcsak a templomot vil�g�tott�k ki ekkor, hanem minden zsid� h�zat is, �s ezt a szok�st mind a mai napig megtartott�k. A f�ny kett�s jelent�s�. Eml�keztet arra, hogy Izr�el visszanyerte szabads�g�t, �s eml�keztet egy nagyon r�gi legend�ra, amely szerint csak egyetlen kis ed�ny maradt meg tiszta olajjal a l�mp�k sz�m�ra. Ez a kors� s�rtetlen volt �s m�g mindig a f�papi pecs�ttel volt lez�rva. Az olaj csak annyi volt, hogy rendes k�r�lm�nyek k�z�tt egy napig �ghettek vele a l�mp�k, m�gis kitartott ekkor nyolc napig, eg�szen addig, am�g az �j olajat az el��r�s szerint el�k�sz�tett�k �s felszentelt�k. A visszanyert szabads�gra val� eml�kez�s a csod�latosan nyert vil�goss�gra val� eml�kez�ssel p�rosult, amikor J�zus kijelenti, hogy � a vil�g vil�goss�ga. Ezzel azt mondja, hogy egyed�l � k�pes az embereket �gy megvil�gos�tani, hogy felismerj�k Istent, azt, aki jelen van k�zt�k. – J�zust egyenes, ny�lt, vil�gos v�laszad�sra sz�l�tj�k fel k�rnyezet�nek tagjai. A parr�sia ellent�te a paroimi�nak. A Messi�s-k�rd�st illet�en az�rt v�dolja J�zust ez a felsz�l�t�s, mert m�g mindig bizonytalans�gban vannak. Nem �nmagukban, hanem a kijelent�ben van a hiba. J�zus elh�r�tja mag�t�l ezt a v�dat �s arra eml�kezteti �ket, ami kor�bban t�rt�nt. Eddig sem a kijelent�s hi�nyzott, hanem a kijelent�s befogad�s�ra val� k�szs�g. Ennek elmulaszt�sa az oka a bizonytalans�gnak. A mulaszt�s nem J�zus, hanem ellenfelei r�sz�r�l t�rt�nt. Nem a kijelent�s hi�nya, hanem a hit hi�nya a bizonytalans�g oka. J�zus emellett r�mutat a szavakon t�l a mellette sz�l� tettekre (Jn 4:26; 9:37). Az �r�st ismer� n�pnek a tettek alapj�n (�zs 35:5.6) tudnia kellett, hogy a vakok szemeinek megny�l�sa, a s�ketek f�leinek megnyit�sa, a s�nt�k meggy�gy�t�sa a Messi�sr�l tesznek bizonys�got, az �dv�ss�g kor�nak elj�vetel�r�l. J�zusnak az Atya nev�ben v�ghezvitt tettei egy�rtelm�en hirdetik, hogy benne a meg�g�rt Messi�s jelent meg. J�zust�l k�rnyezet�nek tagjait a hitetlens�g z�rja el, az idegen szellemis�g hat�sa. Az ellens�g elvak�t�, megb�n�t� hatalma csak a J�zus ir�nt val� felt�tlen bizalom hat�s�ra semmis�l meg. A gazdacsere jelenti azt a d�nt� esem�nyt, amely alapj�n az ember annak l�tja Krisztust, aki val�j�ban: a Messi�snak. J�zus a diagn�zist az�rt �llap�tja meg m�g egyszer, hogy a ter�pi�t alkalmazza. Ellenfelei k�telked�s�nek az az oka, hogy m�g mindig amellett vannak, aki Istennek �s embernek egyar�nt ellens�ge. A J�zussal szemben tan�s�tott bizalmatlans�g elz�r a benne adott �ld�sokt�l. Az ellens�g t�bor�hoz �s a hozz� val� tartoz�snak jelei �s k�vetkezm�nyei vannak. Aki J�zushoz tartozik, az figyel r�, hallgat r�, k�z�ss�gben van vele, k�veti �t. � nekik �g�ri az �r�k �letet, az Istennel val� �letk�z�ss�get, egy �rtelmes, tartalmas �letet, v�delmet mindenf�le ellens�ggel szemben. Soha el nem vesznek, v�g n�lk�li �letben r�szes�lnek �s oltalmat, biztons�got nyernek. Aki Krisztus kez�be tette az �let�t, az mindennel �s mindenkivel szemben biztons�gban van. Ez nem jelenti azt, hogy mentes�lne a f�ldi l�thez hozz�tartoz� nyomor�s�gokt�l, amelyek a betegs�g, szenved�s, hal�l, azonban az �let �rnyoldalait �s a f�ldi l�t v�g�t is abban a rem�nys�gben �lheti �t az ember, hogy Krisztus vele van, �s az Atya er�s karjai k�z�l senki sem veheti ki: v�delemben, oltalomban r�szes�l. Krisztus m�g�tt �s Krisztusban az Atya van jelen. Kijelent�se itt is – mint ahogyan eg�sz f�ldi munk�ja sor�n – t�lmutat �nmag�n. Krisztus az Atya mindenre kiterjed� hatalm�t �s mindenek f�l�tti nagys�g�t hirdeti. Senki sincs, aki k�pes lenne f�l�be kerekedni. A Fi� �s az Atya t�k�letes egys�gben, teljes harm�ni�ban van, semmi �s senki nem v�lasztja el �ket egym�st�l. K�zt�k a szeretetk�z�ss�g zavartalan. Az egys�g titka a szeretet �rv�nyes�l�se. A szeretet az a k�tel�k, amely egyes�t, �sszhangot teremt, egyet�rt�st munk�l. Ez a szeretet a t�k�letes engedelmess�g motorja. J�zus egys�ge az Aty�val a t�k�letes szereteten �s t�k�letes engedelmess�gen alapul. Egy volt az Aty�val, mert szerette, engedelmeskedett neki, �s elj�tt a vil�gba, hogy benn�nket a mag��v� tegyen, azz�, ami kezdetben voltunk �s �ltala lehet�nk: Isten gyermekeiv�. Az Atya �s Fi� egys�ge h�rmas egys�g: az akarat, a munka �s a l�nyeg egys�ge, amely alapj�v� lett az Isten �s ember egys�gre jut�s�nak.

J�n. 10,31–39. Isten Fia �s Isten n�pe vit�j�nak z�r� r�szlete.

J�zus kijelent�s�re ellenfelei nem �rvekkel, hanem megk�vez�s�vel akarnak v�laszolni, mivel azt istenk�roml�snak tartj�k (3M�z 24:16). Nem el�sz�r teszik ezt. J�zus szav�nak ugyanaz a hat�sa, mint a 8:58-ban. � azonban nyugodtan folytatja kijelent�s�t. A megk�vez�si sz�nd�kot, a gyilkos indulatokat megf�kezte, m�g �jabb lehet�s�get teremtett k�rnyezete tagjainak a megt�r�sre. Ahogyan a 8:13–20-ban, �gy itt is vita k�vetkezik. J�zus els� mondata vil�goss� teszi a szitu�ci�t. H�rmas �rvvel igyekszik ellenfelei �ll�spontj�t megv�ltoztatni. Az Aty�t�l val� sok j�tettre hivatkozik el�sz�r, amely k�ztudott volt. A kala fogalm�t tettekkel �sszef�gg�sben csak itt haszn�lja az evang�lium szerz�je, k�l�nben gyakori (Mt 5:16; 1Pt 2:12; 1Tim 5:10; 6:18 stb.). A j�tettek eset�ben J�zus egy�rtelm�v� tette, hogy azok m�g�tt az van, aki egyed�l j�, vagyis az Isten (Lk 18:19). Ellenfelei kitartanak a maguk elgondol�sai mellett. A m�sodik �rv az �r�sra, az �sz�vets�gre hivatkozik (Zsolt 82:6), amely szerint azok az emberek, akik Istent�l egy speci�lis, t�le val� feladatra nyertek felhatalmaz�st, isteni tekint�llyel rendelkeznek, pl. a b�r�i tisztben l�v�k Istent k�pviselik az emberek k�z�tt, az igazs�got �rv�nyes�tve (2M�z 21:1–6; 22:9–10). Aki az �rral kapcsolatba ker�lt, az szentnek sz�m�t (2M�z 20:11; 3M�z 16:19; 2Kr�n 26:18; Jer 1:5). J�zus – mint szolg�latra felszentelt – egy az Aty�val, vagyis az � tekint�ly�nek s�lya van munk�ja m�g�tt… K�ldet�se nyom�n nemcsak az t�rt�nik, hogy Isten szava hitelesen sz�lal meg a vil�gban, hanem az is, hogy a vil�g Isten hat�sa al� ker�l. Ellenfelei �jra hallhatj�k, hogy helytelen az Isten Fi�hoz val� viszonyuk. J�zus ugyanis nem maga teszi Isten Fi�v� mag�t, hanem eleve az, amint tettei jelzik, kijelent�se megvil�g�tja �s szents�ge meger�s�ti. A Fi� k�ldet�se az, amely az Atya rendelkez�se alapj�n val� harmadik �rvk�nt sz�lal meg. Ha m�r egy emberre is �rv�nyes bizonyos megszor�t�sokkal �s egy bizonyos funkci� gyakorl�sa k�zben az Isten meghat�roz�s (Zsolt 82:6), akkor a minore ad maius mennyivel ink�bb �rv�nyes J�zus eset�ben, akinek a funkci�ja teljesen az Atya akarat�n alapszik, szem�lye vele egy, tettei vele �sszhangban vannak: A l�tv�nyos csod�k, a meggy�z� sz� �s J�zus eg�sz f�ldi munk�ja t�lmutat �nmag�n; bizonys�g arr�l, hogy �ltala Isten Fia jelent meg emberk�nt a f�ld�n. Itt a tettekre val� hivatkoz�ssal J�zus eg�sz kijelent� munk�j�ra hivatkozik, amely az Aty�val val� teljes egys�g�nek bizonys�ga. Az � tettei ugyanis nem szenz�ci�s ritkas�gok, hanem Isten orsz�g�nak a jelei, amelyek mag�ra Istenre mutatnak. Ellenfelei letart�ztat�si sz�nd�ka azonban – amely �jra ism�tl�d�tt – nem j�rt sikerrel. J�zust�l senki nem veheti el az �let�t. Kiment ellenfelei kez�b�l, vagyis �rtalmatlann� tette az ellene ir�nyul� akci�t (Jn 12:23). A vesz�lyes helyzetnek ura. Csendben elvonult, hogy felk�sz�lj�n a v�gs� harcra. Isten jelenl�t�b�l J�zus messi�si munk�ja sor�n rendszeresen az emberek k�z� ment, hogy �t megjelen�tse k�zt�k, s az emberek t�rsas�g�b�l Isten k�zels�g�be, hogy er�t mer�tsen a tov�bbi k�zdelemhez. Az a hely, amit felkeresett, nagyon jelent�s, ugyanis ez az, ahol Keresztel� J�nos �s � maga is keresztelt. Ezen a helyen nyerte el a meger�s�t�st k�ldet�s�hez. A v�gs� nagy harc el�tt csendben akart lenni, visszavonultan k�sz�lve arra, ami r� v�r. Mint ahogyan egykor J�k�b (1M�z 35:1–5), �gy J�zus is oda megy vissza, ahol Isten meger�s�t�st jelent� szava egykor elhangzott (Jn 1:29). J�nos a J�zusra vonatkoz� kijelent�st megvil�g�totta, jelezve az �g�ret beteljesed�s�t (Jn 1:15.16). Sokan adtak hangot annak, hogy J�nos ugyan csod�t nem tett, de mindaz, amit J�zusr�l mondott, beteljesedett. A hiteles sz� nyom�n hittek. abban, akir�l � bizonys�got tett.

J�n. XI. R�SZ

L�z�r felt�maszt�sa az evang�lium szerint J�zus utols� �s egy�ttal legnagyobb csod�ja. A negyedik evang�lium L�z�r felt�maszt�s�nak t�rt�net�vel �ri el cs�cspontj�t. Ez a csoda rendk�v�li jelent�s�g� J�zus szem�lyes sors�ra n�zve is, mert ennek alapj�n d�nt a Nagytan�cs J�zus kiv�gz�s�r�l: elhat�rozt�k, hogy meg�lik. Az evang�lium m�v�szi fel�p�t�se megmutatkozik a L�z�r felt�maszt�s�r�l sz�l� t�rt�net elhelyez�s�ben �s k�zl�s�ben egyar�nt. J�zus az ember egzisztenci�j�ra n�zve hirdet itt gy�keres �s rem�nyteljes megold�st. A t�rt�net cs�cspontja J�zus �nkijelent�se �s L�z�rt felt�maszt� szava. – Mint ahogyan a sam�riai asszony eset�ben, itt is egy asszonyt aj�nd�koz meg J�zus rendk�v�l jelent�s kijelent�s�vel, amelynek l�that� bizonys�ga L�z�r felt�maszt�sa. Ez a t�rt�net �g�retes jele a halottak felt�maszt�s�nak. – A perik�pa J�nos �n�ll� anyaga: a negyedik evang�lium abban az esetben teljesen f�ggetlen a szinoptikus evang�liumokt�l.

J�n. 11,1–6. A k�ls� szitu�ci�.

J�zus h�rad�st kap arr�l, hogy egy ember, akinek a neve L�z�r, betegen fekszik. A beteg nev�nek jelent�se: „az, akinek Isten seg�t”. R�vid�tett form�ja L�z�r. Beth�nia a lak�helye, nem eg�szen 3 km-re (15 stadion) Jeruzs�lemt�l. Testv�rei – M�rta �s M�ria – J�zus sz�kebb bar�ti, illetve tan�tv�nyi k�r�hez tartoztak (Lk 10:38–42; Jn 11:5). A k�s�bbiek sor�n M�ria az az asszony, aki k�zvetlen�l a kereszthal�l el�tt megkente J�zust (12:1kk.), amint a sz�veg utal is r� (Jn 11:2). – Ezt a k�t asszonyt �gy mutatja be a sz�veg, mint ismert, jelent�s szem�lyis�geket, annak ellen�re, hogy az evang�liumban eddig nem eml�tette �ket. A testv�rek �zenet�nek az a c�lja – j�llehet egyenes besz�d form�j�ban nincs r�la sz� –, hogy J�zus j�jj�n el a beteghez �s gy�gy�tsa meg. J�zus az �zenetre rejt�lyes, titokzatos mondattal v�laszol. J�zus ugyanis l�tja a betegs�gnek azt a c�lj�t, amely az ember szeme el�tt el van rejtve. Ismeri a f�ldi esem�nyek mennyei h�tter�t. A h� astheneia ouk estin pros thanaton pontos ford�t�s�t nem k�nny� visszaadni. Az eredeti sz�veg nemcsak a betegs�g jelleg�t hat�rozza meg, hanem a betegs�g ok�ra �s c�lj�ra is utal egyszerre, amely nem a hal�l, hanem Isten dics�s�g�nek megmutatkoz�sa az embert teljes megsemmis�l�ssel fenyeget�, puszt�t� er�vel szemben. Az 1Jn 5:16–17-ben ugyanezt a kifejez�st tal�ljuk. A 2Kir 20:1; P�ld 11:19 �s 12:20 is az eis thanaton kifejez�ssel �l. A thanatos-t J�zus itt kett�s �rtelemben haszn�lja. Azt jelzi, hogy ez a betegs�g nem v�lik a beteg �let�t egyszer s mindenkorra megsz�ntet� t�nyez�v�, �r�k hal�ll�: Isten terve szerint m�s a rendeltet�se. A ford�t�sban a r�szlet tartalma a legh�s�gesebben �gy adhat� vissza: „ez a betegs�g nem v�lik �r�k hal�ll�”, esetleg: „Ez a betegs�g nem a hal�l miatt val�”. A betegs�g ugyanis hal�los, a beteg halott lesz, mire meg�rkezik J�zus, viszont a halott nem marad a hal�lban. A hal�l ellen�re val� �let t�vlat�t hirdeti itt meg az �let Fejedelme. Kijelent�se szerint L�z�r betegs�ge nem lesz az �let�t �r�kre megsz�ntet� eszk�zz�. J�zus kijelent�se �sszecseng a 9:3-mal: a mondat m�sodik fel�t v�. �zs 52:13 pr�f�ci�j�val. J�zus L�z�r betegs�g�t abban a nagy �sszef�gg�sben l�tja, amelyben helyes �s teljes megvil�g�t�sba ker�l az ember f�ldi sors�nak valamennyi r�szlete, az � �let�tj�nak f�ldi r�szlete is. Ez az esem�ny d�nt� jelent�s�g� a Fi� megdics��t�se, kereszthal�la szempontj�b�l (12:23; 13:31; 14:13). J�zus k�zvetlen, testv�ri kapcsolatban volt a beth�niai testv�rekkel. Nem tartotta t�vol mag�t�l azokat, akik ragaszkodtak hozz�: szerette �ket. Isten c�lja azon szeretetk�z�ss�g helyre�ll�t�sa, amelyet az ember bizalmatlans�ga rontott meg. Az ember azt v�rn�, hogy J�zus azonnal felkerekedik, hogy megmentse bar�tj�t. Ehelyett k�t teljes napot v�rt a h�rad�s ut�n. A sz�veg nem eml�ti ugyan, de nyilv�n Isten �tmutat�s�ra v�r J�zus, mint ahogyan az el�z�ek sor�n is (Jn 7:8), az els� jelt�l kezdve (Jn 2:1–12).

J�n. 11,7–16. J�zus p�rbesz�de tan�tv�nyaival.

Miut�n eltelt k�t nap, J�zus felsz�l�tja tan�tv�nyait, hogy vele egy�tt menjenek �t J�de�ba. Ind�tv�nya nyugtalans�got id�z el�. A tan�tv�nyok j�l tudj�k, hogy mivel j�rhat ez az �t, �s eml�keztetik r� a Mestert is (Jn 10:31; 8:59). J�zus v�lasza arra a biztons�gra utal, amelyet az Atyajelent neki szolg�lati ideje alatt. – Palesztinai id�beoszt�s szerint a nap napkelt�vel kezd�dik �s napnyugt�val v�gz�dik, s a nappalt osztj�k fel 12 �r�ra. Teh�t ha a nappal hosszabb, az �r�k is azok, ha r�videbb, az �r�k is azok, de a napnak mind a 12 �r�ja vil�gos. J�zus kijelent�s�vel a szolg�latra kijel�lt id�szakra utal. – M�g J�zus szolg�lat�nak az ideje tart, am�g el nem v�gezte azt a munk�t, amellyel az Atya megb�zta, addig hi�baval� minden ellene ir�nyul�, az �let�t vesz�lyeztet� akci�. Ahogyan nappal teljesen biztons�gos a j�r�s, �gy J�zus helyzete is biztons�gos mindaddig, am�g le nem telik f�ldi szolg�lat�nak kim�rt ideje. Az Atya ir�nti felt�tlen bizalom alapj�n k�sz�l J�de�ba, nem a j�deai helyzetet m�rlegelve. Az Atya ugyanis �letvesz�lyes helyzetben is oltalm�ban tartja. M�g a 9. vers pozit�v, a 10. vers negat�v form�ban fejezi ki ugyanazt a gondolatot. �jszaka az �let felt�telei m�sok. A s�t�ts�g �letvesz�lyes. J�zus sz�m�ra azonban m�g nem �rkezett el az id�. M�g nem j�tt el meg�ldoztat�s�nak �r�ja. Miut�n tan�tv�nyai aggodalm�t igyekszik eloszlatni, egy kis sz�net ut�n megism�tli javaslat�t �gy, hogy k�zli j�deai �tj�nak konkr�t c�lj�t. Az �sz�vets�gben is haszn�latos m�don (2S�m 7:12; 1Kir 2:10) eml�ti L�z�r hal�l�t: elaludt. Az alv�s euf�mizmus a hal�l jel�l�s�re, az �jsz�vets�gben is t�bb helyen (Mt 27:52; ApCsel 7:60; 13:36; 1Kor 7:39; 11:30; 15:6). A tan�tv�nyok nem �rtik meg J�zus szavait, illetve sz� szerint veszik �rtelm�t. A k�zhiedelem szerint az �lom a s�lyos beteg �llapot�nak v�ls�gos helyzet�ben a gy�gyul�s kezdet�t, helyzete jobbra fordul�s�t jelzi. J�zus ezut�n ny�ltan sz�l L�z�r hal�l�r�l, amely az emberi sors rem�nytelens�g�t hirdeti, �s ezzel egy�tt sz�l e hal�leset Isten terve szerinti jelent�s�g�r�l is. J�zus munk�ja a hit�breszt�s �s a hit meger�s�t�s�nek szolg�lat�ban �ll. A tan�tv�nyok nevel�s�nek szerves r�sze hit�k er�s�t�se. Az Isten ir�nt val� felt�tlen bizalom meger�s�t�s�hez szolg�l� alap J�zus k�sz�l�ben l�v� tette. J�zus kijelent�se: „elmegy�nk hozz�”, az els� mozzanata annak a folyamatnak, amely a hal�lb�l val� �letet munk�lja. – Tam�s, nev�nek jelent�se szerint az „iker”, a tan�tv�nyok gondolat�t fejezi ki, s a halott sors�ban val� osztoz�s perspekt�v�j�t l�tja maguk el�tt J�dea tartom�ny�ban. Nyilatkozata abban a helyzetben, amelyet az el�z�ek sor�n ott tapasztalt, teljes m�rt�kben �rthet�. J�zust J�de�ban m�r az el�z�ek sor�n is meg akart�k k�vezni. Ott r� a hal�l v�r, s a Mester sors�ban r�szes�tik �ltal�ban k�vet�it is. Tam�s a Mester sors�ban val� osztoz�sra sz�l�tja fel a t�bbieket. Az evang�liumban ez az egyetlen olyan hely, ahol sz� van a tan�tv�nyok J�zus�rt val� esetleges szenved�s�r�l. Tam�s ezzel megsz�laltatja azt a gondolatot, amelyr�l J�zus b�cs�besz�d�ben tan�tja �ket. J�zus itt nem megy bele e t�ma elemz�s�be.

J�n. 11,17–27. J�zus �s M�rta.

Amikor J�zus meg�rkezett Beth�ni�ba, L�z�r m�r 4. napja a s�rban volt, ugyanis a halottat keleti szok�s szerint lehet�leg m�r a hal�la napj�n eltemett�k (ApCsel 5:6.10). Beth�nia k�zel volt Jeruzs�lemhez: k�t �s h�romnegyed km a t�vols�g a k�t v�ros k�z�tt. Ezzel is magyar�zhat� a l�togat�k nagy sz�ma. A f�v�rosb�l minden val�sz�n�s�g szerint sokan kerest�k fel a testv�reket, mivel sokan ismert�k �ket. Mindh�rman J�zus k�rnyezet�hez tartoz�nak sz�m�tottak. Az elhunyt hozz�tartoz�inak l�togat�sa Izr�elben bevett szok�s. A hal�lesetet k�vet� nyolc napon bel�l bar�tok �s ismer�s�k �r�shely id�z�s�vel vagy m�s kegyes mond�sokkal vigasztalt�k az elhunyt szeretteit. J�zus �s a testv�rek kapcsolat�nak jellemz�se eml�keztet a Lk 10:38–42-re. Jn evang�lium�ban azonban M�rta ker�l el�t�rbe, �s �t r�szes�ti tan�t�s�ban J�zus. M�g M�ria otthon maradt a vend�gekkel, M�rta J�zus el� sietett, amint meghallotta j�vetel�nek h�r�t. M�rta nem titkolja, hogy csal�d�st okozott neki J�zus k�s�s�vel, ugyanis testv�r�nek a hal�lt�l val� megment�s�t t�le rem�lte. J�zus erej�t�l v�rta a beteg gy�gy�t�s�t. M�rta �s J�zus tal�lkoz�sa, illetve p�rbesz�de a t�rt�net rendk�v�l jelent�s r�sze. M�rta tud arr�l, hogy J�zus Atyj�val olyan viszonyban van, hogy k�r�se teljes�t�se fel�l semmi k�ts�ge nem lehet. Korl�tokat nem ismer� lehet�s�gei vannak az Atyj�val val� p�ratlan kapcsolata �ltal. M�rta J�zus im�ds�g�ban, az Atya ir�nti k�r�s�ben l�tja J�zus csodatev� erej�nek alapj�t. Az Atya seg�ts�g�l h�v�sa �ltal �rad ki a gy�gy�t�, szabad�t� er�. A csoda nem m�gia, nem var�zsl�s, hanem az im�ds�g meghallgat�s�nak jele. Az Atya meghallgatja a Fi�t, �s ki�rasztja gy�gy�t�, �letet ad� erej�t: a Szentl�lek erej�t. An�lk�l, hogy M�rta kimondan�, hangot ad rem�nys�g�nek ezzel a mondattal: „amit csak k�rsz, megadja n�ked”. J�zus �ltal j�ra fordulhat testv�re sorsa, az � Atyj�val val� egyed�li kapcsolata alapj�n. M�rta Isten erej�re sz�m�t, amely J�zus k�zbenj�r�sa �ltal nyerhet� el. Viszont rem�nytelens�gnek is hangot ad: testv�re hal�la J�zus k�r�se miatt v�g�rv�nyes, megv�ltoztathatatlan, szomor� val�s�g. J�zus a hal�lb�l val� �letet �g�ri, a felt�mad�s rem�nys�g�vel vigasztalja M�rt�t. A halott felt�mad�s�t hirdeti. – A j�v� �letet hirdet. Ez az, amit J�zus mondani tud ebben a helyzetben? A felt�mad�s �g�ret�r�l minden istenf�l� izr�elita tud, rem�nys�g�knek ez a forr�sa. M�rta a j�v� �g�rete helyett valami m�st, valami t�bbet v�r. J�zus szav�t f�lre�rti. Igaz, hogy J�zus a j�v� esem�nyek�nt hirdeti meg L�z�r felt�mad�s�t, de ez egy�ltal�n nem azt jelenti, hogy ez a j�v� az utols� napra �rtend�. M�rta viszont �gy �rti J�zus �g�ret�t. Ezt az �g�retet eszkhatol�giai �rtelemben veszi, �les hat�rt h�zva az �g�retes j�v� �s a v�ls�gos jelen, a rem�nyteljes j�v� �s a rem�nytelennek l�tsz� jelen k�z�. – J�zus azonban megsz�nteti a teljes v�lts�g napj�hoz f�z�d� �g�reteknek azt a szeml�let�t, amely a kett�t mereven elv�lasztja egym�st�l, �les hat�rt h�zva a jelen �s a j�v� k�z�. J�zus szeml�lete szerint az �g�retes �s rem�nyteljes, a teljes �s v�g�rv�nyes megold�st jelent� utols� nap esem�nye, az �jj�teremt�s ereje kihat a jelenre, el�legezi az �let er�it, az ember s a teremtett vil�g sors�ra n�zve, s a hal�l er�i ellen val� k�zdelemre ind�t. – M�rta j�v�re vonatkoz� rem�nys�ge statikus �s mechanikus, amelyb�l nem �rad ki a jelen v�ls�gos helyzet�ben vigasztal�st �s megnyugv�st jelent� er�. J�zus M�rt�nak – aki a maga j�v�re vonatkoz� rem�nys�g�vel rem�nytelen�l �ll a jelen v�ls�gos helyzet�ben – az emberi sors teljes, gy�keres, v�g�rv�nyes megold�s�r�l sz�l� kijelent�s�t hirdeti.

J�zus mondata nemcsak e t�rt�net cs�cspontja, hanem J�zusnak az �nmag�r�l sz�l� kijelent�sei sor�ban is az els�. Egy asszony a f�ltan�ja annak a kijelent�snek, amely a t�voli j�v� rem�nys�g�t k�zelval�v� teszi, megval�sul�s�t hirdeti a jelenben. – A teljes v�lts�g napj�nak az esem�nyei �g�retes el�jelk�nt v�lnak val�s�gg� J�zus jelenl�t�ben. Ahol J�zus jelen van, ott az �g�retes j�v� jelenn� v�lik, a t�voli j�v�re id�z�tett esem�nyek jelek�nt. Eg� eimi h� anastasis kai h� z��. J�zus az �sz�vets�g �s a keleti vall�sok jellegzetes kijelent�si st�lus�ban sz�laltatja meg – mint ahogyan az eddigiek sor�n is t�bbsz�r – az ember jelenlegi �s elj�vend� sors�ra, egzisztenci�j�ra n�zve v�gleges megold�st jelent� szav�t. J�zus besz�dm�dja a kijelent� �rra utal, a kijelent�st ad� Isten sz�l ilyen m�don. Besz�d�nek st�lus�val kijelent�se tartalm�t er�s�ti meg. Kijelent�se �ltal azt hirdeti J�zus, hogy �ltala a kijelent� Isten van jelen az emberek k�z�tt, szav�b�l Isten kijelent�s�t kell meghallanunk. J�zus szav�ban nem Isten l�ny�r�l, hanem az ember sz�m�ra val�jelent�s�g�r�l, funkci�j�r�l, munk�j�r�l, illetve aj�nd�k�r�l sz�l. J�zus az embert a hal�l �llapot�b�l �letre kelt� hatalom. A hal�lb�l val� �letre nyitja meg a lehet�s�get J�zus a felt�mad�s �ltal. Ez azt jelenti, hogy az ember sors�ra n�zve megold�st aj�nd�koz. Az ember sorsa a b�n miatt a hal�l, ez�rt a megold�st sz�m�ra a hal�lb�l val� felt�mad�s jelenti. Az �let r�szes�v� az ember a felt�mad�s �ltal lesz. J�zus paradox m�don megfogalmazott mondata: a ho pistey�n eis eme kan apothan� z�setai, kai pas ho z�n kai pistey�n eis eme ou m� apothan� eis ton ai�na �ltal vil�goss� teszi, hogy a z�� eszkhatol�giai jelens�g, amelyet felt�mad�s �ltal nyerhet el az ember. J�zus a felt�maszt�s �ltal �letet aj�nd�koz. M�g az Atya m�ve a teremt�s, s nem a l�tez�k �letre kelt�se, addig a Fi�, az �r J�zus munk�ja a hal�lb�l val� felt�maszt�s �s az �letben val� megtart�s. Az ember jelenlegi �s elj�vend� egzisztenci�ja Krisztushoz k�t�tt. Krisztus az ember �letlehet�s�g�nek hordoz�ja. Az ember �nmag�ban csak a hal�l cs�r�j�t hordozza. A Krisztusban val� hit �ltal lehet az ember a felt�mad�s �s az �let r�szese. Ez a t�rt�n�s hit �ltal m�r a f�ldi �leten bel�l bek�vetkezhet. A hitre jut�s voltak�ppen egy t�rt�netsorozat megind�t�ja. Annak a t�rt�netsorozatnak a kezd� aktusa, melynek befejez� mozzanata az utols� napon val� felt�mad�s (6:39–40.44; 5:29). Hit �ltal t�mad fel az ember a b�n �ltal meghat�rozott �letform�b�l arra az �letre, amelyet a L�lek vezet�se hat�roz meg. Erre az �letre n�zve �rv�nyes Krisztus �g�rete, rem�nys�get �breszt� szava az ember sz�m�ra. A testi hal�l nem semmis�ti meg egzisztenci�lisan, a hal�l nem sz�nteti meg szem�lyis�g�t l�nyege szerint, a hal�l �llapot�ban sem v�lik semmiv�. Luther szavai szerint a hal�lban is �lettel van k�r�lv�ve az, aki hisz Krisztusban. P�l apostol tan�t�sa arr�l sz�l, hogy a hal�l sem sz�ntetheti meg a h�v�k Krisztussal val� k�z�ss�g�t (R�m 8:38k.). Aki az Istent�l nyert �let r�szes�v� lett, azon nincs hatalma az �r�k hal�lnak. – M�rta, a halott testv�re sorsa miatt agg�d� asszony olyan kijelent�st kap, amely nemcsak a dial�gus cs�cspontja, hanem az evang�lium eszkhatol�gi�j�nak dogmatikai magva. J�zus szavai szerint teh�t a h�v�, ha testi hal�llal meg is hal, �l. Krisztus uralma alatt marad, k�zelebb jutva hozz�. Ez az egyik l�nyeges dolog, a m�sik pedig azt vil�g�tja meg, hogy annak a h�v�nek a sz�m�ra, aki m�g �l e f�ldi �let keretei k�z�tt, a hal�l a maga tulajdonk�ppeni �rtelm�ben �s borzalmas volt�ban nincs. A testi hal�l sz�m�ra elvesztette f�lelmetes volt�t, ugyanis nem lehet �rr� rajta, nem v�laszthatja el Krisztust�l. A h�v�nek m�r most r�sze van az eszkhatol�gikus felt�mad�sban �s �letben, a hal�lb�l �letre jutott (Jn 5:24). Krisztus uralmi k�r�b�l nem veheti ki t�bb� az �let ellens�ge. Krisztus, az ir�nta val� felt�tlen bizalom, a kijelent�se ir�nt tan�s�tott hit �ltal teszi a hal�l ellen�re az �let r�szes�v� az embert. J�zus kijelent�se d�nt�s el� �ll�tja az embert. M�rt�nak sz�l� k�rd�se az emberi nem minden tagj�nak sz�l. J�zus minden ember sz�m�ra egzisztenci�lis megold�st jelent� lehet�s�get az ember egy�ni, szem�lyes d�nt�se alapj�n aj�nd�kozza. – Az ember �l�l�ny lett Isten teremt� akarat�b�l, s �j �letet nyerhet helyes d�nt�se, az Isten ir�nt val� felt�tlen bizalom alapj�n Krisztus �ltal. – M�rta felelete bizonys�gt�tel J�zus, az Isten Fia, a meg�g�rt Messi�s mellett. Az a hitvall�s, amely J�zus tan�tv�nyi k�r�ben P�ter r�sz�r�l hangzott el, elhangzott egy asszony r�sz�r�l is. A Krisztus messi�si k�ldet�se mellett nemcsak a tizenkett� egyik tagja, P�ter tett teh�t bizonys�got ily m�don, hanem bizonys�got tett a Krisztusnak szolg�l� asszonyok k�z�ss�g�nek egyik k�zismert tagja is: M�rta. M�rta hitvall�sa jelzi az igazi h�v� magatart�st, amely az emberi keretek k�z�tt megl�tja Krisztust. Az emberarc� J�zus a korl�tlan hatalm� �r, aki hatalm�t az ember jav�ra veszi ig�nybe. A meg�g�rt �let a vil�g r�gi keretei k�z�tt ugyan, de megtapasztalhat� m�don jelentkezik annak jelek�nt, hogy J�zus �ltal Isten eszkhatol�gikus uralma elkezd�d�tt a vil�gban. M�rta hitvall�sa z�rja a p�rbesz�det annak �g�retes jelek�nt, hogy az ut�na k�vetkez� nemzed�kek n�i tagjai az emberi keretek k�zt jelentkez� Isten Fi�nak szem�lyes d�nt�s�ket ig�nyl� k�rd�s�re helyesen v�laszolhatnak, az ir�nta val� felt�tlen bizalom jegy�ben. M�rta megnyitotta a Krisztusr�l helyesen bizonys�got tev�k n�i sor�t, P�ter mell� �llva a maga hitvall�s�val. Krisztus megbecs�l�s�nek k�zzelfoghat� jele az a n�i nem ir�nt, hogy p�rbesz�det folytatott egy asszonnyal, �s �ll�sfoglal�s�t ig�nyelte elhangzott kijelent�s�vel kapcsolatban.

J�n. 11,28–32. J�zus �s M�ria.

A t�rt�net folyamat�ban a k�vetkez� r�szlet M�ria �s J�zus tal�lkoz�sa. M�rta, bizonys�gt�tele ut�n azonnal indult M�ri�hoz, hogy �rtes�tse J�zus jelenl�t�r�l �s tolm�csolja az �r �zenet�t. A sz�veg nem besz�l arr�l, hogy J�zus megb�z�sa alapj�n indult el M�rta M�ri�hoz. Tudjuk azonban, hogy az evang�liumi tud�s�t�s l�nyegre t�rekszik, �gy vannak olyan mozzanatok, amely�ket nem eml�t meg. A tov�bbiak sor�n viszont vil�goss� v�lik, hogy M�rta J�zus �zenet�t tolm�csolta M�ri�nak. Az �zenetet titokban, minden felt�n�st mell�zve igyekezett �tadni, mivel biztos�tani akarta M�ri�nak a Mesterrel val� nyugodt besz�lget�s lehet�s�g�t, a t�meg t�voltart�s�val. J�zus megnevez�se: ho didaskalos arra enged k�vetkeztetni, hogy a testv�rek J�zus tan�tv�nyi k�r�hez tartoztak (Lk 10:38–42). M�rta sz�nd�ka azonban nem siker�lt, mert a zsid�k k�vett�k M�ri�t. M�ria J�zushoz ment csendes rem�nys�ggel, v�rakoz�ssal, a zsid�k viszont arra gondoltak, hogy a s�rhoz igyekszik. Logik�juk �rthet�. A s�r mellett val� sirat�s gyakorlata Izr�elben szok�sos volt. M�ria ugyan�gy k�sz�nti a Mestert, mint M�rta. � is meg volt gy�z�dve arr�l, hogy J�zus megmenthette volna testv�r�t a hal�lt�l. M�ria az �r el� borulva, teljes tiszteletben r�szes�tve �t, el�t�rja f�jdalm�t. – M�ria sietve ment ahhoz a Mesterhez, aki nem sietett hozz�juk a h�v� sz�ra. Az �r k�sleked�se miatt nem lett ki�br�ndult tan�tv�nny�. Az �rhoz fordul rem�nytelen helyzete, a hal�l k�zvetlen k�zels�g�nek �lm�nye �s miatta val� b�nata ellen�re. A pr�ba nem rend�ti meg J�zus ir�nti bizalm�t.

J�n. 11,33–40. J�zus �s a zsid�k.

A r�szlet a felt�maszt�s el�k�sz�t�se. M�ria �s a zsid�k s�r�sa bels� megrend�l�st id�z el� J�zusban. A 33. verssel n�melyek felt�telez�se szerint az evang�lista a 20. verssel kezd�d�en elhagyott forr�shoz, a m�r �tdolgozott s�meia forr�shoz t�r vissza. A 33. vers enebrim�sato t� pneumati kifejez�se az etaraxen heauton kifejez�ssel egy�tt J�zus bels� felindul�s�t jelzi. – J�zus az ellen indult fel, akinek �ldozat�v� lett az ember. Az�rt �s arra indult fel, hogy seg�tsen a rem�nytelen sors� emberen. Az embrimoumenos lelki megr�zk�dtat�s�nak k�ls� jele, amely �ltal a csodat�v� a neki seg�ts�g�re l�v� l�lek hat�sa al� ker�l. J�zus eset�ben az Aty�t�l val� L�lek erej�nek �tv�tel�r�l van sz�. J�zust az Atya ind�tja az ember sors�nak gy�keres �s v�g�rv�nyes megold�s�r�l besz�l� jelek cselekv�s�re. J�zus term�szetf�l�tti er�t mer�t a hal�l erej�nek megt�r�s�hez. J�zus az �let erej�vel indul a halott fel�. A felebar�t ir�nti szeretet�r�l, az emberrel val� egy�tt�rz�s�r�l besz�lnek k�nnyei. – A zsid�k k�z�l n�h�nyan azonban J�zus m�ly egy�tt�rz�s�nek jeleit is t�mad�si alapnak tekintik �s fel is haszn�lj�k hangulatkelt�si mot�vumk�nt ellene. J�zus-ellenes mondataik azonban kett�s bizonys�gt�telt jelentenek J�zus mellett. Elismerik egyr�szt, hogy J�zus a vak szemeit megnyitotta, teh�t olyan jel t�rt�nt �ltala, amely a Messi�shoz f�z�dik az �sz�vets�gi �g�retekben, m�sr�szt J�zus erej�vel olyan realit�sk�nt sz�molnak, amely el�g a betegek meggy�gy�t�s�hoz. J�zus elleni v�djuk �gy J�zus mellett sz�l� bizonys�gt�tel voltak�ppen. Mondataikkal elismert�k J�zus messi�si jeleit. Elismert�k a J�zus �ltal bek�vetkezett gy�gy�t�sokat. – J�zus ezek ut�n �jra felindulva indult el a s�rhoz. A s�r barlangs�r volt, egy k�vel lez�rva. Jeruzs�lem k�rnyezet�ben gyakoriak voltak a szikl�ba v�jt temetkez�si helyek, a barlangs�rok. Arimathiai J�zsef s�rja is ilyen volt. J�zus rendelkezik a s�r felnyit�s�r�l. – M�rta figyelmezteti, hogy a halott m�r negyednapos, �gy az eny�szet feltart�ztathatatlanul �rr� lett rajta. – Palesztin�ban a halottat m�g aznap eltemett�k, amikor a hal�l bek�vetkezett. K�zhiedelem szerint a l�lek m�g h�rom napig ott van a holttest k�r�l. Itt M�rta meg�llap�t�sa nyilv�nval�v� teszi, hogy a halott m�r t�l van azon a lehet�s�gen, amelyet a k�zhiedelem �gy tartott sz�mon, hogy m�g visszat�rhet az �letbe. L�z�r m�r negyednapja halott, vagyis a megelevened�sre semmi rem�ny, teljes k�ptelens�g, boml�snak indult. M�rta a t�nyleges helyzetet regisztr�lja, �s erre figyelmezteti J�zust. – J�zus viszont M�rt�t eml�kezteti arra, hogy Isten dics�s�ge v�lik nyilv�nval�v� r�videsen az el�tt, aki hisz. M�rta a t�nyre, a realit�sra tekint, �s az emberi lehet�s�ggel sz�mol. J�zus Istennek arra az erej�re utal, amely az ember legv�ls�gosabb helyzet�t is k�pes megv�ltoztatni, az eny�szetb�l is ki tudja menteni, ki tudja venni az embert. J�zus Isten dics�s�g�t �ppen az eny�szetnek �tadott ember �letre t�maszt�s�n ragyogtatja fel. Isten dics�s�ge abban mutatkozik meg, hogy a hal�l ellen�re �letet t�maszt, �letet aj�nd�koz. A s�r sz�j�t megnyitja. Isten dics�s�ge ott ragyog fel, ahol az ember v�ls�ga legjobban l�that�: a s�r k�zel�ben, a halott sors�nak megv�ltoztat�s�ban. Isten dics�s�ge nem �nc�l�, t�voli ragyog�s �s t�l�rad� er�, hanem a roml�st �s eny�szetet el�id�z� er�kt�l val� megment�s, a hal�lb�l �letre sz�l�t� hatalom. Isten dics�s�ge az �letre t�maszt�sban, a hal�l er�inek megsemmis�t�s�ben mutatkozik meg.

J�n. 11,41–44. A halott felt�maszt�sa.

J�zus Istenhez fordul, mint ahogyan csod�i el�tt m�skor is tette, az im�dkoz�s megszokott rendje szerint. Szemeit az �gre emelve ad h�l�t Atyj�nak im�ds�ga meghallgat�s��rt. Az im�ds�g annak a jele ebben az esetben is, hogy J�zus nem m�gusk�nt, theios an�rk�nt j�r el, aki a saj�t erej�b�l cselekszik �s a maga dics�s�g�t keresi, hanem mint Isten k�ld�tte, aki nem a maga dics�s�g�t keresi, �s semmit sem tesz mag�t�l (8:50), hanem az Atya ind�t�s�ra munk�lkodik, �s az � dics�s�g�t szolg�lja. J�zus im�ds�ga az Aty�val val� teljes egys�g�t jelzi. A k�r� gesztusa a meghallgat�s�rt val� h�laad�ssal p�rosul. – A k�r� �s az aj�nd�koz� Isten t�k�letes egys�ge, �sszhangja mutatkozik meg ebben a r�szletben. J�zus Isten Fia. J�nos evang�lium�ban m�r az el�z�ek sor�n is a Fi� �s az Atya egys�g�r�l sz�l a kijelent�s (Jn 3:32; 5:30.36; 8:26.40.47; 4:34). A Fi� sz�ntelen�l �l�, szem�lyes kapcsolatban van az Aty�val. Az Atya a Fi� er�forr�sa, a Fi� az Atya erej�nek k�zvet�t�je. K�zbenj�r a n�p�rt, ugyanakkor jelt ad n�p�nek isteni eredet�r�l, ind�t�st a hitre. – J�zus tett�t im�ds�ga el�zi meg, az Aty�val val� �l� k�z�ss�gr�l jelt ad� szava. Ez a sz� er�teljes, az embert megment� tettben mutatkozik meg. J�zus, szava �ltal, �letre sz�l�tja a halott L�z�rt. Szav�ra a halott megelevenedik �s kij�n s�rj�b�l. Az �egyh�zi �r�smagyar�z�k szerint L�z�r kij�vetele a s�rb�l csoda a csod�ban. J�zus utols� szava L�z�rnak a h�tk�znapi �letbe val� visszat�r�s�re utal. L�z�rt az �r visszaadta szeretteinek �s az �letnek, a M�rt�nak adott kijelent�se �g�retes jelek�nt. Az emberis�g sorsa J�zusnak a hal�lb�l �letre h�v� szava �ltal v�lik �g�retess� �s rem�nyteljess�. A J�zus kijelent�s�re bizonys�gt�tellel felel� asszony J�zus halottat felt�maszt� tette �ltal megl�tta Isten dics�s�g�t, visszanyerte M�ri�val egy�tt testv�r�t: L�z�rt.

J�n. 11,45–53. A nagytan�cs hat�rozata.

45–46. A csoda hat�sa kett�s (ld. 7:43; 9:16; 10:19).

Egyesek hitrejutnak (v�. 2:11.23; 4:39; 8:30), m�sok ellenben hitetlens�g�kben megmaradva J�zus ellen szervezkednek. Az evang�lium legnagyobb csod�ja sem gy�zte meg az ellens�g tagjait. A halott felt�maszt�sa, amely a hal�lb�l val� �let perspekt�v�j�t hirdeti, nem illeszthet� sem az emberi gondolkod�s rendszer�be, sem semmif�le vil�gk�pbe. Ez nem kevesebb, mint annak a jele; hogy J�zus a Krisztus, akiben a hal�l felett is diadalmaskodni k�pes �r jelent meg a f�ld�n, aki a felt�mad�s �s az �let. J�zus a csod�k csod�j�t vitte v�ghez, az abszol�t csod�t, amely a v�ls�gos helyzetbe ker�lt emberi nem sz�m�ra megold�st, �letet jelent.

47–48. A f�papok �s farizeusok �sszeh�vt�k a nagytan�csot.

A hivatalban l�v� f�pap mellett a hivatali el�d�k is viselt�k ezt a c�met, ez�rt jogos a t�bbes sz�m haszn�lata. A nagytan�csban egyar�nt voltak farizeusok �s sadduceusok. A farizeusok semmif�le politikai p�rtnak nem sz�m�tottak, azt tekintett�k fontosnak, hogy minden egyes ember a t�rv�ny el��r�s�nak megfelel�en �ljen. K�nos pontoss�ggal igyekeztek a t�rv�ny el��r�sait megtartani. A sadduceusok ezzel szemben elit politikai csoport, amely az uralkod� arisztokratikus fels� r�teghez tartozik, �s a r�maiakkal j� kapcsolatban van: a hatalmi poz�ci�ban �sszedolgoznak. Minden f�pap sadduceus volt, �s mag�t�l �rt�d�en a nagytan�cs �l�sein a papok uralkodtak, a sadduceusok voltak a sz�viv�k. F�ltek, ha J�zus m�g t�bb k�vet�t tud szerezni, vesz�lyess� v�lik r�juk n�zve. Tan�cstalans�guknak adnak hangot: J�zus vesz�lyes, mivel a tettei alapj�n a n�p k�r�ben n�pszer�. A jelek �s a n�p mellette sz�lnak. A n�p elvakult vezet�i f�ltik hatalmukat, templomukat, egzisztenci�jukat �s az orsz�got. J�zusban egy R�ma-ellenes messi�si mozgalom szervez�j�t l�tj�k. A nagytan�cs tan�cstalans�g�nak oka egyr�szt J�zus n�pszer�s�ge, m�sr�szt a r�maiak uralm�t�l val� f�lelem egy esetleges ellen�k ir�nyul� akci� ut�n. Izr�el vezet� test�lete a Messi�st�l f�l �s f�lti a megl�v� st�tusz�t, poz�ci�j�t.

49–53. Kajaf�s nyilatkozata.

A f�pap tiszt�n�l fogva jelzi a j�v� esem�ny�t, megsz�nteti a test�let tan�cstalans�g�t. A f�papi tiszt �letfogytiglanra sz�l� tiszts�g volt Izr�elben. Az evang�lium �r�ja az esem�ny jelent�s�g�re n�zve hangs�lyozza azt, hogy abban az �vben Kajaf�s t�lt�tte be ezt a tiszts�get. Izr�el hitbeli meggy�z�d�se szerint a f�pap �ltal Isten sz�l, mint ahogyan a pr�f�t�k �ltal is (4M�z 27:18–21). Isten a f�pap �ltal vezeti n�p�t. Isten m�g az�ltal is meg tudja a hiteles �zenetet sz�laltatni, aki nem �rti a Messi�s titk�t �s a hatalmi viszonyokat m�rlegelve nyilatkozik. Kajaf�s a j�v� �tj�t vil�g�totta meg. J�zusnak meg kell halni, hogy Izr�el n�p�t a pusztul�st�l megmentse. Kajaf�s azt mondja, ami Isten tan�csv�gz�se. Krisztus hal�la nem szerencs�tlens�g vagy politikai sz�m�tgat�s k�vetkezm�nye, hanem Isten megv�lt� terv�nek beteljesed�se. A mindenhat� Isten erej�t jelzi, hogy �dv�z�t� terv�t nemcsak azok �ltal viszi el�re, akik neki engedelmeskednek, hanem azok �ltal is, akiknek a tetteit politikai sz�m�tgat�s, a hatalom megtart�sa �s egy�b tiszt�talan �s tiszt�zatlan mot�vumok hat�rozz�k meg. Isten maga adta egysz�l�tt Fi�t hal�lra (Jn 3:16) engesztel� �ldozatk�nt, nemcsak egy n�p�rt, hanem az eg�sz vil�g�rt (1Jn 2:2).

J�n. 11,54–57. A ki�tkozott J�zus. J�zus sz�mol a vesz�lyes helyzettel �s v�di �let�t.

C�lszer� l�p�seket tesz az�rt, hogy ne legyen az ellens�g k�nny� pr�d�ja. � k�sz k�ldet�s�t v�llalni �s az �let�t fel�ldozni, de k�nnyelm�en odadobni nem. Mindent megtesz az�rt, hogy id� el�tt ne ker�lj�n ellenfelei kez�be, m�g egyszer visszavonul k�z�l�k a puszta k�zel�be; az Efraim nev� v�rosba. Val�sz�n�leg a mai et-Taijibeh-r�l lehet sz�, ami Jeruzs�lemt�l 20 km-re fekszik �szakra, B�telt�l 7 km-re �szakkeletre (2Kr�n 13:19). Itt maradt J�zus rejtve egyed�l, nyugodtan tan�tv�nyaival. Csendben, bar�ti k�z�ss�gben k�sz�lt a d�nt� k�zdelemre. A r�vid kronol�giai h�rad�s �rz�kelteti, hogy J�zus sz�m�ra ennek a p�ska�nnepnek k�l�n�s a jelent�s�ge. Ez a p�ska szenved�s�nek az ideje. Az �nnepi zar�ndokok m�r az �nnep kezdete, vagyis Nisz�n 14 el�tt �z�nl�ttek Jeruzs�lembe, hogy a kultikus tisztas�gi el��r�soknak eleget tegyenek, amely felt�tele volt annak, hogy a templom bels� ter�let�re l�pjenek �s a p�skab�r�nyb�l ehessenek (4M�z 9:10; 2Kr�n 30:17k.; v�. Ioseph. Bell. Iud. I, 229 �s Ant. XXI, 145). Az �nnepi zar�ndokok egym�s k�zt latolgatt�k, hogy vajon J�zus felj�n-e az �nnepre, ugyanis tudtak arr�l a hat�rozatr�l, ami J�zus �let�t vesz�lyeztette. A nagytan�cs a n�pt�l v�rta, hogy aki k�z�l�k tud J�zus tart�zkod�si hely�r�l, az jelentse, hogy letart�ztathass�k. A hat�rozat az � hal�l�r�l m�r k�szen volt, a kivitelez�s lehet�s�g�re v�rtak. J�zus ellenfeleinek a maguk nagyon emberi, ellens�ges indulatok alapj�n hozott hat�rozata nem siettetheti, nem is k�sleltetheti Isten hat�rozat�t. Az � hat�rozatuk c�lja J�zus v�g�rv�nyes kiiktat�sa a n�p k�r�b�l. Isten hat�rozat�nak c�lja a n�p megment�se. Az � hat�rozatuk motiv�ci�ja a harag �s gy�l�let J�zus ellen, Isten hat�rozat�nak mot�vuma az ember a teremtett vil�g ir�nti szeretet. �k le akarj�k tart�ztatni J�zust, hogy meg�lj�k; Isten v�lts�gul adja J�zust, hogy megsz�ntesse az ember hal�l�t.