J�NOS EVANG�LIUM�NAK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Lenkeyn� dr. Semsey Kl�ra professzor

Bevezet�s

Az evang�lium tartalmi feloszt�sa.

J�nos evang�liuma k�t nagy egys�gre oszthat�. Az els� nagy egys�g az els� r�sz tizenkilencedik vers�vel kezd�dik, �s a 12. r�sszel fejez�dik be, amelynek tartalma: J�zus kijelent�se a vil�gnak. A m�sodik nagy egys�g a 13–20. r�szeket foglalja mag�ban. Ennek tartalma: J�zus kijelent�se tan�tv�nyainak. Az els� nagy egys�get prol�gus vezeti be az 1:1–19-ben. A m�sodik nagy egys�get epil�gus k�veti, a 21. r�sz, az evang�lium z�rad�kak�nt. A prol�gus J�zus messi�si munk�j�nak el�zm�nyeit hirdeti, az epil�gus messi�si munk�j�nak k�vetkezm�nyeit vil�g�tja meg.

Az evang�lium �s a szinoptikusok.

M�r t�bb mint egy �vsz�zada a t�rt�netkritika jelent�s k�rd�se J�nos evang�liuma. A Jelen�sek k�nyv�nek k�panyaga okozza rejt�lyess�g�t, valamint J�nos evang�lium�nak a szinoptikusokhoz val� viszonya. A szinoptikusok �s J�nos is J�zus-k�pet �br�zol, J�zus-t�rt�netet �r a hit alapj�n �llva, �s abb�l kiindulva a h�v�k sz�m�ra: hit�breszt�s �s a hit meger�s�t�se k�z�s c�ljuk. Mindk�t t�pus� evang�lium J�zus munk�ss�g�r�l sz�mol be, besz�deit k�zli, jeleir�l sz�l, szenved�seit, hal�l�t �s felt�mad�s�t mondja el. Mindk�t t�pus� evang�liumban k�zvetlen�l vagy k�zvetett form�ban J�zus munk�ss�g�nak szemtan�i sz�lalnak meg. Ugyanahhoz a m�faji kateg�ri�hoz tartozik J�nos evang�liuma is, mint a szinoptikusok�: evang�lium, azonban az azonos m�faj ellen�re felt�n� k�l�nbs�g van k�zt�k. K�l�nbs�g van az evang�lium anyag�ban. J�nos evang�liuma nagy r�sz�nek nem tal�lhat� parallelje a szinoptikusokn�l. M�s a t�rt�neti keret �br�zol�sa. J�nos szerint J�zus munk�ss�ga legal�bb h�rom �vre tehet�, s ezalatt t�bbsz�r megfordult Jeruzs�lemben. A szinoptikusok szerint J�zus munk�ss�ga legfeljebb egy �vet tesz ki. Ezek szerint egy hosszabb galileai �s Galilea k�rny�k�n val� munk�lkod�s ut�n egyszer, k�zvetlen�l kereszthal�la el�tt megy fel csak J�zus Jeruzs�lembe. J�nos szerint viszont J�zus az orsz�g mindh�rom nagy t�jegys�g�n munk�lkodott: Galile�ban, J�de�ban �s Jeruzs�lemben, Sam�ri�ban �s �jra Galile�ban. Jeruzs�lemben a t�rv�nyesked� kegyess�g k�pvisel�i vetik el, mert nem v�llalja az �ltaluk alkotott messi�si ide�lhoz val� alkalmazkod�st. Galile�ban az�rt botr�nkoznak meg rajta, mert nem v�llalja, hogy f�ldi, politikai Messi�s legyen. A szinoptikusok szerint a templom megtiszt�t�sa J�zus messi�si munk�j�nak v�g�re esik (Mk 11:15 par.), J�nos szerint messi�si munk�j�nak kezdet�re (Jn 2:13kk.). Mk 14:12kk. arr�l ad h�rt, hogy J�zus tan�tv�nyaival egy�tt �nnepli a p�ska �nnep�t, Jn 19:30 azt k�zli, hogy ekkor m�r halott. – J�zus kereszthal�l�nak napja a szinoptikus tud�s�t�s szerint Nisz�n 15., J�nos szerint Nisz�n 14. A szinoptikusok elbesz�l�s�ben J�zus szenved�s�nek t�rt�nete az utols� n�h�ny fejezetben szerepel, J�nos a 12. r�szt�l kezd�d�en gyakorlatilag J�zus szenved�s�r�l sz�l. J�zus ett�l kezdve visszavonultan �l tan�tv�nyai k�z�tt, csendben munk�lkodik, tan�t, felk�sz�ti �v�it k�ldet�s�kre. Majd a felt�masztott J�zus meger�s�ti a f�ldi J�zus kijelent�s�t, tan�tv�nyai �s az ember ir�nt t�masztott ig�ny�t. J�zus kijelent�s�t tov�bb kell adni a vil�gnak: ez a tan�tv�nyi k�ldet�s. Az � minden ember ir�nt t�masztott ig�nye a hit, a r�la sz�l� kijelent�s befogad�sa. – J�nos evang�lium�nak t�rt�neti keret� azt teszi nyilv�nval�v�, hogy a n�z�reti J�zus t�rt�nete kijelent�st�rt�net. A prol�gusban bemutatott egysz�l�tt Fi� munk�ss�g�nak kezdet�t�l fogva kijelenti Isten k�ld�ttek�nt az Aty�t a vil�gnak �s tan�tv�nyainak. J�zus dics�s�ge abban teljesedik ki, hogy k�sz �let�t adni a teremtett vil�g�rt, engesztel� �ldozatk�nt (Jn 12:20–28). A J�nos evang�liuma �ltal felv�zolt t�rt�neti keretben tekint�lyes helyet foglalnak el a csod�k. A szinoptikusok J�zus csod�ib�l sokkal t�bbet k�z�lnek, mint J�nos. �k besz�molnak J�zusnak azokr�l a tetteir�l, amelyek �ltal eg�szen h�tk�znapi keretek k�z�tt ny�jtott seg�ts�get a k�l�nb�z� testi-lelki betegs�gben szenved� embereknek. J�nos sokkal kevesebb egyedi esetet k�z�l J�zus csod�ib�l. A d�moni hat�s alatt l�v�k megszabad�t�s�r�l egy�ltal�n nem is besz�l. Olyan egyedi esetekr�l sz�mol be, amelyek egyr�szt az emberi nyomor�s�g m�lys�g�t, m�sr�szt J�zus erej�nek nagys�g�t szeml�ltetik; J�zus szem�lyis�g�re h�vj�k fel az ember figyelm�t, �s a benne adott kijelent�s hiteless�g�t hirdetik. Az Atya rendk�v�li jelek �ltal tesz bizonys�got a Fi�r�l, hogy az ir�nta val� bizalmat er�s�tse, hitet munk�ljon, mert ez �ltal a hit �ltal nyeri el az ember az �j �letet, az �r�k �letet, a b�nt�l, a hal�lt�l val� szabads�got. Krisztus szem�lye d�nt� jelent�s�g� az ember sz�m�ra, a benne val� hit az ember egzisztenci�lis alapja jelenlegi �s elj�vend� �let�re n�zve. A csod�k csod�ja az, hogy J�zusban Isten l�that� �s jelenlev� lett e vil�gban, minden m�s, ami �ltala t�rt�nt, erre a csod�ra utal� jel. J�zus megjelen�se korszakot z�r, �s korszakot nyit meg Isten n�pe t�rt�net�ben: A templom megtiszt�t�sa a r�gi kultusz, az �sz�vets�gi kultusz v�g�t, s az �j istentisztelet kezdet�t hirdeti (Jn 2:13–22). A k�nai menyegz�n a v�z borr� v�ltoztat�sa (Jn 2:1–12) nemcsak azt hirdeti, hogy J�zus �r a term�szet elemei felett, hanem azt, hogy vele a messi�si kor, az �r�m �s a b�s�g kora kezd�d�tt el. Ez a kor J�zus �ldozat��rt ny�lt meg az ember sz�m�ra. Az ember megtisztul�sa a tov�bbiakban nem a k�vedrekben l�v� v�z �ltal t�rt�nik, hanem az �jsz�vets�g jegye, Krisztus v�re �ltal. Erre utal a k�vedrekben titokzatos m�don – J�zus �tmutat�sa szerint, az emberi tev�kenys�get be�p�tve a maga munk�j�ba – v�zb�l lett bor, amely a k�s�bbiekben az � kiontott v�r�nek a jele. A b�na, aki 38 �ven �t hi�ba v�rta a gy�gyul�st, meggy�gyul J�zus szav�ra (Jn 5), annak jelek�nt, hogy J�zusnak semmi sem lehetetlen. Egyetlen ember sorsa sem rem�nytelen. J�zus ugyanis a legrem�nytelenebb helyzetb�l is megszabad�t. A kir�lyi f�ember fi�nak gy�gy�t�sa (Jn 4) t�volb�l, parancssz�ra, J�zus testi jelen l�te n�lk�l t�rt�nik, jelezve, hogy az ember megszabadul�sa nincs J�zus testi jelenl�t�hez k�tve. A hatalommal kimondott �s hittel fogadott sz� az ember gy�gyul�s�nak �tja. A megel�g�t�si csoda (Jn 6) nemcsak annak a jele, hogy J�zus meg tudja oldani az ember keny�rk�rd�s�t, mindig �ppen �gy, ahogyan az adott helyzet megk�v�nja, nem is csak azt hirdeti, hogy Isten az ember keny�rad� gazd�ja, �s az is marad minden k�r�lm�ny k�z�tt, hanem annak a jele, hogy Krisztus az, akire az embernek n�lk�l�zhetetlen�l sz�ks�ge van, mert � az �let felt�tele, aj�nd�koz�ja. Teste megt�ret�se �ltal olyan �letlehet�s�get teremtett az ember sz�m�ra, amelyen nincs hatalma a s�t�ts�g, a hal�l er�inek. �ldozata javaiban r�szes�ti mindazokat, akik hittel veszik a kenyeret. Az �nmag�t fel�ldoz� �r, a kereszt Krisztusa az �letet teremt� �s �letet aj�nd�koz� �r. Az �let, az �r�k �let az�, aki a mennyei eledelben r�szes�l. – A vak, akit J�zus meggy�gy�t, vakon is sz�letett (Jn 9). J�zus �ltal viszont nemcsak szeme vil�g�t nyeri el, hanem elnyeri a l�thatatlan l�t�s�ra is a fog�konys�got: hisz az Isten Fi�ban �s im�dja �t. J�zus a vil�g vil�goss�ga, jelenl�te �ltal megsz�nik a s�t�ts�g. – Olyan halottat t�maszt fel az �r, n�v szerint L�z�rt (Jn 11), aki m�r 4. napja halott. A hal�l nyilv�nval� ereje azonban nem akad�lya �letre t�maszt� munk�j�nak. Szava ott is �letet teremt; ahol a hal�l letagadhatatlan val�s�g. Isten szava nemcsak a nem l�tez�ket h�vta �letre, hanem �letet teremt, �letre sz�l�tja egykor majd a halottakat is. J�nos evang�lium�nak csod�i messi�si jelek. Isten dics�s�g�t jelentik ki a Fi� �ltal, s a Fi� szem�ly�nek jelent�s�g�t hangs�lyozz�k, hirdetik az ember szabad�t�s�t, az ember jav�t munk�l� Istent.

A messi�si jelekhez nagyszab�s� tan�t�s, besz�d f�z�dik az evang�liumban. J�zus besz�deinek a jellege formai �s tartalmi szempontb�l is k�l�nb�zik a szinoptikus evang�liumokban k�z�lt besz�dekt�l. A form�lis k�l�nbs�gek.

A szinoptikusokban J�zus tettei rendszerint – Mk evang�lium�ban csaknem kiz�r�lagosan – magyar�zat, hozz�juk f�z�d� besz�d n�lk�l szerepelnek. A tettek nyilv�nos vagy z�rt k�r� �rt�kel�s�r�l keveset olvashatunk. Mt �s Lk ugyan j�val t�bbet k�z�l J�zus besz�deib�l, mint Mk, azonban m�s form�ban, mint J�nos. Itt J�zus tetteihez egy-egy nagy besz�dkompoz�ci�, egy-egy r�szletes magyar�zat, vita, p�rbesz�d f�z�dik. A tett az az alkalom, amely J�zus besz�d�t, tan�t�s�t elind�tja. A szinoptikusokban t�bbnyire r�vid, csattan�s, t�m�r mond�sok sorozat�t tal�ljuk. J�nos nagy, �sszef�gg�, gondosan fel�p�tett besz�deket k�z�l. Egy t�m�n�l hosszan id�z, t�bb oldalr�l megvil�g�tja, medit�l. Egy-egy gondolati egys�get elism�telve veti fel az �j mot�vumot, �s �gy viszi tov�bb a gondolatsort. Mint a kez�nkben l�v� krist�ly, amely ugyanaz marad, de amelyen minden mozdulatra egy-egy �j sz�n csillog�sa v�lik l�that�v�, �gy J�zus besz�dei is az azonos t�ma felvet�se k�zben egy �j mot�vumot vil�g�tanak meg a gondosan fel�p�tett besz�d kifejt�se sor�n. �gy k�zli, J�zus tan�t�sa az �j ismeretet, hogy szervesen kapcsol�dj�k az el�z�kh�z, �s hogy k�zben feled�sbe ne menjen a r�gebbi. Tan�t�s�t az emberi sz�vek h�st�bl�j�ra akarja �rni. Az Ige, a besz�d, a „logos” nemcsak a teremt�s eszk�ze, hanem az �jj�teremt�s� is. A teremt� Ige azonos az �jj�teremt� Ig�vel. Ez abban is kifejez�sre jut, hogy az �sz�vets�g g�r�g ford�t�i az Isten besz�d�t �s az Isten Ig�j�t kifejez� h�ber fogalmat: a d�b�r ig�t �s az �mar f�nevet a logos, illetve a legein fogalmakkal ford�tott�k. Az Ige �ltal Isten hatalma mutatkozik meg a teremt�sben, �s ugyanez �ltal az Ige �ltal Isten �jj�sz�l� ereje v�lik nyilv�nval�v� az �jj�teremt�sben. Az eg�sz sz�vets�g annak a bizonys�ga; hogy Isten nem n�ma b�lv�ny, hanem az emberrel szava �ltal, Ig�je �ltal kapcsolatot teremt� �r. Kijelent�se, szava �ltal k�zli akarat�t (2M�z 20:1–20), s a pr�f�t�k �ltal �tmutat�s�t. Isten Ig�je, besz�de �ltal az �jsz�vets�gi korban sem csup�n az ember ismereteit akarja n�velni, hanem �let�t form�lni. Megsz�l�tja az embert, rendelkezik vele, szolg�lat�ba �ll�tja, �s dics��t�s�re h�vja el. Isten a mindenhat�; a megk�zel�thetetlen, Ig�je �ltal l�pett be a teremtett vil�gba, s az Ige testt� l�tele �ltal d�nt� fordulat k�vetkezett be annak �let�ben, az elj�vend� �j �g �s �j f�ld alapvet�se megt�rt�nt: Az Ig�nek az eg�sz vil�gmindens�gben megmutatkoz� szerepe nem z�rult le a teremt�s ut�n, hanem folytat�dott a megv�lt�s m�v�ben �s az e munk�r�l sz�l� bizonys�gt�telben. Isten Ig�j�nek teh�t a teremt�sb�l ismert munk�ja mellett szoteriol�giai �s ekkl�ziol�giai funkci�ja van. Krisztus megv�lt� munk�j�ra, teh�t szoteriol�giai alapra �p�lnek fel ezek a nagy, �sszef�gg� besz�dek oly m�don, hogy vil�goss� v�lik ekkl�ziol�giai jelent�s�g�k: az Isten Fi�ban val� hitre sz�l�tanak, s �ldozata javaiban val� r�szes�l�sre h�vnak, a vele val� �l� k�z�ss�gre.

A tartalmi k�l�nbs�gek.

A szinoptikus evang�liumok szerint J�zus besz�deinek rendk�v�l gazdag a tartalma: t�rv�nymagyar�zat, etikai tan�t�s (Mt 5–7); p�ld�zatok a mennyek orsz�g�r�l (Mt 13 stb.); gy�lekezeti szab�lyok (Mt 18); eszkhatol�gikus besz�dek (Mt 24 par.); J�zus szenved�s�r�l, hal�l�r�l �s felt�mad�s�r�l sz�l� j�vend�l�sek (Mt 16:21–23 par.). Mindebb�l semmit sem tal�lunk J�nosn�l. Isten orsz�g�nak fogalma egyetlen helyen szerepel, a Jn 18:36-ban. Az evang�lium valamennyi besz�d�nek t�m�ja, tartalma, J�zus Krisztus szem�lye, az � �nmag�r�l sz�l� kijelent�se, a Messi�s-titok leleplez�se, illetve felt�r�sa. Ezekben a besz�dekben sz� van a Messi�s k�ldet�s�r�l, az Aty�nak �s a Fi�nak az egyed�l�ll� viszony�r�l (Jn 7–10), a hit ig�ny�r�l, a vil�g megtart�s�r�l (Jn 12:20–50); a tan�tv�nyoknak k�ldet�s�kre felk�sz�t� nevel�s�r�l (Jn 13–17). E jellegzetes tartalmat kiemeli a besz�dek egyed�l�ll� st�lusa �s fogalmi k�szlete. Az evang�lium nagyr�szt a zsid� tradici�b�l mer�t (Jn 15), de haszn�lja a hell�nista vil�g j�l ismert fogalmi k�szlet�t, s�t a qumr�niak k�r�ben gyakori fogalmakat is. J�l ismeri �s utal a zsid� �nnepekre, �nnepi szok�sokra (2:13; 6:4; 7:2; 8:37; 10:22; 18:22; 19:31–42), �s ezeknek a keret�n bel�l meghirdeti az �j, a messi�si kor elj�vetel�t, Isten n�pe ir�nt t�masztott �j ig�ny�t �s a n�pek sz�m�ra elk�sz�tett lehet�s�get. A zsid� �nnepeken megsz�lal� �s tan�t� J�zus, kijelent�se �ltal �j tartalommal, krisztol�giai tartalommal t�lti meg Izr�el �nnepeit. A lombs�trak �nnep�nek utols� napj�n – amelyen az ital�ldozat bemutat�sa egyr�szt a szikl�b�l fakasztott v�z csod�j�ra eml�keztette a n�pet, m�sr�szt a Messi�s �ltal el�rkez� �dv�ss�get hirdette (�zs 12:3) – J�zus az �nnep tartalm�hoz kapcsol�dva meghirdeti a messi�si kor bek�sz�nt�s�t (Jn 7:37kk.). Ugyanez t�rt�nik Galile�ban a p�ska �nnep�n (Jn 6). A J�zus nagy besz�deiben szerepl�, a qumr�niak fogalmi k�szlet�vel hasonl�s�got mutat� k�pzetek: vil�goss�g – s�t�ts�g, vil�goss�g – s�t�ts�g fiai, igazs�g – hamiss�g, �let – hal�l ellent�tp�rok tartalma m�s az evang�liumban, mint a qumr�niakn�l. A qumr�niak tan�t�sa szerint ezek a fogalmak nincsenek �sszef�gg�sben a Messi�s v�r�s�val, J�nos evang�lium�ban viszont krisztol�giai tartalm�ak. A vil�g vil�goss�ga, az igazs�g, az �let Krisztus (Jn 8:12; 9:5; 14:6). Ugyanez �rv�nyes a gn�zis �s a J�nos evang�liuma k�z�tt l�v� fogalmi azonoss�gra is. Jn a maga fogalmi k�szlet�t �gy haszn�lja fel a p�ratlan jelent�s�g� �zenet k�zl�s�re, hogy egy�ttal vil�goss� teszi azt a d�nt� tartalmi k�l�nbs�get, amely az azonos cseng�s� fogalmak k�z�tt van. A gnosztikus fogalmaknak antignosztikus �lt ad annak a t�nynek a k�zl�s�vel, hogy az „isteni logosz” nemcsak testet �lt�tt mag�ra, hanem testt� lett (Jn 1,14). Ennek a t�nynek a jelent�s�g�t emelik ki az �n. „�n vagyok…” kezdet� kijelent�sek, amelyek els�sorban �sz�vets�gi, m�sr�szt vall�st�rt�neti k�pzetek �ltal hangs�lyozz�k Krisztus szem�ly�nek p�ratlan jelent�s�g�t. � az egyetlen, aki �letet �s v�lts�got adhat �s ad is, mint az �let kenyere (Jn 6), a vil�g �dv�z�t�je (Jn 4:42), a vil�g vil�goss�ga (Jn 8:12), az �t, az igazs�g �s az �let (Jn 14:6), az igazi sz�l�t� (Jn 15:1kk.), a felt�mad�s �s az �let (Jn 11:25), a j� p�sztor (Jn 10:11.14). A szinoptikus evang�liumokban J�zus besz�deinek t�m�ja az esetek nagy t�bbs�g�ben t�rgy, Jn, evang�lium�ban szem�ly: J�zus Krisztus, az egysz�l�tt Fi�, akinek az Aty�hoz val� viszonya p�ratlan, k�ldet�se egyed�l�ll�. J�nos szerint J�zus az „�n Aty�mr�l” �s a „ti Aty�tokr�l”, az „�n Istenemr�l” �s a „ti Istenetekr�l” besz�l (Jn 20:17). � az egyetlen, az egysz�l�tt Fi� (Jn 1:14–18; 3:16.18). A Fi� a L�lek teljess�g�vel j�r, a L�lek erej�vel cselekszik, mennyei dics�s�ge �tragyog a f�ldi l�tform�n (Jn 1:14; 17:24). Jn J�zus istenfi�i m�lt�s�g�t k�ldet�s�ben �br�zolja. J�zus nem mag�t�l j�tt, hanem Isten k�ld�tte (Jn 7:29; 8:42; 3:34). Kinyilatkoztatja az Aty�t, �s teljess�gre viszi az � m�v�t (Jn 4:34; v�. 5:35; 9:4; 10:37–38; 17:4). A Fi� arr�l tesz bizonys�got, amit l�tott �s hallott (Jn 3:31). Az Istent soha nem l�thatta senki (Jn 1:18), csak a Fi�, az Atya k�ld�tte (Jn 6:46). K�ldet�se Istent�l ered, t�le val�, t�lej�tt, egy az Aty�val (Jn 10:30). – J�nos a zsid�kat nem r�tegekre, illetve p�rtokra tagoltan, csoportonk�nt �br�zolja, mint a szinoptikusok, hanem egys�ges t�bork�nt. A kijelent�st hoz� Krisztus itt m�r nem a k�pmutat� farizeusok ellen, nem is a t�rv�nyess�g, az igazi kegyess�g l�tszat szerinti igazai ellen harcol, hanem a hitetlens�g ellen, s ennek megtestes�t�i: a zsid�k ellen. R�luk besz�l �gy: a ti t�rv�nyetek (Jn 15:25), nekik mondja, hogy az igazi mennyei kenyeret nem M�zes adta (Jn 6:32kk.), hanem egyed�l Isten adja. A jeruzs�lemi templom �s a benne foly� kultusz v�g�t hirdeti meg (2:13kk.; 4:21). A zsid�kr�l mondja, hogy nem �brah�m fiai, hanem az �rd�g fiai (Jn 8:39kk.). M�zes, akire hivatkoznak, maga l�p fel v�dl�k�nt vel�k szemben. Izr�el mint egys�ges eg�sz, mint tipikus k�plet Krisztus ellen foglalt �ll�st annak ellen�re; hogy a Messi�s k�z�l�k t�madt, s az egyh�z �lete Jeruzs�lemb�l indult el. Izr�el J�zus korabeli nemzed�ke viszont, mint eg�sz, annak a jele, hogy Isten fiai, ha Krisztus ellen foglalnak �ll�st, „nem n�pp�” lesznek, viszont mindazok, akik Krisztus mellett d�ntenek, hisznek benne, Isten gyermekeiv� lesznek (Jn 1:11kk.). – J�nos szerint J�zus a szenved�st�rt�netben is az esem�nyek ura, aki el�tt megh�tr�lnak, f�ldre esnek azok, akik ellene voltak (Jn 18:6). Zavarban van az, akinek �t�letet kell hirdetnie felette, s ezt jobb meggy�z�d�se ellen�re teszi, nyom�sa alatt, poz�ci�ja f�lt�s�b�l (Jn 19). Aki �t�let�t hirdet f�l�tte, megk�t�z�tt, de akit megk�t�ztek, a k�tel�kek k�z�tt is szabad, �nk�nt v�llalta ezt a sorsot, teljes�ti k�ldet�s�t eg�szen addig, m�g kijelent�seinek sor�t le nem z�rja ezzel a kijelent�ssel: „Elv�geztetett” (Jn 19:30). Jn-n�l a teol�giai crucis �lesebben �rv�nyes�l, mint a szinoptikusokn�l. A kereszt megv�lt�ja az Aty�t�l kapott munk�t, megb�zat�s�t teljes engedelmess�ggel vitte v�ghez. – J�nos nem tud�s�t sem a kereszts�g, sem az �rvacsora szereztet�s�r�l �gy, mint a szinoptikusok, b�r J�zus b�cs�vacsor�j�t �br�zolja (Jn 13:1–30), s arr�l is tud�s�t, hogy a felt�madott J�zus tan�tv�nyait felhatalmazta, �s kik�ldte a szolg�latra. J�zus felt�mad�s�nak testi val�s�g�t jobban hangs�lyozza, mint a szinoptikusok: Kifejez�sre juttatja, hogy a felt�madott test an�lk�l t�kr�zte a f�ldi J�zus szem�lyis�g�nek jellegzetes von�sait, hogy a felt�madott test a hal�l el�tti test t�rv�nyszer�s�geinek al� lett volna rendelve. Isten hal�l feletti hatalma az ember sz�m�ra jelet �s rem�nys�get adott arra n�zve, hogy a teremt�sben megmutatkoz� jellegzetesen emberi szem�lyis�g nem sz�nik meg, nem v�lik az emberi test jellegtelenn�, hanem romolhatatlann�, maradand�v� lesz, �j t�rv�nyszer�s�gek szerint megalkotva. A gnosztikus t�vtan�t�sok ellen az evang�liumnak nemcsak a prol�gusa mondja ki az �rv�nyes sz�t azzal, hogy az Ige testt� lett, hanem a J�zus felt�mad�s�r�l sz�l� h�rad�s is azzal, hogy a megfesz�tett �s val�s�gosan meghalt n�z�reti J�zus testben t�madt fel. Isten �s az � k�ld�tte, az egysz�l�tt Fi� nem a test, nem az anyag ellen harcolt, hanem az ember �s a vil�g �let�t megront� b�n ellen. Felt�mad�sa ut�n az �j �g �s �j f�ld ember�nek, a felt�madt embernek a t�pus�t testi form�ban jelen�ti meg. Krisztus testi form�ban val� felt�mad�sa �s megjelen�se azonban nemcsak az ember j�v� ir�nti rem�nys�g�t er�s�ti meg, hanem tan�tv�nyai hit�t �s k�ldet�studat�t is. Tam�s l�t �s hisz (Jn 20). J�nos evang�liuma szerint az eszkhatol�gia nem hat�rol�dik el olyan �lesen a jelent�l, mint a szinoptikusokn�l. J�zussal a Messi�s kora, az emberis�g utols� korszaka kezd�d�tt el (Jn 3:36; 3:18; 5:24; 12:44–48). Ebben a korszakban m�r objekt�ven �rv�nyes�lnek Krisztus v�lts�g�nak javai, s ez d�nt� az ember sz�m�ra. A jelen �s a j�v� egyar�nt Krisztus v�lts�ga jegy�ben folyik. A jelen objekt�v lehet�s�ge, ha az ember r�sz�r�l hittel p�rosul, az �g�retes �s v�gleges, a teljes megold�st jelent� j�v� garanci�ja. A Krisztusban val� hit az ember jelen�t �s j�v�j�t egyar�nt meghat�rozza (Jn 11:25kk.). – A Szentl�lekr�l r�szletesebb tan�t�s tal�lhat� Jn-n�l, mint a szinoptikusokn�l. A L�lek Isten l�tm�dja (Jn 4:24); az ember �jj�sz�let�s�nek eszk�ze (Jn 3:5–8); a p�rtfog�, aki oltalm�ba veszi �s megtartja a tan�tv�nyokat (Jn 14:16kk.; 14:25kk.). D�nt� szerepe van Krisztus elmenetele �s visszaj�vetele k�z�tt. A J�zusra vonatkoz� trad�ci�t megeleven�ti. El�h�vja a tan�tv�nyok tudat�ban azt, amit J�zus „beprogramozott”: Krisztus besz�d�t korszer�en alkalmazza, a tan�tv�nyokat v�gig, a c�lig vezeti (Jn 16:7–15). J�nos evang�liuma �s a szinoptikusok k�zt l�v� k�l�nbs�gek magyar�zat�ra n�zve sz�mtalan megold�si k�s�rlet sz�letett m�r eddig is a teol�giai irodalomban. Vannak, akik a zsid� trad�ci� vil�g�t tekintik az evang�lium kiz�r�lagos h�tter�nek, �s a papi trad�ci� vonal�nak �rv�nyes�l�s�t l�tj�k benne. Vannak, akik azt zsid� forr�sokb�l marad�ktalanul meg�rthet�nek tartj�k. M�g t�bben vannak, akik a hellenista zsid�s�g szellemi ir�nyzata, k�zelebbr�l annak neves k�pvisel�je, Philo, a h�res alexandriai iskola nagy mestere hat�s�nak �rv�nyes�l�s�t l�tj�k Jn evang�lium�ban. M�sok J�nos szerz�s�g�nek elvitat�s�ban keresik az evang�lium rejt�ly�nek megold�s�t. A teol�giai kutat�s Jn evang�lium�val kapcsolatosan felfedez egy-egy igazs�gmozzanatot, amelynek relat�v jogosults�ga vitathatatlan �s hasznos�tand�, de semmik�ppen nem helyettes�thet� be egyetlen igazs�gmozzanat sem a teljes igazs�g hely�be. A r�szigazs�g rendk�v�l jelent�s, ha az eg�sz, a teljes igazs�ghoz akar hozz�j�rulni, azonban azonnal �rt�k�t veszti, ha a teljes igazs�got akarja p�tolni: Mint ahogyan a h�rom els� evang�lium, �gy a negyedik is a hit bizonys�gt�tele, amelyben a Szentl�lek �ltal sz�laltatja meg a Krisztus-esem�nyt a szerz�, a szent�r�k bizonys�gt�tel�re �p�tve �s kieg�sz�tve azokat.

Az evang�lium sz�vege.

A legr�gebbi sz�vegek k�z�tt az egyez�s �ppen olyan nagy, mint a szinoptikusok eset�ben, viszont az elt�r� vari�nsok sz�ma sem kev�s. A legjelent�sebb probl�m�t a 7:53–8:11 �s a 21. r�sz jelenti. A 7:53–8:11 a papirusz-k�ziratokb�l hi�nyzik – legal�bbis azokb�l, amelyek eddig rendelkez�s�nkre �lltak –, �s �ppen ennek alapj�n a keleti egyh�zaty�k sz�veg�b�l is. Az evang�lium sz�veg�t a magyar�zat sor�n c�lszer� a sz�veg elt�r� vari�nsaival egy�tt figyelembe venni, minden egyes esetben.

Az evang�lium irodalmi saj�toss�gai.

Jn evang�liuma nyelv�t, fogalmi k�szlet�t, Krisztus-k�p�t, teol�giai �ll�sfoglal�s�t tekintve egys�ges, j�l �tgondolt irodalmi alkot�s. Nyelvi �s tartalmi szempontok alapj�n az �r�smagyar�z�k k�z�l n�melyek idegen r�szletnek tekintik az evang�lium keret�n bel�l a 7:53–8:11-et, a par�zna n�r�l sz�l� perik�p�t. Elk�pzelhet�, hogy a 8:15 illusztr�ci�jak�nt ker�lt a mai hely�re. K�rd�ses a 21. r�sz helyzete, b�r e r�sz sz�kincse �s st�lusa nem �t el az 1–20. r�sz�t�l. A 20:30 azonban szab�lyszer� befejez�s, �s a 21:24 egy �jabb z�rad�k, amely a 21:23-ra utal, �s az ott szerepl� szeretett tan�tv�nyr�l mondja, hogy az �rta mindezeket. Az evang�lium egyenetlens�gei (pl. 14:31; v�. 18:1) megmagyar�zhat�k azzal, hogy J�nos az evang�liumot t�bb r�szletben dikt�lta. J�nos �regkori m�v�r�l van sz�, amelyet istentiszteleti, liturgiai haszn�latra alkotott meg fejezetenk�nt, s az utols� sim�t�st a m�v�n tan�tv�nyi k�re v�gezte el. Az eml�tett egyenetlens�gek ellen�re a m� a prol�gus csod�latos koncepci�j�val kezd�dik, az evang�lium nyit�nyak�nt, egy�ltal�n nem szabv�nyos bevezet�st ny�jtva. Rendk�v�l alkalmas azonban arra ez a bevezet�s, hogy a m� olvas�j�t felemelje abba a magass�gba, amelyben megny�lik sz�m�ra az a m�, amely a teremt� �s kijelent� Ige azonoss�g�r�l �gy tesz bizonys�got, hogy az Krisztusban l�pett be a vil�gt�rt�nelembe. Az els� r�szben nyilv�nval�v� v�lik az az �j lehet�s�g, amely a t�rt�nelemben emberk�nt megjelent

Krisztusban minden embernek adatik, �s az az ig�ny, amely �ltal a Krisztusban adott objekt�v lehet�s�g szubjekt�ve is val�s�g lesz minden ember sz�m�ra. Isten kegyelm�t �s igazs�g�t aj�nd�kozza Krisztus�rt, a Krisztusban, �s ez hit �ltal v�lik val�s�gg� mindenki eset�ben. A 2. r�sz messi�si jelei �gy hirdetik a teremtett vil�g elemei �s az ember felett val� h�talm�t J�zusnak, hogy jelzik azt az �ldozatot, amely alapja a teremtett vil�g rem�nys�g�nek, �s az �j istentiszteleti rendnek. Az �dv�ss�g �tja, az �let �tja az �jj�sz�let�s. Ez a Fi�ban val� hit �ltal t�rt�nik (Jn 3. r�sz). A hitetlens�gben ellenben az �t�let v�lik nyilv�nval�v�. Az igazi hit, ahogyan az a 4. r�szben l�that�v� v�lik, nem csodahit, hanem a J�zus szem�ly�be vetett hit, szava ir�nti felt�tlen bizalom. Miut�n az evang�lium J�zus munk�ss�g�t az orsz�g mindegyik jelent�s vid�k�n szeml�ltette, �br�zolja az ellenfeleivel val� vit�j�t az 5–11. fejezetekben. Besz�deiben J�zus �nmag�t az ember sz�m�ra �letet jelent� val�s�gk�nt hirdeti meg: �let kenyere (Jn 6:35), az �l� v�z forr�sa (Jn 7:37–39), az �let vil�goss�ga (Jn 8:12), a vil�g vil�goss�ga (Jn 9:5), a felt�mad�s �s az �let (Jn 11:25k.). J�zus �lete odaad�sa �ltal lett a felt�mad�st �s az �letet jelent� Megv�lt�, aki Isten megv�lt� terv�t v�ghezviszi, err�l tesz bizonys�got a kereszten utols� kijelent�s�vel: „Elv�geztetett” (Jn 19:30).

Az evang�lium vall�st�rt�neti h�ttere.

A J�zusr�l sz�l� bizonys�gt�tel form�ja �s tartalma att�l is f�gg, hogy milyen h�tt�r van a m�g�tt, aki megsz�laltatja, �s att�l is, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt sz�lal meg. J�nos evang�liuma m�g�tt els� helyen kell sz�m�t�sba venn�nk az �sz�vets�get �s a palesztinai viszonyokat. A 4. evang�lium �r�ja otthon van az �sz�vets�gi, a palesztinai viszonyok ismeret�ben, a J�zus kor�ban Palesztin�ban besz�lt nyelvben, gondolkod�sm�dban. A h�ber �s ar�m nyelv ismerete a g�r�g nyelv haszn�lat�b�l is l�tszik; az evang�liumban sok a hebraizmus. Tizenkilenc id�zet szerepel an�lk�l, hogy mindig pontosan meghat�rozn� az eredeti sz�veg hely�t, �s sz� szerint adn� annak form�j�t. Helyenk�nt csak �ltal�noss�gban hivatkozik az �sz�vets�gre (Jn 1:45; 2:22; 5:39.46; 17:12; 20:9). A d�nt� �r�sbizony�t�k krisztol�giai jelleg�, az �sz�vets�g Krisztusr�l sz�l� bizonys�gt�tel�t id�zi (Jn 5:39). Az �r�s id�z�s�nek m�dja nem azonos Mt evang�lium�val, azonban a c�lja ugyanaz. Az �r�s bizonys�gt�tele alapj�n kimutatja, hogy J�zus a meg�g�rt Messi�s (Jn 1:45; 5:39.46). Az �sz�vets�g jelent�s alakjait id�ben J�zus megel�zte (Jn 8:58), aki nagyobb, mint J�kob (Jn 4:12), r�la tett bizonys�got M�zes (Jn 5:45k.; v�. 1:45). A pr�f�t�k el�re sz�ltak elj�vetel�r�l (Jn 6:14; 7:40). M�zes a t�rv�nyt adta, de a kegyelem �s az igazs�g J�zus Krisztus �ltal kapott aj�nd�k. A k�gy� felemeltet�se a puszt�ban (Jn 3:14) �s a pusztai eledel (Jn 6:31) tipologikusan Krisztusra vonatkoz� jelz�sei az �dvt�rt�netnek. Az evang�lista az �r�s szav�val vil�g�tja meg azokat a nehezen meg�rthet� t�nyeket is, mint amilyen J�d�s �rul�sa (Jn 13:18; 17:12) �s a zsid�k hitetlens�ge (Jn 12:38.40; 17:12). Ahol azonban nincs is kifejezetten �sz�vets�gi helyekre val� hivatkoz�s, ott is nyilv�nval� az egybecsend�l�s, az �sszhang az �sz�vets�ggel: �gy kapcsol�dik a prol�gus az 1M�z 1-hez, a Jn 1:14–18 a s�nai-hegyi sz�vets�gk�t�shez, a 10. r�sz p�sztorr�l �s ny�jr�l sz�l� tan�t�sa, valamint a 15. r�sznek az igazi sz�l�t�r�l sz�l� p�ld�zata �sz�vets�gi k�pzetekhez. J�zus �nmag�r�l sz�l� kijelent�se: az „�n vagyok” bevezet�ssel kezd�d� kinyilatkoztat�sai is �sz�vets�gi gy�kerekre ny�lnak vissza. Isten Izr�elnek �gy jelentette ki mag�t a sz�vets�gk�t�s dokumentum�ban (2M�z 20:1kk.) �s a pr�f�tai iratokban, els�sorban Deutero-�zsai�s bizonys�gt�tel�ben (�zs 40–55). Az „�n vagyok” kezdet� kijelent�s-sorozat az ember sz�m�ra azt az �r�mh�rt k�zli, hogy Isten �gy jelent meg a f�ld�n, hogy az �letet jelent sz�m�ra. A hell�nista zsid�s�g, az alexandriai teol�gia, Philo k�zvetlen hat�sa J�nos evang�lium�ban nem mutathat� ki. A logoszr�l sz�l� tan�t�st, mely m�g�tt, b�r ott lehetett a hell�nista trad�ci�, J�nos nem Philot�l vette �t. A form�lis hasonl�s�g mellett ugyanis a kett� k�z�tt d�nt� k�l�nbs�g van. Az azonos cseng�s� fogalmak jelent�startalma m�s. A farizeusi rabbinus zsid�s�g J�zus vitapartnere, a hitetlen vil�g k�pvisel�je. A Nagytan�cs tagjai – ez a hivatalos test�let J�zus isteni k�ldet�s�t elutas�totta z�m�ben – nem hittek benne. – J�nos azonban kapcsolatban volt ezekkel a k�r�kkel, pontos �rtes�l�seit t�l�k vette. A szinoptikusokn�l jobban t�j�koztat a J�zus elleni d�nt�s elvi h�tter�r�l. Tud a Nagytan�cs titkos �l�s�r�l �s hat�rozat�r�l (Jn 11:47–53). Nyilv�nval�, hogy J�nosnak volt kapcsolata vel�k. – A holt-tengeri tekercsek felfedez�se ut�n felvet�d�tt az a k�rd�s, hogy vajon van-e valamilyen rokons�g a qumr�ni sz�vegek �s J�nos iratai k�z�tt. Ismerte-e vajon J�nos ezeket a sz�vegeket? Vajon miel�tt J�zus k�vet�je lett, nem tartozott-e a qumr�ni k�z�ss�ghez? J�nos, Keresztel� tan�tv�nyaihoz tartozott, a qumr�niakkal k�zvetlen kapcsolata nem volt. Az is legfeljebb csak feltev�s, hogy Keresztel� J�nos egy ideig a qumr�ni k�z�ss�ghez tartozott. Biztos adatunk ugyanis err�l sincs. A qumr�ni iratokra jellemz� az etikai-kozmikus dualizmus: vil�goss�g – s�t�ts�g, igazs�g – hazugs�g, l�lek – test ellent�te. J�nos evang�lium�ban azonban a leger�teljesebben hangs�lyozott ellent�t az �let �s hal�l ellent�te, amely viszont parallel n�lk�li. A qumr�ni irodalomban err�l az ellent�tp�rr�l nincs sz�. A form�lis hasonl�s�g ellen�re l�nyeges tartalmi k�l�nbs�g van teh�t a qumr�ni iratok �s J�nos evang�liuma k�z�tt. Ha J�nos �s a gn�zis viszony�t elemezz�k, akkor abb�l a t�nyb�l kell kiindulnunk, hogy J�nos els�sorban az �sz�vets�gi szellemi h�tt�rben gy�kerezik, �s a palesztinai zsid�s�g k�r�ben munk�lkodott J�zus. Ebben a k�rben jelentette ki mag�t �gy az Isten Krisztusak�nt. Ebb�l a k�rb�l kiindulva azonban a hell�nista vil�g sz�m�ra is �rv�nyes m�don sz�lal meg J�zus igehirdet�se, kijelent�se. Hirdeti, hogy � a vil�g megv�lt�ja. Ez abban is megmutatkozik, hogy a hell�nista kult�rk�rben �l�, J�dea hat�rain k�v�l l�v�k sz�m�ra J�zus kijelent�se a maguk fogalmi k�r�nek megfelel�en sz�lal meg. A n�pek fiai k�r�ben ismert fogalmak �j tartalommal telnek meg. J�nos haszn�lja a gn�zis sz�kincs�t, legjellemz�bb fogalmait azonban mell�zi. Az ember istenn� v�l�s�r�l nem sz�l. A gn�zis fogalmi k�szlet�nek haszn�lat�val az a sz�nd�ka, hogy Krisztus �zenet�t hirdesse a hell�nista m�velts�g� n�pek fiainak. Az evang�lista azt akarja, hogy Krisztus �zenete az eg�sz akkor �l� vil�g sz�m�ra el�rhet�v� legyen. – Ami az evang�lium vall�st�rt�neti h�tter�t illeti, m�g egy k�rd�st kell tiszt�znunk, nevezetesen azt, hogy milyen viszony van az evang�lium �s a mandeista iratok k�z�tt. A mandeus szekta felfedez�se ut�n legel�sz�r ugyanis az a feltev�s alakult ki, hogy kereszty�ns�g, k�l�n�sen a j�nosi iratokban, k�zvetlen�l f�gg a mandeus iratokt�l. N�melyek akkoriban azt gondolt�k, hogy r�bukkantak a kereszty�ns�g eredet�nek titk�ra. K�s�bb kider�lt, hogy a mandeus iratok mai form�jukban a Kr. u. 8. sz�zadb�l sz�rmaznak, �s forr�saik sem r�gebbiek Kr. u. 600-n�l. �gy k�zvetlen f�gg�sr�l sz� sem lehet. Az nyilv�nval�, hogy a mandeus k�pzetvil�g v�gs� gy�kereiben rokons�got mutat a kereszty�ns�ggel, �s �gy az �jsz�vets�g meg�rt�se szempontj�b�l a mandeizmus megismer�se jelent�s. Ez a szekta Keresztel� J�nost tartja egyetlen emberi tan�t�j�nak. T�le sz�rmaztatj�k kereszts�g�ket �s alakj�t legend�s von�sokkal ruh�zz�k fel. Szent irataik: a J�nos-k�nyv, liturgikus k�nyv�k a Ginza („kincs”), vagy m�s n�ven a Mandeusok Nagy K�nyve. Eg�sz irodalmuk tartalm�ban babil�ni, gnosztikus �s kereszty�n hat�sokat mutat, m�faj�ban is rendk�v�l v�ltozatos. Tan�t�sa szerint a kegyesek lelke a f�ny vil�g�b�l sz�rmazik, de �s�ket, az els� embert s�t�t hatalmak f�ldresz�lltakor bilincsbe vert�k. Sors�ban ut�dai is osztoznak. Szeretn�nek menek�lni az anyagt�l. Seg�ts�g�kre jelent meg el Manda d’ Haijje (Isten ismerete vagy az �let ismerete). � ad kijelent�st a kegyeseknek, �s ezzel biztos�tja a l�lek hazat�r�s�t a kereszts�g �s a halottak mis�je �ltal. Ezek seg�ts�g�vel tudja csak legy�zni a l�lek a d�moni akad�lyokat. Minden�tt �les ezekben az iratokban a j� �s a rossz, a vil�goss�g �s a s�t�ts�g, a szellem �s az anyag, a f�rfi �s a n� ellent�te. A d�nt� k�l�nbs�g J�nos evang�liuma �s a mandeus iratok k�z�tt az, hogy m�g a mandeus sz�vegekben mitikus alakr�l van sz�, J�nos evang�lium�nak k�z�ppontj�ban a t�rt�neti J�zus szem�lye van, � a kijelent�s k�zvet�t�je. – J�nos evang�lium�nak vall�st�rt�neti h�ttere, ami tartalmi vonatkoz�sait illeti: az �sz�vets�g, ami megfogalmaz�s m�dj�t illeti: kor�nak a hell�nista zsid�s�g k�r�ben �l� Philo teol�gi�j�nak a nyelve, a miszt�riumvall�sok misztikus irodalma, a herm�szi irodalom �s a gn�zis szellemi l�gk�re. Az a kijelent�s azonban, amit hirdet, nem emberi b�lcsess�g, mint Philo teol�gi�ja, �s nem emberi forr�sokb�l �g�ri a megv�lt�st, mint a miszt�riumvall�sok �s a gn�zis. J�nos azt a Megv�lt�t hirdeti, aki testt� lett, �s mivel � ugyanakkor Isten egysz�l�tt Fia, �gy a hiteles kijelent�s k�zvet�t�je, aki �letet jelent a teremtett vil�g sz�m�ra. Az evang�lium bizonys�gt�tel�nek c�lj�t �gy hat�rozza meg: „Ezek pedig az�rt �rattak meg, hogy higgy�tek, hogy J�zus a Krisztus az Istennek Fia, �s hogy e hitben �letetek legyen az � nev�ben” (Jn 20:31).

Az evang�lium szerz�je, nyelve, keletkez�si helye �s ideje.

Az �egyh�zi hagyom�ny szerint az evang�lium szerz�je J�nos apostol, Zebedeus fia. Ezt er�s�ti meg az evang�lium bels� bizonys�gt�tele is. Az a tan�tv�ny, aki ebben az evang�liumban megsz�lal: szemtan�. J�zus mellett van, m�gpedig k�zvetlen k�zel�ben, f�ldi �let�nek, munk�ss�g�nak, kereszthal�l�nak �s felt�mad�s�nak idej�n. Az utols� vacsora alkalm�val J�zus k�zvetlen szomsz�dja volt (Jn 13:23). � k�rdezi meg P�ter �szt�nz�s�re, hogy ki az, aki el�rulja J�zust. A kereszt Krisztusa re� b�zza �desanyj�t (19:26). �t �rtes�ti a magdalai M�ria P�terrel egy�tt, hogy nyitva tal�lta J�zus s�rj�t, majd a s�rhoz siet, P�tert megel�zve, s el�sz�r � n�z be a nyitott s�rba �s hisz (Jn 20:2). � ismeri fel J�zust a parton a rendk�v�l gazdag halfog�s alkalm�val (Jn 21:7). El�sz�r az a tan�tv�nyi k�r tesz bizonys�got J�nos bizonys�gt�tel�nek a hiteless�ge mellett, amely J�nos evang�lium�nak v�g�n sz�lal meg. �k tudj�k, hogy az evang�lista bizonys�gt�tele igaz. Bajosan gondolhat� el, hogy az a test�let (vagy ak�r egyes kereszty�nek), amely – illetve akik – a legnagyobb nyomat�kkal hangs�lyozz�k, hogy igazat mondanak, egy�ttal olyasmit tan�s�tanak, ami nyilv�nval�an nem igaz, ami megk�rd�jelezhet�, vagy amire n�zve nem szereztek megb�zhat� �rtes�l�st. Akik a szerz� szem�lye mellett bizonys�got tesznek, ezt k�zvetlen �rtes�l�sek alapj�n teszik. – Az egyh�zaty�k nyilatkozatai egy�rtelm�en azt bizony�tj�k, hogy az evangelium szerz�je J�nos apostol, s irat�t Ef�zusban �rta. Eusebius Irenaeust�l vette a k�vetkez� id�zetet: „Azut�n J�nos is, az �rnak tan�tv�nya, aki az � kebel�n pihent, kiadta az evang�liumot az �zsiai Ef�zusban id�zv�n”. Irenaeus meg�llap�t�s�t a k�s�bbi egyh�zaty�k nemcsak meger�s�tik, de meg is indokolj�k. Alexandriai Kelemen azt mondja, hogy miut�n m�s evang�liumban k�zl�s t�tetett testi dolgokr�l (ta s�matika), J�nos, bar�tai biztat�s�ra, a Szentl�lek inspir�ci�j�ra egy lelki evang�liumot (to pneumatikon euaggelion) �rt. Irenaeus meg�llap�t�sa az�rt rendk�v�l jelent�s, mert � olyan tan�ra hivatkozik, n�v szerint Polykarpusra (Kr. u. 155-ben Szmirn�ban v�gezt�k ki), akir�l feljegyezt�k, hogy egy�tt volt J�nossal �s Andr�ssal, akik az Urat l�tt�k. Polykarpus kapcsolatban volt Kis-�zsi�ban az �r tan�tv�nyaival, k�z�tt�k egy J�nos nev� tan�tv�nnyal, aki szemtan� volta miatt Kis-�zsi�ban igen nagy tekint�lynek �rvendett, �s nagy kort �rt meg. J�nos evang�lium�nak szerz�je azzal a hat�rozott ig�nnyel l�p fel, hogy szemtan�k�nt tesz bizonys�got a Krisztusesem�nyr�l. Egy nagyon r�gi �egyh�zi komment�r, az �n. „Catena” ezt mondja: „Utols�nak J�nos, a mennyd�rg�s fia m�r meglehet�sen �lemedett korban, amikor veszedelmes eretneks�gek t�madtak, tollba mondotta evang�lium�t Papiasznak, hossz� �let� hierapoliszi tan�tv�ny�nak, hogy kieg�sz�tse azokat, akik el�tte az Ig�t az eg�sz f�ld�n hirdett�k a n�peknek, amint azt tov�bbadt�k nek�nk Irenaeus, Eusebius �s m�s megb�zhat� t�rt�net�r� ut�daik”. A 2. sz�zad v�g�n keletkezett �n. Muratori-f�le k�nonjegyz�k az evang�lium keletkez�s�r�l azt �rja, hogy J�nos „tan�tv�nyt�rsai �s p�sp�kei” buzd�t�s�ra – hogy ti. evang�liumot �rjon – �gy v�laszolt: „B�jt�ljetek velem egy�tt h�rom napig, �s ami kinyilatkoztat�st nyer�nk, azt besz�lj�k majd el. A k�vetkez� �jszak�n azonban Andr�s apostol kinyilatkoztat�st nyert azzal az utas�t�ssal, hogy J�nos �rjon le mindent a saj�t nev�ben, de apostolt�rsai mintegy ellen�rizz�k azt”. J�nos mellett tesz bizonys�got az a t�ny is, hogy az evang�lium m�r a 2. sz�zad elej�n ismert, s a P52 adata szerint, amely 1935-ben v�lt ismertt�, Jn 18-b�l id�z n�h�ny verset a 2. sz�zad elej�n. Teh�t az evang�lium keletkez�si ideje az els� sz�zad v�g�n�l k�s�bbre nem tehet� (kb. 90). Luther �s K�lvin f� evang�liumnak tekinti az evang�liumok k�z�tt. Az �jabb kutat�sok sor�n felt�telezett �ll�spontok a j�zan biblikusok k�r�ben jogos kritik�t v�ltottak ki, ann�l is ink�bb, mivel Papiasznak arra az adat�ra hivatkoznak, miszerint J�nos neve mellett egyszer az „apostol”, egyszer pedig a „presbiter” meghat�roz�st eml�ti. Ennek alapj�n azonban egy�ltal�n nem sz�ks�gszer� k�t szem�lyt felt�telezni. Nem bizony�t� erej� az sem, hogy Ef�zusban k�t J�nosnak a s�rj�t mutogatt�k. Feine-Behm szerint: „A t�rt�neti hagyom�ny csak egy J�nosr�l tud Kis-�zsi�ban. A m�sodikat nyugodtan mell�je tehetj�k ennek a s�rba: akkor is csak egy fog a s�rban fek�dni”. D�nt� jelent�s�g� az a t�ny, hogy kb. Kr. u. 180-ig az �egyh�zi hagyom�ny egy�rtelm�en pozit�v az evang�lium �rt�kel�s�ben. Az els� adatunk, amely negat�v �ll�spontot k�pvisel, Jn evang�liuma, a Jelen�sek k�nyv�vel szemben, mely a 2. sz�zad v�g�r�l val�. Irenaeus (meghalt 202) tud�s�t arr�l (Adversus haeresis II. 11,9) el�sz�r, hogy harcol egy olyan csoport ellen, amely a montanizmus elleni harc�ban annyira messze elment, hogy Jn evang�lium�t �s a Jelen�sek k�nyv�t mint az eretnek Kerinthosz m�veit elvetette. Eusebiusn�l (Kr. u. 270–340) is tal�lunk olyan adatot (Historia ekkles�astika III. 28,2), amely arr�l sz�mol be, hogy az egyik r�mai presbiter a 4. evang�liumot �s a Jel-t mint gnosztikus-montanista iratot elvetette. – Mindk�t h�rad�s vil�goss� teszi azt, hogy a Jn bizonys�gt�tel�vel kapcsolatos negat�v �ll�sfoglal�s csak azut�n sz�letett meg, miut�n a montanista mozgalom, ez a Fr�gi�b�l Kr. u. 156-ban elindul� szekta, �l�n Montanusszal, kisaj�t�totta mag�nak J�nos evang�lium�t, harcolva az egyh�z kezd�d� elvil�giasod�sa ellen. Azt tan�totta ugyanis, hogy a m�sik parakl�tosz, a m�sik vigasztal�, az igazs�g Lelke meg�rkezett. Ez a L�lek azonban csak a fr�giai pr�f�tai mozgalom tagjain �t osztogatja aj�nd�kait az egyh�znak. – Mivel a montanist�k Jn evang�lium�ra hivatkoztak, �gy erre n�melyek azzal v�laszoltak, hogy elvetett�k az evang�liumot. Irenaeus �s Eusebius adata nyilv�nval�v� teszi, hogy a Jn bizonys�gt�tel�vel szemben tan�s�tott negat�v �ll�sfoglal�s az egyh�zt�rt�net korai id�szak�ban csak azut�n sz�letett meg, miut�n Montanus �s k�vet�i r� hivatkoztak. A montanist�k elleni k�zdelem n�melyek eset�ben J�nos bizonys�gt�tel�nek az elutas�t�s�hoz vezetett. Jn evang�lium�nak tartalma, st�lusa �s kifejez�sm�dja annyira egys�ges, hogy ez a k�r�lm�ny egyar�nt meger�s�ti a korai egyh�z �ll�sfoglal�s�t, �s val�sz�n�tlenn� teszi forr�sok haszn�lat�t, illetve egy r�gebbi evang�liumnak egy k�s�bbi redaktor �ltal t�rt�nt �tdolgoz�s�ra vonatkoz� elm�let�t. Az evang�lium fel�p�t�se m�v�szi munka, amely az anyag kiv�laszt�s�ban, fel�p�t�s�ben �s megfogalmaz�s�ban egyar�nt megmutatkozik. Ez azonban nemcsak az eg�sz evang�liumra �rv�nyes, hanem minden egyes perik�p�ra is. Az evang�lium szerz�je Zebedeus fia, J�nos, J�zus tan�tv�nya, aki a 12 k�r�n bel�l is az �n. legbizalmasabb tan�tv�nyi k�rh�z tartozott P�terrel �s Jakabbal egy�tt. Az evang�liumban „a szeretett tan�tv�ny” meghat�roz�s m�g� rejti szem�ly�t. � az aki J�zus messi�si munk�j�nak szemtan�ja, el eg�szen kereszthal�l�ig. Tan�k�nt sz�lal meg �gy, hogy a Szentl�lek vil�goss�g�val, azaz l�nyege szerint �rti, �s magyar�zza a t�rt�neti J�zusban adott kijelent�st. „…�s aki l�tta, bizonys�got tesz, �s igaz az � bizonys�gt�tele, �s � tudja, hogy igazat mond, hogy ti higgyetek” (Jn 19:35). J�nos az evang�list�k k�z�tt a teol�gus, aki munk�j�val adja jel�t annak, hogy J�zus �g�rete beteljesedett, az igazs�g Lelke elj�tt (Jn 16:13), a P�rtfog�, a Szentl�lek meg�rkezett, aki megtan�totta mindenre f�ldi munk�j�nak szemtan�it, esz�kbe juttatta Krisztus tan�t�s�t �s tetteit (Jn 14:26), �s eljuttatta a teljes igazs�gra (Jn 16:13). J�nos �gy hirdeti a n�z�reti J�zust, hogy bizonys�gt�tele nyom�n l�that�v� teszi a dics�s�g Krisztus�t. J�nos az isteni titok m�lys�geit l�tja, �s l�ttatja bizonys�gt�tel�vel, az isteni kinyilatkoztat�s m�ly �s gazdag kincs�it t�rja fel szeml�lve, �s szeml�ltetve �les l�t�ssal az �r�k vil�goss�got. Ez�rt lett az Ez 1:10 �s Jel 4:6–7 l�tom�saiban szerepl� n�gy �l�l�ny k�z�l – amelyeket m�r kor�n az evang�liumok szimb�lumainak tekintettek – Hieronymus �s Augustinus �ta J�nos evang�lium�nak szimb�lum�v� a sas. Az evang�liumot nem ar�mul �rta szerz�je, eredeti g�r�g irat. S�mi hat�st t�kr�z� g�r�g nyelv van el�tt�nk e m�ben. Ez a t�ny is arr�l sz�l, hogy szerz�je olyan palesztinai, aki k�s�bb hell�nista nyelvter�leten munk�lkodott. A keletkez�si helyet illet�en, b�r n�melyek Palesztin�ra gondolnak a pontos f�ldrajzi �s t�rt�neti adatok alapj�n, az �egyh�zi hagyom�ny szerint Kis-�zsia az evang�lium keletkez�si helye. Az evang�lium pontos helyrajzi �s kronol�giai adataira n�zve el�g magyar�zat az, hogy palesztinai sz�rmaz�s� a szerz�je. Az evang�lium keletkez�si ideje az 1. sz�zad utols� �vtizede. A kritikai iskol�k megindul�sa ut�n j�val k�s�bbre tett�k az evang�lium keletkez�si idej�t, azonban az 1935-ben nyilv�noss�gra ker�lt k�t kort�rt�neti dokumentum (P52 �s P Egerton 2) alapj�n egy�rtelm�v� lett, hogy nem tehet� 100-n�l k�s�bbre.

Az evang�lium tartalmi saj�toss�gai.

J�nos evang�liuma a maga kor�ban a L�lek �ltal megsz�lal� bizonys�gt�tel a n�z�reti J�zusr�l, aki a dics�s�g Krisztusa. A hit ig�ny�t az evang�liumok k�z�tt a leg�lesebben veti fel �s jelent�s�g�t hangs�lyozza. Vil�goss� teszi, hogy a hit nem a m�lt hagyom�nyaihoz val� k�ls�s�ges; form�lis ragaszkod�s, hanem e hagyom�nyok l�nyegi meg�rt�s�nek korszer� alkalmaz�sa. Ha Isten n�pe hisz, akkor el�tte is vil�goss� v�lik, hogy M�zes �s J�zus, �brah�m �s J�zus, vagyis az �dvt�rt�net el�z� nagy korszaka �s az �j nincs ellent�tben, hanem egym�ssal �sszef�gg�sben van. Az �r�sban, az �sz�vets�gi kijelent�sben ugyanaz a L�lek sz�l, aki Krisztusban jelenval� �s mennybemenetele ut�n munk�lkodik. A hit ig�nye, az Isten Fia ir�nt val� felt�tlen bizalom ig�nye, az a jogos ig�ny Isten n�p�vel szemben, amely el�l semmik�ppen nem t�rhet ki, m�g az �r�sra val� hivatkoz�ssal sem, mert az �r�s Krisztust igazolja. A hit az Istennel val� k�z�ss�g alapja, az ember �j �let�nek felt�tele. Izr�el m�r akkor, amikor J�nos �r, egys�ges t�mb, Iudaioi n�ven szerepel, s a hitetlens�g tipikus k�pvisel�je: a vil�g. A n�p „nem n�pp�” lesz, ha nem hisz, s a „nem n�pb�l” n�p lesz, ha Krisztusban hisz. A t�rt�neti J�zus mellett messi�si jelek tesznek bizonys�got, amelyek a dics�s�g Krisztus�t hirdetik, a jelekhez f�z�d� rendk�v�l alapos tan�t�si egys�gekkel egy�tt. Az Ige hirdet�s�nek jelent�s�ge vil�goss� v�lik az evang�lium fel�p�t�se �ltal. Az evang�lium alapmot�vuma �s ig�nye a szeretet; az emberszeretet �s a testv�rszeretet. Az Isten Fi�ban val� hit, ha az val�ban hit, szeretetben mutatkozik meg. A szeretet, amely Isten megv�lt� tett�nek alapmot�vuma (Jn 3:16), Krisztus tan�tv�nyai �let�nek is alapmot�vum�v� kell legyen. A Krisztussal val� szeretetk�z�ss�gnek a tan�tv�nyi k�rben �rv�nyes�l� szeretetben kell megval�sulnia. A szeretet modellje Krisztus, Krisztus szeretet�r�l sz�l� jell� kell v�lnia tan�tv�nyainak. Tan�tv�nys�guk jele �s hiteles pecs�tje a tettekben megmutatkoz�, minden �ldozatra k�sz szeretet. „Arr�l ismeri meg mindenki, hogy az �n tan�tv�nyaim vagytok, ha egym�st szeretitek” (Jn 13:35). „�gy szeress�tek egym�st, amint �n szerettelek titeket” (Jn 15:12). Ahol a szeretet l�gk�r�ben folyik az �let, ahol az emberek sz�m�ra emberhez m�lt� �letre ny�lik lehet�s�g, ott Krisztus nem a m�lt eml�ke, nem �res fr�zis, hanem val�s�g, az embert megtart�, �j �letre ind�t� er�. Az evang�lium a tan�tv�nys�g ismertet� jel�nek tekinti az egys�get. K�t szempontb�l is l�nyeges J�zus tan�tv�nyainak egys�ge. Egyr�szt a tan�tv�nyi k�z�ss�g fennmarad�s�nak felt�tele. A h�v�k k�z�ss�ge akkor �p�t� �s addig �p�l�, am�g – az �sszetart� er� hat�rozza meg. M�sr�szt a teremt�s harm�ni�j�t megbomlaszt� er� felett val� gy�zelem jele, amely az �jj�teremt�s el�jelek�nt Krisztus tan�tv�nyai k�z�ss�g�ben m�r �rv�nyes�l. Krisztus f�papi im�ds�g�ban a tan�tv�nyok egys�g��rt k�ny�r�g: A tan�tv�nyok egys�ge Krisztusban adott aj�nd�k, �s m�r az els� nemzed�k �let�ben �s ut�na, nemzed�kr�l nemzed�kre megval�s�tand� feladat. Az evang�lium szerint J�zus vil�goss�gban val� j�r�st ig�nyel k�vet�it�l. „�n vagyok a vil�g vil�goss�ga, aki engem k�vet, nem j�rhat a s�t�ts�gben, hanem �v� lesz az �let vil�goss�ga” (Jn 8:12). A lelki, szellemi �s erk�lcsi s�t�ts�g nem tal�lhat otthonra Krisztus k�vet�i t�bor�ban. A babona; tudatlans�g, elmaradotts�g, a s�t�ts�g tettei felsz�mol�dnak ott, ahol Krisztus k�vet�se realit�s. Aki Krisztust k�veti, az nincs k�z�ss�gben a s�t�ts�g semmif�le form�j�val, vil�goss�gban j�r, azaz tiszta �letet �l: tiszta sz�v�, vil�gos fej�, tiszta kez�, k�vet�je mindannak, ami a vil�gban j�, igazs�gos, halad�. Szabad az embertelen t�rsadalmi �s vall�si konvenci�kt�l, r�gen elavult n�zetekt�l egyar�nt. Az evang�lium szerint Krisztus tan�tv�nyai k�z�ss�g�ben a szolg�lat rendje az �rv�nyes rend. Krisztus senkit sem hatalmaz fel a m�sik ember felett val� uralkod�sra. Az els� nem az – e rend szerint –, akit sokan szolg�lnak ki, hanem az, aki sokak jav�ra munk�lkodik, �nk�nt, szabad d�nt�se alapj�n. Krisztus mindenf�le uralkod�sra �p�l� rendet �rv�nyen k�v�l helyez tan�tv�nyait illet�en. A hatalmi poz�ci� az � rendje szerint soha nem v�lhat uralmi poz�ci�v�. Krisztus mindenek felett val� hatalm�t egyetlen esetben sem �rv�nyes�tette emberek rov�s�ra, megal�z�s�ra �s leig�z�s�ra, de minden alkalommal �rv�nyes�tette emberek; tan�tv�nyai jav�ra. Szolg�lata az �j �let, a b�v�lk�d� �let alapja. Tette �tjelz�. – Az evang�lium szerint a tan�tv�nyi k�ldet�snek Krisztus k�ldet�se az alapja. „Amint engem k�ld�tt az Atya, �n is elk�ldelek titeket” (Jn 20:21). Krisztus a modell. A k�ldet�s teljes�t�s�nek garanci�ja a Szentl�lek (Jn 20:22). A Szentl�lek eleven�ti meg a t�rt�neti J�zust �s az �ltala adott kijelent�st.

Irodalom.

Bauer, W.: Das Johannesevangelium3. T�bingen 1933. Handbuch zum N. T. 6. J. C. B. Mohr. Billerbeck: Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch. II. – M�nchen 1924. C. H. Becksche Verlagsbuchhandlung. Blass-Debrunner: Grammatik des neutestamentlichen Griechischen. – G�ttingen 1954. Vandenhoeck-Ruprecht. Bultmann, R.: Das Evangelium des Johannes. – G�ttingen 1959. 16. Aufl. Vandenhoeck-Ruprecht. Barclay, W.: Johannesevangelium I–II. – Wuppertal 1984. Bundes-Verlag. Aus dem Englischen �bersetzt von E. Leseberg. 4. Aufl. Haenchen, E.: Johannes Evangelium. – G�ttingen 1968. Vandenhoeck-Ruprecht. Harnack: �ber das Verh�ltnis des Prologs des vierten Evangeliums zum ganzen Werk – Zeitsch. f. Theol. und Kirche 1892. 189kk. de Boor, W.: Das Evangelium des Johannes. – 2. Teil. – Wuppertal 1985. 9. Aufl. R. Brockhaus Verlag. Karner K�roly: A testt� lett Ige. J�nos evang�liuma. – Budapest 1950. A Magyar Luther-T�rsas�g kiad�sa. Lenkeyn� Semsey Kl�ra: �jsz�vets�gi kort�rt�net. = Bibliai Atlasz. Budapest 1973. Reform�tus Sajt�oszt�ly. Lenkeyn� Semsey Kl�ra: Evang�liumi szemelv�nyek. Debrecen 1979. A debreceni reform�tus koll�giumi �s egyh�zker�leti sokszoros�t� iroda. Leidig, E.: Jes� Gespr�cht mit der Samaritanerin und weitere Gespr�che im Johannesevangelium. – Basel 1981. Friedrich Reinhardt Kommissionsverlag. Leipoldt, J.: Die Frau in der antiken Welt und im Urchristentum. 2. Aufl. Leipzig 1955. Koehler – Amelang. M�ty�s Ern�: J�nos evang�liuma. – S�rospatak 1950. Sylvester Rt. Schneider, Johannes: Das Evangelium nach Johannes. – Berlin 1976. Evangelische Verlagsanstalt. Schulz, S.: Die Stunde der Botschait. Einf�hrung in die Theologie der vier Evangelisten. – Hamburg 1967. Furche – Verlag. Strathmann, H.: Das Evangelium nach Johannes. – G�ttingen 1968. Vandenhoeck-Ruprecht. Stauffer, E.: J�zus alakja �s t�rt�nete. Ford.: Varga Zsigmond. Debrecen 1960. K�sz�lt a Debreceni Ref. Theologiai Akad�mia Jegyzetk�sz�t� Irod�j�ban. P�kozdy L�szl� M�rton: A P�sztor-Ig�k J�nos evang�liuma 10. r�sz�ben („Egy akol” vagy „egy ny�ja”?) �jsz�vets�gi f�zetek XIII. 1947. Schnakenburg, R.: Johannesevangelium. Schweizer, E.: „Ego eimi…” 1939. Rissi, M.: Die Hochzeit in Kana Jn 2:1–11 = Oikonomia. Heilsgeschichte als Thema der Theologie. Hrsg. Felix Christ. Oscar Cullmann zum 65. Geburtstag gewidmet. – Hamburg 1967. GmbH. Weiss, B.: Bibl. Theol. = Meyer. Heitm�ller, W.: Das Johannesevangelium. G�ttingen 1920. Zahn, Th.: Das Evangelium des Johannes. – Leipzig 1908. A. Deicherstsche Verlagsbuchh. Nachf.