M�RK EVANG�LIUM�NAK MAGYAR�ZATA

�rta: Dr. Varga Zsigmond professzor

Bevezet�s

Az evang�lium helye a k�nonban, c�me, �r�ja.

A „M�rk szerinti evang�lium” �jsz�vets�gi k�nonunkban �s a szinoptikusok k�z�tt a m�sodik. Az eredeti sorrend: Mk–Lk–Mt–Jn, k�s�bb Mt tekint�lyi alapon az els� helyre ker�l: �sibb t�pus� evang�liumnak t�nik fel, �s Mk mintha Mt kivonata volna. Ma m�r tudjuk, hogy Mk mind Mt-nak, mind Lk-nak forr�sa, de id�rendi sorrendben is els� helyre k�v�nkozik. Mivel azonban az �jsz�vets�gi k�non sorrendje nem ilyen ig�nyek szerint j�tt l�tre, ez�rt nyugodtan meghagyjuk a k�noni sorrendet. Az evang�liumot korai, megb�zhat� egyh�zi hagyom�ny M�rknak tulajdon�tja, �s ebben nincs okunk k�telkedni, hiszen M�rk-J�nos nem tartozik az �segyh�z nagy nevei k�z�, csak szer�ny apostol-tan�tv�ny. Jeruzs�lemi sz�rmaz�s�, anyja M�ria, h�zukban gyakran gy�ltek �ssze az els� gy�lekezet tagjai �s vezet�i. Az �n. els� misszi�i �tra egy�tt indul P�llal �s Barnab�ssal, de Ciprust�l visszafordul, �gy a m�sodik misszi�i �t el�tt P�l �s Barnab�s, M�rk nagyb�tyja �sszek�l�nb�zik miatta. P�l k�s�bb kiengesztel�dik ir�nta (v�. Kol 4:10). Mindenesetre M�rk �lland�an azoknak a k�r�knek a k�zel�ben �l, amelyek az els� id�ben az evang�liumi hagyom�ny hordoz�i. Eleinte egy sz�kebb l�t�k�r� zsid�kereszty�ns�g h�ve; de ezen hamarosan t�ljut �s �l�nken kapcsol�dik bele P�l pog�nymisszi�i munk�j�ba. Az els� id�k gy�lekezetei k�r�ben szemtan�nak sz�mit; ez�rt vihette mag�val P�l �s Barnab�s az els� misszi�i �tra seg�ts�gk�nt. Alighanem r� vonatkozik a 14:51 adata is (ld. ott). Ezek az adatok egyeznek Mk �r�j�nak az iratb�l k�vetkeztethet� jellem�vel. M�rk szem�ly�t az 1Pt 5:13 utal�s�n k�v�l a k�s�bbi egyh�zi hagyom�ny is szoros kapcsolatba �ll�tja P�terrel: Papias P�ter „tolm�cs�nak” �s igehirdet�se feljegyz�j�nek nevezi, Origenes szerint egyenesen P�ter maga b�zta meg mindannak a feljegyz�s�vel, amit igehirdet�s�ben Krisztusr�l mondott (Eusebius szerint P�ter r�mai igehirdet�s�nek hallgat�i k�rt�k erre).

Az evang�lium anyag�nak eredete.

Az egyh�zi hagyom�nnyal ellent�tben Mk anyag�ban semmi jellegzetesen „p�teri” nincsen: ha P�ter alakj�ra nagy hangs�ly esik, ez �ltal�ban a tizenkettes k�r saj�toss�ga. Az bizonyos; hogy az evang�lium �r�ja szoros kapcsolatban �llt a hagyom�nyt �rz� apostoli k�rrel, ezen bel�l persze k�zel �llhatott P�terhez, az �sgy�lekezet legkimagasl�bb szem�lyis�g�hez. Mk anyag�t mindenesetre a m�sik k�t szinoptikussal val� �sszehasonl�t�s alapj�n jellemezhetj�k a legtal�l�bban. �gy el�sz�r azt mondhatjuk, hogy Mk l�nyegesen gazdagabb, mint a Logia (ahogyan a Logi�t Mt �s Lk egybevet�s�vel k�rvonalazhatjuk). Id�rendi pontoss�gra nem t�rekszik, de a maga c�lj�nak megfelel�en logikus taglal�s�, ez�rt veszi �t szerkezet�t a m�sik k�t szinoptikus. Ez a szerkezet cs�r�j�ban bizony�ra m�r a hagyom�nyban megvolt, �s fokozatos n�veked�s �tj�n alakult ki Mk-ban tal�lhat� form�j�ban. Mk anyag�nak elemz�s�b�l k�l�n forr�sokra nem tudunk k�vetkeztetni: az esetleges egyenetlens�gek is abb�l ad�dnak, hogy az �sszef�gg�s hol tartalmi, hol formai term�szet�. Nem d�nthet� el az a k�rd�s sem, hogy Mk haszn�lta-e a Logi�t, k�l�n�sen ha ennek t�bb form�j�val sz�molunk; de az bizonyos, hogy ha haszn�lta is, t�volr�l sem olyan m�rt�kben, mint Mt vagy Lk.

Az evang�lium keletkez�si helye �s ideje.

Az �egyh�zi hagyom�ny Mk r�mai keletkez�s�r�l besz�l; az evang�lium latinizmusai magukban v�ve ezt nem bizony�tan�k, de a hagyom�ny adat�t j�l al�t�masztj�k. Ennek nem mond ellene az, hogy az evang�lium nyelve g�r�g: ennek a nyelvnek a haszn�lata R�m�ban �s It�li�ban is �ltal�nos volt ebben az id�ben. M�rk R�m�ban el�zetesen hosszabb id�t t�lthetett egy�tt P�terrel, �s val�sz�n�leg P�ter hal�la �szt�n�zte m�v�nek meg�r�s�ra: Nagyon korai keletkez�sre az evang�lium anyag�nak elemz�se alapj�n sem gondolhatunk, a legval�sz�n�bb az, hogy a 60–70 k�z�tti �vtizedben keletkezett Mk. Erre vall a t�bbi szinoptikushoz val� viszonya is. Els� olvas�i az evang�liumb�l k�vetkeztethet�en pog�nykereszty�nek – esetleg r�maiak – voltak.

Az evang�lium irodalmi saj�ts�gai.

Mk nyelve sokkal kev�sb� �ll irodalmi hat�s alatt, mint Mt-� vagy Lk-�. L�pten-nyomon felismerhet� tudatos �s tervszer� szerkeszt� munk�ja, de gazdag anyag�t nyelvi kifejez�s tekintet�ben sokkal kevesebb �n�ll�s�ggal �s egy�ni lelem�nyess�ggel kezeli, mint Mt �s Lk. �br�zol�si eszk�zei n�pszer�ek, de �ppen ez�rt bizonyos, hogy a hagyom�ny anyag�t Mk �rzi a legh�vebben. Nyelvi kifejez�se er�sen a tartalom hat�sa alatt �ll, ez�rt st�lusa olykor egyenetlen (ez magyar�zza egyenetlens�g�t, nem forr�sok haszn�lata). Legf�bb stil�ris saj�ts�ga, az ism�tl�s is �szt�n�s, nem tudatos m�v�szi eszk�z. Legnagyobb �rt�ke abban van, hogy a hagyom�ny tartalm�nak h� meg�rz�se az a c�l, amelynek a nyelvi kifejez�st is f�lt�tlen�l al�ja rendeli. Ez�rt ad el� egy-egy t�rt�netet terjedelmesen, ez�rt emel ki olykor �rzelmi mozzanatokat. �ltal�ban egyszer�en szerkeszt, szereti a mell�rendel�st, a besz�l�k szavainak id�z�s�t (oratio recta), az elbesz�l� jelent, �s k�l�n�sen sz�vesen alkalmazza egy-egy elbesz�l�s�nek bevezet�s�ben az euthys adverbiumot. Egym�st k�vet� r�vid mondataiban gyakran mondatr�l-mondatra v�ltozik az alany (ld. pl. a 16:6k.-ben), sok vulg�ris sz�t is haszn�l, de s�mitizmusai nem gyakoribbak, mint a t�bbi szinoptikus�i: ezek anyanyelv�b�l sz�rmazhatnak. Latinizmusait m�r eml�tett�k.

Az evang�lium tartalmi saj�ts�gai.

Ezek r�szint els� olvas�ira utalnak, r�szint a szerz� theologiai h�tter�re (helytelen az a r�gebbi �ll�spont, mintha az �skereszty�n igehirdet�s valaha is „theologi�tlan” lett volna). Ezekb�l �rthet�, hogy Mk-ban J�zus szavain�l sokkal nagyobb hangs�ly esik tetteire; tan�t�s�ra n�ha �ppen csak utal, de m�g r�vid tartalmukat sem adja. J�zus tetteinek ez a kiemel�se az �r� theologiai d�nt�se: pog�nykereszty�n olvas�inak J�zus tettei mondtak val�sz�n�leg legt�bbet. Mk az �sz�vets�gi �g�retekkel nem �ll�tja kapcsolatba J�zus �let�nek esem�nyeit, mert ez olvas�inak nem lett volna besz�des, de az evang�lium szil�rd theologiai alapja M�rk felfog�s�ban is J�zus Messi�s-volt�nak titka. M�rk �s olvas�i tudj�k, hogy ez a titok J�zus f�ldi �let�ben nem v�lik tapasztalati �ton szeml�lhet�v�. Mk J�zusa m�sk�nt ad jelt messi�si k�ldet�s�r�l: megjelenik az emberek �let�ben, cselekszik, tetteit nem magyar�zza, hanem visszavonul, �s v�rja azok d�nt�s�t, akiknek az �let�t �gy meg�rintette. E saj�ts�ga miatt nevezgett�k Mk-t „a rejtett epif�ni�k k�nyv�nek”.

Az evang�lium szerkezete, a befejez�s.

Mk szerkezet�nek vizsg�lata az�rt is fontos, mert ez hat�rozza meg Mt �s Lk szerkezet�t is. Az evang�lium szerkezet�nek meg�t�l�s�hez els�sorban m�faji jelleg�t kell figyelembe venn�nk. Az evang�lium d�nt�en igehirdet�s k�v�n lenni, a dolog term�szet�hez h�ven tan�t� form�ban. Ennek megfelel�en gy�jti �ssze a hagyom�ny elemeit, �s ezeket egy �letrajzi keretben helyezi el: ez nem l�p fel r�szleteiben a t�rt�neti helyess�g ig�ny�vel, de eg�sz�ben h�ven k�veti J�zus �let�nek d�nt� szakaszait (munk�ss�g�nak el�k�sz�letei, galileai tev�kenys�g�nek ideje, �tja Galile�ban �s k�rny�k�n, Galile�b�l Jeruzs�lembe, a jeruzs�lemi id�szak, J�zus szenved�se �s hal�la, a hal�la ut�ni esem�nyek). Az evang�lium v�g�n sz�mos k�ziratban szerepl� 16:9–20 J�zus megjelen�seit �sszegezi Mt, Lk �s Jn alapj�n. Ha az evang�lium a 16:8-n�l v�gz�dik, akkor a befejez�s felt�n�en abrupt. Hogy ez volt-e m�gis az eredeti befejez�s, vagy az elveszett, illetve az evang�lista nem tudta befejezni m�v�t, ezt nem tudjuk meg�t�lni. De hogy az egyh�zi haszn�latban hamar kezdt�k a 16:8 ut�n egy befejez�s sz�ks�g�t �rezni, azt mutatja egy szemmel l�that�an nem eredeti r�vid befejez�s, de mutatja az eml�tett szakasz ar�nylag korai (a 2. sz�zad k�zep�re tehet�) jelentkez�se. Mindenesetre ez a hosszabb befejez�s hiteles hagyom�nyanyagot tartalmaz, ha nem is M�rkt�l sz�rmazik, �s az �jsz�vets�gnek mai form�j�ban szerves alkateleme.

Irodalom.

Holtzmann, Heinrich: Das Evangelium des Markus. Handkommentar zum Neuen Testament, 2. k�tet, 3. kiad�s 1910. Weiss, Bernhard–Weiss, Johannes: Die Evangelien des Markus und Lukas. Meyers kritisch-exegetischer Kommentar �ber das Neue Testament, 2. k�tet, 9. kiad�s 1901. Wellhausen, Julius: Das Evangelium Marci, 2. kiad. 1909. Zahn, Theodor: Das Evangelium des Markus. Kommentar zum Neuen Testament, 2. k�tet, 3. kiad�s 1910. Loisy, Alfred: Les �vangiles synoptiques. 1906–1908. Loisy, Alfred: Marc. 1911. Hauck, Friedrich: Das Evangelium des Marcus. Theologischer Handkommentar zum Neuen Testament, 2. k�tet, 1931. Schlatter, Adolf: Der Evangelist Markus. 1935. Schlatter, Adolf: Erl�uterungen zum Neuen Testament: Das Evangelium nach Markus 2. k�tet, 1954. Klostermann, Erich: Das Markusevangelium. Handbuch zum Neuen Testament (Bornkamm), 3. k�tet, 4. kiad�s 1950. Taylor, Vincent: The Gospel According to St Mark (Macmillan-sorozat) 1952. Herbst, Wilhelm: Das Markus-Evangelium. Bibelhilfe f�r die Gemeinde (�jsz�vets�gi sor), 2. k�tet, 2. kiad�s 1956. Grundmann, Walter: Das Evangelium nach Markus. Theologischer Handkommentar zum Neuen Testament (Fascher), 2. k�tet, 2. kiad�s 1959. Lohmeyer, Ernst: Das Evangelium des Markus. Kritisch-exegetischer Kommentar �ber das Neue Testament (Meyer), I. sorozat, 2. k�tet, 15. kiad�s 1959. Schniewind, Julius: Das Evangelium nach Markus. Das Neue Testament Deutsch. Neues G�ttinger Bibelwerk, I. k�tet, 7. kiad�s 1956. M�rk. I. R�SZ M�rk. 1,1–8. C�mirat. Keresztel� J�nos fell�p�se (Mt 3:1–12; Lk 3:1–9.15–18; v�. Jn 1:6–28).

Mt-t�l �s Lk-t�l elt�r�en Mk nem ad bevezet� t�rt�netet. Egyetlen dologr�l k�v�n sz�lni: arr�l, hogy a N�z�reti J�zus a Messi�s; ezt pedig ott kezdi, hogy besz�mol az �tk�sz�t�, J�nos megjelen�s�r�l, ahogyan az �sz�vets�gi pr�f�cia besz�l r�la. A j�vend� nagy esem�nyek el�k�sz�leteinek sz�nhelye a puszta. J�nos �tk�sz�t� szolg�lata abban �ll, hogy mindenkit felh�v eg�sz �let�nek teljes megv�ltoz�s�ra (metanoia, h�b. te��b�h): csak �gy v�lhat az ember elfogad�j�v� a messi�si kor nagy aj�nd�k�nak, a b�nbocs�natnak, Isten ir�nti megfizethetetlen ad�ss�ga elenged�s�nek. �gy hirdeti meg a „kereszts�get”, az �ember hal�l�t �s az �j ember �letrekel�s�t kifejez� eszkhatol�gikus s�kramentumot. Igehirdet�se nagy t�megeket vonz hozz� a puszt�ba, �s akik b�nvall�sukkal v�laszolnak r�, azokat bemer�ti a Jord�nba. J�nos maga saj�tos viselet�vel az �sz�vets�gi pr�f�t�k ut�dj�nak vallja mag�t, ig�nytelen �letm�dj�val a b�nb�nat meghirdet�j�nek aszk�tikus magatart�s�t fejezi ki. �nmaga szem�ly�re semmif�le hangs�lyt nem tesz, s�t, minden f�lre�rt�s eloszlat�s�ra �gy sz�l az ut�na j�v� hatalmasabbr�l, mint akinek szem�lye k�r�l � a legalantasabb rabszolgamunk�t sem m�lt� elv�gezni. Mk nem t�r ki J�nos igehirdet�s�ben r�szletesen az �t�let mozzanat�ra: a pog�nyokhoz fordul� evang�liumban a kegyelem eml�t�se id�szer�. Erre esik minden hangs�ly: m�g J�nos csak b�nb�natra h�v a v�zzel val� keresztel�sben, addig J�zus az �j �let teljess�g�t adja a messi�si kor gy�lekezet�nek: Isten Lelk�t, amelyr�l az az �g�ret sz�l J�el pr�f�t�n�l, hogy az utols� napokban kit�ltetik minden testre.

M�rk. 1,9–11. J�zus megkeresztel�se (Mt 3:13–17; Lk 3:21–22; v�. Jn 1:32–34).

J�zus nev�t �s lak�hely�t minden bevezet�s n�lk�l eml�ti Mk. A hangs�ly azon van, hogy mint el�bb, most is minden Isten tervszer� int�zked�s�b�l t�rt�nik (kai egeneto, a LXX-b�l j�l ismert bevezet�s, h�b. wajeh�, erre utal). J�nos enged az isteni rendel�snek, �s J�zust is bemer�ti a Jord�nba. Amint J�zus felj�n a v�zb�l, sejtelmes l�tom�s r�szes�v� lesz: a megny�lt �gb�l villan� feh�r f�ny – mint egy sebes r�pt� galamb – nyugszik meg rajta. Ez h�vja fel a figyelm�nket arra, amit itt Isten ki akar jelenteni: sz�zata J�zus engedelmess�g�re v�lasz, aki megkeresztelked�s�ben v�llalta a k�z�ss�get a b�n�s emberrel. Ezzel tett bizonys�got arr�l, hogy Fia az irgalmas Istennek, �r� esett Isten v�laszt�sa (en soi eudok�sa), hogy elv�gezze az emberis�g megv�lt�s�nak m�v�t.

M�rk. 1,12–13. J�zus megk�s�rtet�se (Mt 4:1–11; Lk 4:1–13).

Sz�net n�lk�l (euthys) sietnek c�ljuk fel� az esem�nyek: Isten Lelke szinte drasztikus hat�rozotts�ggal cselekszik (ekballei), hogy messi�si munk�ss�g�nak megkezd�se el�tt J�zus lesz�moljon mindennel, ami el akarn� t�r�teni k�ldet�se v�llal�s�t�l. A pr�ba id�tartama a teljess�get jelz� negyven nap, helye a puszta, eszk�ze maga az ellens�g, aki a kis�rt�sek sor�n leleplezi �nmag�t. J�zusnak a vad�llatokkal val� egy�ttl�te a messi�si kor teljess�g�nek �g�retes k�p�t vet�ti el�re (v�. �zs 11:6), a szolg�lat�ra k�ld�tt angyalok megjelen�se engedelmess�g�nek elismer� jutalma. Ennyit tart l�nyegesnek elmondani Mk J�zus megk�s�rtet�s�r�l.

M�rk. 1,14–15. J�zus pr�dik�lni kezd (Mt 4:12.17; Lk 4:14–15).

J�nos kiszolg�ltat�s�nak �s J�zus fell�p�s�nek �sszekapcsol�s�val M�rk nem az id�rendre akarja tenni a hangs�lyt. J�zus sz�m�ra ez az esem�ny a jelad�s arra, hogy meg kell kezdenie messi�si munk�j�t. Igehirdet�se l�nyeg�ben ugyanaz, amiben Mt foglalja �ssze J�nos �s J�zus igehirdet�s�t, de a forma Mk-ban a pog�nymisszi� kifejez�k�szlet�hez igazodik, �gy p�li formul�kra eml�keztet. Ez azonban csak „ford�t�s” k�rd�se, a tartalom bels� hiteless�g�n nem v�ltoztat. M�rk. 1,16–20. J�zus elh�vja els� tan�tv�nyait (Mt 4:18–22; Lk 5:1–11; v�. Jn 1:35–51).

K�t elbesz�l�s �ll itt egym�s mellett, �s ez bizonyos egyenetlens�get eredm�nyez. Simont �s Andr�st hal�szat kezdet�n, a Zebedeusfiakat hal�szat ut�n, a napnak egy k�s�bbi szak�ban h�vja el J�zus. De a tartalmi egys�g t�retlen: J�zus teljes �letk�z�ss�gre h�vja tan�tv�nyait, leend� hivat�sukat a hal�szatb�l vett k�ppel vil�g�tja meg (haleeis anthr�p�n), a megsz�l�tottak egyform�n v�laszolnak a h�v�sra, �s felt�tel n�lk�l csatlakoznak J�zushoz (a napsz�mosok eml�t�se tal�n utal�s arra, hogy Zebedeust nem hozza neh�z helyzetbe fiainak d�nt�se, mert nem marad egyed�l a munk�ban).

M�rk. 1,21–28. J�zus a kapernaumi zsinag�g�ban (Lk 4:31–37; v�. Mt 7:28–29).

K�t �n�ll� r�szlet kapcsol�dik itt egybe: a kapernaumi tan�t�s �sszegez�se 21–22, a gy�gy�t�s 23–28. Az el�z�kkel ism�t tartalmi a kapcsolat; amazok munkanapon t�rt�nnek, a k�vetkez�k szombaton. A r�szlet tartalmi okokb�l ker�lt az evang�lium elej�re: a Szabad�t� �r megjelen�s�t rajzolja (v�. 2Tim 1:10). A sz�nhely „J�zus v�rosa”, J�zus szombaton tan�t a zsinag�g�ban (ehhez minden feln�tt f�rfinak joga van Izr�elben). Tan�t�si m�dja �mulatot v�lt ki, mert azt tal�lt�k meg szavaiban, ami az �r�stud�k sz�raz t�rv�nymagyar�zat�b�l hi�nyzott: mennyei megb�zat�st felt�telez� �l� �s �ltet� er�t: (exousia). A folytat�s m�lt� a kezdethez: egy beteget megsz�llva tart� tiszt�talan lelkek elvesztik �nuralmukat, �s el�rulj�k, hogy felismert�k azt, aki hatalommal parancsol nekik. Tiltakoznak, a m�gia ismert eszk�z�vel, a leleplez�ssel pr�b�lj�k �rtalmatlann� tenni, de hi�ba. Egy utols� roham ut�n visszavonul�sra k�nyszer�lnek, a t�meg pedig d�bbent tan�cstalans�ggal �ll a t�nyek el�tt, �s elterjeszti h�r�t eg�sz Galite�ban.

M�rk. 1,29–31. J�zus meggy�gy�tja P�ter any�s�t (Mt 8:14–15; Lk 4:38–39).

Ezt �s a k�vetkez� r�szletet P�ter visszaeml�kez�seire vezetik vissza. Betsaida a sz�nhely, P�ter �s Andr�s sz�leinek otthona. P�ter any�sa beteg, �s J�zus figyelm�t felh�vj�k r�, mert a rabbiknak szok�suk a beteg�ket megl�togatni. J�zussal tal�lkozni azonban sohasem jelenthet puszta formas�got. Ez t�nik ki most is: J�zus talpra�ll�tja a l�zas beteget, �s visszaadja �let�nek �rtelm�t: a m�sok�rt val� szolg�latot.

M�rk. 1,32–39. J�zus sok beteget meggy�gy�t (Mt 8:16–17; Lk 4:40–44).

V�ge a szombatnak, �s akik hallott�k J�zus h�r�t, most t�megesen viszik hozz� betegeiket. Az elbesz�l�s �n. summ�rium, sok egyedi esetet �sszefoglal� besz�mol�. Mk k�l�n hangs�lyozza, hogy J�zus nem ad teret a d�monok tiszt�talan „hitvall�s�nak”, mert ez csak zavarn� Istennek Izr�elre vonatkoz� terv�t, amely most m�g t�relmes v�rakoz�st k�v�n. A zs�folt este ut�n J�zus kor�n reggel �bren van, �s egy puszta hely csendj�ben keresi az im�ds�gos kapcsolatot az Aty�val. P�ter�k r�tal�lnak, �s �r�mmel sz�molnak be neki arr�l, hogy az emberek k�v�nj�k a jelenl�t�t. J�zust k�ls� sikerek egy�bk�nt sem t�vesztik meg, de most �ppen �nm�rs�kletre inti k�ldet�s�nek fegyelme. Embereknek nemcsak az ellens�gesked�se, de elismer�s�k sem t�r�theti le Isten megszabta �tj�r�l. Erre neveli tan�tv�nyait is: elindul, hogy folytassa munk�ss�g�t eg�sz Galile�ban, k�ldet�s�hez h�ven.

M�rk. 1,40–45. J�zus meggy�gy�t egy lepr�st (Mt 8:1–4; Lk 5:12–16).

Az elbesz�l�s k�zvetlen�l csatlakozik az el�z�h�z. A lepr�t az �kori keleten gy�gy�thatatlannak tartott�k, csak elk�l�n�t�ssel v�dekeztek ellene, gy�gyul�sa csod�nak sz�m�tott. J�zus nem irt�zik a betegt�l, hitet kifejez� k�r�se meg�rinti, �s halad�ktalanul meggy�gy�tja: Mk elbesz�l�s�ben a l�nyegre szor�tkoz� el�ad�sm�d �ppen a kifejez�. A papok k�teless�ge az volt, hogy a gy�gyult lepr�st�l elfogadj�k az el��rt �ldozatot, �s t�r�lj�k nyilv�ntart�sukb�l. Ennyire telik a t�rv�ny erej�b�l, �gy a papoknak sz�l� bizonys�gt�tel egy�ttal ellen�k is sz�l (martyrion autois). A dolgok isteni oldala megint az, hogy J�zus tiltja a betegnek a m�g nem �rett bizonys�gt�telt; emberi oldaluk viszont az, hogy a beteg k�ptelen a t�rt�ntek ut�n engedelmeskedni a nagyon nyomat�kos tilt�snak.

M�rk. II. R�SZ

M�rk. 2,1–12. J�zus meggy�gy�tja a b�n�t (Mt 9:1–8; Lk 5:17–26).

A 2:1–3:6 �j mondanival�ja az, hogy J�zus messi�si tettei r�v�n vit�ba ker�l n�pe kegyess�gi vezet�ivel, �s kit�nik, hogy t�rv�ny�rtelmez�se – t�rv�nytisztelete ellen�re is – m�s, mint amazok�. R�vid �tvezet� megjegyz�s ut�n a szokott helyzetk�ppel tal�lkozunk: mindenki hallgatni akarja J�zust, a h�zb�l kiszorul�k m�r az udvaron sem f�rnek el. J�zus tan�t�sa k�zben egyszerre meg�l�nk�l a jelenet: egy tehetetlen b�n�t visz hozz� n�gy ember. J�zusba vetett bizalmuk �s seg�t�k�szs�g�k olyan nagy, hogy eszk�z�kben nem v�logatva v�g�l is el�je juttatj�k a beteget: az oldall�pcs�n mennek fel a lapos v�lyogtet�re, ezt J�zus f�l�tt kibontj�k, �gy engedik le el�je a beteget �gyast�l. J�zus v�lasza erre a „k�zbenj�r� hitre” a b�nbocs�nat meghirdet�se a betegre n�zve. N�h�ny �r�stud� van jelen, �s ezek m�lys�ges bizalmatlans�gukban istenk�roml�snak min�s�tik J�zus szav�t: b�nt csak Isten bocs�that meg. Szerint�k J�zus szava felel�tlen is: senki sem �t�lheti meg, hogy bek�vetkezik-e nyom�ban az, amit �g�rt. Arra gondolhatnak: m�s volna, ha meggy�gy�tan� a beteget, de h�t az nem olyan egyszer� dolog. J�zus azonban megford�tja k�ls�s�ges �rt�kel�s�ket: a gy�gy�t�s csak a b�nbocs�nat k�vetkezm�nye, ahogyan a betegs�g is csak a b�n t�nete. Gy�gy�t� tette �gy csattan�s v�lasz az �r�stud�k ki nem mondott gondolataira: ezek a t�nyek l�tt�n tehetetlenek, a t�meg viszont felismeri az esem�ny rendk�v�li jelent�s�g�t. J�zus tett�t Istennel hozza kapcsolatba, �s �t dics��ti �rte.

M�rk. 2,13–17. J�zus elh�vja L�vit (Mt 9:9–13; Lk 5:27–32).

Egy elh�v�si t�rt�nethez kapcsol�dik az �jabb vita, tartalm�t a 17. versbeli logion foglalja �ssze. A r�szlet nem �ppen sim�n, de k�zvetlen�l kapcsol�dik az el�z�h�z: a t�meg ism�t J�zus k�r�l van, de a tan�t�s sz�nhelye most a tengerpart. Tan�t�sa befejezt�vel innen tov�bbhaladva – tal�lkozik J�zus L�vivel, Alfeus fi�val (Mt 9:9-ben M�t�, ld. Mt Bev. 1. pontj�ban), a v�mszed�vel. Pog�nykereszty�n olvas�inak sem kell magyar�znia Mk-nak, hogy mit jelentett ez a foglalkoz�s, R�ma embertelen v�mrendszer�nek kiszolg�l�sa egy zsid� ember r�sz�r�l honfit�rsai szem�ben. L�vi felt�tel n�lk�l csatlakozik J�zushoz, �s �gy tudja meg, hogy a magafajt�j�ak k�z�l m�r sz�p sz�mmal akadnak k�vet�i J�zusnak. Amikor ezek egy asztalhoz �lnek egy�tt, �s J�zus v�llalja vel�k a k�z�ss�get, a farizeusi �r�stud�kb�l ism�t kirobban az ellenkez�s: Nem volna Izr�elben k�l�nb asztalt�rsas�g J�zusnak ezekn�l? J�zus v�lasza vil�gos: t�le az igazak hi�ba v�rj�k kiv�l�s�guk szentes�t�s�t, mert nem ez�rt j�tt. A betegekhez k�ldetett, hogy �t�lkez�s helyett gy�gy�t�ssal, a b�n�s�kh�z, hogy �tok �s elvet�s helyett h�v� sz�val forduljon hozz�juk.

M�rk. 2,18–22. J�zus tan�t�sa a b�jtr�l (Mt 9:14–17; Lk 5:38–39).

Az �jabb egys�g az ellent�t jog�n kapcsol�dik az el�z�h�z. M�g J�zus „k�nnyelm�en” �l le v�logat�s n�lk�l b�rkivel enni-inni, addig a farizeusok �s J�nos tan�tv�nyai gyakori b�jt�l�s�kkel homlokegyenest ellenkez� magatart�sra mutatnak p�ld�t. A tan�tv�nyokat k�rdezik e felt�n� k�l�nbs�g ok�r�l, de J�zus v�laszol. K�rd�ses form�j� v�lasza p�ld�zat, de megfejt�se Izr�elben k�nny� annak, aki tiszta sz�vvel hallja. J�zusban a Messi�s van jelen n�pe k�r�ben, ez az id�szak a nagy �r�m ideje, ennek pedig Izr�el sz�m�ra j�l ismert k�pe a menyegz�. Aki vend�ge a menyegz�nek (ezt fejezi ki a s�mi logik�j� hyioi tou nymph�nos), az nem lehet �nnepront�; aki m�sk�nt gondolkozik, az k�v�l�ll�nak min�s�ti mag�t. A m�sik k�t p�ld�zat az �j �s a r�gi vil�g d�nt� �ssze�tk�z�s�r�l besz�l: az �j poszt� folt �sszeh�z�d�s�val sz�tszak�tja az avult ruh�t, az �j bor sz�tfesz�ti a r�gi t�ml�t, amikor „dolgozni” kezd benne. �j �s r�gi toldozgat�sa nem megold�s: meg kell tagadnunk eg�szen a r�git, hogy mi�nk lehessen az �j.

M�rk. 2,23–28. Kal�szt�p�s szombaton (Mt 12:1–8; Lk 6:1–5).

Ism�t a szombat k�rd�se t�r vissza, �rthet�en, mert J�zus �s tan�tv�nyai n�p�k kegyess�g�ben �lnek benne, a farizeusok szerint pedig a kegyess�g bels� igazs�ga az embernek a szombat-t�rv�nyhez val� viszony�n m�rhet� le d�nt�en. Ez�rt v�lik nekik k�rd�sess� J�zus t�rv�nytisztelet�nek �szintes�ge, amikor azt l�tj�k, hogy gabonaf�ld�n �thaladva szombaton tan�tv�nyai �hs�g�k csillap�t�s�ra �lnek az egy�bk�nt minden zsid�nak biztos�tott lehet�s�ggel: esznek a m�s f�ldje (val�j�ban Izr�el k�z�s birtoka) term�s�b�l. A botr�nkoz�s oka az, hogy a kal�sz let�p�s�vel �s kimorzsol�s�val szombatom megengedhetetlennek tartott munk�t v�geznek. A k�ls�s�ges szempontb�l felvetett k�rd�sre J�zus tartalmi megokol�ssal felel. A t�rt�neti p�lda (Abi�t�r neve t�ves adat, Abimelek vagy Ahimelek az akkori f�pap) arra mutat r�, hogy J�zus �s tan�tv�nyai D�vidhoz hasonl�an rendk�v�li isteni k�ldet�sben j�rnak, �hs�g�ket nem �nz� �rdekb�l csillap�tj�k, hanem Isten �gy��rt v�gzett szolg�latuk k�zben. A k�ls�s�ges kegyess�g embertelens�g�t is leleplezi, amikor vissz�j�ra ford�tja a farizeusok logik�j�t: Isten nem „keser� kedv�ben” adta a szombat-t�rv�nyt, hogy gy�t�rje vele az embert, hanem az ember jav�t akarja szolg�lni vele, mint minden t�rv�nnyel. J�zus pedig, Izr�el Messi�sa �s a vil�g Megv�lt�ja, hatalmat kapott a szombat f�l�tt: Isten Lelk�nek vil�goss�g�ban �s irgalmas szeretet�nek meleg�vel �rtelmezi ezt a t�rv�nyt is.

M�rk. III. R�SZ

M�rk. 3,1–6. J�zus szombaton gy�gy�t (Mt 12:9–14; Lk 6:6–11).

Folytat�dik a szombat-vita, de az �j egys�g fokoz�s is az el�z�h�z k�pest. Itt maga J�zus szegi meg gy�gy�t�s�val a szombat-t�rv�nyt, ellenfelei pedig most m�r nem csup�n v�letlen�l tan�i tett�nek, hanem hivatalos megb�z�sb�l figyelik: adatokat gy�jtenek ellene. A beteg a zsinag�g�ban az el��r�s szerint a f�ld�n guggol, �s J�zus t�ntet� ny�lts�ggal gy�gy�tja meg, miut�n el�zetesen v�lasz n�lk�l maradt k�rd�s�vel olyasmire h�vta fel a kem�nysz�v� kegyesek figyelm�t, amivel ezek vajmi keveset t�r�dtek: a mulaszt�sban rejl� v�tek k�rd�s�re. Aki nem seg�t, az �l: szabad-e gyilkolni szombat tisztelet�re? A farizeusok t�voznak, mert tehetetlenek. Az �ltaluk nem sokra becs�lt Her�des-p�rtiakkal k�tnek k�tes �rt�k� meg�llapodast, mert az � szemsz�g�kb�l J�zus vesz�lyes, v�gezni kell vele.

M�rk. 3,7–12. J�zus sok beteget gy�gy�t (Mt 4:23–25; Lk 6:17–19).

A n�p tov�bbra is hatalmas t�megekben (poly pl�thos a laza szerkeszt�sben ism�tl�dik) veszi k�r�l J�zust bizalm�val �s k�rd�seivel: J�noshoz sohasem sereglettek �gy, de J�zus h�re ennyire sz�les k�rben terjedt el, �s helyzet�re az is jellemz�, hogy komoly tan�tv�nyi sereg van k�r�l�tte. �gy k�nytelen �lland� k�szenl�tben tartatni egy cs�nakot: ennek eml�t�s�ben annak az eml�ke maradt fenn, hogy J�zus cs�nakb�l is tan�totta a sokas�got, ha m�sk�nt nem boldogult a t�meg nagys�ga miatt. Mk megd�bbent�en �br�zolja Izr�el �s �ltal�ban a b�n�s ember seg�ts�gre szorults�g�t: ezt jellemzi az a minden akad�llyal szembesz�ll� v�gy, amellyel a betegek gy�gy�t�jukat keresik J�zusban. K�l�n kiemeli a d�moni megsz�llotts�gban gy�tr�d�ket, d�monok tiszt�talan „bizonys�gt�tel�nek” a megism�tl�d�s�t �s J�zus k�m�letlen er�ly�t, amellyel visszautas�tja �s tiltja ezeket a nyilatkozatokat.

M�rk. 3,13–19. A tizenk�t tan�tv�ny elh�v�sa (Mt 10:1–4; Lk 6:13–16).

A 13–15 �s 16–19 k�t kisebb egys�ge is v�lasz az Izr�el vezet�ivel t�madt ellent�tre. R�szint a t�meg bizalm�t fogadja el J�zus, r�szint arra utal, hogy a hivatalos vezet�k Isten orsz�ga szemsz�g�b�l cs�d�t mondtak, ez�rt Izr�elnek a hivatalosok r�sz�r�l semmibe sem vett fiai k�z�l h�vja el az �j „vezet�ket”, �s ezzel lerakja az eszkhatol�gikus, messi�si ekkl�sia alapjait. J�zus felmegy „a hegyre”: a tipikus megjel�l�s Isten kijelent�s�nek �s cselekv�s�nek hely�t jel�li. K�vet�inek t�gabb k�r�b�l isteni teljhatalommal sz�l�t ki tizenkett�t, ahogyan � l�tja j�nak (autos hangs�lyos). A sz�m eszkhatol�gikus jelent�s�g�, Izr�el tizenk�t t�rzs�re utal. Ezut�n saj�tos megb�zat�suk tartalm�t adja el�j�k. �k alkotj�k mostant�l fogva legsz�kebb k�rnyezet�t; �ket k�ldi el Isten orsz�ga �r�m�zenet�nek meghirdet�s�re, �s �ket b�zza meg azzal, hogy az � erej�vel �rr� legyenek a d�monok minden �rt� hat�sa f�l�tt. Ezut�n k�zli a tizenkett� n�vsor�t: a felsorol�sba belesz�vi a h�rom legjelent�sebb apostol �j nev�t, �s J�d�s nev�hez hozz�f�zi az �rul�s f�jdalmas t�ny�nek jelz�s�t. A tizenkettes k�r m�r saj�tos �sszet�tel�vel is Izr�el eg�sz�t k�pviseli. A Simonnak adott �j n�v �emberi szem�lyis�g�vel �les ellent�tben az egyh�zban bet�lt�tt alapvet� jelent�s�g�re utal, a Boanerges (h�b. ben� r�g�) n�v viszont a k�t tan�tv�ny robban�kony term�szet�re utalhat. Az elh�vottak k�z�tt egy z�l�t�nak is jut hely (Sim�n Kananaios: a jelz� jelent�se: „farizeusi z�l�tap�rt tagja”), pedig egy�bk�nt �ppen ett�l az ir�nyzatt�l hat�rolja el mag�t J�zus a leg�lesebben. De az elh�v�snak nem az elh�vottak emberi el��lete az alapja, hanem csak J�zus „szuver�n” elhat�roz�sa.

M�rk. 3,20–21. J�zus csal�dj�nak sz�nd�ka.

A r�vid egys�g �jabb fesz�lts�get jelez: amikor J�zus teljes er�vel kezdi kibontakoztatni messi�si munk�j�t, �s a sokas�g m�r-m�r alig elviselhet� lelkesed�ssel fogadja, akkor csal�dja r�sz�r�l t�mad ellenkez�s. F�ltik J�zust: nem tudj�k elgondolni, hogy j�zan �sszel teszi azt, amit tesz, mert veszt�be rohan. Az sem lehetetlen, hogy �r�ltnek nyilv�n�t�s�val �t, �nmagukat �s tan�tv�nyait akarj�k menteni: a t�vtan�t�t ez az egyetlen diagn�zis mentes�tette csal�dj�val �s k�vet�ivel egy�tt a kik�z�s�t�st�l.

M�rk. 3,22–30. A Belzeb�b-vita (Mt 9:34; 12:22–32; Lk 11:14–22; 12:10).

Mk elbesz�l�se szerint (Mt-t�l �s Lk-t�l elt�r�en) az �r�stud�k, ezek a Jeruzs�lemb�l k�ld�tt „theol�giai ellen�r�k” ker�lnek itt ellent�tbe J�zussal. A t�nyeket, J�zus tetteit nem tagadhatj�k, ez�rt �rt�kel�s�kkel foglalkoznak. Azzal akarj�k elint�zni J�zust, hogy a d�monvil�g fejedelm�vel �ll kapcsolatban (Beezeboul, Beelzeboul „a lak�s ura” vagy „a szem�t ura”, k�zismert �rd�gn�v ebben az id�ben), ez magyar�zza �rd�g�z�seit is. J�zus nem sz�ll vit�ba ellenfeleivel, csup�n gondolkoz�suk �nellentmond�s�ra mutat r�, ezt is halk, �ltal�noss�gokban mozg� form�ban teszi. Aki ismeri az �let-hal�l harcban �ll� hatalmak k�zdelm�t, az tudja, hogy ilyen helyzetben az ellenf�llel val� legcsek�lyebb alkudoz�s, vagy csak az ezzel val� kac�rkod�s is a veres�g k�ts�gtelen jele. Itt pedig ilyen harcr�l van sz�, �s aki azt �ll�tja, amit az �r�stud�k; az v�gs� soron J�zusnak a d�monvil�g f�l�tti gy�zelm�t hirdette meg. Persze, akarata ellen�re; ez�rt elvakults�g�ra nincs is bocs�nat sem a f�ld�n, sem az �r�kk�val�s�gban. Aki J�zus tettei m�g�tt Isten Lelke helyett d�moni er�ket felt�telez �nmaga igazol�s�ra, az J�zus nagys�g�n ugyan nem v�ltoztat, de �nmaga sors�t megpecs�teli: megbocs�thatatlan b�nben v�tkes, mert tudva tagadta meg Isten Lelk�t.

M�rk. 3,31–35. J�zus igazi rokonai (Mt 12:46–50; Lk 8:19–21).

A 20–21 folytat�sa a jelenet: J�zust hozz�tartoz�i meg akarj�k akad�lyozni k�ldet�se bet�lt�s�ben. A k�r�l�tte l�v�k felh�vj�k a figyelm�t csal�dja jelentk�z�s�re, k�l�n�s nyomat�kkal eml�tve anyj�t �s testv�reit. J�zus. nem sz�ll vel�k vit�ba. El�sz�r k�rd�s�vel, azut�n a jelenlev�k�n v�gigfuttatott tekintet�vel, majd kijelent� szav�val vil�goss� teszi el�tt�k, hogy Isten orsz�g�ban �rv�ny�ket vesztik a f�ldi szab�lyok: a Fi�hoz nem az �ll k�zel, akinek testi sz�rmaz�sa szerint t�bb k�ze van hozz�.

M�rk. IV. R�SZ

M�rk. 4,1–20. A magvet� p�ld�zata (Mt 13:1–11.13–15.18–23; Lk 8:4–15).

A 4:1–34; amelyet legink�bb „tengeri pr�dik�ci�nak” nevezhet�nk, Mt Hegyi Besz�d�nek egyik alapja. A k�ls� helyzet az 1–2 k�zl�s�b�l vil�gos: J�zus csak akkor tud az �ri�si t�meghez sz�lni, ha haj�ra sz�ll, �s onnan tan�t, a t�meg pedig a parton hallgatja. A 10–25 kil�p ebb�l a helyzetb�l: itt J�zus a tan�tv�nyokkal marad egyed�l. Mk nyilv�n J�zus p�ld�zatos tan�t�s�nak eredeti von�sait �rizte meg: ezeket mutatja h�s�gesen a m�sik k�t szinoptikus is. Erre az jellemz�, hogy k�panyag�t a h�tk�znapok jelens�geinek vil�g�b�l mer�ti. Sohasem sztatikus tulajdons�gokat �ll�t p�rhuzamba, hanem t�rt�n�seket. Az �sszehasonl�t�sban egyr�szt k�zelebb viszi az emberhez Isten orsz�g�t azzal, hogy f�ldi t�rt�n�seken szeml�lteti t�rv�nyeit, m�sr�szt megszenteli ezzel a f�ldi viszonylatokat. P�ld�zatai megfogalmaz�s�b�l az is kit�nik, hogy Isten orsz�g�r�l adott �rtelmez�se l�nyege szerint k�l�nb�zteti meg kort�rsait�l. Ha ez nem �gy volna, el�g volna ezek magyar�zat�hoz kapcsol�dnia, �s csak a kritikus pontt�l kezdve r�mutatnia az el�gaz�sra. A magvet� p�ld�zat�nak megfogalmaz�sa felt�n�en egyez� a h�rom szinoptikusban. Minden mozzanat�ban a palesztinai talajviszonyokra ismer�nk �s a f�ldm�vel�s ottani m�dj�ra: el�sz�r vetettek, ezut�n sz�ntott�k be az elvetett magot, a boron�l�st pedig nem ismert�k. Figyelemrem�lt� k�t hiperb�likus von�s: a magvet�s t�kozl� b�s�ge (alig valami jut a j� f�ldbe), �s a term�shozam nagys�ga. A befejez� mondat �nnep�lyesen hangs�lyozza, hogy a mondottak ismerete igen fontos a tan�tv�nyoknak k�ldet�s�k szempontj�b�l. A tan�t�s rendk�v�lis�ge a tan�tv�nyoknak is felt�nik, innen a k�rd�s; de ez egy�ttal alkalmat is ad J�zusnak arra, hogy elmondja: mi a p�ld�zatos tan�t�s isteni rendeltet�se. Nem saj�tos Mk-f�le, p�li ihlet�s� predestin�ci�s theoldgia ez A feltett k�rd�sre �sz�vets�gi pr�f�cia a v�lasz (�zs 6:9k.; tal�n palesztinai targum ford�t�s�ban). J�zus k�t t�pust k�l�nb�ztet meg: az egyik otthonosan mozog Isten orsz�g�nak titkai k�z�tt, a m�sik sz�m�ra a p�ld�zat rejt�lly� v�lik (parabol� a h�b. m��l „egyenl�s�g, hasonlat” �s h�d�h „rejtv�ny, rejt�ly” jelent�s�t egyes�ti itt). Hogy ki melyikhez tartozik, az Isten titka. J�zus a tan�tv�nyokat rem�nys�g szerint az els�h�z sorolja. A k�t t�pus k�l�nv�l�sa �ppen a 12-ben mondottakkal k�vetkezik be. Hogy ez Isten int�zked�s�nek c�lja vagy k�vetkezm�nye (hina mindkett�re utalhat), arr�l c�ltalan dolog vit�zni. Minden att�l f�gg, hogy isteni vagy emberi oldal�r�l n�zz�k-e a k�rd�st. Aki Isten orsz�g�nak �sszef�gg�s�ben �l benne, annak mag�t�l ny�lik meg a p�ld�zat �rtelme. Isten orsz�ga e f�ld�n mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt �l, m�gis gazdag gy�m�lcsterm�s k�veti az ige hirdet�s�nek �s hallgat�s�nak benne foly� szolg�lat�t. A hangs�ly arra esik, hogy k�l�nf�le emberi �lethelyzetekben mi a sorsa a hirdetett ig�nek: ige �s hallgat�ja elv�laszthatatlan egys�gg� fon�dik �ssze. A k�ldet�s�ben j�rd �segyh�z eml�kezik mindebben Krisztus tan�t�s�ra, szolg�lata sor�n szerzett friss tapasztalatai alapj�n.

M�rk. 4,21–25. Az ige hallgat�sa (Lk 8:16–18; v�. Mt 5:15; 10:26; 7:2; 25:29; Lk 11:33; 6:38; 19:26; 12:2).

A k�t m�sik szinoptikusn�l m�s �sszef�gg�sekben tal�ljuk azokat a j�zusi szavakat, amelyeket itt Mk saj�tos egys�gbe foglal: a hall�s mozzanat�val f�zi �ssze ezeket k�t p�ld�zatp�rr�. A t�rgyk�r ugyanaz, mint az el�z�kben: Isten orsz�g�nak term�szet�r�l sz�lva az olajm�cs p�ld�zata arra tan�t, hogy J�zus �gye nem akar egy z�rtk�r� csoport mag�n�gye lenni (m�sk�nt Mt 10:26; Lk 12:2). Ha most m�g sokszor rejtett is az �rtelme, a tan�tv�nyok �ltal min�l t�bbek el�tt kell ismeretess� �s „vil�g�t�v�” lennie. Ami titok, vagy azz� lett, az Isten munk�inak eredm�nyek�ppen – J�zus messi�si tev�kenys�ge s�r�n – egyre ink�bb „napf�nyre j�n”. Az els� tan�t�st �nnep�lyes formula z�rja (v�. 4:9). A k�vetkez� versp�r a hall�sban val� felel�ss�gre utal. K�zmond�sszer� fordulatokban sz�l el�sz�r a tan�tv�nyoknak a n�p fiaihoz val� viszony�r�l. Nem az �t�let (mint Mt 7:2), hanem az ige meghirdet�s�ben hozz�juk val� irgalmas odafordul�s vonatkoz�s�ban. Erre Isten „f�l�sen” irgalmas jutalma a v�lasz. V�g�l az anyagi javak ter�n �rv�nyes�l�, tapasztalati szab�lyra utalva mondja, hogy ha a tan�tv�nyok fog�konys�guk r�v�n gazdagok Isten titkainak ismeret�ben, akkor ez a gazdags�guk gyarapszik; m�g ha nem v�lt sz�v�gy�kk� ez a dolog, akkor k�z�ny�k miatt m�g a meglev� csek�ly ismeret�k is semmiv� v�lik.

M�rk. 4,26–29. A mag�t�l n�vekv� vet�s p�ld�zata.

A magvet� p�ld�zat�hoz tartoz� r�vid f�ggel�k csak Mk evang�lium�ban van meg: kulcsszava az automat�. A meghirdetett ige az ig�t befogad� emberi �letben Isten mindent�l f�ggetlen munk�ja �ltal termi meg gy�m�lcs�t. Minden emberi igyekezet, t�relmetlen s�rget�s csak ronthat ezen a folyamaton. Az ember feladata egyed�l az, hogy k�szen �lljon az eredm�ny nyilv�nval�v� l�tel�re, �s el ne szalassza „a maga idej�t”.

M�rk. 4,30–34. A must�rmag p�ld�zata (Mt 13:31–32.34; Lk 13:18–19).

Mk-ban az Isten orsz�g�r�l sz�l� p�ld�zatok k�z�l az utols� a megel�z�nek p�rja: annak k�t mozzanat�t emeli ki. Isten orsz�ga f�ggetlen minden emberi beavatkoz�st�l, �s a kezdet jelent�ktelens�g�vel a beteljesed�s hihetetlen nagys�ga �ll szemben (ebben a p�ld�zatban Lk teljesen a Logi�t�l f�gg, Mt mindk�t forr�sra t�maszkodik, de mindketten a kov�sz p�ld�zat�val egy�tt adj�k a must�rmag p�ld�zat�t). Mk megfogalmaz�sa gn�mikus: nem egyszeri t�rt�n�st �br�zol, hanem �ltal�nos szab�lyra utal, amikor elmondja, hogy az egy�bk�nt z�lds�gf�le sz�mba men� must�rcserje hogyan v�lik minden m�sn�l kisebb magb�l a saj�t fajt�ja keretei k�z�l kil�pve f�hoz hasonl� n�v�nny�. E f�ld�n Isten orsz�ga sem mutat t�bbet eleny�sz�en kis emberi k�z�ss�gn�l, csak v�gs� kiteljesed�se mutatja olyannak, amilyennek hit�nk most is tartja: mindenn�l nagyobbnak �s minden m�shoz viszony�tva eg�szen m�snak. Befejez�s�l arra utal Mk, hogy J�zus sok m�s p�ld�zatot is mondott tan�tv�nyainak: az evang�lium nem l�p fel a teljess�g ig�ny�vel, csak legjellegzetesebb p�ld�ival szeml�lteti J�zus ilyenfajta tan�t�s�nak term�szet�t.

M�rk. 4,35–41. A tenger lecsendes�t�se (Mt 8:23–27; Lk 8:22–25).

A 4:35–5:43 J�zus mindenek f�l�tti hatalm�t mutatja be messi�si tetteinek elbesz�l�s�vel. A h�rom elbesz�l�s k�z�s tartalma az �segyh�z hitvall�sa: kyrios I�sous, form�juk a kor csoda-elbesz�l�seire eml�keztet. De J�zus e tettei nem csod�k a sz� �ltal�nos vall�st�rt�neti �rtelm�ben, hanem messi�si jelek, amelyek isteni teljhatalm�b�l folynak, de nem azt vannak hivatva bizony�tani, hanem a b�n �s a hal�l elleni harc mozzanatai. C�ljuk nem a hit p�tl�sa tapasztalati bizonyoss�g ny�jt�s�val, hanem az ember hitbeli d�nt�s el� val� �ll�t�sa. Ez a r�szlet azt besz�li el, hogy a tan�tv�nyok a p�ld�zatos tan�t�s befejezt�vel minden el�k�sz�let n�lk�l elindulnak a t�ls� partra. A hirtelen t�mad� forg�sz�l gyakori, ijeszt� �s vesz�lyes jelens�ge a galileai „tengernek”. A pr�b�ra tev� helyzetben az t�nik ki, hogy a tan�tv�nyok J�zus „felel�ss�gtudat�ban” �s hatalm�ban egyar�nt k�telkednek; hogy J�zus mindezek ellen�re korl�tlan �rnak bizonyul a term�szet er�i f�l�tt; hogy �v�inek m�r az eddig �t�ltek nyom�n is kellene hit�knek lennie a Mester szem�ly�re n�zve; �s v�g�l: hogy v�laszuk m�g a mostani k�ts�gtelen jelre is csak d�bbent, csod�lkoz� k�rd�s tud lenni.

M�rk. V. R�SZ

M�rk. 5,1–20. A megsz�llott meggy�gy�t�sa (Mt 8:28–34; Lk 8:26–39).

Ez az elbesz�l�s a szinoptikusok k�z�l Mk-ban a legr�szletesebb: k�l�nben egy�ntet� bizonys�guk szerint m�r a hagyom�nyoz�snak a Mk-t megel�z� fok�n kapcsolatban �llt az el�z�vel. A Mk f�le forma a legeredetibb, Mt szinte teljesen f�ggetlen t�le, Lk viszont a Mt-f�le forma alapj�n csiszolja Mk elbesz�l�s�t. A hely megjel�l�se ingadoz�, de az a legval�sz�n�bb, hogy a Genez�rett�l d�lkeletre lev�, Dekapolisz (T�zv�ros). nev� h�ll�nista v�rossz�vets�g Gadara v�ros�r�l van sz�, amelynek hat�ra a t� partj�ig terjedt. Pog�ny ter�let ez, �s az �tellenes part idilli sz�ps�g�, lank�s t�jaival ellent�tben komor, alig j�rhat�, kop�r �s szikl�s vid�k. Ebbe a k�rnyezetbe ijeszt�en beleillik a s�rboltokban, teh�t tiszt�talan helyeken lak�, f�kezhetetlen, �n- �s k�zvesz�lyes megsz�llott, elmebajos (ma skizofr�ni�snak mondjuk az ilyet). Magatart�sa J�zus k�zeledt�re k�l�n�s l�lektani kett�ss�get mutat. Maga a beteg vonz�dik hozz�, mert gy�gyul�st rem�l t�le; a d�monok nem tudnak ellen�llni az �rnak, az�rt borulnak le el�tte. A kor d�monhit�nek megfelel�en igyekeznek azonnal elhat�rolni is t�le magukat, ez�rt sietnek nev�n nevezni, mert neve a titka, �s ha ezt leleplezik, akkor m�r nem vesz�lyes r�juk n�zve. K�zben kit�nik, hogy J�zushoz int�zett szavaik befejez�se m�r J�zus messi�si jogk�rben tett int�zked�s�re v�lasz: az �r meg akarja szabad�tani a beteget betegs�ge okoz�inak terhes jelenl�t�t�l. Itt tudjuk meg, hogy el�zetesen J�zus is szem�lyes kapcsolatba akart ker�lni a beteggel, �gy ismerte meg �llapot�nak s�lyoss�g�t, mert k�rd�s�re a beteg helyett az �t megsz�llva tart� d�monsereg felelt, amikor a beteg nev�t, teh�t szem�lyis�g�nek l�nyeg�t tudakolta. A d�monok tiszt�ban vannak helyzet�kkel. Id�t akarnak nyerni, ez�rt fordulnak J�zushoz k�l�n�s k�r�s�kkel. J�zus enged a k�r�snek, �s ebb�l az t�nik ki, hogy v�llalta a k�z�ss�g�t a pog�nyok nyomor�s�g�val, de nem v�llalta tiszt�talans�gukkal: az Izr�el fiai szem�ben tiszt�talan �llatokat �tengedi a pusztul�snak. Pr�f�tai jel ez, �s egy�ttal pr�ba a pog�ny lakoss�gnak, de a pog�nyok nem j�l vizsg�znak: t�bbre becs�lik anyagi javaikat, mint egy honfit�rsuk testi-lelki gy�gyul�s�t �s �ps�g�t. K�r�s�kre J�zus elhagyja vid�k�ket, de a meggy�gyult beteg szeretne vele maradni. Viszont akiket J�zus meggy�gy�t, azok �lete f�l�tt � rendelkezik isteni mindentud�s�val �s hatalm�val. Itt, most az a k�v�natos Isten orsz�ga szemsz�g�b�l, hogy a gy�gyult beteg ne maradjon J�zus mellett, hanem �v�i k�z�tt hirdesse azt, ami t�rt�nt vele: Isten orsz�g�nak evang�lium�t. Nemcsak az evang�lium �gye k�v�nja �gy, hanem az � szem�lyes �rdeke is: e szolg�lata r�v�n marad t�rbeli t�vols�guk ellen�re is igaz�n Krisztus k�zels�g�ben.

M�rk. 5,21–43. Jairus le�ny�nak felt�maszt�sa, a v�rfoly�sos asszony meggy�gy�t�sa (Mt 9:18–26; Lk 8:40–56).

J�zus a hal�l f�l�tt is diadalmaskodik isteni erej�vel. Az egys�gbe fon�d� k�t t�rt�net a p�rhuzamokban hasonl�an jelentkezik, �gyhogy m�r a hagyom�ny megel�z� fok�n is ebben az �sszef�gg�sben szerepelhettek. Tartalmi tekintetben az a mozzanat kapcsolja �ssze a k�t t�rt�netet, hogy az emberi �let igaz�n v�ls�gos helyzeteiben leomlik minden v�laszfal a k�r� ember �s a seg�ts�g�l h�vott Isten k�z�tt. Jairus emberi sz�m�t�s szerint �ppen �gy a k�ptelens�gek talaj�n �ll; amikor azt k�ri J�zust�l, hogy hal�l�n lev� le�ny�t gy�gy�tsa meg, mint a v�rfoly�sos asszony, aki J�zus puszta �rint�s�t�l v�rja emberileg gy�gy�thatatlannak tartott betegs�g�b�l val� gy�gyul�s�t. Alig sz�ll partra J�zus ism�t haz�j�ban, egy Jairus nev� zsinag�gavezet� siet hozz� a t�megb�l, �s rem�nytelen helyzetben lev� le�nya gy�gy�t�s��rt k�ny�r�g hozz� (eschat�s echei „a v�gs�k�n van”, mint Lk-ban, m�sk�nt Mt). J�zus haboz�s n�lk�l elindul az apa k�r�s�t teljes�teni. Ekkor egy �jabb, v�ratlan eset tartja fel. A v�rfoly�sos asszony helyzet�t akkor �rtj�k meg, ha arra gondolunk, hogy betegs�ge miatt a t�rv�ny �rtelm�ben hossz� ideje kitasz�tottk�nt �l n�pe k�r�ben. Annyira tiszt�talan, hogy a vele vagy haszn�lati t�rgyaival val� �rintkez�s mindenkit tiszt�talann� tesz (Lev 12:1kk.; 15:19kk.; k�l. 25kk.). Helyzete emberi sz�m�t�s szerint rem�nytelen, ez magyar�zza elsz�nts�g�t, amellyel �rinteni mer egy rabbit, �s azt a rejt�z� m�dot is, amellyel a gy�gyul�st keresi. A gy�gyul�s bek�vetkezik: eloszlik J�zus k�rnyezet�nek �rtetlens�ge �s az asszonynak hite ellen�re fenn�ll� bizalmatlans�ga is. A testi-lelki gy�gyul�s megt�rt�nt�t J�zus szavai szentes�tik. E kit�r� ut�n J�zus folytatja �tj�t Jairus h�za fel�: nem hagyhatjuk sz�m�t�son k�v�l, hogy a haldokl� le�ny apj�nak milyen pr�b�t jelent az a n�h�ny perc is, amelyet J�zus a v�rfoly�sos asszonynak szentelt. K�zben m�r j�nnek is a h�rviv�k a le�ny hal�lh�r�vel, �s az elbesz�l�s itt �ri el tet�pontj�t: J�zus egyr�szt buzd�tja a hit�ben v�gs�k�ppen pr�b�ra tett ap�t, m�sr�szt mindv�gig ura marad a helyzetnek. Csak legbizalmasabb tan�tv�nyait hagyja maga mellett, szembesz�ll a tehetetlen, hangoskod� gy�sz szokv�nyos kifejez�s�vel �s a „gy�szol�k” g�nyos ellenkez�s�vel. Eml�kezetes szavaival (talitha koum: Mk az eredeti nyelven id�zi) �letre kelti a gyermeket, �s k�rnyezete valamennyi tagj�n�l re�lisabban gondolkozva m�g azzal is t�r�dik, hogy adjanak enni a gyermeknek. A nem k�v�natos h�rver�snek itt is el�be v�g, �s szigor�an megtiltja az eset elh�resztel�s�t.