//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- JSZVETSG Mt, Mrk, Lukcs, Jnos
evangliumok Apostolok Cselelekedeti
- JSZVETSG Mt, Mrk, Lukcs, Jnos
evangliumok Apostolok Cselelekedeti
: Mt 26 - 28 rsz.

Mt 26 - 28 rsz.


Mt. XXVI. RSZ

Mt. 26,1–5. A nagytancs terve Jzus meglsre (Mk 14:1–2; Lk 22:1–2; v. Jn 11:47–53).
A 26. rsszel a szenvedstrtnet kezddik. Jzus elszr lezrja az elzkben adott tantsait, amelyek az egsz evangliumban annyira jelents helyet foglalnak el. Azutn a hrom szenveds-prfcira emlkeztet szavakban jelzi kzelg szenvedseit s hallt, gy, hogy most mr az idpontot is megjelli: halla a pska nnepvel fondik ssze. Ezt a prfcit a beteljesedsre utal esemnyek elbeszlse kveti: Izrel vezeti betetzik eddigi terveiket s ksrleteiket. Mr ismert terveik szerint kerlni akarjk a feltnst, amely az nnepi zarndoktmegek jelenlte miatt addnk, gy az nnep eltt akarnak vgezni Jzussal. De az esemnyeket nem k, hanem Isten tartja kezben: Jzus kereszthalla vgl mgis Izrel s a pognyok teljes nyilvnossga eltt kvetkezik be.

Mt. 26,6–13. Jzus megkenetse (Mk 14:3–9; v. Jn 12:1–8).
A szenveds-prfcia stt htterbl emelkedik ki az a szeretet, amely Jzust vi rszrl veszi krl, s amely a Jzus hirdette szeretet megnyilvnulsa (25:35kk.). Ezttal szemly szerint is maga Jzus az, aki irnt ez a szeretet megnyilvnul. A poklos Simon bizonyra egyike azoknak, akiket Jzus meggygytott szrny betegsgkbl: otthonban most Jzus szeret fogadtatsra tall. Az ebd alatt egy asszony az asztal mellett a kereveten fekv Jzus fejt drga kenettel rasztja el. A tantvnyok „Jzus szellemben”, de Jzus rz szve nlkl tlik meg ezt a gesztust, amely arrl tanskodik, hogy az asszony megrtette azt, amit k mg mindig nem rtenek. „Embersgk” hazug, mert az asszony magatartsban nem ismerik fel a prftai jelt. A szegnyeken val segtsre mg marad id, de a Mester mr nem sokig van velk. Az asszony tette a golgotai ldozatra utal jel, ezrt emlke elvlaszthatatlanul fondik ssze rk idkre az evanglium hirdetsvel.

Mt. 26,14–16. Jds elrulja Jzust (Mk 14:10–11; Lk 22:3–6).
A Jds rulsrl szl elbeszls clja trgyi tudsts, ezrt nem beszl Jds indtokairl sem: mst klnben sem mondhatna, mint Lk (22:3). Jds ajndkozst a fpapok elfogadjk, s az ruls djt „harminc ezstben” llaptjk meg (ez mintegy 200–300 forint, ezst-sekelrl, azaz didrachmonrl vagy szttrrl lvn sz: a megfogalmazs Zak 11:12k.-nek felel meg, az estsan is, amely jelentheti pusztn az gretet, de az sszeg kifizetst, mindenesetre a 27:3-ban mr arrl rteslnk, hogy Jds visszaviszi a fpapoknak a pnzt). Ettl kezdve Jds csak az alkalmas pillanatra vr, hogy tervt vgrehajtsa. Az ruls elbeszlse a Zak-fle prfcibl vett motvum krl helyezkedik el: ez a kapcsolat egszen korai lehetett az sgylekezet igehirdetsben, s az els indtst Jzus jeruzslemi bevonulsa adta hozz, amely klssgeiben is pontosan megfelel Zak 9:9-nek.

Mt. 26,17–29. Az utols vacsora (Mk 14:12–25; Lk 22:7–23; v. 1Kor 11:23–25).
A pska-nnep (hb. pesach), Izrel legnagyobb nnepe, az egyiptomi szabaduls emlknnepe: els napjn, miutn a hzbl minden kovszt eltvoltottak, kovsztalan kenyeret stnek Izrel fiai az egyiptomi menekls emlkre (ezrt az nnep grg neve azyma: kovsztalan kenyerek nnepe v. hete). Ezen az els napon ettk a pska-vacsort, amelyhez az ldozati brnyt elzetesen a templomban vgtk le. A szinoptikusok elbeszlse szerint Jzus utols vacsorja szablyszer pska-vacsora: ez Niszn h 14-re esnk. Viszont Jn 18:28; 19:14 mg a Piltusnl trtnt kihallgatst is pska elttre, a psk elkszleti napjra teszi (paraskeu tou p.). gy Jzus megfesztse fejezdtt be pska-ht els napjn, szenvedse esett a vacsora napjra: eszerint a golgotai ldozatnak az nnepi vacsora kpi eszkzeivel trtnt kibrzolsa egy nappal elbb trtnt volna meg. Van olyan thidal magyarzat, amely szerint Jzus utols vacsorja „eretnek-pska”: a templomtl tvol marad, brny nlkl elklttt vacsora. Ez abban volna beszdes, hogy Jzus maga az igazi Brny, a vacsora lersban csak a kenyr s bor jegye van emltve: ezek utalnnak a Golgotn megldoztatott Brny testre s vrre. Jzus ksn kezd a vacsora elksztshez, a vacsora megrendezse titokzatos. Csak gy rthet, hogy Jzusnak sokfel vannak tantvnyai, akik krben a kyrios tekintlyvel intzkedik: egyik ilyen, itt meg nem nevezett tantvnya hznl nnepli a Mester a tantvnyokkal a pska-vacsort. Alig kezddik meg a vacsora, Jzus kzli vivel, hogy egyikk ruljv lesz. maga kezdettl fogva tudott errl (v. 18:6k.): nneplyes s megrz szavaival a megdbbent tantvnyok eltt tr fel olyan mlysgeket, amelyek soha nem nylnak meg az emberi gondolkozs eltt. A tantvnyok nmaguk fltse jegyben feszegetnk a titkot: vagy gy rtik krdsket, hogy csak nem kvet el taln valamelyikk vatlansgbl olyasmit, amivel kiszolgltatn az Urat ellensgeinek; vagy gy, hogy csak nem felttelezhet taln egyikkrl sem ilyen szrny tett tudatos elkvetse. Jzus vlasza arra tant, hogy az emberi gonoszsg ilyen mrtke is. bele van illesztve Isten tervbe: a Messis sorst isteni rendels hatrozza meg, ahogyan a szenvedsprfcikbl is tudjuk, nem emberek nknynek van kiszolgltatva. Az mr ms krds, hogy Isten intzkedsnek van emberi eszkze, s hogy az isteni terv tisztasga nem mentesti bne all az rult, aki nyilvn nem Isten megvlt indulatval, hanem ppen ennek meggyalzsval vlik Isten ellensgeinek eszkzv. Az rul helyzett csak slyosbtja az, hogy az r legszkebb krnyezetbl val (ho embapsas met’ emou tn cheira en t trybli ennyit jelent, nem pedig arra a tantvnyra akar rmutatni, aki ppen e pillanatban mrt egytt Jzussal a tlba): igazn volt alkalma megismerni a Mester minden. gondolatt, s nyilvnvalan ppen ezrt vlik dnt eszkzv meggyilkolsnak. Jds krdse Jzus szavai utn hangzik el, gy – br formjban teljesen egyezik a tbbiekvel –, valjban csak elvetemlt ksrlet arra, hogy elterelje magrl a figyelmet. A tantvnyok szinte bnn, megdermedve lnek az asztalnl a trtnetnek e feltn rvidsggel megrajzolt pontjn: ez csak azzal magyarzhat, hogy vagy nem is halljk Jzus s Jds rvid; bizonyra halk szvltst, vagy ha halljk is, nem rtik meg: nem jut el nmagukkal teljesen elfoglalt tudatukig. Az rul tvozsrl sem szl Mt. A vacsora mindenesetre folytatdik: brzolsa rvid, vzlatos, nem trekszik a pska-vacsora rajzban a teljessgre. Hozztartozott a vacsorhoz az, hogy a csaldf, akinek szerept most Jzus tlti be, hlaadssal megtrte s kiosztotta a kenyeret, majd hasonlan a bort is. A korbeli hagyomny hrom kehelyosztsrl tud: ezekhez fzte a csaldf a hlaad imdsg szavain kvl az nnep jelentsgt mltat tantsait. Jzus rszint ezek keretben, rszint jl ismert messisi mdjn ezeken tl is menve mondja el most az j szvetsgkts nnepi szavait. Ez a szvetsg nem a rgi szvetsg flrettelt jelenti, hiszen annak megszentelt keretei kztt megy vgbe „kultuszi” tekintetben; hanem a megrontott szvetsget jtja meg a Messisnak nprt elszenvedett engesztel hallval. Jzus szavai azt a prftai tvlatot nyitjk meg vi eltt, hogy amirl az szvetsg pskja a maga helyn s egy mltbeli esemnyhez kapcsoldva szlt, az teljesedik ki soha nem ismtld mrtkben s formban a Golgotn Jzus hallval: nemcsak azzal, hogy az r Szenved Szolgja maga lesz szemly szerint az r szvetsgesv (zs 53), hanem abban is, hogy ldozatul adott vre, a „szvetsg vre” (v. Zak 9:11) a bnbl val szabadts rvnyt Izrelrl, st ppen Izrel ltal kiterjeszti az egsz emberisgre (peri polln, v. 20:28; 24:11k.). Az Izrel fiaibl lett keresztynek mostantl fogva ebben az j rtelemben nneplik (npkkel egytt is!) a pskt: megismtlsre itt Jzus nem is ad parancsot. De gy alakul ki majd a pognyok krben a kyriakon deipnon, az r vacsorja, amelyet a gylekezetek npe rendszeresen nnepel az r hallnak meghirdetsvel, amg vissza nem jn nphez dicssgben (achri hou elth, 1Kor 11:26). Ennek a tvlatnak a felragyogtatst jelentik a pohr kiosztshoz kapcsold jzusi bcsszavak is.

Mt. 26,30–35. Az Olajfk hegyn (Mk 14:26–31; Lk 22:33–34).

Hlaad zsoltrok neklsvel r vget a vacsora (a Halll msodik fele, Zsolt 115–118). Az trakel tantvnysereg hatrozottan rzi, hogy hamarosan kenyrtrsre kerl a sor. Az evangliumok mindentt szintn szlnak arrl, hogy a messisi mdon cselekv Jzus krl hogyan mondanak csdt tantvnyai. A dnt pillanatokban ez a vlsg csak mg jobban kilezdik. Jzus prftai szval hirdeti (Zak 13:7), hogy „psztornak” s „nyjnak” t kell mennie azon a mlysgen, amely emberi szmts szerint egyenl a megsemmislssel: csak ezutn diadalmaskodhatik a feltmads s az j let grete. A tantvnyok azt hiszik, hogy a kozmosz erinek ebben a roppant mrkzsben szhoz juthat az emberi helytllsuk, s ezt most ismt Pter mondja ki valamennyik nevben. Jzus szavai arra eszmltetik Ptert, hogy itt a megmarads egyedl gy lehet, ha az ember Istenre hagyatkozik nmaga helyett, s ezt teszi , egyedl , minden ember helyett s minden emberrt. Minl nagyobbnak gondolja valaki magt emberi helytllsa rvn, annl mlyebbre zuhan azokban a helyzetekben, amelyeknek a kulcsa egyedl Isten kezben van. A tantvnyok makacsul megmaradnak fogadkozsuk mellett, Jzus sem szl tovbb: tudja, hogy Isten Lelknek kell majd csodt tennie konok szvkkel, hogy megrthessk azt, ami ellen most szinte maradk erik utols fellngolsval tiltakoznak.

Mt. 26,36–46. A Gecsemn-kertben (Mk 14:32–42; Lk 22:40–46).
Az jszaka az Olajfk hegytl nyugatra, a Kidron-patak vlgyben lev kertben (Gethsemani, hb. gat emn „olajprs” vagy g’ emn „olajvlgy”) folytatdik. Jzus itt sem az a nagy magnos, aki egyedl akar maradni a dnt kzdelemben. Nem tvozik messze tantvnyaitl, Ptert s a kt Zebedeusfit mg tovbb is. magval viszi, hogy emberi gyngesgrl valljon nekik. , aki azrt jtt, hogy a menyegz rmben rszeltesse vit, most csak arrl tud szlni, hogy szvt teljesen elbortja a bnat (hes thanatou mrtkhatroz: „hallos nagy szomorsg”, v. Zsid 12:2). Vgyik arra, hogy bizalmas tantvnyai mellette lljanak ebben a kzdelemben. Ezutn egy kiss mg elbbre megy, s most mr igazn magra maradva knyrg: az utols vacsora kpkrben mozg szavaival azt kri a prbattel e mlypontjn, hogy hrtsa el tle az Atya a re vr sorsot, a hallt. Nem a mi emberi hallflelmnk beszl belle: megksrtsnek lnyege az, hogy Isten nagy munkjt ltja veszlyben forogni egy pillanatra, s megszdl ettl a dmoni mlysgtl. De most tnik ki azt, hogy ksrtsei legmlyn is rintetlen marad a bntl (Zsid 4:15): ezrt tud az r imdsgra emlkeztet szavakkal vgl mgis rhagyatkozni az Atya akaratra; ezrt tud bren maradni s imdkozni. tantvnyai fltt ugyanakkor rr lesz a bn: alig elhangzott hsi fogadkozsaik utn Mesterk krsrl teljesen elfeledkezve mly lomba merlnek, gy Jzusnak mgis, emberileg is magra hagyatva kell megkzdenie az Istentl val elhagyatottsg gytrelmes prbjval. Jzus mg most is tantja ket, s szavt – nem ok nlkl – kzvetlenl Pterhez intzi. Szeld szemrehnys szlal meg szavaiban: nem ertlensgk miatt, hiszen ezzel akkor is szmolniuk kell, ha a llek egybknt ksz az engedelmessgre. Ezt ppen Jzus tudja nagyon jl, hiszen Isten Lelknek teljessgben l, mgsem mentes ez all a trvnyszersg all emberi teste miatt. Arra figyelmezteti vit Jzus, hogy lelkk is ertlenn vlt, mr pedig a ksrtsben az elbuks ellen nem a hsi helytlls ksrlete az egyetlen vdelem, hanem az bersg s az imdsg. A jelenet ktszer ismtldik meg, hasonl eredmnnyel: rajza egyre inkbb csak utalsszer. Legvgl azonban Jzus vilgosan megmondja: mirt lett volna szksg a tantvnyok bersgre. Eljtt „az rja”: bnsk kezre adja magavllalta sorsa. Bnsk: Izrel fiai, elvetettek s a np elkel kegyesei; pognyok, elvetemltek s jszndkak, egytt szerepelnek e megjells mgtt (Rm 11:32), s aki a stt sereg ln halad, az Jzus magavlasztotta tantvnya… (A katheudete loipon… csak krd mondatknt rthet: „Alusztok tovbb, s nyugosztok? me, eljtt az ra…”)

Mt. 26,47–56. Jzus elfogatsa (Mk 14:43–52; Lk 22:47–53; Jn 18:3–11).
Mg be sem fejezi Jzus a tantvnyokhoz intzett szavakat, amikor Jds vezetsvel megrkezik a nagytancs rszrl kikldtt csapat Jzus elfogsra (Ioudas heis tn ddeka arra vall, hogy az elbeszls eredetileg az elzktl fggetlen, nll darab). Egytt van az ruls minden felttele: Jds elre megbeszlte a jelt, amelyrl csalhatatlanul megismerik majd Jzus szemlyt. Az rul megllapodsukhoz hven jtssza szerept: szbeli kszntse van hivatva leplezni szndkt, az dvzlethez tartoz csk a nyomravezet jel. Jzus vratlanul vlaszol, s szinte flrerthetetlenl csattans vlasza leleplez (hetaire, eph’ ho parei, Mt nll anyaga, a hinyos szerkezet legjobban gy egszthet ki: „Bartom, ez az, amirt itt vagy!”). Mg el sem hangzanak Jzus szavai, amikor a hivatalos kldttsgnek aligha ltsz cscselk Jzusra veti magt (ekratsan inkbb erszakos, mint trvnyes gesztusra utal). A tantvnyi sereg prba el lltva ltja magt: egyikk emberi logikja szerint akarja megvdeni a Mestert s vele egytt Isten orszgt. A veszly nagy ha ez a lzad gesztus tmeghangulatot teremt, akkor Jzus egsz eddigi munkja hibavalv vlik, a zltai messis-mozgalmak tjra siklik, s velk egytt hull a semmibe. Ezrt dnten fontos most Jzus szava (Mt nll anyaga): a lzad alattval kardja csak a hatalom trvnyes megtorl intzkedst vonhatja maga utn. A zltai messis-eszmre ott mr Jzus hallos csapst, hogy vilgoss teszi: mennyei hatalmakat tudna mozgstani a re tmad fldi erk ellen, de ezt nem teszi, mert ez nincsen benne Isten tervben. Ezt a harcot mr a ksrtstrtnet bizonysga szerint megharcolta, de megharcolta akkor is, amikor a vitzked tantvny alig egy nhny perce hallos kbasgban aludt. Jzusnak megvan a szava Izrel hivatalos vezetinek kldtteihez is, mdszereikre nzve: fellpsket csak rossz lelkiismeretk magyarzza. Csattans befejezse a jelenetnek az, hogy a trtntek utn a tantvnyok a tler lttn csaldottan s gyvn magra hagyjk a Mestert.

Mt. 26,57–68. Jzus a nagytancs eltt (Mk 14:53–65; Lk 22:54–55.63–71; v. Jn 18:12–14.19–24).
A nagytancs eltti kihallgats tmenet nlkl kvetkezik az elzmnyek utn (hoi de a 47., kratsantes az 50. versre utal). Kajafs hzban Jzus elfogatsakor mr egytt van a nagytancs (rstudk, vnek, fpapok: ezek a hivatalban lev fpapon kvl letben lev eldeit s a legelkelbb papi csaldok nagykor tagjait foglaljk ssze). A bevezetsbe bekelve emlti Mt Ptert (a 33kk-re utalva visszafel s a 69kk-re elre): az egyetlen a tmegben, aki Jzushoz tartozik. De mr t is csak egy csggeteg gesztus indtja: ltni akarja, hogyan vgzdik a dolog. A nagytancs a ks esti rban sszegylekezve vrja Jzust: az elkszleteket is megtettk a kihallgatsra. Nagyszm tan ll el. Krisztus szemszgbl nzve ezek hamis tank, vallomsaik ellenttben is vannak egymssal, gy nem szolglhatnak alapul hallos tlet meghozatalra. Az szvetsgi jogrend legalbb kt egyez tanvallomst kvetel meg egy vits gy elintzshez (Num 35:30; Deut 17:6), ez pedig itt elszr a 60/b–61. versekben emltett esetben fordul el. Ms krds az, hogy Jzus sohasem nyilatkozott gy, mintha le akarn rombolni a templomot (v. Jn 2:19), csak azt hirdette meg, hogy benne „nagyobb van itt a templomnl”. A tank szavaibl viszont az tnik ki, hogy Jzus mernyletet tervezett a templom ellen; majd tulajdon szemlynek rendkvli jelentsget tulajdontva azt lltotta, hogy a lerombolt templomot hrom nap alatt jra felpti: teht kptelensget grt hallgatinak, s ez csak azt jelentheti, hogy messisi ignyekkel lpett fel. Ez a mozzanat teszi a kt tanvallomst dnt jelentsgv a kihallgatsban. Kajafs hivatsa magaslatn ll, viszont erklcsi alapllsnak kptelensgt mutatja az, hogy eleve bntnynek tekinti azt, ha valaki Messisnak mondja magt. Ezen az alapon Isten valsgos Krisztust is hallra kell tlnie, mert a Messis-krds nem brsgi gy. Kajafs elszr megjtszottan szenvedlyes krdsvel igyekszik megrmteni Jzust, de Jzus nem felel: itt most csak flrertst okoznnak szavai. Ha a vallomsokat helybenhagyn, nem mondana igazat. Ha viszont helyesbteni prbln az elhangzottakat, azt a ltszatot kelten, mintha vdekezni akarna. Fkppen pedig trvnyes trgyalsnak ismerne el egy stt sszeeskvst, ha hozzszlna a beszervezett tank vallomsaihoz. Kajafs ugyan a megkezdett ton halad tovbb, de Jzus helyzete innentl kezdve gykeresen megvltozik: egyedl Izrel fpapjval ll szemkzt, ennek szava pedig most mr messisi hitvallst kvetel tle, e ponton teljesen fggetlenl attl, hogy mit mondott eddig (ho hyios tou theou a Messis legnneplyesebb mltsgneve az szvetsgi korban, v. Zsolt 2:7; de Jzus korban is). E pillanatban, amelyben emberi szmts szerint minden amellett szlna, hogy Jzus hallgasson, megszlal, s teljes bizonyossggal tesz vallst messis voltrl (sy eipas nem kitr, hanem helybenhagy vlasz, a Dn 7:13 szavaival adott vlasz ennek megerst folytatsa: az Emberfia, a vilg tl brja a legnagyobb hatalom birtokosa; Izrelben ez a nv egyrtelmen ezt jelenti, klnben pln fokoz rtelme olyan nneplyess teszi Jzus szavait, mint msutt az amn kezdet formulkban). Kajafs szavai most mr betetzik azt, amit eddig mondott: a hatrozathozatalra felszlt formula eredmnye nem lehet ktsges. A zr jelenet, klnsen a prhuzamos helyek figyelembevtelvel, nem elgg egyrtelm (eneptysan alanya lehetnek a tancs tagjai, de az igealak fejezhet ki ltalnos alanyt is). A gnyold felszlts (prophteuson hmin, christe, tis estin ho paisas se) rthet gy, hogy Jzus nem ismeri nv szerint a jelenlevket; de mg inkbb gy, hogy az tlegekkel-kpsekkel elbortott ldozat nem is ltja, mi trtnik vele s krltte. Az elbeszls jl brzolja a mrhetetlenl otromba gyalzkodst, s h kpet ad arrl, hogy milyen lelklettel mondhattk ki tletket „Isten felsgnek vdelmben” azok, akik kivltottak egy ilyen tmeghangulatot, st: egytt is sodrbdtak vele, azzal a „szent” cllal, hogy Jzus messis voltnak hathats ellenbizonytkt adjk; mert akivel gy lehet bnni, az nem lehet az Isten Fia.

Mt. 26,69–75. Pter megtagadja Jzust (Mk 14:66–72; Lk 22:56–62; v. Jn 18:15–18.25–27).
A kvetkez jelenet kzppontjban Pter ll. Az elbeszls annyira szkszav s trgyilagos, mintha Pter az egsz esemnnyel egytt nmaga szerept is valami klns fl-nkvletben „kvlrl” nzn. Csupn annyi ellene a vd, hogy egytt volt Jzussal; ez sem veszlyes, mert Jzus krnyezetnek tagjait senki sem ldzi. Klnben mg ezt is csak egy rabszolgan emlti meg, is szinte csak futtban (Galilaios: Jzus jelzjeknt az jszvetsgben csak itt, ksbben Jzus ellensgei hasznljk, valsznleg Jeruzslemben alakult ki, megvet rtelemben). A rvid mondat mgis elg arra, hogy kivltsa Pterbl a tiltakozst (rnsato egyelre nem jelent tbbet). Ezutn Pter visszavonul: a palotbl az udvarn t a kapubejrathoz megy, hogy ezen t elhagyja az pletet. Itt egy msik rabszolgan veszi szre. Nem szltja meg a rejtz alakot, csak trsai figyelmt hvja fel r, hogy Jzus krnyezetnek tagjt ismerte fel benne (Jzus jelzje itt Nazraios, v. 2:23). Pter vlaszban az elutasts mellett most mr esk is van, s megcsendl benne az ismert megtagad formula (ouk oida ton anthrpon, v. 25:13). De az ott llk kzl azonnal tbben is megerstik a rabszolgan lltst, st bizonytjk is: Pter szavn hallik, hogy galileai (lalia vagy a „falusias” beszdmodort jelenti, vagy arra cloz, hogy a galileaiak tbb mssalhangzt nem ejtenek pontosan, fknt a torokhangokat). Most mr Pter eskdzve s tkozdva ismtli meg vlaszt. A kakas megszlalsa emlkezteti Jzus szavaira, s most mr menekl a helysznrl. Nem a flelem hajtja, csupn egyedl akar maradni teljes sszetrettetsben, mint aki eltt most vlik vilgoss, hogy minden elveszett: Jzus gye ppen gy, mint nbecslsnek vgs maradvnya is. A tantvnyok, kztk a leghangosabban fogadkoz Pter buksa szksgszer. Nem a sorstragdik rtelmben, hanem az ember bne miatt. A kszlben lev esemnyek megrzzk az egsz vilgot, s nem juthat el a szabadtsra az, aki nem ismeri bnnek tfog valsgt, mert gy nem tud emberi nbizalom helyett Istenre hagyatkozni. Viszont a tantvnyok alkalmatlanok mindezek felismersre s elfogadsra, mert mindez csak a Szentllek ajndka lehet. Nem vletlen az, hogy Pterben. a tantvnyok bukst ilyen nyltan trja elnk az evangliumi hagyomny, s az sem, hogy a keresztyn igehirdetsben azutn annyiszor hangzik el a figyelmeztets a Llek ltal Krisztussal kzssgben l gylekezet tagjaihoz, hogy emberek vlemnyt s dicssgt sohase lltsk Isten fl, hanem veszedelmek s mindenfle „npszertlensg” vllalsval is lljanak helyt Isten igjnek megvallsban s meghirdetsben.

Mt. XXVII. RSZ Mt. 27,1–2. Jzust tadjk Piltusnak (Mk 15:1; Lk 23:1; v. Jn 18:28–32).
Mk-tl eltren itt nem kzvetlenl a hajnalt jelz kakassz utn, hanem a hamarosan beksznt korareggeli rban hozza meg a nagytancs az tletet Jzus ellen (arrl nincs sz, hogy ez egy jabb tancsls volna az jszakai utn). Ennek a testletnek nincsen pallosjoga, gy kivgzsrl csak a rmai hatsg jvhagysa esetn lehet sz (nem ellenbizonytk az, hogy Rma gyakran szemet huny a nagytancs nknyes eljrsa esetn). Mt egszen rviden csak arra utal, hogy ezttal a nagytancs a hallos tletet mindenron a rmai hatsggal akarja kimondatni. Jzust ismt megktzik, ez rthet vintzkeds, s tszlltjk a helytarthoz, akit itt hivatali rangjnak pontos megjellsvel emel ki az elbeszls (Pontius Pilatus a 26–36. vekben Jdea, Idumea s Samria csszri procurator-a, mint ilyen az tdik ezen a terleten; szkhelye Caesarea, most az nnep miatt tartzkodik Jeruzslemben.

Mt. 27,3–10. Jds vgez magval (v. ApCsel 1:16–20).
Mint elbb Pter trtnete, gy itt tuost Jds sorsnak elbeszlse szaktja meg egy pillanatra az esemnyek folyamatt. Mt elbeszlse ersen elt az ApCsel-tl, de kzs vonsuk a „Vrmez” emltse: ez a nv valamikppen Jds tettvel fgg ssze. Arrl nincs sz, hogy mi vltja ki Jdsbl az immr ksi megbnst, csak annyit ltunk, hogy Jds nem gondolta komolyan vgig: mi lesz tettnek a kvetkezmnye. Klnben itteni tettt ppen gy titok homlya fedi, mint rulsnak indtkt. Megbnsat a pnz visszaadsval szeretn kifejezni: gy akrmi elhrtani magrl a felelssget. Arra esik ers hangsly, hogy a hallra tlt Jzus rtatlansgrl rulja tanuskodik nyomatkosan. A fpapoknak jogi szemszgbl igazuk van vlaszukban, de ez mit sem vltoztat elvetemlt cinizmusukon. Jds megkapja az rulnak kijr igazi brt, s amikor gy ltja, hogy tettre nincs mentsg, kvetkezmnyein pedig nem vltoztathat, akkor maga hajtja vgre nmagn a fldi tletet. Vilgos jele ez annak, hogy nem tallta meg a „megbns helyt”. gy vlik kiltv az evangliumban Jds s Pter magatartsnak klnbsge (v. 2Kor 7:10). De gy igazoldik be Jzusnak Izrel vezetirl mondott szava is (23:23): az rtatlan vr elrulsa a legcseklyebb megindulst sem vltja ki bellk, de arra gondosan gyelnek, hogy a „visszatrlt” vrdj ne szennyezze be a templom kincstrt. Szablyos hatrozattal a, Jeruzslemben elhunyt diaszpora-zsidk szmra vesznek belle temetkezhelyet (a 6., 8. v. elbeszlsmdjbl s jeruzslemi helyzetismeretbl a rszlet jeruzslemi eredetre kvetkeztethetnk). A prftai idzet Zak 11:12k. megfelelje: Mt vagy forrsa nyilvn Jer 18:1kk.; 19:1kk.; 32:6kk. alapjn kapcsolta ssze Jeremis nevvel.

Mt. 27,11–14 Jzus Piltus eltt (Mk 15:2–5; Lk 23:2–5; v. Jn 18:33–38).
Piltus szkhelye a templom-tr szaknyugati sarkhoz csatlakoz Antonius-erd (Nagy Herdes nevezte el gy, prtfogja, Marcus Antonius tiszteletre), de a kihallgats alighanem szabad g alatt folyik. Piltus lnyegben ugyanazt krdezi, amit a fpap a nagytancs eltt: aki messisi ignnyel lp fel, az a zsidk kirlynak is vallja magt. A nagytancs ezzel a megjellssel eltrbe llttat egy olyan krdst, amely itt nagy sllyal esik a latba: a Rma elleni politikai sszeeskvs vdjt, amely a rmai hatsgok beavatkozsait teszi szksgess (Piltus jl ismeri a messisi mozgalmak e vonst, de jl ismeri ltalban ezeket a mozgalmakat is: a christos szt is hasznlja pldul, ld. 27:12.22). Jzus a vdaskodsokra itt sem felel, de messisi kldetsrl ebben a formban feltett krdsre is kszsggel tesz hitet. A vdak lnyegrl Mt nem szl, slyossgukra Piltus szavaibl kvetkeztethetnk annak az les kontrasztnak a hatsa alatt szl, amely a hangoskod nagytancs-tagok s a velk szemkzt hallgatagon ll, meggytrt, ismeretlen zsid viselkedse kzt mutatkozik (v. zs 53:7). Elszr „nagyon csodlkozik”, de hamarosan eljut a helyzet jzan megtlsre, mint jzan llamfrfi, aki a helyi viszonyokban is kitnen jratos.

Mt. 27,15–26. Jzus s Barabbs (Mk 15:6–15; Lk 23:17–25; v. Jn 18:39–40; 19:4–16).
Sem az eredett, sem a kort nem ismerjk annak a szoksnak, amelyet Piltus Jzus gynek kedvez elintzsre akar felhasznlni. E kzben mindenesetre felismerte, hogy Jzus politikailag veszlytelen, viszont a nagytancsnak tjban ll. Mentsi ksrletben a tmegre pt: gy a nagytanccsal val huzalkodstl is megszabadulhatna. sszegylik a tmeg, s Piltus felveti a krdst: kit hajtanak kikrni. A Jzussal szemben megnevezett msikrl Mt csupn a nevt emlti (arm bar abb’ „az Atya fia”) s azt, hogy nem jelentktelen fogoly. Kzben tudjuk meg, hogy Piltusnak felesge zenetet kldtt: lomltsra hivatkozva vja attl, hogy belertsa magt Jzus gybe. Piltust mindenesetre nem felesgnek zenete indtja emltett elhatrozsra, ez mr csak azutn jut el hozz. De a tmegre alapozott szmtsban csaldik: a npet a nagytancs tagjai egy utols erteljes akcival Jzus ellen hangoljk. gy Izrel fiai egy zajos tmegjelenet sorn hallos tletet krnek Jzusra, majd tokkal terhelik magukra dntsk minden lehet kvetkezmnyt. De nemcsak k a bnsk: bns Piltus is, mert a nyomsnak engedve kiszolgltatja Jzust a tmegnek, pedig rtatlannak tartja. Bnt slyosbtja felesgnek nyomatkos figyelmeztetse, de nem knnyt rajta sem kzmosssal ksrt nyilatkozata (ezt Izrelben tanulhatta, Deut 21:6k.), sem a np ntka, amely helyette is magra vllalja a bnt. Felmentst csak Isten adhatna, de e ponton Piltus alakja Jdsval prhuzamos. Sem a ksi megbns, sem az alapjban vve jindulat telhetetlensg nem megolds: az emberisg trtnetnek is ez a kt legszrnybb rme. A pognyokra vetd remnysugr most egy pillanatra Piltus felesgnek alakjn nyugszik meg. mennyei sugallatra hallgatva nevezi Jzust igaz embernek, s gy elfutrv lesz a kereszt alatt bizonysgot tev centurinak. Mt elbeszlsben arra esik a hangsly, hogy Jzus rtatlansgt rulja utn a hallos tletet jvhagy procurator felesge, majd maga Piltus is tanstja: ezek utn indul el Jzus a Golgotra.

Mt. 27,27–30. Jzus megcsfolsa (Mk 15:16–19; v. Jn 19:2–5).
Elvezetse eltt a pogny katonktl ugyanazt kapja meg Jzus, amivel a nagytancs eltt illettk az ott jelenlevk. Zsidk s pognyok kztt ismt csak annyi a klnbsg, hogy a rmai katonk megtlst durvasguk s rtetlensgk enyhti valamennyire. Jzust a helyrsg szkhelyre viszik (ennek a birodalomban mindentt praetorium a neve, ez esetben az Antonius-erdt jelenti), s kiveznyelik ellene az egsz cohors-ot (egy tized lgi, hatszz f). Hogy a jelenet az erd valamelyik termben jtszdik-e vagy a cohors katoninak udvarn, azt nem tudjuk. Jzust a kirlyi dsz pardijt jelent ruhzatba ltztetik: a kirlyi bbort egy cska katonakpeny, a jogart egy ndszl, a diadmot egy fiatal, hajlkony tvisekbl font koszor helyettesti (ennek a clja most nem fjdalom okozsa, mg ha termszetesen meg is srti itt-ott az ldozat homlokt). A veznyszra trtn durva katonatrft trdreborulssal ksrt gnyoros dvzls tetzi be, nyomban tlegels s lekps jr. gy ll elttnk a megcsfolt kirly: valban kirly, meggyalzottsga kzepette is.

Mt. 27,31–44. Jzus tja a kereszthez, megfesztse (Mk 15:20–32; Lk 23:26.33–35.38–39; v. Jn 19:16–24).
A katonk gyalzkodsa vgeztvel az eltltet ismt sajt ruhjba ltztetik, s a szoksos menetben elindtjk a vroson kvl lev veszthelyre. A kereszt kt, T-alakban sszecsolt slyos gerenda: ennek fgglegesen fellltand rszt (a stauros ezt is, de az egsz keresztet is jelenti) az eltltnek magnak kell kivinnie a veszthelyre. Jzusnak a killott gytrelmek utn, gy ltszik, nincsen mr ehhez ereje, vi kzl pedig senki nincsen a kzelben, gy egy arra vetd idegent knyszertenek erre a munkra (Simon neve Mt olvasinak nyilvn nem mond semmit, szrmazst azrt emlti meg, hogy rmutasson: mennyire a durva knyszer jegyben folyik minden, egy zsid tiltakozhatott volna a knyszer ellen, az idegen nem). A veszthelyet akkori kzismert nevvel jelli Mt: mi sem fekvst nem ismerjk, sem azt nem tudjuk, hogy rendeltetsrl vagy alakjrl vette-e nevt. Jzust most kbt itallal knljk (az ecet magban frisst, v. 48. v., a hozzkevert keser kbtszert nevezi Mt epnek, v. Zsolt 69:22), de nem fogadja el: tiszta ntudattal li vgig szenvedst. A kivgzendt ezutn kitrt karral rktik vagy rszegezik a keresztgerendra, majd ezzel egytt erstik a hosszanti gerendhoz: gy emelik fel s rgztik a fldbe a keresztet a testtel egytt. Az eltlt meztelenl fgg a kereszten: ruhzata az tlet vgrehajtit illeti, s Mt ebben a mozzanatban is szvetsgi gretet ismer fel (Zsolt 22:19). Az eltlt feje fltt egy tbln az tlet alapjul szolgl vd rvid foglalata olvashat (aitia, egybknt a lat. titulus-bl lett grg szval titlos-nak nevezi Jn 19:19k.): ezttal Piltus Izrel ellen irnytja a gny fegyvert, amikor arra utal, hogy ez a np megfesztette tulajdon kirlyt. A kereszt alatt rsg ll, s a kpet az teszi teljess, hogy Jzus keresztje kt kznsges gonosztev keresztje kztt ll: „a bnzk kz szmlltatott”. Jzus knjait pedig az tetzi be, hogy a gnyolds a kereszt alatt is folytatdik. Minden aramen igyekszik kivenni a rszt belle, de most is a nagytancs tagjai jrnak az len, s nem maradnak ki a gyalzkodsbl a Jzussal egytt megfesztett gonosztevk sem. m a templom megptje s msok megmentje nem szabadtja meg nmagt, Isten Fia s Izrel kirlya nem szll le a keresztrl. Az emberi szem csak annyit lt, hogy azt, aki Istenbe vetette bizalmt, Isten nem menti meg – sem a gyalzattl, sem a knszenvedstl, sem a halltl. A kp maga a legteljesebb sttsg, egyetlen fnysugr sem enyhti ezt.

Mt. 27,45–56. Jzus halla (Mk 15:33–41; Lk 23:44–49; v. Jn 19:28–30).
A golgotai szenveds mly sttsgben az els dereng fny a termszet gysza: a hrom rn t tart sttsg Isten els jeladsa arrl, hogy teljes kzssget vllal a kereszten szenvedvel. Jzus szmra a halllal val vvds mlypontja most rkezik el: a Zsolt 22:2 szavval panaszolja, hogy miutn az emberek kzl mindenki elhagyta, kignyolta s meggyalzta, most szenvedse dnt pillanatban Isten is magra hagyja, mert ezt a kzdelmet egszen egyedl kell megvvnia. Mt a zsoltrverset az szvetsg nyelvn idzi, csak gy rthet Jzus krnyezetnek lelketlen szjtka: mintha Illst hvn a szenved, s embertelen knjban a Messis tksztjbe kapaszkodnk utols szalmaszlknt, mert a szrny fjdalom mr szinte eszt vette. De csak gy oszlathatja el az evanglista a ktsgeket is Jzus szavainak valdi rtelmt illeten: Istenbe vetett bizalmt semmi sem ingatja meg, teljes magra maradst is, sszetrt szvvel, de elje viszi oda imdsgban. Mk-hoz hasonlan Mt is csak Jzus legutols szavait idzi, s ezekhez fzi hozz, hogy krnyezetben vannak, akiknek megesik a szvk e gytrelmek lttn, s frisst itallal prbljk enyhteni knjait. Msok az utols pillanatig gnyoldnak, s a fanatizlt ostobk mdjra bizonyra szellemes tletnek is tartjk zetlen lceldsket. Jzus e pillanatban befejezi fldi plyjt: knjai vget rnek, hangos shajtssal „leteszi” lett, mint aki nem gyilkosainak vlik knyszer ldozatv, hanem nknt adja t lelkt az Atynak, akitl „fel is vette”. Ekkor kvetkezik be a msodik jel: az engedetlen Izrel ltal lealjastott templom is „vallst tesz” a kiszenvedett Krisztus mellett: a Szentek Szentjt lezr krpit vgighasad. Mt a Zsid 9:3; 10:19k. mdjn rti ezt a jelt: Krisztus hallval szabad t nylik megvltottai szmra az Atyhoz. Ehhez a bizonysgttelhez csatlakozik az egsz kosmos: a golgotai hall az egsz vilgot megrzza. Ennek az ldozatnak a jelentsgt szemllteti az jabb jel: Jzus mr halla pillanatban legyzte a hallt, s megnyitotta a halottak birodalmnak a kapuit. A Golgotn kt megszgyent s egyben a jvbe mutat jel zrja a passi trtnett. Egy pogny centurio megrti a termszet jelbeszdt, s hitvallsknt mondja ki Jzusrl azt a szt, amely eddig csak gnyold szitkokban hangzott el rla. Izrel krbl pedig ott ltjuk a kereszt alatt Jzus galileai asszonykvetit: amikor a frfiak, a np „teljes rtk tagjai” sehol sincsenek, akkor ezek a „msodrang szemlyek”, akiknek a np letnek dnt pontjain semmi szerepk nem volt, csendes alzattal, tvol, de ott vannak. letben szolgltk az Urat, sorsa hallban s halla utn is teljes ervel foglalkoztatja ket, mintha ntudatlanul, a szvk mlyn megsejtennek valamit abbl, aminek kvetkeznie kell.

Mt. 27,57–61. Jzus temetse (Mk 15:42–47; Lk 23:50–55; v. Jn 19:38–42).
A golgotai esemny flreismerhetetlenl lezr egy rgi vilgot, s els pillanattl kezdve a dolgok j rendjt rajzolja elnk. Izrel hivatalosai gyilkosokk s istenkromlkk lettek, a tantvnyok – maguk is Izrel fiai – egyelre teljes csdbe jutottak. Izrelbl csak egy nhny asszony figyeli szorongva a kereszten szenved Jzus sorst, az els emberi hitvalls pedig egy pogny centurio ajkrl hangzik el. Amikor a kiszenvedett Jzus eltemetsre kerlne sor, akkor is a nvtelensg homlybl lp el egy ember, hogy a gonosztevk dsztelen elfldelse helyett Izrel elhunyt kegyeseinek kijr kegyeletben rszestse a holttestet. Ennek a frfinak Mt csupn nevt, szlhelyt jegyzi fel s azt, hogy Jzus tgabb tantvnyi krhez tartozott. Befolysos ember lehetett mindenesetre, mert Piltus sz nlkl kiadatja neki krsre Jzus testt. A temets klssgei (Jzsef nmaga szmra kszttetett srboltjban helyezi el Jzus testt, amelybe mg senkit nem temettek; tiszta leplekbe gngyli a holttestet) mind a tiszteletads jegyben llnak. Minden rendben megy vgbe, a sr lezrsrl sem feledkezik meg Jzsef. Ismt kt ntantvny l a sr kzelben: szemmel tartjk azt, ami trtnik, hogy ksbben megtallhassk majd a srt. A kegyelet rzsnl tbbre bellk sem telik, de ez mgis annak a jele, hogy egsz szvkkel szolgltk a Mestert. A flsleges temets azrt mgsem hibaval, br az elbeszls mg vgtelen egyszersgben is rzkelteti, hogy minden, amirl beszmol, valami feszlt vrakozs jegyben ll.

Mt. 27,62–66. A sr rzse.
Ezt a mozzanatot csak Mt emlti, de elbeszlsbl jl ltszik, hogy valsgos esemnyek emlkt rzi. Nem Jzus ellensgeinek akarja a feltmads kzzelfoghat bizonytkt nyjtani, br ltjuk, hogy ezek is rtesltek Jzus szavaibl a feltmads gretrl. De a srrabls emlegetse Mt rsa idejn mg l vd volt a tantvnyok ellen, gy Mt ennek a kptelensgre akar hatrozottan rmutatni. A Piltussal folytatott tancskozs a szombat-trvny megszegse a nagytancs tagjai rszrl (szombatra esett, mg ha Mt az idmeghatrozst a paraskeu-hez igaztja is, ti. ez Jzus hallnak felejthetetlen napja), ez pedig valsznleg a helyzet rendkvli voltra utal. A nagytancs tagjai most mr nem a politikai vdat emlegetik Jzussal kapcsolatban, hanem tantsnak tartalmt rzik veszlyesnek (planos – plan). Piltusnak formai tekintetben ugyan megadjk a teljes tiszteletet (kyrie, 63. v.), de valjban mulasztst vetnek a szemre: egy jen t rizetlenl hagyta a strt. Szablyosan felszltjk, hogy riztesse a srt, s Piltus nem trhet ki ignyk ell, csupn bosszs kelletlensgt igyekszik kimutatni. Inkbb rendelkezskre bocstja a rmai katonai rsget, de ezzel rjuk hrtja a felelssget is (asphalisasthe hs oidate). A nagytancs a sr el lltja az rsget, s a biztonsg kedvrt le is pecsteli a srt: ember nem juthat be most mr a srboltba.

Mt. XXVIII. RSZ

Mt. 28,1–10. Jzus feltmadsa (Mk 16:1–11; Lk 24:1–12; v. Jn 20:1–18).

Mt a prhuzamos helyektl eltren nem emlti; hogy az asszonyok a holttest bebalzsamozsra indulnak a srhoz a szombatot kvet nap reggeln. gy a srnl val megjelensk sejtelmes utals a feltmads ntudatlan vrsra, msfell visszatekintve nagyobb sly esik Jzusnak Simon hznl trtnt megkenetsre (v. 26:12). Mt egyedlll abban is, hogy valamennyi evanglium kzl a legkzelebb megy a feltmads esemnyhez: fldrengs jelzi a mennyei erk kzbelpst, angyal nyitja meg a srt, s az angyal megjelense egyszeren tehetetlenn teszi a sr rzit. De a titok gy is titok marad, a feltmads tnye nem tapasztalati valsg, hanem az asszonyokhoz szl angyal igehirdetsnek tartalma, amely Jzus gretre hivatkozik, s ezt pecsteli meg. Ltni csak az res srt lehet, ahol fekdt a Feltmadott. Tenni pedig csak azt lehet, hogy a mennyei szzatot meghallott ember hisz: flelemmel, mert a menny erinek kzelsge mindig flelmetes a bns embernek; de rmmel is, mert ami trtnt, az let diadala a hall fltt, az a bns ember javra trtnt. A hit pedig nem maradhat ttlen: az asszonyoknak el kell indulniuk s tovbb kell adniuk az angyal szavait. El is indulnak az engedelmessg tjn: ekzben lp eljk a feltmadott r, s megismtli az angyal felszltst. A feltmads s a Feltmadott megjelense teht nem „hitelesthet csoda”, nem hitet ptl tapasztalati esemny. A feltmads mit sem mond Krisztus ellensgeinek, a Feltmadott meg sem jelenik egyikknek sem, hogy trdre knyszertse ket. vinek is csak akkor jelenik meg, amikor mr hitre s engedelmessgre jutottak, s imdattal tudnak leborulni eltte. A meglev hitet s engedelmessget ersti.

Mt. 28,11–15. Az rsg megvesztegetse.

Mt-nak ez az nll elbeszlse az elzkhz szorosan kapcsoldva szl arrl, hogy amg a feltmads hre nagynehezen utat tr a tantvnyok szvig, addig Izrel vezeti nem ttlenkednek. A srrsg tagjai szorult helyzetkben mindent elmondanak a fpapoknak, gy sajtos mdon s formban ezek is rteslnek arrl, amit az asszonyokkal az angyal szzata kzlt. A tnyekkel szemben tehetetlenek, gy eszkbe sem jut a katonkat hibztatni: inkbb j pnzrt hazug propagandjuk eszkzeil nyerik meg ket. A procurator „tjkoztatst” s a katonk bntetlensgnek biztostst magukra vllaljk. Az elbeszls egyrszt azt veti a nagytancs tagjainak a szemre, hogy tudtak a feltmadsrl, de letagadtk, st: a npet is flrevezettk. Msrszt ismtelten rmutat a tantvnyok elleni vd kptelensgre, s arra, hogy milyen fonk prblkozs az evanglium rsa idejn mr szerte a vilgon l egyhz ltnek trtneti valsgt egy vakmer, de alapjban vve meghisult, leleplezett csalsra visszavezetni. Klnsen ll ez, ha meggondoljuk, hogy a tantvnyokat mennyire kszletlenl rte a feltmads tnye, s hre milyen nehezen tudta ttrni rtetlensgk kemny falt.

Mt. 28,16–20. Az apostolok kikldse (v. Mk 16:15–16).

Mt elbeszlse kvetkezetesen halad tovbb a megkezdett irnyban. gy szmol be arrl, hogy Jzus s tantvnyai az r grete szerint valban tallkoznak Galileban. Krisztus tbb megjelensrl nem is ad hrt, az itteni pedig nla mintegy a bcstallkozs szerept tlti be. A tantvnyok krben mg mindig nincs minden tisztzva: a ktelkeds nem sznt meg kztk teljesen, sokaknak mg tovbbi kzdelmeket kell megvvniuk. Jzus azonban tvozni kszl vi krbl, s ez alkalommal bzza meg ket az kldetsnek betetzsvel. Ez a szolglat van hivatva arra, hogy Izrel Messist a npek Megvltjv tegye, mint ahogyan erre fldi munkssga sorn olyan sok elre utal jelt adott mr az r. E kldets alapja Jzusnak a teremtett vilg fltt kapott meghatalmazsa s teljhatalma (pasa exousia): a golgotai ldozat magvetse itt termi meg remlni sem mert gymlcst. A kldets clja: tantvnyokk tenni msokat, de erre csak azok vllalkozhatnak, akik maguk mr elintzett dntsk alapjn Krisztus tantvnyai. A kldetsben jrs mdja: keresztels (ezutn is ez lesz a Krisztussal val kzssgvllals pecstje, s ez itt mr nem szorul kln magyarzatra) s tants (mindarra, amit k maguk is parancsknt kaptak s elfogadtak Krisztustl). A keresztels nem a tantvnyok nknyes vagy nhatalm vllalkozsa, hanem a Szenthromsg Isten „rendeletre” (eis to onoma: „szmljra, megbzsbl”) trtnik: az Atya, Fi s Szentllek a „kezes” arra, hogy a tantvnyok kiszolgltatta keresztsg valban „megtrs keresztsge a bnk bocsnatra”. Az egsz parancs irnti engedelmessg gretes pecstje pedig Jzusnak az a btort szava, hogy az gy szlet egyhzzal egytt van e vilgkorszak, az egyhz vilgkorszaka beteljesedsig. Ezen a ponton zrja le evangliumt Mt, ahol a „harmadik np” megszletsnek grete eltt llunk: zsidk s pognyok kztt leomlik a vlaszfal, s a vilg kibkthetetlennek ltsz ellenttben ll kt fele egy j emberr teremtetik Krisztus keresztje s feltmadsa ltal (v. Ef 2:14kk.).

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!