//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- PRFTAI KNYVEK zsais prfta knyvtl
Malakis knyvig
- PRFTAI KNYVEK zsais prfta knyvtl
Malakis knyvig
:

MALAKIS prfta knyve 01 - 03
Dr. Mdis Lszl professzor

MALAKIS prfta knyve 01 - 03
Dr. Mdis Lszl professzor


MALAKIS KNYVNEK MAGYARZATA

rta: Dr. Mdis Lszl professzor

Bevezets

Malakis prfta szemlye.

A prfta szemlyre nzve nincs semmifle adatunk. Sem a knyvbl, sem a Szentrsbl, sem a knonon kvli irodalombl nem kapunk mg csak utalst sem a knyv szerzjre nzve. ppen ezrt a magyarzk szmra kezdettl fogva lehetsg nylt arra, hogy ms s ms mdon rtelmezzk a knyv szerzsgnek krdst. ltalban hrom rtelmezssel tallkozunk.

A hber bejad mal ’k kifejezsre utalva az arm nyelv Targum, majd Hieronymus is gy gondoltk, hogy a kifejezs nem tulajdonnv, hanem mindssze annyit jelent: „kvetem ltal”. A knyv szerzjnek Esdrst tartottk.

Ms magyarzk viszont eltekintenek az Esdrs szerzsgtl s egyszeren ismeretlennek tartjk a szerzt (Kllay Klmn: Bevezets… Debr. 1955. 339. 1.). Ezek ltalban utalnak a Szeptuaginta s a Vulgata fordtsokra.

A magyarzk tekintlyes rsze azonban trtneti szemlynek s a knyv szerzjnek tekinti Malakist. Neve eredetileg lehetett Malakjh. A hber knon szerkeszti is tulajdonnvnek tekintettk a Malakis szt. (V. Harsnyi 6–8. 1.)

Legclszerbb az utbbi llsponthoz csatlakozni mr azrt is, mert az szvetsgi prftkat nv szerint is megriztk az iratok minden esetben.

Malakis prfta knyve.

A knyvet a hber knonban hrom, a grg knonban ngy rszre osztottk. Feldolgozsunkban ez elbbit kvetjk. A knyv felirata: massz’ megegyezik a Zak 9:1 s 12:1-ben tallhat felirattal. Ez a knyv jellegt hatrozza meg. A knyv keletkezsi helye a tartalombl megllapthatan Jeruzslem. A templom mr felplt, a papsg az ldozatok krl forgoldik, st ersen kifogsolhat visszalseket kvet el. Jdban „helytart” (hb. phh) uralkodik (1:8), teht a perzsa vilgbirodalomhoz tartozik az orszg.

A knyv keletkezsi ideje vitatott. A magyarzk ltalban a Kr. e. 5. szzadbl szrmaztatjk. Egyesek 460 tjra, a Nehmis eltti korra gondolnak, msok az Esdrs s Nehmis korra, st vannak, akik a Kr. e. 2-ik szzadba helyezik. (V. Harsnyi 9–14. 1.) Mivel Esdrs s Nehmis nem emltik Malakist, holott Haggeusrl s Zakarisrl megemlkeznek, arra kvetkeztethetnk, hogy Malakis Esdrs s Nehmis korban lt s mkdtt. Ezt tmogatja az a tny is, hogy Malakis prfta is ugyanolyan bajok ellen kzd, mint Esdrs s Nehmis, teht a trsadalmi viszonyok egyeznek. Az Esdrs s Nehmis ltal letbe lptetett reformok igyekeztek kikszblni a prfta ltal is ostorozott visszssgokat, ezrt Malakis mkdst nem lehet az Esdrs s Nehmis utni korba helyezni. Malakis knyvnek tartalma.

A rvid knyv zmben a feliratnak megfelelen „fenyegetseket”, tletes prfcikat tartalmaz. Jellegzetes, hogy az els prfcia Edom ellen irnyul, a testvr-np ellen, mely brmennyire is akar lni, menthetetlenl el fog pusztulni (1:2–5). A tovbbiakban sajt npe, a szvetsges np letvel foglalkozik a prfta. Egyrszt a papsg ellen fordul, akik szablytalanul, st htlenl forgoldnak tisztkben, msrszt npe bneit ostorozza s a szvetsgbe val visszatrsre hvja ket. Knyvnek legjellegzetesebb szakaszai azok, amelyekben Jahve megjelenst, kzeli megrkezst s szvetsgnek rvnyestst hirdeti. (V. 3:1–5.13–24.) Ez a prfcia mlt befejezse nemcsak knyvnek, de az egsz szvetsgi prftai irodalomnak is.

A knyv trtneti httere.

A knyv trtneti httere ktsgtelenl a perzsa korszak. Kzelebbrl a Kr. e. 470–440. vtizedek politikai s trsadalmi viszonyai tkrzdnek a knyvben. A perzsa vilghatalom mindvgig kvette megalaptjnak, Cyrus kirlynak a meghdtott npekkel szemben tanustott megrt magatartst s vallsi trelmessgt. Az egykor Babilonba hurcolt zsidsg szmra Cyrus ediktuma Kr. e. 539-ben biztostotta a rgi hazba val visszatrst, de ez nem jelentett egyttal hazatrsi knyszert is, mert akik ragaszkodtak tovbbra is a mezopotmiai tartzkodshoz, szabadon tehettk. Vallsukat mind a hazatrtek, mind a visszamaradottak szabadon gyakorolhattk. A birodalom keretben szabad mozgst is nyertek. Esdrs s Nehmis pldja pedig a legbeszdesebben igazolja, hogy teljes megbecslsben volt rszk s a legmagasabb mltsgig emelkedhettek.

Jda orszga jjszervezdsnek krdseit s kereteit arnylag jl ismerjk Haggeus s Zakaris prftk knyveibl. Malakis knyve a j flszzaddal ksbbi bels llapotokra vet elgg les fnyt: a papsg visszalseire, mely kialakult hatalmi helyzetkkel fgg ssze, az idegen nkkel val hzassg, az Istennel val szvetsg megszegsnek krdseire. Igen fontos adatok ezek dvtrtneti szempontbl is, de kortrtneti szempontbl is.

Malakis prfta szemllete.

Malakis prfta szemllete ltalban megegyezik a prftk szemlletvel. Mint minden szvetsgi prfta, Malakis is az Isten szvetsgnek re s e szvetsg alapjn szemlli az egsz trtnelmet s abban sajt npnek egykori s korabeli lett. Akik Ezkielt, majd Haggeust, Zakarist az n. jdaizmus ttri s alapveti kz soroljk, ltalban Malakist is ebbl a szempontbl rtkelik s a jdaizmus tegyengetjnek tartjk (Kllay). Ktsgtelen, hogy a kultusszal erteljesen foglalkozik, azonban ezt nem azrt teszi, mintha a kultuszt tekinten a kzponti krdsnek. Mint a prftk brmelyike, is csak jrulkos jelensgnek tekinti a kultuszt, amely alkalmas eszkz lehet arra, hogy a gylekezetet az Isten szvetsgben val lsben segtse s tmogassa, de csak akkor, ha a kultuszban a tiszta szv, a tiszta kz s a tiszta szj rvnyesl mind a papsg, mind a gylekezet rszrl. Ha ezek brmelyike is hinyzik a kultuszbl, akkor hazugg s Isten eltt utlatt vlik.

Malakis prfta j formt hasznl: a dramatizlt, prbeszdes formt. Ezzel prfcii elevenn vlnak, dialektikusan hatnak, mvszi szintre emelkednek. A nyolc prbeszdben a mondanival, a prfcia vilgos, hatrozott s flrerthetetlen. A knyv rvid ugyan, de rtke ppoly jelents, mint brmelyik ms knyv a Szentrsban. Az dvtrtnetnek sajtos mozzanatait ismerjk meg belle egy olyan korbl, amelybl ms rsos emlk nem maradt renk.

Irodalom.

A Haggeusnl emltett irodalombl a vonatkoz ktetek s Harsnyi Istvn: Malakis prfta knyve. Srospatak, 1918. – Csikesz Sndor kziratos jegyzetei Malakis knyvhez. 1908–1910.

Malak. I. RSZ

Malak. 1,1–5. Jkbot szerettem, zsaut mellztem.

A knyv felirata szerint, amely egybknt az egsz knyvre vonatkozik, a Malakis ltal hirdetett prfcia, Jahve-ige, elssorban fenyegets, zmben tlethirdets Izrel ellen. Az Izrel nv itt nem az orszgot, nem is a npet jelenti ltalban, hanem kifejezetten a szvetsges npet.

Az els szakaszban Jahve alapvet tnyknt llaptja meg szvetsges npvel kapcsolatban: mindig csak szerettelek titeket. Ezzel szemben a szvetsges np krdsknt veti fel: ugyan miben mutatkozik meg az, hogy mindig csak szerettl bennnket? Csodlkozs is, ktkeds is van ebben a krdsben, ami azt mutatja, hogy a szvetsges np nincs tisztban dvtrtneti szerepvel s Istennek a trtnetben vghezvitt cselekedeteivel. Kzel volt mg a babiloni fogsg, az orszg pusztulsa, a sztszrats, majd a visszatrs s az orszg jjptsnek sok nehz krdssel jr folyamata. A mindennapi krdseket nem tudtk sszefggsben nzni s helyesen rtkelni.

A prfcia konkrt trtneti tnyekkel, mindenki ltal rthet mdon szemllteti Istennek a szvetsgben nyjtott kegyelmes szeretett. A kt testvr: zsau s Jkb sorst eleventi fel a prfta. Korabeli emberi jogszoks szerint zsaut illette volna mind az atyi, mind az isteni lds zme, mint elsszlttet. Ennek ellenre Isten mgis Jkbot emelte els helyre, t tette a szvetsges np atyjv: Izrell, t s utdait mltatta szeretetre, zsaut s utdait pedig kvetkezetesen mellzte. A szoksos fordtsok: zsaut gylltem – ersen flrerthetk s flremagyarzhatk. Ktsgtelen, hogy a hber szn’ sznak ilyen jelentsvltozata is van. Egybknt mint a szeretet ellentte jelenti a nem szeretst, a htrbbttelt azzal szemben, akit szeret valaki, a mellzst. s itt ezt az utbbi jelentst kell kiemelni s hasznlni, mert ez a tnyszer, ez rzkelteti helyesen a prftai mondanivalt.

A kvetkezkben nyilvnval, hogy Isten kvetkezetesen mellzte zsaut s utdait, akik a Holt-tengertl keletre, a Szir hegysg tjn, Edomban laktak. Az edomitk lland feszltsgben ltek a szvetsges nppel, Jeruzslem pusztulsakor pedig az ellensghez csatlakoztak s rszt vettek a vros s a templom lerombolsban is (Zsolt 137), majd Jda dli rszt is elfoglaltk egszen Hebronig. A prfta korban azonban mr megpecsteldtt sorsuk. Edomot az 5. szzad folyamn az arab nabateusok foglaltk el s helyn sajt orszgot alaptottak. Az edomitk mg remnykedtek abban, hogy visszaszerzik orszgukat s jjptik, azonban a prfcia szerint mindez remnytelen ksrletnek bizonyul, mert maga Isten is elhatrozta pusztulsukat. Menthetetlenl beteljesednek rajtuk a korbbi prfcik (Ez 25:12–14), de tani lesznek annak is, hogy Jahve neve nagynak bizonyul Izrel hatrain tl is. gy rtheti meg a szvetsges np azt a tnyt, hogy t valban mindig csak szerette Isten, mert ha bneirt elpuszttotta, fogsgba szrta is ket, de vissza is vezrelte, helyrelltotta ket, Isten dvtervnek eszkzei maradnak tovbbra is. A Kr. u. els szzadban Edomnak mg a neve is eltnt a trtnelembl.

Malak. 1,6–14. Nem telik kedvem bennetek, az telldozatot sem kedvelem kezetekbl!

Ebben a prbeszdes szakaszban a jeruzslemi papsg ellen fordul a prfta. Az alapttel az, hogy a fi tisztelni tartozik atyjt s a szolga is tisztelni tartozik urt. Isten atya is, r is a szvetsges np szmra, mirt nem tisztelik teht a papok, akiknek pedig elssorban kellene ebben pldt mutatni. St ppen a papsg az, amelyik megveti Jahvt. Megvetik Jahvt az oltrok krli forgoldsukkal. Figyelmen kvl hagytk az ldozati elrsokat. Az telldozat anyaga tiszttalan, profanizlt volt, az ldozati llatok hibsak, cskkent rtkek voltak. Mindez hltlansg, tiszteletlensg volt Isten ellen s meggyalzsa annak a szolglatnak, amelyben forgoldtak, st semmibe vevse magnak Istennek, akit pedig a szvetsgen kvli npek is fltek s tiszteltek, hiszen a diasprkban l szvetsges np rvn megismertk annak cselekedeteit. Hogy mennyire visszs a papok magatartsa s eljrsa, azt azzal szemllteti a prfta, hogy a helytartval szemben nem mernnek gy eljrni, mert a ktes rtk ajndkrt aligha lenne kegyes hozzjuk.

Malak. II. RSZ

Malak. 2,1–9. Szvetsgem volt vele: az let s a bkessg.

A htlenn, a feleltlenn vlt papsggal szemben a legkemnyebb prfcia hangzik. Ha meg nem vltoznak, ha nem Isten akaratnak megfelelen, hsges, alzatos, engedelmes szvvel vgzik szolglatukat, akkor Isten tokkal fordul feljk. tokk vltoztatja az ldst, melyet a gylekezet elbocstsakor mondanak felemelt karral: az roni ldst (Num 6:24–26). De ennl is kemnyebb megtorlst helyez kiltsba: az ldozati llatok ganajt szrja majd arcukba s a ganajra fogjk majd kihordani ket az oltrtl. A papsg ellen elg sokszor hangzott el tlet, mint li fiai ellen (1Sm 2:12–17) s a llektelen kultusz ellen prfcia (m 5:22; zs 1:11; Jer 6:20); de ilyen kegyetlen szintesggel meghirdetett tletet msutt nem olvasunk.

A prfcia utal Istennek a Lvivel kttt szvetsgre (Num 8:11–19; 18:2–4). Ez a szvetsg az let s a bkessg szvetsge volt, ami azt jelenti, hogy a papsgnak ppen az volt a feladata – s ez a Lvi trzsnek jutott kivltsgul –, hogy Isten szvetsgben igyekezzk megtartani az egsz npet, elssorban termszetesen a sajt pldamutatsval. Ezt a feladatot s szolglatot ltalban hsgesen s alzatosan vgezte is a papsg a trtnet folyamn a prfcia szerint is s igyekezett msokat is visszatrtgetni bnbl (6).

A prfcia hatrozottan utal arra is, hogy a papsgnak az ldozatok vgzsn tl alapvet feladata volt a Tra hsges rzse, a Trban rgztett tuds, az igaz istenismeret szmontartsa s kzlse mindig, amikor tantst krtek tlk. Malakis korban ennek a hivatsnak s ktelezettsgnek sem tett eleget a papsg s ezzel mg slyosabb tette helyzett s mg inkbb rszolglt a kemny tletre. Hivatst elhagy s megtagad papsgra nincs szksge a szvetsges Istennek, sem pedig a szvetsges npnek.

Malak. 2,10–17. Ne legyetek htlenek!

A papsg utn a nphez fordul a prfta s annak htlensgt ostorozza. Kt gondolat fondik egybe igen finoman ebben a szakaszban. Az egyik a mltra utal s feleleventi a szvetsges np htlensgt a szvetsges Istennel szemben. „Htlenn vlt Jda, utlatosan cselekedtek Izrelben s Jeruzslemben” (11). A htlensget a blvnyimdssal kvette el Izrel s Jda: idegen isten lnyval hzasodott ssze, amit dbbenetesen szemlltet Ezkiel prfta az Ohol s Oholib – Samria s Jeruzslem – trtnetben (Ez 23). rdemes figyelni arra a tnyre, amit Tunyogi Csap Andrs fogalmazott meg s fejtett ki nemrg egszen rszletesen, hogy az sszes npek kztt egyedl Izrel volt az, amelyik jra meg jra fellzadt Istene ellen, htlen s engedetlen volt vele szemben, idegen istenekhez fordult s azokat imdta (The Rebellions of Israel. Richmond, 1969.). Mirt ppen Isten szvetsges npe volt ez a lzad, htlen s engedetlen np, amelyik egsz trtnetn t Isten szeretett, csodlatos tetteit tapasztalta meg, megnyugtatan alig lehet megmagyarzni. A vgzetesnek ltsz bntetsek sem fordtottk egyrtelmen Istenkhz, amit a jelen prfcia is flrerthetetlenl tkrz.

A msik gondolat, amelyik az elbbivel a legszorosabban sszefgg, az idegen, a szvetsgen kvli npekhez tartoz nkkel val sszehzasods tilalma. Malakis korban szles krben elterjedt szoks volt, hogy a szvetsges np fiai, st papjai is idegen nket vettek felesgl. Nem egyetlen jelensg a szvetsges np trtnete folyamn, de ilyen mreteket sohasem lttt. Az adatok szerint megtrtnt, hogy az idegen np krbl vett felesg kedvrt a szvetsges np krbl vett felesget bocstottk el. E gyakorlat htterben meghzdhatott az a trekvs is, hogy e hzassgok rvn tekintlyes idegen csaldokkal kerlhettek kapcsolatba (Pataky). Brmi volt azonban az indtok, az idegen nnek a csaldba fogadsa s vitele azzal a veszllyel jrt, hogy az idegen istenek tisztelete is bekerl a csaldba s ez kisebb vagy nagyobb mrtkben elsegti a szvetsges Isten irnti hsg meglazulst vagy felbomlst. Hogy mennyire alapvet s sorsdnt krds volt Malakis prfta korban a vegyeshzassg krdse s a szvetsgi hsg, azt nagyon jl szemllteti Esdrs mkdse, aki gyakorlatilag rendezte ksbb ezeket a krdseket (Ezsd 9–10). A szakasz szvege fbb helyen is nehzkes s homlyos.

A szakasz utols verst (17) ltalban mr a kvetkez szakaszhoz kapcsoljk, prbeszdes formjval bevezet versnek tekintik. A krds az, hogy mirt van j sorsa a gonoszsgot cselekvknek, meddig ksik Isten tlete?!

Malak. III. RSZ

Malak. 3,1–5. Elkldm majd kvetemet s utat egyenget elttem.

Felelet az elbbi krdsre. Isten felttlenl rvnyesteni fogja a szvetsget kvete ltal, aki a szvetsg kvete lesz (mal’ak habbert). A kvet nem azonosthat Malakissal, amit nem egyszer megksreltek. A szvetsg kvete pedig az az r (h’dn), aki vratlanul rkezik meg templomba. ltalnos vradalom volt, hogy az j, a zerubbbeli templom dicssge nagyobb lesz majd, mint volt az els. Ezkiel s Haggeus prftk kiemelten beszltek errl a dicssgrl. Az r egyes magyarzk szerint a Messis (Pataky), msok szerint maga Jahve. De gondolhatunk arra a fejedelemre, aki Ezkiel prfta szerint mint egyetlen psztor ll majd a gylekezet felett (Ez 34:23–24).

Az r rkezse – melynek idejt meghatrozni s kiszmtani nem lehet – egyttal tlettartst is jelent, amelyben elssorban Lvi fiai tisztulnak meg gy, hogy Istennek tetsz ldozatot visznek majd s azt Isten olyan jtetszssel fogadja, mint valamikor az els idkben. A tisztuls mlyrehat s teljes lesz. Hasonlat szerint Isten gy tiszttja meg szvetsges npt, mint ahogy az tvs kzben megtiszttja a nemes fmet a salaktl, vagy ahogy a posztvnyolk lgja eltnteti a foltot, piszkot a ruhbl. Eltnik mindaz, ami ellenttes a szvetsggel: a varzsls, a hzassgtrs, a hamis esk, a kizskmnyols, a jogtalansg. Az istenflelem lesz a szvetsges np jellemzje.

Malak. 3,6–12. n Jahve sohasem vltoztam meg!

Az j prbeszd lnyege az, hogy a prfcia kemnyen figyelmezteti a szvetsges npet arra, hogy messze eltrtek Isten rendelseitl, teht vissza kell trnik Istenhez, mert csak akkor fordul Isten is hozzjuk ismt kegyelmes szeretetvel. Jahve hangslyozza, hogy sohasem vltozott meg, mindig hsges maradt a szvetsghez. m a szvetsges np ezzel szemben mindig „Jkb leszrmazottja” maradt. Ez a kifejezs utals a Jkb nv eredeti jelentsre: csal, aki a msikat becsapja. A np megkemnyedett szvre mutat, hogy az Istentl val elhajls tnyt nem hajlandk elismerni, st csodlkozva vitatjk, hogy mibl s mirt kellene visszatrnik a szvetsges Istenhez, ugyan mivel akartk volna brmikor is becsapni Istent? Kt tnyt emlt a prfcia: a tizeddel s az ajndkokkal. De azt hatrozottan kimondja, hogy a szvetsges np bizony mindenestl fogva nem szvetsges npp (gj) lett.

Van teht szksg a visszatrsre, a megtrsre s ennek nyomn ismt elnyerhetik majd a szvetsges Isten bsges ldst. Megtapasztalhatjk, hogy Isten valban sohasem vltozott meg. Olyan let sarjad az gret fldn, hogy a nem szvetsges npek mind boldognak mondjk a szvetsges npet.

Malak. 3,13–21. Emlkknyvbe rtk eltte a Jahvt flket.

Az utols prbeszd a npnek azzal a felfogsval foglalkozik, hogy nem rdemes Jahvt szolglni, ltalban nem rdemes az szvetsghez ragaszkodni, hiszen a dlyfsk, a trvnyszegk jrnak jobban, mert sorsuk jl megy s nincs semmi kvetkezmnye annak, hogy Istent ksrtik vagy figyelmen kvl hagyjk.

m ezzel szemben a prfcia hirdeti, hogy Jahve figyel az t flkre, akik az szvetsgben lnek, neveiket emlkknyvbe ratja, teht szmontartja ket. Eljn majd a nap, s ez mr rkezben is van, amely lngol, mint a kemence s akkor nyilvnvalv lesz, hogy mi a klnbsg a szvetsgben l ember s a szvetsghez htlen ember kztt, az Istent tisztel s nem tisztel kztt. Az Isten szvetsgben lkre felragyog az igazsg napja, a szvetsgszegket viszont gy elgeti az a nap, hogy sem guk, sem gykerk nem marad. Hamuv lesznek, amit szttaposnak.

Malak. 3,22–24. Elkldm hozztok Ills prftt.

Malakis prfta knyve intelemmel, figyelmeztetssel zrul. De ez egyttal az utols szvetsgi prftai megnyilatkozs is. s ebben a prftai megnyilatkozsban benne van a prftai tiszt lnyege s minden prfcia summja.

A prfta a szvetsg re, aki int, figyelmeztet, emlkeztet a szvetsges Isten els szolgjnak, Mzesnek az tmutatsra, a dekalgusra, a szvetsg alapokmnyra, melyet a Hreb-Sinai hegyen nyert Istentl. Minden prftai beszd textusa rszben vagy egszben a dekalgus, az abbl megismerhet szvetsgi rend (mispt) aminek rvnyeslni kell a szvetsges np letben. A szvetsges np feladata, hogy llandan emlkezetben tartsa s rvnyestse a szvetsgi rendet. A szvetsges np trtnetben voltak csodlatos korszakok, amelyek az dvtrtnetben is emlkezetben maradtak, mint pl. a dvidi korszak. Viszont a szvetsges np trtnetben sokkal gyakoribb volt a prtts, a szvetsgi hsg megszegse, amint az trtnt Malakis prfta korban is. A szvetsges Isten kegyelmes szeretetnek megnyilatkozsa teht az az gret, hogy mieltt eljnne „a nagy s flelmetes” napon, elkldi szvetsges nphez Ills prftt. Ills prfta a blvnyimds egyik legsttebb korszakban mentette t a szvetsges npet s szemlye mltn emelkedett ki az dvtrtnetben s emlkezete nemzedkrl nemzedkre elevenen lt a szvekben. Visszatrst mindig vrta a szvetsges np, klnsen nehz idkben. Ennek a vradalomnak a beteljesedsre utal a malakisi prfcia. Ills prfta ismt eredmnyesen, szinte maradktalanul tlti be a prftai tisztet: „az atyk szvt a fiakhoz, a fiak szvt az atykhoz fordtja”, a szvetsgi rend rvnyeslst munklja a szvetsges np krben. s ezzel Isten szrny tlett hrtja el, mert nem veri meg pusztt tokkal az orszgot vagy szlesebb rtelemben a fldet. Ennek jelentsgt akkor rtjk meg igazn, ha emlkezetnkbe idzzk a Deut 28:15–68-ban taglaltakat.

Megnyugtat s megragad ez a rvid zr-prfcia, amely egyttal az szvetsgi prftai megnyilatkozsokat is zrja. rthetetlen, hogy egyes magyarzk (Bhme, Duhm, Nowack, Marti) ksbbi toldsnak tartjk ezeket a verseket, holott ppen ezek mutatjk s jelzik az dvtrtnet tovbbi tjt, amelyen ksbb megjelenik Keresztel Jnos, a nagy tegyenget s annak nyomn az dvssgszerz Jzus Krisztus.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!