P�ld. XXV. R�SZ

P�ld. 25,1–28. �nfegyelem, becs�let, megbocs�t�s.

1. Ez�ki�s J�da kir�lya volt a Kr. e. 8. sz. v�g�n. Kor�nak legnagyobb alakja �zsai�s pr�f�ta. Uralkod�sa mozgalmas id�szakra esett. Kr. e. 722-ben elesik Sam�ria, az �szaki orsz�gr�sz f�v�rosa; n�p�t az assz�rok fogs�gba hurcolj�k (2Kir 17:1–6), �lland�an fenyegetik J�da orsz�g�t is, t�bb hadj�ratot vezetnek ellene �s kirabolj�k. Ostromz�r al� veszik Jeruzs�lemet is (2Kir 18–19). Fenyegeti az orsz�g szellemi �let�t a k�lf�ldi befoly�s.

Ebben a fenyegetett l�gk�rben �rthet�, hogy igyekeznek �sszegy�jteni, meg�rizni a m�lt szellemi �r�ks�g�t. Ez�ki�s kora k�l�nben is a lelki �jj�sz�let�s ideje (2Kir 18:1–3). A 2Kr�n 30:26 egyenesen Salamon�hoz hasonl�tja Ez�ki�s idej�t.

C�miratunk a 25–29 fejezetekre vonatkozik. Ld. m�g a Bev. 1–3 pontj�t. „Ez�ki�s emberei”: udvari b�lcsei, �rnokai. Egy ilyet eml�t az �zs 37:1–2 �s 2Kir 18:18. Ez�ki�s is mond (vagy id�z) k�zmond�st (2Kir 19:3).

2. Egy szellemes paradoxonban k�t k�l�nb�z� t�rgy� mond�s van egyes�tve. Isten l�nyeg�n�l fogva kikutathatatlan (30:4; Deut 29:28; J�b 11:7–9; Zsolt 77:14; �zs 55:8–9). Dics�s�ge: kikutathatatlan nagys�ga.

A kir�ly f�ladata az igazs�g kider�t�se (1Kir 3:16–28). A kir�lyok egy�ttal a legf�bb b�r�k is voltak. Dics�s�ge abban van, ha ezt j�l teljes�teni tudja.

3. A kir�lyok sz�nd�kukat term�szetesen titokban tartj�k. Egyed�l Isten, aki ismeri a f�ld m�lys�g�t �s az �g magass�g�t, l�t bele a magas politik�ba, s�t ir�ny�tani is tudja azt (21:1).

4–5. Az ez�st csak salakmentesen alkalmas arra, hogy ed�ny legyen bel�le, �gy az �llamappar�tus is csak akkor t�ltheti be hivat�s�t, ha tisztakez� emberek munk�lkodnak benne.

6–7. Ld. Lk 14:7–11. Vajon az �let k�l�nb�z� ter�letein e szerint a szab�ly szerint viselked�nk? Mint vezet�k, el�rehozzuk az arra �rdemeseket, ha szer�nyen h�tul �llanak?

8–10. �v az elhamarkodott peresked�st�l. Ne igyekezz�nk mindent hivatalos �tra terelni, mert kider�lhet, hogy nincs igazunk. J� el�sz�r ellenfel�nkkel tiszt�zni a dolgot. Ha m�gis belekeveredt�nk valamibe, akkor ne viselkedj�nk tisztess�gtelen�l. Aki leleplez�sekkel, f�ljelentget�ssel, bizalmas dolgok f�lt�r�s�val igyekszik �rtani ellenfel�nek, az megvet�sre m�lt� ember. Nem vonatkozik ez term�szetesen arra az esetre, amikor az igazs�g kider�t�se �rdek�ben valamit �szint�n el kell mondanunk (24:26).

11. A b�lcs besz�det, tisztess�ges magatart�st t�bb helyen nevezi k�nyv�nk gy�m�lcsnek (12:14; 13:2; 18:20). M�g fokozni k�v�nja a hat�st, amikor aranyalm�hoz hasonl�tja. A j�kor mondott sz�ra haszn�lja ezt a hasonlatot, mivel lehet igaz dolgot rosszkor is mondani. Bizonytalan annak a sz�nak az �rtelme; amit ford�t�sunk „t�ny�r”-nak mond. Lehet, hogy egy ez�st �tv�smunk�r�l van sz�, amelyen a gy�m�lcs�k aranyb�l voltak kiform�lva. A sz� lehet gy�gy�t� (12:25; 16:24), lehet a k�z�ss�g megment�je (11:14). Az ilyen b�lcs besz�d az igazs�ggal j�r egy�tt (10:20–21).

12. Aki b�lcs, az tudja, hogy van m�g tanulnival�ja (9:9; 13:10; 19:20). Az ilyen ember tudja, hogy d�sz�re szolg�l a tan�t�s meghallgat�sa, �rt�khez jut �ltala. Persze b�lcs intelemr�l van sz�. 13. Ny�ri h�s�g idej�n Palesztin�ban – �d�t�, h�v�s sz�l a havasok fel�l. Palesztina �szaki hat�r�n�l havasok emelkednek. Az orsz�g egy�bk�nt sivatagok �s a F�ldk�zi-tenger k�z� �kel�dik. A k�vet jelent�s�g�re ld. 13:17.

14. Ti. aki �g�rget egy aj�nd�kot �s nem adja meg. Palesztin�ban felh� �s sz�l t�rv�nyszer�en es�t hoznak.

15. T�relmes, b�lcs besz�ddel el lehet olyasmit �rni, ami m�sk�pp lehetetlen.

16–17. A m�z: ld. 24:13. B�rmely �lvezeti cikk t�lzott fogyaszt�sa k�ros k�vetkezm�nyekkel j�r. „Ha tal�lt�l”: V�. B�r 14:8–9; 1S�m 14:25–30 ha alkalmad van arra, hogy korl�tlanul fogyassz. Ezt a lehet�s�get a gazdas�gi j�l�t is adhatja. �ll ez a szellemi dolgokra is. M�s idej�vel vissza�lni, az is lop�s.

18. „P�r�ly (esetleg buzog�ny), kard �s �les ny�l” mind hal�los sebeket �t� fegyverek. �let (14:35) �s hal�l van a tan� kez�ben. Ez�rt a legszigor�bb b�ntet�s s�jtja a hamis tan�t (Deut 19:18–19). V�. 6:19. 19. Aki hitszeg� m�don viselkedik, az v�gzetesen egyed�l marad akkor, ha bajba ker�l, hiszen elszakadt az �rt�l, akiben rem�nys�ge lehetne. Isten azzal fizet neki, amivel v�tkezett: r� nem lehetett sz�m�tani �s a bajban neki sincs senkije, akire sz�m�thatna.

20. Ez a vers a tapintatr�l sz�l (Pr�d 3:1–8; R�m 12:15). Nem k�ls�leges f�lvid�t�ssal lehet valakinek a b�nat�t el�zni, az ink�bb csak ront a dolgon. A j� sz�val az alapbajon kell seg�teni, ld. 12:25.

21–22. A 20:22 megtiltja a bossz�t, az �rra kell b�zni az igazs�gt�telt. Bels�nkben is tiszt�nak kell lenn�nk (24:17–18) �s m�g a k�r�r�mmel sem szabad megtoldanunk Isten �t�let�t. Ezzel az ig�vel a cs�csra �rkezt�nk: egyenesen j�t kell tenn�nk az ellens�ggel. Nem mondhatjuk azt: „Utol�rte az Isten b�ntet�se, �gy kell neki!” – hanem seg�ten�nk kell rajta.

„Parazsat gy�jtesz a fej�re”: t�bbf�lek�ppen magyar�zz�k. Egyik szerint a r�gi Izraelben, amikor a t�zgy�jt�s m�g komoly gond volt, a szeg�ny emberek mentek parazsat k�rni, s ha kaptak, valami ed�nyben a fej�k�n vitt�k haza. Eszerint a j�t�tem�ny tov�bbi hangs�lyoz�sa lenne ez a kifejez�s. Egy egyiptomi sz�veg szerint a vezekl�nek kellett par�zzsal telt ed�nyt a fej�n tartania. Assz�ri�ban az egyik sz�rny� b�ntet�s volt, ha valakinek forr� aszfaltot csurgattak a fej�re. Err�l lehet itt sz�: Az ellens�gnek lelki k�nt, megsz�gyen�l�st okoz, hogy rossz helyett j�val fizetnek neki s ez – rem�lhet�leg – megv�ltoztatja. Term�szetesen val�di j�cselekedetet k�v�n a 21. vers nem azzal a h�ts� gondolattal, hogy ezzel megsz�gyen�tj�k az ellens�get.

Aki �gy tud cselekedni, Isten jutalm�ra sz�m�that (a megfizet�sr�l J�zus is sz�l: Mt 6:4.6). E versek kijelent�s�hez az �Sz-nek sincs sok hozz�tenni val�ja: Mt 5:44; R�m 12:20. Az �Sz t�bblete azonban, hogy Krisztus a saj�t test�ben, saj�t k�nj�val v�ltotta val�ra ezt a tan�t�st, gy�zte meg a gonoszt.

23. „K�rhoztat�”: haragos arcot. A titkos r�galmaz� �sszevesz�ti az embereket.

24. Ld. 21:9.

25. A bels� �s a k�ls� �llapot kapcsolata: ld. 4:20–27. A gy�gy�t� sz�: 12:25. A k�vet jelent�s�ge: 13:17.

26. Kelet, ahol ez a mond�s l�trej�tt, v�ztelen. Sok falunak vagy v�rosnak egyetlen forr�sa volt, l�te ehhez volt k�tve. Aki a sivatagban v�ndorolt, �gy ment o�zist�l o�zisig, hogy szigor�an beosztott v�zk�szlete elfogyott, mire el�rte a k�vetkez� forr�st. Katasztr�fa, ha a v�z ihatatlan, m�rgezett, s�lyos megpr�b�ltat�s, ha alig ihat�, zavaros. Az igazak ebben a vil�gban az isteni er�k forr�sai. Ha �k meginognak, ha a gonoszok is megl�tj�k, hogy ezek az er�k nem hatnak az �let�kben, m�sokat is magukkal r�ntanak: olyanokat, akiknek az � p�ld�juk nyom�n kellett volna megt�rni�k.

27. A m�z: ld. 24:13. Szellemi s�kon is vigy�znunk kell magunkra �s �vakodni a t�lz�sokt�l (16–17 v.). 28. V�dtelen az olyan ember, akib�l hi�nyzik az �nuralom. K�nnyen lesz indulatai rabj�v� �s nehezen v�dekezik k�ls� t�mad�sok ellen is. Gyenges�g�t k�nnyen kihaszn�lj�k m�sok.

P�ld. XXVI. R�SZ

P�ld. 26,1–12. A balgas�gr�l.

Azokr�l a bolondokr�l van itt sz�, akik sz�m�t�son k�v�l hagyj�k Istent (1:22). Az 1S�m 12:17–18 mutatja, hogy milyen szokatlan volt arat�s idej�n az es�. „Dics�s�g”: tekint�ly, vezet� �ll�s, gazdags�g. Ez nincs a hely�n a bolondn�l, mert csak �rtani tud vele. Aki hozz�juttatja, ez�ltal azt okozza, hogy megn�veli �rtalmass�g�nak a hat�erej�t (1.8.). Egy veszedelmes fegyvert, az �tkot, maga Isten veszi el t�le: nem teljes�ti (2). Egy�bk�nt az �tok hat�er�: 30:10; 24:24–25; Num 23:8. A felel�ss�g hordoz�s�ra a bolond nem alkalmas, �gy kell ir�ny�tani (3 ld. 10:13–14).

A 4–5 vers mesteri ellent�t-p�rban fogalmazza meg a bolondokkal szemben k�vetend� magatart�st. Le ne s�llyedj hozz�juk! Pr�b�ld meg j�zan �rvel�ssel c�folni kijelent�s�ket. Viszont ne vedd komolyan �ket: �rezz�k meg, hogy f�l�tt�k vagy. Olyan v�laszt adj nekik, amilyet meg�rdemelnek; �rtelmi szintj�knek megfelel�t. V�laszodban legyen figyelmeztet�s a sz�mukra, hogy hagyj�k el a bolonds�got. Aki valahova k�ld�nc�t k�ld, az megtoldja saj�t l�bait annak a l�baival. Aki bolondot k�ld, az viszont olyan, mintha lev�gn� a l�b�t. M�g ink�bb ront az �gy�n (6). A k�ld�tt fontoss�ga: ld. 13:17 (10:26; 25:13). Hi�ba van a b�n�nak l�ba, nem tudja haszn�lni, hi�ba id�zi a bolond a b�lcs mond�st, nem tudja megfelel�en alkalmazni (7). Ahogy v�letlen�l ker�l a t�vis az orrabuk� r�szeg kez�be, ugyan�gy a p�ldabesz�d a bolond sz�j�ba (9). Egyik sincs a hely�n, ink�bb k�ros. Aki ilyen bolondot f�lfogad, olyan mint az, aki sz�nd�kosan okoz k�rt (10). A legnagyobb baj az, hogy j�nak gondolja, amit csin�l �s ez�rt nincs rem�ny r�, hogy abbahagyja (11–12). A kigy�gyul�s egyetlen m�dja a bolond sz�m�ra (12b), ha r�j�n a bolonds�g�ra. Amikor m�r nem b�lcs a maga szem�ben, akkor m�r van fel�le rem�ny.

P�ld. 26,13–16. A lustas�gr�l.

A lust�nak is az a baja, hogy azt hiszi, mindent j�l csin�l. A 13. vers a 22:13 a 14a a 6:9 �s 24:33 a 15 a 19:24 gondolat�nak ism�tl�se.

P�ld. 26,17. A fontoskod�s.

A fontoskod�, minden l�ben kan�l embereknek sz�l ez a figyelmeztet�s, hogy ne tegy�k ki magukat sz�ks�gtelen�l bajnak.

P�ld. 26,18–28. A veszedelmes nyelv.

Mint ahogy t�zzel, fegyverrel veszedelmes dolog j�tszani, �gy bajt okozhat az emberek bizalm�val val� „j�t�k” is (18–19). K�t olyan b�nnel foglalkozik tov�bbi szakaszunk, amit besz�ddel lehet elk�vetni. Egyik a r�galmaz�s; ez�ltal veszeked�st lehet kelteni. A m�sik a h�zelg�s, amivel a rossz sz�nd�kot leplezik el. A belerejtett figyelmeztet�s is k�tir�ny�: ak�r m�sokr�l hallunk rosszat, ak�r a szem�nkbe mondanak j�t, vigy�zzunk. Az emberi term�szet olyan, hogy mindkett�t sz�vesen fogadja (22.25.). Gy�zz�k le term�szet�nket �s igyekezz�nk f�lismerni a besz�l� rejtett sz�nd�k�t. – Veszedelmes b�n ez, mert alig-alig lehet leleplezni. Az �r azonban itt is �rk�dik az erk�lcsi renden, s a b�n�s�k elveszik b�ntet�s�ket (26–27). Itt is �s az �let minden ter�let�n azzal b�nteti a b�n�st, amiben v�tkezett. (27 v�. 28:10; Zsolt 7:16–17; 9:16). A 22. v. = 18:8.

P�ld. XXVII. R�SZ

P�ld. 27,1–27. Vegyes intelmek.

1–2. �nmagunk t�l�rt�kel�s�nek egyik form�ja, hogy t�l biztosak vagyunk a holnapban. Mintha m�sk�pp nem is t�rt�nhetn�k, mint ahogy mi eltervezt�k. V�. Lk 12:16–21; Jak 4:13–16. Ugyancsak a m�rt�ket t�veszti el, aki mag�t dics�ri. A saj�t eredm�nyeit t�l nagynak l�tja. V�. 2Kor 10:12–13.

3. Nem k�nny� t�relmesnek lenni. A fizikai s�lyt k�nnyebb cipelni, mint a lelkit.

4. A f�lt�kenys�g a szenved�ly legveszedelmesebb form�ja. V�. 6:34–35.

5–6. Az �szintes�g �r mindig a legt�bbet. M�g a rossz-sz�nd�k� is, mert tanulni lehet bel�le. H�t m�g ha a bar�tt�l j�n! Az a szeretet, amelyik nem nyilatkozik meg t�nyekben, nem �r semmit. Ha a szeretet t�l eln�z�, vagy gy�va az int�sben, nem szolg�l javunkra. Aki m�snak j�t akar, nem h�zeleg, aki mag�nak j�t akar, nem hallgatja a h�zelg�t.

7–8. L�lektani megfigyel�sek.

9. Az olajjal val� keneked�s, illatos�t�s a kellemes k�z�rzet el�r�s�nek egyik el�felt�tele volt.

10. H�rom k�l�n�ll� mond�s van egy�v� v�ve a magasrend� bar�ts�gr�l: a) l�gy mindig h�s�ges bar�t. b) Viszont amikor te vagy bajban, igyekezz arra, hogy ne terheld bar�taidat. c) A bar�t nagy �rt�k�r�l.

11. Ld. 23:15–16.

12. Ld. 22:3.

13. Ld. 20:16.

14. A t�lbuzg� dics�ret, h�l�lkod�s, al�zatoskod� �dv�zl�s mindig gyan�s. Rendszerint nem �szinte. Az emberek ezt f�lismerik �s �rdeme szerint �rt�kelik („�tokul tulajdon�tj�k”). „Kor�n”: nem a napszakot jelenti, hanem a buzg�s�g kifejez�s�re szolg�l.

15–16. A 15. vers = 19:13. Ahogy a szelet nem lehet bez�rni, az olajat megmarkolni, ugyan�gy nem lehet a veszeked� �lett�rsat (a mond�s a veszeked� f�rfira is �ll!) elrejteni, sem korl�tozni, vagyis, ha valaki veszeked� term�szet�, azt nem lehet �rvel�ssel meggy�zni. A baj a jellemben gy�kerezik. 17. V�.: 13:20 „Tekintet�t”: az eredeti sz�vegben haszn�lt sz� jelentheti: szem�ly�t. A t�rsas�g helyes megv�laszt�sa fontos.

18. A r�gi kor m�s t�rsadalmi viszonyai t�kr�z�dnek a mond�son. Ma nem urat �s szolg�t; hanem vezet�t �s beosztottat mondan�nk. A szolg�lat h�s�ges ell�t�sa jutalmat hoz. S�t �gy is megsz�vlelend� a vezet�knek: a h�s�ges szolg�latot megilleti a jutalom.
19. Ha az ember a sz�v�t – mai sz�val: lelke m�ly�t = megvizsg�lja, megismerheti saj�t igazi term�szet�t. Fontos az �nvizsg�lat, mert sokszor magunk sem tudjuk, mi van benn�nk.
20. „Seol, pusztul�s helye”: ld. 30:15–16. „A szem”: a v�gy sz�khelye (J�b 31:1; Pr�d 1:8; 4:8; 1Jn 2:16). Vagyis: az emberi telhetetlens�gnek nincs hat�ra.
21. „Olvaszt�-t�gely, kemence”: eszk�z�k a f�mek tiszt�t�s�hoz. Igaz, hogy nem kell mindig az emberek v�lem�ny�vel t�r�dni, hiszen a gonoszok azt �t�lik el, ami j� (29:27); nem is szabad az emberek v�lem�ny�vel t�r�dni, ha Isten vezet�s�vel j�runk. Azonban az is igaz, hogy hamis, g�g�s magatart�s az, ha nem adunk m�sok v�lem�ny�re. Seg�t a jobb �letre, a helyes viselked�sm�d megtal�l�s�ra, ha figyel�nk arra, hogyan v�lekednek az emberek a cselekedeteinkr�l. Senki sem t�k�letes.
22. Ld. 9:7–12 �s 23:9.
23–27. H�rom dologra int: szorgalomra, k�r�ltekint� munkav�gz�sre, okos gazd�lkod�sra. A h�tt�r: a korabeli palesztinai mez�gazdas�g. Az �llatokat gondozni kell, id�ben gondoskodni a t�li takarm�nyr�l, akkor jut a h�zn�pnek is. A 24. vers �rtelme: minden nemzed�knek meg kell dolgozni az eredm�ny�rt, nem lehet a m�ltb�l �lni.

P�ld. XXVIII. R�SZ

P�ld. 28,1–28. Int�sek, figyelmeztet�sek.

1. N�lunk hatalmasabb er�nek vagyunk kit�ve. A vil�gon senki nem �rezheti mag�t biztons�gban. Aki nem tudja, hogy Isten kez�ben vannak ezek az er�k, vagy aki gonoszs�ga miatt nem �rzi mag�t Isten oltalm�ban, s r�ad�sul m�g lelkiismeretfurdal�s is gy�tri, annak f�lelmek k�z�tt telik az �lete. Az oroszl�n az�rt �rzi mag�t biztons�gban, mert nincs n�la er�sebb. Ugyan�gy az igazn�l sincs er�sebb, mert Isten oltalm�ban �l. A bels� b�kess�g a legnagyobb biztons�g (v�. Lev 26:36).
2. Els� fel�re j� p�lda az �szaki orsz�gr�sz t�rt�nete. M�sodik fel�t ld. 14:34.
3. Arr�l a rettenetes erej� felh�szakad�sr�l van sz�, amelyik lemossa Palesztin�ban a sok helyt el�g v�kony term�f�ldet. ld. 30:21–23.
4. „Tan�t�s”. Ld. 4:1–5. Ki-ki a saj�t magatart�sa szerint �t�li meg m�sok viselked�s�t (29:27).
5. Isten akarat�nak meg�rt�se nem �rtelmi k�rd�s (1:7; 9:1kk.; 29:7; 1Kor 2:14–15). Aki az �r mellett d�nt�tt, annak csod�latosan megny�lik, meggazdagodik az �rtelme is (Kol 2:2–3).
6. A r�gi t�rsadalmak vezet� elemei a gazdagok voltak. T�bbet tudtak �ldozni a k�z�rt �s t�bb idej�k volt k�z�gyek int�z�s�re. A der�k asszony f�rje is az�rt v�lik ismertt� �s megbecs�ltt�, mert feles�ge tehermentes�ti (ld. 31:23). Az a gazdag azonban, aki vissza�l helyzet�vel, �rt a k�z�ss�gnek, v�geredm�nyben teh�t �rt�ktelenebb, mint a becs�letes szeg�ny.
A gazdags�g kellemesebb, mint a szeg�nys�g. A becs�letes szeg�nynek m�gis jobb, mert az igazs�g �tja visz az �letre (15:24).
7. Ld. 10:1 �s 17:21 magy.
8. Ld. 13:20–25. Az �sz�vets�gi korban a kamat �s az uzsora j�form�n egybeesett; k�lcs�nt csak a szorult helyzetben lev�k vettek f�l, s a k�lcs�nad�k ezt igyekeztek kihaszn�lni (Neh 5:1–5). A mai id�k p�nzgazd�lkod�sa �s m�lt�nyos kamatai ismeretlenek voltak. Ez�rt �t�li el vers�nk a kamatot az uzsor�val egy�tt. Ez a kijelent�s teh�t megfenyegeti azokat, akik b�rmif�lek�ppen kihaszn�lj�k m�s szorult helyzet�t.
9. Ld. 15:8–9.
10. Ld. 26:27.
11. A gazdag hajland� azt hinni, hogy gazdags�ga mindenre k�pes�ti. A b�lcsess�g azonban isteni adom�ny, s el�g a gazdagnak egy szeg�ny, de b�lcs emberrel szembeker�lnie, hogy hi�nyoss�ga kider�lj�n.
12. Ld. 29:2.
13–14. Az eg�sz �- �s �Sz kijelent�s�hez csatlakozik itt a b�lcsess�girodalom (Zsolt 32; J�b 31:33–34; Jer 2:35; 1Jn 1:8–10). Az �l b�lcsen – �nmaga sz�m�ra is j�l –, aki Isten el�tt b�nb�natban megtisztul �s aki f�l, ti. f�l b�nt elk�vetni. „Aki megkem�ny�ti sz�v�t”: aki nem t�r�dik Isten parancs�val, aki nem f�l b�nt cselekedni (Ex 7:13; Zsolt 95:8).
15–16. �rt� er�k �radnak az Isten t�rv�nye �ltal nem korl�tozott emberb�l. Ez legink�bb akkor nyilv�nval�, ha hatalma is van gonoszs�ga ki�l�s�hez. Legveszedelmesebb az ilyen ember felel�s, vezet� helyen. Az utols� f�lvers az isteni igazs�gszolg�ltat�sra utal.
17–18. Isten n�z, l�t �s igazs�got szolg�ltat. Ezt nem lehet f�ltart�ztatni. B�lcs az, aki ezzel sz�mol (28:1; 13:21; Ez 35:6).
19. Ld. 12:11. 20–22. Siettetni a gazdags�got t�rv�nytelen eszk�z�kkel lehet, de nem okos dolog ez, mert nincs rajta �ld�s (13:11). „Nem tudja”: nem tud az isteni igazs�gszolg�ltat�sr�l. „Szem�lyv�logat�s”: ld. 24:23. M�r egy eg�sz kis veszteget�s elind�that a gonoszs�g �tj�n.
23. Sok mond�s int a besz�dben val� �vatoss�gra (13:3; 18:21). Ezek azonban nem a b�tors�g �s �szintes�g hi�ny�t aj�nlj�k. A 16:20–23-hoz odatartozik a bar�ti fedd�s is. Pillanatnyilag tal�n kellemetlen, de a „szeretet �s igazs�g sz�vets�ge” (Lamparter) ut�lag felt�tlen�l h�l�ss� teszi az okos embert. L�gy h�l�s az �szinte sz��rt.
24. Sok gyermek azt hiszi, hogy sz�lei vagyona megilleti �t �s elveszi javaikat, amikor azok m�g �letben vannak. H�ny sz�l�nek alig jut valami, pedig a gyermekeinek j�l megy a dolga. Ez k�z�ns�ges rabl�s.
25. Ld. 10:15–16. Aki a vagyonban b�zik, minden�ron azt hajszolja, elvesz�t egy nagy �rt�ket: az emberek szeretet�t.
26. A b�lcsess�g teh�t nem a „saj�t sz�v” tulajdons�ga, hanem valami, amit �gy kapunk, amit tanulni �s Istent�l k�rni kell.
27. Ld. 19:17.
28. Ld. 29:2.

P�ld. XXIX. R�SZ

P�ld. 29,1–27. Vegyes mond�sok.

1. Ld. 10:17 �s 13:18.

2. Az igazak, b�lcsek jelenl�te a t�rsadalomban �p�t� hat�s� (11:9–14); min�l ink�bb �rv�nyre jutnak (28:12), ann�l ink�bb d�sz�re, jav�ra vannak a t�rsadalomnak. A b�n�s�k uralma olyan �llapotokat teremt, hogy aj�nlatos elrejt�zni (28:12.28).

3. A b�lcsess�g �s a par�znas�g szembe�ll�t�sa ld. 2:16–19.
4. Az ide�lis kir�lyr�l ld. 16:10–15.
5. A h�zelg�s mindig csapda: Ak�r �gy, hogy a h�zelg� elvak�t, mik�zben valami rosszat tervez, valamit el akar �rni; ak�r �gy, hogy nem ismerem f�l hib�imat �s rossz fel� fejl�dik jellemem.
6–8. A gonosz �rt �nmag�nak is – mert mag�ra vonja a b�ntet�st – �s a k�z�ss�gnek is. Az igaz maga is �rvendezik – mert �ld�st nyer –, de �ld�sos a k�z�ss�gre is.
9. Ak�r elveszti a balga a pert (felh�borodik), ak�r megnyeri (nevet), a b�lcs embernek mindenk�ppen kellemetlen az ilyen �gy.
10. K�tf�le indulat. V�. 1:11 �s R�m 12:17.
11. Nagy m�v�szet a t�relem, amellyel a b�lcs uralkodik mag�n, s�t a bolond kit�r�s�t is siker�l lecsillap�tania.
12. A gonosz mindenk�ppen vonzza a gonoszt, h�t m�g akkor, ha vezet� helyen van. Fel�lr�l lefel� gyorsan romlik a k�z�ss�g.

13. Ld. 22:2.
14. Ld. 16:10–15.
15. Ld. 1:2–6; 13:18.24.
16. Ld. 29:2.
17. Ld. 1:2–6; 13:18.24.
18. „L�tom�s”: Istent�l sz�rmaz�, isteni tekint�ly� pr�f�tai sz� (�zs 1:1; 2Kr�n 32:32; Ez 13:16). „Tan�t�s”: 4:1–5. Itt val�sz�n�leg az isteni „t�rv�ny” �rtelm�ben �ll a sz�.
19. �s 21. Vannak az �letnek ter�letei, ahol sz�ks�g van a szigorra.
20. Aki meggondolatlanul besz�l, rosszabb a bolondn�l. Azon legal�bb a hallgat�s seg�t (17:28).
22. Ld. 14:17a.
23. Ld. 15:31–33.
24. Ld. 1:10–19.
25–26. Aki f�l az emberekt�l, azt r�k�nyszer�thetik a b�nre. Aki b�zik az �rban, az nem f�l az emberekt�l.
27. Ld. 27:21.

P�ld. XXX. R�SZ

P�ld. 30,1–14. Agur mond�sai.

1. Agur �s J�ke szem�lye ismeretlen. Ezek a nevek sem m�shol az �Sz-ben, sem az eddig tal�lt bibli�n k�v�li h�ber nyelveml�kekben nem fordulnak el�. Szerepelnek azonban arab f�liratokban. T�bb kutat� arra k�vetkeztet, hogy az eredeti sz�vegben „a pr�f�cia” (hammassz�’) helyett „Massz�b�l val�t” (hammassz�’i)-t kell olvasni (a k�t sz� k�z�tt csak egy jelent�ktelen kis bet� – a jod – a k�l�nbs�g, ez a bet� egy m�sol� hib�ja folyt�n maradhatott el). Massz�’ Izmael fi�nak, teh�t az egyik arab t�rzsnek a neve (Gen 25:14; 1Kr�n 1:30). Ezt a kis gy�jtem�nyt teh�t az arabokt�l vett�k volna �t az izraelit�k. A szakasz �gy kezd�dik, mint egy pr�f�cia (Num 24:3.15; 2S�m 23:1. A f�rfi� sugallata, aki…) „Sugallat”: nem saj�t b�lcsess�g�t mondja, hanem azt, amit term�szetf�l�tti �ton kapott. K�zd�tt, elf�radt, s akkor r�j�tt, hogy az Isten hatalmasabb n�la. �gy �rezte: v�ge. Amikor id�ig jutott, akkor megtelt a lelke Isten besz�d�vel, ami nemcsak neki adott f�l�d�l�st, hanem alkalmas a tov�bbad�sra. 2–3. Jelent�s, hogy �pp a b�lcsess�girodalomban tal�lhat�k ezek a meg�llap�t�sok. (Bev. Izraelben elfoglalt szerep.) Az emberi �rtelem er�fesz�t�se nem alkalmas r�, hogy el�rje az igazi b�lcsess�get, meg�rtse az Istent (J�b 38). „Az igazi b�lcsess�g soha nem tekinti egyen�rt�k�nek azt, amit az emberek saj�t erej�kkel saj�t�thatnak el, azzal, amit Isten k�v�nt kinyilatkoztatni” (Edgar Jones).

4. Meg is indokolja, mi�rt. Az ember sokat kikutathat ennek a vil�gnak a t�rv�nyeib�l, f�l is haszn�lhatja �ket, de nem lehet ura vagy alkot�ja azoknak. Az alkot�st megismerheti, az alkot�t nem. V�gtelen�l nagynak, rejt�lyesnek, kikutathatatlannak tal�lta az �kori ember a vil�got; mi a term�szettudom�nyok r�v�n sokkal t�bbet ismer�nk bel�le, ez�rt m�g ink�bb nagynak, rejt�lyesnek �s kikutathatatlannak �rezz�k, �s elfog a megd�bben�s az el�tt, aki alkotta.

5–6. Isten azonban megsz�lal, kijelenti mag�t. �gy vetk�zz�k le m�gis tudatlans�gunkat (Zsolt 73:16–17.22–23). Amit meg�rt�nk kijelent�s�b�l: Isten j�s�ga. Figyelmeztet�s: aki megpr�b�l hozz�tenni szavaihoz, az b�lcsebbnek hiszi mag�t n�la �s �gy szembeker�l vele.

7–9. A saj�t korl�tainak, Isten nagys�g�nak, kijelent�s�nek, j�s�g�nak megismer�se ut�n al�zatos im�ds�g k�vetkezik. „Miel�tt meghalok”: a f�ldi �let idej�nek k�r�l�r�sa. A gazdags�g hamis f�ggetlens�gi �rzetet adhat, a szeg�nys�g pedig r�k�nyszer�theti az embert olyasmire, amit m�sk�pp nem tenne meg.

10. A szolga ura k�nye-kedv�re volt kiszolg�ltatva. Cs�nya dolog megr�galmazni, mert nem v�dekezhet. Jogos �tk�t azonban meghallgatja Isten, teljesed�sbe megy, �gy b�nh�dik az, aki gonoszt tett vele (R�m 12:9).

11–14. Val�sz�n�leg egy csonka sz�m-mond�s. Bevezet�se �gy hangozhatott, mint a 6:16; csak m�s sz�mokkal: „E h�rom dolgot gy�l�li az �r �s n�gy dolog ut�latos az � lelk�nek”. A nemzets�g: egy bizonyos emberfajta. Ez az �rtelme: „Vannak olyanok, akik…” Nem kell n�gy k�l�n nemzets�gre-emberfajt�ra gondolnunk. A teljes elfajults�gra mutat a 11. vers. A 12. �ltal�nos emberi tulajdons�gra utal – saj�t mag�t mindenki elfogultan l�tja –, de k�zelebbr�l tal�n azokra gondol, akik megel�gedtek a k�ls� kultikus tisztas�ggal (�zs 1:10–17; Mik 3:9–12; Mt 15:1–20).

P�ld. 30,15–33. Sz�m-mond�sok.

Val�sz�n�leg a rejtv�nyekb�l keletkeztek (ld. Bev. B�lcs emberek – n�pi b�lcsess�g). Ezen t�l azonban az emberi elme egyik �si pr�b�lkoz�sa arra, hogy a jelens�gek m�g� hatoljon. Ha t�bb dologban siker�lt f�lismerni a k�z�set, a jelens�gek egy r�sz�t megh�d�totta a rendszerez� �rtelem. Ne becs�lj�k le ezeket a rendszereket. A mi szem�nkben ak�rmilyen kezdetlegeseknek l�tszanak is, a maguk kor�ban �ri�si jelent�s�g�k volt.

Form�juk: az els� sor kiemeli a k�z�set (18.21.24.29.) �s megmondja a k�z�s von�ssal b�r� jelens�gek sz�m�t. A nagy probl�ma: Hogyan form�lj�k a sz�mot gondolatritmuss�? A sz�msor k�t egym�s melletti sz�m�t veszik, a kisebbik �ll az els� f�lsorban, a nagyobbik a m�sodikban. Rendszerint a m�sodik a f�lsorol�s t�nyleges sz�ma. A k�lt�i szabads�g egyik �si form�ja! Ezut�n j�n maga a f�lsorol�s.

15a. K�l�n mond�s. Hasonl� tartalm�n�l fogva olvadt �ssze a k�vetkez�vel. A telhetetlen, tolakod�, m�sokra r�tapad�, m�sokat kihaszn�l� embert a magyar nyelv is hasonl�tja a v�rsz�v� pi�c�hoz. K�t l�nya van: k�lt�i metafora. M�st se tud, csak elvenni, adni nem.

15b–16. A Seol, a halottak birodalma v�g�l minden haland�t elnyel. M�shol is a telhetetlens�g jelk�pe (1:12; 27:20). Palesztin�ban sz�raz �s meleg az �ghajlat; a f�ld minden es�t szomjasan elnyel. A n�gy k�p k�z�l h�rom – az alvil�g, a f�ld, a t�z – az els� hall�sra �rthet�, vil�gos. Az eg�sz mond�s k�l�n�s mondanival�ja abban van, hogy k�z�j�k sorolja a gyermektelen asszonyt. L�lektani igazs�g: ha az �let valamelyik ter�let�n k�nz� hi�ny�rzet lappang, jelentkezhet az �let m�s ter�leteit elbont� (anyagi, �rv�nyes�l�sbeli) kiel�g�thetetlens�gben.

17. Temetetlen�l maradva vad�llatok pr�d�j�v� v�lni a legsz�rny�bb v�gzetnek sz�m�tott (1Kir 14:11; Jer 16:4). Hossz� �let ut�n az �s�k mell� temettetni a legnagyobb �ld�s (Gen 25:8; 1Kir 11:21). Aki �let�ben eldobja mag�t�l sz�leit, az hal�lakor nem ker�l hozz�juk.

18–19. A term�szeti t�rv�nyek ismerete nyom�n eltompult az az �rz�k�nk, hogy csod�lattal n�zz�nk a term�szeti jelens�gekre. De kev�sb� csod�latosak maguk a t�rv�nyek? A jelens�get megmagyar�zzuk: a v�z felhajt�ereje tartja f�nn a haj�t. De mivel magyar�zzuk mag�t a t�rv�nyt? Isten egyik legcsod�latosabb t�rv�nye f�rfi �s n� egym�sra tal�l�sa. �lj�nk vele olyan szent�l, mint az � aj�nd�k�val illik!

20. �n�ll� mond�s. H�rom okn�l fogva ker�lt az el�z� (18–19) m�g�: a) A benn�k szerepl� k�z�s sz� az „�t”. b) A haj�, a sas, a k�gy� nem hagy nyomot. Ugyan�gy a par�zna a tett elk�vet�se ut�n �gy tesz, mintha nem t�rt�nt volna semmi. c) Tartalmilag csatlakozik – de nem azonos! – a 19d-hez.

Nemcsak Isten �ltal rendelt magasztos utak vannak. Lehet az ��ltala adott csod�latos utat (19d) pervert�lni, g�rbe �tt� v�ltoztatni. Lehet a rosszban annyira megkem�nyedni, hogy a b�n�s azt mondja: semmi rosszat nem k�vettem el.

21–23. A 21. vers er�teljes k�pei ezt mondj�k: t�rhetetlen k�vetkezm�nyekkel j�r. A mond�s nem a fenn�ll� rend konzerv�l�s�ra t�rekszik, hanem egy nagyon helyes l�lektani megfigyel�st tartalmaz. Aki megal�zott helyzetb�l ker�l uralkod� poz�ci�ba, hajlamos arra, hogy minden elszenvedett keser�s�g��rt el�gt�telt vegyen. Aki nem alkalmas a felel�ss�g hordoz�s�ra, azt korl�tok k�z� kell szor�tani (22b). �zsai�sn�l (3:5–6.13) pr�f�tai fenyeget�s a meg nem felel�k uralma.

24–28. Nincs �sszef�gg�s a testi er� �s a jelent�s�g k�z�tt. Figyelmeztet�s: t�bbet �sszel, mint er�vel (Pr�d 9:15–18; 10:7). A szervezetts�g, a cselekv�s k�zben k�vetett rend (hangy�k, ld. m�g 6:6–8; s�sk�k) ragadja meg a b�lcset. Tov�bb h�zhatjuk a vonalat a bels� rendezetts�g, lelkier� fel�. B�tor�t�s a gy�ng�nek. Tan�t�s: ne a l�tszat szerint �t�lj�nk.

29–31. H�rom mag�t�l �rtet�d� p�lda az �llatvil�gb�l – ezek mind sz�pen j�rnak – �gy a kir�ly is n�pe �l�n.

32–33. �lland� �nkritika �s ellen�rz�s! A hallgat�s a legjobb eszk�z a harag elker�l�s�re. Ak�r bolonds�got csin�lt valaki, ak�r f�l� emelkedik m�snak – �s �gy kih�vja az irigys�get –, ak�r valamit tervez (nem okvetlen�l gonosz tervr�l van sz�, ugyanezt a sz�t sokszor haszn�lja k�nyv�nk j� �rtelemben 2:11; 3:21; 5:2) legjobb eszk�z a hallgat�s. A 33. versben k�tszeres sz�j�t�k van: az „orr” �s a „harag” az eredetiben ugyanannak a sz�nak m�s alakja. A „k�p�l”, „nyomkod”, „ingerel” ugyanaz a sz�. Az elind�tott folyamatot nem lehet visszacsin�lni. Idej�ben kell elhallgatni.

P�ld. XXXI. R�SZ

P�ld. 31,1–9. Lemu�l mond�sai.

1–2. Lemu�l kir�ly mondja itt el azt, amit anyj�t�l tanult. Ki volt, nem tudjuk. Valamelyik szomsz�d n�pt�l vett�k �t ezt a szakaszt. Az eredeti sz�vegen idegen (ar�m) nyelvi hat�s mutathat� ki. A h�ber sz�veg �gy is ford�that�: Lemu�l, Massz�’ kir�lya. Massz�’ pedig egy arab t�rzs neve. A b�lcsess�gtan�t�k szok�sa volt – m�s n�pekn�l is – valamely tan�t�st a nagyobb nyomat�k kedv��rt �gy el�adni, mint amit �k is sz�leikt�l tanultak (4:1–5). „Fogadalmaim gyermeke”: a gyermek�rt (1S�m 1), vagy annak gy�gyul�s��rt, szabadul�s��rt tett fogadalom. Vagyis a sz�l�i aggodalom, felel�ss�g kifejez�se. A h�romszoros k�rd�s (Mit?) ugyancsak: felel�ss�ggel fontolgatja a mondanival�t.

A 3–5 a vezet�sben val� felel�ss�gre int. A par�znas�g �s szeszes ital rombol, m�gpedig – a vezet� helyen lev� ember szem�ly�n kereszt�l – t�bbsz�r�sen rombol. „Adjatok r�szeg�t� italt” �rtelme bizony�ra: Hagyd a r�szeg�t� italt azokra. Keser� szoci�lis realizmus h�z�dik meg a megjegyz�s m�g�tt. E versek alapj�n alakult ki a k�s�bbi zsid�s�gban az a szok�s, hogy a kiv�gz�s el�tt k�b�t�szeres bort adtak az el�t�ltnek (Mk 15:23). A bor pozit�v �rt�kel�se: Zsolt 104:15.

A 8–9 ism�t a felel�ss�get hangs�lyozza. �szre kell venni a kicsiket, elnyomottakat, hogy rend legyen a t�rsadalomban. A vezet� az�rt van magasan, hogy sz�cs�ve lehessen, s�t v�d�je azoknak, akik alul vannak. A „n�ma”: aki f�l�nks�gb�l, p�nz, vagy hatalom h�j�n nem tudja mag�t megv�deni. A t�rv�ny (Deut 10:18; 24:19; v�. Ruth 2:1–9) a pr�f�t�k (�m 2:6–7; 4:1; 5:15; �zs 20:1–2) �s a b�lcsess�girodalom (14:31; 22:9.16.22–23 stb.) egyar�nt sz�t emel ez �gyben.

P�ld. 31,10–31. A der�k asszony.

K�nyv�nk utols� huszonk�t verse akrosztikus k�ltem�ny. Ez azt jelenti, hogy az egym�s ut�n k�vetkez� versek a h�ber �b�c� egym�sut�n k�vetkez� bet�ivel kezd�dnek. A h�ber �b�c� 22 bet�b�l �ll. Ez az „Arany ABC” h�zass�g el�tt �ll� fiatal l�nyoknak sz�l. A gyakorlati oktat�st otthon kapt�k az anyjukt�l. A b�lcs az �ltal�nos szab�lyokat foglalta �ssze a sz�mukra. Mai �rtelmez�s�n�l szem el�tt kell tartanunk, hogy a meg�r�sa �ta eltelt �vezredek alatt �talakult a vil�g. Nem val�s�that� meg minden rendelkez�se sz� szerint, hiszen pl. a k�zm�ipar hely�t �tvette a gy�ripar. A benne lev� ir�nyelvek, teol�giai gondolatok azonban ma is �rv�nyesek. A h�zass�got f�rfi �s n� egy�tt alkotj�k, nemcsak az egyik, vagy csak a m�sik. Nincs benne uralkod� �s rabszolga. Ezen bel�l azonban megoszlanak a feladatok. Az eg�sz pedig akkor j�, ha az �r �leli k�r�l.

10. A teremt�skor Isten volt az, aki „hozz�ill� seg�t�t�rs”-r�l gondoskodott az ember sz�m�ra; ugyanez j�tsz�dik le kicsiben �jra minden h�zass�gk�t�sn�l. A bevezet� k�rd�s nem val�s�gos k�rd�s, hanem k�lt�i eszk�z a st�lus �l�nk�t�s�re �s egy�ttal annak a nyomat�kos kifejez�s�re: A j� asszony nem „tal�l�s” dolga („lutri”), hanem aj�nd�k. A sz�v�laszt�s azonban el�h�vja tudatunkban a „keres�s” sz�t: Nem lehet elsietni, hanem felel�s el�k�sz�letet ig�nyel. Mivel megfizethetetlen, nem is anyagi k�rd�s. Az „�ra” sz� m�g�tt ott sejlik az a r�gi szok�s, hogy a v�leg�nynek fizetnie kellett a menyasszony�rt (Gen 34:12; Ex 22:16). Ha viszont ilyen dr�ga, a keres�shez hozz�tartozik a „k�r�s” – im�ds�g – is. A „derekass�g” az eredeti sz�vegben az er�t �s a vagyont is jelenti.

11. Biztos alap, ha van az �letnek olyan ter�lete, ahol nyugodtan meg lehet t�maszkodni. N�lk�l�zhetetlen a bizalomnak ez a pontja. �lland� szem�lyes fel�gyelet n�lk�l is el�re mennek a dolgok.

12. Ennek a versnek az alanya m�r nem a f�rfi, hanem a n�. A magyar ford�t�sb�l ez nem t�nik ki, de az eredetiben vil�gos: Az asszony az, aki csak olyat tesz, ami f�rj�nek (a csal�dnak!) el�ny�re �s nem h�tr�ny�ra v�lik. Ez pedig nemcsak j� sz�nd�k k�rd�se. A k�vetkez� versek az anyagiakr�l sz�lnak. �pp a mi bonyolultabb viszonyaink k�z�tt ehhez m�r a j�akaraton �s szorgalmon k�v�l meggondol�s, sz�molni tud�s kell. Erre h�vj�k f�l a figyelmet az al�bbi versek, amelyek az asszony szorgalm�n k�v�l az anyagi dolgokban val� �gyess�g�t is dics�rik. Ennek hi�nya a k�lcs�n�s szeretet ellen�re is lehet sok fesz�lts�g forr�sa a h�zass�gban. Persze nem az anyagi a minden. Az asszonynak tudnia kell, mi a j� �s nem rossz: sokszor �pp az tehermentes�ti a f�rfit, vagyis az j�, ha az asszony anyagi dolgokban lemond� tud lenni.

13–14. A szorgalmas asszonyr�l rajzolnak sz�p k�pet. R�gen a csal�d sokkal ink�bb �nell�t� volt. Ruh�zattal, feh�rnem�vel aszerint volt ell�tva, hogy mennyit sz�ttek, fontak. Az a fontos, hogy amit csin�l, azt „j�kedv� ujjakkal” teszi. Megtal�lja a munk�t: „keres” gyapj�t �s lent, „messzir�l meghozza” az eledelt. Tal�l�kony is e tekintetben. Gondoljunk arra, hogy a kereskedelmi haj�z�s milyen mer�sz v�llalkoz�s volt az akkori technikai viszonyok mellett, m�sr�szt milyen hallatlan fejl�d�st eredm�nyezett, amikor megindult az �rucsere t�voli vid�kek k�z�tt. Salamon gazdags�g�nak egyik alapja �pp a kereskedelmi flotta volt (1Kir 9:26–29). A szorgalmas asszony mindent megtesz csal�dja �let�nek v�ltozatoss� �s sz�pp� t�tel�re.

15. A napi tev�kenys�g m�g ma is ezzel kezd�dik Keleten: az asszonyok meg�rlik az �rp�t vagy b�z�t, �s megs�tik bel�le az aznapra sz�ks�ges kenyeret. Minden napra frissen s�tik, apr� kerek lep�nynek form�lj�k (Bibl. Lex: keny�r). Ahol nagy a h�zn�p, kor�n kell kelni, hogy minden rendben menjen. Vers�nk teh�t szint�n az asszony szorgalm�t hangs�lyozza. Az eg�sz szakasz azonban semmik�ppen nem �gy besz�l r�la, mint a f�rfi rabszolg�j�r�l (ld. a k�vetkez� vers). Azt v�gzi szorgalmasan, ami a csal�di munkamegoszt�sb�l r� h�rul. M�s t�rsadalomban m�s a munkamegoszt�s is („dolgoz� n�!”). 16. Az asszony r�szt vesz a tervezget�sben, a gyarapod�sban pedig r�sze van az � szorgalmas munk�j�nak is. Egyenrang�!

17. A vers jelent�se: nekigy�rk�zik a munk�nak. Munk�hoz vagy gyalogl�shoz k�t�tt�k f�l a ruh�t, hogy ne akad�lyozza �ket (Ex 12:11).

18. Aki meg�zleli, hogy hasznos a munka, az m�g szorgalmasabb lesz.

19–22. �s 24–25. A szorgalom �s el�rel�t�s k�vetkezm�nye: a csal�d idej�ben f�lk�sz�l a teherpr�b�ra. Nincs kapkod�s, aggodalom. S�t tudnak a sz�ps�gre is adni (patyolat, karmazsin, b�borgyapj�). Term�szetesen az eg�sz �r�s f�ny�ben kell l�tnunk ezt a szakaszt is. Az els� az Isten gondvisel�s�be vetett bizalom (Mt 6:24kk.), viszont a hit �s szorgalom nem z�rj�k ki egym�st, hanem egy�tt j�rnak (2Thessz 3:6–12).

A csal�d vir�gz�s�hoz azzal is hozz�j�rul a b�lcs asszony, hogy piacra is termel. Nemcsak a megtermel�shez, hanem az �rt�kes�t�shez is �rt. A k�ztudatban a h�v� gondolkod�sban �sszekeverik a j� anyagi �rz�k �s az anyagiass�g fogalm�t. Pedig az els�t a Biblia aj�nlja. Az a k�rd�s, minek a szolg�lat�ba �ll�tjuk anyagi �rz�k�nket. A 20. �s 24. vers egym�s mell� �ll�tva k�t fontos tan�t�st k�z�l: a) okos anyagi gazd�lkod�st – de nem �nz�sre, hanem a seg�t�sre! b) A h�zass�g nem lehet kett�s �nz�s, mindig kifel� is kell ir�nyulnia, m�sok seg�t�s�re, szolg�lat�ra.

23. Az egyenrang�s�gon bel�l megoszlanak a h�zass�gban a feladatok. Az asszony ink�bb benne �l a csal�dban, annak dobog� sz�ve – ezt fejezik ki azok a versek, amelyek az � feladatair�l sz�lnak. A f�rfi feladatait nem r�szletezi szakaszunk. � az a kett� k�z�l, aki ink�bb kifel� �l, mintegy k�v�lr�l veszi k�r�l a csal�dot, �gy gondoskodik r�la; �s � az, aki a nagyobb k�z�ss�ggel �sszek�ti, r�szt vesz a k�z�gyekben. A v�nek voltak a bibliai korban a k�z�gyek ir�ny�t�i. Tan�cskoz�saikat a v�roskapu bels� oldal�n lev� kis t�ren tartott�k, ahol k�l�nben az eg�sz k�z�let lezajlott. K�z�tt�k �lni, k�z�tt�k ismert lenni = megbecs�lt vezet� lenni. Az a f�rfi �ri ezt el, akit der�k feles�ge tehermentes�t a csal�don bel�li gondokt�l (11–12. v.). Az eg�szs�ges t�rsadalom alapja az eg�szs�ges csal�d.

25a. A legszebb d�sz nem a k�ls� cifras�g, hanem a becs�letes, szorgalmas munk�val, sz�p csal�di �lettel kiv�vott tekint�ly. 26–27. A k�ls� csal�d�p�t� tulajdons�gok (szorgalom, gondoss�g, anyagi �rz�k) ut�n most a bels�k ker�lnek sorra. J�kor, j� fogalmaz�sban mondja el int�s�t (j�t is lehet rosszkor, rosszul mondani), tan�t�sa szeretetteljes (ugyanaz a sz� �ll az eredetiben, amelyik Isten sz�vets�gi h�s�g�t, kegyelm�t jelzi). Fel�gyel: nem engedi szabadj�ra azokat, akiknek nevel�sre van sz�ks�ge. Nem fejetlen a h�z. Ez megl�tszik gyermekein (28a). Ezek is olyan tulajdons�gok, amikhez nem el�g a j� sz�nd�k, tanulgatni is kell �ket.

28–31. A Biblia nem embertelen. B�r egyed�l Isten� a dics�s�g, nem fukarkodik a j� elismer�s�vel �s megdics�r�s�vel. (Pl. R�m 1:8; 1Kor 1:5–7; Fil 1:5; 4:10.18; Mt 25:21.23.) Sok k�zdelem�rt, f�rads�g�rt hogy meg tud jutalmazni egy dics�r� sz�! Az ilyen asszony h�re t�lmegy – s�t: hadd menjen t�l – a csal�d hat�rain. Dics�rje az eg�sz k�z�ss�g (a kapu: ld. 23. vers).

A k�ls� sz�ps�g cs�b�that hal�los �tra (6:25–26), a bels� a kiegyens�lyozott �letet, az emberileg v�rhat� legnagyobb boldogs�got adja meg. A k�ls� r�ad�sul muland� (hi�baval� = p�ra az eredetiben). A der�k asszony aj�nd�k (10. vers). Derekass�g�nak alapja: az �r f�lelme (kifejez�s magy. ld. 1:7). �gy foglalja a keretbe hit ezt a gyakorlati k�rd�sekkel foglalkoz� szakaszt.

A P�ld t�bbsz�r �v a rossz asszony cs�b�t�sa ellen (2:16kk.; 5; 6:25kk.; 7; 22:14; 29:3), elmondja, hogy milyen teher a veszeked�s (25:24; 27:15), de a legnagyobb aj�nd�knak tekinti a j�t (18:22; 19:14). Megbecs�li, mint nevel�t (1:8–9; 10:1; 17:25) �s mint egyenrang� seg�t�t�rsat (31:10kk.). Szakaszunk az eszm�nyi h�ziasszonyt �s csal�dany�t rajzolja meg, a feles�gr�l, mint szerelmi t�rsr�l �s az ir�nta k�telez� h�s�gr�l az 5:15kk. eml�kezik meg.