P�ld. XVIII. R�SZ

P�ld. 18,1–24. Az �let szil�rd �rt�kei.

1–2. K�t neh�z eset: az �nz�, aki csak mag�nak �l, a k�z�ss�gr�l nem vesz tudom�st �s a bolond, aki b�lcsnek hiszi mag�t. Az egyik �nz�sb�l, a m�sik bolonds�gb�l, a j�t tartja rossznak �s a rosszat j�nak. A k�l�ncn�l gondolnak erre a jelent�sre: megs�rtett bar�t.

3. Nem mindig nyilv�nval�, de aki a hit szem�vel n�zi a dolgokat, az l�tja: b�n �s b�ntet�s, gonoszs�g �s megsz�gyen�l�s Isten rendj�ben �gy �sszetartoznak, hogy ahova az egyik meg�rkezik, odamegy a m�sik is.

4. Gazdags�g, frissess�g, kimer�thetetlens�g, �ltet� er� jellemzik a b�lcs besz�det. A v�ztelen Palesztin�ban ezeknek voltak jelk�pei a m�ly v�z, buggyan� patak, forr�s.

5. Ld. 17:26.

6–8. A bolond – meggondolatlan vagy rosszindulat� – besz�d t�m�ntelen k�rt okozhat. Az �gyes form�ba �lt�ztetett r�galmaz� besz�det �r�mmel szokt�k hallgatni �s nem t�veszti hat�s�t. E mond�sok c�lja �pp az, hogy f�lh�vja figyelm�nket, kritik�val hallgassuk a besz�l�t. Saj�t mag�ra id�z azonban roml�st, aki r�galmaz, mert amit tesz, b�n s kih�vja maga ellen Isten b�ntet�s�t (12:13; 13:3). 9. Testv�re: ugyanabba a fajt�ba tartozik. A hanyags�g ugyanazt �ri el, mint a rombol�s.

10–11. Ld. 10:15.

12. Ld. 16:18 magy. A f�lfuvalkod�s eredm�nye �sszet�ret�s, az al�zat eredm�nye dics�s�g. – Isteni dialektika (Fil 2:5–11).

13. Nem illik �s nem is okos dolog valakinek a szav�ba v�gni. Mivel nem illik, szidalmat nyer�nk. Nem okos, mert esetleg olyasmire v�laszolunk, amit az illet� nem is akart mondani.

14. Ld. 4:20–27 �s 12:25.

15. A tudom�nyban is �gy lehet eredm�nyt el�rni, hogy valaki f�lismeri annak �rt�k�t �s t�rekszik elsaj�t�t�s�ra. Ha valaki lusta, vagy azt hiszi, hogy mindent tud �s ez�rt nem tanul, buta marad. Ugyan�gy az isteni b�lcsess�g. Aki bel�t�, b�lcs, az megtesz mindent az�rt, hogy min�l t�bbet megismerjen bel�le. V�. 2:1–5.

16. Nem okvetlen�l megveszteget�sre kell gondolnunk, b�r itt nagyon k�nny� a hat�rt �tl�pni. H�rom m�sik mond�ssal egy�tt kell n�zni vers�nket: 10:2; 19:6 �s Lk 16:9.

17. Ha csak az egyiket hallgatjuk meg k�t peres f�l k�z�l, egyoldal� k�pet kapunk. Hajland�k vagyunk annak igazat adni, akit el�sz�r hallgattunk meg. Meg kell hallgatni a m�sik felet is, r�gt�n m�s k�pet kapunk az �gyr�l. – �s ha mi vagyunk az egyik f�l?!

18. Vit�s esetekben szok�s volt sorsvet�ssel d�nteni (16:33).

19. A csal�dott bar�tot nehezebb visszaszerezni, mint egy bar�tot megszerezni. �rthet�: hozz�f�rhetetlenebb, mint egy v�r.

20–21. Ld. 12:17 magy., 12:14; 13:2.

22. Term�szetesen a j� feles�gr�l van sz�. Ez pedig nem szerencse, hanem aj�nd�k az �rt�l. Ugyanaz az isteni j�akarat adja, mint az igazi b�lcsess�get (9:35).

23. A szoci�lis igazs�gtalans�g (gazdags�g–szeg�nys�g) eltorz�tja az emberi lelket. A t�rt�nelem gazdag p�ldat�r.

24. Az igazi bar�ts�g t�bbet �r egy rossz testv�ri viszonyn�l.

P�ld. XIX. R�SZ

P�ld. 19,1–29. Hasznos �s k�ros dolgok.

1. K�t k�r�l�r�ssal k�zel�tj�k meg a vers �rtelm�t: „M�g szeg�nyen is jobb a feddhetetlen”. �gy azt a f�lfog�st helyesb�ti, hogy a gazdag �rt�kesebb, mert t�bbel tud hozz�j�rulni a k�z�ss�g dolgaihoz. A m�sik: „Ink�bb megmaradni szeg�nynek, de feddhetetlennek”. Ezt viszont a 15:24 gondolata eg�sz�ti ki. A vers els� fele azonos a 28:6 els� fel�vel.

2–3. A „l�lek” itt jelentheti: „k�v�ns�g”, s�t „buzgalom”. „V�tkezik”: c�lt t�veszt. Ha valamilyen szorgalmas, de meggondolatlan buzg�lkod�sunk sikertelen marad, nem az �r a hib�s.

4. Ld. 17:17.
5. Ld. 6:16–19.
6–7. Ld. 17:17.
8. A gondolat b�vebb kifejt�s�t ld. 2:1–4; 8:1–11.
9. Ld. 6:16–19.
10. Ld. 30:21–23 magy. Balgataghoz a f�ny�z�s: olyan eszk�z, amellyel nem tud b�nni.
11. A 16:32 az �nmagunk legy�z�s�hez sz�ks�ges er�t hangs�lyozza, ez a vers az okoss�got �ll�tja el�t�rbe. Aki meg tud bocs�tani, nemeslelk�. A nemeslelk�s�g dics�s�g�re v�lik.
12. Vigy�zzanak a vezet�sben lev�k, hogy j�l haszn�lj�k ezt a kez�kbe helyezett hatalmat. A k�pek er�teljesek: a palesztinai ember nem az �llatkertb�l ismerte az oroszl�nt. A korai id�kben m�g lehetett vele tal�lkozni (B�r 14:5; 1Kir 13:24). Az �v jelent�s r�sz�ben az egyetlen csapad�k – a n�v�nyzet �ltet�je – a b�s�ges harmat. A kir�lyr�l: 16:10–15.
13–14. A csal�dot az �r aj�nd�kozza er�nek, t�masznak, nyugv�pontnak. Minek azt elrontani? Ahol be�zik a h�ztet�, nem lehet sok�ig kib�rni a lak�sban. Term�szetesen a vil�gon minden Istent�l j�n – k�nyv�nk b�s�gesen hangs�lyozza – ezzel a fogalmaz�ssal csak a j� asszony k�l�nleges �rt�k�t akarja kiemelni. Ha k�l�n�s aj�nd�k, k�l�n kell k�rni is.
15. A m�ly, �ntudatlan alv�s szav�t haszn�lja. Ha hagyjuk a lustas�got elhatalmasodni, lassank�nt teljesen megb�n�t; a v�g�n a lusta saj�t maga fizet r�.
16. „Parancs”: ld. 4:1–5. Egy�bk�nt 15:24.
17. N�ha mer�sz k�peket haszn�l az �r�s, hogy egy-egy tan�t�st j�l az elm�nkbe v�ssen. A szeg�nyek megseg�t�se pedig egyik nagy t�m�ja. Az ad�s egy id� m�lva fizet. Az �r is visszafizet annak, aki a szeg�nyt seg�ti. Ez a hasonlat �rtelme, nem az, mintha csakugyan lek�telezn�nk �t. Akt�v seg�t�s-re h�v f�l, teh�t nemcsak arra, hogy ne nyomjuk el a szeg�nyt.
18. Az igazi, szeretet nem k�nyeztet, hanem okosan b�ntet. A fegyelmez�sre sz�ks�g van, an�lk�l nem lehet helyes ir�nyba terelni a gyermeket. Idej�ben kell, am�g alak�that�. Kapkod�snak itt helye nincs. A magyar�z�k egy r�sze �gy �rtelmezi a vers m�sodik fel�t, hogy a fegyelem hi�ny�val is meg lehet �lni a gyermeket, mert rossz ember lesz bel�le. A h�ber sz�veg megenged ilyen ford�t�st: „�s od�ig ne vigyen lelked”. A vers�nkkel rokon mondanival�j� 23:13–14-nek val�ban ez az �rtelme. Itt m�gis ink�bb „t�lb�ntet�sr�l” van sz�, amelyik m�r nem haszn�l, hanem �rt. Ez m�r nem a gyermek �rdek�ben t�rt�nik. Ilyenkor a gyermek m�r t�rgy, amin a sz�l� ki�lheti szenved�lyeit. B�ntetni csak higgadtan szabad.
19. A harag rossz tan�csad�, a hirtelen harag� ember olyan tettekre ragadtatja mag�t, aminek t�rv�nyes k�vetkezm�nyei vannak. Ha ilyen helyzetb�l kimentj�k, vagyis meg�ssza b�ntet�s n�lk�l, akkor m�g jobban v�rszemet kap.
20. Ld. 12:15.
21. Az embernek sokf�le terve van: gyakran ellent�tes elgondol�sok cik�znak �t agy�n �s m�rlegeli, melyik mellett d�nts�n. Kor�ntsem biztos, hogy egy terv bev�lik. Az elgondol�s �s az eredm�ny k�zt nagy k�l�nbs�g van. Nem �gy az �rn�l. N�la sz� �s tett, elgondol�s �s k�zzelfoghat� eredm�ny ugyanaz. Az emberi tervek k�z�l teh�t az teljesedik be, ami az � tan�cs�val megegyezik.
22. A „h�s�g” itt az ember �s ember k�z�tti t�k�letes magatart�st fejezi ki, az eredetiben a „sz�vets�gi h�s�g” szava �ll. A vers m�sodik fel�hez oda�rtend�: a hazugn�l, aki gazdag. Ld. e fejezet els� vers�t. 23. Az �r az �let �s minden j� forr�sa, ez�rt aki vele �ll kapcsolatban, az� az �let �s a j�. Az „�r f�lelme” az Istennel val� kapcsolat szakkifejez�se, ld. 1:7.
24. Az asztal k�zep�n �llott a t�l, amib�l az asztal k�r�l �l�k m�rtogattak (Mt 26:23). K�nyv�nk t�bbsz�r ford�tja a g�ny fegyver�t a lusta ellen (6:10; 12:27).
25. A „cs�fol�”: aki tudatosan utas�tja el mag�t�l a b�lcsess�get (ld. 1:20–23); az „egy�gy�”: a tapasztalatlan, aki m�g nyitott – a rosszra is �s a j�ra is – (ld. 1:2–6). Az el�bbi m�r csak b�ntet�st �rdemel. Az egy�gy�nek tanuls�gul szolg�l a cs�fol�t �rt b�ntet�s �s a helyes ir�nyba ind�tja. Az �rtelmesnek viszont el�g csak a lelk�re besz�lni, mert maga is a j�t akarja v�lasztani.
26. �vezredes probl�ma: az elaggott sz�l�k gy�mol�t�sa. „Sz�gyenthoz�”: els�sorban saj�t mag�ra. Ld. 17:21.
27. „Fegyelem” ld. 1:2–6.
28–29. „Beli�l” ld. 16:27. „Cs�fol�”, „balgatag”: ld. 1:20–33. Aki semmibe veszi a t�rv�nyt, k�rt okoz embert�rsainak, de v�gs� fokon saj�t mag�nak, mert szembeker�l a jog v�d�j�vel, Istennel.

P�ld. XX. R�SZ

P�ld. 20,1–30. Mit�l kell �vakodnunk?

1. Cs�fol�v� tesz a bor, vagyis az erk�lcsi �rt�kek megvet�j�v�; l�rm�t, azaz kellemetlens�get, testi k�rt (23:29) okoz. Term�szetesen a m�rt�ktelen borfogyaszt�sr�l van sz�. (Ld. 21:17; 23:20–21; 31:4–7). 2. Ld. 19:12.
3. A veszeked�s sarat fr�ccsent m�g az �rtatlanokra is. A b�lcs ez�rt igyekezz�k elker�lni a veszeked�s alkalmait, �gy �rzi meg m�lt�s�g�t. Ld. m�g 17:14.

4. Az �sz a sz�nt�s, a ny�r az arat�s ideje volt a palesztinai mez�gazdas�gban. A sz�nt�s rendk�v�l neh�z munka volt. Aki nem v�gzi a munk�t, amikor annak itt az ideje �s nem v�llalja a munka nehez�t, hi�ba v�rja (keresi) az eredm�nyt. Ld. 10:5.

5. A vers els� fele, mint �n�ll� mond�s azt jelentette: �letad� mint a v�z, ha valaki meggondoltan cselekszik (18:4). A tan�cs: ugyanolyan adom�nya a b�lcs embernek, mint a papnak a t�rv�ny, a pr�f�t�nak az ige (Jer 18:18). M�ly: soha nem hagy cserben a megfontol�s. A nem m�ly v�z hamar kisz�rad Keleten az es�tlen h�s�g idej�n. Amikor kieg�sz�tett�k a vers m�sodik fel�vel, a m�ly v�zben a kikutathatatlans�g jelk�p�t l�tt�k: a b�lcs ember �tl�t a m�sik sz�nd�k�n (Jn 2:24–25).

6. Ez�rt j� az el�z� versben aj�nlott el�vigy�zat.

7. Nem kellene a modern embernek is t�bbet f�radoznia azon, hogy ne csak anyagi �s szellemi, hanem lelki �traval�t is adjon a gyermekeinek?

8. Az ide�lis kir�ly, ld. 16:10–15.

9. A felelet: senki (ld. Jn 1:8).

10. Az �fa: �rm�rt�k. Ld. 11:1 magy. Az egyik m�rt�ket v�s�rl�skor, a m�sikat elad�sn�l haszn�lt�k. Szellemi s�kon is el�fordul: m�s m�rt�ket haszn�lunk, amikor kapunk, vagy elv�runk valamit (j� sz�t, seg�ts�get), mint amikor adunk. Mt 7:12.

11. A jellemtulajdons�gok m�r gyermekkorban f�lismerhet�k.

12. Haszn�ljuk �ket annak t�rv�nye szerint, akit�l kaptuk �ket.

13. Ld. 6:6–11.

14. Az 5. v. h�tk�znapi v�ltozata.

15. Ld. 3:13–18 magy.

16. �gy tesz a b�lcs, mintha a hitelez�t biztatn�: j�rjon csak el kegyetlen�l a kezes ellen; meg�rdemli, ami�rt olyan bolond volt, hogy kezess�get v�llalt. Ezzel a st�lusbeli fordulattal teszi nyomat�kosabb� az intelmet. Ld. 6:1–5.

17. K�nyv�nk sehol sem �ll�tja, hogy a gonoszoknak pillanatnyilag nem lehet jobb a helyzet�k („�zlik”). De az �tjuk v�ge lesz rossz („de azut�n”), ez�rt kell idej�ben meggondolnunk, melyikre t�r�nk. V�. 9:13–18. Keny�r helyett k�: Mt 7:9.

18. A vil�gon mindent csak megfontoltan �rdemes csin�lni (15:22). A vers m�sodik fele egy speci�lis p�ld�t eml�t erre az alapszab�lyra: a h�bor�t (Lk 14:31). A pr�f�t�k igehirdet�s�b�l tudjuk, hogy Izrael harcai idej�n az igazi b�lcsess�gnek nemcsak azt kellett volna m�rlegelnie, hogy milyenek az er�viszonyok, hanem, hogy mi az �r akarata, �s aszerint cselekedni (�zs 30:1; 31:1; 3:1–3; Jer 2:18–19). Az �r szerinti b�lcsess�g teh�t itt is magasabb szempontok szerint j�r el. Az �let is harc: Zsolt 35:1; 56:2–3; 120:7; 140:3.

19. Ld. 11:9–14; k�zelebbr�l 11:13.

20. Ld. 13:9. A t�rv�ny b�ntet�se hal�l (Ex 21:7). Ha valaki ezt ki is ker�li, van Isten aki v�grehajtja a b�ntet�st.

21. Ld. 13:11. Lehet, hogy az el�z� vers kieg�sz�t�se.

22. Magunk�rt bossz�t �llni – ez Isten b�r�i hat�sk�r�be val� beavatkoz�st jelentene (Mt 5:44; R�m 12:17–19).

23. Ld. 11:1 �s 20:10.

24. Kimondhatatlan biztons�g�rzet: minden l�p�s�nket az �r ellen�rz�se alatt tehetj�k meg. Mindenhat�s�ga erre is kiterjed. Ezzel szemben nagyon kicsi az emberi er�: m�g bele se l�that az � �tj�ba.

25. Szent, vagyis az �rnak szentelt. Az Istennek tett fogadalom teljes�t�s�re a t�rv�ny szigor�an �gyel (Num 30). Ez�rt vesz�lyes valamit meggondolatlanul megfogadni �s csak azut�n gondolni arra, hogy vajon tudjuk-e a fogadalmat teljes�teni (Pr�d 4:17–5:6; Mt 15:5; Mk 7:11).

26. Ld. 16:10–15. A b�lcs kir�ly teszi ezt, mert tudja, hogy az igazi b�lcsess�g az �r akarat�nak v�grehajt�sa. „R�juk hajtja a kerekeket”: a harciszek�r – a korabeli tank – kerekeivel sz�ttapostatni az ellens�get. H�s�g �s igazs�g ld. 3:3–4.

27. Ld. 15:11. A m�cses az �let jelk�pe. „A lehellet”: ugyanaz a sz�, mint a Gen 2:7-ben. �ntudatos lelket, �letet adott az �r az embernek.

29. Ld. 16:31; 17:6.

30. A szigor�s�g, a fegyelem – az �nfegyelem is – erk�lcsi tisztul�st eredm�nyez. V�. 1Pt 4:1.

P�ld. XXI. R�SZ

P�ld. 21,1–31. Helyes magatart�s k�l�nb�z� helyzetekben.

1. Egyiptomban, Mezopot�mi�ban fejlett volt az �nt�z�s, de Izraelben is maradtak f�nn pl. csatornaalagutak, melyek seg�ts�g�vel a vizet a k�v�nt helyre vezett�k. Ahogy az ember a vizet, �gy tudja Isten a kir�ly akarat�t ir�ny�tani. Az �nk�nyuralkod�k vil�g�ban hangzik ez el! Az �r k�zben tartja a politikai esem�nyeket is! Ld. 16:10–15.

2. Ld. 15:11; 16:2.

3. Ld. 15:8.

4. A b�n�s�k �gy v�lik, hogy m�cses�ket – �let�ket (13:9) a g�gben, vagyis �nmaguk megdics��t�s�ben tal�lj�k meg. M�sok f�l� emelik magukat. Amit �k �letnek gondolnak, az nem m�s, mint b�n. A b�n pedig – az itt haszn�lt sz� jelent�se az eredetiben – c�lt�veszt�s. Az�ltal vesznek el, ami �ltal �lni akartak.

5–6. A szorgalmasok tervei helyesek: fokr�l fokra igyekv� becs�letes munk�val akarnak eredm�nyt el�rni. Aki gyorsan akar meggazdagodni – �rdemtelen�l – szembe ker�l az erk�lcsi rend �r�vel �s megb�nh�dik. Ld. 12:11; 13:11. „Hazug nyelvvel”: kereskedelmi csal�ssal vagy hamistan�z�ssal. Aki �gy viselkedik, veszedelmes j�t�kot �z a hal�llal.

7–8. A gonoszs�gnak ugyanaz a hatalma s�pri el a b�n�s�ket, amivel �k �rtottak m�soknak.

9. Ez bizony nem k�nyelmes m�g a lapos palesztinai h�ztet�n sem. Jobb az egyed�ll�t m�g a velej�r� k�nyelmetlens�ggel is, mint a rossz h�zass�g. (Megism�tl�dik a vers: 25:24; a gondolat: 21:19.)

10. A gonoszs�g, mint m�sodik term�szet ld. 4:16–17; a k�tf�le lelk�let: 12:10.

11. Ld. 19:25.

12–13. A cselekv� „Igaz”: Isten (J�b 34:17). A pillanatnyi �llapot nem m�rvad� (ld. 3:33; 12:7 magy.). V�. Jak 2:13.

14. Akit valamilyen s�relem miatt perbe fogtak, annak fizetnie kell. Vagy a b�r�nak fizet, ez el�t�lend� veszteget�s (15:27; 17:23), vagy a s�rtettnek (1S�m 25). Vannak azonban esetek, amikor fizets�ggel nem lehet lecsillap�tani a haragot (6:34–35).

15. A vers els� fele ld. 2:9–11; a m�sodik ld. 2:14. A b�n�s�k sz�m�ra a rossz cselekv�se az �r�m, de v�g�l ez pusztul�sukhoz vezet, mert van t�rv�ny. Ez�rt az is igyekezz�k a t�rv�ny teljes�t�s�re, aki m�g nem jutott od�ig, hogy bels� gy�ny�r�s�get tal�ljon benne.

16. Ld. 15:24. „Az �rtelem �tja”: k�nyv�nkben minden�tt az Isten akarat�nak teljes�t�se.

17. Olajjal a lakom�k alkalm�val kent�k magukat. Az �lland� mulatoz�s keres�se t�rv�nyszer�en elszeg�nyed�shez vezet. A nyomor viszont, vagy b�rmely kiel�g�tetlens�g a m�morban keres enyh�l�st �s �gy tov�bb fokozza roml�s�t �s ebb�l a k�rb�l nem tud kit�rni.

18. A f�ldi �letben gyakran szenved az igaz a b�n�s helyett; a b�n�snek megy j�l a dolga �s nem az igaznak, b�r ford�tva kellene lennie. Isten �t�lete helyre�ll�tja a rendet (11:8); a gonoszok vesznek el, az igaz megszabadul. A „v�lts�gd�j” sz� itt csak hasonlatk�nt szerepel: v�lts�gd�j az, ami elv�sz, m�g valami m�s megmarad (13:8 – a p�nz elv�sz, hogy az �let megszabaduljon); az, ami kiel�g�ti a haragot. Az �t�let napj�n a gonosz v�sz el, �gy csillapul Isten haragja, az igaz megmarad. Az �Sz szerint (2Kor 5:21) J�zus lesz b�n�ss� �s elpusztul, hogy mi igazak legy�nk �s megmaradjunk.

19. Ld. 9. v. 20. Az olaj – ti. az a finom olaj, amivel a lakom�k alkalm�val kent�k magukat – j�l�t jele. A b�lcs tudja, hogy a szorgalom �s takar�koss�g tesz gazdagg�, ez�rt gyarapszik, a bolond kez�b�l kifolyik a p�nz. 21. Ld. 15:24. Dics�s�g: az emberek el�tt el�rt jutalom.

22. T�bbet �sszel, mint er�vel – de ne feledkezz�nk meg k�zben a b�lcsess�g teol�giai jelent�s�g�r�l (ld. Bev.).

23. Ld. 12:17–19 �s 13:3.

24. A cs�fol�: Ld. 1:20–33. A kev�lys�g itt az isteni �s emberi t�rv�nyek semmibev�tele.

25. Ha valaki valamire v�gyik, meg is kell �rte dolgoznia. A v�gynak re�lisnak kell lennie; annyit k�v�njunk, amennyit munk�nkkal el tudunk �rni. A bet�ltetlen v�gy k�noz – �l.

26. A gonoszlelk� ember csak kapni akar. Az igaz, aki maga is Isten aj�nd�k�b�l �l, az tud adni sz�ntelen�l.

27. Ld. 15:8.

28. „Engedelmes ember” az eredeti sz�vegben: az, aki odahallgat. Olyasvalaki, aki nem kital�lt dolgot mond el, hanem olyat, amit t�nyleg hallott. Ld. 12:17; 14:5.

29. „Szemtelen k�pet”: elsz�nt arcot. A gonosz ki akarja k�nyszer�teni mag�nak, amit el akar �rni. Az egyenes ember ezzel szemben rendben tartja �tj�t (= cselekv�sm�dj�t, �letvitel�t) �s r�hagyja mag�t az Isten �ld�s�ra, akinek erej�r�l �pp a k�vetkez� k�t vers sz�l.

30–31. Az �r a leghatalmasabb: ak�rmilyen nagy hatalom a b�lcsess�g (22. v.), ellene nem haszn�l, hiszen az is t�le sz�rmazik (8:22). Ez�rt az igazi b�lcsess�g: r�hagyni magunkat. Ak�rhogy f�lk�sz�l valaki a h�bor�ra – b�rmely v�llalkoz�sra – kimenetele Istent�l f�gg. V�. �zs 31:13.

P�ld. XXII. R�SZ

P�ld. 22,1–16. B�lcs magatart�s.

Szakaszunk mond�sai n�h�ny t�ma k�r�l csoportos�that�k.

A vagyonr�l. A 7. vers egyszer�en meg�llap�t egy sajn�latos t�nyt. M�sodik fel�ben m�r intelem is van: �v a k�lcs�nt�l. Az 1. vers megpr�b�l r�vezetni arra, hogy a gazdags�gn�l nagyobb �rt�k is van (v�. 28:6). A h�rn�v, kedvess�g sokszor jobb seg�ts�g, teh�t hasznosabb is lehet, mint a gazdags�g. Ami van, az �r akarat�b�l van (2). Ebb�l azonban nem a dolgok, t�rsadalmi igazs�gtalans�gok megv�ltoztathatatlans�ga ad�dik. S�t! Szeg�ny �s gazdag azonos �rt�k�ek. Ez egyenesen k�telezetts�geket r� a gazdagra a szeg�nnyel szemben (v�. 3:27–30). Ezeket pedig �rdemes teljes�teni (9), mert az �ld�st veszti el, aki nem teszi (8–9). B�vebben ld. 11:24–27 magy. Isten biztos�tja rendj�t �s megb�nteti az ellenszeg�l�ket (16).

Az el�rel�t�s. Az okos ember meggondolja a k�vetkezm�nyeket s ez�rt nem �ri baj. A 3. vers m�g eg�szen h�tk�znapi dolgot �llap�t meg, de term�szetesen nem a felel�ss�g al�l val� kib�j�sra biztat. E r�vid mond�sok a dolgoknak csak egy-egy vonatkoz�s�t villantj�k f�l! Igaz�n el�rel�t� az, aki nem hagyja ki Istent a sz�m�t�sb�l, mert aki kihagyja, neh�z �ton j�r (5 v�. 15:19). Az al�zat az �r f�lelme (ld. 1:7) vezet el az �ld�sokhoz; � az anyagiak �s az �r�k�let ura (4). Aki csak ezt a vil�got l�tja, �s ennek megfelel�en v�logatja meg eszk�zeit, ingatag talajra �p�t (8 – a gondolat kifejt�se 11:17–21). V�. Gal 6:7. Vet�s-arat�s: az ok �s okozat szigor� kapcsolat�ra utal. A tisztas�g, az ismeret (ti. az �r szerinti ismeret) k�vetkezm�nye az �ld�s (12), ez�rt kell a t�rsadalmat is tiszt�n tartani (10–11.16.). Ahonnan ki�zik a cs�fol�t (a kifejez�st ld. 1:20–33), megsz�nnek jelenl�t�nek rombol� k�vetkezm�nyei is (10). Ugyanez az el�rel�t�s seg�t a nemi erk�lcs tisztas�g�ban is (14 v�. 5:1–6).

A nevel�st idej�ben kell v�gezni (6 v�. 19:18a), a szigor�s�g a j� c�l �rdek�ben fontos (15 v�. 13:24). A lustas�g ellen ism�t a g�ny fegyver�vel harcol (13 v�. 6:10; 12:27; 19:24).

P�ld. 22.,17kk. A b�lcsek szavai.

A 17. verssel �j szakasz kezd�dik k�nyv�nkben (ld. Bev. – Feloszt�s). A st�lus hirtelen megv�ltozik. Hosszabb gondolati egys�gek k�vetkeznek, �jra f�lt�nik az 1–9 fejezetb�l ismert „fiam” megsz�l�t�s. A 17–21 versek egy k�l�n kis bevezet�s a k�vetkez�kh�z. „A b�lcsek szavai” pedig az egykori c�m lehetett, ami k�s�bb beleker�lt a sz�vegbe. Ezek alapj�n meg�llap�tott�k, hogy a 22:17–24:22 k�l�n gy�jtem�ny, amit az el�z� nagyobb gy�jtem�nyhez csatoltak. V�g�l f�lfedeztek egy egyiptomi m�vet – Amen-em-ope b�lcsess�g�t – s az felt�n�en sok hasonl�s�got mutat a P�ldabesz�dek k�nyv�nek �ppen ezzel a szakasz�val. Ezt a gy�jtem�nyt dolgozhatta �t egy izraeli b�lcs, aki azonban anyag�t szabadon kezelte; az �tvett anyagot is saj�t mondanival�ja kifejez�s�re haszn�lta f�l. Tan�t�sai m�g�tt minden�tt az �rban val� szil�rd hit �ll. Mer�tett e szakasz �ssze�ll�t�ja egy babiloni munk�b�l is, Achikar mond�saib�l. 17–21. A k�vetkez� szakasz bevezet�se, a b�lcsess�g haszn�r�l: a) Elvezet az �rban val� bizalomra (ld. Bev. – Teol�giai jelent�s�g). b) Megtan�t az emberek k�z�tti viselked�sre, a helyes besz�dre. A k�vetek jelent�s�g�t ld. 13:17.

A b�lcsess�g eszerint bels� tart�st, t�maszt ad, m�gpedig megb�zhat�t, mert minden dolgok alapj�hoz, az �rhoz vezet el. Ennek azonban meg kell nyilatkoznia szavakban is. „Kedves” annak is, aki ebb�l �l �s azok sz�m�ra is, akik a b�lcs ember szem�ly�n kereszt�l r�szes�lnek benne.

P�ld. 22,22–29. A b�lcsess�g a gyakorlatlan.

22–23. R�gt�n r� is t�r a gyakorlatra. Az alacsonysors� k�nny� pr�d�ja az er�snek. Nincs hatalma, hogy megv�dje mag�t. Gy�nges�ge szinte cs�b�t egyeseket a helyzet kihaszn�l�s�ra. „A kapu”: a bibliai v�rosokban a jogszolg�ltat�s, jogi �gyletek lebonyol�t�s�nak a helye, a k�z�let sz�ntere. Az alacsonysors�ak �gy�nek v�d�je maga az �r. Aki j�t akar, nem igyekszik jogtalan el�ny�kh�z jutni! 24–25. A t�rsas�g rossz hat�s�t�l �v. A hirtelenharag� terroriz�lja k�rnyezet�t, �gy esetleg sok mindent el�r, de mag�nak �ll�t csapd�t, egyr�szt mert megut�ltatja mag�t, m�sr�szt mert meggondolatlans�gra ragadtatja mag�t.

26–27. Ld. 6:1–5.

28. Ld. 22:22–23 �s 23:10–11.

29. Sz�veg�nk�n �tdereng az egyiptomi eredet. A „ser�ny” (m�h�r) az �SZ-ben �ltal�ban az �rnokok jelz�je (Zsolt 45:2; Ezsd 7:6). Az egyiptomi b�lcsess�girodalom nagyr�szt �rv�nyes�l�si tan�csokb�l �ll �rnokok – tisztvisel�k – sz�m�ra. Karrierj�k cs�csa az volt, hogy a kir�lyi udvarban nyertek alkalmaz�st. Amen-em-ope (ld. 17 versn�l) �gy �r: „Az �rnok, aki hivatal�ban �gyes, m�lt�nak tal�ltatik, hogy udvari ember legyen”. E sorokat dolgozta �t �r�nk �gy, hogy �ltal�nosan mindenkihez sz�ljon: a becs�letes munka jutalma nem marad el.

P�ld. XXIII. R�SZ

P�ld. 23,1–35. A kegyess�g: �letb�lcsess�g.

1–3. A Biblia foglalkozik az illend�s�g k�rd�s�vel is (2Thessz 3:7; Tit 2:3; 1Pt 2:12), ezen bel�l az �tel-ital dolg�val (R�m 13:13). Szakaszunk arra figyelmeztet, hogy az illem �rnyalatait is vegy�k tekintetbe; ez az intelem egy speci�lis helyzetre vonatkozik. Az �nfegyelem �s m�rt�kletess�g nyomat�kos aj�nl�sa is benne van, k�l�n�sen a 2. versben. A k�r�ltekint�s is fontos. Csal�tek az, ami veszt�t okozza elfogyaszt�j�nak. A kir�ly haragj�t h�vhatja ki, ha valaki valamit figyelmetlen�l eleszik el�le az asztaln�l. Esetleg arra utal a sz�, hogy a ny�jass�g m�g�tt h�ts� sz�nd�k �llhat – le akar kenyerezni az, aki vend�g�l l�t. Aki hagyja mag�t lek�telezni, elveszti bels� szabads�g�t. Ha m�r visszautas�tani nem lehet az ilyen megh�v�st, vigy�zzunk ev�s k�zben.

4–5. Nem a szorgalmat, nem is a gazdags�got �t�li el, hanem azt a f�lfog�st, amely egyetlen c�lnak tekinti a gazdags�got. A bel�t� ember abbahagyja a hajsz�t, miel�tt t�nkremenne bele (2Tim 6:9). A sasr�l sz�l� k�p h�romf�lek�ppen �rthet�: a) Hi�ba kapkodunk a gazdags�g ut�n. b) Kiel�g�thetetlen a v�gy; ha el�rt�nk valamit, nem tudunk neki �r�lni, mert m�ris �jabb c�ljaink vannak. c) Muland� a gazdags�g, nem ez az �let igazi alapja (Mt 6:19–21).

6–8. Vigy�zat! A kedvess�g, b�kez�s�g takarhat sz�m�t�st is. „A gonosz szem� ember”: gonosz ember. „Ki fogod h�nyni”: ti. az undort�l �s d�ht�l, amikor megtudod, milyen embernek volt�l vend�ge. „Kedves szavaidat”: amik a h�l�b�l fakadtak.

9. K�r a sz�t pazarolni a bolondra, a hat�s csak rossz lehet. Az�rt meg kell k�s�relni mindenkinek a megment�s�t! V�. 9:7–12.

10–11. Egy-egy tulajdonos f�ldj�t hat�rk� v�lasztotta el a m�sik�t�l. Volt, aki �gy n�velte birtok�t, hogy titokban ar�bb rakta a hat�rk�vet. De elk�pzelhet� volt ez „t�rv�nyes” �ton is. Er�szakkal, t�rv�nycsavar�ssal, a szeg�nyek szorult helyzet�nek kihaszn�l�s�val (Neh 5:3–5) szerezhette meg valaki m�sok birtok�t. Ilyenkor nem volt m�r t�bb� sz�ks�g az �si hat�rk�re. Vagyis mindenfajta vagyonf�lhalmoz�s ellen sz�l ig�nk. K�l�n�sen a v�dtelenek – �rv�k, �zvegyek – voltak kit�ve m�sok kapzsis�g�nak. Ez�rt �llnak az �r k�l�n�s v�delme alatt (Ex 22:21–24). A „megv�lt�” (g�’�l) az a legk�zelebbi f�rfirokon, aki a csal�d elszeg�nyed�se eset�n gondoskodik arr�l, hogy a birtok ne jusson idegen k�zre (Lev 25:25–26.48–49). Vers�nkben az �rra vonatkozik. � azoknak jogv�d�je, akiknek nincs emberi seg�ts�g�k, vele ker�l szembe, aki a szeg�nyt b�ntja (22:22–23).

12. Ld. 1:2–6.

13–14. Ld. 19:18.

15–16. �rzelmileg igyekszik hatni a nevel�. „B�lcs”: nemcsak a gyakorlati �letb�lcsess�g tekintet�ben, hanem istenf�l� is (ld. Bev.). „Sz�v”: az �rtelem-akarat k�zpontja. A „ves�k”: a legm�lyebb �rz�sek k�zpontja (Zsolt 7:10; Jer 17:10).

17–18. Ld. 3:31–35 �s 15:24. Az anyagiakhoz k�t�tt rem�ny az anyagiakkal egy�tt muland�. Az �r f�lelme: 1:7.

19–21. Ld. a 29–35-n�l.

22–25. A b�lcsess�g: sz�molni a k�vetkezm�nyekkel, m�gpedig hosszabb t�von, a f�ldi �let hat�rain is t�l; sz�molni azzal, hogy Isten meg�ld vagy megb�ntet-e valamilyen cselekedet�rt. Ez�rt �ll p�rhuzamban az igaz �s a b�lcs. Amelyik gyermek sz�l�k ir�nti k�teless�g vonatkoz�s�ban ezt a b�lcsess�get k�veti, az megtesz minden t�le telhet�t, hiszen a sz�l�k tisztelete Isten nyomat�kos parancsa (Ex 20:12). Ez�rt �rvendezhetnek sz�lei. A 25. vers viszont az �rzelmi r�hat�s kedv��rt (v�. 15–16) ism�tli a gondolatot: „olyan l�gy, hogy �r�lj�n aty�d…”

A 23. vers a b�lcsess�g-igazs�g �rt�k�t hangs�lyozza. Olyasmit v�s�rol az ember, olyasmi�rt hoz �ldozatot, amit �rt�knek tart. Ha elad valamit, az�rt teszi, mert nincs sz�ks�ge r�, vagy mert az �r�ra nagyobb sz�ks�ge van. Az igazs�g (= megb�zhat�s�g, szil�rd kitart�s Isten akarata mellett) meg�ri a velej�r� �ldozatot. Ennek az �ldozatnak egyik fajt�ja az id�s sz�l�k ir�nti k�telezetts�g teljes�t�se. „B�lcsess�g, fegyelmez�s, bel�t�s” ld. 1:2–6.

26–28. Ld. 5:1–6 �s a leselked�sre: 7. r.

29–35. Ha egy modern orvos �s egy k�lt� �sszefog, akkor tudj�k ilyen tal�l�an �s t�m�ren jellemezni a r�szegesked�st. „Az isz�koss�g elleni intelem… a hal�los komolys�got cs�p�s ir�ni�val vegy�ti” (Lamparter). A 31. vers sz�p k�pe a pillanat cs�b�t� volt�t festi. K�s�bb j�nnek a k�vetkezm�nyek. A cs�b�t� lehet�s�g hal�los vesz�lyeket rejt (32). Megjegyzend�, hogy nem mindenest�l �t�li el a h�s- vagy borfogyaszt�st, hanem mindkett�n�l a m�rt�ktelens�get (B�r 9:13; Pr�d 10:16; Zsolt 104:15). Egyik k�vetkezm�ny az elszeg�nyed�s (20–21). A r�szegs�ggel j�r� ingerl�kenys�g �s felel�tlens�g k�vetkezm�nye egy csom� k�r, ami elker�lhet� lett volna. Megbomlik az eg�szs�g �s az �rtelem. A v�gs� fokozat a teljes eltompults�g. Az ember annyira az ital rabja lesz, hogy a cs�m�rrel �s zavaros �lmaival nem t�r�dve, f�l�bred�se ut�n �jra az italt hajszolja. Az eg�sz ott kezd�d�tt, hogy a bor k�v�natosan gy�ngy�z�tt a serlegben!

P�ld. XXIV. R�SZ

P�ld. 24,1–34. A t�relem, b�kess�g �s b�lcsess�g �ld�sai.

1–2. Ld. 3:31–35. A gonoszok k�zell�te m�rgez�.

3–7. Az el�z� k�t vers utal arra a k�s�rt�sre, hogy az igaz megirigyli a gonosz szerencs�j�t. Ezek rablott holmival t�ltik meg h�zukat (1:13). Erre felel a 3–4 vers. Az igazi �p�t�er�: a b�lcsess�g. Ez sz�mol olyasmivel is, amit a bolondok figyelmen k�v�l hagynak: az isteni igazs�gszolg�ltat�ssal. A szil�rd h�z teh�t b�lcsess�gre �p�l (Mt 7:24–28). A 24:5–6-ot v�. 21:22 �s 20:18. A k�z�ss�g dolgaiban �ri�si jelent�s�ge van a b�lcs tan�csnak (11:14). A bolond nem �ri f�l �sszel a b�lcsess�get, ha � sz�lal meg, az csak �rt, �ppen ez�rt hallgasson ott, ahol a k�z�ss�g dolg�t int�zik („kapuban”).

8–9. Azzal igyekszik visszatartani a gonosz gondolkod�sm�dt�l �s cselekedetekt�l, hogy az ilyen ember megb�lyegz� nevet kap az emberekt�l. Idek�v�nkozik kieg�sz�t�s�l: Mt 5:11–12 �s 1Pt 4:14–16. A „v�tek”: c�lt�veszt�s. „A cs�fol�”: ld. 1:20–33.

10–12. A 10. v. sz�veg�t neh�z leford�tani. K�tf�lek�ppen is �rtelmezik: a) arra biztat, hogy a megpr�b�ltat�sok idej�n maradjunk er�sek. b) Nem lehet�nk gyeng�k (ti. a seg�t�sre), amikor m�sokat szorongatnak, mert nem lesz er�nk akkor sem, amikor magunknak lenne r� sz�ks�g�nk. Az �sszef�gg�st tekintve ez a m�sodik magyar�z�si m�d a megfelel�bb.

Isten embere mindenki�rt felel�s. A P�ld tele van olyan ig�kkel, amelyek a b�lcs hallgat�st parancsolj�k. Ezek magyar�zat�n�l hangs�lyoztuk, hogy nem a felel�ss�g al�l val� kib�j�sra jogos�tanak fel (11:14; 12:23). E versek a „Ne �lj!” parancsolat pozit�v megfogalmaz�sa. Nemcsak az a f�ladatunk, hogy felebar�tunkat seg�ts�k, hanem m�g az is, hogy „k�r�t t�l�nk telhet�leg elh�r�tsuk” (Heid K 107 k�rd). Ments, m�gpedig k�sleked�s n�lk�l! V�. Lk 10:25–37; Jak 4:17. Hal�lba hurcoltak�rt k�zbenj�rni kock�zatos dolog. A H�s 4:2; Zsolt 94:3–6 k�pletes �rtelemben a szoci�lis elnyom�st �l�snek nevezi, ezen az alapon gondolnak a magyar�z�k arra is, hogy ig�nkben az elnyomottak�rt val� s�krasz�ll�sr�l van sz�. Ink�bb �gy mondhatn�m: arr�l is.

A feladat neh�z, egyszer�bb �szre sem venni. Ez a sz�rny� kib�v� azonban ellen�nk fordul (Mt 25:41kk.). M�g �nmagunkat is becsaphatjuk, a sz�vek vizsg�l�j�t (15:11; 16:2) azonban nem. 13–14. Tudnunk kell, hogy a r�gi ember – k�l�n�sen a k�zel-keleti – sokkal �dessz�j�bb volt, mint a mai eur�pai. Mag�ban fogyasztotta a m�zet (B�r 14) �s ez k�zmond�sosan finom csemeg�je volt. Amikor a m�zet eml�ti, olyan dologra hivatkozik, amit mindenki egy�ntet�en a legfinomabbnak tartott. Ennek meggondol�sa ut�n vil�gos a hasonlat: �pp �gy a b�lcsess�g a legf�bb a j� l�leknek. Mi�rt? Mert a vil�g �lete nem vakt�ban folyik, ir�ny�t� �rtelem van m�g�tte (3:19; 8:22kk.). Aki b�lcs, ezzel az er�vel, az �r akarat�val �l �sszhangban. Nem ak�rmilyen b�lcsess�gr�l van itt sz�, hanem az isteni b�lcsess�gr�l (ld. Bev.). A vil�g c�lja fel� halad (amikor Isten megfizet, 12 v.) �s csak az �rezheti mag�t biztons�gban (annak rem�nye nem v�gatik ki), aki beleilleszkedik Isten terv�be (15:24).

15–16. Sz�mtalan v�ltozatban visszat�r� mondanival�ja k�nyv�nknek, hogy az igazak sorsa nem mindig j� �s a gonoszok� nem mindig rossz, de v�g�l az igazak j�rnak j�l �s a gonoszok b�nh�dnek. Micsoda vigasztal�s a bajban lev� h�v�knek: az igazak is elesnek, vagyis �rik �ket roskaszt� megpr�b�ltat�sok, nem is ritk�n („h�tszer” = gyakran), de mindannyiszor f�lkelnek! V�. J�b 5:19; Zsolt 37:24. Ez�rt kil�t�stalan a gonoszokra n�zve minden t�mad�s az igazak ellen. „Leselkedni”: mint a ragadoz�, a kedvez� alkalomra v�rva.

17–18. A 20:22 m�r figyelmeztetett, hogy mondjunk le a bossz�r�l. Van annak azonban egy finom, sokszor alig �szrevehet� form�ja: a k�r�r�m. Isten olyan nagyfok� tisztas�got k�vetel az �v�it�l, hogy b�r�i munk�j�nak ilyen megzavar�s�t is b�nteti. B�nteti azzal, hogy szabadon engedi, teh�t �jra hatalomhoz juttatja ellens�g�nket, az tov�bb �rthat nek�nk. A 18. vers teh�t egyszer�en a k�r�r�m b�ntet�s�r�l sz�l.

19–20. ld. 3:31–35. Nem �rdemes haragudni se a gonoszra, mert sorsa �gyis meg van pecs�telve. A „m�cses” ld. 13:9.

21–22. El�sz�r az Urat, azt�n a kir�lyt (t�rv�nyes fels�bbs�get). Ahogy a kett�t egym�s mell� �ll�tja, abb�l l�tszik, hogy a kett�t egy�v� tartoz�nak tekinti. A kir�lyt Isten adja �s a l�zad�ra ketten egy�tt s�jtanak le. Ez azonban m�sfel�l azt is jelenti, hogy a kir�ly csak az �r t�rv�nye szerint uralkodhat. Csak addig �ll az Isten mell� sorolva, addig van annak v�delme alatt, addig k�telez� ir�nta az engedelmess�g, am�g maga is engedelmeskedik az �rnak (ld. 16:10–15). Az �kori Keleten az uralkod�t isten�tett�k. �tl�phetett minden t�rv�nyes megk�t�tts�get �s a vall�s arra volt j�, hogy hatalm�t t�mogassa. Izraelben is az isteni oldalra sorolt�k a kir�lyt (Zsolt 2), de ez itt korl�tozta �t: a t�rv�ny fegyelme alatt �llt �s a vall�s nem engedett n�ki korl�tlan hatalmat (Ill�s, �zsai�s, Jeremi�s harcai). Sajnos, a k�z�pkor a Bibli�ra hivatkozva ink�bb a pog�ny, mint az izraeli f�lfog�st vette �t. – Ezzel a tisztelettel �s ezzel a korl�toz�ssal terjeszti ki az �SZ a kir�lyr�l sz�l� tan�t�st a pog�ny fels�s�gre is: Lk 20:25; R�m 13:4.

23a. M�g egy r�vid kis gy�jtem�ny (23–34) csatlakozik az el�z�ekhez „Ezek is a b�lcsekt�l val�k” c�men (ld. Bev. – Feloszt�s).

23b–26. Megf�leml�tett, megvesztegetett vagy egyszer�en egy erk�lcsileg z�ll�tt t�rsadalomban �l� b�r�s�g k�pe. A r�giek m�g nem ismert�k ezt a fogalmat: a hivatalos hatalommal val� vissza�l�s. Nem hamis�tjuk meg azonban e versek mondanival�j�t, ha ezt is bele�rtj�k. A 24a jogi aktusra, a b�r�s�gi �t�lethirdet�sre utal (17:15). �ld�s �s �tok �sz�vets�gi felfog�s szerint hat�er�k. A 24b–25-ben kil�t�sba helyezett b�ntet�s �s jutalom teh�t t�bb, mint az emberek el�tti becs�let elveszt�se vagy megnyer�se, mert Isten meghallgatja az elnyomottak panasz�t (30:10). Az �szinte sz� – ak�r b�r�s�g el�tt, ak�r n�gyszemk�zt – a gy�ng�d bar�ts�g tette, m�g akkor is, ha els� hall�sra kellemetlen. 27. El�sz�r a keny�rkeres� foglalkoz�s, azut�n a csal�dalap�t�s, el�sz�r a hivat�s, azut�n a szem�lyes ig�nyek. A „h�z�p�t�s” mint csal�dalap�t�s: Ruth 4:11.

28. Ld. 6:19. Itt tal�n �sszef�gg�sben van a k�vetkez� verssel: akkor se tedd, ha a felebar�t azt tette.

29. Ld. 25:21–22.

30–34. A lustas�got k�nyv�nk f�radhatatlanul ostorozza. Itt most az �letb�l vett p�ld�val t�masztja al� mondanival�j�t. Ld. 6:6–11.