P�ld. IX. R�SZ

P�ld. 9,1–18. A b�lcsess�g �s bolonds�g h�v�sa.

El�rkezt�nk a bevezet� r�sz (1–9) v�g�hez. A 10:1-el kezd�dik a hosszabb-r�videbb b�lcs mond�sok gy�jtem�nye. M�gegyszer el�nk adja a v�laszt�s lehet�s�g�t. H�v a b�lcsess�g is, a bolonds�g is. Az, hogy valaki b�lcs lesz-e vagy bolond (j�l rendezi-e be az �let�t vagy sem), d�nt�s k�rd�se.

1–6. A b�lcsess�g gazdag �rn�. J�l meg�p�tett, el�kel� h�zban lakik. A h�t oszlop – �ltal�ban az oszlop – j�m�d� h�zra vall az akkori �p�tkez�si szok�sok szerint; a hetes sz�m egy�ttal a teljess�g jelk�pe is. (A teremt�s h�t napja, h�t�g� gyertyatart�.) Lakom�ja gazdag: lev�gott �llatok, f�szeres bor van el�k�sz�tve. A keny�r, bor, h�s, k�l�n-k�l�n nem magyar�zhat� allegorikusan, de az �telek az �SZ-ben t�bbhelyt jelk�pei a lelki javaknak (�zs 55:1; Jn 6:35). Nem j�runk messze az �r� sz�nd�k�t�l, ha azt mondjuk, hogy a k�vetkez� fejezett�l kezdve j�nnek azok az �tkek, amelyeket a b�lcsess�g ter�tett f�l asztal�ra. Az illem szerint, amikor m�r k�sz a lakoma, kimennek a szolg�k, hogy a hivatalosokat m�gegyszer h�vj�k �s a h�zhoz k�s�rj�k (Eszt 5:4; 6:14; Lk 14:17). A megh�v�s ism�t mindenkinek sz�l (ld. 8:1–11 magy.). Az egy�gy�ek, akik vezet�s n�lk�l nem tal�ln�k meg az �let �tj�t (mert tapasztalatlans�guk miatt a rossz hat�snak engednek) ez�ltal r�l�phetnek a bel�t�s �tj�ra. V�. 1Kor 1:26–27 �s Lk 10:21.

7–12. A cs�fol� az, aki tudatosan elutas�tja mag�t�l a b�lcsess�get (13:1), ti. azt a fajt�t, amit k�nyv�nk k�pvisel (10 v.). Tal�n �ppen az�rt, mert annyira biztos a saj�t b�lcsess�g�ben. Ebben k�l�nb�zik az egy�gy�t�l, aki j� ir�nyban is befoly�solhat�. Az ilyen emberrel neh�z boldogulni (7–8a), m�gis sz�l m�g ennek is a b�lcsess�g h�v�sa. (11–12)! Maga l�ssa k�vetkezm�nyeit, ha nem hallgat r�. A b�lcs ellenben csak �r�l, ha seg�ts�get kap (8b–9). Szinte lem�rhet�k az emberek azon, hogy fogadj�k a figyelmeztet�st. A 10. verset ld. az 1:7–9 magyar�zat�n�l.

13–18. A bolonds�g gondatlan h�ziasszony. Az � h�v�sa is eljut mindenkihez, b�r � ezt nem az illem szerint teszi, mint a b�lcsess�g, hanem h�za el�tt �lve sz�l�tja meg az arra elhalad�kat. Viszont fecseg�, �s j�l l�that� helyen van a h�za. Mindk�t mozzanat olyan, ami a par�zn�kra eml�keztet: 7:11; J�zs 2:15; Jer 3:2; Ez 16:31. Lakom�ja szeg�nyes: keny�r �s v�z. R�besz�l� fecseg�s�vel azonban ezt sokkal k�v�natosabbnak mutatja: �desebb („izgalmasabb, sz�nesebb” – hangzik ma), mert lopott. (A „lopott v�z” kifejez�s lehet utal�s az 5:15kk. k�peire. Az „iv�s” t�bb helyen a szerelmi gy�ny�r�s�get fejezi ki, a lopott v�z teh�t a par�znas�got.) Csak a v�g�n der�l ki, hogy vend�gei csapd�ba estek, mert a hal�l birodalm�ban vannak.

P�ld. X. R�SZ

P�ld. 10,1–32. B�lcs dolog-e j�nak lenni?

Innen kezdve nagyon sok k�l�n�ll� r�vid mond�s sorakozik egym�s mell�. Nagyobb gondolati egys�geket majd csak a k�nyv v�g�n tal�lunk �jra. Ahol lehet, igyeksz�nk a mond�sokat a benn�k lev� k�z�s gondolat alapj�n egy�tt t�rgyalni. Sokszor azonban csak egy-egy k�z�s sz�, vagy a hasonl� hangz�s alapj�n ker�lt egym�s mell� k�t mond�s.

1. „Salamon p�ldabesz�dei” ld. Bev. 1–4 pontja.

A t�rsadalom legkisebb sejtje, annak alapja – sokkal ink�bb mint ma – a csal�d volt a bibliai korban is. A sz�l�k voltak els�renden a nevel�k. �ltal�nos tank�telezetts�g, �r�stud�s nem volt, a gyermek azt vitte mag�val az �letre, amit sz�leit�l sz�beli oktat�s form�j�ban kapott.

2–5. Az igazak p�nz�gyei. Az igazak sz�m�ra a kev�s is t�bbet �r, mert sz�m�thatnak az �r �ld�s�ra. V�gs� fokon az �let�t (�dv�ss�g�t) j�tssza el a gonosz, rossz cser�t csin�l a pillanatnyi nagyobb j�l�t�rt. Az igaz megtanul becs�letesen dolgozni, teh�t nem t�tlen�l v�rja az �ld�st. Ez�rt nem szorul r� a becstelen j�vedelemre sem. Mindent idej�ben! – tan�tja az 5. v. „�talussza”: a m�ly, �ntudatlan alv�s szav�t haszn�lja.

6–7. K�tf�le sors. Az igazakra Isten �s emberek �ld�sa sz�ll (Zsolt 24:5; Deut 33:16), a gonoszokra b�n�k k�vetkezm�nye. Tette v�gs� k�vetkezm�nyeit n�zi a b�lcs! M�g hal�luk ut�n is m�sk�pp emlegetik �ket.

8–9. V�lasztani lehet. Aki az �ldott, a biztons�gos �ton akar j�rni, annak mag�ra n�zve k�telez� er�vel kell elfogadnia az �tmutat�sokat. Ezek sz�m�ra parancs az ige. A 8a ut�n oda�rtend�: ez�rt van biztons�gban. Nagyobb hatalom �ll az igaz m�g�tt, mint amekkora a gonoszok ereje!

10–12. K�tf�le hat�s �rad a k�tf�le �letb�l. Az egyikb�l a ront�s, a k�r; m�r �let�ben a rothad�s illat�t terjeszti. Kacsintgat: vagy titkos jelad�s a cinkos�nak, mik�zben valakivel besz�l �s �gy t�r roml�s�ra (6:13), vagy a k�r�r�m kifejez�se (Zsolt 35:19) �s �gy okoz f�jdalmat. M�g az esetleges m�s l�tszat, bar�ts�gos szavak m�g�tt is (11b) gonoszs�got rejteget. Az igaz viszont �leter�ket �raszt maga k�r�l, azokat az er�ket, amib�l maga is �l. A harag, visz�lyok l�ncolat�t csak a megbocs�t� szeretet tudja elv�gni. A megbocs�t�s, mint eltakar�s: Jak 5:20; 1Pt 4:8. A szeretet az „eltakar�”: 17:9; 1Kor 13:7.13–14. A b�lcsess�g (ld. Bev. �s 1:2–6) az a tudom�ny, hogy valaki mindig a j�t, a hasznosat teszi. Aki egyszer befogadta, tettei �s szavai ezt t�kr�zik. „Elrejtik”: nem a m�sok el�l val� eldug�s a sz� �rtelme, hanem, mint valami kincsnek (2:1; 7:1), a meg�rz�se, biztos helyen tart�sa. N�luk mindig megtal�lhat� a b�lcsess�g. M�g teh�t a b�lcsek e bels� ir�ny�t�s szerint j�rnak, az eszteleneket bottal kell terelni.

15–16. A vagyonr�l. A 15. v. helyes �rtelmez�s�hez ismern�nk kell l�trej�tt�nek folyamat�t (ld. Bev. – n�pi b�lcsess�g). Els� fele �n�ll� mond�sk�nt �lt. Hozz�kapcsoltak egy kieg�sz�t�st, ezzel k�lt�i form�t adtak neki. Tartalma: re�lis t�nymeg�llap�t�s egy nem �ppen erk�lcs�s t�rsadalmi jelens�gr�l. De egy ilyen r�vid mond�s az igazs�gnak egy-egy von�s�t villantja f�l; �gy vers�nk is egyoldal�. Ezt bizony�tja, hogy ugyanezt a meg�llap�t�st m�shol (18:11) m�s folytat�ssal m�sk�pp fejlesztett�k tov�bb. Amott az igazs�gnak m�r m�sik mozzanat�t kapjuk (ez az er�ss�g csak �gyv�lt). Ugyanerr�l a t�m�r�l van mondanival�ja a Pr�d 7:12-nek, v�g�l fejezet�nk 29 v.-e megmondja, mi az igazi er�ss�g. A vagyon: eszk�z. Ugyanazt lehet k�tf�lek�ppen haszn�lni (er�, tudom�ny, technika, atom). A b�lcs asszony j� anyagi �rz�kkel pl. csal�dja biztons�g�t �s a sz�k�lk�d�k seg�t�s�t szolg�lja. (31:24–30) V�. Jak 4:3.

17. A fegyelem az�rt sz�ks�ges, mert ami j�, nem mindig k�zvetlen�l kellemes. Pl. 2. v.: A gonosz szerzem�ny pillanatnyilag kellemes, a v�ge hal�l. A fegyelem: lemond�s valamilyen c�l�rt. 18–21. A besz�dr�l. Sz�nez�st: szennyezetlen, ez�rt �rt�kes. Az igaz: ajkaival m�sokat legeltet; a ny�jat megfelel� legel�re vezetni �letfelt�tel Palesztina v�ztelen pusztas�gain; vagyis az �letb�l olyan sokat kapott, hogy abb�l m�soknak is jut (a b�lcsess�g �letforr�s 10:11; �letfa 6:23). Ellenben a balg�nak olyan kev�s van, hogy mag�nak sem el�g, meghal. A b�lcs, �rtelmes, balga, esztelen stb. minden�tt erk�lcsi �s nem �rtelmi kateg�ri�k.

22–23. Kinek mi a gazdags�g? A b�lcsnek: az �r �ld�sa. Egyr�szt az�rt, mert kez�ben vannak az anyagi er�k, �ld�sa olyan, hogy nem szorul kip�tl�sra (Zsolt 127:2). M�sr�szt az�rt, mert �ld�sa, a vele val� kapcsolat, ami maga az �let, t�bbet �r minden anyagi boldogul�sn�l (Lk 12:13–21). A 23 �rtelme: egyiknek ez a gy�ny�r�s�g, m�siknak az. Sz�rny� �tok od�ig romlani, hogy a b�n legyen az �r�m, nagy �ld�s, ha a l�nyem eg�sze igent mond, „�lvezi” a j�t.

24–25. �s 27–30. Melyik biztons�gosabb? F�ldi hat�rok k�zt n�zve: gonosznak lenni (Zsolt 73:1–16). Azt is felhaszn�lhatja �rv�nyes�l�s�hez, amit az igaz nem. Az �letnek azonban nemcsak egyetlen val�s�ga az, ami ezek k�z�tt a hat�rok k�z�tt van (Zsolt 73:17kk.). Ez�rt tesz v�gig az eg�sz fejezet, s�t az eg�sz k�nyv egyenl�s�gjelet a b�lcs �s az igaz k�z�. A gonoszs�g: bizonytalans�g (Zsolt 1:4–6). Az igaz az �r�k fundamentumra �p�t. A 29-et v�. a 15-r�l mondottakkal. Ha egy n�p nemzed�kr�l nemzed�kre aty�i f�ldj�n lakik, ez a zavartalan biztons�g jele. �gy lett Izrael sz�m�ra Isten �ld�s�nak a jelk�pe az �g�ret f�ldj�n val� lak�s (Ex 20:12; Zsolt 37:3.11.29. �tmegy az �SZ-be is: Mt 5:5), a b�ntet�s� pedig az onnan ki�zet�s (Ez 33:23–29). Az igaz soha – az eredeti sz�veg szerint: �r�k�s �rv�nnyel – nem inog meg. „F�ldj�r�l”, Isten �ld�sainak sz�nhely�r�l nem mozd�tj�k el a viharok.

26. Nemcsak kics�folja a lust�t, �v is t�le.

31–32. A sz�j is k�tf�le. A 31. f�hoz hasonl�tja �ket. Az igaz z�ldell, hajt, vagyis �let van benne �s �letet �raszt, a m�sik sorsa kiv�gat�s: Az egyik j�hat�s�, a m�sik k�ros (32).

P�ld. XI. R�SZ

P�ld. 11,1–31. Maradand� �rt�kek.

1. A hamis m�rt�k alkalmaz�sa olyan b�n; ami emberi szemek el�tt ritk�n j�n napvil�gra. Elk�vet�j�re ink�bb hasznot szokott hozni, mint bajt. De az �r ezt is l�tja �s nyilv�n megj�n a b�ntet�se. �pp ez�rt alkalmas bevezet� ez a mond�s a k�vetkez� versekhez, ahol arr�l van sz�, hogy a gonoszoknak m�s a sorsa, mint amit r�vid t�von gondolkoz� sz�m�t�suk f�lt�telez.

2–8. K�tf�le sors. Tipikus p�lda erre r�gt�n a 2. v. D�lyf�s az, aki f�l�be helyezi mag�t az embereknek, de �pp ezzel ker�l – al�juk. A feddhetetlens�g olyan biztosan vezet, mint p�sztor a ny�j�t. A harag napja a v�gs� lesz�mol�s napja (Zof 1:18; Ez 7:19) a 3. v. m�sodik fel�ben a hal�l �ll vele p�rhuzamosan. Ezen a napon �trendez�dnek az �rt�kek. Haszontalann� v�lik, amit eddig legf�bbnek tartottak (10:2; Zsolt 49:6–10.17–18), ellenben megment az igazs�g, aminek a f�ldi �letben nem mindig van megfoghat�, lem�rhet� haszna. Az gondolkozik teh�t b�lcsen, aki ennek a napnak a szemsz�g�b�l gondolkozik �s erre n�zve gy�jt maradand� �rt�keket. Az igazs�g �tegyenget� (gondoljunk a r�gi vil�g g�r�ngy�s �tjaira!) az �letben, b�r az igaz igenis juthat szorults�gba (8); de a v�ge a fontos: kimenek�l. Helycsere k�vetkezik a v�g�n.

9–14. K�tf�le hat�s a k�z�ss�gre. K�nyv�nknek ebben a r�sz�ben k�l�n�sen sok mond�s egyszer�en kijelent�, t�nymeg�llap�t�. Az �r�k, �ssze�ll�t�k c�lj�t tekintve azonban ezek is intelmek. �gy pl. a 9-ben k�t intelem is van: �rizkedj az ilyen embert�l! L�gy igaz. „Ismeret�k”: „Az igaz, aki hallgatni is tud, de a megfelel� sz�t is tudja mondani, �s mindig igazs�gszeret�, minden neh�zs�gb�l megszabadul” (B. Gemser). Az igazs�g a k�z�ss�g �ltet� ereje, az igazb�l er�k �radnak (10–11). A hallgat�s (12–13) �s a hely�n mondott sz� is (14) a k�z�ss�g fenntart�ja. Az �ltet� sz�t kimondani felel�ss�g!

15. Ld. 6:1.

16. A der�k asszony (31:10–33) az igazi kincs! A vers �ltal�ban is f�lh�vja figyelm�nket a helyes �rt�kel�sre a szellemi �s anyagi kincsek k�z�tt. Az egyik l�ny�nek sz�ps�g�vel tiszteletet, a m�sik k�ls� er�szakkal szerez vagyont.

17–21. Mindenki �nmag�nak �rt vagy haszn�l. Saj�t lelk�vel = �nmag�val. „Szeretet”: sz�vets�gi h�s�g. Isten sz�vets�get k�t az emberrel. Ennek megtart�sa: Isten r�sz�r�l kegyelem, az ember r�sz�r�l Isten parancs�nak megtart�sa. Ember �s ember k�z�tt: h�s�g, szeretet, az Isten akarat�nak megfelel� viselked�sm�d. A szeretet embere: Isten kegyelm�ben gy�kerezik, embert�rsaival ennek megfelel�en b�nik. – „Hazug” kereset: hamis, megb�zhatatlan. „Igaz” b�r: megb�zhat�, �lland�. A h�ber szavak kett�s jelent�se �s az a t�ny, hogy �ppen ezeket a szavakat v�lasztott�k a kereset, b�r jelz�j��l, m�ly igazs�got fejez ki. A hamisan keresett b�r hamis a gazd�j�hoz, cserben hagyja. A megb�zhat� ember megb�zhat keresm�ny�ben, mert a vil�gban erk�lcsi rend �rv�nyes�l. Nem hagy k�ts�get: az �R az, aki erre a rendre f�l�gyel.

22. Aranykarika: korabeli el�kel� �kszer (Gen 24:47; �zs 3:21; Ez 16:12). A „j��zl�s” jelenti m�g: k�r�ltekint�s, tapintat (pl. 1S�m 25:33); eszt�tikai, szellemi �s erk�lcsi �rtelemben a j� v�laszt�s�nak a k�pess�g�t. Er�s k�ppel h�vja f�l figyelm�nket a l�tszat �s tartalmass�g k�zti k�l�nbs�gre.

23–31. Az igazs�g �ltet, a gonoszs�g puszt�t. Az igazak olyasmire v�gynak, ami megegyezik az erk�lcsi j�val – ez�rt amit el�rnek, a v�g�n t�nyleg j� lesz nekik. Amit a gonoszok rem�lnek, az � szem�kben term�szetesen nem rossz, de v�g�l is az Isten haragj�t h�vja ki ellen�k (23). A boldogs�g vagy boldogtalans�g egyik forr�sa, hogy mire tartjuk a vagyont (24–27). Rabj�v� lenni �rtelmetlens�g, mert a) Isten az anyagiaknak is ura; nem a mi �gyesked�s�nk, hanem az � �ld�sa szerint n� a vagyon. b) Aki nincs vagyon�hoz k�t�zve, hanem azt j�ltev�sre haszn�lja, bels�leg gazdagodik. A szeretet, megbecs�l�s l�gk�re �d�t� a l�lekre. c) Akinek a vagyon a mindene, elszigetel�dik az emberekt�l, a k�ls� vir�gz�s vigasztalan siv�rs�got takar. A gabon�val val� spekul�ci� k�l�n�sen rosszterm� vagy h�bor�s �vekben hajtott nagy hasznot a gazdagoknak, a szeg�ny n�p rov�s�ra. (Feketepiac!) Aki a j�ra t�rekszik, tulajdonk�ppen Isten j�tetsz�s�t keresi (27), ez viszont egyenl� az �ld�ssal, �lettel, boldogs�ggal (8:32; 12:2.12). Aki a gazdags�gban b�zik, vagyis abban, amit a vil�g ny�jtani tud, lehullik, mint a pusztul� f�nak a levele. Ezzel szemben az igazak virulnak, mert gy�ker�k az �ltet� elemig ny�lik. Istenre van sz�ks�g�nk (28). Az �let m�s ter�letein is vissz�j�ra fordul, ha valakit elvak�t egy szenved�ly. A csal�d(h�z) sz�tz�llik, ha valaki zsarnoka lesz neki, vagy f�sv�nys�ge miatt szenved h�zn�pe. Val�sz�n�leg ez ut�bbira vonatkozik vers�nk, tekintve, hogy az el�z� versekben a kapzsis�gr�l volt sz�. Az �gy el��ll� rideg l�gk�r visszahat el�id�z�j�re, a kedvetlen munka anyagi kihat�sai is mutatkoznak (29). A sz�l: a haszontalan, muland�, semmit�r�. Az �let f�ja az Istent�l sz�rmaz� �let �si szimb�luma. Az igazat igazs�ga �lteti, s�t m�soknak is �ltet�j�v� v�lik. Az utols� vers �ltal�nos fogalmaz�sa az �r cselekv�s�re utal.

P�ld. XII. R�SZ

P�ld. 12,1–28. K�tf�le magatart�s – k�tf�le sors.

1. Ld. 10:17.

2–3. A gonosz �s az igaz sors�nak szembe�ll�t�sa. „B�n�snek tartja”: az eredetiben az a kifejez�s �ll, amit akkor haszn�ltak, ha a b�r�s�g valakinek az �gy�t megvizsg�lta �s az illet�t b�n�snek nyilv�n�totta (Ex 22:9). Az�rt nem biztos a gonosz �lete, mert az �r b�n�snek tal�lja. Nagy vihar ingathatja meg a f�t gy�ker�ig, vagy (foly�parton) v�z moshatja al�! Az igaz biztos�tva van a k�ls� behat�s ellen, mert sorsa az �rt�l f�gg.
4. A der�k asszony kifejez�st ld. 31:10 le�r�s�t 31:10kk. Sok f�gg a h�zass�gban az asszonyt�l. V�lhat d�sz�re, m�lt�s�g�ra, de lehet megront�ja is.
5–6. A kimondott sz� hatalom. A gonoszokkal szemben val� �vatoss�gra h�v f�l. A sz�nd�k l�thatatlan, ez�rt vigy�znunk kell az emberekkel. Nem tudjuk, szavaik mit takarnak. K�lt�i megszem�lyes�t�s: a besz�d v�rszomjas. Val�j�ban a besz�l�.
Az igazak besz�de szabad�t� er�. Nem vil�gos, hogy az „�ket” kire vonatkozik. Tal�n saj�t magukat mentik meg, mert igazak l�v�n, Isten oltalma alatt �llnak. Tal�n azokat, akiket a gonoszok bajba juttattak.
7. Sokszor visszat�r� probl�ma: Mi�rt megy j�l a gonoszok dolga �s szenvedhetnek az igazak? Vers�nk felelete: ez az �llapot nem v�gleges; hosszabb t�von j�n el a kiegyenl�t�d�s. Mt 7:24–27.
8. Ez a vers viszont az emberek el�tti jutalomr�l besz�l.
9. Van aki a l�tszatra ad, van aki a val�s�gos j�l�tre.
10. A vers els� fel�hez oda�rtend�: Mennyivel ink�bb j�l b�nik embert�rsaival! Az �llatokkal szembeni magatart�sra ld. Deut 25:4; Zsolt 104:17–24; J�n 4:11.
11. Lehet becs�letesen dolgozni �s lehet az er�s tev�kenys�g l�tszat�t keltve nem csin�lni semmit, illet�leg nem csin�lni semmi hasznosat, a tev�kenys�g c�lj�t elhib�zni.
12. A gonoszok vad�szh�l�ja: az a t�rekv�s�k, hogy �rtsanak �s b�n�s nyeres�gre tegyenek szert az igazak megk�ros�t�s�val. Az igazak viszont az �r v�delme alatt �llnak. „Gy�keret”: a hasonlat a szil�rdan �ll� f�r�l van v�ve.
13–14. V�. Gal 6:7. Az ajkak h�tlens�ge: R�galmaz�s, hamistanuz�s, k�tsz�n�s�g. Ha ezzel �rtanak is a gonoszok („veszedelmes csapda”) az igaz ebb�l v�g�l megmenek�l. V�g�l is mindenkit becs�letess�g szerint �rt�kelnek.
15–16. Senki nem olyan b�lcs, hogy m�sok tan�csa ne lehetne seg�ts�g�re. A b�lcsek tudj�k ezt igaz�n �s �gy jutnak �lland�an el�bbre. A b�lcsess�ghez hozz�tartozik a meghallgat�s, de a hallgat�s m�v�szete is.
17–19. �s 22. T�bb mint sz�z mond�s foglalkozik k�nyv�nkben a nyelvvel ill. ajkakkal, teh�t a besz�ddel. Veszedelmes, nehezen ellen�rizhet� hatalom (Jak 3:1–12), sebezhet – meggondolatlans�gb�l, sz�nd�ktalanul is – �s gy�gy�that. Az elrep�l� sz� a muland�s�g jelk�pe; m�gis, ha ajkunkat az �r�kk�val� �rt�k (igazs�g) szolg�lat�ba �ll�tjuk, ez�ltal mintegy az �r�kk�val�s�gban osztozik. Lehet�s�g a v�laszt�sra: puszt�t� er�k sodr�ba, vagy �ltet� (mert Istent�l sz�rmaz�) er�k �ramk�r�be kapcsol�dunk-e. Egy ilyen eszk�z, amivel ide vagy oda kapcsol�dhatunk, a sz�j.
20. Aki �rt – rosszat kov�csol – abban tal�l kiel�g�l�st, hogy maga alatt �rzi a m�sikat. Ez siv�r tartalom, m�rgez� gazd�j�ra is. Csal�rd: ti. �nmag�t csapja be, aki �gy tesz. A b�kess�g a h�berben a teljess�get, anyagi-szellemi kiegyens�lyozotts�got is jelenti („b�kebeli �llapotok”). Akik erre seg�tenek m�sokat is (tan�csolnak), maguk is r�szes�v� lesznek ennek a harm�ni�nak.
21. Summ�z� meg�llap�t�s, kieg�sz�tend� azonban a 7-ben foglaltakkal. V�. 3:5–8. magy.
22. Az okos nem dicsekszik okoss�g�val, de term�szetesen elmondja ott, ahol sz�ks�ges (11:14). A butas�g leplez�s�re egyetlen m�dszer a hallgat�s.
24.27. A szorgalmasok keze: a szorgalmas kez�ek. A szorgalmasok fokozatosan el�rejutnak. A szorgalmasok �n�ll�s�g�vaI szemben a lusta al�rendelt helyzetbe ker�l, ahol k�nyszer�tik a munk�ra (robot = k�nyszermunka). A 27a g�ny.
25. V�. 4:20–27 magy. Ha a sz�v rossz t�lt�se �ltal�nos leverts�get okozhat, a j� sz� csod�t tehet. Gy�gy�t azzal, hogy az alapbajt sz�nteti.
26.28. Az igazs�g vagy gonoszs�g, b�lcsess�g vagy bolonds�g v�g�l is �let vagy hal�l k�rd�se. Isten �t�lete nem tagadhat� ki a vil�gb�l.
P�ld. XIII. R�SZ

P�ld. 13,1–25. �ltet� �s puszt�t� er�k.

1. Fegyelem ld. 1:2–6. A cs�fol�: aki tudatosan (cinikusan) v�lasztja a rosszat.
2. Ld. 12:13–14.
3. Ism�t a besz�d. A fegyelem ezen a t�ren egyenesen �letment� lehet.
4. Ha valaki nem �ri el, ami ut�n v�gyakozik, annak oka az, hogy nem dolgozik meg �rte. A becs�letes munka �ld�sa nem marad el. Term�szetesen itt a re�lis v�gyr�l van sz�, a sz�ks�glet kiel�g�t�s�r�l. 5–6. Az igaz �s a b�n�s. Az egyik mond�s a k�tf�le magatart�st jellemzi �s egy�ttal arr�l sz�l, hogy a b�n�sre magatart�sa sz�gyent hoz, teh�t bizonyos �rtelemben m�r mag�n hordja a b�ntet�s�t. A m�sodik mond�s a k�tf�le k�vetkezm�nyt mutatja be: egyik az �let, a megment�s er�ivel �ll – kapcsolatban, teh�t ezeket �rasztja, a m�sik a pusztul�st.
7–8. Szeg�ny-gazdag. Az els� mond�s k�tf�le viselked�sm�dot jellemez: a m�sodik a b�lcsebb. Az �let azonban t�bbet �r, mint a gazdags�g �s lehet olyan eset, hogy a gazdags�got kell odaadni, hogy menthess�k az �let�nket – mondja a m�sodik mond�s. A szeg�nynek annyiban nyugodtabb az �lete, hogy nem kell remegnie tulajdona elveszt�s��rt, �t nem lehet vagyonelkobz�ssal fenyegetni. Rabl�knak �s �nk�nyuralkod�knak egyar�nt c�lpontja, volt a gazdag. Az ut�bbiakt�l sokat kellett nyelni�k a gazdagoknak, ha el akart�k ker�lni, hogy azok �r�gy�t tal�ljanak a fej- �s j�sz�gveszt�sre. 9. „A f�ny az �let jelk�pe (J�b 3:20; 16; Zsolt 49:20; 56:14; J�b 33:30; Zsolt 36:10) �s a boldogs�g� (J�b 22:28; �zs 9:1–2; 30:26; Zsolt 97:11), az �g� l�mpa a lakott lak�s jele, a zavartalan, boldog csal�di �let k�pe (2S�m 21:17; 1Kir 11:36; 15:4; 2Kir 8:19; Zsolt 132:17; J�b 29:3); abban a lak�sban, ahol m�r nem �g a l�mpa, kihalt a csal�d; a kialv� vagy kihunyt l�mpa ez�rt a szerencs�tlens�g �s rem�nytelens�g jelk�pe (20:20; 24:20; J�b 18:5–6; 21:17).” B. Gemser utols� meg�llap�t�s�hoz az id�zett helyek alapj�n m�g hozz�tenn�m: �s az isteni b�ntet�s�. „A k�t kifejez�s: „vil�goss�g” �s „m�cses” bizony�ra sz�nd�kosan vannak itt megv�lasztva, hogy kifejezz�k az ellent�tet az igaz isteni b�lcsess�g �s a gonosz emberi okoss�g k�z�tt” (Fritsch).
10. A kev�ly megs�rt�dik a j�tan�cs�rt – visz�ly t�mad. Aki elfogadja, az b�lcs �s a j�tan�cs �ltal m�g b�lcsebb lesz.
11. Ahogy megszerzik a vagyont, aszerint lesz �lland�.
12. A sz�v itt az eg�sz szem�lyis�get jelenti. Az �let f�ja: e sorok le�r�sakor m�r t�bb ezer �ves szimb�lum az �kori keleten; �leter�, valami olyan �let, ami t�bb, mint puszta l�tez�s.
13–16. �let – hal�l. „Ige, parancsolat”: Az �r t�rv�nye (Deut 30:11–14). „Parancs”: ld. 4:1–5 magy. Aki z�logot ad, annak egyszer fizetnie kell, vagy elv�sz a z�log; aki hallja �s semmibe veszi az ig�t, egyszer majd teljes l�ny�nek elveszt�s�vel fizet �rte. F�lni: h�dolattal tisztelni (istenf�lelem 1:7). Jutalm�t veszi: ugyanaz a sz�gy�k, mint a „b�ke”, ami kiteljesedett, hi�nyt nem szenved� �letet jelent. Tan�t�s: 4:1–5. A 14:27 ugyanazt mondja az �r f�lelm�r�l, mint ami itt a b�lcsek tan�t�s�r�l �ll. Az �let forr�sa; ahol ezt a hasonlatot le�rt�k, egy-egy v�ros l�te sz�szerint egy forr�shoz volt k�tve. Isten a vil�g teremt�je, az �let megalkot�ja. Az �l, aki ebb�l a forr�sb�l mer�t. A hal�l t�rei: a hal�l megszem�lyes�tve, mint egy vad�sz, aki csapd
�kat �ll�t. Az okos ember a parancsolatok megtart�sa �ltal az �let �tj�t v�lasztja.
17. Az �korban a postaforgalom sokkal kezdetlegesebb volt, mint manaps�g. Volt ugyan m�g diplom�ciai levelez�s is, de sok �zenet csak sz�ban ment. Sok m�lott a k�ld�ttek h�s�g�n, �gyess�g�n (22:21; 25:13). Egyiptomban egyenesen tant�rgy volt a megbizat�s helyes elint�z�se. �gy ker�lt�k ilyen t�rgy� mond�sok a b�lcsess�girodalomba, amelyek �ltal�nos�tva mindenfajta f�ladat h�s�ges teljes�t�s�re intenek.
18. Egyr�szt a fegyelmez�s elfogad�sa, m�sr�szt �nfegyelem n�lk�l komoly eredm�nyt nem lehet az �letben el�rni (1:2–6). A hit�letben sem. Nagy felel�ss�g ez a sz�l�k�n, nevel�k�n.
19a. Ld. 12.
19b. Balgatagnak kell lenni ahhoz, hogy valaki a rosszt�l val� elt�voz�st ut�lja. A vers k�t fel�nek kapcsol�pontja a k�v�ns�g – ut�lat ellent�t.
20–25. �jra meg �jra visszat�r� gondolata k�nyv�nknek, hogy az b�lcs igaz�n, aki Isten �tj�t v�lasztja. Az ilyen ember �s le a val�ban biztos alapokig. B�lcsess�ge abban van, hogy a l�tsz�lag biztos helyett (amit a gonoszok v�lasztanak) az igaz�n biztost v�lasztja. A felsz�ni hull�mz�s m�g�tt ui. ott van Isten igazs�gos korm�nyz�sa. Pillanatnyilag t�rt�nhet akarat�val ellenkez�. B�r a term�szet �gy van berendezve, hogy mindenkinek, m�g a szeg�nynek is, b�ven jutna �lelem, de a t�rsadalmi igazs�gtalans�g miatt sokan nyomorognak, s�t elpusztulnak, munk�juk eredm�nye a gonoszokhoz v�ndorol (23). De Isten gondoskodik a kiegyenl�t�sr�l. Ez�rt azonos�tja k�nyv�nk minden�tt a gonoszokat a bolondokkal. Az okos a j�v�vel sz�mol. A b�n�s�k vagyona az igazak� lesz, szinte az igazak sz�m�ra van n�luk elt�ve (20–22). Ez�rt kell annak, aki az �let �tj�n akar j�rni, a t�rsas�g�t nagyon gondosan megv�logatnia (20). �jsz�vets�gi kitekint�sben: a k�z�ss�g, az egyh�z fontoss�ga. Persze, valami g�g�s elk�l�n�l�sre nem ad jogc�met ez az ige; csak arr�l van benne sz�, hogy kiknek a hat�sa alatt �llunk. Mivel a kiskor�ak nehezen ismerik f�l ezeket a m�ly t�rv�nyszer�s�geket, ink�bb a felsz�n cs�b�tja �ket, ez�rt nagy a nevel� felel�ss�ge s ez�rt nem hi�nyozhat a nevel�sb�l a szigor (24. v�. 18).
P�ld. XIV. R�SZ

P�ld. 14,1–35. B�lcs magatart�s – �nfegyelem biztons�g.

1. Az eredeti sz�veg gondos vizsg�lata azt mutatja, hogy „az asszonyok” t�ved�sb�l ker�lt a sz�vegbe. „A b�lcsess�g �p�ti…” volt az eredeti. A b�lcsess�g �p�t�, a balgas�g rombol� er�.

2. A hit �s az erk�lcs szorosan �sszetartoznak. A cselekedetekb�l k�vetkeztetni lehet, hogy valaki milyen viszonyban van az �rral. Az erk�lcs hit n�lk�l nem el�g.

3. A bolond besz�d�vel �nmag�nak �rt. Ld. 12:17–19.22–23.

4. J�lt�pl�lt �llat�llom�ny: tele cs�r – okos gazd�lkod�s: haszon. Ld. 31:19kk. magy.

5. Ld. 12:17. Intelem: l�gy igaz tan�. Ex 20:16.

6–9. A b�lcsess�gre eljut�s nem �rtelmi, hanem lelk�leti k�rd�s, az istenf�lelemmel kezd�dik. A cs�fol� az, aki �ppen ezt utas�tja el mag�t�l (1:7; 2Tim 3:7). V�. 13:20–25 magy. „Alattomoss�g” (8. v.): megcsalja �nmag�t �s m�sokat.

10. Az ember v�gzetesen egyed�l van. „M�ltatlan”: megfelel�bb ford�t�s: „Idegen”. Isten az, aki ismer minket (Zsolt 139:1) ez�rt a mag�nyoss�g csak f�lfel� t�rhet� �t (1Kir 8:38–39). J�zus meg�rt� szeretete (Zsid 4:15) �ltal t�rik �t v�zszintesen is ez a fal (R�m 12:15).

11–12. Ld. 12:7 �s 3:5–8. Figyelmeztet�s, hogy �lland�an az ige vezet�se alatt j�rjunk, nyitottak legy�nk. M�g a h�v� �rtelem sem tal�lja el mindig (N�th�n 2S�m 7:3–12) Isten akarat�t.

13. Az ember kiismerhetetlen. Nem minden �r�m hatol le a l�lek m�ly�ig, csak a teljes �r�m (Zsolt 16:10). �r�m�nk nem �lland�.

14. �tjaival: cselekv�sm�dj�val, s�t ford�thatn�nk szabadon: cselekedeteivel. El�gedett: azzal lakik j�l, azzal lesz tele. Ahogy cselekszik, aszerint fizettetik meg a j�nak is, rossznak is.

15. Az egy�gy�ek b�ne: v�logat�s n�lk�l elfogadnak mindent, ahelyett, hogy a j� befoly�snak igyekezn�nek magukat kitenni (ld. 1:4.22). Az okos megvizsg�lja, hova l�p, nem b�n�s �t-e az. L�gy �vatos, sz�molj a k�vetkezm�nyekkel!

16. Ugyanezt a gondolatot viszi tov�bb.

17. A harag k�t megnyilv�nul�si form�ja ellen �v: a hirtelen harag bolond cselekedetre ragadtat, eredm�nye legjobb esetben is sz�gyen. A hideg, kisz�m�tott, tervszer� (ezt jelenti az eredetiben a „fondorlatos”) bossz� gy�l�ltt� tesz.

18. „Egy�gy�” ld. 15. „�r�k�lnek”: sorsuk, oszt�lyr�sz�k lesz. Aki nem v�logatja meg, kit �s mit enged mag�ra hatni, az bolond lesz: elvakul �s nem tudja f�lismerni azt, ami sz�m�ra j�.

19–22. A 20. vers keser�en re�lis t�rsadalmi megfigyel�s (De: �zs 61:1). A javak eloszt�sa nem is mindig igazs�gos, de helyre �ll az igazs�g (19 v. ld. 12:7). Az alamizsn�ra les� koldusok �lltak a kapuban (Lk 16:20). Az a boldog, aki a jelens�gek m�g�tt f�lismeri Isten igazi akarat�t �s szereti azt, s�t seg�ti (k�ny�r�l), aki megal�zott helyzetben van. Aki ezt nem teszi, v�tkezik. A 21. teh�t helyesb�ti, kieg�sz�ti erk�lcsi szempontb�l a 20-at. �pp az igazs�g j�v�beli �rv�nyes�l�se miatt az kov�csol mag�nak j� j�v�t, aki erk�lcsileg t�k�letes. A „h�s�g �s igazs�g” kifejez�st ld. 3:3–4 magy.

23. A szorgalomra h�v f�l, term�szetesen kieg�sz�tend�: 10:22.

24. A b�lcs j�l haszn�lja vagyon�t, neki korona. A buta gazdagon is csak buta marad.

25. Ld. 12:17 �s 14:5.

26–27. Az �r f�lelme (ld. 1:7), biztons�g az embernek �s ezt adhatja gyermekeinek. Az istenf�lelem �s b�lcsess�g k�z�tti szoros �sszef�gg�sre mutat, hogy a 27 az istenf�lelemr�l mondja ugyanazt, amit a 13:14 a b�lcs tan�t�s�r�l. A kifejez�sek magyar�zat�t ld. ott.

28. Intelem az alattval�knak: �lljanak a vezet�k m�g�, hogy a k�z�ss�g vir�gozhasson. Intelem a vezet�knek: a k�z�ss�g jav�n dolgozzanak. Ez szolg�l nekik is dics�s�g�kre.

29. Ld. 17. Az �nfegyelem hi�nya sz�gyent hoz.

30. �jabb szempont a 4:20–27 �s 12:25-h�z. A harag rombolja a haragv�t, szel�ds�g gy�gy�tja a szel�det.

31. Minden ember Isten teremtm�nye. Isten nem k�v�l�ll�k�nt n�zi a t�rsadalmi folyamatokat. A h�v� ember felel�ss�ggel vesz r�szt a vil�gi �letben.

32. Egy olyan er� van, ami a hal�llal szemben is gy�ztes: az igazs�g ereje. Aki Istenhez kapcsolja �let�t, az nemcsak f�ladatot kap (ti. hogy igaz emberk�nt viselkedj�k), nemcsak �ldozatot kell ez�rt hoznia (lemondania mindarr�l, ami erk�lcsileg rossz), hanem r�szt kap az �ltet� er�b�l (4:13.18.22; 5:6; 6:23; 8:35; 10:2.11.16; 11:4.19; 12:28; 13:14; 14:27).

33. M�g a „bolondok” sz�v�ben is van bizonyos fog�konys�g az isteni b�lcsess�g ir�nt, ann�l nagyobb a b�n�k, ha elvetik.

34. Az igazs�g nemcsak az egy�n (32), hanem az eg�sz k�z�ss�g sz�m�ra �letforr�s. Isten Izr�elt v�lasztotta ki, hogy n�pe legyen �s igazs�got cselekedj�k; ez a mond�s azonban hat�r nyit�s is. B�rmely n�pet felmagasztal az igazs�g cselekv�se.

35. �gy cselekszik az ide�lis kir�ly (ld. 16.10–15.). Felsz�l�t�s a vezet�knek: �rdem�k szerint m�lt�nyolj�tok a beosztottaitokat. Felsz�l�t�s �ltal�ban: b�lcs viselked�sre.

P�ld. XV. R�SZ

P�ld. 15,1–33. F�lfel� vagy lefel� vezet� �t.

1. Az isteni b�lcsess�gnek (1:2–6) �jabb oldala. 2. Nem el�g az ismeret. Meg kell tanulni azt j�l haszn�lni, helyes id�ben, okos szavakkal alkalmazni. Ahol viszont nincs bel�l semmi j�, onnan nem is v�rhat� m�s, csak rossz.
3. Akkor is, ha a l�tszat m�st mutat, ha ez a n�z�s titkon van (Mt 6:4.6.18).
4. A gy�gy�t� nyelv ld. 12:25. Az �let f�ja: a boldog �let �si szimb�luma. A vers m�sodik fele az ellent�t erej�vel h�zza al� a mondanival�t.
5. Ld. 10:17.
6. Az igaz h�z�ban kincs van, ez a vers els� fel�nek �rtelme. Az igaz szerzem�ny maradand�. A gonosz szerzem�nyen �tok van (12:7; 13:22).
7. Kit�l �rdemes tanulni? A b�lcsek ismeret�b�l m�g m�soknak is jut. A b�lcsess�g a sz�vben van, innen mer�t az ajak.
8–9. Az Izrael k�r�l �l� n�pek vall�s�ban nem f�gg�tt �ssze egy�rtelm�en a vall�s (cerem�ni�k, isteneknek bemutatott �ldozat) �s az erk�lcs. Olyan gondolat ez, amely Isten n�pe k�r�ben is k�s�rtett. S�t azt gondolt�k, hogy gazdagabb cerem�ni�k, t�bb im�ds�g j�v� teszi a b�n�ket. Ma is k�s�rt: „leim�dkoz�s, le�rvacsor�z�s”. A pr�f�t�k a leg�lesebben f�lvett�k ez ellen a k�zdelmet (�zs 1:11–17; Jer 7; �m 5:21kk.; Zsolt 50:7:14), de harcoltak ellene a maguk m�dj�n a b�lcsess�gtan�t�k is. Az eg�sz k�nyv nem m�s, mint „a gyakorlati kegyess�g k�zik�nyve”. (Deut 16:20; Mt 5:6; 15:1kk.)
10. „Az �sv�ny”: az �letre vezet� �t, a j� cselekedetek �tja. Aki ezt tudatosan elhagyja, nem sz�vesen hallgatja a figyelmeztet�st; pedig a szigor� intelem a hal�lt�l menten� meg.
11. Az alvil�g, a holtak birodalma titokzatos hely, emberi szem nem l�that oda be. A vil�got teremt� �r azonban annak is teremt�je �s ura. Isten teremtette a vil�gnak azokat a helyeit is, amelyek az ember el�l el vannak z�rva. Ezt meggondolva ma is �rthet�bb� v�lik: ismeri az emberi l�lek m�ly�t is.
12. Ld. 10. v. Azoknak a t�rsas�g�t v�lasztja, akik nem „kellemetlenek” sz�m�ra.
13. Ld. 4:20–27 �s 12:25.
14. Bel�t� az, aki az �let �tj�t, Isten �tj�t v�lasztja. Nem biztos, hogy r�gt�n mindent tud r�la, de att�l kezdve ennek tanulm�nyoz�sa �lete legf�bb �gye. Sz�ve: �rtelme �s akarata ezt kutatja.
15. Val�sz�n�leg m�r ez a vers is a k�vetkez� kett� gondolatk�r�be tartozik �s �gy �rtend�: A szeg�nynek minden napja kem�ny munk�val �s gonddal folyik, de ha a lelke m�ly�n vid�m (a „j�” jelentheti azt is: „vid�m”, „sz�p”), akkor m�gis olyan �r�me van, mintha �lland�an mulats�gban lenne r�sze.
16–17. Az igazi gazdags�g: az �rral, minden gazdags�g forr�s�val fenn�ll� kapcsolat. Aki az Urat f�li, az nem f�l semmit�l (ld. 1:7). A nyugtalans�g minden �r�met megkeser�t, akkor viszont hi�ba a gazdags�g. A szeretet a legnagyobb �r�mszerz�, a gy�l�let kegyetlen�l rossz �rz�s. H�zlalt �k�r: gazdagok asztal�n �nnepi �tel.
18. Vannak emberek, akikre jellemz� a hirtelen harag. Az ilyenek elker�lend�k, mert ahol vannak, csak visz�lyt sz�tanak. K�vetend� a t�relmesek p�ld�ja �s keresend� az � t�rsas�guk.
19. A t�sk�s �sv�nyen nem lehet j�rni, s�t ker�t�snek, akad�lynak haszn�lj�k. A lusta saj�t mag�nak teszi ilyenn� az �letutat.
20. Ld. 10:1.
21. Ld. 10:23. Az egyenes �t vezet az �letre.
22–23. A meghitt k�z�ss�g: Uralkod�knak, megb�zhat� embereikb�l (Jer 23:18.22), f�rfiaknak, legmeghittebb bar�taikb�l (J�b 19:19), volt egy kis tan�csad�i k�re, ahol teljes bizalmass�ggal megbesz�ltek minden k�rd�st. T�bb szem t�bbet l�t – senki sem olyan okos, hogy ilyen tan�cs n�lk�l minden siker�lne. Persze, nem tudnak seg�teni (tan�csolni), ha valaki csak fejb�lint� J�nosnak tartja �ket.
24. �jabb felelet arra, mi�rt �rdemes az igazs�g nehezebb �tj�t v�lasztani. Ez az �sv�ny nem a halottak birodalm�ban v�gz�dik. Az izraelit�k tudtak egy felfel� vezet� �tr�l (Gen 5:24; 2Kir 2), oda, ahol Isten van (Gen 11:5; 21:17; 22:11; 28:12–13; Ex 19:11.18.20; Deut 4:36; 1Kir 8:27.30.32.34.36.39.43.45.49 �s 2Kr�n 6). A f�ldi �letb�l teh�t k�t ir�nyban lehet t�vozni. Az �rhoz, vagy a Seolba. Ez ut�bbival kapcsolatban a „lefel� menni” ig�t haszn�lj�k (7:27). Amikor teh�t k�nyv�nk az igazak v�gs� jutalm�r�l �s a gonoszok pusztul�s�r�l besz�l, t�ltekint a f�ldi hat�rokon. Az�rt t�rtem ki (Gispen alapj�n) erre r�szletesebben, mert sokan azt tartj�k, hogy k�nyv�nk �r�i m�g nem ismert�k az �dv�ss�g �s k�rhozat fogalm�t �s csak evil�gi jutalmat �s b�ntet�st helyeztek kil�t�sba.
25. A g�g�s�k: akik semmibe veszik az isteni �s emberi t�rv�nyeket. �zvegy: a n� h�tr�nyos helyzetben volt, a f�rfit�masz n�lk�l maradt �zvegy ezt sokszorosan �rezte. Ez�rt Isten k�l�n�s gondot ford�t r�juk (Deut 10:18; Zsolt 146:9; Zak 7:10).
26. „Ut�latos”: az, amit az �r elutas�t, „tiszta”, amit elfogad. „Kedves szavak”: a felebar�thoz int�zett kedves szavak.
27. Ld. 24. v. Aj�nd�k: veszteget�s.
28. Az els� fel�hez oda�rtend�: ez�rt �ld�st �raszt. A m�sodikhoz: mivel nem gondolja meg, mit mondjon, ez�rt… Ld. 16:1.
29. Azok nyerik meg Isten k�z�ss�g�t, akik akarat�t elfogadj�k. Az im�ds�g igazs�g n�lk�l haszontalan.
30. Buzd�t�s a ny�jass�gra. A ragyog� arccal j�v� j�h�r-hoz� �r�met �s ez�ltal f�lfriss�l�st okoz. L�pj�nk mi is �gy az emberek el�!
31–33. Az �let �tj�nak megtal�l�s�hoz nevel� fedd�sre, fegyelemre van sz�ks�g; aki ezt elfogadja, az b�lcs. „Sz�vet”: �rtelmet. A b�lcsess�g �s �let k�zti �sszef�gg�sre ld. 13:20–25; a fegyelemre: 1:2–6; 13:18. Az �r f�lelme: 1:7. Aki el�g al�zatos, hogy elfogadja a b�lcsess�g-istenf�lelem fegyelmez� vezet�s�t, az jut maradand� dics�s�gre.

P�ld. XVI. R�SZ

P�ld. 16,1–33. Az �r az igaz val�s�g.

1–9. A szakasz minden vers�ben – a 8. kiv�tel�vel – el�fordul Isten neve. �sszefoglal� gondolata: az �r az igaz val�s�g. �ltal�nos jelens�g: valami eg�szen m�s szalad ki a sz�nkon, mint amit akartunk, m�sk�pp t�rt�nik, mint tervezt�k. N�lunk nagyobb, t�l�nk f�ggetlen er�k befoly�s�t �rezz�k ilyenkor meg. Isten az er�k teremt�je �s ir�ny�t�ja. Aki vele j�r, ann�l j� �rtelemben nyilv�nul meg a hat�suk. Nem kell aggodalmaskodnia besz�de �s holnapja fel�l (1.3.9.). Isten akarata a helyes m�rt�k. � jobban ismeri lelk�nket, annak titkos rug�it, mint mi magunk (15:11). Ez�rt jobb, ha � vezet (2–3). Rossz is van a vil�gban, de � ura azoknak az er�knek is, amelyek akarat�val szembeszeg�lnek (4). Nem �gy �rtend� ez a vers, hogy az�rt teremtett Isten rosszakat, hogy majd legyen kit el�t�lnie. Azt mondja: mark�ban tartja a gonoszokat, azok akaratlanul is c�ljait szolg�lj�k (a gonosz Assz�ria a zsid�k megb�ntet�s�t �zs 10:5–12) �s v�g�l meg�t�li �ket. Ilyen �sszef�gg�sben nevets�ges a g�g (5). Az „igazi h�s�g” az eredetiben: h�s�g �s igazs�g ld. 3:3–4. „Kiengesztel”: letakar vagy elt�r�l. Isten kegyelme t�rli el a b�nt, amire az embernek t�k�letes erk�lcsi magatart�ssal kell felelnie. Az �r f�lelme 1:7. Aki �tadta mag�t Neki, az tud megsz�nni a b�nt�l (6). Az � erej�vel nem kell f�lni az emberek rosszindulat�t�l (7), sem anyagi neh�zs�gekt�l (8), mert a Vele val� kapcsolat �r�me mindenn�l t�bbet �r (15:17).

10–15. Az ide�lis kir�lyr�l. Kelet �nk�nyuralkod�i nem ilyenek voltak �s Isten n�p�nek uralkod�it is fenyegette, hogy ne ilyenek legyenek. Ez itt a m�rt�k – vezet� beoszt�sban lev� h�v� embereknek is (31:1–9). A kir�ly kiszolg�ltat�ja a jognak �s nem forr�sai � maga is felel�s – Istennek. �gy ker�lhetett ide az igaz m�rlegr�l sz�l� mond�s (ld. 11:1): Az �r �gye az igazs�goss�g �s � ellen�riz ott, ahol emberi szemnek ez majdnem lehetetlen. Az ilyen vezet�nek azonban hallatlan tekint�lyt ad. „Isten d�nt�se”: ezzel a sz�val m�shol a t�lvil�gb�l j�v� pog�ny-pr�f�tikus �lm�nyeket jelzik. Isten tr�nj�nak is az igazs�g a tart�ja (Zsolt 89:15), ugyanaz szil�rd�tja meg a f�ldi kir�ly�t! K�z�ns�ges emberekn�l is fontos, hogy bar�ts�gos arcukkal j�kedvet �rasszanak maguk k�r�l (15:30), h�t m�g azokn�l, akikre sokan vannak r�b�zva. „K�s�i es�”: ett�l f�gg�tt az eg�sz �vi munka eredm�nye. 16–25. A b�lcsess�g haszn�r�l. 16. v. ld. 3:13–18 magy. A b�lcsess�g nem eszk�z f�ldi javak megszerz�s�re, mint esetleg n�melyik mond�s tan�tja. Ezzel is jutalmazhatja Isten az �v�it: a b�lcsess�g azonban t�bb, a legf�bb j�. Aki elker�li a rosszat (erk�lcsi �rtelemben), elker�li a rossz sorsot (17). Ld. 15:24. A b�lcsess�g meg�riz a g�gt�l, amely el�bb-ut�bb buk�ssal v�gz�dik (18–19). A g�g az, ha a teremtm�ny olyan okosnak tartja mag�t, hogy nem t�r�dik Isten �tmutat�s�val. A b�lcsess�g megtan�t, mire �rdemes �p�teni (20 ld. 13:20–25), �s az emberekkel val� b�n�sra (21.23–24.). A ny�jasan elmondott tan�t�st fog�konyabban hallgatj�k. „�letforr�s”: ld. 13:13–16. A 24. verset v�. 12:25. A 25. v.-et ld. 14:12.

26–33. Vegyes mond�sok.
26. Mindenki mag�nak dolgozik.

27–30. Gonosz mesterked�sek. „Beli�l”: semmirekell�, haszontalan. K�s�bb az �rd�g elnevez�se lett. „Rosszat �s ki”: aki mindenben azt kutatja, amit megsz�lhat – k�k�n is csom�t keres. Besz�d�vel – rombol� kritik�j�val – olyan, mint a puszt�t� t�z. Legyenek r�sen azok, akik szeretik egym�st, mert a gonoszs�g ravaszul igyekszik sz�tv�lasztani �ket. A „meghitt bar�t” a 2:14-ben hitvest�rsat jelent. A „nem j� �t” az Isten akarat�val ellenkez� �t (Zsolt 36:5; �zs 65:2). A rosszat m�r el�re, gondolatban is v�ghez lehet vinni. S�t, t�nylegesen is v�ghez lehet vinni valami rosszat: Egyetlen sz� n�lk�l, arcj�t�kkal is ki lehet valakit g�nyolni, valakinek becs�let�ben g�zolni.

31. T�bb helyen mondja k�nyv�nk a b�lcsess�g egyik aj�nd�k�nak a hossz� �letet (3:16). A vers els� fele kor�bban k�l�n�ll� mond�s lehetett, s az id�sek megbecs�l�s�re h�vja f�l figyelm�nket.

32. Ld. 14:17.29. Mer�sz k�ppel nagyobb gy�zelemnek mondja �nmagunk legy�z�s�t, mint a hadi h�stettet.

33. A Bibli�ban sokszor olvassuk, hogy sorsvet�ssel d�ntenek (Lev 16:8; J�zs 18:6; �zs 34:17; ApCsel 1:26 stb.). A magyar ford�t�s f�lre�rthet�. A „titokban” K�roli ford�t�sa szerint „kebel�ben” a ruh�nak az �v f�l�tt a mellen ki�bl�s�d� r�sz�t jelenti, amit zsebnek is haszn�ltak. Itt r�zt�k �ssze a sorsvet� k�vecsk�ket vagy fadarabk�kat. Senki sem tudja, hogy ezek hogyan keverednek – az�rt sorsvet�s – m�gis az �r az ir�ny�t�juk. Vagyis: nincs v�letlen. A pog�nyok sorshatalmak megnyilatkoz�s�t a sorsvet�sben l�tt�k. Nem a sorshatalmak, hanem az �r ir�ny�tja a vil�got.

P�ld. XVII. R�SZ

P�ld. 17,1–28. A b�lcsess�g a mag�n�letben �s a t�rsadalomban.

1. Ld. 15:17.

2. Az �sz�vets�gi korban egyr�szt elk�pzelhetetlen nagy t�vols�g volt szolg�k �s szabadok k�z�tt, m�sr�szt a szolga a csal�df� bizalmas�v� (Gen 24:2kk.), �r�k�s�v� (Gen 15:2–3; 2S�m 16:1–4), s�t csal�dtagg� (1Kr�n 2:34–35) l�phetett el�. Korabeli okm�nyokb�l tudjuk azonban, hogy csak akkor illette meg az �r�ks�g, ha nem sz�letett v�r szerinti �r�k�s. A b�lcsess�g nagy haszn�t – m�sfel�l a b�lcsess�g hi�ny�nak nagy k�r�t – akarja az �r� az �letb�l vett bizony�t�kokkal hangs�lyozni. A b�lcs szolga f�l�be ker�l a bolond fi�nak.

3. Az olvaszt�t�gely �s kemence arra szolg�lt, hogy elv�lassz�k a nemesf�met a benne lev� szennyez� anyagokt�l (�zs 48:10). Munka k�zben kider�lt, mennyi volt benne a szennyez� anyag. Ahogy a kemence meg „tudja” vizsg�lni a f�met, �gy az �r a sz�vet. Pedig a sz�v (�rtelmi, akarati k�zpont) m�soknak kikutathatatlan (14:10.13).

4. Mindenki a neki megfelel� t�rsas�got keresi (15:10.12). Int a rossz t�rsas�g ker�l�s�re: azt csak romlottak keresik.

5. Ld. 14:31.

6. A nemzed�ki ellent�t megold�dik az �rban, ha az elt�r� tulajdons�gokat nem gyanakv�ssal, hanem tisztelettel n�zik.

7. Amilyen furcs�n fest a but�n�l az el�kel�sk�d�s, �pp �gy nem illik a hazudoz�s egy felel�s tiszts�gben lev� emberhez.

8. Ahogy egy �rt�kes dr�gak��rt sok mindent meg lehet venni, vagy egy szerencs�t hoz� amulettel sok mindent el lehet �rni, �gy szerezhet meg valaki sok mindent veszteget�ssel. A haszn�lt h�ber sz� mindk�t magyar�zatot megengedi. Az ilyen ember azonban nem sz�mol az erk�lcsi igazs�gszolg�ltat�ssal – Istennel.

9. Ld. 10:12.

10. Ld. 9:7. A b�lcsek bels� �rz�kenys�g�t, a j�ra val� fog�konys�g�t �br�zolja. Az ellent�tet a k�lt� t�lz�s eszk�z�vel rajzolja. A t�rv�nyben megengedett legt�bb a negyven csap�s volt (Deut 25:3). Figyelmeztet�s a nevel�knek a megfelel� m�dszer alkalmaz�s�ra.

11. A f�ldi kir�ly is kem�nykez� hadvez�rt k�ld a l�zad� ellen, aki azt leveri �s megb�nteti, ugyan�gy az �r is elk�ldi az ellene makacskod�kra a b�ntet�st.

12. A fi�t�l megfosztott medv�vel tal�lkozni biztos, hal�l. M�g mindig jobb – mondja ironikusan vers�nk – mint a bolonddal. Tal�n az�rt is, mert a medve testi hal�lt okoz, de a balgatags�g lelki k�rt tesz. A balgas�g itt is erk�lcsi sz�nezet� fogalom.

13. Aki a j��rt rosszal fizet, nem sz�m�that t�bbet arra, hogy j�t tesznek vele – sem emberek, sem Isten.

14. Ha egyszer �tszak�tott�k a g�tat, a vizet nem lehet t�bb� f�ltart�ztatni, s�t sz�lesebbre mossa a medr�t. �pp �gy meg�ll�thatatlan a veszeked�s. Elker�l�s�re egyetlen m�d a megel�z�s.

15. A sz�veg jogi szakkifejez�seket haszn�l; teh�t nemcsak az elferd�lt erk�lcsi �rz�ket, hanem az igazs�gtalan b�r�skod�st is ostorozza.

16. A b�lcsess�g nem p�nzk�rd�s. A p�nzt vehetj�k �tvitt �rtelemben is: nem k�ls� lehet�s�g k�rd�se, bels� �rz�kenys�g kell hozz�, k�szs�g az elsaj�t�t�s�ra. Nem is csak �rtelem. Az eredeti sz�vegben „sz�v” �ll, amit ugyan igen gyakran �sznek kell ford�tani, de jelent egy bizonyos akarati be�ll�totts�got is. 17. Az igazi bar�tr�l van sz�, aki nem hagy el. A k�rd�s m�sik oldal�t t�rgyalja a 19:4.6–7. Itt nincs ellent�t a testv�r �s bar�t k�z�tt (mint 18:24; 27:10c), az�rt helyesebb ford�t�s lenne: �s a testv�r a veszedelem idej�re sz�letik. Mindkett�n�l a bajban is kitart� �ldozatos szeretetet dics�ri (Mt 11:19; Jn 15:14).

18. Ld. 6:1–5; 11:15.

19–20. A civakod�s b�n. Az szereti az egyiket, aki a m�sikat szereti. Az eredeti sz�vegben ez �ll: magas�tja ajtaj�t (a sz�j, mint ajt�: Mik 7:5; Zsolt 141:3). Aki t�ls�gosan megmagas�ttatja h�z�n az ajt�ny�l�st, sz�molhat a fal beoml�s�val; �gy, aki nagyra t�tja sz�j�t, sz�molhat a rossz k�vetkezm�nyekkel. Ugyan�gy a megb�zhatatlan, hamis ember is magatart�sa k�vetkezm�ny�vel.

21. „Ez a mond�s arra szolg�l, hogy �vjon a balgas�gt�l �s elt�r�tsen t�le, nem arra, hogy kishit�v� tegyen a gyermekek nemz�s�re n�zve”. (Gispen) Ld. 10:1.

22. Ld. 4:20–27.

23. Ld. 17:8. Aki a veszteget�st elfogadja: b�n�s.

24. Az �rtelmes soha nem t�veszti szeme el�l a b�lcsess�g k�vetelm�ny�t. A balgatag ezzel szemben nem c�ltudatos, nincs vez�relve, ez�rt t�velyeg. Keres – de nem tudja, hogy mit.

25. Ld. 17:20.

26. „M�g megb�rs�golni se j�…” A b�rs�g a b�ntet�s enyh�bb form�ja volt, szemben a testi b�ntet�ssel (Ex 21:18–23; Deut 25:1–3). Ahol veszteget�s, r�szrehajl�s f�lbor�tja a jogrendet, v�ge a t�rsadalomnak („nem j�”).

27–28. Tan�cskoz�sn�l semmi k�l�nbs�g nincs b�lcs �s bolond k�z�tt eg�szen addig, am�g meg nem sz�lalnak. Sajnos, a balg�k nem ford�tj�k javukra ezt az igazs�got. A b�lcsnek nincs sz�ks�ge arra, hogy fecseg�ssel h�vja f�l mag�ra a figyelmet. A megfelel� pillanatban azonban kimondja a sz�ks�ges sz�t.