P�ld. I. R�SZ P�ld. 1,1. A k�nyv szerz�je �s c�me. Ld. Bevezet�s. P�ld. 1,2–6. Haszn�lati utas�t�s a k�nyvh�z.

A b�lcsess�g: megfelel� eszk�z�ket v�lasztani valamilyen c�l el�r�s�hez (technikai �s �tvitt �rtelemben egyar�nt. Ld. Bevezet�s). A k�nyv c�lja, hogy eszk�zt, b�lcsess�get adjon az �let helyes �l�s�hez. Az �let ti. nem egyszer� dolog. Helyes folytat�s�hoz nem mindig az a megfelel�, ami pillanatnyilag a legkellemesebb. Ez�rt nincs a b�lcsess�g fegyelem n�lk�l. Ez nemcsak �nfegyelem, hanem bizonyos tekint�ly elfogad�sa: az ap��, any��, tan�t��, v�gs� fokon Isten�. A fegyelem sz� annak a vil�gnak a f�l�vel �rtend�, amikor az apa (nevel�) kez�ben m�g bot volt (13:24). Az �let d�nt�sek, v�laszt�sok sorozata: �rtelmes az, aki helyesen tud v�lasztani. Az �rtelem sz� a 2-ben tulajdonk�ppen a megk�l�nb�ztet�s k�pess�ge.

Fegyelem �s helyes megk�l�nb�ztet�s �ltal nyeri el az ember a magasabb �rt�keket: az igazs�got, t�rv�nyt, egyeness�get. Az igazs�g: a norma, a vil�gban jelenlev� bels� rend, a bels� hajland�s�g ezzel a renddel, norm�val �sszhangban �llni. A t�rv�ny: ennek gyakorlati megjelen�se: az Isten �s emberek ir�nti k�teless�g bet�lt�se. Egyeness�g: mindezt h�ts� gondolat n�lk�l, nemcsak addig, am�g jogszab�lyok arra k�nyszer�tenek.

Sz�ks�g�k van tan�t�sra az egy�gy�eknek, tapasztalatlanoknak, akiket m�g j�ra �s rosszra befoly�solni lehet (Zsolt 19:8; 116:6; P�ld 1:22.32; 8:5). Ahogy egy szakm�t az el�d�k tapasztalat�nak �tv�tel�vel lehet megtanulni, �gy az �letb�lcsess�g is a lesz�rt tapasztalatok meghallgat�sa. Aki okos, m�g lehet tapasztalatlan. M�g a b�lcseknek sem sz�gyen a tanul�s; hiszen mindig lehet tov�bbjutni. Tal�n �gy is �rthetj�k a 8-at, hogy aki m�g nem pr�b�lta meg ezt a fajta b�lcsess�get, annak is �rdemes a k�nyvet tanulm�nyoznia. (A b�lcsess�gnek volt az erk�lcst�l teljesen f�ggetlen jelent�se. 2S�m 13:3.) Az �rt�l val� b�lcsess�g biztosabban vezet. Az ir�ny�t�s (5. v.) tal�n haj�z�si szakkifejez�s: a korm�ny kik�t�se a megfelel� ir�nyba. A 6. versben a b�lcsess�girodalom m�fajai, ld. Bevezet�s: B�lcs emberek.

P�ld. 1,7–9. Az alapelv.

A 7. a saj�t kor�ban tal�n v�dekez�s a papi, pr�f�tai ir�nyvonal ellen: nem valami emberi, tiszt�n �rtelemre t�maszkod� dolog az, ami k�vetkezik. Kiindul�pontja Jahve f�lelme (nem is az �ltal�nosabb ’�lohim sz�t haszn�lja, hanem Izrael Isten�nek nev�t). Szerkeszt�si alapelv is: a nem teologiai kijelent�sek ebb�l a szempontb�l �rtelmezend�k. Ez a fajta ismeret (p�rhuzamosan �ll a b�lcsess�g sz�val, azonos jelent�s� vele) magasabb szempontot ad a jelens�gek szeml�l�s�hez. De ez az er�, ez az ismeret: f�lelem. Vagyis t�bb, mint egy a hatalmunkban �ll� sok lehet�s�g k�z�l. A leg�sibb �rz�s, amit az ember �t�lt az istens�ggel val� tal�lkoz�sn�l, a f�lelem. Ebb�l az �lm�nyb�l sz�rmazik az istenf�lelem, az Isten ir�nti helyes magatart�s �s az ennek megfelel� gyakorlati �let szakkifejez�se. A balg�k: nem annyira szellemi, mint ink�bb erk�lcsi fogyat�koss�got jel�l; az, aki nem sz�mol �letvezet�s�ben Istennel. Istent, az �letnek �ltala adott t�rv�nyeit figyelmen k�v�l hagyni: balgas�g. A nevel�k els�sorban a sz�l�k voltak. Sok fiatal terhesnek, vagy sz�gyenletesnek �rzi, ha tan�tj�k, pedig az d�sz�re v�lik („J�lnevelt”). �kszert a f�rfiak is hordtak (Gen 38:18; Ex 32:2; J�b 42:11). A tan�t�s f�leg sz�ban t�rt�nt, ez�rt: hallgasd = hallgass r�, k�vesd, aszerint �lj.

P�ld. 1,10–19. Magasabb l�t�k�r.

Az�rt kell a tapasztalatlannak tudatosan kitennie mag�t a b�lcsess�g j� befoly�s�nak, mert �lland�an hat r� egy m�sik fajta befoly�s. Ez ellen kell mag�t f�lv�rteznie, m�gpedig �gy, hogy megtanul el�bbre l�tni. A gonosz tett j� k�vetkezm�nyeivel cs�b�tj�k (zs�km�ny, gazdags�g), elbukhat, ha csak od�ig l�t, de megmenek�l, ha tudja, hogy ennek az �tnak t�volabbi k�vetkezm�nye buk�s. A h�v� nem korl�tolt, mert nem csin�lja ugyanazt, mint m�sok („J�jj vel�nk!”), hanem ink�bb magasabbr�l l�t. Ezt a gondolatot er�s�ti meg a b�n�s fogalm�nak kifejez�s�re haszn�lt sz�: „az, aki elt�veszti a c�lt” (ht’). A Seol, az alvil�g, az a hely, ahov� a meghaltak ker�lnek. El�bb-ut�bb mindenkit elnyel. Ilyen moh�k, veszedelmesek a gonosztev�k. De saj�t magukra n�zve is: a madarat sem lehet megfogni, ha a szeme el�tt vetik ki a h�l�t, �k azonban tudatosan rohannak a veszt�kbe. Nem fenyegetnek, hanem csalogatnak, de a b�lcs megl�tja a fenyeget� vesz�lyt.

P�ld. 1,20–33. A v�laszt�s lehet�s�ge.

Nem a beavatottaknak sz�l ez a b�lcsess�g, nincsenek intellektu�lis felt�telei. A megszem�lyes�tett b�lcsess�g (ld. Bevezet�s) a forgalmas helyeket keresi fel, hogy mindenkit h�vjon. Val�s�gos utcamisszi�t v�gez. A kapukn�l �s tereken j�tsz�dott le a v�rosi k�z�let. Teh�t nemcsak a b�n�s cs�b�t�s, hanem a b�lcsess�g szava is (a kapukn�l �l� b�lcsek, v�nek, b�r�k sz�ja �ltal, az apa, anya �s nevel�k k�zvet�t�s�vel) eljut mindenkihez. Jellemz� az emberekre, hogy m�gsem k�vetik (Mt 7:14). Pedig a b�lcsess�g s�rgetve h�v (Meddig? 22. v.).

Mivel nemcsak a gonoszok cs�b�t�sa (1:10kk.), hanem a b�lcsess�g int�se is mindenkihez eljut, ez�rt mindenki felel�s a d�nt�s�rt. �gy meg�rdemelten j�n a b�ntet�s azokra, akik rosszul v�lasztottak. A 22. v. h�rom kifejez�st haszn�l azokra, akik elutas�tj�k. Az egy�gy�ek: tapasztalatlanok, nyitottak (4. v.). Az � b�n�k, hogy szeretik ezt az �llapotot, nem hagyj�k magukat j� ir�nyban befoly�solni. Ha nem hagyj�k, hogy a b�lcsess�g sz�ntesse meg tapasztalatlans�gukat �s f�lv�rtezze �ket, akkor t�rv�nyszer�en a gonoszs�g pr�d�i lesznek. A cs�fol�k: cinikusok, akik m�r tudatosan g�nyolj�k ki azt, ami szent (�zs 28:14–15; Zsolt 73:8–11). Aki ebben gy�ny�rk�dik, annak b�n�ss�ge nem vit�s. A balgatagok: istentagad�k. �let�kben sz�m�t�son k�v�l hagyj�k �t (Zsolt 10:4.11; 14:1).

Kincseket tudna adni a b�lcsess�g, ha k�vetn�k (23). Az elhangzott sz� azonban hi�baval� volt (24–25), az�rt ehelyett figyelmeztetni, s�t fenyegetni k�nytelen. Minden eszk�zt megragad arra, hogy megnyerjen. Er�teljes sz�nekkel festi azok pusztul�s�t, akik elutas�tott�k, s�t a b�lcsess�g k�r�r�m�r�l besz�l. Akkor majd � fogja g�nyolni a cs�fol�kat. A figyelmeztet�s cs�csa: r�d�bbennek majd a balg�k, mi lett volna a helyes, meg is pr�b�lj�k keresni (m�gpedig buzg�n, az eredeti sz�vegben a sz�gy�k a hajnallal van kapcsolatban – m�r kora reggel keresni), de m�r k�s� lesz. (V�. az �r nevet�s�re a Zsolt 2.) �jra hangs�lyozza, hogy az az ismeret, amir�l sz� van, az �r f�lelme (29. v�. 7) �s hogy azt – egyel�re – v�lasztani lehet.

A 31–33 �sszefoglal�st ad: az istenn�lk�li �let egyenes k�vetkezm�nye a v�gs� pusztul�s (Az �t = �let�t, Zsolt 1:6), ez�rt k�vet el bolonds�got, aki mag�ban b�zva Istent kihagyja a sz�m�t�sb�l; ugyanez pozit�van is igaz: a k�ls� bajok k�z�tt is nyugodt a b�lcs, aki t�l l�t a jelen bajain �s tudja, hogy azokn�l nagyobb az Isten.

P�ld. II. R�SZ

Ebben a fejezetben m�r nem a b�lcsess�g, hanem a tan�t� besz�l. A „fiam” megsz�l�t�s nem okvetlen�l arra mutat, hogy az apa sz�l. Egyiptomban �s Babilonban is �gy sz�l�tj�k meg a b�lcsess�gtan�t�k tan�tv�nyaikat. Az „ap�m” megsz�l�t�s illette valamely k�z�ss�g vezet�j�t ill. tekint�lyes ember�t (B�r 17:10; 18:19; 1S�m 24:12; 2Kir 2:12; 13:14). Az eg�sz fejezet az eredeti sz�vegben egyetlen mondat, m�gis vil�gosan tagol�dik hat r�szre: a) Ha sz�modra mindenn�l �rt�kesebb a b�lcsess�g (1–4), b) akkor eljutsz az istenismeretre (5–8), c) akkor megismered, ami j� �s helyes (9–11), d) az�rt, hogy megmenek�lj a gonosz embert�l (12–15) e) az�rt, hogy megmenek�lj a rossz asszonyt�l (16–19), f) a c�lb�l, hogy j�rj a j� �ton, m�rt a j�k megmaradnak a f�ld�n, a gonoszok elpusztulnak r�la! (20–22). Ezt a szab�lyos feloszt�st (4, 4, 3, 4, 4, 3 vers) nemcsak a tartalmi tagol�d�s, hanem a k�t�sz�k ritmusa is igazolja.

P�ld. 2,1–4. A felt�tel.

P�nz�rt sokmindent megcsin�l az ember, sok�rt gyakran m�g b�nt is elk�vet. A b�lcsess�g akkor lesz a mi�nk, ha kell�k�ppen �rt�kelj�k s az �rt�k�nek megfelel�en f�radozunk �rte. �lland� fokoz�s vonul v�gig a verseken: Mond�s �s parancs (teh�t valami, ami k�telez� erej�), �tv�tel �s meg�rz�s (m�gpedig elrejtve, ahogy az �rt�keket szokt�k!), f�llel val� figyel�s �s a sz�v r�hangol�sa. A f�l a fizikai hall�s szerve; m�r az is egy l�p�s, ha valaki meghallgatja a b�lcsess�get. A sz�vr�l a Biblia, mint az ember szellemi �let�nek ir�ny�t�j�r�l besz�l (Bibl. Lex: sz�v). A sz�vet r�hajtani a bel�t�sra annyi, mint azt gondolkod�sunk �s cselekedeteink hajt�erej�v� tenni. Aki valami�rt ki�lt, az nagyon v�gyik r�, m�gpedig olyasmire, ami t�le nem telik, �gy kell kapnia. Az ez�st jelent egyszer�en p�nzt is. Aki �gy keresi a b�lcsess�get, mint ez�st�t, az az �lethez sz�ks�ges dolgot l�t benne. Aki elrejtett kincset tal�lt, az gazdag lett, a sz�ks�gesn�l j�val t�bbje volt. A fokoz�s cs�csa teh�t: ha minden m�sn�l, az anyagi t�rekv�sek legmagasabbj�n�l is t�bbre tartod.

P�ld. 2,5–8. Az els� aj�nd�k: istenf�lelem. (ld. 1:7)

Aki a b�lcsess�get keresi, eljut Istenhez a b�lcsess�g forr�s�hoz. Meg�rteni az istenf�lelmet: azt, hogy mi az �s milyen k�vetelm�nyekkel j�r. Az ismeret ism�t nem szellemi teljes�tm�ny, hanem a szem�lyes �n-te viszony k�vetkezm�nye. A H�s 4:1 �s 6:6-ban a h�s�ggel �s szeretettel van egy�tt. Az igazi �letb�lcsess�g istenf�lelemben j�rni, mert az ilyeneket meg�rzi az �r. El van t�ve n�la sz�munkra (a 7. vers els� szava) a seg�ts�g, amib�l azok sz�ks�g eset�n mer�thetnek.

P�ld. 2,9–11. A m�sodik aj�nd�k: helyes magatart�s a vil�gban (igazs�g, t�rv�ny, egyeness�g ld. 1:3). Aki a fent le�rt m�don keresi a b�lcsess�get, azt r�videsen nem k�ls� eszk�z�k fogj�k k�nyszer�teni az Isten akarata szerinti �letre, hanem bels� ind�t�s. A sz�v: a szellemi �let ir�ny�t�ja; a l�lek: maga az ember, a szem�lyis�g. Milyen �r�m a h�v� �letben, ha a j� cselekv�se m�r bel�lr�l j�n! A meggondol�s �s �rtelem bels� �r-rendszerr� alakul.

P�ld. 2,12–15. A harmadik aj�nd�k: v�delem a gonosz ember ellen.

Ez �s a k�vetkez� aj�nd�k a m�sodikb�l k�vetkezik, ezt juttatja kifejez�sre a mondatszerkezet is. B�lcsess�g kell a fon�k okoskod�s �tl�t�s�hoz. S�t�t �t = b�n�s �t. Ahol m�r nem l�that ak�rki, veszedelmes hely. A 14. ellent�te a 10-nek: a gonoszok od�ig s�llyednek, hogy a rosszban telik kedv�k.

P�ld. 2,16–19. A negyedik aj�nd�k: v�delem a rossz asszony ellen.

Itt van sz�ks�g a b�lcsek sz�les l�t�k�r�re: szava h�zelg�, kellemes a vele val� t�rsalg�s; a v�gs� k�vetkezm�ny azonban a pusztul�s. H�za cs�b�t� �s kellemes, de a halottak birodalm�nak el�szob�ja, ahonnan nincs visszat�r�s. A 17. magasrend� f�lfog�s a h�zass�gr�l: h�s�g azir�nt, akivel fiatalon egy�tt indultak, Isten jelenl�t�ben k�t�tt, v�delme alatt �ll�, sz�tt�rhetetlen sz�vets�g.

P�ld. 2,20–22. Az �t�dik aj�nd�k: megmarad�s.

Isten a vil�g ura, ez�rt csak a j�k maradnak meg. A b�lcsess�g viszont �pp arra vezet el, hogy cselekedeteinkben sz�moljunk az Istennel �s k�vess�k a j�t, ez�rt v�gs�fokon megmarad�sunkat munk�lja.

P�ld. III. R�SZ

P�ld. 3,1–12. A b�lcsess�g kincs.

1–2. A sz�v, vagyis az �rtelmi k�zpont, mint valami kincseskamra, elrakt�rozza a b�lcs parancsolatokat, vagyis a b�lcsek k�telez� erej� tan�t�sait (ld. m�g 4:1–5 magy.). Csak �gy van hasznuk, ha meg is tartj�k �ket. Egyik haszna: a hossz� �let (2:21k.; 3:16; 4:10 stb.). A j� �s az �let �sszef�ggnek. Aki j�l �li az �let�t, annak �lete teljess�gre jut, nem szakad meg er�szakosan, id� el�tt (Deut 30:6.15; Mal 2:5). �thet�: Isten az �let forr�sa. A P�ld �r�ja nem volt �gy az �r�k�letre be�ll�tva, mint a mai kereszty�n, tan�t�sa m�gis figyelmeztet; a f�ldi javakat, mint Isten aj�nd�k�t �s az �r�k�let el��z�t tekints�k. A m�sik haszon: a b�kess�g. Az eredeti sz�vegben ez sokkal t�bbet jelent a h�bor� hi�ny�n�l. A sz�gy�k (slm) a teljess�get, hi�nytalans�got fejezi ki, a k�ls� �s bels� harm�ni�t. �sszefoglalva: aki az isteni b�lcsess�g szerint �l, az nem agg�dik az �let��rt �s megvan �let�nek gazdag bels� tartalma.

3–4. Aki valami nagyon �rt�kes dolgot �lland�an mag�n�l akart hordani (pl. a pecs�tj�t), azt a nyak�ba k�t�tte. A r�giekn�l az �r�sbelis�g kev�sb� volt elterjedve, az eml�kez�tehets�g�k jobban m�k�d�tt, mint ma. Nagy horderej� dolog volt, ha m�gis f�l�rtak valamit. Ilyenkor t�bl�ra v�sve vagy karcolva �rtak. Sz�ved t�bl�j�ra: �rtelmi, akarati k�zpontodba. H�s�g �s igazs�g legyenek l�nyed �lland� alkot�r�szei. A h�s�g (sz�vets�gi h�s�g Isten r�sz�r�l az ember �ltal megt�rt sz�vets�g helyre�ll�t�sa, azaz megbocs�t� szeretet, irgalom) �s igazs�g (szil�rds�g, megb�zhat�s�g, hitelre m�lt�s�g) a rokon csal�dok (Gen 24:49), apa �s fi� (Gen 47:29), �ltal�ban az emberek (H�s 4:1) egym�sk�zti ide�lis viszonya, a boldogs�g egyik forr�sa (Zsolt 85:11). Gyakran fordulnak el� egym�ssal �sszekapcsolva; �gy kieg�sz�tik egym�st. A h�s�g (ford�tj�k szeretetnek is) esetleges l�gys�g�t az igazs�g kem�ny�ti, ennek szigor�s�g�t az enyh�ti. A „h�s�g �s igazs�g” Isten tulajdons�ga is (Ex 34:6; Deut 7:9; Zsolt 25:10; 40:11); az emberekn�l a t�k�letes erk�lcsi magatart�s kifejez�s�re szolg�l.

5–8. A b�lcsek is megk�l�nb�ztett�k az igazi b�lcsess�get, amely az �rral sz�mol, a csup�n emberi b�lcsess�gt�l, ak�rcsak a pr�f�t�k (�zs 5:21; 30:1; Jer 9:23–24). Ahol Isten akarata �s az �n meggondol�som k�zt ellent�t t�mad, az ut�bbinak kell engedni. Eg�sz sz�v; minden �t: az odaad�snak teljesnek kell lennie. A tov�bbi �let�ton kider�l, hogy �rdemes volt. N�ha a g�g ker�ti hatalm�ba az embert (7a) �s azt gondolja: felt�tlen�l saj�t logik�ja szerint kell cselekedni, r� van k�nyszer�tve, hogy valamit Isten t�rv�nye ellen�re tegyen („kegyes csal�s”, „elker�lhetetlen sz�ks�gszer�s�g”). De ha a pillanatnyilag �sszer�tlennek l�tsz� istenf�l� megold�s gy�z, testi j��rz�sben is kifejez�sre jut az �gy nyert bels� harm�nia.

9–10. M�s ter�leten alkalmazza ugyanazt a meggondol�st. A sz�m�t�s azt mondja, hogy ha elveszek a vagyonb�l, kevesebb lesz. Az igazs�g azonban az, hogyha az �rnak veszek el, m�gpedig a legjav�b�l! – m�g t�bb lesz.

11–12. Az istenf�lelemb�l ered� b�lcsess�g cs�csa, amikor valaki a rosszat is bels� ellenkez�s n�lk�l tudja fogadni. A fegyelmez�s �s fedd�s az apa vagy nevel� eset�ben is j� c�lra t�rt�nik, amikor az �r dorg�l, m�g�tte apai szeretete rejt�zik. Nem kiz�r�lag �gy tekinti teh�t a P�ld a szenved�st, mint a gonoszs�g b�ntet�s�t.

P�ld. 3,13–26. A b�lcsess�g boldogs�g.

13–18. �ltal�ban az embert (nemcsak a tan�tv�nyt) mondja boldognak, ha a b�lcsess�get el�rte. Nincs korhoz, �llapothoz k�tve. Arannyal-ez�sttel mindaz megszerezhet�, amit az anyagi vil�g ny�jthat, a b�lcsess�g enn�l magasabbrend� vil�gba emel. Ez�rt lehet vele �rt�kesebb dolgokat megszerezni, mint azokkal. Kezeiben van a legt�bb, amit az ember k�v�n, hossz� �let, gazdags�g, megbecs�l�s, igazi aj�nd�ka azonban a b�kess�g (ld. 2. v.) �s a teljes �let: mindazon t�l, amit az �leten �rt�nk, m�g az, amit az �let f�j�nak �si szimb�luma fejez ki.

19–20. Hirtelen v�ltozik a k�p: az aj�nlott gyakorlati �letb�lcsess�g azonos azzal a b�lcsess�ggel, amely �ltal Isten a vil�got olyan nagyszer�en megteremtette, s�t (20b) f�nn is tartja. Itt a kiindul�pont a 8. fejezetben kidolgozott, majd k�s�bb az apokrif iratokban tov�bbfejlesztett megszem�lyes�t�shez (ld. Bev.): a b�lcsess�g �n�ll� szem�ly, aki r�szt vesz a teremt�sben. Ugyanaz a b�lcsess�g seg�thet az emberi �letet �rt�kesen f�l�p�teni, berendezni, amelyik Istennek szolg�lt a vil�g f�l�p�t�s�n�l, berendez�s�n�l, s�t szolg�l a f�nntart�s�n�l. Harm�ni�ba ker�l�nk a k�r�l�tt�nk lev� vil�ggal. „Ilyen kifejez�sek, mint az ellens�ges univerzum, a nagy ismeretlen, a v�letlen t�rv�nyei, nem f�lelmetesek, mert Isten, aki fenntartja a mindens�get hatalommal �s b�lcsess�ggel, az emberi �letnek is ir�ny�t�ja �s �rtelmess� teszi azt”. (Fritsch)

21–26. Ak�rmilyen nagy dolog a b�lcsess�g, nem �, hanem az �r az �ld�sok forr�sa. A b�lcsess�g jelent�s�ge, hogy elvezet hozz�. T�le kapjuk a biztos�tott �letet, nyugodt alv�st, a f�lelmekt�l val� szabadul�st �s (22. v.) az �let gazdag bels� tartalma mellett a kellemes k�ls� kifejez�d�st.

P�ld. 3,27–35. A b�lcsess�g magatart�s-forma.

27–30. Gyakorlati intelmek a felebar�ti szeretetre vonatkoz�lag. Ahelyett, hogy �tsiklunk rajtuk azzal, hogy k�zhelyszer�ek vagy kezdetlegesek, �rdemes ma is megvizsg�lni a seg�ts�g�kkel gyakorlati kereszty�ns�g�nket. A felebar�t a P�ld-ben egyszer�en „egy m�sik ember”, m�r nem egy sz�kebb k�z�ss�g m�sik tagja, mint a r�gebbi �rtelemben (2S�m 13:3; 1Kr�n 27:33), de m�g nem is az, ahogy J�zus �rtelmezte (Lk 10:25–37); b�rki, m�g az ellens�g is. Az izraeli t�rv�nyek �s pr�f�t�k nagy s�lyt helyeznek az elesettek f�lkarol�s�ra. A maga m�dj�n, a b�lcsess�girodalom is t�rgyalja a t�m�t (10:15; 13:8; 19:4 stb. �s 30:9) nyomat�kosan aj�nlja a szeg�ny megseg�t�s�t (11:24–26; 14:21.31; 19:17; 29:7.14 stb.). A 27–28 tov�bb �rnyalja a t�m�t. Egyenesen jogos tulajdonosa a j�t�tem�nynek az, aki r�szorult. A m�sikat megj�ratni, megal�zni, ez�ltal fontoskodni nem szabad. Ha van mit adni, akkor azonnal. Becs�letes ny�lts�g, b�keszeret�s a 29–30. t�m�ja.

31–35. Az igazat is megk�s�rti n�ha az a gondolat, hogy mennyivel t�bbet engedhet meg mag�nak a gonosz, sokszor jobban megy dolga. Innen m�r egy l�p�s a m�dszer�tv�tel. „Az istenf�lelemnek kell meghat�roznia azokat az eszk�z�ket, amelyeket valaki c�ljai el�r�s�re v�laszt” (Gispen). Az ingadoz�s ut�latos az �rn�l, az egyeneseket viszont azzal k�rp�tolja az esetleges h�tr�nyok�rt, hogy meghitt k�z�ss�g�be vonja �ket. A sz� egy f�rfi legsz�kebb bar�ti k�r�t jelenti (J�b 19:19), amibe beletartozni kit�ntet�snek sz�m�tott, s amelynek tagjait�l term�szetesen legt�bbet v�rtak el. �ld�s �s �tok az �sz�vets�gi f�lfog�s szerint hat�er�k, melyek m�k�d�se szemmell�that�. �gy ha ideig-�r�ig bizonyos �rtelm� h�tr�nyba is ker�l az al�zatos, a b�lcs a cs�fol�kkal �s balg�kkal szemben, megt�rt�nik a kiegyenl�t�d�s (34–35).

P�ld. IV. R�SZ

P�ld. 4,1–27. Buzd�t�s a b�lcsess�g megszerz�s�re.

1–5. A fejezet egyetlen nagy k�ltem�ny. Atyai intelem form�j�ban igyekszik a tan�t� (�r�) r�besz�lni tan�tv�nyait (olvas�it), hogy tanulj�k meg t�le a b�lcsess�get. Atya-fi� 2:1; fegyelmez�s, bel�t�s 1:2–6. A tanul�s nem sz�gyen. Ezt azzal igyekszik elfogadhat�v� tenni, hogy r�mutat, valamikor � is gyermekk�nt �llt az apja el�tt s r�szes�lt annak tan�t�s�ban. Apj�nak szavait id�zi a 4. verst�l kezdve. Akik most b�lcsek, valamikor azok is �testek a tanul�si id�n.

Az a sz�, – amelyik itt �s a P�ld sok m�s hely�n „tan�t�s”-sal van ford�tva, az eredetiben ugyanaz a sz�, mint a t�rv�ny. A sz�gy�k jelent�se: �tbaigaz�t, tan�t. Az �sz�vets�gi t�rv�ny nem m�s, mint �tmutat�s arra, hogyan maradhat meg valaki az �rral val� sz�vets�gben. Ennek szigor� megtart�sa az egy�n �s k�z�ss�g �rdeke volt, hiszen csak �gy sz�m�thattak az �ld�sra (Deut 30:19). Ez�rt seg�tett�k el� a megtart�s�t a megtorl� int�zked�sek is. A meg nem tart�s a megtorl� int�zked�seken k�v�l a sz�vets�gb�l val� kies�st vonta maga ut�n. �gy alakult ki az a kem�ny, szigor� jelent�s, ami a t�rv�ny sz�hoz kapcsol�dik. De hisz a b�lcsek tan�t�sa sem egy�b, mint �tmutat�s a helyes �s ezzel egy�tt az �letre vezet� �tra (1:19.24–33; 2:7.11.18–22 stb. v�gig az eg�sz k�nyv�n!). Ennek megtart�sa �pp �gy saj�t �rdeke mindenkinek, szinte �gy mondhatn�nk, k�telez�, ha el akarja nyerni az �ld�st, ill. elker�lni a vesz�lyt. Ez�rt haszn�lja a „parancs” sz�t is. Az �let felt�tele: hallgatni (1), de meg is tartani („t�maszkodj�k hozz�” sz�ved = �rtelmi, akarati k�zpontod 4. v.), fontos, ez�rt nem szabad elfelejteni, sem elt�rni t�le.

6–9. A b�lcsess�g: eszk�z az �let helyes �l�s�hez, a bel�t�s: k�pess�g arra, hogy a j�t v�lasszam (ld. Bev: B�lcsess�g �s 1:2–6 magy.). El�felt�tele (kezdete): �rt�kesnek tartani annyira, hogy az ember hajland� legyen megv�s�rolni, azaz valami �rt�ket adni �rte, s�t minden �rt�k�t �rte adni, azaz mindenn�l t�bbre becs�lni. B�rmely ter�leten azok v�lnak ki, akik eg�sz sz�vvel csin�lnak valamit (sport, munka, tudom�ny, m�v�szet, csal�d). Mt 13:44–46. A b�lcsess�g megszerz�se �ldozattal is j�r. Ahogy a der�k asszony mindenn�l t�bbet �r (18:22; 19:14; 31:10kk.) �s a f�rj�nek dics�s�g�re v�lik (12:3a), �gy a b�lcsess�g is meg�rdemli az �rte hozott �ldozatot �s szeretetet (6.8.), mert meg�rzi (6) �s f�lmagasztalja (8–9) azt, aki hozz� ragaszkodik.

10–19. A b�lcsess�g �tja vil�gos, biztos, a gonoszok� s�t�t, roml�sba viv�. A b�lcsess�g� azonban n�ha nehezebb; ez�rt aj�nlja a fegyelmet, a ragaszkod�st (13), s a gonosz �t tudatos ker�l�s�t. Ha v�letlens�gb�l r�t�vedne valaki, azonnal hagyja el (15), mert a romlotts�g hamar v�lik m�sodik term�szet�nkk�, �letsz�ks�glett� (16–17). Keser� ir�nia a gonoszok ellen: nem a lelkifurdal�st�l nem tud aludni, hanem ellenkez�leg, akkor ha nem cselekedett rosszat. Az �t v�g�t n�zi a b�lcs: az igazak �tja (esetleg a reggeli sz�rk�letben kezd�dik?) mindig f�nyesebb lesz, m�g a gonoszok� a s�t�tben egyre bizonytalanabb �s buk�ssal v�gz�dik (Mt 7:13–14). S�r� hom�ly: „Nem a szok�sos sz� a s�t�ts�g kifejez�s�re, hanem egy, ami a m�ly s�t�ts�get, a f�ny teljes hi�ny�t jelenti. A gonoszoknak el kell bukniuk, de ami rosszabb, nem tudj�k, mi�rt esnek el, mivel nem ismert�k f�l a gonoszs�got, mint olyat, sem nem tudnak a b�ntet�sr�l, amit sz�ks�gszer�en mag�val hoz.” (Fritsch.) 20–27. A r�giek sokat tudtak arr�l, amit a modern gy�gy�szat kezd �jra f�lismerni: a testi eg�szs�g (ill. gy�gyul�s 22) sokban f�gg a bels� rendezetts�gt�l. Az �let boldogs�ga (sz�veg�nk egyszer�en �letnek nevezi), t�bbnyire nem a k�r�lm�nyekt�l, hanem bels�nkt�l f�gg. A sz�v – �sz�vets�gi f�lfog�s szerint �rtelmi, akarati k�zpont – a k�ls� l�tszattal gyakran ellent�tes (1S�m 16:7; Mt 15:19), s ha megfelel� t�lt�ssel b�r, �letforr�s (Jn 7:38). �gy tan�t m�r az �egyiptomi Ptahhotep: „A sz�v az, aki ur�t hall�v�, vagy nemhall�v� teszi. �let, �dv �s eg�szs�g az ember sz�m�ra a sz�ve”. Ez�rt sz�l�t fel arra az �r� hagy l�ny�nk k�zpontj�nak t�lt�se a b�lcsess�g legyen (21). Ugyanez�rt kell minden m�sn�l jobban �rizni (23). Az �kori Keleten a v�z igen nagy kincs volt: egy-egy v�ros l�te egy-egy forr�shoz volt k�tve; a forr�sokat ez�rt nagyon gondosan �rizt�k.

Szakaszunk azonban nem marad �ltal�noss�gban. A sz�vet k�veti valamennyi testr�sz�nk: a f�l (20), a szem (21 �s 25), a sz�j (24), a l�b (26–27), k�z (27). A b�lcsess�g (= istenf�lelem) nemcsak bels� rendezetts�g, hanem a legapr�bb r�szletekben is megnyilv�nul� gyakorlati magatart�s.

P�ld. V. R�SZ

P�ld. 5,1–6. Mi�rt kell b�lcsess�g az asszonyi cs�b�t�s legy�z�s�hez?

Ugyanaz�rt, mint amit m�r t�bbsz�r megfigyelt�nk (1:10–19; 3:31–35; 4:18–19): A b�lcs az �t v�g�t l�tja. Pillanatnyilag nagyon sok gy�ny�r�s�g j�r vele, rendk�v�l vonz�. A v�ge: rossz sz�j�z, ki�br�ndults�g, az erk�lcsi rend k�rlelhetetlen �t�lete Az elrontott �t a hal�lba visz. Az 1–9 fejezet �lland�an visszat�r� t�m�ja ez (2:16kk.; 5; 6:20kk.; 7; 9:13kk.). Arra mutat, hogy a probl�ma a fejezetek meg�r�sa idej�n �get� volt, ak�rcsak ma. Az intelmek f�rfiak sz�m�ra vannak fogalmazva. A b�lcsek hallgat�s�ga, a k�nyvek olvas�i f�rfiak voltak. A kor viszonyai is m�sok voltak. M�s t�rsadalom �ll a t�rt�netek, intelmek h�tter�ben. Mindk�t �rtelemben a mi helyzet�nkre leford�tva kell �rtelmezn�nk az intelmeket.

P�ld. 5,7–14. A fegyelem haszna.

„Hallgass r�m”, „az �n b�lcsess�gem” (1. v.) – nem az isteni b�lcsess�ggel (t�rv�nnyel v. pr�f�tai kijelent�ssel – ld. Bev: Izraelben elfoglalt szerepe) szembeni megk�l�nb�ztet�s, hanem ellenkez�leg: az Istennel nem sz�mol� (3. v.) �rvel�ssel szemben. Eg�szen gyakorlatias tan�cs: ne j�tssz a t�zzel (8). A zabol�tlan �szt�n�let k�lts�ges. „M�lt�s�godat, esztend�idet”: dolgos �vek anyagi �s erk�lcsi eredm�ny�t (ugyan�gy: �leter�, f�rads�gos munka). „Bitorl�k”: a zabol�tlan �let v�mszed�i. V�g�l oda a becs�let is (14).

Az elcs�b�tott v�g�l el�r egy pontot, amelyr�l visszan�zve bel�tja: Nem �rte meg! (11). Mivel azonban a cs�b�t�s er�s, pillanatnyilag a gy�ny�r�k vonz�ak, rendk�v�li jelent�s�g� a fegyelem (12). Rossz tapasztalatokat lehet megtakar�tani, ha figyel�nk a n�lunk b�lcsebbekre (13).

P�ld. 5,15–20. A j� h�zass�g meg�v.

Az �kori K�zel-Keleten a v�z nagy probl�ma volt, a szomj�s�g sokszor k�nz�. Az egyes h�zaknak saj�t v�ztart�ja, cisztern�ja volt, ahonnan az �v nagy r�sz�ben ell�thatt�k a csal�dot. A saj�t v�ztart�b�l inni a zavartalan nyugalom jele is (�zs 36:16). A gy�ny�r, mint iv�s, a n�, mint forr�s t�bbsz�r el�fordul� k�p (�n�n 4:15; 7:9; 8:2. „Az asszony k�t” – mondja az �egyiptomi b�lcs). A fenti k�s�rt�sek ellen legjobb v�delem a kiegyens�lyozott h�zas�let (1Kor 7:1–9), m�sfel�l ezek a b�n�k a h�zas�let meleg�t �s a h�s�ges hitvest rabolj�k el, �gy magukban hordj�k b�ntet�s�ket. Figyelemre m�lt�, hogy m�g kifel� a legszigor�bb vigy�zatot aj�nlja, a h�zass�gon bel�li gy�ny�r�kr�l elfogulatlan term�szetess�ggel besz�l, el eg�szen a bolondos (m�moros) szerelem aj�nl�s�ig.

P�ld. 5,21–23. A b�n mag�ban hordja b�ntet�s�t.

Ak�r tudom�sul veszik a v�tkez�k, ak�r nem: az �r ott van f�l�tt�k, b�neik el�tte nem maradnak titokban, elhozza a v�gs� lesz�mol�st. Akik nem v�llalt�k a fegyelmet, a b�nbe egyre jobban belegabalyodnak, megr�szeg�lnek t�le, vagyis nem tudnak t�bb� az okos sz�ra hallgatni. A v�g�k hal�l.

P�ld. VI. R�SZ

Az 5. fejezet a h�zass�gt�r�s veszedelmes anyagi k�vetkezm�nyeinek le�r�s�val v�gz�d�tt. Ehhez csatlakozik a 6. fejezet eleje. K�t olyan esetr�l sz�l, melyek szint�n anyagi cs�ddel fenyegetnek: a kezess�gr�l (1–5) �s lustas�gr�l (6–11). Azut�n az �lnok emberr�l besz�l (12–15), akit szint�n utol�r a gyors roml�s; majd az a h�t dolog k�vetkezik, amit az �r ut�l (16–19). Ezek viszont tartalmi p�rhuzamban �llnak (14 �s 19) az �lnok ember tulajdons�gaival. �gy ezek a szakaszok asszoci�tive egy-egy hasonl� gondolat kapcs�n csatlakoznak egym�shoz, ami a mai logika szerint t�r�s a gondolatmenetben (az 1–19 betold�s sok tud�s szerint), de a bibliai korban megszokott szerkeszt�si elv volt. A 6:20-t�l megy tov�bb az 5. fejezetben megkezdett gondolatmenet.

P�ld. 6,1–5. A kezess�g veszedelmes dolog.

Ha az ad�s nem becs�letes, vagy szerencs�tlens�g miatt fizet�sk�ptelen, a kezes megy t�nkre. Ez�rt �v t�le. A k�nnyelm�en kimondott sz�ba – �g�retbe – mint valami h�l�ba gabalyodik bele az ember. Ki van szolg�ltatva a hitelez�nek �s annak, hogy vajon becs�letes-� az, aki�rt kezess�get v�llalt. (A nem fizet� ad�st, s�t hozz�tartoz�it el lehetett adni rabszolg�nak 2Kir 4:1; Mt 18:25). Ez�rt s�rg�s a minden�ron val� szabadul�s, ha valaki meggondolatlanul megtette. Nem szabad passz�van v�rni a fejlem�nyekre, hanem cselekedni kell: ne sz�gyellje mag�t megal�zni, a m�sikn�l s�rget�leg fell�pni. A f�radts�g sem lehet akad�ly, mert az id� m�lik. Passz�v emberek a probl�m�k el�l alv�sba menek�lnek, azt�n el is mulasztj�k az alkalmat. Szeml�letes k�p: �gy igyekezni a szabadul�son, mint az elfogott vad fic�nkol, vagy a mad�r verg�dik.

Ig�nket term�szetesen csak az �r�s eg�sz�ben �rtelmezhetj�k. A fentiek nem z�rhatj�k ki a r�szorul� felebar�t megseg�t�s�t (Lk 6:30.34.36 – ahol ism�t nem a k�nnyelm� ad�sra kapunk parancsot – 1Kor 6:7; ApCsel 17:9); hiszen olyan Isten�nk van, aki �rt�nk, fizet�sk�ptelenek�rt kezess�get v�llalt (J�b 17:3; Zsolt 119:122; Zsid 7:22).

P�ld. 6,6–11. A lustas�gr�l.

Bizonyos �llatok bizonyos tulajdons�gok megtestes�t�i a b�lcsess�girodalomban, nyilv�n m�r Salamon is �gy �rt r�luk (1Kir 4:33). A hangya a szorgalom�. Kutat�k szerint szakaszunk megfigyel�sei minden r�szlet�kben helyt�ll�ak a palesztinai hangyafajt�ra. �tjuk: �let-, cselekv�sm�djuk. A hangy�kat �szt�neik ir�ny�tj�k, melyeket Isten oltott bel�j�k. A tudatosan gondolkod� ember hozz�juk mehet b�lcsess�get tanulni. Megtanuland�: felel�ss�g �nmagunk ir�nt (nincs vez�r�k, m�gis…), helyes, �tgondolt �letbeoszt�s (8), gondol�s a j�v�re (ny�ron annyit gy�jtenek, hogy t�lre is legyen). A 9. a b�lcs k�rd�se, a 10. g�nyosan a lusta sz�j�ba adott felelet, a 11-et ism�t a b�lcs v�gja r�. A „csak egy kicsi” veszedelmes, f�lrevezet� sz�, t�rv�nyszer�en hozza el a szeg�nys�get, amely mint egy rabl� viszi el az �ldozat vagyon�t. – Isten teremt�se ezersz�n�: Ha valakinek nem a lustas�g, hanem az aggodalmaskod�s a k�s�rt�se, a f�nysz�r� m�shova ir�nyul (Mt 6:25–26).

P�ld. 6,12–19. A gonoszs�gr�l.

12–15. Milyen lelkesed�ssel, mennyi �gyess�ggel igyekszik az �lnok ember c�lja el�r�s�re. Sz�ja, szeme, l�ba, ujjai r�szt vesznek gonosz sz�nd�k�nak kivitelez�s�ben. Bizony�ra el�gedett a sikerrel. A b�lcs azonban nem k�veti, mert tudja, hogy mi lesz a v�ge. A gonosz bolonds�ga: nem sz�mol azzal, hogy van isteni igazs�gszolg�ltat�s. A kacsintgat�s lehet a k�r�r�m jele (Zsolt 35:19) vagy titkos jelad�s egy harmadiknak. Az itt jellemzett ember v�gc�lja: veszeked�st kelteni.

16–19. A sz�mmond�sokhoz tartozik (ld. 30:15kk.). A test egyes r�szei k�pviselnek egy-egy rossz tulajdons�got vagy az illet� tulajdons�ggal b�r� embert. A nagyral�t� szemek a g�g�t (30:12; Zsolt 18:28; 131:1), ami els�renden h�vja ki Isten b�ntet�s�t (�zs 2:11–17). A hazug nyelv: hazugs�g, hamistan�z�s, hizelg�s, r�galmaz�s. A nyelv b�neire �s annak veszedelmes hatalm�ra sz�mtalan szakasz h�vja f�l a figyelmet (12:13–35; 21:6; 26:20–28; Pr�d 10:12; Jak 3:1–12), de ugyanakkor a helyes besz�d gy�gy�t� hatalm�ra is (12:18; 15:1.4; 25:15). A m�sokon �tg�zol�, k�m�letlen ember m�r sz�baker�lt (1:10kk.), �pp�gy, mint az, aki gonosz gondolatokat kov�csol (el�z� versek). A gonoszra gyorsan fut� l�b az �ltal�nos, teljes romlotts�gra vonatkozik, amikor valaki buzg� a gonosz cselekv�s�ben, mert kedv�t leli benne. A 19 annyiban k�l�nb�zik a 14-t�l, hogy itt a t�rv�ny el�tti hamis tan�z�sr�l van sz�. – Ezek k�z�tt sok olyan b�n van, amit a t�rv�ny nem b�ntethet, de el�g fenyeget�s m�r ez: ut�latos az �rnak.

20–35. „Tan�t�s”, „parancsolat” ld. 4:1–5. „K�sd sz�vedre” ld. 3:3–4. K�l�n is hangs�lyozza: mindig, ebben nem lehet sz�netet tartani. Viszont akkor a b�lcsess�g is mindig oltalmaz�lag jelen lesz �letedben. Vezet�nk, hogy az �let �tj�n mindig a helyes �s ez�ltal a biztos ir�nyba menj�nk; oltalmaz�nk, mert Isten �g�reteiben nyugszik az, aki napk�zben parancsai szerint j�rt (sok vesz�ly �s f�lelem vette k�r�l a r�gi embert �jjel, amikor m�g a nappali �let nem hatolt �gy be a technika seg�ts�g�vel az �jszak�ba, mint ma. Nem v�letlen�l lett a s�t�ts�g a rossz, a f�ny a j� jelk�pe); k�s�r�nk, akivel reggel meg lehet besz�lni a napi f�ladatokat (22). Sz�v�tnek, s�t f�ny, hogy ne ak�rmilyen utat, hanem az �let �tj�t v�lasszuk (23). Fegyelem: l�sd 1:2.

A fentiek a par�zna (f�rjes) n� elleni �jabb intelem bevezet�se. „Ha meggondoljuk, mennyire b�ven van ez a v�tek, term�szet�ben milyen undok, milyen v�szthoz� a k�vetkezm�nye, milyen biztosan elpuszt�tja bels�nkben a lelki �let minden cs�r�j�t, nem csod�ljuk, hogy a r� vonatkoz� figyelmeztet�sek �lland�an ism�tl�dnek” (Matthew Henry). A buk�s a melengetett v�ggyal kezd�dik (25). A v�ge a teljes leszeg�nyed�s, s�t �nmag�t veszti el az ember (l�lek = szem�lyis�g; �nmaga), ha h�l�j�ba keveredik (26). Meginteni sem lehet a t�zet, mert �get (27–28); ugyan�gy j�r a b�nh�d�s e b�n nyom�ban (29). Ha valaki az�rt lop, mert �hes, �rthet�. A b�ntet�s m�gis utol�ri, ha rajtakapj�k – szeg�ny emberr�l l�v�n sz�, eg�sz vagyona r�mehet (30–31). Az azonban nem �rthet�, egyenesen bolonds�g, ha valaki f�rjes asszonnyal kezd, hiszen itt nincs sz� szorongat� sz�ks�gr�l (32). Rajta ragad a sz�gyen (33), s�t �let�vel j�tszik. A t�rv�ny hal�lb�ntet�st �r el� (Lev 20:10; Num 22:22), arra pedig kev�s rem�ny van, hogy a f�lt�keny f�rj aj�nd�k�rt hagyja elsim�tani az �gyet (34–35).

P�ld. VII. R�SZ

P�ld. 7,1–27. Mi�rt veszedelmes a h�zass�gt�r�s.

1–5. „Tan�t�s”, „parancs” ld. 4:1–5. Amit az ember az ujj�ra k�t, az a) mindenki sz�m�ra l�that�, b) �lland�an vele van, c) vigy�z r�, mert d) �rt�knek tartja. S�t, az �r� c�lozhat arra a korabeli szok�sra, hogy amulettet hordtak az ujjukon, akkor e) v�di gazd�j�t. Ez legyen a b�lcsess�g az ifj� sz�m�ra. A sz�v t�bl�j�ra �rni: l�sd 3:3b magy. A „n�v�rem” megsz�l�t�ssal illett�k a szerelmest (�n�n 4:9–12; 5:1). A 4–5 teh�t ezt jelenti: a b�lcsess�g legyen a szerelmed; akkor meg�riz az idegen asszonyt�l. Fontos r�sen lenni: sima a nyelve.

6–23. Gyakorlati p�ld�val vil�g�tja meg a t�m�r�l eddig elmondottakat (2:16–19; 5; 6:20–35), k�l�n�sk�ppen a cs�b�t� nyelv�nek simas�g�t. A t�rt�net f�rfiszerepl�je egy�gy� (ld. 1:2–6), nem b�lcs, ez�rt nem tud ellen�llni a cs�b�t�snak (7).

a) K�nnyen tal�lkozhatunk a cs�b�t�s alkalm�val, hiszen a cs�b�t� lesben �ll �s el�nk toppan (7–10). b) A cs�b�t�t nyugtalan kiel�g�tetlens�g �zi, ez�rt mer�szen t�mad, minden eszk�zt megragad, sz�gyentelen. De ez�rt t�rt�nhet meg, hogy mire f�locs�dunk, gy�z�tt. A par�zna n�t meg lehet k�l�nb�ztetni �lt�zet�r�l (Gen 38:14), de lehet, hogy a 10b csak az �ltal�nos magatart�sra vonatkozik (10–13).

c) Sz�ve, sz�nd�ka rejtett (10b). Azt mondja, hogy a m�sik kedv��rt j�tt, pedig igazi sz�nd�ka a saj�t kiel�g�l�se (15).

d) R�gt�n k�szen van az elfogadhat� mes�vel. A b�ke�ldozatn�l az �llatnak csak bizonyos r�sz�t �gett�k el, ill. adt�k a papnak, a nagyobb r�sz megmaradt, amit �nnep�lyesen aznap, vagy legk�s�bb m�snap elfogyasztottak (Lev 7:16). Az asszony azt hazudja a fiatalembernek, az�rt indult el hazulr�l, hogy ehhez a lakom�hoz h�vja. R�gt�n megmagyar�zza, mi�rt a f�rje t�voll�te alatt t�rt�nik a megh�v�s: a fogadalom most telt le. A lakom�t nem �lve, hanem heverve fogyasztott�k, az �gyak el�k�sz�t�se m�g ide tartozik (13–17).

e) Hideg szeretetlens�ggel besz�l a hitves�r�l („az ember” 19a). �nz�s, gonoszs�g van em�g�tt. Mit v�rhat t�le m�s?

f) K�n�lkoz�nak festi az alkalmat. A f�rj val�sz�n�leg keresked�, aki �zleti �tra indult. P�nzt vitt mag�val, hamarosan nem t�r vissza. Meglepet�st�l nem kell tartani. Izraelben m�r Salamon bevezette a nemzetk�zi kereskedelmet, �gy az � kor�t�l kezdve b�rmelyik, sz�zadba helyezhet� a t�rt�net (18–20). g) Ha valaki nem el�g b�lcs, hogy idej�ben f�lismerje a rejtett sz�nd�kot, k�s�, mire a sz�g kib�jik a zs�kb�l. Addigra m�r �rz�kei ragadj�k magukkal. Megy, hogy gy�ny�r�s�get szerezzen; val�j�ban azonban a b�nbe, vagyis hal�la fel� siet (21–23).

24–27. A p�lda ut�n k�vetkezik az alkalmaz�s: Ez�rt kell a tapasztaltabbra idej�ben hallgatni, a cs�b�t�snak ellen�llni. (Sz�l�i felel�ss�g a gyermeket idej�ben el�k�sz�teni!)

P�ld. VIII. R�SZ

P�ld. 8,1–11. A b�lcsess�g h�v�sa.

Az emberis�g gondolkoz� fele hallatlan er�fesz�t�seket tett az igazs�g megismer�s�re; a m�sik fele nem t�r�dik vele, mert az „magas, haszontalan, elm�leti”. Pedig a b�lcsess�g (ld. Bev.) mindenki sz�m�ra k�nnyen el�rhet�, �letfontoss�g�, gyakorlati. Ki�lt, hogy mindenki hallja (Jn 7:37). A forgalmas helyeken �ll, j�l l�that�lag (2). A v�roskapukn�l (3) kellett elhaladni a v�rosba igyekv� idegeneknek, a v�roskapu bels� oldal�n helyet foglal� kis t�ren pedig a v�rosi k�z�let zajlott le. Minden embernek sz�l a f�lh�v�s, az egy�gy�eknek (ld. 1:2–6 magy.), k�l�n is. Ez a b�lcsess�g nem maradhat z�rt ajt�k m�g�tt.

A legt�bb, amit az anyagi vil�g �ltal ny�jtott lehet�s�gek k�z�tt el tudunk �rni az anyagi biztons�g �s a luxus (ez�st, arany, gy�ngy, dr�gas�g 10–11). �letfontoss�g� a b�lcsess�g, mert az ezeken t�lmen� �rt�keket adja, azokat, melyek ezek�rt meg nem vehet�k. Igazs�g: ami biztos, ami szil�rd, amire lehet sz�m�tani (ld. 3:3–4). Ezt ism�telgeti (= mormolja), hogy egyszersmindenkorra eml�kezet�be v�s�dj�k. Az „igazs�g” kieg�sz�t�se: ellent�t�nek, azaz a gonosznak, a roml�sba viv�nek (2:22; 3:33) a gy�l�lete. „Igaz mond�sok”: megfelelnek a vil�gban lev� bels� rendnek, norm�nak, (nincs benn�k elferd�tetts�g) „csal�rds�g, hamiss�g”: tkp. ami elferd�tett, kiford�tott, vissz�s (7–8). Ez�rt a legf�bb j� a b�lcsess�g. Mindezt abb�l a gyakorlati c�lb�l aj�nd�kozza, hogy bel�t�st adjon, vagyis azt a k�pess�get, hogy helyesen v�lasszunk (9), �s a j� v�laszt�shoz sz�ks�ges fegyelemhez juttasson (10a).

P�ld. 8,12–21. A b�lcsess�g k�vet�s�nek haszna.

A b�lcsess�g ann�l lakozik, aki haszn�lja az esz�t. (Az eredeti sz�veg kifejez�sei jelenthetik az �sz haszn�lat�t j�, vagy rossz �rtelemben.) Aki okosan meggondolja az �letet, az eljut az isteni b�lcsess�ghez, aki megkapta ezt a b�lcsess�get, megny�lik az �rtelme. A g�g�ss�get meg a b�szkes�get „mindenki gy�l�li m�sokban, de nek�nk gy�l�ln�nk kell �ket magunkban” (Matthew Henry). A b�lcsess�g megtan�t benn�nket arra, hogy a helyes ar�nyban l�ssuk magunkat Istenhez �s az emberekhez viszony�tva. A 14–16 szerint a b�lcsess�g minden�tt megadja a sz�ks�ges tan�csot, f�l�tte �ll az er�nek („eny�m”). Term�szetesen csak �gy kapjuk az �ld�st, ha nem valami hasznoss�gi elv alapj�n v�lasztjuk a b�lcsess�get, hanem bels�leg r�hangol�dunk (17). Az �gy nyert �ld�s magasabbrend� lelki javakb�l �ll, amelyekhez nem minden esetben t�rsulnak anyagi term�szet�ek is. Igazs�goss�g, t�rv�ny ld. 1:2–6 magy.

P�ld. 8,22–31. A b�lcsess�g m�lt�s�ga.

A legt�bb, amit a b�lcsess�g magasztal�s�ra k�nyv�nk elmond. A b�lcsess�g, Isten megszem�lyes�tett tulajdons�ga, az els� teremtm�ny. A szakasz m�g�tt �ll� vil�gk�p: Az �s�ce�nb�l emelkednek ki a hegyek, majd a s�ks�gok, r�juk boltoz�dik az �g a felh�kkel. A forr�sok alulr�l az �s�ce�nb�l t�rnek f�l. L�that�v� v�lik a partok vonala, majd megjelenik az ember. Teh�t egy �si teremt�st�rt�net k�pezi a h�tteret. Egyr�szt „amikor m�g nem”-el azt fejezi ki, hogy mindezekn�l el�bb teremtette Isten, m�sr�szt „amikor”-ral azt, hogy m�r megvolt, amikor ezek lettek. Szint�n teremtm�ny, de r�gibb, els�. Az els�sz�l�tt pedig legmegbecs�ltebb, az er� java (Gen 49:3; Deut 21:15–17; Zsolt 78:51). L�tta azt az id�t, amikor m�g nem �llt ellent�tben az ember az Istennel, amikor � volt az �r gy�ny�r�s�ge, az emberek meg az � (b�lcsess�g) gy�ny�r�s�ge voltak. Ilyen m�lt�s�g h�vogatja az embereket. Ld. teljes eg�sz�ben a 3:19–20 magyar�zat�t.

Szakaszunknak nagy jelent�s�ge van k�zvetlen mondanival�j�n (az embereket h�v� b�lcsess�g nagy m�lt�s�ga) t�lmen�en. Fontos �llom�s egy teologiai gondolat fejl�d�s�ben. M�shol is sz� van a b�lcsess�gr�l; mint a teremt� Isten tulajdons�g�r�l (3:19), m�shol is szerepel megszem�lyes�tve (ld. Bev.), de ez a szakasz adott l�k�st ahhoz, hogy a b�lcsess�get mint �n�ll� l�nyt fogj�k fel. Ezzel egy�ttal el�k�sz�t�j�v� v�lt �jsz�vets�gi gondolatoknak �s kifejez�sm�doknak (Jn 1:1–14; Kol 3:15–17; Jel 3:14).

P�ld. 8,32–36.

Akarod, hogy �letedet ugyanazok a t�rv�nyek ir�ny�ts�k, amelyek f�nntartj�k az univerzumot? Akarsz a Teremt�, vagyis az �let �s nem a hal�l uralma alatt �llni? Akarsz ebben a fens�ges harm�ni�ban �lni, akarsz boldog lenni? V�laszd a b�lcsess�get! Legyen nevel�d (fegyelem! 33) �tmutat�d, sz�modra mindenn�l �rt�kesebb (�gy �rizd az ajtaj�t, ahogy kir�lyn� megjelen�s�re v�rnak alattval�i, vagy szerelmese kil�p�s�re az udvarl�).