A P�LDABESZ�DEK K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: Czanik P�ter lelk�sz

Bevezet�s. A k�nyv szerz�je.

„Salamon” mondja az 1:1; 10:1; 25:1. De �rulkodik m�r az a t�ny, hogy h�rom ilyen c�mirata is van a k�nyvnek; m�gink�bb a h�rom k�z�l az utols�. Salamon kir�ly szerz�s�g�t nem �gy kell �rten�nk, mint egy mai k�nyvn�l. �gy tekintettek r� Izraelben, mint a b�lcsess�g legf�bb k�pvisel�j�re (1Kir 10:1–10). B�lcs mond�sait, hasonlatait, �nekeit sz�jr�l sz�jra adt�k; bizony�ra hamarosan megkezd�d�tt �r�sba foglal�suk is. Ha azonban egy-egy b�lcs mond�s sz�letett, vagy a k�lf�ldi b�lcsess�girodalomb�l ford�tottak le egy darabot, ezt is besorolt�k a neki tulajdon�tott mond�sok k�z�. A 25:1 szerint m�g hal�la ut�n t�bb sz�z �vvel is k�zsz�jon forogtak ily m�don t�le sz�rmaz�, vagy neki tulajdon�tott darabok; ezeket azt�n – mai sz�val – egy bizotts�g gy�jt�tte �ssze Ez�ki�s uralkod�sa alatt. Azonban m�sok b�lcs mond�sai is beleker�ltek a k�nyvbe. A 22:17 �s 24:23 �ltal�ban a b�lcseket, a 30:1 �s a 31:1 Agurt �s Lemu�lt nevezi meg. Hogy kik voltak, nem tudjuk. K�t ir�nyban kereshetj�k: a kir�lyi udvarokban kiemelked� k�zigazgat�si, tan�csad�i szerepet j�tszottak a b�lcsek. Mint a 25:1 mutatja, �k v�gezt�k az �r�sba foglal�s munk�j�t. Bizony�ra az � alkot�suk is ott van a gy�jtem�nyben. �k lehettek a k�zvet�t�k a m�sik forr�s fel�: az Izraelt k�r�lvev� n�peknek komoly b�lcsess�girodalma volt. Ez felt�tlen�l hatott az izraeli m�vekre (ld. al�bb).

C�me.

P�ldabesz�dek. Az eredetiben a m�s�l sz� felel meg a p�ldabesz�dnek. Jelent�s�t k�tf�lek�ppen igyekeznek levezetni, mindk�t �rvel�sben lehet valami igazs�g. A msl gy�k jelent�se a h�berben lehet „uralkodni” �s „hasonl�tani”. Akik az els� jelent�s fel�l �rtelmezik szavunkat, azok r�mutatnak arra, hogy az eredeti sz�veg tele van sz�j�t�kkal; ezek pedig „a r�giek f�lfog�sa szerint gondolat�breszt�, magyar�z�, meggy�z� er�vel b�rnak… A m�s�l er�vel tel�tett sz�, valami, ami a megszokotton t�lmegy” (Gemeser). Emellett sz�l az, hogy pr�f�tai kijelent�sekben t�bbsz�r el�fordul: Num 23:3.7; 24:3; �zs 14:4; Mik 2:4; Hab 2:6.

E helyek egyike sem z�rja ki a m�sik �rtelmez�st. Eredetileg hasonlatot jelentett a sz� (10:26). A Hab 2:6 is �rthet� �gy, hogy hozz� fogj�k hasonl�tani azok sors�t, akik azonos b�nben �lnek. Ez a jelent�s k�nnyen �tmehetett az allegori�ra (Ez 17), valamint a fenti hasonlathoz foghat� r�vid mond�sokra, k�zmond�sokra (Ez 18:2–3), aforizm�kra, ha kifejezetten nem is tartalmaztak hasonlatot. Ezek a r�vid mond�sok azut�n b�v�ltek. Mell� tettek egy m�sikat, amelyik m�s szavakkal megism�tli (22:17), kieg�sz�ti (3:6) az �rtelm�t, vagy az ellent�t seg�ts�g�vel m�ly�ti el (10:27). Ez az �h�ber irodalomban viszont m�r egy kis vers, tekintve, hogy ott a k�ltem�nyt a gondolatritmus teszi. �rdekes l�pcs�fok a 26:4–5. „V�g�l a m�s�l, ahogy a p�ldabesz�dek c�m�ben alkalmazz�k, jelenti az erk�lcsi aforizm�t, k�ltem�nyt �s �rtekez�st, a b�lcsek t�k�letes szak�rtelm�nek v�gs� �s p�ratlan term�k�t. Izrael b�lcseinek kiindul� mint�ja a n�pies k�zmond�s volt”, ebb�l fejlesztett�k azt�n tov�bb a komplik�ltabb form�kat (Fritsch).

Feloszt�sa.

H�rom c�mirat (1:1; 10:1; 25:1) h�rom nagy r�szre osztja a k�nyvet. Az 1–9; 10–24 �s 25–31 fejezetre. Egy-egy nagyobb gy�jtem�ny v�g�n azonban f�ggel�kszer�en kisebb gy�jtem�nyek tal�lhat�k. �gy a 10–24 v�g�n a 22:17–24:22 �s 24:23–34 a „b�lcsek szavai” �s „ezek is a b�lcsek (szava)i” c�mmel. A 25–31 v�g�n tal�ljuk Agur mond�sait (30:1–14), sz�mokkal kapcsolatos mond�sok gy�jtem�ny�t (30:15–33), Lemu�l mond�sait (31:1–9) �s tal�n k�l�n m� a der�k asszony dics�rete (31:10–31). Eszerint: A. 1. 1–9
B. 2. 10:1–22:16
3. 22:17–24:22
4. 24:23–34
C. 5. 25–29
6. 30:1–14
7. 30:15–33
8. 31:1–9
9. 31:10–31
A Septuaginta (az �Sz-nek a Kr. el�tti sz�zadokban k�sz�lt g�r�g ford�t�sa) bizony�tja, hogy ezek k�l�n�ll� darabok, mert m�s sorrendben hozza �ket.

Keletkez�si ideje.

Vitatott. Ha a 25:1-el kezd�d� szakasz Ez�ki�s idej�ben �llott el� (Kr. e. 8. sz. v�ge), akkor az eg�sz k�nyv, mint egys�ges gy�jtem�ny csak k�s�bb keletkezhetett. A f�r�sznek (10:1–22:16) viszont m�r hamarabb k�szen kellett lennie. Ehhez a m�r meglev�h�z gy�jt�tt�k hozz� Ez�ki�s emberei a t�bbit. Ut�na �sszekapcsolt�k a kett�t, hozz�csatolt�k a kisebb gy�jtem�nyeket; az eg�sz el� �rtak egy bevezet�t (1–9) s f�l� tett�k c�mnek: Salamon p�ldabesz�dei. Teh�t:

1. fokozat: A Salamon hal�l�t k�vet� sz�zadokban �sszegy�jtik mond�sait. Kr. e. 10–8. sz.
2. fokozat: Hozz�csatolj�k egy egyiptomi munka ford�t�s�t, ill. �tdolgoz�s�t (22:17–24:22).
3. fokozat: �sszegy�jtik a 25–29-et (Kr. e. 8. sz. v�ge).
4. fokozat: A kett�t �sszekapcsolj�k.
5. fokozat: Hozz�illesztenek m�g kisebb egys�geket �s
6. fokozat: Az eg�sz el� meg�rj�k az 1–9-et.
Egyel�re m�g csak elk�pzel�sek vannak arra n�zve, hogy mikor keletkezhettek a nevezett kisebb gy�jtem�nyek. A k�nyv nagyr�sze egym�ssal �ssze nem f�gg� mond�sokb�l �ll. Az els� kilenc r�sznek azonban f�lismerhet� gondolatmenete van, m�gpedig erre a f�t�m�ra: a b�lcsess�g haszna. Ebb�l k�vetkeztetnek arra, hogy utolj�ra �rt�k az eg�sz k�nyv bevezet�j��l. Sok�ig azt tartott�k, hogy eg�sz k�s�n, a fogs�g ut�n keletkezett. Azok a st�lusjegyek azonban, amelyek alapj�n erre k�vetkeztettek – a r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint – megtal�lhat�k az Izr�elt k�r�lvev� n�pek irodalm�ban, m�gpedig j�val kor�bban. Ez m�r �tvezet a k�vetkez� k�rd�sk�rh�z.
Kort�rt�neti �sszef�gg�s.

Izr�el term�szetesen ismerte az �t k�r�lvev� n�pek kult�r�j�t �s kapcsolatban �llott azzal. M�rpedig ezeknek a n�peknek mindnek volt b�lcsess�girodalma. Mezopot�mi�ban a sum�rokn�l �llottak el� az els� gy�jtem�nyek a Kr. e. 3. �vezredben, tov�bbfejl�dik a b�lcsess�girodalom Assz�r-Babiloni�ban. Egyiptom b�lcsess�ge is t�bb ezer �ves m�ltra tekinthetett vissza. De jelent�s volt a k�na�nit�k� is. Bizony�ra tal�lt �s vett �t Izrael azokt�l a k�na�nit�kt�l, akiket Palesztin�ban tal�lt �s leig�zott, meg ezeknek �szaki rokonait�l is. Keresik az izr�eli b�lcsess�g bizonyos forr�sait az arabokn�l (Edom), s�t nyomoznak a g�r�g�k fel�.

Izr�el b�lcsess�girodalma r�sze az �kori K�zel-Kelet b�lcsess�girodalm�nak. Hogyan? Term�szetesen m�s a mondanival�ja, de hasonl� a form�ja. A nyelve egy a t�bbi s�mi nyelv k�z�l, a k�lt�i forma hasonl� az �kori K�zel-Keleten ismert k�lt�i form�khoz. Kimutathat�k gondolati �rintkez�sek, azonos kifejez�sek, Egyiptomban megtal�lt�k „Amen-em-ope b�lcsess�g�t” – kider�lt, hogy forr�sul szolg�lt annak a mond�sgy�jtem�nynek, amelyik a 22:17–24:22-ben maradt r�nk; a megegyez�sek sokszor sz�szerintiek. Ugyanez a r�sz mer�t az „Achik�r mond�sai” c. m�b�l is. Azok a b�lcsek teh�t, akiknek szavair�l a 22:17 besz�l, k�lf�ldiek voltak. Eg�sz nyilv�nval�an megmondja ezt az �tv�telt maga a Biblia a P�ld 31:1-ben: Lemu�l kir�ly besz�dei k�vetkeznek – mondja. M�rpedig ilyen nev� kir�lya Izr�elnek nem volt, csakis pog�ny lehetett.

A P�ldabesz�dek k�nyve r�sze Izrael b�lcsess�girodalm�nak. A Pr�dik�tor �s a J�b k�nyve, meg n�h�ny Zsolt�r (Zsolt 1; 19; 37; 49; 73; 112; 119; 127–128; 133) tartozik m�g ezenk�v�l ehhez a m�fajhoz, valamint az apokrif J�zus Sir�k, Salamon B�lcsess�ge. A k�s�bbi – rabbinisztikus – irodalomb�l m�g e m�fajhoz tartozik a Pirk� Aboth (Az aty�k mond�sai) c. munka.

Kik voltak azok a b�lcs emberek, akik m�velt�k ezt az irodalmat?

1. Maga a n�p.

a) Ahol a vil�gon ember �l, jelens�gek, k�rd�sek el� van �ll�tva: �let–hal�l, j�- vagy rossz sors, munka–heny�l�s, j�s�g–gonoszs�g. Az ember ezeket meggondolja, v�lasz sz�letik meg r�, reflexi�; ez a v�lasz nemzed�keken �t csiszol�dik. Minden n�p ajk�n �l egy sereg ilyen kikrist�lyosodott; t�m�r form�t tal�lt igazs�g: k�zmond�s. „Szerz�j�k” nincs – illetve az eg�sz n�p az. Az �sz�vets�g sok helyen id�zi �ket. „Az aty�k ett�k meg az egrest, a fiak foga v�sik bel�”. Ez 18:2. „Ne k�rkedj�k a kardsz�jat felk�t�, mint aki m�r megoldja azt” 1Kir 20:11. M�g n�h�ny p�lda: Gen 10:9; 2S�m 11:25; 13:12; P�ld 13:7.

b) Ide tartozik, amikor j�t�kosan, elmetorna form�j�ban igyekeztek a jelens�gek m�g� hatolni. �gy sz�letett a rejtv�ny. Legismertebb p�ld�ja S�mson� (B�r 14:12–19). Val�sz�n�leg a sz�mokkal kapcsolatos mond�sok a rejtv�nyekb�l keletkeztek. �gy hangzott a k�rd�s: Milyen h�rom dolog alatt indul meg a f�ld? Erre j�tt a felelet: P�ld 30:21–23.

c) P�ld�zatos mes�k (B�r 9:8–15; 2S�m 14:6kk.).

Ez a n�pi b�lcsess�g szolg�lt a tov�bbi fokozatok alapj�ul. Egy r�vid mond�shoz (A gazdag embernek er�s v�rosa a vagyon. P�ld 10:15a �s 18:11a) hozz�illesztettek egy folytat�st (Az alacsonysors�aknak a szeg�nys�g�k a roml�suk. P�ld 10:15b). Ugyanahhoz a mond�shoz azonban m�sfajta folytat�st is kapcsolhattak (Magas v�rfal – k�pzelet�ben 18:11b) Ugyan�gy: P�ld 26:27a = Pr�d 10:5a; P�ld 11:13a; 20:19a; de a versek m�sodik fele m�s-m�s. Ha azonban egy r�vid mond�shoz ilyen m�don folytat�st illesztenek, k�sz a gondolatritmus, vagyis egy par�nyi k�ltem�ny. Nincs kiz�rva, hogy sok n�pi mond�s m�r eredetileg gondolatritmusban keletkezett.

2. Karizmatikus b�lcsek a n�p k�z�tt. A k�l�nb�z� emberi k�z�ss�gekb�l kiemelkednek egyesek b�lcsess�g�kkel: okos tan�csaikkal, peres �gyekben m�lt�nyos �t�let�kkel, helyes helyzetfelismer�s�kkel. Az ilyeneket azt�n fel is kerest�k tan�cs�rt, �t�let�rt. Nagy tekint�lynek �rvendtek. Amikor a v�roskapu melletti kis t�ren megjelentek, ahol a v�rosi „k�z�let” zajlott le, tisztelettel hallgatt�k szavaikat. Egy-egy tal�l� b�lcs megjegyz�s�ket sz�jr�l sz�jra adt�k. (A J�b 29 rajzol meg egy ilyet.) Saj�t b�lcsess�g�k mellett nyilv�n ismert�k �s tov�bbadt�k a r�giek b�lcsess�g�t. Tudunk b�lcs asszonyokr�l, egy ilyennek a seg�ts�g�vel b�k�ti ki Jo�b D�vidot Absolonnal (2S�m 14). Politikai �gyben tev�kenykedik egy m�sik (2S�m 20:16–22).

Karizmatikus b�lcseknek az�rt nevezz�k �ket, mert b�lcsess�g�ket aj�nd�kk�nt kapt�k �s �gy is adt�k tov�bb, nem tanult�k �s nem foglalkoz�sszer�en gyakorolt�k. M�g ide sorolhat�k, b�r n�mileg k�l�nb�znek azok a v�nek, akik tapasztalts�gukn�l fogva voltak vezet�i k�l�nb�z� k�z�ss�geknek, valamint a kir�lyi tan�csosok, akik term�szetes b�lcsess�g�kkel v�vtak ki maguknak tiszteletet a kir�ly k�rnyezet�ben. J�l ismert Akhit�fel (2S�m 16:23) D�vid idej�ben, de m�g j�val kor�bbr�l is maradt idev�g� adat: A B�r 5:28–29 szerint b�lcs asszonyok veszik k�r�l a kir�lyn�t. Ezek a „b�lcsek”, „b�lcs f�rfiak”, „b�lcs asszonyok” (kir�lyn� eset�ben) m�r udvari tiszts�gvisel�k, ha nem is hivatalnokok. Ugyan�gy m�shol is egy bizonyos test�letet jelent a b�lcsek fogalma: �zs 19:11 (Egyiptom), Jer 50:35; 51:57 (Babilon).

3. Az �rnokok: hivatalnokok. Az �llami �let sz�ks�gess� tette olyan �rni tud�, sokoldal�an k�pzett hivatalnokok be�ll�t�s�t, akik ell�tt�k a mind bonyolultabb� v�l� feladatokat. Egyiptomban m�r r�gen fontos szerepet j�tszottak, de voltak Palesztina ter�let�n �rnokok m�r a honfoglal�st megel�z� – k�na�nita – id�kben. Err�l tan�skodnak egyiptomi lev�lt�rakban fennmaradt levelek �s a Kirjat-Sz�fer (�rnokv�ros vagy K�nyvv�ros) v�rosn�v. Ezek az �rnokok voltak a b�lcsess�girodalom hivat�sos m�vel�i: r�szben �r�i, r�szben a sz�jhagyom�nyos anyag le�r�i. �rthet�: �k m�r nem egy�b foglalkoz�suk mellett – mint a karizmatikus b�lcsek –, hanem f�foglalkoz�sk�nt v�gezt�k szellemi munk�jukat. �k tett�k nemzetk�ziv�; a nyelvtud�s k�pzetts�g�k egyik fontos r�sze; diplom�ciai szolg�latuk gyakran k�lf�ldi tart�zkod�ssal is egy�tt j�rt.

M�r D�vidnak is volt �rnoka (2S�m 8:17; 20:25), hisz � volt az �llamappar�tus els� megszervez�je, de Salamon volt az, aki �ri�si �llamg�pezetet teremtett �s tartott mozg�sban, sz�lesk�r� nemzetk�zi kapcsolatokkal. A szervez�s egyiptomi mint�ra t�rt�nt �s igen val�sz�n�, hogy az orsz�gban nem l�v�n el�g szakember, k�lf�ldieket is alkalmaztak. (�rnokok az �sz�vets�gben: 1Kir 4:3; 2Kir 19:2; 22:3–7; Jer 36:20–21.) A Jer 8:8–9 egy�v� veszi a b�lcseket �s �rnokokat. Salamon bizony�ra meglev� szem�lyes (karizmatikus) adotts�gai mellett ez lehetett az ok, hogy az � idej�ben lend�lt fel nagym�rt�kben a b�lcsess�girodalom gyakorl�sa, �s � lett a k�s�bbi nemzed�kek szem�ben minden izraeli b�lcsess�g forr�sa.

Izr�elben elfoglalt szerepe.

A m�sik k�t – elm�leti jelleg� – m� mellett a P�ld a gyakorlati b�lcsess�g k�nyve. �gy gondolkoztak, hogy az igazi b�lcsess�get Isten adja, m�g akkor is, ha k�lf�ldr�l vett�k �t. Az �tvett anyagot �t is alak�tott�k – a gyakorlati kegyess�g �tmutat�j�v�. Ak�rmit is jelentett valami az eredeti hely�n, a k�nyv�nkbe val� beleszerkeszt�s ennek az alapelvnek rendelte al�: a b�lcsess�g kezdete az �rnak f�lelme (1:7). Ez jogos�t f�l ma benn�nket, hogy a m�g teljesebb kijelent�s, az �jsz�vets�g fel�l n�zz�k az egyes mond�sokat.

Izr�elben h�romfajta szellemi vezet�ember volt: a pap, a pr�f�ta �s a b�lcs (Jer 8:8–9; 18:18; �zs 29:14; Ez 7:26). Szoktak besz�lni a pr�f�t�k �s a b�lcsek ellent�t�r�l (Jer 8:8–9; �zs 3:1–3; 5:21; 10:13; 19:1–4.11–15; 29:14; 30:1 = 31:1kk.). Ez �gy nem helyt�ll�. Az igazi b�lcsess�g az �rra figyel, ez ellen nem sz�ltak a pr�f�t�k. Hiszen voltak hamis pr�f�t�k is, ellen�k �ppen�gy f�lvett�k a harcot (Jer 18:18), ak�rcsak a l�lektelen kultusz ellen. A pr�f�t�k nem a b�lcsess�g, hanem azok ellen a b�lcsek (= udvari tisztvisel�k, politikai tan�csad�k) ellen hadakoztak, akiket megr�szeg�tett a saj�t b�lcsess�g�k, �s nem az �r akarat�ra volt gondjuk. A pr�f�t�k hirdett�k, hogy az � b�lcsess�ge m�s, mint az emberek�. (�sai�s pl. val�sz�n�leg maga is udvari b�lcs volt, k�nyv�ben mindenesetre nagyon sok helyen bukkanunk a b�lcsess�girodalom hat�s�ra, jellemz� st�lus�ra.) Err�l azonban az igazi b�lcsek maguk is �gy gondolkoztak (P�ld 26:12).

Teol�giai jelent�s�ge.

A) A b�lcsess�g (hokm�h) az �SZ-ben: alapjelent�s�ben nincs semmi rendk�v�li: gyakorlattal megszerzett tud�s, szak�rtelem. Valaki valamit csin�l �s azt j�l csin�lja. Haszn�lj�k mesteremberekre: Ex 28:3; 31:3.6; 36:1; 1Kr�n 22:15; �zs 3:3; 40:20. (Megjegyzend�: a szents�tor k�sz�t�i ezt is Isten aj�nd�kak�nt kapj�k.) Ha valaki j�l, „szak�rtelemmel” adott tan�csot, �gyes-bajos dolgokban, vagy az �llamvezet�sben, szint�n b�lcs volt (Gen 41:33.39; Deut 1:13.15), annyira, hogy a kir�ly tan�csad� test�let�t „a b�lcsek” elnevez�ssel illett�k (v�. B�lcs emberek); Salamon Istent�l kap b�lcsess�get a j� uralkod�sra (1Kir 3); b�lcs a sikeres h�d�t� (�zs 10:13). B�lcsek a m�gia szak�rt�i (Gen 41:8; Ex 7:11; Zsolt 58:6).

Az �letet lehet j�l �s rosszul �lni. B�lcs az, aki ezt is j�l „csin�lja”: �letb�lcsess�g. Alapjelent�s�ben nincs semmi erk�lcsi tartalom, egyszer� ravaszs�g (2S�m 13:3kk.: arra ad a b�lcs bar�t Ammonnak tan�csot, hogyan ejtse meg hug�t. V�. 1Kir 2:6 „Legy�l el�g ravasz”). Mivel azonban az �l j�l, aki nem hagyja ki Istent a sz�m�t�sb�l, az�rt „a b�lcsess�g kezdete az �rnak f�lelme”, a b�lcsess�g �s a kegyess�g egym�st fed� fogalmakk� v�lnak �s csak Isten adhatja az igazi b�lcsess�get (P�ld 1:7; 4:11; 9:10; 15:21; J�b 28:28; Zsolt 90:12; 111:10). Ez�rt van az, hogy ahol a pog�nyokn�l tal�lnak ilyen jelleg� b�lcsess�get, azt Isten aj�nd�k�nak tekintik �s felhaszn�lj�k.

Isten minden dolg�t j�l csin�lja (Gen 1:31), ez�rt a b�lcsess�g: isteni tulajdons�g. Ezzel teremtett (P�ld 3:19; Jer 10:12; 51:15; Zsolt 104:24) �s ezzel ir�ny�tja ma is, amit teremtett (J�b 38:37). Az emberi b�lcsess�get f�l�lm�lja, annyira, hogy ink�bb �gy mondhatjuk: igaz�n csak � b�lcs (J�b 12:13; 28:20.23). Az �v� nemcsak fel�lm�lja, sokszor egyenesen ellent�tes az emberi b�lcsess�ggel (P�ld 21:30; Jer 8:9; �zs 31:2). �ppen ez�rt csak az az igazi b�lcsess�g, amit t�le kapunk (1Kir 3) �s amely sz�ntelen r� figyel. Isten n�lk�l m�g a t�le kapott b�lcsess�g sem �r semmit. Ak�rmilyen b�lcs is Salamon, �regkor�ra m�gis bolondul viselkedik.

Megszem�lyes�tve k�lt�i k�pekben. A b�lcsess�g az utc�n j�r, h�zat �p�t, lakom�t k�sz�t, vend�geket h�v, v�g�l azt olvassuk r�la, hogy jelen volt a teremt�sn�l (1:20–22; 3:15–19; 8:9). Ez az utols� m�r �tvezet ahhoz, hogy nemcsak k�lt�i k�p legyen, hanem val�ban Isten megszem�lyes�lt tulajdons�g�nak fogj�k f�l. „A b�lcsess�g mindennek el�tte teremtetett” – mondja az apokrif J�zus Sir�k kezdete. A Salamon B�lcsess�ge 6:18–19 �gy besz�l r�la, mint a halhatatlans�g forr�s�r�l. Ezzel el�k�sz�tik a testt� lett Istenr�l sz�l� �jsz�vets�gi tan�t�st (Kol 1:15 v�. a fenti J�zus Sir�k id�zettel). B) M�sk�nt tov�bb�tja az �zenetet, mint a t�bbi k�nyv. „Akit a B�lcsess�g tan�tott, tagja volt a kultuszi k�z�ss�gnek, �lete k�l�nf�le kultuszi k�t�tts�gek alatt �llt… De volt m�g egy sz�les ter�let, amely kit�ltetlen�l maradt…, mert abszol�t t�rv�ny nem seg�thetett neki… Ez a legk�z�ns�gesebb h�tk�znapok ter�lete…, a legegyszer�bb kapcsolat m�s emberekkel, okosokkal �s balg�kkal, idegenekkel �s tolakod�kkal �s mindenekel�tt n�kkel. De p�nzzel b�nni is meg kellett tanulnia �s saj�t test�vel – �s ism�t a legnehezebb: saj�t nyelv�vel.” (von Rad: Theologie des AT). Holland magyar�z�k – vagy a n�metek k�z�l Lamparter – a P�ld anyag�t a T�zparancsolat szerint rendezik, Edgar Jones a pr�f�tai tan�t�s konszolid�l�j�t l�tja benne: �m�s �gy mennyd�r�g: Folyjon az �t�let, mint a v�z �s az igazs�g, mint a b�viz� patak (5:24). A P�ld ezt �gy teszi gyakorlativ�: a k�tf�le font �s a k�tf�le m�rt�k, ut�latos az �rn�l egyar�nt mind a kett�. A bel�t�shoz igyekszik sz�lni �s ezzel tal�n siker�l megk�zel�teni olyanokat, akik erre a fajta megsz�l�t�sra �rz�kenyebbek. Tele van olyan mond�sokkal k�nyv�nk, melyek nem teol�giai kijelent�st adnak; b�rmely gondolkoz� ember meg�llap�thatja (10:4; 12:3). „Persze, mert nem egy�b, mint emberi b�lcsess�g, r�sze az �kori Kelet b�lcsess�girodalm�nak” – mondj�k sokan. Mi ford�tva l�tjuk! Az�rt veszik fel a Szent�r�sba, hogy megmutass�k: az �let minden ter�lete Isten uralma alatt �ll. Van valami nagyszer� abban, hogy a b�lcsek nem tesznek k�l�nbs�get az erk�lcsi j� �s a hasznoss�g szempontj�b�l j� k�z�tt; egy�tt ny�jtj�k a term�szeti, nevel�si �s teol�giai tapasztalatokat.

C) Maradand�-e a jelent�s�ge? K�nyv�nk a t�rv�ny �s a pr�f�t�k tan�t�s�nak alkalmaz�sa a mindennapokban. Ma a vil�g m�s, amire alkalmazni kell; ezzel a megszor�t�ssal a P�ld �lland�an id�szer�. Visszat�r� t�m�ja (az eg�sz k�nyvben tizen�tsz�r) az istenf�lelem. Ezt aj�nlja P�l 1Tim 4:7 (kegyess�g = eusebeia = istenf�lelem).

Tan�t�s�t arr�l, hogy a j�k sorsa j�, a gonoszok� gonosz, m�gpedig a f�ldi �letben, egyoldal�nak �rezz�k (1:33; 2:21–22; 12:2; 15:25). De a mond�sok term�szet�b�l k�vetkezik, hogy az igazs�gnak egy-egy mozzanat�t ragadj�k meg, a m�sik mozzanat megragad�s�hoz m�sik mond�s kell. (Ellent�tes mond�sok: P�ld 26:4–5; Lk 9:5 �s 11:23.) Kieg�sz�ti az e t�m�r�l mondottakat a 14:32 �s a J�b �s Zsolt�rok k�nyve is. Ezen t�l az �SZ-nek err�l a k�nyv�r�l is �ll, hogy teljesebb kijelent�s�nk van. D) Az �jsz�vets�g t�bbsz�r id�zi. J�zus b�lcsess�gtan�t� is. Igehirdet�s�ben ott a mond�s, a rejtv�ny (Lk 7:32kk.), a p�ld�zat. � a b�lcsess�g, aki h�vja az embert (P�ld 8), mert � az Isten megjelent b�lcsess�ge Kol 1:15.

Irodalom.

Tunyogi Csap� Andr�s: Izr�el B�lcsess�girodalma. Debrecen; 1942. Czegl�dy-Hamar-K�llay: Bibliai Lexikon. Bp. 1931. B�lcselked�s, b�lcsess�g, p�ldabesz�d, P�ldabesz�dek k�nyve p�ld�zat c�msz� alatt. Gemser: Spr�che Salamos; Handbuch zum Alten Testament 2., verbesserte und vermehrte Auflage. T�bingen, 1963. Ebben a k�nyvben r�szletes irodalomjegyz�ket tal�l az, aki k�nyv�nkkel behat�bban k�v�n foglalkozni. Lamparter: Das Buch der Weisheit; Die Botschaft des Alten Testaments. Stuttgart. Ringren: Spr�che; Das Alte Testament Deutsch. G�ttingen, 1962. Gispen: De spreuken van Salomo; Korte Verklaring der Heilige Schrift. Kampen, 1952 �s 1954. Toy: Proverbs; International Critical Commentary. Edinburgh, 1899. Fritsch: Proverbs; Interpreter’s Bible. New York – Nashville Perowne: The Proverbs; Cambridge Bible. Cambridge, 1916. Jones: Proverbs; The Torch Bible Commentaries. London, 1961.

Megjegyz�s: Az eredeti sz�veg n�h�ny helyen t�bbf�lek�ppen ford�that�. A magyar�zatban minden�tt a k�sz�l� �j bibliaford�t�s Pr�baf�zet�nek �rtelmez�s�t tartottam szem el�tt, ahhoz k�sz�lt a magyar�zat s a szerint id�ztem a sz�veget.