Zsolt�r. CXX. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj szempontj�b�l h�la�nek. A zsolt�r�r� visszatekint a nyomor�s�g idej�n mondott im�ds�gra �s annak meghallgat�s�ra (1. vers), �s a h�la�nek m�dj�n id�zi im�ds�g�t, elbesz�li, milyen nyomor�s�gon ment �t. Egyes magyar�z�k az 1. verset is jelen id�nek gondolj�k, �s a zsolt�rt mindenest�l panasz�neknek tartj�k. Keletkez�si ideje – mint a zar�ndok�nekeknek �ltal�ban – a fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 120,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 120,1b. vers. A h�la�nek bevezet�s�ben a zsolt�r�r� visszaeml�kezik az �t�lt nyomor�s�gra (Zsolt 18:7). Akkor az �rhoz im�dkozott, �s „ki�lt�s�t” meghallgatta az �r (Zsolt 3:5; 22:25; 66:19; 118:21).

Zsolt. 120,2–7. vers.

A zsolt�r f�r�sze az �t�lt nyomor�s�g elbesz�l�se. Az im�ds�gban a zsolt�r�r� a „hazug ajak”, a „csal�rd nyelv” ellen k�rt szabad�t�st az �rt�l. A hamis v�d, a r�galom vesz�lyes fegyvere volt a zsolt�r�r�k ellens�geinek (Zsolt 4:3; 5:7; 12:3; 27:12; 35:11). A 3. vers a h�ber sz�vegben activumban �ll: „Mit adjon neked (ti. Istennek), �s mit tegyen hozz� a csal�rd nyelv?”. A LXX alapj�n ezt passivumnak tartj�k: „Mi adass�k neked, �s mi t�tess�k hozz�?”. Ez esk�formula, ill. �tokformula (v�. 1S�m 3:17; 14:44; 20:13; 25:22: „�gy b�nj�k veled az �r most �s azut�n is…”). A zsolt�r�r� Istenre b�zza az �t�letet. A r�galmakat t�zes nyilakhoz hasonl�tja (Zsolt 7:13k.; 11:2; 57:5; 64:4; �zs 50:11; Jer 9:7; Jak 3:5k.). Ennek felel meg az �t�let: az �les nyilak a r�galmaz�kat tal�lj�k el. A rekettye f�ja igen kem�ny, parazsa tart�s; itt ez az �t�let eszk�ze (v�. Zsolt 11:6). Az 5k. vers szerint a zsolt�r�r� sok�ig lakott Mesekben �s K�d�rban. Mesek nem a Fekete-tenger mellett keresend�, mint Gen 10:2; Ez 27:13; 32:26; 38:2k.-ben, hanem a Jord�nt�l keletre, K�d�r k�zel�ben. Gen 10:23 �s 1Kr�n 1:17 �sszehasonl�t�sa mutatja, hogy Mesek azonos Massal, Aram egyik fi�val (ld. m�g Gen 25:14-et; ott Massz�). A zsolt�r�r� sok�ig lakott ezeknek a t�rzseknek a ter�let�n, �s szenvedett az ott lak�k b�k�tlen term�szete miatt („gy�l�lik a b�kess�get”; itt n�h�ny h�ber �s g�r�g k�zirattal egy�tt t�bbes sz�mot olvasunk). �k h�bor�s�gra” (ti. t�rekednek). Ennek ellen�re a zsolt�r�r� „b�kess�g”. � csupa b�kess�g, maga a b�kess�g. A gy�l�lk�d�sre is b�k�sen v�laszol. Ez is a h�v� ember ismertet�jelei k�z� tartozik.

Zsolt. CXXI. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. A zsolt�r p�rbesz�d a templomba �rkez� zar�ndok �s az �t biztat� �s meg�ld� pap k�z�tt. Rokon a 91. zsolt�rral. A zsolt�r�r� el�sz�r egyes sz�m 1. szem�lyben tesz bizonys�got az �rba vetett bizodalomr�l (Zsolt 91:1k.; 121:1k.), majd �t sz�l�tja meg a biztat�, buzd�t� papi sz� (Zsolt 91:2–13; 121:2–8). A 121. zsolt�rt a zar�ndok�tra indul� �s a templomba �rkez� zar�ndok mondja, ill. neki sz�l a papi �ld�s. A zar�ndok�nekek keletkez�si ideje a fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 121,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 121,1b–2. vers.

A zar�ndok�t folyam�n a h�vek olyan hegyek mellett is elmehettek, amelyek �si k�na�ni kultuszhelyek voltak. Ilyen a B�s�n-hegy (Zsolt 68:16), a T�bor-hegy (Zsolt 89:13) �s a C�f�n-hegy (Zsolt 48:3). A szemek felemel�se �hitatos, k�ny�rg� feltekint�st jelent („szemeim az �rra n�znek”, Zsolt 25:15; 123:1; 141:8); ez az im�ds�g mozdulata. A vers m�sodik fele k�rd�s: „Honnan j�n seg�ts�gem?”. (Nem �ll�t�s: „onnan j�n seg�ts�gem”.) A felelet a 2. versben van. Csakis az �rt�l j�n seg�ts�g. Neki van hatalma seg�teni, hiszen � alkotta az eget �s a f�ldet (Gen 1:1; 14:19; Zsolt 115:15; 124:8; 134:3). � nagyobb a hegyekn�l (Zsolt 89:13; 90:2; 97:5; 104:32). A „hegyek” irigykedve tekintenek az �r hegy�re (Zsolt 68:16k.). A zar�ndok ebben a k�t versben pol�mi�t folytat a b�lv�nyok ellen �s sz�p hitvall�st tesz az �r mellett.

Zsolt. 121,3–8. vers.

Itt m�r a pap besz�l. „Nem engedi meginogni (activ infinitivus constructus!) l�badat” (egyes k�ziratok dualist olvasnak). Ez hasonl�t Zsolt 91:11k.-hoz: az �r vigy�z, hogy a zar�ndok l�ba meg ne s�r�lj�n az �ton hever� k�vek miatt. Az, hogy az �r nem szunnyad �s nem alszik, megk�l�nb�zteti �t a meghal� �s felt�mad� k�na�ni istenekt�l, akik a term�szet elhal�s�val egy�tt maguk is meghalnak (1Kir 18:27). Az �r viszont Izr�el �riz�je �s P�sztora (Zsolt 23:1; 80:2; 95:7). Az �r sz�rnyainak �rny�ka (Zsolt 17:8; 36:8; 57:2; 63:8), az � kez�nek �rny�ka (Zsolt 91:1) er�s oltalmat ad. A Nap �s a Hold �rt� hat�s� is lehet: a Biblia besz�l napsz�r�sr�l �s holdk�ross�gr�l (2Kir 4:19; Mt 17:15). Az �kori keleti n�pek vall�sa szerint a Hold lepr�t okoz; a Nap, mint b�r�, megfosztja jogait�l az esk�szeg�t, aki elmozd�totta szomsz�dja hat�rk�v�t. K�l�nb�z� alacsonyabb rend� istens�gek betegs�gekkel, csap�sokkal s�jtj�k a b�n�s�ket. A Bibli�ban az �t�let Ura egyed�l az �r (Zsolt 11:5k.; 26:9; 28:3; 37:22). � ad oltalmat a h�veket fenyeget� vesz�lyek ellen. A 7k. versben lev� papi �ld�s oltalmat �g�r a h�v�nek minden bajt�l. Az �r meg�rzi h�veinek „ki- �s bemenetel�t”. Ez a kifejez�s jelenti a napi munk�t (mez�re kimenni �s este a v�rosba visszat�rni; Deut 28:6.19; 2Kr�n 15:5), a harcba vonul�st �s diadalmas visszat�r�st (J�zs 14:11; 1S�m 18:13.16) �s a k�z�gyek int�z�s�t (1Kir 3:7), bele�rtve a zsarnok magatart�s�t is (2Kir 19:27 = �zs 37:28). A zsolt�r alapj�n a zar�ndok�tra indul� �s a templomba �rkez� h�v�re gondolhatunk, akire vigy�z az �r.

Zsolt. CXXII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj tekintet�ben az �n. Sion-�nekekhez hasonl�t (Zsolt 46; 48; 76; 84; 87). Azonban itt m�r nem a kaotikus tengerrel vagy a n�pekkel v�vott harc �ll a h�tt�rben, hanem Jeruzs�lem �jj��p�l�se. Ennek �r�lnek a zar�ndokok, akik nemzet�k �gy�t �s Isten �gy�t �sszekapcsolj�k. �gy csak a fogs�g ut�n besz�lnek a zsolt�rok Jeruzs�lemr�l (Zsolt 51:20; 68:30; 79:1.3; 102:22; 116:19; 122:2k..5; 125:2; 128:5; 135:21; 137:5–7; 147:2.12).

Zsolt. 122,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. �s 3. pontja alatt.

Zsolt. 122,1b–2. vers.

Megismerj�k itt a zar�ndokok �r�m�t. Otthonukban hat�rozt�k el, hogy az �r h�z�ba mennek. Csoportosan mentek, mert az �t f�raszt� �s vesz�lyes volt (Zsolt 23:4; 84:7k.; 91:11k.; Jer 41:5). A t�rv�ny el��r�sa szerint minden f�rfinak meg kellett jelennie az �r sz�ne el�tt �venk�nt h�romszor (Ex 23:17; 34:23; Deut 16:16; Lk 2:41k.). A h�vek v�gyakoztak a templomba, �r�mmel v�llalt�k a zar�ndokutat (Zsolt 42:5; 84:2–4). A 2. vers a meg�rkez�s �r�m�t t�kr�zi.

Zsolt. 122,3–5. vers.

A Sion-�nekek is sz�lnak Jeruzs�lem sz�ps�g�r�l (Zsolt 48:3; 76:2k.; 87:2). A 122. zsolt�rban m�r az �jra meg�p�lt Jeruzs�lemnek �r�lnek a zar�ndokok. A 3. vers v�ge a h�ber sz�vegben passivum: „amely egybeillesztetett”. A LXX f�n�vnek �rtelmezte: „amely egy�tt k�z�ss�g”. Az �r�smagyar�z�k egy r�sze itt arra gondol, hogy a v�rost m�r falak veszik k�r�l. A 4k. versben a zar�ndokok a r�gi id�kre gondolnak. Izr�el t�rzsei, amelyeket a zsolt�r az �r t�rzseinek nevez, egy�tt vettek r�szt az �nnepi istentiszteleteken (Zsolt 68:25–28). A 4. versben lev� „rendelkez�s ez Izr�elnek” szavakat a qumrani sz�veg „Izr�el gy�lekezet�nek” mondja: „hogy Izr�el gy�lekezete magasztalja az �r nev�t”. Az 5. vers D�vid „h�z�nak”, a D�vidt�l sz�rmaz� kir�lyok b�r�i tev�kenys�g�r�l besz�l. Isten is tr�nj�ra �l, amikor �t�lkezik (Zsolt 9:5.8). A kir�ly tr�nra �l�s�re kell gondolnunk, amikor az 5. versben azt olvassuk: „ott �ltek az �t�l�sz�kek”. A kir�ly b�r�i tev�kenys�g�r�l van sz� (2S�m 8:15; 15:2.6; 1Kir 3:28; 7:7). („Az �t�lethozatal csarnoka” kifejez�st v�. Zsolt 72:1k.; �zs 9:6; 11:3.5; 16:5; Jer 21:12.)

Zsolt. 122,6–9. vers.

A zsolt�r z�r� verseiben �sszecseng Jeruzs�lem neve a „b�ke”, „nyugodtnak lenni” �s „k�v�nni” szavakkal. A sz�p alliter�ci�kat a ford�t�s nem tudja visszaadni. A zar�ndokok im�ds�gos l�lekkel mondott �ld�sk�v�ns�g�r�l van sz�. A vid�kr�l j�tt zar�ndokok szem�ben palot�knak t�nnek a v�rosi h�zak; b�szk�n n�znek a v�ros k�fal�ra, b�sty�ira. Az ott lak�kat testv�reknek �s bar�toknak tartj�k. Ez az�rt is van, mert a v�ros ben�pes�t�se szent sorsvet�s �tj�n ment v�gbe. A vid�ki v�rosok minden tizedik lak�j�nak be kellett k�lt�znie Jeruzs�lembe (Neh 11:1k.). Jeruzs�lem nem jeb�szi v�ros t�bb�, mint D�vid kor�ban. A zar�ndokok a rokonok�rt �s bar�tok�rt k�ny�r�gnek, �s nekik k�v�nnak �ld�st Istent�l. Az �r h�z�ra is �ld�st k�rnek. Dr�ga sz�mukra a babiloni fogs�g ut�n a nagy neh�zs�gek �r�n fel�p�lt templom �s az ott foly� istentisztelet.

Zsolt. CXXIII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj�t tekintve k�z�ss�gi panasz�nek, amely bizalom-mot�vummal kezd�dik. A zsolt�r k�z�ppontj�ban az �r k�ny�r�let��rt mondott k�ny�rg�s �ll (2b.3a. vers). Az ellens�g g�nyol�d�sa a panasz oka. K�rd�s, hogy k�ls� ellens�gre kell-e gondolni, vagy elvil�giasodott honfit�rsakra. T�ny, hogy a perzs�k nem becs�lt�k sokra a zsid�kat. M�sr�szt a fogs�gb�l hazat�rt gy�lekezetben hamar jelentkeztek a bels� bajok. Ezt Ezsdr�s �s Neh�mi�s k�nyve bizony�tja.

Zsolt. 123,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 123,1b–2. vers.

A zsolt�r bevezet�se az egy�ni panasz�nek egyik fontos r�sze, az �n. bizalom-mot�vum. A zsolt�r�r� bizalommal �s rem�nys�ggel emeli tekintet�t az �rhoz (Zsolt 25:15; 121:1), Aki a mennyben lakik (Zsolt 2:4; 11:4; 103:19; 115:16; 148:1). A 2. versben lev� sz�p hasonlat a csal�di �letb�l val�. A szolga (szolg�l�) az�rt n�z ur�nak (�rn�j�nek) kez�re, mert t�le kap ennival�t �s mindent, amire sz�ks�ge van. Az otthon sz�letett szolga k�l�n�sen is j� kapcsolatban lehetett ur�val (Gen 14:14; ld. m�g Gen 24:2). El�fordult, hogy a szolga nem akart felszabadulni, mert j� b�n�sm�dban r�szes�lt �s szerette ur�t (Ex 21:5k.). A zsolt�rban lev� kedves, csal�dias jelenet a szolga �s szolg�l� bizalm�t fejezi ki. A h�v� ember �gy b�zik az aj�nd�koz� Istenben (v�. m�g Zsolt 104:27). A 2. vers v�ge m�r �tvezet a zsolt�r f�r�sz�be, a panaszba. „Am�g meg nem k�ny�r�l rajtunk” hasonl�t a panasz�nek k�rd�s�re: „Meddig m�g?”. A zsolt�r�r� �s vele a gy�lekezet v�rja a k�ny�r�l� Isten seg�ts�g�t.

Zsolt. 123,3–4. vers.

Az egy�ni panasz�nek bizalom-mot�vuma m�r a 2. vers v�g�n k�z�ss�gi panaszba ment �t. Ehhez tartozik a nyomat�kos k�r�s: „k�ny�r�lj rajtunk, Uram, k�ny�r�lj rajtunk!”, tov�bb� az ellens�g magatart�s�nak le�r�sa. A gy�lekezet tagjai g�nyol�d�kkal �llnak szemben (4. vers). A zsolt�r utols� szav�t helyesebb „g�g�s�knek” olvasni (a ketib szerint), minta „g�g�s�k g�gj�re” gondolni (a qere alapj�n). Nemcsak a babiloni fogs�gban g�nyolt�k a zsid�kat az egy igaz Istenbe vetett hit miatt, hanem k�s�bb is. S�t tulajdon honfit�rsaik k�zt akadtak olyanok, akik elvil�giasodtak, meggazdagodtak, �s len�zt�k azokat, akik az aty�k hit�hez h�ek maradtak.

Zsolt. CXXIV. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj tekintet�ben nemzeti h�la�nek, mint a Zsolt 129. Formanyelve az egy�ni panasz�nek nyelvezet�b�l �s gondolatk�r�b�l mer�t. Ezt bizony�tj�k a zsolt�rban lev� hasonlatok (ld. a magyar�zatn�l). S�t, prof�n �s pr�zai m�fajok hat�sa is �szrevehet� (ld. a 2. �s 6. vers magyar�zat�t). Nyelvezet�ben ar�m hat�sok is vannak. Sajnos nem is maradt r�nk t�bb nemzeti h�la�nek, mint a Zsolt 124 �s 129; mindkett� a fogs�g ut�ni korb�l.

Zsolt. 124,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. �s 3. pontja alatt.

Zsolt. 124,1b–5. vers.

�sszek�tik ezeket a verseket a k�t�sz�k: „Ha nem…, akkor”. Ez nem a liturgikus templomi st�lushoz tartozik, hanem a pr�zai st�lushoz; pr�zai elbesz�l�sekben fordul el�, pl. vit�ban (Gen 31:42; 1S�m 25:34; 2S�m 2:27; 2Kir 3:14); de k�lt�i sz�vegekben is (B�r 14:18; �zs 1:9). – Az 1. versben a papok sz�l�tj�k fel Izr�elt, hogy „�gy sz�ljon” = adjon h�l�t az �rnak (v�. Zsolt 118:2–4; 129:1). A h�laad�s oka: vel�nk volt az �r! (Zsolt 46:8.12; 56:10; 118:6). „Emberek” t�madtak r�nk. Az „emberek” sz� �n. collectiv singularisban �ll. Az ellens�g csak „ember” (Zsolt 9:20k.; 12:9; 56:5.12; 118:6; 140:2; �zs 31:3). B�rmilyen hatalmasnak l�tszik is az „ember”, nem �rthat, ha az �r van vel�nk. A 3. vers szerint az ellens�g „�lve nyelt volna el benn�nket”. Az ellens�g az egy�ni panasz�nekekben sokszor �ll el�tt�nk vad�llatok k�p�ben, amelyek el akarj�k nyelni a h�veket (Zsolt 22:14.22; 79:7; ld. m�g �zs 9:11; Jer 51:34). S�t a holtak haz�ja is el akarja nyelni az embert (Zsolt 55:16; �zs 5:14). A 4. vers m�s k�pet haszn�l: vizek �rad�s�r�l besz�l. A vers els� fele alapj�n a holtak haz�j�nak fenyeget� v�z�radat�ra kell gondolnunk (Zsolt 32:6; 42:8; 69:3.16; �zs 28:15). A vers m�sodik fel�ben patakokr�l van sz�. Ezeknek a medre az �v nagyobb r�sz�ben sz�raz (J�b 6:15–17; Zsolt 126:4). De a hirtelen es�z�s alkalm�val megtelnek v�zzel, �s igen vesz�lyess� v�lnak. „�tcsaptak volna lelk�nk�n” – mondja a 4k. vers. Ehhez az 5. vers hozz�teszi a „tajt�kz� vizek” kifejez�st. A sz� jelent�s�ben benne van: „zubogva forrani”, emberekre vonatkoztatva pedig „orc�tlannak lenni”. Ez a b�lcsess�girodalom ismert szava, mely az ellens�get erk�lcsi �rtelemben is megb�lyegzi (Zsolt 19:14; 86:14; 119:21.51.69.78.85.122). A mitikus teremt�st�rt�net is besz�l g�g�s, tajt�kz� vizekr�l, melyeket a teremt� Isten legy�z�tt �s korl�tok k�z� szor�tott (J�b 38:11; Zsolt 46:4; 89:10; 104:7).

Zsolt. 124,6–7. vers.

„�ldott legyen az �r!” – ez a kifejez�s gyakran fordul el� pr�zai sz�vegekben is (Gen 24:27; Ex 18:10; 1S�m 25:32.39; 1Kir 1:48; 5:21; 8:56; 10:9). A zsolt�rokban a h�laad�st �s az istendics�retet fejezi ki (Zsolt 28:6; 31:22; 41:14; 89:53; 106:48). A dics�ret oka: az �r „nem adott oda benn�nket fogaik zs�km�ny�ul”. Itt az ellens�g ism�t vad�llatok k�p�ben �ll el�tt�nk, mint a 3. versben. Az ellens�g fogair�l is van sz� a panasz�nekekben (Zsolt 3:8; 35:16; 57:5). A 7. vers mad�rhoz hasonl�tja a h�veket, az ellens�get madar�szhoz, aki csapd�t �ll�t (Zsolt 91:3; 119:110; 140:6; 141:9; 142:4). A mad�r v�dtelen �s gyan�tlan: megl�tja a csal�tket, �s belerep�l a csapd�ba. A csapda „�sszet�retett” – mondja a 7. vers. Ez passivum divinum: Isten cselekedet�re mutat.

Zsolt. 124,8. vers.

Ez a vers sz�p hitvall�s. Az �r „neve” az �r kijelent�s�nek n�lk�l�zhetetlen r�sze. Ezt a nevet lehet seg�ts�g�l h�vni, ezt kell �ldani �s magasztalni (Zsolt 20:8; 103:1; 113:1; 116:4.13.17; 118:10k.). � az, Aki a j�v�ben is seg�ts�get tud adni. Megmutatta hatalm�t: � alkotta az eget �s a f�ldet (Zsolt 115:15; 121:2).

Zsolt. CXXV. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faja: nemzeti bizalom-�nek. A bizalom-mot�vum tkp. a panasz�nek egyik r�sze volt. De ebben a zsolt�rban a panaszt is �tsz�vi a bizalom: a gonoszok uralma nem lesz tart�s (3. vers). Az igazak �s gonoszok sors�nak szembe�ll�t�sa a b�lcsess�girodalom hat�sa. A zsolt�r sz�vege j� �llapotban maradt r�nk. Szereztet�si ideje a fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 125,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 125,1b–2. vers.

A zsolt�r�r� a Sion-hegyhez �s Jeruzs�lemhez hasonl�tja a h�veket. A Sion-hegy „nem inog meg, �r�kre fenn�ll”, mert az �r mindenf�le t�mad�st�l megv�di (Zsolt 46:6k.; 76:4–8; �zs 17:12–14; 29:5–8). Jeruzs�lemet hegyek veszik k�r�l. Ezeknek egy r�sze magasabb a 743 m magas Sion-hegyn�l. Az Olajf�k hegye enn�l 66 m�terrel, a t�le �szaknyugatra fekv� Skopus (Cafin = kil�t�hegy) 76, a Jeruzs�lemt�l nyugatra lev� domb 33 m�terrel magasabb. A k�lt� �gy l�tja, hogy ezek minden oldalr�l v�dik Jeruzs�lemet, �s hirdeti, hogy az �r is �gy oltalmazza a Benne b�z�kat (Zsolt 34:8; Zak 2:9).

Zsolt. 125,3–5. vers.

Megtudjuk, hogy a zsolt�r�r� kor�ban gonoszok uralma alatt �lt a n�p. Ezt jelenti a „gonoszs�g jogara” (m�s mag�nhangz�kkal: gonosz[ok] jogara) kifejez�s. Ez a jogar az „igazak sors�ra” nehezedik. A „sors” sz� itt a szent sorsvet�ssel kiosztott ter�letet jelenti, teh�t az eg�sz orsz�got (J�zs 15:1; 17:1.14.17; 18:11; Zsolt 16:5; Mik 2:5). Az igazaknak nagy k�s�rt�st jelent a gonoszs�g (gonoszok) uralma: azt, hogy �k is „kiny�jts�k kez�ket a gonoszs�gra”, �k is b�n�s eszk�z�kh�z ny�ljanak. Ez lenne a sz�les �t, ez lenne a k�nnyebb! De a zsolt�r�r� kifejezi azt a rem�nys�g�t, hogy „nem nyugszik”, nem marad �r�kre az igazak „sors�n” a b�n�s uralom. Az orsz�got az igazak �r�klik (Zsolt 25:13; 37:9.11.29; �zs 57:13; 60:21; 65:9; Mt 5:5). A 4. versben �ppen ez�rt k�ny�r�g: T�gy j�t, Uram, a j�kkal! Ebben az esetben a „j�” csak a gonosz uralom megsz�ntet�s�t �s az igazak, a h�vek szabad�t�s�t jelentheti. A vers v�ge tiszta sz�v�eknek (tkp. egyenes sz�v�eknek) nevezi a h�veket (Zsolt 7:11; 64:11; 94:15). Az 5. vers a h�veket �vja a k�s�rt�st�l. Ha meginogn�nak, ha „ferde utakra hajoln�nak el”, akkor az �r �gy b�nna vel�k, mint a gonosztev�kkel. Nem n�zn� h�v� m�ltjukat (Ez 18:24). A h�vek im�ds�gban k�rik az Urat, hogy ne a gonosztev�kh�z sorolja �ket (Zsolt 28:3). Az igazak csak akkor rem�nykedhetnek ebben, ha maguk is minden erej�kkel igyekeznek megmaradni az �r �tj�n. Az �jsz�vets�g is nagy veszedelemnek tartja a hit elhagy�s�t (Zsid 6:4–7). A zsolt�r v�g�n lev� j�k�v�ns�g told�s, t�lterheli a verset (v�. Zsolt 128:6). A gy�lekezet im�dkozik Izr�el b�k�j��rt, �s rem�nykedve v�rja ezt az aj�nd�kot az �rt�l (Zsolt 29:11; 85:9; 122:6–9; Ef 6:15).

Zsolt. CXXVI. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt t�rtjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faja: nemzeti panasz�nek. K�z�ppontj�ban a 4. vers �ll, amely k�ny�rg�s a n�p sors�nak jobbra ford�t�s��rt. El�tte arr�l sz�l a zsolt�r, hogy m�r volt egy nagy sorsfordulat: a babiloni fogs�gb�l hazat�rhetett a n�p. A zsolt�r v�ge azt a rem�nys�get fejezi ki, hogy az �r �jra szabad�t�st ad. Ez olyan bizonyos, mint az, hogy a sz�raz �vszak ut�n j�n az es�s �vszak. A zsolt�r keletkez�si ideje: a babiloni fogs�g v�ge ut�ni id�, amikor a hazat�r�knek sok neh�zs�ggel kellett megk�zdeni�k.

Zsolt. 126,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 126,1b–3. vers.

A zsolt�r bevezet�se eml�kez�s a babiloni fogs�gb�l t�rt�nt szabad�t�sra. Ennek eml�ke m�g elevenen �l a gy�lekezet sz�v�ben. Az els� versben lev� kifejez�s nem a „fogs�g” (s�b�h) sz�b�l sz�rmazik, hanem a „visszat�r” (s�b) sz�b�l; tkp. „fordulatot ford�t” (Deut 30:3; Zsolt 14:7; 53:7; 85:2). Ez mindig abban az �rtelemben veend�, hogy az �r j�ra ford�tja (n�pe) sors�t. A kifejez�s itt ar�mos v�ltozatban fordul el�. A sorsfordulat �r�m�t szerzett: olyanok voltunk, mint az �lmod�k (LXX: „mint a megvigasztaltak”; m�sok szerint: „meggy�gyultak”). Ha az �r cselekszik, ujjonghatnak a h�vek (Zsolt 63:6; 65:9). S�t, a t�bbi n�p is elismerte, hogy az �r „hatalmasan cselekedett”. Nem cs�folt�k t�bb� az �r n�p�t, mint addig (Zsolt 44:14–17; 79:4.10.12; 115:2; 123:3).

Zsolt. 126,4. vers.

Isten, Aki csod�latos szabad�t�st adott a babiloni fogs�gb�l, a sok bajjal k�zd� hazat�rt gy�lekezetnek is tud seg�ts�get, szabadul�st adni. Az ember mindig szabadul�sra szorul� ember, az �r pedig mindig k�sz szabad�t�st adni. Ez a hit, ez a rem�nys�g �l a zsolt�r�r� sz�v�ben, amikor �gy sz�l: „ford�tsd j�ra sorsunkat, Uram!”. Ez a kifejez�s itt m�r nem azt jelenti, hogy adj hazat�r�st a fogs�gb�l, hanem azt, hogy seg�ts a jelen nyomor�s�gai k�z�tt. Tudjuk pl., hogy a term�s �veken �t nagyon gyenge volt (�zs 59:9–11; Hag 1:6–11). K�ls� ellens�g is zavarta a b�k�s �p�t� munk�t (Ezsd 4–5. r�sz). Volt oka a buzg� k�ny�rg�snek! A vers v�ge m�r �tvezet az 5k. versbe. A sz�raz �vszakban sok patakmeder kisz�rad. Az es�s �vszakban ezek hirtelen telnek meg v�zzel. Itt azonban nem azon van a hangs�ly, hogy a hirtelen meg�radt patakok vize vesz�lyess� v�lik (J�b 6:15–17; Zsolt 124:4), hanem azon, hogy az es� fel�d�l�st �s majd term�st ad, fordulatot hoz a sz�raz �vszak ut�n.

Zsolt. 126,5–6. vers.

A 4b. vers gondolat�t folytatja itt a zsolt�r�r�. A h�tt�rben az �kori keleti n�pek szok�sai �llnak. Egyiptomban ritu�lis s�r�s k�s�rte a sz�nt�st �s a vet�st. En�lk�l vesz�lyes lett volna bar�zd�kat has�tani a f�ldbe. Az m�r k�s�bbi �s felvil�gosultabb �rtelmez�s, hogy a s�r�s a term�s bizonytalans�ga miatt t�rt�nt. Arat�skor pedig nevet�st, ujjong� �r�m�t k�v�nt meg a r�tus. A zsolt�rban ez m�r csak hasonlat, mely azt fejezi ki, hogy a gy�lekezetben most „s�r�s”, szomor� hangulat uralkodik a bels� �s k�ls� bajok miatt. De ahogyan a f�ldnek, a term�szetnek nem a b�lv�nyok az urai (J�b 31:39b a „f�ld urair�l” besz�l; ld. m�g �zs 28:26.29; H�s 2:7k.), hanem egyed�l az �r, �gy � az Ura n�p�nek �s az eg�sz vil�g t�rt�nelm�nek is. A n�lk�l�z�s, a bajok, a „s�r�s” ideje csak magvet�s. Elhozza az �r az arat�s idej�t is, amely ujjong� �r�m ideje lesz (Zsolt 30:6; �zs 54:7k.; Jn 16:20–22).

Zsolt. CXXVII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj tekintet�ben a b�lcsess�girodalomhoz tartoz� k�t mond�ssal van dolgunk (1–2. �s 3–5. vers). A k�t mond�st az kapcsolja �ssze, hogy az „�p�t”, vagy „h�zat �p�t” (b�n�h) ige a h�berben k�t�rtelm�. Nemcsak h�z�p�t�st jelent, hanem csal�dalap�t�st is. R�ad�sul az „�p�teni” ige �s a „fi�” f�n�v (b�n) �sszecseng a h�berben; „meg�p�ttetni” = fi�t nyerni (Gen 16:2; 30:3). (Ld. m�g Ex 1:21; Deut 25:9; Ruth 4:11; 1S�m 2:35 �s k�l�n�sen 2S�m 7:11.27.) Az �r „h�zat �p�t” D�vidnak: tart�ss� teszi a D�vidt�l (D�vid „h�z�b�l”) sz�rmaz� kir�lyok uralkod�s�t. A zsolt�r m�sodik fele m�r ebben az �rtelemben veend�: a b� gyermek�ld�st az �r adja. Keletkez�si id�: a fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 127,1a. Vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt. – A zsolt�rt az�rt gondolt�k Salamon�nak, mert az 1. vers „h�z” �p�t�s�r�l besz�l, �s a „h�z” templomot is jelent. Tov�bb� a 2. vers v�g�n az �r „kedveltj�r�l” van sz�, �s ez Salamon neve volt (Jedidj�, 2S�m 12:25).

Zsolt. 127,1b–2. vers.

Ebben a k�t versben h�romszor fordul el� a „hi�ba” sz�. Isten seg�ts�ge n�lk�l minden emberi er�fesz�t�s hi�baval�. Az ember f�rads�gos munk�j�r�l ism�telten olvasunk a b�lcsess�girodalomban (Zsolt 90:10; P�ld 31:7; Pr�d 1:3; 2:10k..18–23; 4:4.6–8; 5:14). A h�z�p�t�sr�l J�zus Krisztus is sz�l: megk�l�nb�ztet homokra �p�tett h�zat �s k�szikl�ra �p�tett h�zat (Mt 7:24–27). A homokra �p�lt h�z az �r n�lk�li emberi f�radoz�st jelenti; ez meghi�sul. Minden emberi f�radoz�s hi�baval� �s eredm�nytelen az �r �ld�sa n�lk�l (P�ld 10:22). A h�z�p�t�s ut�n a v�ros �rz�s�r�l sz�l az 1. vers. A v�ros fal�n �r�k virrasztottak, figyelve, hogy nem k�zeledik-e ellens�g (�zs 62:6; Ez 33:1–6). Az er�s ellens�gt�l csak az �r tudja meg�rizni a v�rost (Zsolt 121:3k.); az emberi er� nem el�g. A 2. vers a kora reggelt�l k�s� estig v�gzett munk�r�l besz�l (Gen 3:17.19; Zsolt 104:22k.). Ez mind kev�s lenne, ha az �r nem lenne b�kez�, Aki ingyen adja aj�nd�kait (Zsolt 104:27;145:15k.; Mt 6:25–34). Ezt a 2. vers v�ge �gy fejezi ki: „�lm�ban” ad az �r annak, akit szeret. Ezt a gondolatot Mk 4:26–29 magyar�zza: a magvet� elveti a magot, „azut�n alszik �s felkel”. K�zben a „mag sarjad �s n�”. (Az „�lm�ban” sz�t m�sok az ar�m „siker, rang” sz�val azonos�tj�k: „kedveltj�nek sikert ad”.)

Zsolt. 127,3–5. vers.

A r�gebbi id�ben Izr�el f�ldj�t nevezt�k �r�ks�gnek (Deut 4:21; 10:9; 12:12; J�zs 13:6 stb.). A zsolt�r�r� a fiakat mondja �r�ks�gnek, mert �k biztos�tj�k a csal�d fennmarad�s�t. A le�nyok f�rjhezmenetel�k ut�n f�rj�k csal�dj�hoz tartoztak; a f�rj a m�tkap�nzen megv�s�rolta feles�g�t (Gen 31:14–16). Az anyam�h gy�m�lcs�r�l Gen 30:2; Deut 7:13; 28:4.11.18.53; 30:9 is besz�l. A gyermek�ld�st Isten tudja adni – vagy megtagadni (Gen 30:2). A gyermeket jutalomnak tartott�k, a gyermektelens�get csap�snak, b�ntet�snek (Gen 20:18). A bibliai id�kben a f�rfiak kor�n n�s�ltek �s a n�k kor�n mentek f�rjhez. Az „ifj�kor fiai” a fiatal sz�l�k gyermekei. A sz�l�k m�g meg�rt�k gyermekeik feln�tt� v�l�s�t. A n�pes csal�d v�delmet jelentett, �ppen �gy, mint a nyilak a tegezben. Ha a s�nemi asszony ezt mondja Elizeusnak: „�n n�pem k�r�ben lakom”, ez azt jelenti, hogy biztons�gban �l, oltalmazza �t eg�sz rokons�ga (2Kir 4:13). Ez az oltalom jogi �gyekben sz�ks�ges. Ha valakit ellens�gei hamis v�dakkal t�madtak meg a v�ros kapuj�ban, meg tudt�k �t v�deni a feln�tt, er�teljes fiak. Nem kellett alulmaradnia a vit�ban, nem kellett igaz �gy�vel is „megsz�gyen�lnie”, mert mellette �lltak fiai. Ez�rt a b�lcsess�girodalom nyelv�n boldognak mondja az ilyen embert a zsolt�r�r�.

Zsolt. CXXVIII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj�t tekintve a b�lcsess�girodalomhoz tartozik. Itt van sz� arr�l, hogy az igazakat seg�ti �s oltalmazza az �r (Zsolt 1:3; 91:3kk.; 112:2k.; P�ld 3:13k.; 8:32kk.; 16:20; 28:14; 29:18). A b�lcsess�girodalom st�lus�hoz tartozik az 1–2. versben el�fordul� �dv�zlet: „boldog(ok) mindazok”, „boldog vagy te” kifejez�s is (v�. J�b 5:17; Zsolt 1:1; 32:1k.; 34:9; 40:5; 41:2k.; 84:5k.; 112:1). A 127. �s 128. zsolt�rt �dv�zlet-zsolt�rnak is nevezt�k. Az �dv�zlet a prof�n nyelvhaszn�latb�l ker�lt a liturgi�ba. Mint a zsolt�r v�ge mutatja, a papok �dv�zlik �s �ldj�k meg a hazat�r� zar�ndokokat. A Kr. e. 587. �vben bek�vetkezett nemzeti katasztr�fa hat�s�ra az eredetileg egy�ni �nekek is nemzeti, k�z�ss�gi �rtelmez�st nyertek (5k. vers). A zsolt�r m�r a fogs�gb�l t�rt�nt szabadul�sr�l is tud (6–7. vers).

Zsolt. 128,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 128,1b–4. vers.

A zsolt�r�r� az „Urat f�l�ket” mondja boldognak. Istenf�l�k azok, akik �lland�an figyelnek az �r parancsolataira, �s azokat engedelmesen megtartj�k (Zsolt 22:24; 25:12.14; 31:20; 34:8.10; 61:6; 66:16; 85:10). Jutalmuk nem nagy gazdags�g, f�ny�z�s. A zsolt�r�r�nak el�g, ha valaki a keze munk�j�b�l meg�l (v�. 1Tim 6:8). Hiszen Izr�el n�pe gyakran tapasztalta meg, hogy idegenek t�rtek be orsz�g�ba, �s odalett a term�s (B�r 6:4). Az is el�fordult, hogy a gazdagok kifosztott�k a szeg�ny�ket (�zs 5:8–10; Ez 22:29; �m 2:6–8; 5:11k.; Mik 3:2k.). Ennek a b�ntet�se lett a babiloni fogs�g (Lev 26:16; Deut 28:30kk.). Amikor az �r megkegyelmez n�p�nek, a v�lasztottak „munk�juk eredm�ny�b�l �lhetnek” (�zs 65:21–25). Ehhez j�rul a b� gyermek�ld�s. A sz�l� �s az olajfa K�na�n jellegzetes term�kei (Num 13:23k.; Deut 6:11; Zsolt 80:9kk.; �zs 5:1kk.; Ez 15:1–8). Aki a saj�t sz�lej�ben (�s f�gef�ja alatt) �lhet, nyugodtan �s biztons�gban �l (1Kir 5:5; 2Kir 18:31; Mik 4:4). Az olajf�t kir�lyukk� akart�k tenni a f�k J�t�m mes�j�ben (B�r 9:8k.). Z�ldell� olajf�hoz hasonl�tja az �r n�p�t (Jer 11:15k.); a h�veket (Zsolt 52:10). A zsolt�r�r� a „h�z belsej�ben” lev� feles�get hasonl�tja term� sz�l�t�h�z (a sz�l�t� n�nem� sz� a h�berben), az asztal k�r� teleped� fiakat pedig olajfacsemet�khez. Mindez az �rt�l j�v� �ld�s (4. vers; v�. Zsolt 127:3–5).

Zsolt. 128,5–6. vers.

Az 5. vers els� sora hi�nyos. Papi �ld�smond�s a vers eleje: „�ldjon meg t�ged (ti. a hazat�r� zar�ndokok gy�lekezet�t) az �r a Sionr�l!”. A pap �ltal mondott z�r��ld�s Zsolt 121:7k.; 125:5; 133:3-ban is el�fordul. A iussivus ut�n az imperativusok k�vetkezm�nyt fejeznek ki: „…�s megl�thatod”, „…hogy megl�thasd Jeruzs�lem j�l�t�t”. A hossz� �let, a csal�di �let �s a n�p k�r�ben �lt �let mind Isten aj�nd�ka. Ez�rt k�ny�r�g a gy�lekezet (Zsolt 3:9; 29:11; 129:8), �s ezt k�ldi az �r a Sionr�l (Zsolt 134:3).

Zsolt. CXXIX. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–34. M�faj tekintet�ben nemzeti h�la�nek, mint a Zsolt 124 (ld. m�g Zsolt 66:8–12). A zsolt�r m�sodik fel�t, az 5–8. verset nem �tokmond�snak tartjuk („sz�gyen�ljenek meg”, „legyenek olyanok”), hanem bizalom-mot�vumnak. Az �r, Aki megseg�ti h�veit, meg fogja sz�gyen�teni n�pe gy�l�l�it. Ez�rt az �r�smagyar�z�k egy r�sze bizalom-�neknek tartja a zsolt�rt. A Zsolt 124-hez hasonl�an ez a zsolt�r is az egy�ni h�la�nekb�l �s panasz�nekb�l mer�t; innen val�k a hasonlatok (sz�nt�s, h�ztet�n n�tt f�, arat�s). Ezeket vonatkoztatt�k Izr�elre. Az �nek a babiloni fogs�g ut�ni id�b�l val�.

Zsolt. 129,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 129,1b–4. vers.

A pr�f�t�k az Egyiptomban t�lt�tt id�t �s a pusztai v�ndorl�s idej�t nevezt�k Izr�el ifj�s�ga idej�nek (Jer 2:2; 22:21; 32:30; Ez 23:3; H�s 2:17; 11:1). Izr�el itt �gy �ll el�tt�nk, mintha egy�n lenne (v�. �zs 12:1–3; Jer 10:19–22; Mik 7:7–10). A „mondja ezt Izr�el” felsz�l�t�s Zsolt 124:1-ben is megtal�lhat� (ld. m�g Zsolt 118:1–4). Izr�elt sokat gy�t�rt�k ellens�gei. Voltak k�zt�k nagy n�pek: egyiptomiak, assz�rok, babiloniak, perzs�k; voltak kisebb n�pek is: ar�mok, filiszteusok, ed�miak, m��biak. A 3. vers az igavon� j�sz�ghoz hasonl�tja Izr�elt, melynek h�t�n a k�telek �s az ostorcsap�sok hossz� bar�zd�kat has�tottak. Ha a 2. vers diadalmasan kimondja: „m�gsem b�rtak velem”, ez nem Izr�el saj�t erej�nek k�sz�nhet�, hanem egyed�l az �rnak. Az �r „elv�gta a b�n�s�k k�tel�t”, azaz: a k�telet, amellyel a j�sz�g az ek�t h�zza. Ezzel a j�sz�g szabadd� v�lt (v�. Lev 26:13; �zs 9:3; Ez 34:27). A zsolt�r a szabad�t�s�rt �ldja az Urat. Igazs�gos az �r! Igazs�ga a t�rt�nelemben v�ghezvitt szabad�t� tetteket jelenti (Deut 33:21; B�r 5:11; 1S�m 12:7; Zsolt 48:11k.; 103:6).

Zsolt. 129,5–8. vers.

Az 5. vers els� fele az egy�ni panasz�nekb�l val�: a b�n�s�k megsz�gyen�lnek, megh�tr�lnak (Zsolt 9:4k.; 35:4; 40:15). A b�n�s�ket a vers m�sodik fele Sion gy�l�l�inek mondja. Akik Siont, az �r lak�hely�t gy�l�lik, mag�t az Urat gy�l�lik, �s Vele mag�val �llnak szemben. �ppen ez�rt rem�li a zsolt�r�r�, hogy kudarcot vallanak �s elpusztulnak. Olyanok lesznek, mint a palesztinai h�zak lapos tetej�n n�tt f�. A tet� gerend�in lev� kev�s f�ldben ugyan kin� a f�, de a forr� napon elsz�rad (2Kir 19:26 = �zs 37:27; Zsolt 37:2). Nem ker�l sor arra, hogy learass�k. Nem hoz term�st, mint a j� f�ld, ahol az arat�k marokra fogt�k a kal�szokat, sarl�val lev�gt�k �s ruh�juk „kebl�be”, �v�n fel�li �bl�s r�sz�be (ezt jelenti a h�ber h�cen sz�) gy�jt�tt�k. Ez a hasonlat azt fejezi ki, hogy a b�n�s�k �lete eredm�nytelen lesz (Mt 13:40–42; Jel 14:14–20). A 8. versben v�ltozik a k�p. Itt a b�n�s�k nem az aratnival�, hanem az arat�k. Szok�s volt az arat�kat �ld�smond�ssal k�sz�nteni, nekik b�s�ges term�st, az �r �ld�s�t k�v�nni (Ruth 2:4). A b�n�s�k, Sion gy�l�l�i nem r�szes�lnek ilyen �ld�sk�v�ns�gban, �s nem r�szes�lnek az �r �ld�s�ban sem. Nem nyugszik meg „rajtuk” (�gy olvasand� sok bibliai k�zirattal egy�tt a 8b. vers) az �r �ld�sa (v�. Num 6:27) (ennek sz� szerinti ford�t�sa: �gy helyezz�k az �n nevemet Izr�el fiaira, �s �n meg�ldom �ket). Az �r �ld�sa n�lk�l buk�s �s megsz�gyen�l�s lesz az ember sorsa.

Zsolt. CXXX. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. Az egyh�zi hagyom�ny a h�t b�nb�nati zsolt�r egyik�nek tartja (Zsolt 6; 32; 38; 51; 102; 130; 143). M�faj tekintet�ben egy�ni panasz�nek. Pontosabban a panasz�nek egyik mot�vuma, a b�nb�nat �s Isten b�nbocs�t� irgalma lett itt �n�ll� zsolt�rr�. Ez�rt nevezte Luther M�rton ezt a zsolt�rt „p�li zsolt�rnak” (Psalmi paulini: 32; 51; 130; 143). K�s�bb a zsolt�rt Izr�elre vonatkoztatt�k (7k. vers). Ez a fogs�g ut�ni id�ben t�rt�nt.

Zsolt. 130,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 130,1b–4. vers.

A m�lys�g �s s�t�ts�g a hal�l ter�lete (Zsolt 63:10; 88:7; 107:10). A halott ide „lesz�ll” (Zsolt 28:1; 30:4.10; 88:5; 115:17; 143:7). Itt m�ly vizek vannak (Zsolt 69:3.15; �zs 51:10; Ez 27:34; J�n 2:4). Hal�los vesz�lyb�l ki�lt a zsolt�r�r� az �rhoz, �s im�ds�ga meghallgat�s��rt k�ny�r�g. Hiszi �s tudja, hogy az �r hallja a k�ny�rg�st (Zsolt 5:2; 17:1.6; 31:3; 54:4; 55:2; 71:2; 86:1). B�nbocs�nat�rt k�ny�r�g, mert a zsolt�r�r� b�n�snek tartja mag�t �s minden embert (1Kir 8:46; J�b 4:17; 15:14–16; 25:4–6; Zsolt 143:2; R�m 3:20; Gal 3:22). Ha Isten sz�mon k�rn� a b�nt, egyetlen ember sem bizonyulna �rtatlannak. De „N�la van a bocs�nat”: � k�sz megbocs�tani. Azonban a b�nbocs�nat nem arra val�, hogy az embert k�nnyelm�v� tegye, �s tov�bbi b�n�k elk�vet�s�re adjon m�dot. A b�nbocs�nat c�lja a 4. vers szerint az istenf�lelem! A bocs�natot nyert b�n�snek hitre kell jutnia, �s h�l�b�l Isten Ig�j�re figyel�, Isten parancsolatainak engedelmes �letet kell �lnie (Zsolt 25:12.14; 34:12). (A vers utols� szav�t [„hogy f�ljenek t�ged”] a LXX „t�rv�nyed kedv��rt”-nek olvasta.)

Zsolt. 130,5–6. vers.

Ezek a versek a zsolt�r�r� rem�nyked� v�rakoz�s�r�l sz�lnak. Jobban v�rja az Urat, mint az �r�k a reggelt. A reggel az isteni seg�ts�g �rkez�s�nek az ideje (Zsolt 46:6; 90:14; 143:8). A zsolt�r�r� az �r Ig�j�t v�rja. Ha az �r n�ma maradna, � �ldozatul esn�k a m�ly vizeknek, a hal�los vesz�lynek (1. vers; Zsolt 28:1; 35:22; 39:13; 83:2; 109:1). De ha az �r megsz�lal, ha � Ig�t ad, akkor v�ge lesz a vesz�lynek. Az �r b�nbocs�t� Ig�je teljes megold�st, �letet ad (2S�m 12:13; Zsolt 107:20; 119:81.114.147; Mt 9:2). A bibliai rem�nys�g az �r ig�j�re, �g�ret�re t�maszkodik, �s nem emberi tervek megval�sul�s�ban b�zik. (Az 5. vers utols� szav�t a LXX a 6. vershez kapcsolja �s egyes sz�m 3. szem�lybe teszi: „v�r a lelkem az �rra”.)

Zsolt. 130,7–8. vers.

Az �nek befejez� sora a 7b. vers: „mert az �rn�l van a szeretet, gazdagon van N�la a megv�lt�s”. Ez a vers is bizony�tja, hogy milyen s�lyos t�ved�s az „�sz�vets�g Isten�t” bossz��ll� viharistennek tartani, �s csak az �jsz�vets�gnek tulajdon�tani a kegyelmes Istenr�l sz�l� bizonys�gt�telt. A 7a.8. vers az eredetileg az egy�nr�l sz�l� zsolt�rt Izr�elre terjeszti ki. Izr�elnek is az �rra kell „v�rnia”. Benne kell rem�nykednie, hiszen csak � ad megv�lt�st. A megv�lt�s els�sorban nem f�ldi szenved�sekt�l �s pr�bat�telekt�l val� szabadul�st jelent, hanem a 8. vers v�ge szerint „minden b�nt�l” val� megv�lt�st, azaz teljes b�nbocs�natot. Ez az �r�m�zenet �sszek�ti az �sz�vets�get az �jsz�vets�ggel (Jer 31:34; Mt 9:2; Mk 2:5; Jn 8:11).

Zsolt. CXXXI. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. R�vids�ge miatt nem k�nny� meg�llap�tani a zsolt�r m�faj�t. Lehet bizalom-�neknek tartani. Ilyenek pl. Zsolt 16; 23; 62. Ebben az esetben fel kell t�telezn�nk, hogy a zsolt�r�r� valaha felfuvalkodott volt �s nagy k�r�sekkel, ig�nyekkel fordult az �rhoz; de az �r szenved�sekkel al�zta meg �t. De lehet arra is gondolni, hogy a zsolt�r�r�, a templomba �rkez� zar�ndok �n. negat�v gy�n�st tesz: elmondja, hogy milyen b�n�kt�l �vakodott (Deut 26:13k.; Zsolt 15:3.5; 24:4). Ebben az esetben az �n. „kapu-liturgia” tekintend� a zsolt�r h�tter�nek. Megeml�tend� m�g, hogy a zsolt�r bens�s�ges, meleg hangja �s a sz�veg pontos ford�t�sa �jabb magyar�z�k szerint arra enged k�vetkeztetni, hogy ezt a zsolt�rt n�, �desanya �rhatta. A fogs�g ut�n az egy�ni �nekek nagy r�sz�t Izr�elre vonatkoztatt�k (3. vers).

Zsolt. 131,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. �s 3. pontja alatt.

Zsolt. 131,1b–2. vers. „Nem magas a sz�vem.” Ezt a kifejez�st az �j ford�t�s� Biblia a „felfuvalkodni” ig�vel adja vissza (2Kr�n 26:16; 32:25; P�ld 18:12; Ez 28:2). A „szemeim nem magasak” kifejez�st Zsolt 18:28 kev�ly tekintet�nek, Zsolt 101:5 nagyral�t�nak (sz� szerint: „magas szem�”), P�ld 6:17 pedig nagyrav�gy�nak ford�tja. A vers m�sodik fele m�s szavakkal is elmondja ugyanezt: a zsolt�r�r� nem t�rekszik nagy dolgokra, olyanokra, amik „nehezek” neki, amiket nem tud el�rni. Joggal utalnak az �r�smagyar�z�k Zsolt 128-ra, ahol a h�v� ember megel�gszik azzal, hogy keze munk�j�b�l �lhet �s eltarthatja csal�dj�t. Nem v�gy�dik nagy gazdags�gra, magas rangra �s ellens�gei legy�z�s�re. A 2. vers pontos ford�t�sa �gy hangzik: „Hanem csit�tottam �s csendes�tettem lelkemet, mint az anyj�n lev� gyermeket; mint a rajtam lev� gyermek, olyan az �n lelkem”. Ebb�l k�vetkeztettek arra, hogy �desanya �rta ezt a zsolt�rt, aki mag�val vitte a zar�ndok�tra a gyermek�t is. Amilyen boldog �s nyugodt az a gyermek, akit megszoptatott, elcsendes�tett az �desanyja, olyan boldogs�got �rez a zsolt�r�r� az �r k�zel�ben. Azel�tt „ki�ltott”, im�dkozott, panaszkodott; de az �r boldog �r�mre v�ltoztatta a szomor�s�got.

Zsolt. 131,3. vers.

A zar�ndok�nek z�r� verse az egy�n tapasztalat�t a n�pre, a gy�lekezetre terjeszti ki. Egy�ttal felsz�l�tja a gy�lekezetet arra, hogy rem�nykedj�k az �rban (Zsolt 62:9; 115:9–11; 130:7).

Zsolt. CXXXII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a zar�ndok�nekek k�z�tt t�rtjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 120–134. M�faj tekintet�ben a kir�ly-zsolt�rokhoz tartozik (Zsolt 2; 18; 20–21; 45; 72; 89; 101; 110; 132; 144). K�l�nb�zik a t�bbi zar�ndok�nekt�l, melyek m�g�tt az egyszer� n�p �lete �ll: vet�s �s arat�s, csal�di �let �s gyermek�ld�s stb. Itt k�t f�t�m�t tal�lunk: D�vid kiv�laszt�s�t �s Sionnak, az �r lak�hely�nek a kiv�laszt�s�t. Ezek m�g�tt 2S�m 6. �s 7. r�sze �ll: a l�da Jeruzs�lembe vitele �s N�t�n pr�f�ci�ja. Sok a hasonl�s�g a Zsolt 89-cel is. Azonban itt m�r nincs sz� arr�l, hogy D�vid Isten fia, mint Zsolt 89:27k.-ben. Van sz� viszont a papokr�l (9. �s 16. vers): �k �rizt�k a l�da Jeruzs�lembe vitel�r�l sz�l� trad�ci�kat, �s �k id�zt�k a D�vid kiv�laszt�s�r�l sz�l� �g�reteket is. Felt�telezhet�, hogy „a hetedik h�napban, az �nnepen” (1Kir 8:2) mindezt el� is adt�k. A szent hagyom�nyok feleleven�t�se a fogs�g ut�n, a m�sodik templom fel�p�l�se ut�n k�l�n�sen is fontoss� v�lt. A zsolt�r f� mondanival�ja a 13. versben tal�lhat�: Siont v�lasztotta ki az �r, azt k�v�nta lak�hely��l.

Zsolt. 132,1a. vers. Ld. a bevezet�s 6. pontja alatt.

Zsolt. 132,1b–10. vers.

A zsolt�r els� fele pap �ltal mondott im�ds�g. �gy kezd�dik: „Eml�kezz, Uram, D�vidra!”. Ez azt mutatja, hogy D�vid kora m�r r�gen elm�lt. A fogs�gban �s a fogs�g ut�ni id�ben k�rt�k az Urat arra, hogy eml�kezz�k (Zsolt 74:2.18; 89:48.51; 137:7; JSir 3:19; 5:1). D�vid „viszontags�gait” a LXX m�s mag�nhangz�kkal olvasta �s „szel�ds�gnek” (kegyess�g, al�zat) �rtette. A h�ber sz�veg alapj�n arra kell gondolni, hogy D�vid szenvedett, amikor az �r a templom hely�t kijel�lte (2S�m 24), f�radozott a templom�p�t�s el�k�sz�t�s�n, a sz�vets�gl�d�t megkerestette �s Jeruzs�lembe vitette, �s sok megal�ztat�sban is r�sze volt. A 2. vers k�lt�i t�lz�ssal azt mondja, hogy D�vid esk�vel tett fogadalmat az �rnak a templom�p�t�sre. Megfogadta, hogy nem megy be „h�z�nak s�tor�ba” �s nem alszik addig, am�g meg nem tal�lja az �r hajl�k�nak hely�t. Err�l az esk�r�l �s fogadalomr�l a t�rt�neti k�nyvek nem adnak h�rt. K�s�bbi k�lt�i �s legend�s feldolgoz�ssal van dolgunk. D�vid „fogadalma” m�g�tt Uri�s t�rt�nete �ll (2S�m 11:9–11). A 2. �s 5. versben lev� istenn�v igen r�gi: Gen 49:24; �zs 49:26; 60:16; v�. �zs 1:24. A „hajl�k” sz� szakr�lis intensiv pluralisban �ll (Zsolt 43:3; 46:5; 84:2).

A 6. versben a zsolt�r�r� azokat az embereket besz�lteti, akiket D�vid elk�ld�tt, hogy keress�k meg a sz�vets�gl�d�t. Visszat�rve elmondt�k, hogy el�bb D�vid sz�l�f�ldj�n, Efrat�ban, azaz Betlehemben kerest�k (Ruth 4:11; Mik 5:1), mert azt hallott�k, hogy ott van. V�g�l Jaar mez�in tal�lt�k meg (ez Kirjat-Jearim r�videbb, k�lt�i neve 1S�m 7:1k.). A 7. versben m�r azok sz�lalnak meg, akik elzar�ndokoltak Jeruzs�lembe, az „�r hajl�kaiba” (�jra intensiv pluralis, mint az 5. versben), �s leborultak az �r „l�b�nak zs�molya” el�tt (Zsolt 95:6; 100:4). Az �r l�bainak zs�molya 1Kr�n 28:2; Zsolt 99:5 szerint a sz�vets�gl�da; �zs 66:1; Mt 5:34 szerint a f�ld; JSir 2:1 �s Ez 43:7 szerint Jeruzs�lem. A 8. versben Num 10:35 szavaival sz�l�tj�k fel a papok az Urat, hogy keljen fel �s menjen „nyugalma hely�re” � �s „hatalmas l�d�ja”. Itt �nnep�lyes processi�ra. kell gondolni, melyben a l�d�t a templomba viszik (Zsolt 24:7–10; 68:25–28). A sz�vets�gl�da telve volt az �r hatalm�val: aki illet�ktelen�l belen�zett vagy �rintette, meghalt (1S�m 5:1–12; 6:19; 2S�m 6:6k.).

A 9. vers im�ds�gos k�r�s. A papok �gy �ltik magukra az igazs�got, mint valami ruh�t (�zs 11:5; 61:10). Az igazs�gr�l, nemcsak mint elvont fogalomr�l tud besz�lni az �sz�v�ts�g, hanem dologi �rtelemben is pl. mint a tr�n t�masz�r�l (Zsolt 89:15; 97:2). A papok „igazs�ga” �s a h�vek �r�me „D�vid�rt”, az �r szolg�j��rt val�sulhat meg (Zsolt 78:70; 89:4; 144:10). D�vid�rt hallgatja meg az �r D�vid ut�dainak, a felkent kir�lyoknak a k�ny�rg�s�t: nem utas�tja el, nem veti el �ket (1Kir 11:13). A zsolt�r 8–10. vers�t 2Kr�n 6:40–42 Salamon templomszentel�si im�ds�g�hoz kapcsolja, mint annak z�r� r�sz�t.

Zsolt. 132,11–18. vers.

A zsolt�r m�sodik fele az �r �g�reteit tartalmazza, feleletk�nt az 1–10. versben elhangzott im�ds�gra. A 2. versben D�vid esk�j�r�l van sz�, a 11. versben az �r esk�j�r�l. Mindkett� k�lt�i t�lz�s: a t�rt�neti k�nyvekben nincs sz� esk�r�l, csak �g�retr�l (2S�m 7:12–16). Az �g�ret N�t�n pr�f�ci�j�ban m�g nincs felt�telhez k�tve. Akkor is �rv�nyes, ha D�vid ut�dai v�tkeznek. A zsolt�rban m�r felt�telesen hangzik az �g�ret. Csak akkor maradhatnak D�vid ut�dai D�vid tr�nj�n, ha megtartj�k az �r sz�vets�g�t �s intelmeit. Ezek a szavak �s ez a gondolat a deuteronomiumi teol�gia hat�sa (Deut 11:26–28; 28:1kk..15kk.; 30:15–18). Hasonl�k�ppen deuteronomiumi tan�t�s Sion kiv�laszt�s�nak gondolata. Deut 12:5–26:2-ben, a t�rv�nygy�jtem�nyben h�sz alkalommal fordul el� ez a kifejez�s: „az a hely, melyet kiv�laszt Istenetek, az �r, hogy… ott lakj�k”. Ez az � „nyugalm�nak helye”, miut�n a sz�vets�gl�da hossz� ideig „s�torban �s hajl�kban j�rt” (2S�m 7:6). A t�rt�n�szek v�lem�nye szerint D�vid politikai g�niusznak bizonyult, amikor Jeruzs�lemet tette f�v�ross�. Jeruzs�lem Izr�el �s J�da hat�r�n volt, �s mint k�na�ni v�ros, egyikhez sem tartozott. Amikor D�vid a sz�vets�gl�d�t ide vitette, Jeruzs�lemet az orsz�g vall�sos k�zpontj�v� tette. De a zsolt�r az �r kiv�laszt� akarat�t magasztalja. � k�v�nt itt lakni! Jeruzs�lem nem az�rt szent, mert m�r a honfoglal�s el�tt is kultuszhely volt (Gen 14:18–20), nem is az�rt, mert D�vid megh�d�totta, hanem az�rt, mert az �r kiv�lasztotta (Zsolt 78:68; 87:2). Innen �rad �ld�s a n�p szeg�nyeire: �k az �r k�l�n�s oltalm�ban �s gondvisel� szeretet�ben r�szes�lnek. A 16. vers hasonl�t a 9. vershez. Itt azonban az �r maga „�lt�zteti szabad�t�sba” (mint valami ruh�ba) a papokat, a h�vek pedig „ujjongva ujjonganak” (eszerint jav�tj�k a 9. verset is; infinitivus absolutusos szerkezet). A 17. vers �jra D�vidot eml�ti (mint az 1. �s 10. vers), akinek az �r „szarvat sarjaszt”. A szarv felemel�se a diadalmas er� jele (1S�m 2:10; Zsolt 75:5k.; 89:18; 92:11; 148:14). D�vid h�z�nak m�cses�re vigy�z az �r (1Kir 11:36; 15:4; 2Kir 8:19; 2Kr�n 21:7). Amelyik h�zban kialudt a m�cses, az lakatlann� v�lt. De az �r nem hagyja kialudni „felkentj�nek, m�cses�t”, megtartja D�vid ut�dait. A 18. vers kett�s �dv�g�ret. Els� fele az ellens�g megsz�gyen�t�s�r�l sz�l: maga az �r „�lt�zteti sz�gyenbe” (J�b 8:22; Zsolt 35:26; 109:29). Itt a 9. �s 16. versben lev� kifejez�s tal�lhat�, de negat�v tartalommal. Az �g�ret m�sodik fele a D�vid h�z�b�l sz�rmaz� kir�lyok tart�s uralm�r�l sz�l: a „felkenten” ragyog a diad�m (2S�m 1:10; 12:30; 2Kir 11:12; Zsolt 21:4), a kir�lyi hatalom jele.