A ZSOLT�ROK K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�T�DIK K�NYV (107–150)

Zsolt. CVII. ZSOLT�R

A zsolt�r 1–32. verse h�laad� istentiszteleti liturgia, amelyet zar�ndok�nnepek alkalm�val tartottak. A h�la�ldozatra is sor ker�lt (22. vers). A h�laad�s csoportokban t�rt�nt. A 4–9. vers a puszt�ban elt�vedt v�ndorokat, a 10–16. a kiszabadult foglyokat, a 17–22. a meggy�gyult betegeket, a 23–32. a viharb�l megmenek�lt haj�sokat sz�l�tja fel h�laad�sra. Mind a n�gy versszak azonos fel�p�t�s�: nyomor�s�g, im�dkoz�s, szabad�t�s, h�laad�s. Mind a n�gy versszak v�g�n megtal�lhat� a refr�n. Megfigyelhet�, hogy a forma himnikus: az imperativusos felsz�l�t�s mellett (1. vers) iussivusok tal�lhat�k (2.8.15.21k.31k. vers). A h�la�nekben viszont maga a h�l�t ad� ember besz�l egyes sz�m 1. szem�lyben: Hadd dics�rjelek, hadd �ldjam nevedet, hadd adjak h�l�t stb. Itt teh�t arra kell gondolnunk, hogy a h�laad� istentiszteletet a papok vezett�k, �k osztott�k csoportokba az embereket, �s �k is foglalt�k szavakba azt a h�l�t, amelyet a k�l�nb�z� helyzetekb�l j�tt emberek �reztek. Ez �s a versszakok egys�ges form�ja arra mutat, hogy nem r�gt�nz�ssel van dolgunk, hanem a templom iratt�r�ban �rz�tt k�sz formul�kkal. Ez nem z�rja ki azt, hogy amikor a h�la�ldozatra ker�lt a sor, a h�vek saj�t szavaikkal is bizonys�got tettek a szabad�t� Istenr�l. A zsolt�r v�ge k�s�bbi. St�lusa „m�sodik” �zsai�s hat�s�t mutatja. R�szben a himnusz, r�szben a b�lcsess�girodalom nyelv�n sz�l Isten vil�got korm�nyz� munk�j�r�l �s gondvisel� szeretet�r�l. A k�s�bbi korokban a zsolt�r els� fel�ben lev� szenved�seket is a babiloni fogs�g f�ny�ben �rtelmezt�k �s a n�p szenved�s�re vonatkoztatt�k.

Zsolt. 107,1–3. vers. - Az 1. versben a papok sz�l�tj�k fel az �nnepl� gy�lekezetet az �r magasztal�s�ra (v�. Zsolt 106:1; 118:1–4; 136:1; Jer 33:11). Ut�na himnikus iussivusokban sz�l�tj�k meg a papok a „megv�ltottakat” (v�. Zsolt 118:1–4). A megv�ltottak azok, akiket a babiloni fogs�gb�l megszabad�tott az �r (�zs 35:9; 51:10; 62:12). A 3. vers el�bb horizont�lisan (kelett�l nyugatig), majd vertik�lisan (a legmagasabb hegyt�l, a C�f�nt�l, a legm�lyebb helyig, a tengerig) tekinti �t azokat a helyeket, ahonnan hazavez�relte n�p�t az �r. (A „tenger” helyett „D�l”-t szoktak �rteni; de a sz�vegjav�t�st nem t�mogatja bibliai k�zirat; ld. J�b 11:7–9; Zsolt 139:8–12; �m 9:2k.).

Zsolt. 107,4–9. vers.

Els� csoport: a puszt�ban elt�vedt v�ndorok. Palesztina lak�i j�l ismert�k a pusztai v�ndorokat �s karav�nokat fenyeget� vesz�lyeket. Ilyen az, ha elt�vednek, mint pl. H�g�r Gen 21:14–19. Ha nem tal�lnak lakott helyet, �hs�g �s szomj�s�g v�r r�juk. �kori keleti k�peken csontig lesov�nyodott f�rfiakat �s n�ket l�thatunk, akiknek m�r j�rt�nyi erej�k sincs, �s k�njukban a hajukban lev� bogarakat eszik. – A 6–7. vers az im�ds�gr�l �s annak meghallgat�s�r�l besz�l. Az �r helyes �tra vezette, �s megmentette �ket. Ebb�l megismerhetik h�s�g�t, �ldhatj�k �t csod�i�rt az emberek el�tt. Az istendics�ret nem mag�n�gy, hanem emberek el� tartoz� �gy. Az �r a „szomjas �s �hes lelket”, a n�lk�l�z� embert megsz�nja �s megel�g�ti javaival. A szabad�t�sb�l a szabad�t� Isten ismerhet� meg. Zsolt. 107,10–16. vers.

M�sodik csoport: a b�rt�nbe z�rt foglyok. A b�rt�nben s�t�ts�g �s hom�ly van. Sokszor cisztern�k szolg�ltak b�rt�n�l (Jer 38:6; JSir 3:53; Zak 9:11). A foglyok „nyomor�s�ggal �s vassal”, azaz nyomor�s�got okoz� vasbilinccsel (hendiadyoin) voltak megk�t�zve (Zsolt 105:18). B�n�k az volt, hogy „fell�zadtak Isten besz�de ellen, �s megvetett�k a Fels�ges tan�cs�t”. Ebben a versben nem az egy�n b�ne, hanem Isten n�p�nek a b�ne fejez�dik ki. Itt a babiloni fogs�g �s a n�p b�nb�nata sz�lal meg: �vsz�zadokon kereszt�l engedetlenek voltak a pr�f�tai igehirdet�ssel szemben. Ez�rt a fogs�gban kem�ny munk�val al�zta meg �ket az �r; roskadoztak terheik alatt (12. vers; �zs 47:6; JSir 1:1.3.18; 5:13): azt bizony�tja, hogy az otthon maradottaknak sem volt k�nnyebb a sorsuk. Ebben a helyzetben „ki�ltottak” az �rhoz, im�dkoztak. Az �r kihozta �ket a „s�t�ts�gb�l �s hom�lyb�l”, „�sszet�rte az �rcajt�kat �s let�rte a vas-z�rakat” (16. vers). Ez id�zet �zs 45:2-b�l (ld. m�g �zs 42:7; 49:9a). H�rodotosz szerint B�bel v�rfal�n sz�z bronzkapu volt.

Zsolt. 107,17–22. vers.

Harmadik csoport: a betegek. Ezeket bolondoknak nevezi a 17. vers. Ez nem elmebajos vagy gyengeelm�j� embereket jelent, hanem olyanokat, akik nem t�r�dnek Istennel (�zs 19:11; 35:8; Jer 4:22; v�. Zsolt 14:1). V�tk�kkel let�rtek az „�tr�l”, b�n�k miatt t�velyegtek. Ez az oka s�lyos betegs�g�knek. A b�n �s a betegs�g �sszef�gg egym�ssal (Zsolt 6:2k.; 32:1–5; 38:3kk.; 39:12; 41:5; 103:3). M�r nem megy le torkukon az �tel, m�r a hal�l kapuihoz k�zelednek (18. vers). A hal�lnak, mint valami v�rosnak, kapui vannak (Zsolt 9:14; J�n 2:7; Mt 16:18). De m�g ebben a helyzetben is lehet az �rhoz „ki�ltani” (19. vers); az �r meg tudja hallgatni az im�ds�got. A 20. vers szerint az �r �ltal „k�ld�tt” Ige gy�gy�t (Zsolt 35:3; 147:15; �zs 55:11; v�. Mt 8:8). A 20. vers v�g�n ritka alak� sz� �ll: „s�rg�dreikb�l” megszabad�tja �ket. Ezt Zsolt 103:4 alapj�n jav�tani szokt�k: „megszabad�tja �let�ket a s�rg�d�rb�l”. A 21. vers istendics�retre sz�l�tja fel a meggy�gyult betegeket. Az istendics�retet emberek el�tt kell elmondani. Erre j� alkalom a h�la�ldozati lakoma, melyen �r�mmel tettek bizonys�got az �r (megtapasztalt) cselekedeteir�l (Zsolt 22:23–26; 40:10k.; 50:14k.; 69:31; 92:5k.; 100:4): – (Megjegyzend�, hogy h�ber sz�vegben a 21–26. vers el�tt egy megford�tott nun �ll. Ennek jelent�s�t nem ismerj�k.)

Zsolt. 107,23–32. vers.

Negyedik csoport: a haj�n utaz�k. Izr�el nem volt haj�s n�p. Kiv�telnek sz�m�t Salamon kora, amikor Izr�elnek haj�i voltak. De m�g ekkor is a „tengert ismer�” t�rusziak seg�ts�g�vel folyt a tengeri keresked�s (1Kir 9:26–28). Azonban ak�r mint munk�sok (23b. vers: munk�jukat a nagy vizeken v�gezt�k; Gen 49:13–15; B�r 5:17), ak�r mint �rut sz�ll�t� keresked�k, idegen haj�kon is tengerre sz�llhattak. Az �kori haj�k fel�p�t�se meglehet�sen gyenge volt. Viharba ker�lni nagy vesz�lyt jelentett (Zsolt 48:8; J�n 1:13–16; ApCsel 27). Ilyenkor meg lehetett ismerni „az �r tetteit �s csod�it” (24. vers). Szav�ra viharos sz�l t�madt, mely f�lkorb�csolta a hull�mokat. A haj� hol az „�gig” emelkedett, hol a „m�lys�gbe” s�llyedt. A „m�lys�g” sz� a teremt�st�rt�netb�l ismert ellens�ges vizekre utal. A haj� t�ncolt, mint a r�szeg; az utasok „lelke megolvadt”, azaz rettegtek, �s tan�cstalanok lettek, odaveszett (sz� szerint: megzavarodottnak bizonyult) a „b�lcsess�g�k”. – Ekkor kezdtek el im�dkozni, �s az �r meg�ll�totta, lecsendes�tette a vihart (Zsolt 89:10; Mt 8:26). Az emberek sz�ve is �r�mre indult �s megnyugodott; most m�r „k�v�ns�guk kik�t�j�be” �rhettek. Ez�rt sz�l�tja fel �ket a liturgi�t vezet� pap a h�laad�sra �s az �r magasztal�s�ra „a n�p gy�lekezet�ben” �s a „v�nek gy�l�s�ben”. A zar�ndok�nnepre �sszegy�lt gy�lekezetr�l �s annak el�lj�r�ir�l, a csal�df�kr�l van sz�.

Zsolt. 107,33–43. vers.

Ezekben a versekben nem a nagy h�laad� istentisztelet folytat�dik, hanem himnikus gondolatokban van sz� az �r szuver�n hatalm�r�l. Ez a hatalom a kor�bbi �llapotok megv�ltoztat�s�ban nyilv�nul meg. Az �r v�zben gazdag, term�keny f�ldeket „s�v�” tud tenni. Az �j ford�t�s� Biblia ezt „szikes f�ldnek” mondja (J�b 39:6; Jer 17:6). Ilyen a puszta f�ldje. A h�bor�ban elpuszt�tott v�rosok f�ldj�t is behintett�k s�val, hogy term�ketlenn� v�ljanak (Deut 29:22; B�r 9:45). De ennek az ellenkez�je is igaz: az �r a puszt�ban is tud vizet fakasztani (�zs 35:7; 41:18k.; 43:19k.; 44:3). Azok, akik �heznek �s nincs hol lakniuk, v�rost alap�thatnak (Zsolt 48:9; 87:5; �zs 62:7). Ott lakhatnak, bevethetik a f�ldeket, kerteket �ltethetnek, �lvezhetik azoknak term�s�t, �gy, ahogyan Jeremi�s �rta h�res level�ben a babiloni foglyoknak (Jer 29:5; ld. m�g Ez 36:33–37). Az �r meg�ldja �ket. Az �ld�s abban �ll, hogy nemzed�kr�l nemzed�kre n� a sz�muk, �s ny�jaik is szaporodnak.

A 39. �s 40. vers sorrendj�t megford�tj�k az �r�smagyar�z�k. Itt is az �r tetteir�l van sz�. � az, Aki az „el�kel�kre”, a vil�g uraira gyal�zatot z�d�t, hogy �ttalan pusztas�gban bolyongjanak (ld. J�b 12:13kk.; k�l�n�sen J�b 12:24). Megal�z� helyzetbe ker�lnek, elnyom�s �s gy�trelem lesz r�sz�k. Itt nyilv�nval�an a hatalmaskod�kr�l, Isten n�pe ellens�geir�l van sz� (1S�m 2:4–8; Zsolt 68:7; 75:8; 113:7–9; Lk 1:51–53).

Az ellens�g feletti �t�let oltalmat jelent a „szeg�nyeknek”, az �r gy�lekezete tagjainak. Az oltalom tkp. olyan magas helyet jelent, melyhez nem f�r hozz� az ellens�g (Zsolt 20:2; 69:30). A gy�lekezet tagjainak megtisztel� neve az „egyenesek” (�szint�k, becs�letesek) is. Ezek ny�jk�nt sokasodhatnak, �rvendezhetnek (J�b 21:11). A gonoszoknak pedig megsz�nik az uralma, el kell n�mulniuk (J�b 5:16). Itt m�r a himnikus gondolatok a b�lcsess�girodalom gondolataival gazdagodnak: Isten oltalmazza a becs�leteseket, de megb�nteti a b�n�s�ket. A gy�m�lcsterm� f�ld a rajta lak�k gonoszs�ga miatt v�lik szikess� (34. vers), a szeg�nyeket �s becs�leteseket oltalmazza, az �lnokokat eln�m�tja az �r. Az �r nem szesz�lyes zsarnok, hanem igazs�gos �s a bajban lev� h�veket oltalmaz� Isten. A „b�lcs” meg�rzi ezeket (sz�v�ben, elm�j�ben), �s �rti (itt egyes sz�m olvasand�) az �r h�s�ges tetteit (43. vers).

Zsolt. CVIII. ZSOLT�R

Zsolt. 108,1. vers. - Ld. a bevezet�s 1., 2., 3. pontja alatt. Zsolt. 108,2–6. vers. - Ld. Zsolt 57:8–12 magyar�zat�t. Zsolt. 108,7–14. vers. - Ld. Zsolt 60:7–14 magyar�zat�t.

Zsolt. CIX. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt �tok-zsolt�rnak szokt�k nevezni. Csak a k�z�ps� r�sz, a 6–20. vers tartalmaz „�tkokat”; az 1–5. �s 21–31. vers egy�ni panasz�nek. N�h�ny tekint�lyes �jabb magyar�z� azt tan�tja, hogy az �tkokat nem is a zsolt�r�r� mondja, hanem ellens�gei. � csak id�zi ezeket. Ezek a magyar�z�k a 7. versre hivatkoznak, �s azt �ll�tj�k, hogy itt az ellens�g k�ri az Urat: ne hallgassa meg a v�dlott zsolt�r�r� k�ny�rg�s�t (4.26. vers). Azt is megfigyelt�k, hogy az 1–5.21–31. versben t�bbes sz�mban van sz� ellens�gr�l, a 6–20. versben pedig egyes sz�mban; itt m�r az ellens�g besz�l a zsolt�r�r�r�l. Val� igaz, hogy ezen a m�don el lehet ker�lni azt a negat�v �rt�kel�st, mely a r�gebbi �r�smagyar�z�kn�l tal�lhat�, hogy ti. az �tok-zsolt�r nem az �jsz�vets�g sz�nvonal�n �ll, hanem az �kori keleti n�pek sz�nvonal�n. M�sr�szt viszont meggondoland�, hogy a panasz�nekekben lev� k�r�snek k�t oldala van: k�r�s saj�t szabadul�s��rt – �s k�r�s az ellens�g megsz�gyen�l�s��rt. A 109. zsolt�rhoz hasonl� „�tkok” tal�lhat�k a Zsolt 6; 27–28; 35; 38; 55; 69; 71; 102 �s 143-ban is. (K�l�n�sen k�zel �ll a zsolt�r 6–19. vers�hez Jer 18:19–23). Mindezek m�g�tt az a hit �ll, hogy az �r az igazs�g legf�bb �re, �s nem hagyja a b�nt b�ntet�s n�lk�l. Ha a zsolt�r�r� az ellens�g szavait id�zn�, v�rn�nk legal�bb annyit, hogy „�k ezt mondj�k” (Zsolt 10:4.6.11.13; 14:1; 22:6k.). �gy a 6–20. vers a zsolt�r�r� sz�j�ban is elk�pzelhet�. De az is lehet, hogy ez k�s�bb ker�lt a zsolt�rhoz. – A zsolt�r sz�vege itt-ott kisebb jav�t�sra szorul; ebben a LXX j� seg�ts�get ad. – A 14. vers miatt, mely a sz�l�k b�n�t emlegeti, fogs�g ut�ni szereztet�si id�re gondolunk.

Zsolt. 109,1a. Vers. - Ld. a bevezet�s 5., 3., 2. pontja alatt.

Zsolt. 109,1b–5. vers.

A zsolt�r�r� �gy sz�l�tja meg az Urat: „Dics�retem Istene” = Isten, Akit dics�rek. Hasonl� kifejez�s tal�lhat� Deut 10:21; Zsolt 22:4; Jer 17:14-ben is. A zsolt�r�r� azt k�ri, hogy az �r ne legyen n�ma, hanem feleljen a k�ny�rg�sre (Zsolt 28:1; 35:22; 39:13; 83:2). A felelet �n. �dvj�vend�l�s (1S�m 1:17; Zsolt 35:3). A 2–3. vers szerint a zsolt�r�r�t alaptalan, hazug v�dakkal t�madt�k ellens�gei. A 4–5. versb�l megtudjuk, hogy �k rosszal felelnek a j�ra, gy�l�lettel a szeretetre (Zsolt 38:21; 41:10; P�ld 17:13). A zsolt�r�r� �gy sz�l a 4. vers v�g�n: „De �n (csupa) im�ds�g (vagyok)”. A LXX sz�vege sim�bb: „De �n im�dkozom”. A h�ber sz�veg k�lt�i sz�ps�g�. Nemcsak azt jelentheti, hogy a zsolt�r�r� most, a bajban im�dkozik, hanem azt is, hogy ellens�gei�rt k�zbenj�r� im�ds�got mondott (Zsolt 35:13). Erre v�laszoltak �k gy�l�lk�d�ssel �s hamis v�dakkal.

Zsolt. 109,6–20. vers.

„Rendelj ellene egy b�n�st”, azaz „�ll�ts szembe vele egy b�n�st”. Ez a kifejez�s �s a 6. vers m�sodik fele az �kori keleti b�r�i elj�r�st t�kr�zi: a v�dl� a v�dlott jobbj�n �llt (Zak 3:1). �gy b�n�sk�nt ker�l ki az „�t�lkez�sb�l”, a b�r�i elj�r�sb�l. A b�n�s ember hi�ba im�dkozik �s hi�ba mutat be �ldozatot), az nem lehet kedves Isten el�tt (�zs 1:10–17; �m 5:21–24). Isten a b�n�st id� el�tti hal�llal b�nteti (Zsolt 37:35k.; 55:24). Keresm�nye m�s� lesz. A „keresm�ny” sz� szolg�latot, tiszts�get is jelent. Ilyen �rtelemben id�zi ApCsel 1:20. A b�ntet�s a b�n�s hal�la ut�n is folytat�dik. �zvegye, �rv�i szeg�nys�gre jutnak. Fiai bolyongnak, k�regetnek, lomhalmokon keresg�lnek; hiszen amij�k volt, azt elvitte a hitelez� (11. vers): idegenek fosztott�k ki. A hitelez� hatalm�t bizony�tja 2Kir 4:1; Neh 5:1–5. A 12. vers azt a k�v�ns�got fejezi ki, hogy ne legyen olyan, aki „hossz�ra ny�jtja a h�s�get”, aki tart�san h� marad hozz�, �s �rv�ival kegyelmet gyakorol (Jer 18:21). A 13. vers k�l�n�sen is s�lyos b�ntet�st k�v�n: az ut�dok kiirt�s�t. Az �kori keleti ember c�ltalannak �rezte az �let�t ut�dok n�lk�l (Gen 15:2; J�b 18:19; Zsolt 37:28.34–36.38). Ezzel „elt�r�ltetik” a neve (Zsolt 9:6; 41:6). Az aty�k b�n�r�l is megeml�kezik az �r (Ex 20:5; Deut 5:9; 2S�m 21:1–6). Az anya v�tk�nek emleget�se k�l�n�sen is f�jdalmas (1S�m 20:30; Zsolt 51:7; �zs 50:1). Ezekr�l a v�tkekr�l „megeml�kezik” az �r: nincs r�juk bocs�nat. Az ilyen b�n �r�kre „megmarad az �r sz�ne el�tt” (15. vers). Az �tok �s a b�ntet�s igazs�gosan �ri utol a b�n�st: � sem „eml�kezett meg” arr�l, hogy „h�s�get cselekedj�k”. �ld�zte a nyomorultat �s szeg�nyt, �s az „�sszet�rt sz�v�” hal�l�t munk�lta. A 17k. vers is �tok (iussivusok olvasand�k, nem vav consecutivumok): „szerette az �tkot: �rje utol; nem kedvelte az �ld�st: maradjon t�vol t�le. Ruhak�nt �ltse mag�ra az �tkot: hatoljon bele a belsej�be, mint a v�z, csontjaiba, mint az olaj!”. A 18. vers h�tter�ben az �tokhoz� v�zr�l sz�l� t�rv�ny �ll (Num 5:11–31). Az �tok az �kori keleti ember sz�m�ra nem �res sz�. A Biblia szerint azonban az �toksz� hatalma nem �nmag�ban van, hanem az �rt�l f�gg. Az �r az ellenkez�j�re is tudja ford�tani az �tkot (ld. B�l�m t�rt�net�t, Num 22–24. r�sz). S�t vissza tudja ford�tani az �tkot az �tkoz�d�ra: betakarja �t az �tok, mint a ruha, k�r�lveszi, mint az �v (19. vers; v�. Gen 12:3). A b�n�s olyan b�ntet�st kap, amilyen b�nt elk�vetett (ius talionis!). A 20. versben a zsolt�r�r� azt a rem�nys�g�t fejezi ki, hogy ez lesz a b�re v�dl�inak, akik gonosz r�galmakat sz�rnak r�. Az „�rt�l” kifejez�s ugyan t�lterheli a sort, �s egyesek t�rlend�nek tartj�k, viszont ez a kifejez�s bizony�tja, hogy a sz�veg m�sol�i szerint a 6–20. versben a zsolt�r�r� besz�l.

Zsolt. 109,21–31. vers.

A 21. vers els� szava jelzi, hogy fordulat k�vetkezik: De Te, Uram… Ez a fordulat nemcsak a 6.19–20. vershez illen�k, hanem az 1b–5. vershez is: az ellens�g oktalan gy�l�lk�d�s�vel szemben a zsolt�r�r� az �r seg�ts�g�t k�ri. �spedig a szabad�t�s az �r nev��rt, az � dics�s�g�re t�rt�nik (Ez 20:9.14.22), az �r „h�s�g�nek j�s�ga szerint” („mert” helyett „szerint” olvashat�). A zsolt�r�r� az�rt rem�li, hogy irgalmas lesz hozz� az �r, mert � „al�zatos �s szeg�ny”. Sz�ve remeg (Zsolt 55:5). Az elm�l�shoz van k�zel: olyan, mint a megny�lt �rny�k (Zsolt 102:12). „Ler�zatom, mint a s�ska”: ahogyan a s�skarajt el tudja f�jni a sz�l (ler�zza a f�ldr�l, mint abroszr�l a morzs�kat, J�b 38:13), �gy kell elt�nnie az �l�k k�z�l a nagybeteg zsolt�r�r�nak is. M�r legyeng�lt; remeg a t�rde a sok b�jt�l�st�l. Itt nem csup�n a betegs�ggel egy�tt j�r� �tv�gytalans�gr�l van sz�, hanem a k�ny�rg�st k�s�r� b�jt�l�sr�l (2S�m 12:16; Zsolt 69:11k.). Teste „elfelejtette” az olajat: r�gen nem �polta m�r mag�t. Az „�n-panasz” ut�n j�n a „te-panasz”, az ellens�g ellen mondott panasz (25. vers). Jellegzetes hebraizmussal fejezi ki a zsolt�r�r�, hogy gyal�zz�k �t az ellens�gei: „gyal�zat lettem nekik” (abstractum pro concreto). A fejcs�v�l�s nem a r�szv�t jele, hanem a g�ny� (2Kir 19:21; J�b 16:4; Zsolt 22:8; JSir 2:15; Mt 27:39). A 27. versben a panasz�nek jellegzetes r�sze, a k�r�s sz�lal meg: seg�ts meg (Zsolt 119:86), szabad�ts meg (Zsolt 3:8; 6:5; 7:2; 22:22; 31:17; 54:3; 59:3; 69:2). A szabad�t�s az �r „h�s�ge szerint” t�rt�nik. Ez a m�rce, nem az emberi �rdem. A szabad�t�s nem csup�n a h�v� mag�n�gye. Az ellens�gnek is meg kell tudnia, hogy az �r „keze”, hatalma munk�lkodott. Ez a gondolat az �n. „megismer�si formula”, igen gyakran fordul el� Ez�kiel k�nyv�ben. Az �r ak�r �t�letet, ak�r kegyelmet az�rt gyakorol, hogy „megtudj�k, hogy �n vagyok az �r” (Ez 6:10.13; 7:4; 16:62; 24:27; 30:8; 34:27; 36:11.23 stb.). A c�l az, hogy Isten dics�s�ge felragyogjon. A 28. vers felt�teles (vagy megenged�) mondattal kezd�dik: „ha �k �tkoz�dnak” (b�r �k �tkoz�dnak), te �ldasz. A mondat v�ge a LXX-ban sim�bb: „T�mad�im megsz�gyen�lnek, szolg�d pedig �r�l”. A zsolt�r�r� �nmag�t nevezi az �r szolg�j�nak. B�zik abban, hogy az �r az ellens�g �tk�t is �ld�ss� tudja v�ltoztatni (Num 23:11). Az ellens�g akkor sz�gyen�l meg, ha l�tja, hogy az �r megseg�tette szenved� h�v�t. A 29. vers hasonl� a 17–19. vershez: a v�dl�kat sz�gyen bor�tja el, mint valami ruha.

A 30k. vers h�la�nek. A szabad�t�s ut�n a zsolt�r�r� bizonys�got tesz a szabad�t� Istenr�l „sokak” el�tt. A „sokak” az �nnepl� gy�lekezetet jelenti; ez�rt a Targum itt a „b�lcsek” sz�t tartalmazza. A bizonys�gt�tel �s a h�la�nek igen fontos r�sze volt a h�laad� istentiszteletnek (Zsolt 22:26; 40:7–11; 50:14; 56:13; 61:9; 69:31k.). A „szeg�ny” jobbj�n ui. maga az �r �ll, hogy v�delmezze �s megseg�tse azokkal szemben, akik (jogtalanul) el akarj�k �t�lni (Zsolt 16:8; 35:10; 54:6; 86:1; 121:5; R�m 8:33k.).

Zsolt. CX. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a kir�ly-zsolt�rok k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek: Zsolt 2; 18; 20–21; 45; 72; 89; 101; 132 �s 144. Sz�vege a kir�ly tr�nra l�p�si szertart�s�nak egyes r�szeib�l val�. Az eg�sz szertart�st nem lehet a zsolt�r alapj�n rekonstru�lni. A zsolt�r anyaga igen r�gi. H�tter�ben �kori keleti kir�ly-m�toszok �llnak. Sz�vege t�bb helyen is romlott. Az �jsz�vets�g t�bbsz�r is id�zi. Szereztet�si ideje a kir�lys�g kor�nak az els� �vsz�zada lehet, amikor m�g er�sen hatottak az �si jeruzs�lemi kir�ly-ideol�gia gondolatai. Az egyh�zi hagyom�ny messi�si j�vend�l�snek tartotta a zsolt�rt.

Zsolt. 110,1a. Vers. - Ld. a bevezet�s 3. �s 2. pontja alatt.

Zsolt. 110,1b–2. vers.

Itt az udvari k�lt� besz�l. Pr�f�tak�nt sz�l; a zsolt�r els� szava a pr�f�tai kijelent�shez tartozik. T�bbnyire annak v�g�n szokott �llni, mint z�r�formula: „ez az �r sugallata”. Itt a kijelent�s elej�n �ll, mint Num 24:3k.9.15k.; 2S�m 23:1-ben is. Az �r kijelent�se „az �n uramnak”, a kir�lynak sz�l. A kir�lyt „uram”-nak sz�l�tott�k alattval�i (1S�m 22:12; 26:17k.; 1Kir 1:2). Az �llampolg�rok a kir�ly szolg�i (1S�m 8:17). Ez a vers J�zus �s a farizeusok vit�j�ban fontos szerepet j�tszott (Mt 22:41–46; Mk 12:35–37; Lk 20:41–44).

„�lj a jobbomra.” Egyiptomi �bra maradt r�nk, amely a f�ra�t a s�lyomfej� H�rusz istens�g jobbj�n, vele egy tr�non �lve �br�zolja. Ez a mond�s a kir�ly tr�nra l�p�se alkalm�val hangzik el. Salamon kir�lyr�l azt olvassuk, hogy � az �r tr�nj�n �lt (1Kr�n 28:5; 29:23; 2Kr�n 9:8). Ha a kir�ly jobbj�n �lni megtiszteltet�st jelent (1Kir 2:19; Zsolt 45:10), mennyivel ink�bb az Isten jobbj�n �lni! Ezt a mond�st az �jsz�vets�g Krisztusra vonatkoztatja (Mt 26:64; ApCsel 2:34; 7:55; R�m 8:34; Ef 1:20; Zsid 1:13; 8:1; 10:12; 1Pt 3:22).

Az is a tr�nra l�p�si szertart�shoz tartozik, hogy Isten a kir�lynak gy�zelmet �g�r ellens�gei felett: l�ba zs�moly�v� teszi ellens�geit. Az �jsz�vets�g ezt is Krisztusra vonatkoztatja (ApCsel 2:35; 1Kor 15:25; Zsid 10:13). Szok�s volt, hogy a gy�ztes kir�ly r�tette a l�b�t a legy�z�tt ellens�g nyak�ra (J�zs 10:24; �zs 51:23). Egyiptomi �br�zol�sok maradtak r�nk, amelyeken a m�g ifj� kir�ly valamelyik istens�g vagy istenn� �l�ben �l. L�ba alatt zs�moly, �s ez alatt t�rdelnek vagy fekszenek a kir�ly legy�z�tt ellens�gei. A nyakukon lev� k�telek v�ge a kir�ly kez�ben van.

A 2. vers folytatja a gondolatot. A tr�nra l�p� kir�ly �rr� lesz ellens�gei felett. Jogar�t maga az �r ny�jtja ki a Sionr�l. A jogar nemcsak hatalmi jelv�ny (Zsolt 45:7), hanem buzog�nyszer� fegyver is. Ezzel a tr�nra l�p�s napj�n a kir�ly jelk�pesen �sszet�rte azokat a cser�pszobrocsk�kat, amelyek ellens�geit �br�zolt�k (Zsolt 2:9). Sz�mos �kori keleti k�pen l�that� a kir�ly, amint egyik kez�vel magasra emeli buzog�ny�t, m�sik kez�vel ellens�gei haj�t markolja meg. A kir�lyt ui. ellens�ges er�k fenyegetik, de ezek felett diadalt ad neki az �r (Zsolt 2:8; 21:9; 45:3–6; 68:22; 72:8). A Sionr�l ny�jtja ki az �r a kir�ly jogar�t. Ez arra mutat, hogy a jeruzs�lemi templom m�r �ll; itt lakik az �r.

Zsolt. 110,3. vers.

Ennek a versnek a sz�vege romlott. A vers eleje a m�ssalhangz�k �rintetlen�l hagy�s�val jav�that�. „N�ped �nk�ntess�g” (= �nk�nt k�vet) helyett a LXX seg�ts�g�vel „veled vannak az el�kel�k”; „sereged napj�n” helyett „sz�let�sed napj�n” (tkp. vaj�d�sod = a sz�let�seddel j�r� f�jdalmak) napj�n. Itt m�r nem a kir�ly harcair�l van sz�, hanem a kir�ly sz�let�s�r�l. A k�vetkez� sorban sok bibliai k�zirat alapj�n „szent �lt�zetben” helyett „szent hegyeken” olvasand�. Ut�na pedig: „a hajnal m�h�b�l sz�ltelek, mint a harmatot”. A h�tt�rben az a m�tosz �ll, amelyr�l �zs 14:12-ben is olvasunk. Ott B�bel kir�ly�nak „f�nyes hajnalcsillag” (sz� szerint: hajnalcsillag, Sahar fia) a neve. Sahar maga is istens�g volt. Ez a tr�nra l�p� kir�ly isteni sz�rmaz�s�t jelenti. Ezt a m�toszok sz� szerinti �rtelemben vett�k. A Biblia azonban csak a fi�v� fogad�s �rtelm�ben sz�l err�l, �spedig ugyanazzal a sz�val, mint Zsolt 2:7-ben: „nemzettelek t�ged”. A kir�ly istenfi�s�ga abban a pillanatban kezd�dik, amikor az isteni kijelent�s elhangzik.

Zsolt. 110,4. vers.

Esk�vel meger�s�tett isteni kijelent�st tartalmaz ez a vers. Az �r esk�j�r�l ism�telten olvasunk: Zsolt 89:4.36; 95:11; Jer 22:5; �m 4:2; 6:8; Zsid 6:13. A tr�nra l�p� kir�lynak �r�kk� tart� papi tiszts�get aj�nd�koz az �r. Nem volt szokatlan az �kori keleti n�pekn�l, hogy a kir�ly egy szem�lyben pap is volt. Melkisedek is pap-kir�ly volt Jeruzs�lemben (Gen 14:18). Amikor D�vid elfoglalta Jeruzs�lemet, a kir�lys�ggal �s a paps�ggal kapcsolatos gazdag hagyom�nyanyagot ismert meg Izr�el. D�vid maga is gyakorolt papi funkci�kat. Papi ef�dban lejtett t�ncot, amikor a sz�vets�gl�d�t Jeruzs�lembe vitte (2S�m 6:14); maga is mutatott be �ldozatot (2S�m 6:13.17), �s k�zbenj�r� k�ny�rg�st mondott n�p��rt (2S�m 24:17). D�vidnak a fiai is papok voltak (2S�m 8:18). Salamon Gibeonban mutatott be �ldozatot (1Kir 3:4), �s papk�nt meg�ldotta a n�pet (1Kir 8:14.56). D�vid (�s r�szben m�g Salamon is) a jeruzs�lemi Melkisedek-trad�ci� �r�k�be l�pett. K�s�bb azonban kir�lyok nem gyakoroltak papi funkci�kat. A kultusz a papok ir�ny�t�sa al� ker�lt. Pr�f�tai j�vend�l�sek sz�lnak ugyan olyan „fejedelemr�l”, aki f�pap m�dj�n „k�zeledhet” az �rhoz (Jer 30:21), �s az Ez�kiel j�vend�l�seiben szerepl� fejedelemnek is kiemelt szerep jut a kultuszban (Ez 44:3; 45:16k..22–25; 46:2–7). De a t�rt�nelem folyam�n a kir�ly jogk�re elv�lt a papok�t�l. Fontos viszont ez az igevers az �jsz�vets�gben, mely J�zus Krisztust Melkisedek rendje szerint val� papnak mondja (Zsid 5:6; 7:1–25).

Zsolt. 110,5–7. vers.

�jra az udvari k�lt� sz�l�tja meg a kir�lyt. A kir�ly harcair�l sz�l, mint a 2. versben. Az �r a kir�ly jobbj�n �ll a harcban: er�s�ti �s diadalra juttatja �t. (Nemcsak a kir�lyra, a h�vekre n�zve is igaz, hogy jobbjukon van, seg�ti �s oltalmazza �ket az �r; Zsolt 16:8; 73:23; 109:31; 121:5.) �kori keleti k�peken l�that� a kir�ly, amint harci kocsij�n v�gtat, �s kifesz�tett �ja az ellens�get veszi c�lba. M�g�tte �ll az istens�g, �s fogja (er�s�ti) a kir�ly kez�t. M�sik k�pen az istens�g jelk�pe, a sz�rnyas napkorong lebeg a kir�ly harci kocsija felett, jelezve, hogy tulajdonk�ppen az istens�g harcol. � z�zza sz�t a kir�lyokat, akik fell�zadtak az �r „felkentje” ellen (Zsolt 2:2k.; 48:5kk.). Az �r „haragj�nak napja” elj�n (Zsolt 2:5; �zs 13:9.13; 30:27–33; J�el 2:1kk.; Zof 1:14–18; 3:8). Ezen a napon �t�letet fog tartani az �r a n�pek felett (6. vers). A 6. versben csonka kifejez�s tal�lhat�: „megt�lti holttestekkel”. R�gi g�r�g ford�t�sok itt a „v�lgyek” sz�t tartalmazz�k (ez h�ber�l k�nnyen �sszet�veszthet� a „holttest” sz�val). Ez�rt felt�telezik, hogy az eredeti sz�veg „megt�lti a v�lgyeket holttestekkel” lehetett. Az ellens�g fej�nek sz�tz�z�s�ra n�zve ld. Num 24:17; Zsolt 68:22; Hab 3:13-at �s a 2. vers magyar�zat�t.

A 7. versn�l az �r�smagyar�z�k nem t�nyleges harcra gondolnak, melyben a kir�ly kif�rad, de iszik a patak viz�b�l �s �j er�t nyer (v�. 1S�m 14:27). Ink�bb a koron�z�si r�tust tartj�k h�tt�rnek. M�r Egyiptomban is tisztul�si r�tussal kezd�dik a kir�ly tr�nra l�p�se. K�t istens�g, Sz�th �s H�rusz �nt vizet a leend� kir�lyra. Ezzel er� is �rad, mely az uralkod�shoz sz�ks�ges. Felt�telezik, hogy az izr�eli kir�ly tr�nra l�p�si szertart�s�hoz �nnep�lyes processio is tartozott, melynek egyik �llom�sa a Gih�n-forr�s volt. Ezt bizony�tja 1Kir 1:38–40. A fej felemel�se a diadal jele (Gen 4:7; Zsolt 3:4; 27:6; 34:6).

Zsolt. CXI. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r szorosan �sszetartozik a 12. zsolt�rral. Mindkett� alfabetikus k�ltem�ny. A h�ber �b�c� m�ssalhangz�i nem soronk�nt k�vetik egym�st, hanem f�lsoronk�nt. Kor�bban az alfabetikus zsolt�rokat (ilyenek: Zsolt 9–10; 25; 34; 37; 112; 119; 145) nem �rt�kelt�k nagyra az �r�smagyar�z�k; hiszen a gondolatok rendj�t sokszor g�zsba k�ti az �b�c� rendje. �jabban azonban felismert�k a magyar�z�k, hogy b�r az ilyen zsolt�rok �r�asztaln�l k�sz�ltek �s ink�bb az olvas�knak sz�lnak, mint a hallgat�knak, a tud�s szerz�k m�lys�ges hitr�l �s az �dvt�rt�net alapos ismeret�r�l tesznek bizonys�got. K�ltem�nyeik olyanok, mint a zsin�rra f�z�tt gy�ngyszemek. Az egyes m�fajok elemei gyakran keverednek benn�k; a 111. zsolt�rban pl. h�la�nek, himnusz �s b�lcsess�girodalom mot�vumai sz�v�dnek �ssze. A szereztet�si id� a k�s�i, fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 111,1. vers.

A zsolt�r el�tt �ll� „Dics�rj�tek az Urat” felki�lt�s nem tartozik a zsolt�r alfabetikus rendj�hez; a bibliai k�ziratok egy r�sze kihagyta. A zsolt�r h�laad� formul�val kezd�dik: „H�l�t adok az �rnak”. Ez nem jelenti azt, hogy h�la�nekkel van dolgunk, hiszen ford�that� �gy is: „Dics��tem az Urat”. Nem val�sz�n�, hogy h�laad� istentiszteleten keletkezett ez a zsolt�r. Alfabetikus k�ltem�nyek �r�asztal mellett keletkeznek. – A „teljes sz�vvel” kifejez�s deuteronomista hat�st mutat (Deut 6:5; 1Kir 8:23; v�. m�g 1Kir 8:61; 11:4; 15:3). A vers m�sodik fele megtisztel� n�ven „becs�leteseknek” nevezi a gy�lekezet tagjait (Zsolt 33:1; 112:2.4; 125:4). A gy�lekezetet k�t n�ven nevezi ez a vers; az els� a sz�kebb k�rt jelenti, a m�sodik a nagy �nnepi gy�lekezetet. T�ved�s lenne ebb�l mindj�rt arra k�vetkeztetni, hogy a zsolt�rt csak sz�k k�rben (conventiculum) vagy nagy �nnepen haszn�lt�k. Mindkett� lehets�ges.

Zsolt. 111,2–9. vers.

Azok a „nagy tettek”, amelyeket az �r cselekedett, a n�pe jav�ra v�ghezvitt t�rt�nelmi tettek (Zsolt 64:10; 107:24; 118:17; ApCsel 2:11). Ezek „keresettek”, azaz kereshet�k, megtapasztalhat�k. S�t �r�met szereznek azoknak, akik ezt „megkeresik”, tanulm�nyozz�k. Fens�g �s m�lt�s�g jellemzi az �r munk�j�t (Zsolt 96:6; 104:1). Igazs�ga nem csup�n jogi �rtelemben vett igazs�got jelent, hanem n�pe jav�ra v�ghezvitt szabad�t�, �dv�z�t� tetteit (B�r 5:11; Zsolt 22:32; 24:5; 69:28; 98:2). Csodatetteinek „eml�kezetet szerzett” (4. vers): ezeket a gy�lekezet az istentiszteleteken emlegeti. „Kegyelmes �s irgalmas az �r”: a liturgi�ban gyakran haszn�lt �nnep�lyes mond�s (Ex 34:5; Zsolt 86:15; 103:8; 116:5). Az 5. vers „zs�km�ny” szava itt egyszer�en eledelt jelent, mint J�b 24:5; P�ld 31:15; Mal 3:10-ben is. A gondvisel� szeretet, mellyel az �r a pusztai v�ndorl�s idej�n is k�r�lvette n�p�t, az � sz�vets�gi h�s�g�b�l k�vetkezik. A sz�vets�gk�t�shez hozz�tartozik az az �g�ret is, hogy az �r orsz�got ad n�p�nek: a „n�pek �r�ks�g�t” (6. vers). Ez a cselekedet jog �s igazs�g szerint t�rt�nt akkor, amikor „betelt az em�riak gonoszs�ga” (Gen 15:16; Deut 9:4k.). Igaz �s helyes rendelkez�seket adott n�p�nek is az �r. Ezeket kell teljes�teni, ezekre kell t�maszkodni (a passiv participiumoknak itt ilyen �rtelme van: teljes�tend� teend�k). A 8. vers v�g�t n�h�ny bibliai k�zirat „egyeness�g”-nek pontozza: igazs�gban �s egyeness�gben = igaz�n �s helyesen. A 9. vers szerint az �r „megv�lt�st k�ld�tt n�p�nek”. A megv�lt�s az egyiptomi nagy szabad�t�st jelenti (Deut 7:8; 9:26; 13:6; 15:15; 24:18; Zsolt 78:42). Ekkor „rendelte el” �r�k sz�vets�g�t is. Deut 4:13 szerint ez �gy t�rt�nt, hogy az �r a T�zparancsolat k�t k�t�bl�j�t aj�nd�kozta n�p�nek (v�. m�g Zsolt 105:8). „Szent �s f�lelmes az � neve” (Ex 15:11; Zsolt 99:3). Isten neve szent, f�lelmet �s tiszteletet �breszt azokban, akik ezt a nevet a kultuszban meghallj�k.

Zsolt. 111,10. vers.

Ez a vers a b�lcsess�girodalom st�lus�ban sz�l�tja meg azokat, akik istenf�l� �letet �lnek. „A b�lcsess�g kezdete (= legjava) az �r f�lelme” (J�b 28:28; P�ld 1:7; 9:10). A b�lcsess�g megtart�j�nak j�vend�je, sz�p jutalma van. Ez alapvet� tan�t�sa a b�lcsess�girodalomnak (P�ld 3:4.13–18; 7:1k.; 8:11 stb.). A b�lcsess�g, az istenf�l� �let „dics�rete” v�gs� fokon az �rt�l van (Mt 24:45kk.; 25:21kk.).

Zsolt. CXII. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r alfabetikus zsolt�r. Ilyenek: Zsolt 9–10; 25; 34; 37; 111; 119; 145. �sszetartozik a Zsolt 111-gyel. Sokak szerint a szerz�j�k is ugyanaz. A sz�kincsben is vannak egyez�sek: „kedvel” (112:1; 111:2), „becs�letesek” (112:2; 111:1), „igazs�ga �r�kk� megmarad” (112:3b; 111:3b), „kegyelmes �s irgalmas az �r” (112:4; 111:4; ld. a magyar�zatn�l), „eml�kezetes” (112:6; 111:5), „rend�letlen” (112:8; 111:8). De m�faj tekintet�ben k�l�nb�znek egym�st�l. A Zsolt 111 himnusz, a 112 pedig a b�lcsess�girodalomhoz tartozik. Erre mutat a k�t j�k�v�ns�g, ill. �dv�zl� formula is: „boldog az az ember” (1. vers) �s „j� annak az embernek” (5. vers). Az istenf�l� ember jutalma a zsolt�r tartalma. A szereztet�si id� a k�s�i, fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 112,1. vers.

A „Dics�rj�tek az Urat!” felsz�l�t�s nem tartozik a zsolt�r alfabetikus rendj�hez. J�k�v�ns�got fejez ki a „boldog az az ember” kifejez�s (Zsolt 1:1; 2:12; 32:1k.; 34:9; 40:5; 84:13; 128:1). Az istenf�lelem egy�tt j�r Isten parancsolatainak megtart�s�val. De ez nem teher, hanem �r�m (Zsolt 1:2; 19:8–11; 111:2; 119:1.77.92.143.174).

Zsolt. 112,2–4. vers.

Az Istennek tetsz� �let jutalma az ut�dokra is kiterjed: �r�klik az orsz�got (Zsolt 37:11; Mt 5:5). „A becs�letesek nemzed�ke meg�ldatik”, vagy (a sz�r ford�t�s szerint) „�ldatik a becs�letesek nemzed�k�ben”, azaz a gy�lekezetben. A „nemzed�k” itt nem gener�ci�t jelent, hanem emberfajt�t (Zsolt 24:6; Mt 24:34). A j�m�d az �sz�vets�g szerint Isten aj�nd�ka (Gen 13:2.5; J�b 1:3; 42:12; P�ld 3:10.16; 22:4). A 3. vers m�sodik fele azonos Zsolt 111:3b-vel. A 4. vers els� sora Isten tev�kenys�g�re mutat. T�le �rad f�nysug�r a becs�letesekre, �spedig �jra meg �jra (J�b 29:3; Zsolt 4:7; 36:10; 44:4; 89:16; 97:11). A vers m�sodik fele is Istenre vonatkozik. � az, Aki irgalmas �s kegyelmes (Zsolt 111:4; 116:5). Ez�rt azoknak a g�r�g k�ziratoknak adunk igazat, amelyek a vers v�g�n t�bbletk�nt „az �r” sz�t tartalmazz�k. R�gi liturgikus formul�r�l van sz� (ld. Zsolt 111:4 magyar�zat�n�l is).

Zsolt. 112,5–10. vers.

Az 5. vers a b�lcsess�girodalom st�lus�ban �dv�zli a k�ny�r�letes embert: j� annak, aki k�ny�r�l �s k�lcs�nad. Isten k�ny�r�l� szeretete munk�lkodik benne. K�lcs�nad�sra sokszor volt sz�ks�g, mert mindig voltak szeg�nyek. De k�lcs�nadni csak t�rv�nyesen volt szabad: kamat �s uzsora n�lk�l (Ex 22:24–26; Lev 25:35kk.; Deut 23:20k.). Az ilyen ember �r�kre „nem inog meg” (Zsolt 15:5; 16:8; 21:8; 62:3.7; tkp. „nem ingattatik meg”: Isten nem engedi meginogni). Az ilyen ember „eml�kezete”, j� h�re m�g hal�la ut�n is megmarad (P�ld 10:7), hasonl�an az �r „igaz tetteihez”, amelyeket n�pe �dv�ss�g�re vitt v�ghez (Zsolt 111:3). A 7. vers azt mutatja, hogy az igaz embert is �rheti „rossz h�r”, r�galom. De ez nem gy�zheti le azt, aki szil�rdan b�zik az �rban. Az �r az ilyen ember sz�v�nek a t�masza (Zsolt 51:14; �zs 26:3k.; Zsid 13:9). Vesz�lyek k�z�tt �l az igaz ember, de elj�n az id�, amikor el�gt�tellel tekinthet ellens�geire (6b. vers). Az �r �ket megsz�gyen�ti, h�vei �gy�t pedig diadalra viszi. A 9. vers tov�bbviszi az 5. vers gondolat�t: az igaz ember nemcsak k�lcs�nad, hanem „sz�r, ad”, azaz b�ven ad viszonz�s n�lk�l is, puszt�n seg�t� sz�nd�kkal. A zsolt�rnak ezeket a szavait id�zi 2Kor 9:9. „Szarva dics�s�gben emelkedik”: ez a kifejez�s az er� diadalmas n�veked�s�t fejezi ki (1S�m 2:1.10; Zsolt 89:25; 92:11; 148:14; Lk 1:69). Mindezt a b�n�s�knek v�gig kell n�zni�k. Tehetetlen haragukban csikorgatj�k majd a fogukat (J�b 16:9; Zsolt 35:16; 37:12; Mt 8:12; 13:42.50; 22:13; 24:51; 25:30).

Zsolt. CXIII. ZSOLT�R

A zsolt�r m�faja himnusz. Az 1. vers imperativusokban sz�l�tja fel a gy�lekezetet az �r dics�ret�re. A 2. vers ezt iussivusban folytatja („legyen �ldott”). Ezut�n k�vetkeznek a himnikus participiumok. Az imperativusos �s participiumos st�lus kevered�se k�s�i korra mutat. Isten dics�s�ge a 4. vers szerint a mennyben van. Ez is k�s�i kor felfog�sa, hiszen a fogs�g el�tti sz�vegek szerint Isten dics�s�ge a f�ld�n jelent meg (S�nai-hegyen felh�ben, a kijelent�s s�tr�n�l stb.). K�s�i szereztet�si id�re mutat a zsolt�r univerzalizmusa is. A Zsolt 113–118 az �n. „hall�l”, melyet �jholdkor, templomszentel�si �nnepen �s a h�rom nagy zar�ndok�nnepen �nekeltek (Mt 26:30; Mk 14:26).

Zsolt. 113,1–4. vers.

Az �r szolg�i, akiket a zsolt�r�r� az �r magasztal�s�ra sz�l�t fel, nem papok vagy l�vit�k, hanem az �nnepl� gy�lekezet. A fogs�g ut�n a gy�lekezet az �r szolg�inak nevezi mag�t (Zsolt 34:23; 69:37; 135:1.14; �zs 56:6; 65:6k..13–15; 64:14). Az �r szolg�j�nak lenni azt jelenti, hogy az �rhoz tartozni, az �r oltalm�ban �lni. Az �r n�p�nek tagjai m�r a S�nai-hegyn�l adott kijelent�s alkalm�val megismert�k az �r nev�t (Ex 3:13–16; 6:3). Az a dolguk, hogy dics�rj�k (1. vers) �s �ldj�k az �r nev�t (2. vers), amely dics�rend�, dics�retre m�lt� (3. vers). Az �r neve dics�ret�nek a v�gtelens�gig zengenie kell id�ben �pp�gy, mint t�rben (2b., 3a. vers: „mostant�l fogva �r�kk�”; Zsolt 115:18; 121:8; 125:2; 131:3 – „napkelt�t�l napnyugt�ig”; Zsolt 50:1; Mal 1:11). Felette �ll � minden n�pnek (Zsolt 46:11; 99:2); dics�s�ge magasabb az �gn�l (Zsolt 8:2; 19:2; 29:10; 148:13).

Zsolt. 113,5–9. vers.

Az 5. vers k�lt�i k�rd�ssel kezd�dik. Ez is a himnikus st�lushoz tartozik. Istenhez senki sem hasonl� (Ex 15:11; Deut 3:24; Zsolt 35:10; 89:7–9). Ut�na himnikus participiumok �llnak (toldott i-vel; az els� kett� seg�digeszer�en sz�nezi az infinitivusos ig�k jelent�s�t: magass� teszi a tr�nol�st = magasan tr�nol, �s alacsonny� teszi a l�t�st = m�lybe l�t). Isten �l� Isten: � l�t (Zsolt 10:14; 11:4; 14:2; 33:13k.; 35:22; 94:9; 102:20). Nem t�tlen�l szeml�li mennyei tr�nus�r�l az emberek �let�t, hanem igazs�got oszt: felemeli a porb�l a nincstelent, kiemeli a szem�tb�l a szeg�nyt. A porba vagy hamuba �l�s a gy�sz jele (J�b 2:8; Zsolt 7:6; �zs 47:1; JSir 4:5). Az �r azonban �ppen a megal�zottakon k�ny�r�l meg (Zsolt 138:6; �zs 57:15). �ppen azok b�zhatnak k�ny�r�let�ben, akiknek semmij�k sincs (1S�m 2:8; Lk 1:52k.). Az ilyeneket felemeli �s a n�p el�kel�i k�z� �lteti: elvesztett m�lt�s�gukat helyre�ll�tja (J�b 36:7). A megal�zottak k�zt k�l�n is eml�ti a zsolt�r a gyermektelen asszonyokat. A gyermektelens�get az �korban csap�snak, Isten haragja jel�nek tekintett�k (Gen 16:2; 20:18; 1S�m 1:5; Lk 1:25). Ha a medd� n� fiakat sz�lhetett, ez �r�m�t szerzett neki. Ezenk�v�l megszil�rdult a helyzete a h�zban, a csal�dban is (Gen 29:31–35). Az ezekben a versekben tal�lhat� �n. „szuverenit�s-formula” („meg�l �s megeleven�t” stb.; v�. Deut 32:39; 1S�m 2:6; Zsolt 18:28; Lk 1:52k.) Isten mindenhat� erej�t fejezi ki, tov�bb� azt, hogy � ezt a hatalmat igazs�ga �s irgalma megval�s�t�s�ra gyakorolja. – A zsolt�r elej�n �s v�g�n a „Dics�rj�tek az Urat!” felsz�l�t�s �ll.

Zsolt. CXIV. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r tartalmi szempontb�l himnusz, hiszen Istennek n�pe jav�ra v�ghezvitt tetteit �s a term�szet feletti uralm�t dics�ri. De a himnusz formai alkot�r�szei hi�nyoznak. Nincs imperativusos bevezet�s, felsz�l�t�s az �r magasztal�s�ra. Nincs „mert”-tel kezd�d� f� r�sz sem, legfeljebb a 8. versben van egy himnikus participium. A zsolt�r sz�vege j� �llapotban maradt r�nk. Szereztet�si idej�nek meghat�roz�s�n�l fontos tudni, hogy nemcsak a M�zes k�nyveiben �s J�zsu� k�nyv�ben tal�lhat� trad�ci�kra t�maszkodik, hanem „m�sodik” �zsai�s igehirdet�s�re is. Itt egybeesik a teremt�s, az exodus �s az �j exodus (�zs 51:9–11), �ppen �gy, mint a 114. zsolt�rban. S�t a zsolt�r 8. verse el�felt�telezi �zs 41:17–20-at. Ez a zsolt�r is az �nnepi „hall�l”-hoz tartozik (Zsolt 113–118).

Zsolt. 114,1–2. vers.

A zsolt�r az �dvt�rt�net nagy esem�ny�vel, az egyiptomi szabad�t�ssal kezd�dik. „J�k�b h�za”, J�k�b csal�dja (Gen 46:27k.; Ex 1:1–7) kiszabadult az „�rthetetlen�l besz�l�” n�p k�z�l (Gen 42:23; Deut 28:49; �zs 28:11; Jer 5:15). Ezt a szabad�t�st Izr�el �lland�an emlegette az istentiszteleteken (Zsolt 78:12.43.51; 80:9; 81:6; 105:43; 135:6k.; 136:10). Hatalmas id�k�zt hidal �t a 2. vers: J�da lett az �r „szent�lye”. Hossz� id�nek kellett eltelnie, m�g Salamon kir�ly meg�p�tette a templomot. Izr�el lett az �r uralmi ter�lete. (A h�ber sz�veg ezt t�bbes sz�mban mondja: kir�lys�gai. A t�bbes sz�m a ter�leti kiterjed�sre vonatkozik. A LXX egyes sz�mot mond.) Az eg�sz n�pnek szent n�pnek, az �r szent tulajdon�nak kell lennie (Ex 19:6; Jer 2:3).

Zsolt. 114,3–4. vers.

„A tenger l�tta – �s elfutott”. Kit l�tott a tenger? Az �r megjelen�s�t. Itt egyr�szt a V�r�s-tengern�l t�rt�nt csod�ra, a n�p megszabad�t�s�ra kell gondolni (Ex 14:10–31); m�sr�szt azonban a teremt� Isten gy�zelm�re is a k�osz-hatalmak felett (Zsolt 48:6; 74:13k.; 77:17–21; 89:10k.; 93:3k.; 104:6–9; �zs 51:9k.). Ugyanez a vers besz�l a Jord�n viz�nek „h�trat�r�s�r�l” is (J�zs 3:14–17; 4:23). A k�t cselekm�ny k�zt negyven �v telt el. Mindkett� az �r hatalm�t bizony�tja. Az exodust a zsolt�r�r� �sszekapcsolja a honfoglal�ssal. A 4. vers a S�nai-hegyn�l t�rt�nt esem�nyekre c�loz: a hegy remegett (Ex 19:18). Ezt k�lt�i sz�ps�ggel a kosok ugr�ndoz�s�hoz hasonl�tja a zsolt�r�r�. A hegyek remegnek, ha megjelenik az �r (B�r 5:5; Zsolt 29:6; 68:9; Hab 3:6).

Zsolt. 114,5–8. vers.

Az 5–6. vers k�lt�i k�rd�s form�j�ban ism�tli meg a 3–4. vers gondolatait. Mi�rt h�tr�ltak meg a vizek, mi�rt ugr�ndoztak a hegyek? Az�rt, mert megjelent az �r, �s az �r hatalmasabb a vizekn�l �s a hegyekn�l. A 7. vers fel is sz�l�tja a f�ldet, hogy remegjen (sz�l� n�h�z hasonl�an verg�dj�k) az �r el�tt, J�k�b Istene el�tt (az „el�tt” sz� is az �r megjelen�s�re utal). A 8. vers h�tter�ben a k�szikl�b�l fakasztott v�z t�rt�nete �ll (Ex 17:1–7; Num 20:1–13; Deut 8:15; �zs 48:21). De M�zes k�nyveiben m�g nincs sz� arr�l, hogy ez a v�z t�v� v�lt. Err�l �zs 41:18 (�s Zsolt 107:35) besz�l, amikor a m�sodik nagy exodusr�l, a babiloni szabadul�sr�l pr�f�t�l. Ha az �r a szikl�t „vizek tav�v�”, a kovak�vet v�zforr�ss� tudja v�ltoztatni, akkor m�lt� arra, hogy remegjen El�tte �s �t tisztelje az eg�sz f�ld.

Zsolt. CXV. ZSOLT�R

Ebben a zsolt�rban t�bbf�le m�faj elemei ismerhet�k fel. Az 1–2. vers nemzeti panasz�nek, a 3–8. istendics�ret (himnusz), a b�lv�nyok tehetetlens�g�nek kig�nyol�s�val. A 9–11. vers int�s, a 12–15. �ld�s (k�v�ns�g), a 16–18. pedig himnusz. Liturgikus, templomi haszn�latra sz�nt k�ltem�ny ez, amelyet felelget� form�ban adtak el�. A 9–11. vers az eg�sz �nnepl� gy�lekezetnek („Izr�elnek”), a papoknak („�ron h�z�nak”) �s tal�n a prozelit�knak („istenf�l�knek”) sz�l� int�s. Ezt val�sz�n�leg az istentiszteletet vezet� pap mondhatta. Az ut�na j�v� �ld�smond�s (12–15. vers) a papok feladata. Az 1–2. vers el�felt�telezi a fogs�got; a b�lv�nyok elleni harc m�g�tt „m�sodik” �zsai�s igehirdet�se �ll. Ez meghat�rozza a zsolt�r szereztet�si idej�t: fogs�g ut�ni kor. Ez a zsolt�r is az �nnepi „hall�l”-hoz tartozik (Zsolt 113–118).

Zsolt. 115,1–2. vers.

Rendhagy� m�don kezd�dik a zsolt�r: „Ne nek�nk, Uram, ne nek�nk… (adj dics�s�get)”. A gy�lekezet megtanulta, hogy egyed�l Isten� a dics�s�g. Az istentiszteleten nem a gy�lekezet, nem a vall�sos ember �ll a k�z�ppontban, hanem az �r. Nem az ember hite, vall�sos �lm�nye vagy �ppen szenved�se a fontos, hanem az, hogy az �rnak dics�s�g adass�k (Zsolt 29:1). Izr�el ui. b�neivel gyal�zatot hozott az �r nev�re (Ez 20:9.14.22.39; 36:22k.). A t�bbi n�pek, k�l�n�sen a gy�ztesek g�nyolt�k Izr�el Isten�t, �s ezt k�rdezt�k: hol van az � Isten�k? Aki ezt k�rdezi, �gy gondolja, hogy ez az Isten nincs sehol, nem tudja megseg�teni h�veit �s n�p�t (Zsolt 42:4.11; 79:10).

Zsolt. 115,3–8. vers.

Ez a himnikus szakasz Istennek a vil�g feletti hatalm�t dics�ri. � a mennyben lakik (Deut 4:39; 1Kir 8:23; Zsolt 2:4; 11:4; 29:10). Mindent megtesz, amit akar (Zsolt 135:6). A 4–8. vers megtal�lhat� Zsolt 135:15–18-ban is. A b�lv�nyok „ember kez�nek csin�lm�nyai” (Deut 4:28; 27:15; 31:29; 2Kir 19:18; 22:17), �s ez�rt nem er�sebbek az embern�l, hanem gyeng�bbek, al�bbval�k n�la. Sz�jukkal nem tudnak olyan ig�t mondani, amely beteljesedik, t�rt�nelmet form�l. Szem�kkel nem l�tj�k meg h�veik bajait, f�l�k nem hallja im�ds�gaikat; orruk nem „szagolja” �ldozataik illat�t. Kez�k nem tud tapintani, l�buk nem tud j�rni, torkukon nem j�n ki hang. Mindez azt jelenti, hogy tehetetlenek. Ezeknek a verseknek a h�tter�ben a fogs�g nagy pr�f�t�j�nak, „m�sodik” �zsai�snak a tan�t�sa �ll (�zs 40:18–20; 41:7.21–24; 44:6–8.9–20; 46:1k..5–7). Az �r az egyetlen Isten; rajta k�v�l nincs Isten (�zs 44:8). Aki b�lv�nyokban b�zik, azokhoz hasonl�v� v�lik �s azoknak a sors�ra jut (2Kir 17:15; Jer 2:5; H�s 9:10; R�m 1:21).

Zsolt. 115,9–11. vers.

H�rom csoportot sz�l�t fel az istentiszteletet vezet� pap arra, hogy b�zzanak az �rban. El�sz�r Izr�elt eml�ti (sok h�ber k�zirat �s a LXX „Izr�el h�z�t” mond): ez a lehet� legt�gabb fogalom Isten n�pe eg�sz�nek kifejez�s�re; Isten n�p�nek megtisztel� neve. �ron h�za a papokat jelenti, az Urat f�l�k pedig azokat, akik t�nylegesen, in actu jelen vannak az istentiszteleten (Zsolt 22:24.26; 31:20; 66:16). („Istenf�l�k�n” egyes �r�smagyar�z�k a gy�lekezethez csatlakoz� idegeneket, a prozelit�kat �rtett�k 1Kir 8:41–43; Eszt 9:27; �zs 56:6; D�n 11:34-re hivatkozva; ld. ApCsel 10:2.22; 13:16.26.) Az int�s, a felsz�l�t�s Istenben val� bizakod�sra el�fordul t�bb m�fajban is, pl. panasz�nekben (Zsolt 31:25; 62:9.11), a h�la�nekben (Zsolt 22:24) �s annak tan�t� (b�lcsess�girodalomhoz tartoz�) r�sz�ben (Zsolt 34:10–15; 37:1–8) �s a himnuszban is (1S�m 2:3; Zsolt 46:11; 75:5k.; 76:12). A liturgi�ban k�l�n�sen is helye van az int�snek (v�. Zsolt 118:2–4; 135:19k.). A LXX ezekben a versekben imperativusok helyett (9. vers: „b�zz�l”, 10–11. vers: „b�zzatok”) indicativusokat tartalmaz („b�zott”, „b�ztak”). A h�ber sz�veg helyesebb.

Zsolt. 115,12–15. vers.

A bibliai k�ziratok egy r�sz�ben itt �j zsolt�r kezd�dik. A 12. vers els� f�lsora az �ld�s bejelent�s�nek l�tszik: „Gondol r�nk az �r, �s meg akar �ldani”. Ut�na iussivusokban k�vetkezik maga a papi �ld�s (Num 6:22–26). Itt is h�rom csoportnak sz�l az �ld�sk�v�ns�g, �ppen �gy, mint az int�s (9–11. vers). A 13. vers v�ge szerint az �ld�s „kicsinyeknek �s nagyoknak” sz�l, Isten n�pe minden tagj�nak. Az �ld�s m�r �brah�m eset�ben is a n�p elszaporod�s�t tartalmazta (Gen 12:1–3). �rv�nyes ez a s�lyos v�rvesztes�get szenvedett, fogs�gban �s sz�tsz�rts�gban �l� n�pre is (Deut 1:11; �zs 49:20k.; 54:1–3; Zak 10:8–10). Att�l j�n a nemzed�kek sor�n �t megval�sul� �ld�s, Aki az eget �s a f�ldet alkotta (Zsolt 121:2; 124:8; 134:3; 146:6). A papi �ld�s himnuszba, istendics�retbe torkollik (15. vers).

Zsolt. 115,16–18. vers.

A 16. vers himnikus hangon magasztalja Istent az�rt, mert a f�ldet az embereknek adta. Ez a bibliai teremt�st�rt�net tan�t�sa is: Isten �gy �ldotta meg az embert, hogy uralmat adott neki a f�ld�n (v�. Gen 1:28; Zsolt 8:4–9). A mennyet mag�nak tartotta meg: ott van az � palot�ja �s tr�nja (Zsolt 29:9; 104:3). Az ember nem f�ggetlen �rr� lett a f�ld�n, hanem Isten s�f�r�v�; Isten az embernek is Ura maradt. A 17. vers szerint az ember legf�bb dolga az istendics�ret. Ez azonban nem lehets�ges a holtak haz�j�ban, a „hallgat�s” hely�n (Zsolt 6:6; 30:10; 88:11k.; 94:17; �zs 38:18k.). Mi azonban (a 18. versn�l a LXX hozz�teszi: „akik �l�nk”) �ldjuk az Urat. Akikkel az �r k�z�lte �ld�s�t, azok h�l�s sz�vvel „�ldj�k” az Urat (Gen 24:27; 1Kr�n 29:10kk.). Az „�ld�s” itt Isten dics�ret�t jelenti (Zsolt 34:2; 66:8; 100:4; 145:1.10.21). A „mostant�l fogva �r�kk�” kifejez�s tartalma: a zsolt�r�r� fogadalmat tesz arra, hogy am�g csak �l, dics�rni fogja az Urat. Erre sz�l�tja fel a gy�lekezetet is. Dics�rj�tek az Urat!