Zsolt�r . L. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r az �n. �sz�t zsolt�rok k�z� tartozik (ld. m�g Zsolt 73–83). Ezek az �szaki orsz�gr�szb�l, Izr�elb�l val�k, �s a sz�vets�gr�l sz�l� trad�ci�kat k�pviselik. A Zsolt 50; 81 �s 95 h�tter�ben a sz�vets�g meg�j�t�s�nak �nnepe �llhatott. H�t�venk�nt a s�toros �nnepen fel kellett olvasni az �r parancsolatait a gy�lekezet el�tt (Deut 31:9–13). Az Zsolt 50 a S�nai-kijelent�sen alapul. Az 1–6. vers Isten megjelen�s�r�l (teof�nia), a 7–14. vers a helyes �ldozatr�l, a 16–23. vers pedig a T�zparancsolatnak a n�p �let�ben val� �rv�nyes�t�s�r�l, azaz a helyes etoszr�l sz�l. A T�zparancsolathoz hasonl� a st�lus is: a zsolt�r a n�pet egyes sz�m 2. szem�lyben sz�l�tja meg. A zsolt�r els� f� r�sz�ben Deutero-�zsai�shoz hasonl� felvil�gosult gondolkoz�s t�kr�z�dik, m�sodik fel�ben l�vita pr�dik�torokra jellemz� int�sek �llnak. Az �szak-izr�eli-deuteronomiumi hagyom�nyok tov�bb �ltek a fogs�g ut�ni gy�lekezetben is.

Zsolt. 50,1a. Vers. - Ld. a bevezet�s 4b., 2. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 50,1b–6. vers.

A zsolt�r a ritk�n el�fordul� „Isten, az �R-isten” kifejez�ssel kezd�dik (ld. m�g J�zs 22:22). Megjelen�se (teof�nia) f�ny�z�nben t�rt�nik, mint hajdan a S�nai-hegyen (Ex 19:18; Deut 33:2; Zsolt 80:2). De most m�r a Sion-hegyen jelenik meg, mely „t�k�letes sz�ps�g�”. Itt m�r a Sion-�nekekben lev� trad�ci� sz�lal meg (v�. Zsolt 48:2–4; 122:1.2). Amikor az �r megjelenik, nem hallgat, azaz nem hallgatja el n�pe b�n�t. Az �r orc�ja el�tt em�szt� t�z a vill�mokat jelenti (Zsolt 29:7; 97:3k.; 104:4; 148:8). A vihar is k�s�r�je Isten megjelen�s�nek (J�b 38:1; 40:6). Az eget �s a f�ldet tan�ul h�vja (Deut 31:28; 32:1; �zs 1:2), amikor �t�lni akarja n�p�t. A kegyesekr�l van sz�, akik sz�vets�get k�t�ttek az �rral a S�nai-hegyen (Ex 24:1–11); ezekkel „azonosak” az ut�daik (Deut 5:2k.). Az �r „igazs�g�t” az egeknek kell hirdetni�k (Zsolt 97:6). Ez az „igazs�g” Isten n�p�nek jav�t szolg�lja (Deut 4:6–8; 10:13; Zsolt 19:8–11).

A h�t�venk�nt tartott �nnepen a templomban szolg�l� papok id�zt�k fel a S�nai-hegyn�l t�rt�nt teof�ni�t. Trad�ci� �pol�s�r�l lehet sz�, �s nem arr�l, hogy Isten szemmel l�that�an minden �nnepi istentiszteleten megjelent. M�gis komolyan kell venn�nk azt, hogy Isten jelen volt �s a pap (vagy pr�f�ta) �ltal sz�lt az istentiszteleten (Zsolt 60:8; 108:8).

Zsolt. 50,7–15. vers.

A „Halld meg Izr�el!” felsz�l�t�s az �nnepl� gy�lekezetnek sz�l, �s Isten parancsolatainak kihirdet�s�t vezeti be (Deut 5:1; 6:4; 9:1; 20:3). A 7. vers v�ge pedig a T�zparancsolat bevezet� szavaira eml�keztet: „�n vagyok az �R, a te Istened”. A szerkeszt� ebben a zsolt�rgy�jtem�nyben ism�telten „Isten”-t �rt „�R” helyett. A k�vetkez�kben nem az �ldozatok teljes elvet�s�r�l van sz�. A v�res- �s �g��ldozatok�rt nem feddi meg n�p�t az �r. Megfeddi azonban az�rt a pog�ny n�zet�rt, mintha Istennek lenne sz�ks�ge az �ldozatra: mintha � lenne „�hes”, �s az �ldozat �t t�pl�ln�. Sz�rny� t�ved�s lenne azt gondolni, hogy � az �ldozati �llatok v�r�t issza (13. vers). (Egyik mezopot�miai k�pen a tr�non �l� istens�g �s az el�tte �ll� h�v� l�that�, k�z�tt�k egy nagy kors�, melyb�l egy-egy hossz� n�dsz�lon isznak mindketten.) Nem szorul r� Isten az �ldozatra, hiszen az eg�sz vil�g az �v�! Egy�ttal az is t�ves n�zet, hogy Isten „elfogadja” az �ldozatot (9. vers), �s ezzel k�telezi mag�t az �ldozatot bemutat� ember akarat�nak teljes�t�s�re. Nem az az �ldozat c�lja, hogy ezzel az ember r�k�nyszer�tse a maga akarat�t Istenre, hanem – a h�laad�s! A „h�la” sz� h�la�neket is jelenthet; ez�rt �gy is ford�tj�k: „�ldozz az �rnak h�la�neket” (Zsolt 69:31k.). H�la�nekkel egybek�t�tt h�la�ldozatr�l van sz�. Ehhez a szem�lyes bizonys�gt�tel is hozz�tartozott. A gy�lekezet el�tt mondta el a h�la�ldozatot bemutat� ember, hogy mi t�rt�nt vele: hogyan jutott nyomor�s�gba, hogyan „h�vta seg�ts�g�l” az Urat, �s � hogyan mentette meg. H�laad�s alkalm�val az Urat dics��tett�k, �s a Neki tett fogadalmat teljes�tett�k. Ebben gy�ny�rk�dik az Isten, �s erre biztatja h�veit. � a j�v�ben is k�sz lesz meghallgatni a nyomor�s�gban mondott k�ny�rg�st, �s v�rja a h�vek h�l�s dics�retmond�s�t. – Ilyen �rtelemben id�zi a 14. �s 23. verset Zsid 13:15 is.

Ezek a versek tov�bbfejlesztik a nagy pr�f�t�k tan�t�s�t. �k az �ldozati kultusszal az engedelmess�get, a h�tk�znapok istentisztelet�t �ll�tott�k szembe (1S�m 15:22k.; �zs 1:10–17; Jer 7:22k.; H�s 6:6; �m 5:21–24; Mik 6:6–8), a zsolt�r�r� pedig a helytelen istentisztelettel szemben a helyes istentiszteletre tan�t.

Zsolt. 50,16–23. vers.

A 16. vers elej�n van egy olyan f�lsor, mely nem illik bele a versm�rt�kbe: „A b�n�s�knek pedig ezt mondja az Isten”. Ez k�s�bbi betold�snak l�tszik. A m�sol� �gy gondolta, hogy a k�vetkez� versek nem a gy�lekezet eg�sz�nek sz�lnak, hanem csak a gy�lekezet egy b�n�s tagj�nak. Azonban tov�bbra is a gy�lekezetet sz�l�tja meg egyes sz�m 2. szem�lyben a 16–23. vers. Itt is sz�vets�gr�l van sz� (16. vers), �pp�gy, mint az 5. versben. A 23. vers pedig a zsolt�r mindk�t r�sz�re visszatekint. Olyan gy�lekezet tagjait ismerj�k itt meg, akik fel tudt�k sorolni az Istennel k�t�tt sz�vets�g egyes rendelkez�seit (16. vers); de h�tuk m�g� vetett�k az „ig�ket”. A T�zparancsolatot ui. „t�z Ig�nek” nevezi az �sz�vets�g (Ex 34:28). A 18–20. versben c�lz�st tal�lunk a T�zparancsolat egyes r�szeire. „A tolvajban gy�ny�rk�dsz” (a LXX szerint: „vele egy�tt futsz”) kifejez�s a 8. parancsolatot id�zi; „a par�zn�kkal egy�tt van a r�szed” kifejez�s a 7. parancsolatot (18. vers). A 19. �s 20. vers pedig a 9. parancsolat megszeg�s�t r�ja fel: gonosz, �lnok besz�d a „testv�r” ellen. A t�bbnej�s�g kor�ban a testv�rek k�zt is azok �lltak egym�shoz k�zelebb, akik ugyanatt�l az any�t�l sz�rmaztak. Mindez arra mutat, hogy a gy�lekezetben k�pmutat�k is voltak, akik j�l ismert�k Isten parancsolatait, ott voltak a templomban, de az erk�lcsi �let�k tiszt�talan volt. Csak sz�jukkal tisztelt�k Istent, sz�v�k t�vol �llt t�le (�zs 29:13). A zsolt�r�r� itt is a nagy pr�f�t�k nyom�ba l�p, akik ism�telten ostorozt�k n�p�ket a T�zparancsolat megszeg�se miatt (Jer 7:8–11; H�s 4:2).

A „hallgatni” ige (h�rasz) panasz�nekekben szokott el�fordulni (Zsolt 28:1; 35:22; 39:13; 83:2; 109:1). Ott a zsolt�r�r�k arra k�rik Istent, hogy ne hallgasson, hanem sz�ljon, �s szav�val v�dje meg h�veit. Itt viszont az �nnepi istentiszteleten elhangz� pr�f�tai dorg�l�sr�l van sz�. Isten nem hallgat, ha gy�lekezete �let�ben b�n�ket l�t. El kell hangzania a fedd� sz�nak, n�p�nek szeme el� t�rja (tkp. „rendezi, sorolja”) annak b�neit (21. vers). Ez a b�r�s�gi t�rgyal�s egyik szakkifejez�se (J�b 13:18; 23:4; 33:5). A 22. vers els� fel�ben pr�f�tai int�s hangzik az Istenr�l „elfelejtkez�”, azaz Vele nem t�r�d� n�phez (ld. Deut 8:14.19; B�r 3:7; 1S�m 12:9; Jer 3:21). A vers v�ge �jra a panasz�nekek st�lus�t t�kr�zi. Az �t�l� Istent vad�llathoz hasonl�tja, mely menthetetlen�l sz�tt�pi �ldozat�t (v�. H�s 2:12; 5:14; Zsolt 71:11). V�g�l a 23. vers �sszefoglalja a zsolt�r k�t f� r�sz�nek mondanival�j�t: Istent h�la�ldozattal (�s h�la�nekkel) kell tisztelni – �s a helyes istentisztelethez hozz�tartozik a helyes „�t”: a feddhetetlen �let (ld. m�g Zsolt 40:7–11; 51:17k.; 65:2; 69;31k.; 141:2). Az ilyen embernek megmutatja seg�ts�g�t, �dv�ss�g�t az �r.

Zsolt. LI. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a b�nb�nati zsolt�rok k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek m�g: Zsolt 6; 32; 38; 102; 130; 143. M�faj tekintet�ben egy�ni panasz�nekkel van dolgunk, �gy azonban, hogy a panasz�nek egyik mot�vuma – a b�nb�nat – a zsolt�r f� tartalm�v� v�lt. Most m�r alig lehet felismerni, hogy van sz� a zsolt�r�r� betegs�g�r�l (10. vers: „csontjaimat �sszet�rted”) �s a zsolt�r�r� �let�t vesz�lyeztet� ellens�gr�l (16. vers: „ments meg a v�ront�st�l”). Vannak �r�smagyar�z�k, akik ezt a k�t verset m�sk�ppen �rtik: a „csontok” a szem�lyes n�vm�st helyettes�ti (= �n), a t�bbes sz�mban �ll� „v�rek” sz� pedig a zsolt�r�r� �ltal ontott v�rt jelenten�. M�ltban elk�vetett v�ront�s b�ntet�s�r�l lenne sz�? Vagy m�g ezut�n ker�lhet erre sor? Nem tudjuk. De val�sz�n�, hogy a zsolt�r�r� �lete van vesz�lyben, ill. a panasz�nek ilyen mot�vuma sz�lal meg. A keletkez�si kort az hat�rozza meg, hogy Ez�kiel �s Deutero-�zsai�s hat�sa l�that� a zsolt�rban, s�t a 20. �s 21. vers a Neh�mi�s el�tti �vekre mutat.

Zsolt. 51,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 3. �s 2. pontja alatt. - Zsolt. 51,2. vers. A c�mfelirat D�vid �let�nek egyik esem�ny�vel (2S�m 12) magyar�zza a zsolt�r keletkez�s�t. Ennek ellene mond nemcsak a 20. �s 21. vers, hanem a zsolt�r eg�sz corpusa, melyben a nagy pr�f�t�k tan�t�s�nak hat�sa kimutathat�.

Zsolt. 51,3–4. vers. A bevezet�s Isten megsz�l�t�s�t �s seg�ts�g�l h�v�s�t tartalmazza. A zsolt�r�r� semmif�le emberi �rdemmel nem t�masztja al� k�r�s�t. K�ny�r�letet, irgalmat k�r, aminek forr�sa egyed�l Isten kegyelme, h�s�ge. A h�tlens�g „elt�rl�se” okm�ny sz�veg�nek „t�rl�s�t” jelenti (Ex 32:32; Num 5:23; Zsolt 69:29; 109:14; �zs 43:25). A 4. vers m�g�tt �si kultikus cselekm�ny �ll. Aki a b�nnel �rintkez�sbe ker�lt, annak meg kell mosnia ruh�j�t (Lev 16:24.28). A zsolt�r�r� mag�t Istent k�ri, hogy „er�sen” mossa meg, tiszt�tsa meg �t v�tk�t�l.

Zsolt. 51,5–8. vers.

A „mert” k�t�sz� a zsolt�r f� r�sz�t vezeti be. M�s panasz�nekekben itt a nyomor�s�g, a baj elbesz�l�se k�vetkezik, de itt most a zsolt�r�r� b�ntudat�r�l olvasunk. A 6. vers nem azt jelenti, hogy emberek ellen sohasem k�vetett el b�nt, hanem azt, hogy az emberek ellen elk�vetett b�nnel is els�sorban Istent s�rtj�k meg (Gen 39:9; 2S�m 12:13; P�ld 17:5). „Azt tettem, ami a te szemedben rossz”: ez a Deuteronomium gyakran haszn�lt kifejez�se (Deut 4:25; 9:18; 17:2; 31:29). A 6. vers m�sodik fele a b�nt b�ntet� Isten dics��t�se. Egyes �r�smagyar�z�k itt a babiloni fogs�got tartj�k a vers t�rt�nelmi h�tter�nek: amit Isten r�gen megmondott a pr�f�t�k �ltal, az teljesedett be. Isten szava igaznak bizonyult. Ugyanez �rv�nyes az egy�n szenved�s�re is; a zsolt�r�r� igaznak tartja Isten �t�let�t. A 7. vers m�g nem azonos az eredend� b�nr�l sz�l� tannal. De az �sz�vets�g tud az ember b�n�ss�g�r�l (Gen 8:21; J�b 14:4; 15:14–16; 25:4–6; Zsolt 143:2; Jer 17:9). A 7. vers v�g�n a zsolt�r�r� nem a saj�t anyj�t akarja gyal�zni, mintha tal�n h�zass�gt�r�st k�vetett volna el. Csak azt akarja kifejezni, hogy az ember gy�kerest�l b�n�s. Pedig Isten nem a b�nben gy�ny�rk�dik, hanem az ember bels� vil�g�ban lev� h�s�gben; �s �ppen itt (sz� szerint: „titokban”) munk�lkodik azon, hogy az embert a b�lcsess�g megismer�s�re eljuttassa. A 8. vers v�ge inspir�ci�ra, Istennek az ember sz�v�ben v�gzett folyamatos munk�j�ra mutat.

Zsolt. 51,9–17. vers.

A panasz�nek f� r�sz�hez a k�r�s is hozz�tartozik. Ebben a zsolt�rban a k�r�s t�rgya a b�nbocs�nat: „szabad�ts meg v�tkemt�l izs�ppal, �s tiszta leszek!” Az izs�p vadon is term� n�v�ny, melynek �gait �sszek�t�tt�k �s v�z vagy v�r hint�s�re haszn�lt�k, pl. p�ska-�nnep (Ex 12:22) vagy beteg ember „tisztul�sa” alkalm�val (Lev 14:1–9). Ebb�l egyes magyar�z�k azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy a zsolt�r�r� lepr�s volt, de ez nem val�sz�n�. Lehet, hogy beteg volt; a 10. vers v�g�n csontjair�l besz�l, melyeket �sszet�rt az �r. Egy mezopot�miai k�pen a beteg �gy�n�l az �desvizek istens�g�nek, a var�zsl�shoz �rt� �-�nak a papja �ll, �s vizet hint a betegre. A zsolt�rban azonban m�r csak �tvitt �rtelemben van sz� izs�ppal val� meghint�sr�l. A k�r�s igazi t�rgya a b�nbocs�nat. Ha megbocs�t az �r, a b�n�s a h�n�l is feh�rebb lesz (v�. �zs 1:18). Hasonl�k�ppen saj�tos �rtelemben �ll a „rejtsd el orc�dat” kifejez�s. Az orca elrejt�se jelenti, hogy Isten nem seg�t, megvonta j�indulat�t; a panasz�nekek �r�i azt k�rik, hogy Isten ne rejtse el orc�j�t el�l�k (Zsolt 13:2; 22:25; 27:9; 44:25; 69:18; 88:15 stb.). Itt azt k�ri a zsolt�r�r�, hogy v�tkei el�l rejtse el orc�j�t az �r; bocs�ssa meg �s t�r�lje el b�neit (3. vers).

A 12. vers els� fele: „Teremts bennem �j sz�vet”, arra tan�t, hogy nem emberi er�fesz�t�s eredm�nye az �j sz�v, hanem a teremt� Isten munk�ja. Teremteni csak � tud; a b�r�’ = teremt ig�t csak Istennel kapcsolatban haszn�lja a Szent�r�s (Gen 1:1; �zs 40:28; 42:5; 45:18). � nemcsak az eget �s a f�ldet teremtette, hanem az ember sz�v�t is �jj�teremti (Jer 24:7; 31:33; Ez 11:19; 36:25–27; 2Kor 5:17). Az er�s, szil�rd l�lekre az�rt van sz�ks�g, hogy az ember vissza ne ess�k b�neibe. Akkor ui. nem maradhatna meg Isten k�zel�ben: elvetn� �t sz�ne el�l az �r (13. vers; v�. Zsolt 27:9; 71:9). A szil�rds�ghoz �ppen az �r Lelk�re, szent Lelke folyamatos seg�ts�g�re van sz�ks�g. A 14. vers ism�t a panasz�nekekb�l ismert k�r�st tartalmazza. A „szabad�t�s �r�me” egy�tt j�r a h�laad� istentiszteleten val� r�szv�tellel. S�t tov�bbra is „k�szs�ges lelket” ad az �r: seg�ti h�veit abban, hogy az � parancsolatait megtarts�k (Zsolt 143:10).

Ism�telten el�fordult, hogy a h�laad� istentiszteleten Isten seg�ts�g�r�l bizonys�got tev� h�v� a gy�lekezet tan�t�j�v� v�lt (Zsolt 32:8kk.; 34:12kk.). A 15. versben erre tesz fogadalmat a zsolt�r�r�. S�t nem is csak a h�veket akarja az �r „�tj�ra” tan�tani, hanem a h�tleneket, a v�tkeseket is (v�. Zsolt 25:8). A 16. versben a „v�rekt�l”, v�ront�st�l k�r szabad�t�st a zsolt�r�r�. Itt az �t fenyeget� vesz�lyre gondolhatunk. A szabad�t�s egy�ttal az �r „igazs�g�t” is napf�nyre hozza; a szabad�t�s hirdet�se Isten dics�s�g�re t�rt�nik. De m�g ehhez is maga Isten ad ind�t�st, inspir�ci�t (17. vers; v�. Zsolt 40:4; 42:9). Zsolt. 51,18–19. vers.

A 18–19. vers m�g�tt a nagy pr�f�t�k igehirdet�se �ll (v�. �zs 1:10–17; Jer 7:22k.; H�s 6:6; �m 5:21–24). �k az �ldozatokkal az engedelmess�get �ll�tott�k szembe. K�s�bb (Zsolt 40:7–11; 50:7–15; 69:31) a h�la�ldozatot �s a h�la�neket tartja �rt�kesebbnek az �ldozatokn�l. Az Zsolt 51 �r�ja pedig a megt�rt sz�vet tartja Istennek tetsz� �ldozatnak (Zsolt 34:19; 109:22; 147:3; �zs 57:15; 61:1; 66:2). A gy�lekezet tagjai a fogs�g ut�ni id�ben szeg�nyeknek �s megt�rt sz�v�eknek nevezt�k magukat. Zsolt. 51,20–21. vers.

K�s�bbi korb�l val�k ezek a versek. Szerz�j�k szerint csak addig nem kedves Istennek az �ldozat, am�g romban �llnak Jeruzs�lem falai. Ez�rt abban a rem�nyben k�ny�r�g Jeruzs�lem falainak �jj��p�l�s��rt, hogy ut�na majd kedvesek lesznek az �rnak a templomban bemutatand� �ldozatok (Zsolt 102:14.17; 147:2; �zs 62:6k.). A falak a Kr. e. 5. sz�zad m�sodik fel�ben �p�ltek �jj� Neh�mi�s vezet�s�vel.

Zsolt. LII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt egy�ni panasz�neknek tartjuk. Hi�nyzik a szab�lyos bevezet�s: Isten megsz�l�t�sa �s seg�ts�g�l h�v�sa. Az �nek mindj�rt a f� r�sszel kezd�dik, ahol a panasz, a b�n�s�k jellemz�se szokott �llni. Ehelyett itt a b�n�snek a pr�f�tai fedd� besz�dekb�l ismert megsz�l�t�sa k�vetkezik. A zsolt�r utols� k�t vers�ben bizalom-mot�vumot �s fogadalomt�telt tal�lunk. Mindkett� beleillik a panasz�nekbe.

Zsolt. 52,1. vers - Ld. a bevezet�s 5., 3., 26. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 52,2. vers.

A c�mfeliratban eml�tett D��gra nem illik r� az, amit a zsolt�r a b�n�s�kr�l mond. � nem volt r�galmaz� (1S�m 21:8; 22:9k..18), �s az � kor�ban nem �llt m�g a jeruzs�lemi templom, melyre a 10. vers c�loz. Zsolt. 52,3–6. vers.

A pr�f�tai fedd�besz�dek st�lus�ban sz�l�tja meg a b�n�st a zsolt�r�r� (v�. �zs 22:15kk.). G�nyosan nevezi �t h�snek, mint �zs 5:22. Ez az ember dicsekszik gonoszs�g�val ahelyett, hogy megb�nn� �s k�zdene ellene. A 3. vers m�sodik fele: „Isten h�s�ge minden nap” helyett a LXX-ban „az er�szakkal minden nap”, a sz�r ford�t�sban pedig „a h�v� ellen minden nap” tal�lhat�. Ez p�rhuzamban �ll a vers els� fel�vel. A 4. vers �les k�shez hasonl�tja a b�n�s ember nyelv�t (Zsolt 55:22; 57:5; 64:4). Ez a hasonlat a r�galmaz�st fejezi ki. A hamis v�dak vesz�lyesek voltak; a cselsz�v�sr�l Zsolt 101:7 is besz�l. Az 5. vers m�g�tt is pr�f�tai igehirdet�s �ll. A rosszat kell gy�l�lni, a j�t pedig szeretni (�m 5:15); a b�n�s azonban �ppen ford�tva viselkedik. „Szeretni” �s „gy�l�lni” nemcsak �rzelmet fejez ki, hanem azt, hogy a j�t kell v�lasztani, el�nyben r�szes�teni a rosszal szemben (v�. Deut 21:15kk.; Mal 1:2k.; R�m 9:13). Az 5. vers m�sodik fele �s a 6. vers megint megmondja, milyen b�nr�l van sz�: hazugs�g, r�galom, �lnok „nyelv”.

Zsolt. 52,7–9. vers.

A b�n�s�k �t�lete az igazak szeme l�tt�ra fog v�gbemenni (Zsolt 40:4; �zs 66:14.24). �r�lni fognak Isten igazs�gos �t�let�nek (Zsolt 58:11). A gonoszs�g miatt sokat szenvedett h�vek sz�m�ra ui. ez szabad�t�st jelent (v�. �zs 14:8). Az �t�let v�grehajt�s�ban azonban a h�vek nem vesznek r�szt; ehhez csak az �rnak van joga (Deut 32:35; Zsolt 62:13; Mt 16:27; R�m 2:6; Zsid 10:30). – A 9. vers st�lusa pr�f�tai g�nydalra eml�keztet (�zs 14:10kk.). A vers v�g�n „megront�sban volt er�s” helyett a sz�r ford�t�sban „vagyon�ban volt er�s” �ll; ez j�l illik a vers tartalm�hoz. Mert igaz ugyan, hogy a gazdags�g Isten aj�nd�ka; de aki nem Istenben b�zik, hanem gazdags�g�ban, az elbukik (P�ld 11:28). Zsolt. 52,10–11. vers.

A zsolt�r v�g�n felcsend�l a bizalom-mot�vum. A zsolt�r�r� azokhoz a f�khoz hasonl�tja mag�t, amelyek a templomhoz tartoz� t�ren �llnak. Itt a mai napig is olajf�k �s ciprusf�k tal�lhat�k (Zsolt 92:13k.). A h�v� embert Zsolt 1:3; Jer 11:16; 17:8 is f�hoz hasonl�tja. Itt az �sz�vets�g eszt�tik�j�b�l ismer�nk meg valamit. Isten h�z�ban lenni j� �s sz�p (Zsolt 23:6; 27:4; 84:2–4). Itt zeng a h�la�nek. A 11. vers fogadalomt�tel h�la�nek mond�s�ra, Isten nagy tetteinek magasztal�s�ra: � cselekedett! (Zsolt 22:32; �zs 38:15): Az istendics�ret az�rt hangzik, mert „� j�” (Zsolt 54:8; 100:5; 135:3).

Zsolt. LIII. ZSOLT�R - Zsolt. 53,1. vers.-Ld. a bevezet�s 5., 16., 3. �s 26. pontja alatt.

Ez a zsolt�r megegyezik a 14. zsolt�rral. A magyar�zatot ld. ott. Csak kisebb k�l�nbs�gek vannak. Az 1. versben a „betegs�g” �s a „tan�t� k�ltem�ny” sz� itt t�bblet. A 14:2-ben lev� „tett” helyett 53:2-ben „gonoszs�g” �ll; az �j ford�t�s� Biblia itt egyeztette a k�t sz�veget. 14:2-ben „az �r”, 53:3-ban „az Isten” sz� �ll. 14:3 „mind elt�rt”, 53:4 „mindny�jan elp�rtoltak”. 14:4 „�sszes gonosztev�”, 53:5 „gonosztev�k”. 14:4 „az �rhoz”, 53:6 „Istenhez”. 14:5 „mert Isten az igaz nemzed�kkel van” hi�nyzik 53:6-b�l. Helyette hosszabb sz�veg tal�lhat�: „…akik addig nem rettegtek! Mert sz�tsz�rja Isten t�mad�id csontjait, megsz�gyen�ted �ket, mert Isten megvetette �ket”. 14:7 „az �r” szava helyett 53:7-ben „Isten” �ll.

Zsolt. 53,6. vers.

A 6. vers szerint teh�t a b�n�s�ket el nem m�l� retteg�ssel b�nteti Isten. Ilyenr�l olvasunk a sz�vets�g megszeg�it fenyeget� �tkokban Deut 28:65–68. A k�vetkez� sorban „t�mad�id” helyett a LXX „embereknek tetszeni akar�kat” olvas, „megsz�gyen�ted” helyett pedig passivumot: „megsz�gyen�ttetnek”. A csontok sz�tsz�r�sa a hal�l ut�n bek�vetkez� tov�bbi sz�gyent jelent (Jer 8:1; Ez 6:5). M�s olvas�si m�d szerint Isten „ostroml�id terveit” sz�rja sz�t. Igen kem�ny kifejez�ssel z�rul a vers: Isten „megveti” �ket. Ezt tette az assz�r fogs�g alkalm�val a b�n�s Izr�ellel (2Kir 17:20); „megveti” az �r Assz�ri�t, melyben n�pe bizakodik (Jer 2:37); n�pe b�n�seit (Jer 6:30); de az �j sz�vets�gbe befogadott h�veket sohasem veti meg (Jer 31:37).

Zsolt. LIV. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r egy�ni panasz�nek. A zsolt�r – r�vids�ge ellen�re is – tartalmazza az egy�ni panasz�nek f�bb alkot�r�szeit. Keletkez�si ideje a Deuteronomium ut�ni kor lehet.

Zsolt. 54,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 13., 3., 26. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 54,2. vers.

A c�mfelirat az 1S�m 23:19; 26:1-ben olvashat� esem�nyre c�loz. Lehet, hogy az 1S�m 23:15-ben �s a zsolt�r 5. vers�ben lev� „�let�re t�r” kifejez�s adott alkalmat arra, hogy a zsolt�rt megpr�b�lj�k �sszekapcsolni D�vid t�rt�net�vel. A k�s�bbi id�ben �lt szerkeszt� a D�vid ir�nti tiszteletb�l tette ezt. Zsolt. 54,3–4. vers.

A bevezet�s a zsolt�r terjedelm�hez k�pest hossz�, s�t kett�s. Hiszen k�tszer is elhangzik Isten megsz�l�t�sa �s seg�ts�g�l h�v�sa. A 3. versben az �r nev�t�l v�r a zsolt�r�r� seg�ts�get. Az �r neve sok bibliai hely tan�s�ga szerint az �rral azonos. Erre n�h�ny p�lda: �zs 24:15; 25:1; 26:13; 52:5.6; 56:6; Jer 23:27; 34:16; Ez 20:9.14.22.39; 36:20–23. Itt az �r nev�nek tisztelete vagy gyal�z�sa az �r tisztelet�t vagy gyal�z�s�t jelenti.

Az �kori keleti n�pek vall�saiban az isteneknek sok nev�k van; pl. Marduknak 50. Ezek k�z�tt titkos nevek is vannak. A Bibli�ban is van sz� arr�l, hogy Isten nem jelenti ki nev�t pl. J�k�bnak Penu�ln�l (Gen 32:30), M�n�ahnak, S�mson apj�nak (B�r 13:18). Amikor v�gre kijelenti nev�t M�zesnek, akkor is �gy jelenti ki, hogy � szuver�n �r marad, Aki nem adja mag�t az ember hatalm�ba (Ex 3:14). �t nem lehet nev�n�l fogva megid�zni �s az ember szolg�lat�ba �ll�tani; Ex 20:7 szerint „hi�baval�s�g” c�lj�b�l nem szabad kimondani a nev�t.

Az �r maga a mennyben lakozik (Deut 26:15), de hatalma van arra, hogy b�rhol „eml�kezetess� tegye nev�t” (Ex 20:24). � Jeruzs�lemet tette nev�nek lak�hely�v� (Deut 12:11; 14:23; 16:2.6.11; 26:2). Ezt a pr�f�t�k hat�s�ra hangs�lyozza a Deuteronomium – a n�pi kegyess�g korrig�l�s�ra, mely �gy gondolta, hogy Isten a templomban lakik. De Isten nev�t seg�ts�g�l lehet h�vni! Ezt teszi a zsolt�r�r� a 3. versben.

A 3. vers m�sodik fel�ben Isten nev�vel p�rhuzamosan Isten hatalm�r�l van sz�. Ez Istennek a harcokban megmutatkoz� erej�t fejezi ki (Deut 3:24; J�b 26:14; Zsolt 20:7). Az �r harcol az igazs�g �rv�nyes�t�s��rt (Zsolt 35:1–3.23k.; 74:13k..22). Ugyanitt peres �gyre mutat az „�t�lj meg engem” kifejez�s (�j ford�t�s� Biblia: „szolg�ltass nekem igazs�got!”). Ugyanerr�l k�pek n�lk�l sz�l a 4. vers; itt im�ds�gr�l �s annak meghallgat�s�r�l van sz�. A zsolt�r�r�k hittek abban, hogy az �r hallja az im�ds�got (Zsolt 5:2; 17:1; 55:2). S�t pl. egyiptomi �br�zol�sokon a Nap �s Hold szimb�luma mellett k�t hatalmas f�l is tal�lhat� annak kifejez�s�re, hogy az istens�g hall! Zsolt. 54,5. vers. A panasz, �spedig az emberek elleni panasz (az �n. te-panasz) ebben az egyetlen versben tal�lhat�. A h�ber sz�veg „idegenek” szava helyett sz�mos k�zirat az „orc�tlanok” sz�t olvassa (ld. Zsolt 86:14). Ez j�l illik a p�rhuzamos f�lsorhoz mely zsarnokokr�l, er�szakosokr�l besz�l (J�b 6:23; 27:13; Jer 15:21). Befoly�sos emberekr�l, a hatalom birtokosair�l van sz�, akik nem riadnak vissza a szenved� h�v� �let�nek vesz�lyeztet�s�t�l sem. A zsolt�r�r� bizony�ra az alacsonyabb n�pr�tegekhez tartozik, �s kiszolg�ltatott helyzetben van. Ha azonban a zsolt�r�r� ellens�gei „nem helyezik Istent maguk el�”, nem t�r�dnek Istennel, akkor ezek az emberek egy�ttal Isten ellens�gei is! Ez rem�nys�gre jogos�tja a h�v� embert.

Zsolt. 54,6–7. vers.

A 6. vers �n. bizalom-mot�vum. A 3. versben k�rt seg�ts�get meg fogja adni az �r. A 7. vers a panasz�nekekben lev� im�ds�ghoz tartozik. A zsolt�r�r� – b�zva Isten igazs�g�ban �s h�s�g�ben – nemcsak seg�ts�get k�r igaz �gy�ben, hanem ellens�gei b�ntet�s�t is. Abban a hitben teszi ezt, hogy Isten igaz b�r�. A 7. vers elej�n k�tf�lek�ppen olvashat� a sz�veg: a) „t�r�tse”, b) „t�rjen”. Az ut�bbi a helyes. Ezt v�lasztotta az �j ford�t�s� Biblia is.

Zsolt. 54,8–9. vers. A panasz�nek v�g�n megjel

enik a fogadalomt�tel. �nk�ntes �ldozatr�l �s Isten nev�nek magasztal�s�r�l sz�l a 8. vers. A h�la�ldozathoz ui. hozz�tartozik a h�la�nek �s Isten nev�nek a magasztal�sa (Zsolt 40:10k.; 50:14k.; 69:31k.). Ez a magasztal�s himnikus form�ban t�rt�nik: dics�rik az Urat, „mert � j�” (Zsolt 52:11; 100:5; 106:1; 135:3). A szabad�t�sban r�szes�lt h�vek megl�thatj�k a b�n�s�k b�ntet�s�t is (Zsolt 58:11; 59:11; �zs 66:24).

Zsolt. LV. ZSOLT�R

Ennek a zsolt�rnak a sz�vege j� n�h�ny helyen gondot okoz a magyar�z�knak. Egyszer�bb az eset, ha el�g a sz�veget m�sk�ppen pontozni (azaz a mag�nhangz�kat megv�ltoztatni), vagy egy-egy sz�t a k�vetkez� vershez kapcsolni. Nehezebb �s bizonytalanabb a magyar�zat a zsolt�r m�sodik fel�ben, melynek sz�vege – nem egy�rtelm�en ugyan, csak n�mi korrekci�val – m�s k�rnyezetre mutat, �s tal�n a Jord�nt�l keletre �l� n�h�ny arab t�rzs nev�t tartalmazza. Azonban a zsolt�r mindk�t r�sze egy�ni panasz�nek, �s jelen form�j�ban m�r egyetlen �nekk�nt �ll el�tt�nk. A szereztet�si id� a babiloni fogs�g ut�ni kor lehet. Erre mutat az imaid�k eml�t�se a 18. versben. Err�l az �sz�vets�g ezenk�v�l csak D�niel k�nyv�ben tesz eml�t�st.

Zsolt. 55,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 13., 3., 26. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 55,2–3. vers.

A bevezet�sben azzal a hittel h�vja seg�ts�g�l az Urat a zsolt�r�r�, hogy � meghallgatja h�vei im�ds�g�t (Zsolt 5:2; 17:1; 54:4). Ezt az egyiptomi vall�s h�vei is hitt�k; Amon-Re istens�g szimb�luma mellett k�t f�l tal�lhat� az �si �br�zol�sokon. Ez a hit harcol azzal a k�s�rt�ssel, hogy „elrejtette orc�j�t az �r” (Zsolt 10:1; 27:9; 30:8; 104:29). Egy darabig ui. a l�tszat azt mutatja, mintha nem t�r�dne h�vei im�ds�g�val. A hit harc�ra van sz�ks�g ahhoz, hogy a szenved� ember ilyenkor is buzg�n im�dkozz�k. A 3. vers meghallgat�st, ill. feleletet k�r a gondban lev� h�v� sz�m�ra, aki „bolyong” (m�s ford�t�s szerint „b�natos”, ill. „megal�zott”).

Zsolt. 55,4–6. vers.

A 3. vers utols� szav�t a 4. vershez kapcsolj�k �s a LXX seg�ts�g�vel „zavarban vagyok”-nak ford�tj�k. A k�vetkez� f�lsor „nyomorgat�s” szava seg�t a vers meg�rt�s�ben: hatalmaskod�kr�l, zsarnokokr�l van itt sz�, akik bajt „z�d�tanak” (LXX: „hajl�tanak, ford�tanak”) a szenved�re �s t�madj�k �t. A zsolt�r�r� sz�v�ben a sz�l�si f�jdalomhoz hasonl� szenved�s �s hal�lf�lelem van; „bebor�tja” �t a retteg�s.

Zsolt. 55,7–12. vers.

A 7. vers els� szava k�v�l �ll a versm�rt�ken, mint a zen�ben a „fel�t�s”: „Azt mondtam.” Ezzel a panasz eg�szen szem�lyes r�sz�t vezeti be a zsolt�r�r�. Szeretne elmenek�lni, mint a mad�r (Zsolt 11:1). Azt k�v�nja, hogy b�rcsak biztons�gban lehetne ellens�geit�l �s messze a puszt�ban „lakozhatna” (Jer 9:1kk.). A 9. vers m�sodik fele �s a 10. vers els� fele nehezen �rthet�: „r�galmaz� (femininum) szel�t�l, vihart�l; zavard �ssze, Uram, has�tsd sz�t nyelv�ket”. Az �r�smagyar�z�k a „vihart�l” sz�t a 10. vershez kapcsolj�k, �s az „Uram” sz� helyett a gondolatp�rhuzamba ill� „torkuk” sz�t aj�nlj�k. A ford�t�s �gy alakul: 9. vers: Hadd fussak mened�khelyre a sz�lvihar el�l, 10. vers: torkuk r�galmaz�s�nak vihara el�l, nyelv�k (patak)medrei el�l! A k�vetkez�kben pontosan ki is fejti a zsolt�r�r� ezeknek a k�lt�i k�peknek az �rtelm�t. Eszerint a v�rosban (Jeruzs�lemben?) nagy a baj �s a nyomor�s�g. Nem a v�rosra vigy�z� �r�k j�rnak k�r�l a falakon, mint m�skor, hanem az er�szakos �s ravasz zsarnokok emberei. A v�ros kapuj�n�l lev� t�ren, ahol a jogi �gyeket szokt�k int�zni a v�nek, most elnyom�s �s �lnoks�g uralkodik (12. vers; v�. J�b 29:7–17; �zs 59:14; Jer 5:1k.; �m 5:12).

Zsolt. 55,13–16. vers.

A zsolt�r�r� f�jdalm�t szinte elviselhetetlenn� teszi az, hogy egyik j� bar�tja is ellens�g�v� v�lt. �t teh�t nemcsak a v�ros lak�it s�jt� zsarnoks�g gy�tri, hanem az a m�lys�ges csal�d�s is, amelyet hittestv�re okozott neki. Bizalmas bar�tr�l, j� ismer�sr�l van sz�, akivel �ppen az �r h�z�ban, istentiszteletek alkalm�val voltak egy�tt „�des k�z�ss�gben”. Ez azt jelenti, hogy egy�tt �rvendeztek az �r el�tt (ld. Zsolt 41:10). T�megben (a LXX szerint: „egyet�rt�sben”) j�rtak egy�tt; ez az egy�tt megtett zar�ndokutakra vonatkozhat. Mai kifejez�ssel erre azt mondan�nk: a zsolt�r�r�nak az f�jt, hogy a h�v�k �s a hitetlenek k�zti v�laszt�vonal a gy�lekezet k�r�n bel�l h�z�dik! A bels� ellens�g t�bbet tud �rtani a k�ls�n�l. Nem csoda, ha az ilyenekre Isten b�ntet�s�t k�ri. A 16. vers eleje a h�ber sz�vegben kett�t jelenthet: 1. „r�m�let r�juk!”, 2. „t�rj�n r�juk a hal�l!”. Az els� olvas�si m�ddal (ket�b) p�rhuzamos a vers v�g�n lev� mondat, mely a sz�v�kben (ezt meg is magyar�zza az ut�na j�v� „belsej�kben” sz�) lev� bajokr�l besz�l, a m�sodik olvas�si m�ddal pedig (qer�) p�rhuzamos az el�tte lev� mondat: „sz�lljanak elevenen a holtak haz�j�ba”. Ilyenr�l K�r� �s csoport l�zad�sa t�rt�net�ben olvasunk (Num 16:31–35; v�. �zs 5:14).

Zsolt. 55,17–19a. vers.

Ezekben a versekben a panasz�nek egyik alkot�r�sze, az �n. bizalom-mot�vum sz�lal meg. A gonosz zsarnokokkal �s a j� bar�tb�l lett ellens�ggel ellent�tben a zsolt�r�r� Istenhez „ki�lt”, im�dkozik. Rendszeres im�ds�gr�l van sz�, amelyre naponta h�romszor ker�lt sor, �spedig a meghat�rozott id�kben (D�n 6:11.14). J�zus Krisztus szav�val ezt joggal nevezhetj�k „z�rget�snek” (Mt 7:7). A zsolt�r�r� szil�rdan hitte, hogy Isten meghallgatja im�ds�g�t, �s megadja a k�rt szabad�t�st. – Ide tartoz�nak gondolj�k a 19. vers els� h�rom szav�t is: „B�kess�ggel megv�ltotta lelkemet”.

Zsolt. 55,19b–24. vers.

Itt m�r elt�r a hagyom�nyos ford�t�s egyes �jabb magyar�z�k v�lem�ny�t�l. A sz�veg �gy sz�l: „Az ellenem t�mad�kt�l, mert t�megesen (ez a ’sokakban’ sz� jelent�se) lettek ellenem.” Ha a „sokak” sz�t m�sk�ppen pontozzuk, „�j�szokat” jelent. A 20. vers v�g�n lev� „Kelet lak�i” kifejez�st a r�gebbi ford�t�k „�r�k(t�l fogva) tr�nol�”-nak ford�tott�k, �s Istenre vonatkoztatt�k. Ha azonban val�ban Kelet lak�ir�l van sz�, akkor joggal lehet a vers elej�n az „Isten meghallgat” kifejez�sn�l Izmael nev�re gondolni; az ut�na j�v� „�s megal�zza �ket” kifejez�sben pedig (sz�vegjav�t�ssal) egy m�sik arab t�rzs, Jal�m neve rejt�zhet (ld. Gen 36:5.14.18). Ezek a nom�d t�rzsek val�ban h�res �j�szok voltak. Nem f�lt�k Istent (ti. Izr�el Isten�t), �s nem voltak hajland�k a „v�ltoz�sra”, az erk�lcsi megjobbul�sra. – Ha ez a felt�telez�s helyes, a Zsolt 55 �r�ja is idegen f�ld�n (diaszp�r�ban?) �lt (ld. m�g Zsolt 42:7; 61:3; 120:5–7).

A 21. versben csak csek�ly, pontoz�sbeli v�ltoztat�sra van sz�ks�g. A „b�k�j�re” helyett „j� bar�tj�ra” olvasand�: „J� bar�tja ellen ny�jtotta ki kez�t”. Ez a vers er�sen eml�keztet a 14. versre, ahol a bizalmas bar�t h�tlens�g�r�l van sz�. B�n�hez a 21. vers v�ge szerint a sz�vets�g meggyal�z�sa is hozz�tartozott. Bar�tok sz�vets�gk�t�s�r�l olvasunk 1S�m 18:3-ban is. – A volt j� bar�t nem ny�ltan �s becs�letesen harcolt, hanem �lnok �s k�pmutat� m�don: vajn�l sim�bb sz�jjal, olajn�l l�gyabb besz�ddel. Sz�v�ben azonban rosszakarat lakott; a kedves besz�d m�g�tt kivont fegyverhez hasonl� �rt� sz�nd�k rejt�z�tt (22. vers; v�. Zsolt 52:4).

A 23. versben a pap b�tor�tja az im�dkoz� embert arra, hogy terh�t (a LXX szerint: „gondj�t”) az �rra vesse (1Pt 5:7). Ugyanakkor �n. papi �dvj�vend�l�s form�j�ban k�zli azt a v�laszt, amit Isten adott. Eszerint Isten gondoskodik h�v�r�l, nem engedi „�r�kre ingadozni”, a szenved�s nem tart �r�kk�. A 24. vers a v�ront� �s �lnok emberek b�ntet�s�r�l sz�l (Zsolt 26:9; 51:16; 59:3; 139:19). Ezek az emberek „megfelezik napjaikat”, azaz id� el�tt fognak meghalni �s a holtak haz�j�ba, a m�ly g�d�rbe ker�lnek. A h�veket viszont hossz� �lettel aj�nd�kozza meg az �r (Gen 25:7; Zsolt 91:16). – A zsolt�r utols� mondata fogadalomt�tel: a zsolt�r�r� a j�v�ben is egyed�l az �rban fog b�zni.

Zsolt. LVI. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r egy�ni panasz�nek. A zsolt�r sz�vege sok neh�zs�get ad; itt-ott sz�ks�g van sz�vegjav�t�sra. – K�lt�i sz�ps�g� a refr�n (5. �s 11k. vers). A zsolt�r v�ge m�r h�la�nek: a zsolt�r�r� h�la�ldozatot mutat be �s magasztalja az Urat a szabad�t�s�rt (13k. vers).

Zsolt. 56,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 18., 3. �s 27. pontja alatt.

A zsolt�r c�mfelirata elt�r a bibliai hagyom�nyt�l: 1S�m 21:11kk. nem besz�l arr�l, hogy D�vidot elfogt�k a filiszteusok.

Zsolt. 56,2–3. vers.

A bevezet�s k�tszer mondja el ugyanazt. A k�l�nbs�g csak az, hogy a 2. vers egyes sz�mban sz�l „emberr�l” �s „t�mad�sr�l”, a 3. vers pedig t�bbes sz�mban. �gy l�tszik, a 3. vers figyelmeztet arra, hogy a 2. verset is t�bbes sz�mnak �rts�k (�n. collectiv singularis). A zsolt�r�r� az�rt k�ri a kegyelmes Isten seg�ts�g�t, mert sokan vannak az �ld�z�i (Zsolt 55:19; 59:5; 62:4).

Zsolt. 56,4–5. vers.

A 3. vers utols� szava („magass�g”) gondot okoz. Egyesek mag�ra Istenre vonatkoztatj�k: „�, Fels�ges”. M�sok szerint ez m�r a 4. vershez tartozik, amely a zsolt�r�r� bizalm�t fejezi ki. K�ri Istent, hogy „emelje fel” �t (a „magass�g” sz�t itt igei alakban �rj�k �t), hiszen istenf�lelem van a sz�v�ben. Az 5. vers refr�n, mely Isten Ig�j�t dics�ri. Ezzel az Ig�vel szemben az ember csak „test”: gyenge, t�r�keny, muland� teremtm�ny (J�b 14:1k.; 25:6; Zsolt 90:5k.; 103:15k.; �zs 2:22; 31:3; 40:6–8). B�rmilyen sok �s er�s is az ellens�g, Isten tud szabad�t�st adni.

Zsolt. 56,6–8. vers.

A 6. versben az �n. „te-panasz”, az ellens�g magatart�s�nak le�r�sa kezd�dik. Rosszindulat� r�galmaz�kkal �ll szemben a zsolt�r�r�, akik azon t�rik a fej�ket, hogyan �rtsanak neki (v�. Jer 11:18k.; 18:18). A 7. vers els� szav�n�l nem sz�ks�ges a sz�vegjav�t�s („�sszegy�lnek”); a sz�t�ri jelent�s: „t�madnak”. Ehhez j�l illenek a k�vetkez� kifejez�sek: „titokban tartj�k, nyomaimra �gyelnek, �letemre t�rnek”. A k�pek a vad�szatb�l val�k: a vad�sz k�veti a vad nyomait. A 8. vers els� fel�b�l kimaradt a „nem” sz�; ez a LXX-ban megvan: „a gonoszs�g miatt ne legyen nekik megment�s!” A vers m�sodik fele az ellens�get a „n�pekkel” azonos�tja, �s arra k�ri Istent, hogy haragj�ban „sz�ll�tsa le �ket”, ti. a holtak haz�j�ba (Zsolt 55:16).

Zsolt. 56,9–12. vers.

A 9. vers els� szava (n�d) szenved�st jelent. Egyesek J�b 7:4-hez hasonl� �rtelemben itt is „nyugtalans�gra”, �lmatlan �jszak�kra gondolnak. Szenved�st „megsz�molni” annyit jelent, mint a szenved�ssel elt�lt�tt napokat sz�mon tartani. Ezt a gondolatot fejezi ki a k�vetkez� mondat is: „Tedd t�ml�be k�nnyeimet”. K�lt�i k�rd�s z�rja a verset: „Nincs-e be�rva k�nyvedbe?” E m�g�tt az a hit �ll, hogy Istennek k�nyvei vannak, melyek az emberek j� �s rossz cselekedeteit tartalmazz�k (Ex 32:32; Neh 13:14; J�b 19:23; D�n 7:10; Mal 3:16; Jel 5:1kk.). A 10. vers szerint „akkor” h�tr�lnak meg a zsolt�r�r� ellens�gei, amikor � „ki�lt”, azaz im�dkozik; majd �gy folytatja: „Ebb�l tudom meg, hogy Isten velem van”. Ez arra mutat, hogy az �t�l� Isten az istentisztelet alkalm�val tesz igazs�got igazak �s b�n�s�k k�z�tt. A 12. versben megism�tl�d� refr�n teh�t nemcsak �ltal�ban Isten ig�j�nek, hanem annak a b�r�i �t�letnek a dics�rete, mellyel Isten el�t�li a b�n�st �s felmenti az igazat (Ex 22:8.10; Deut 17:8kk.; 1Kir 8:31k.).

Zsolt. 56,13–14. vers.

A szenved�s idej�n tett fogadalm�t teljes�ti a zsolt�r�r�. H�la�ldozatot mutat be Istennek, �s a gy�lekezet jelenl�t�ben magasztalja �t. A magasztal�s oka az, hogy a hal�lt�l mentette meg �t az Isten. A holtak haz�j�ban az �kori n�pek felfog�sa szerint s�t�ts�g van. Ennek ellent�te „az �let vil�goss�g�ban” val� j�r�s. A hal�lban nincs istendics�ret (Zsolt 6:6; 30:10; 88:6.11k.); a zsolt�r�r�nak azonban a kegyelmes Isten m�dot adott arra, hogy �t magasztalja (Zsolt 30:13) �s Isten el�tt j�rjon (Gen 17:1; 24:40; 48:15; Zsolt 116:9). Ez azt jelenti, hogy a zsolt�r�r� Isten akarat�nak engedelmeskedve, az � tetsz�se szerint fog �lni.

Zsolt. LVII. ZSOLT�R

Az 57. zsolt�r k�t r�szb�l �ll. A 2–7. vers egy�ni panasz�nek, mely a 8–12. versben egy�ni h�la�nekhez vezet. A zsolt�r k�t r�sze k�z�tt a 7. vers v�g�n a „szela” sz� �ll. A sz�veg meglehet�sen j� �llapotban maradt r�nk. �gy l�tszik, hogy a refr�n k�t egyforma hossz�s�g� versszak ut�n �ll (6. �s 12. vers). Azonban a 6. vers rossz helyen �ll, felcser�lend� a 7. verssel, mely m�g a panaszhoz tartozik. Kisebb sz�vegjav�t�sra van sz�ks�g a 4. versben �s a 7. versben, de ez a LXX seg�ts�g�vel elv�gezhet�. – A szereztet�si id� fogs�g el�tti is lehet. – A zsolt�r m�sodik fele, a 8–12. vers (kisebb k�l�nbs�gekkel) megtal�lhat� Zsolt 108:2–6-ban is.

Zsolt. 57,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 24., 3., 27. �s 7. pontja alatt.

A c�mfelirat 1S�m 22kk. fejezetekben le�rt esem�nyekkel hozza kapcsolatba a zsolt�rt. Ennek ellene mond a zsolt�r corpusa.

Zsolt. 57,2–7. vers.

A bevezet�sben (2. vers) a zsolt�r�r� k�tszer is k�ny�r�letet k�r Istent�l, �spedig imperativusos form�ban. Az �r „sz�rnyainak �rny�k�ban” keres oltalmat. Nem a sz�vets�gl�da ker�bjainak a sz�rnyaira kell gondolni, hiszen ezek felett az �r tr�nol l�thatatlanul, hanem oltalmaz� sz�rnyakra. Ilyenek (pl. s�lyom vagy sz�rnyas kobra) vannak egyiptomi k�peken a kir�ly m�g�tt (ld. m�g Zsolt 17:8; 36:8; 61:5; 63:8; 91:4). A zsolt�r�r� azt rem�li, hogy a veszedelem el fog vonulni, mint valami puszt�t� d�mon (Zsolt 91:5k.).

A 3. verssel kezd�dik a panasz elbesz�l�se, �spedig jelen id�ben (praesens hisroricum): „ki�ltok – k�ldi – fekszem” (3. �s 4. vers). A zsolt�r�r� a veszedelem idej�n a „Fels�ges”-hez, az istenek kir�ly�hoz im�dkozott. � kik�ldte (kieg�sz�tend�: „kez�t”) az �gb�l, azaz leny�lt az �gb�l (Zsolt 18:17), �s megmentette �t azokt�l, akik gyal�zt�k �t (a LXX alapj�n itt t�bbes sz�m 3. szem�ly olvasand�) �s �let�re t�rtek. A 4. vers m�sodik sora ism�tl�s, magyar�z� glossza: Isten elk�ldte seg�ts�g�l szeretet�t �s h�s�g�t, mint valami megszem�lyes�tett mennyei l�nyeket (v�. Zsolt 85:11k.; 89:15).

Az 5. vers szavait: „oroszl�nok k�z�tt fekszem”, nem szabad sz� szerinti �rtelemben venni. A zsolt�r�r�k gyakran hasonl�tj�k ellens�geiket oroszl�nokhoz vagy m�s vad�llatokhoz (Zsolt 10:9; 17:12; 22:13k..17.22 stb.). (A sz�r ford�t�s oroszl�nok helyett kuty�kat mond.) A k�vetkez� verssorb�l vil�gos, hogy t�mad� �s �rtalmas besz�dr�l van sz�: az ellens�g foga �s nyelve fegyverekhez hasonl� (Zsolt 52:4; 59:8; 140:4). A zsolt�r�r� �s ellenfelei k�zti harcban az �r hozza meg a d�nt�st. Ez�rt kell a zsolt�r�r�nak „fek�dnie”, az �jszak�t a templom egyik kamr�j�ban t�ltenie. Az �r �t�lete reggel hangzik el (Zsolt 3:6; 4:9; 5:4; 17:3; 59:17). Akkor „felemelkedik”, magasztosnak bizonyul Isten; megjelenik eg�sz vil�got bet�lt� dics�s�ge. A zsolt�r�r� itt a teof�nia kifejez�seit haszn�lja. Isten �t�l� igazs�ga viszi v�ghez a b�n�s�k buk�s�t. Most m�g „megal�zz�k lelkemet” (a LXX alapj�n itt t�bbes sz�m olvasand�), �s „h�l�t k�sz�tenek l�pteimnek” (a h�l� a vad�szat ismert eszk�ze volt; a kir�lyok gy�zelm�t is �gy �br�zolt�k, hogy az ellens�g abba a h�l�ba ker�lt, melyet a kir�ly tart a kez�ben); de hamarosan maguk esnek bele abba a g�d�rbe, amelyet �stak (Zsolt 7:16k.; 9:16; 35:7k.).

Zsolt. 57,8–12. vers.

Ez a h�la�nek kev�s k�l�nbs�ggel Zsolt 108:2–6-ban is megtal�lhat�. A szabadul�st hoz� reggelen (Zsolt 46:6; 90:14; 130:5k.; 143:8) a zsolt�r�r� �nek- �s zenesz�val „�breszti a hajnalt”. Az �nek �s a zene a h�laad� istentisztelet szerves r�sze (Zsolt 43:4; 71:22). A zsolt�r�r� alig v�rja, hogy �ss�n a h�laad�s �r�ja; erre k�sz a sz�ve �s a „lelke” (a 9. vers „dics�s�gem” szava helyett „m�jam” – „bens�m” olvasand�, mint a Gen 49:6; Zsolt 7:6; 16:9; 30:13; 108:2-ben is). Mivel Isten Fels�ges (3. vers), az �g �s f�ld Ura (6.12. vers), m�lt�, hogy minden n�phez eljusson a Neki sz�l� magasztal�s (10. vers). Hiszen az � szeretete �s h�s�ge v�gtelen: bet�lti a f�ldet (Zsolt 8:2.10; 48:11; 72:19) �s az �gig �r (Zsolt 36:6; 89:3; 103:11). Isten univerz�lis uralm�nak 2 gondolata az �si jeruzs�lemi trad�ci�hoz tartozik (v�. Gen 14:19k.).

Zsolt. LVIII. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r a panasz�nekek f�bb von�sait tartalmazza. Ilyen a b�n�s�k jellemz�se (2–6. vers), a b�ntet�s�k�rt mondott im�ds�g (7–10. vers) �s a bizalom-mot�vum (11–12. vers). Pr�f�tai fedd� besz�d hat�sa a b�n�s�k megsz�l�t�sa (2. �s 3. vers). A zsolt�r nyelvezete sok neh�zs�get ad; n�h�ny sz�vegjav�t�s elker�lhetetlen. M�g �gy is marad k�tf�le �rtelm� sz� (3.8–10. vers). A m�fajok kevered�se arra mutat, hogy a zsolt�r�r� m�r j�l ismerte a nagy pr�f�t�k k�nyveit.

Zsolt. 58,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 24., 3. �s 27. pontj�t. - Zsolt. 58,2–3. vers.

A bevezet�sben pr�f�tai fedd�besz�d form�j�ban sz�l�tja meg a zsolt�r�r� a mennyei l�nyeket, az „isteneket”. �k azok, akik hajdan egy-egy n�pet �s orsz�got kaptak az �rt�l, hogy ott uralkodjanak (Deut 32:6k.). De nem uralkodtak igazs�gosan; ez�rt az �r felel�ss�gre vonja �ket (Zsolt 82). A f�ldi b�r�kat isteneknek nevezi (Ex 21:6; 22:7k.). Az isteneket k�s�bb angyalokk� fokozt�k le. Minden n�pnek megvan a maga angyala (�zs 24:21–23; D�n 10:13.20kk.; ld. m�g Jn 10:34!). A fedd�besz�d tartalma az, hogy az „istenek” igazs�g �s m�lt�nyoss�g helyett a gonoszs�g �s az er�szak sz�m�ra nyitottak utat. Ezt a r�gi sz�t�rak �gy �rtett�k, hogy „kez�k er�szakoss�ga (szerint) m�rtek”. A „m�r�s” az egyiptomiak vall�s�ban a halottak sz�v�nek m�rlegre ker�l�s�t jelentette (v�. J�b 31:6; Zsolt 62:10; D�n 5:27; Mt 7:2).

Zsolt. 58,4–6. vers.

A f� r�szben a b�n�s�k jellemz�se tal�lhat�. �k „elfordultak” (a 3. vers utols� bet�je m�g egyszer �rand� a 4. vers els� szav�hoz; haplographia) Istent�l. K�lt�i t�lz�ssal: anyjuk m�h�t�l fogva t�velyegnek �s hazudnak. Ez a hazugs�g – b�r�i �t�letekr�l l�v�n sz� – olyan vesz�lyes, mint a k�gy�m�reg. A k�gy�t meg tudja szel�d�teni az �gyes k�gy�b�v�l� (Pr�d 10:11; Jer 8:17), ezeken az embereken azonban semmif�le j� sz�nd�k �s igyekezet nem v�ltoztat. Nem hallgatnak a j� sz�ra; olyanok, mint a s�ket vipera.

Zsolt. 58,7–10. vers.

A b�n�s�k b�ntet�s��rt mondott k�ny�rg�s szerves r�sze a panasz�nekeknek. Nem egyszer�en �tokr�l van itt sz�, hiszen az �tok szavai �nmagukban hat�sosak, itt pedig a zsolt�r�r� Isten kez�be helyezi az igazs�gszolg�ltat�st. Helytelen dolog teh�t „�tokzsolt�rr�l” besz�lni. A 7. vers oroszl�nokhoz hasonl�tja a b�n�s�ket, �s arra k�ri Istent, hogy t�rje �ssze fogaikat �s �llkapcsukat. A keleti n�pek vall�saiban az �rtalmas d�monok sokszor oroszl�n alak�ak; a zsolt�r�r�k sokszor hasonl�tj�k ellens�geiket oroszl�nokhoz (Zsolt 7:3; 10:9; 17:12; 22:14.22 stb.). A 8. versben azt k�v�nja a zsolt�r�r�, hogy t�njenek el a b�n�s�k, mint ny�ri sz�razs�gban a patakok vize (J�b 6:15), vagy a f�ldre �nt�tt v�z (2S�m 14:14). A vers m�sodik fele k�tf�lek�ppen �rthet�: a) legyenek olyanok, mint az a ny�lvessz�, mely kil�v�s alkalm�val �sszeomlik, �sszebicsaklik, �s b) hervadjanak el, mint f� az �ton. Az ut�bbi �rtelmez�s csak sz�vegjav�t�ssal �rhet� el. A 9. vers a b�n�s�knek a csiga sors�t k�v�nja, mely a n�phit szerint saj�t ny�l�ban fogy el �s m�lik ki; a vers m�sodik fel�ben pedig az elvet�lt gyermek sors�t, aki nem l�tta meg a napvil�got, azaz halva sz�letett (J�b 3:16; 10:18k.; Pr�d 6:3–5). A 10. vers is k�tf�lek�ppen �rtelmezhet�: a) „miel�tt t�ske n�ne cserj�teken” (�j ford�t�s� Biblia), b) „miel�tt meg�rezn�k fazekaitok a t�vist” (ti. annak t�z�t), ragadja el a forg�sz�l. A k�t v�ltozat k�z�l az el�bbi a h�s�gesebb. Mindk�t esetben az a k�ny�rg�s tartalma, hogy hi�suljon meg a gonoszok sz�nd�ka, miel�tt m�g v�ghezvinn�k.

Zsolt. 58,11–12. vers.

Ezekben a versekben a zsolt�r�r� bizalma fejez�dik ki. Az igazak nemcsak megszabadulnak, hanem tan�i is lesznek a b�n�s�k b�ntet�s�nek (Zsolt 54:9; �zs 66:24). A zsolt�r utols� verse szerint van „gy�m�lcse”, azaz jutalma az igaznak. A vers m�sodik fel�ben lev� „Isten” sz� m�r az egy igaz Istenre vonatkozik, aki meg�t�li „�ket”, ti. a 2. versben eml�tett „isteneket”, �s �rv�nyes�ti a f�ld�n az igazs�got. Ez a rem�nys�g az �jsz�vets�gben is kifejez�sre jut (Jel 6:10).