A ZSOLT�ROK K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

M�SODIK K�NYV (42–72) - Zsolt. XLII–XLIII. ZSOLT�R

Ez a k�t zsolt�r �sszetartozik. �sszek�ti �ket a k�z�s refr�n (42:6.12; 43:5), a k�z�s versm�rt�k (3+2-es verssorok �n. kina-metrum), a k�z�s gondolatok (42:5–43:3.4; 42:10–43:2), tov�bb� az a t�ny, hogy a 43. zsolt�rnak nincs k�l�n felirata. Ez a Zsolt 42–72-t mag�ban foglal� gy�jtem�nyben ritka; a Zsolt 43-on k�v�l csak a Zsolt 71-n�l fordul el�. A zsolt�r kett�v�laszt�sa az�rt t�rt�nhetett meg, mert a 43:1 szab�lyos panasz�nek-bevezet�s, 43:2 pedig a f� r�szt bevezet� „mert” k�t�sz�val kezd�dik. A zsolt�rok m�faja egy�ni panasz�nek. Nagy k�lt�i sz�ps�ge sz�tfesz�ti a m�faj kereteit; pl. hi�nyzik a bevezet�s (Isten megsz�l�t�sa �s seg�ts�g�l h�v�sa) �s a f� r�szt bevezet� „mert”. Az �n. hirtelen hangulatv�ltoz�s a refr�nben jut kifejez�sre, �s eg�szen bizonyosan nem a pap sz�ja �ltal elhangzott �dvj�vend�l�sb�l fakad; hiszen a panasz oka az, hogy a zsolt�r�r� nem mehet el a templomba. A refr�n tartalmazza a fogadalomt�telt is. K�lt�i a szomjas szarvasr�l sz�l� hasonlat, �s a zsolt�r�r� p�rbesz�de saj�t lelk�vel. Pr�zai viszont a keletkez�si hely pontos meghat�roz�sa 42:7k.

Tartalmi szempontb�l n�zve van a zsolt�rban �n. „�n-panasz”, melyben a zsolt�r�r� a m�ltbeli boldogs�g�t hasonl�tja �ssze a jelen nyomor�s�g�val. Van �n. „te-panasz”, amelyben ellens�geire panaszkodik. Van �n. „Isten-panasz” is, amelyben az�rt panaszkodik, mert Isten „elfeledkezett” r�la (42:10), „elutas�totta” �t (43:2).

A zsolt�r az �szaki orsz�gr�szben keletkezett, abban az id�ben, amikor m�g �llt a jeruzs�lemi templom. Zsolt. 42,42:1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 4a. �s 26. pontj�t.

Zsolt. 42,42:2–6. vers.

Palesztin�ban nemcsak �lland� viz� patakok vannak, hanem olyanok is, amelyek a sz�raz �vszakban kisz�radnak. A n�st�ny szarvas (az �ll�tm�ny n�nem�; a tavat csak egyszer �rta le a m�sol�; ez haplographia) hi�ba megy a sz�raz patakmederhez inni. �gy „szomjazik” a zsolt�r�r� is az �l� Istenhez (Zsolt 63:2; 84:3). A panasz�nekekb�l ismert „mikor” k�rd�ssel fejezi ki v�gy�d�s�t a templomba, ahol megl�thatja Istent (3. v.). Ez a kifejez�s az Izr�el el�tti id�b�l val�, �s a b�lv�nyszobor megl�t�s�t jelentette. Ez�rt a m�sol�k passz�vumba tett�k az ig�t: l�ttatni = megjelenni Isten el�tt (ld. m�g Deut 16:16; 1S�m 1:22; �zs 1:12; Zsolt 63:3; 84:8). Nem tudjuk, mi g�tolta a zsolt�r�r�t abban, hogy Jeruzs�lembe zar�ndokoljon; tal�n betegs�ge. Emiatt „k�nny a kenyere” (Zsolt 80:6; 102:10). A szenved� embert g�nyolt�k a hite miatt: Hol van a te Istened? (Zsolt 79:10; 115:2; J�el 2:17; Mik 7:10). K�lt�i a k�rd�s, mert akik ezt k�rdezik, azt gondolj�k, hogy az az Isten, Akiben a zsolt�r�r� hisz, sehol sincs, nem fog �s nem tud seg�teni.

Szenved�sei k�zt a zsolt�r�r� a boldog m�ltra tekint vissza, „ki�nti lelk�t”, elmondja panasz�t az �rnak (1S�m 1:15; Zsolt 62:9; 102:1; 142:3). De nem hajdani gazdags�g�t vagy tekint�ly�t emlegeti, mint J�b 29–30. r�sz, hanem a boldog jeruzs�lemi zar�ndokutakat, amikor „vonultam a Fels�ges s�tor�ba”, Isten h�z�ba (5. vers). (Basz�k eddadd�m helyett besz�k add�r ford�tand� a LXX �s a gondolatp�rhuzam alapj�n.) A „s�tor” a templom r�gies �s k�lt�i neve (Zsolt 27:5; 76:3; JSir 2:6). A h�vek itt nemcsak Isten jelenl�t�nek �rvendezhetnek, hanem az egym�ssal val� k�z�ss�gnek is (Zsolt 55:15). Ld. m�g: Zsolt 26:7; 48:13k.; 122:1–5. Ujjong�s �s h�la�nek hangja zeng az �nnepl� sokas�gban. A refr�nben (42:6.12; 43:5) a zsolt�r�r� �nmag�t („saj�t lelk�t”, Zsolt 103:1k.; 116:7) b�tor�tja: �jra elj�n az a boldog alkalom, amelyben a m�ltban r�sze volt, �s m�dja lesz arra, hogy h�laad� istentiszteleten vegyen r�szt.

Zsolt. 42,42:7–12. vers.

A zsolt�r�r� a Jord�n forr�sainak vid�k�n �l. A Herm�n-hegy d�li lejt�j�n n�gy forr�sb�l ered a Jord�n. A forr�st Baal, majd Pan istens�g lak�s�nak gondolt�k; ez�rt itt �si kultuszhely volt (B�r 3:3). A 2750 m magas, h�fedte Herm�nhoz k�pest kicsinek sz�m�t a k�zel�ben lev� 814 m magas Mic�r-hegy. Itt ma is van egy cacora nev� falu. A Jord�nnak ezt az �g�t Pan istens�gr�l Paneionnak, majd Paneasnak nevezt�k el; arab neve Banias. D�n ter�lete ez, a k�s�bbi Caesarea Philippi. A Jord�n itt nagyon b�viz�; sz�mos zuhatagban, szikl�k k�zt folyik. Mai ember szem�vel n�zve ez csod�latosan sz�p. A szenved� zsolt�r�r�t azonban a holtak haz�j�nak sodr� �radat�ra eml�kezteti ez a l�tv�ny (Zsolt 18:5; 69:3.15k.; 88:8). M�gsem d�moni hatalmak kez�ben �rzi mag�t, hanem Isten kez�ben: az „�rv�nyben” is a „te zuhatagjaid…, habjaid �s hull�maid” z�gnak! �s b�r ezek m�r-m�r �tcsapnak a szenved� ember feje f�l�tt, � rend�thetetlen hittel b�zik Ur�ban. Hiszen az �r munk�lkodik! Nappal, amikor az ellens�g cs�folja �t, az �r „rendeli mell� h�s�g�t”, �jjel pedig �nekre ind�tja, inspir�lja (v�. J�b 35:10; Zsolt 40:4; 51:17). Ez az �nek: „im�ds�g az �l� Istenhez”, Aki egyed�l k�pes seg�teni. N�h�ny bibliai k�zirat az „im�ds�g” sz� helyett itt a „dics�ret” sz�t tartalmazza.

Zsolt. 42,42:10–11. vers.

E versek alapj�n arra gondolhatunk, hogy a zsolt�r�r� s�lyos betegs�gben szenved. A panasz�nek st�lus�ban k�rdezi Istent: Mi�rt felejtkezt�l el r�lam (ld. Zsolt 10:11; 77:10)? A gy�sz jel��l m�r „feket�n” j�r (J�b 30:28; Zsolt 35:14; 38:7). A 11. versben „csontjaimban lev� gyilkoss�g” helyett „csontjaimban lev� f�jdalom” olvasand�. Ellens�gei k�zben g�nyolj�k, k�ts�gbe vonva Istene hatalm�t (4. �s 11. vers). A refr�n magyar�zat�t ld. a 6. versn�l.

Zsolt. 43,43:1–5. vers.

A panasz�nek �r�ja itt perhez hasonl�tja �gy�t, �s Istent arra k�ri, hogy szolg�ltasson neki igazs�got (Zsolt 7:9k.; 9:5; 26:1; 35:1). Joggal mondja ellens�geit „nem kegyes n�pnek”, hiszen a Jord�n forr�svid�k�n idegen kultuszok h�vei �ltek. �lnokul �s gonoszul t�madt�k a zsolt�r�r�t (Zsolt 5:7; 36:4; 37:1; 107:42). A 2. versben a panasz�nekekben gyakori „mi�rt” k�rd�sek vezetik be a panaszt (v�. 42:10). A 3. vers k�r�s: K�ldd el vil�goss�godat �s igazs�godat. Isten vil�goss�ga �s h�s�ge mint valami mennyei l�nyek vez�rlik a h�v� embert. Hasonl� megszem�lyes�t�s tal�lhat� Zsolt 21:6; 55:11k.; 85:11–14; 89:9.15; 97:2-ben is. (Egyiptomi s�rokban lev� k�peken k�t istens�g k�zen fogva vezeti az elhunytat a f�isten tr�nus�hoz.) A vers v�g�n �jra elhangzik a k�r�s: a zsolt�r�r� az �r szent hegy�re, a Sion-hegyre v�gy�dik, ahol Isten hajl�ka van (a „hajl�k” sz� �n. intensiv-pluralisban �ll, mint Zsolt 46:5; 84:2; 87:2; 132:5-ben is). A 4. vers szerint a zsolt�r�r� az olt�rhoz k�v�n j�rulni „�r�m�mnek Isten�hez”. Nyilv�nval�an h�la�ldozatot akar bemutatni Istennek, �r�me forr�s�nak. H�la�neket k�v�n mondani zene (lyra) k�s�ret�vel. A refr�n azt a rem�nys�get fejezi ki, hogy elj�n m�g a h�laad�s ideje.

Zsolt. XLIV. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r nemzeti panasz�nek (ld. m�g Zsolt 60; 74; 79–80; 83; 85; 89–90; 137). Sz�vege j� �llapotban maradt r�nk, fel�p�t�se vil�gos. Az els� r�sze a dics� m�ltr�l besz�l (2–9. vers) a m�sodik a panaszt tartalmazza (10–23. vers), v�g�l a harmadik r�sz szabad�t�s�rt mondott k�ny�rg�s (24–27. vers). A m�sodik r�szen bel�l gondot okoz a magyar�z�knak a 18–23. vers, mely a n�p �rtatlans�g�t hangs�lyozza. Val�sz�n�leg e versek a babiloni fogs�g els� �veib�l val�k, amikor a n�p m�g nem �rtette az esem�nyeket. A foglyok gy�szistentiszteleteket tartottak, ahol nemzeti panasz�nekek hangzottak el. Ezekre el�sz�r a pr�f�tai szellem� t�rt�net�r�s (�n. deuteronomista t�rt�neti m�) �ltal, k�s�bb a fogs�g n�vtelen pr�f�t�ja, Deutero-�zsai�s �ltal v�laszolt Isten. Megmagyar�zta n�p�nek, hogy saj�t b�nei miatt ker�lt fogs�gba; m�g istentisztelete is tiszt�talan volt (�zs 42:18–25; 43:22–28; 53:5–7). A b�nbocs�nat �s a szabad�t�s �r�m�zenete sz�tfesz�tette a panasz�nek kereteit, �s utat nyitott a himnusz, az istendics�ret fel�. A 44. zsolt�r a Deutero-�zsai�s el�tti id�b�l val�.

Zsolt. 44,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 4a., 26. �s 27. pontj�t Zsolt. 44,2–9. vers.

A boldog m�lt emleget�se nem Izr�el dics�s�g�re t�rt�nt, hanem Isten dics�s�g�re. Az aty�k az exodus �s a honfoglal�s t�rt�net�t besz�lt�k el fiaiknak (Ex 10:2; 12:28k.; 13:8.14; Deut 6:20kk.; Zsolt 78:3). Ezek az �r m�vei (Zsolt 64:10; 77:13; 90:16; 92:5; 95:9; 111:3; 143:5). A 3. vers mindk�t fel�ben el�bb K�na�n �slak�ir�l, majd a honfoglal� t�rzsekr�l van sz�: „nemzeteket �zt�l el, �ket pedig elpl�nt�ltad; n�peket z�zt�l �ssze (ar�mos igealak), �ket pedig odak�ldted” (ld. 2S�m 7:10; Zsolt 80:9; Jer 11:17; 12:2). A 4. �s 5. vers vil�gosan kimondja, hogy a honfoglal�s nem Izr�el saj�t erej�b�l t�rt�nt (Deut 8:17; J�zs 24:12), hanem az �r maga mutatta meg hatalm�t. Nem a n�p fegyverei v�vt�k ki a diadalt, hanem az �r jobbja („orc�j�nak vil�goss�ga”). Az �r j�tetsz�s�nek, meg nem �rdemelt kegyelm�nek k�sz�nhet� a honfoglal�s. Kir�lyi parancs�ra gy�z�tt J�k�b-Izr�el. A 6. vers szerint a honfoglal� Izr�el az �r seg�ts�g�vel tudta „fel�klelni” �s „eltaposni” ellens�geit, a bik�hoz hasonl�an (Num 23:22; 24:8; Deut 33:17; 1Kir 22:11). A harcokat Isten „nev�ben”, az � nev�nek seg�ts�g�l h�v�s�val folytatt�k (Zsolt 118:10). Mivel Isten a h�bor� Ura, n�pe nem b�zhat f�ldi fegyverekben (1S�m 17:45; Zsolt 20:8; 33:16–18; 147:10). Ha pedig a diadalt az �r adja, �t illeti a dics�ret �s a h�laad�s (9. v.).

Zsolt. 44,10–17. vers.

A boldog �s dics� m�lttal a szomor� jelent �ll�tja szembe a zsolt�r�r�. A panasz mindenekfelett Istennek sz�l, Aki elvetette n�p�t (Zsolt 60:3.12; 74:1; 89:39). A n�p azt v�rta, hogy a sz�vets�gl�d�val egy�tt az �r is kivonul a harcba (1S�m 4:3–11; Num 10:35). Mivel ez nem t�rt�nt meg, a harcot elvesztett�k. A n�p egy r�sz�t kegyetlen�l lem�sz�rolt�k (Zsolt 79:3.10k.; 83:5), m�sik r�sze pedig sz�tsz�r�dott. Ez a kifejez�s a babiloni fogs�gra vonatkozik (Ez 5:10.12; 22:15; 29:12). Isten „eladta” n�p�t (B�r 2:14; 3:8; 4:2.9; 10:7; 1S�m 12:9), �spedig ingyen (�zs 50:1; 52:3; Jer 15:13). Isten maga tette n�p�t „gyal�zatt�, g�nny�, szidalomm�, p�ldabesz�dd� �s fejcs�v�l�ss�” a k�rnyez� n�pek sz�m�ra (Deut 28:37; 1Kir 9:7; Jer 18:16; 24:9; JSir 2:15k.). A fejcs�v�l�s megd�bben�st �s megvet�st fejez ki (Zsolt 22:8; 109:25; Mt 27:39; Mk 15:29). Ugyanezt a 16. �s 17. vers egyes sz�m 1. szem�lyben mondja el (ld. m�g 5.7. vers). Ez tal�n arra mutat, hogy ezeket a verseket az el�im�dkoz� mondta. De gondolhatunk arra is, hogy a nemzeti panasz�nek az egy�ni panasz�nek st�lus�b�l mer�t.

Zsolt. 44,18–23. vers.

Az �rtatlans�g hangs�lyoz�sa az egy�ni panasz�nekekben is ism�telten el�fordul. A szenved� ember Isten el�tt b�n�snek tartja mag�t, de �rtatlan azokban a b�n�kben, amelyekkel ellenfelei v�dolj�k. Hasonl�k�ppen a nemzeti panasz�nekben is azt olvassuk, hogy a n�p nem szegte meg a sz�vets�get, nem feledkezett el Isten�r�l (Deut 8:14.19; B�r 3:7; 1S�m 12:9; Zsolt 50:22; �zs 17:10; Jer 3:21), �s nem „terjesztette ki kez�t”, azaz nem im�dkozott idegen istenekhez (Ex 9:29.33; 2Kr�n 6:12; Ezsd 9:5; Zsolt 141:2; 143:6; 1Tim 2:8). Ennek ellen�re az �r „a sak�lok hely�re” �zte n�p�t. Sak�lok a puszt�ban �s a h�bor�ban elpuszt�tott v�rosok romjai k�zt tany�znak (�zs 13:22; 34:13; Jer 10:22). Ilyen volt az orsz�g Jeruzs�lem eleste ut�n; de a Babil�ni�ba hurcolt n�pet is elpusztult v�rosok hely�re telep�tett�k le. (Sz�mos bibliai k�zirat „sak�lok helye” helyett a „s�rk�nyok helye” kifejez�st tartalmazza. Ez a mitikus k�osz-sz�rnyet jelenti. Ehhez j�l illen�k a vers m�sodik fel�ben lev� kifejez�s: „�s s�t�ts�g borult r�nk”, ti. a hal�l haz�j�nak s�t�ts�ge.) A 21–22. vers folytatja az �rtatlans�g hangoztat�s�t, �s azt �ll�tja, hogy ha lett volna a n�pnek b�ne, azt Isten �szrevette volna, hiszen � ismeri a sz�vek titkait (1S�m 16:7; Zsolt 7:10; 139:23k.; P�ld 17:3; 21:2; 24:12). A 23. verset id�zi R�m 8:36 is: „miattad gyilkoltatunk mindennap”. Isten�rt kell szenvedni�k a h�veknek (Zsolt 22:9; 34:20; 42:4.11; 79:10). B�r a n�pnek nem volt igaza, amikor a babiloni fogs�g els� �veiben �rtatlannak gondolta mag�t, Isten m�gis kegyelmesen v�laszolt a panaszra. N�p�t pr�f�t�i �ltal b�neik felismer�s�re �s b�nb�natra ind�totta, �s hirdette a b�nbocs�nat �s szabadul�s �r�m�zenet�t. – A panaszban maradand� �rt�k� gondolat az, hogy a h�v� embernek Isten �gy��rt szenvednie is kell; J�zus Krisztus a kereszt felv�tel�re tan�t (Mt 16:24; Mk 8:34; Lk 9:23; v�. 2Kor 4:17; 1Pt 4:12).

Zsolt. 44,24–27. vers.

A nemzeti panasz�neket szabad�t�s�rt mondott k�ny�rg�s fejezi ki. A „serkenj fel” (Zsolt 7:7; 35:23; 59:5), „�bredj fel” (1Kir 18:27; Zsolt 78:65) kifejez�sek Izr�el k�rnyezet�b�l val�k; �gy biztatt�k a meghal� �s felt�mad� istens�geket arra, hogy keljenek �letre. A Bibli�ban m�r csak az �r seg�ts�g�t s�rget� k�r�ssel van dolgunk. A baj m�r olyan nagy, hogy a n�p „lelke” m�r porba hanyatlott, „hasa” a f�ldh�z tapadt. A por �s a f�ld itt a holtak haz�j�t jelenti (Zsolt 63:10; Ez 26:20; 32:18.24; ill. Zsolt 7:6; 119:25). Ha az �r „elrejten� orc�j�t” (Zsolt 13:2; 30:8; 69:18; 88:15; 104:29), az n�pe sz�m�ra a pusztul�st jelenten�. Ett�l k�r a zsolt�r szabad�t�st, „megv�lt�st”. Ez a megv�lt�s �ppen�gy kegyelemb�l t�rt�nik (27. vers), mint hajdan az �g�ret f�ldj�nek odaaj�nd�koz�sa (4. vers).

Zsolt. XLV. ZSOLT�R

A Zsolt 45 a kir�ly-zsolt�rok k�z� tartozik. Ilyenek: Zsolt 2; 18; 20–21; 72; 89; 101; 110; 132; 144. K�zelebbr�l a kir�ly h�zass�gk�t�se alkalm�val keletkezett. Felt�telezt�k, hogy Ah�br�l �s Jez�belr�l van sz�; ui. a 13. vers T�rusz le�ny�t sz�l�tja meg. Jez�bel t�ruszi kir�lyle�ny volt. Ah�bnak volt elef�ntcsonttal d�sz�tett palot�ja (1Kir 22:39; ld. m�g �m 3:15). S�t tal�n a 8. vers „szeretted” (’�habt�) szava is utal�s Ah�bra. Mindez azonban csak felt�telez�s. Bizonyosnak csak az vehet�, hogy a kir�ly �j feles�ge idegen sz�rmaz�s�. A politikai �rdekh�zass�gok gyakoriak voltak az �szaki orsz�gr�szben. K�s�bbi zsid� �s kereszty�n magyar�z�k allegorikus �rtelmet tulajdon�tottak a zsolt�rnak; eszerint a v�leg�ny Isten, a menyasszony a gy�lekezet.

Zsolt. 45,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 22., 4a. �s 26. pontja alatt. - Zsolt. 45,2–6. vers.

A 2. versben a k�ltem�ny szerz�j�t ismerj�k meg. Az �rnok sz�lal meg itt, mint udvari k�lt�. Az �rnoknak minden fontos alkalomn�l jelen kellett lennie. �t�rzi feladata nagys�g�t, �s megindult sz�vvel aj�nlja m�v�t, k�ltem�ny�t a kir�lynak. El�sz�r a kir�ly sz�ps�g�t dics�ri (inf. absolutus-szal teszi �ll�t�s�t nyomat�koss�); ez a kir�ly-ideol�gia ismert gondolata (B�r 8:18; 1S�m 9:2; 16:12.18; 17:42; 2S�m 14:25; 1Kir 1:6; �zs 33:17). A kir�ly besz�de is „kegyet” �raszt (Pr�d 10:12), j�indulat� �s megnyer�. A 4–6. vers a kir�lyt harcosk�nt �br�zolja. Kardj�t csak „az igazs�g v�delm�ben” haszn�lja (Zsolt 72:4; �zs 11:4k.); fegyvereivel n�peket h�d�t meg. A vil�guralom gondolata is a kir�ly-ideol�gi�hoz tartozik (v�. Zsolt 2:7–11; 72:8; 110:1k.).

Zsolt. 45,7–10. vers.

A 7. vers hagyom�nyos (K�roli) ford�t�sa: „Tr�nod, � Isten, �r�kk�val�”. Itt azonban meg kell gondolnunk, hogy az �sz�vets�gben sehol sem sz�l�tj�k a kir�lyt Istennek. Izr�el megismerkedett a kir�lyi udvartart�s szok�saival, de az �n. „udvari st�lus” kifejez�seit nem szabad sz� szerinti �rtelemben venni. Isten fia a kir�ly, de nem testi �rtelemben, hanem csak az �r�kbefogad�s alkalm�val, Isten ig�je �ltal v�lik azz� (Zsolt 2:7). „Kiemelte �t n�pe k�z�l” �s f�lkente �t az �r (Zsolt 89:20k.), �s �gy a kir�ly s�rthetetlenn� is v�lt (1S�m 24:7; 26:9). S�t a kir�ly Isten tr�nus�n �l (Zsolt 110:1.5; ld. m�g 1Kr�n 28:5; 2Kr�n 9:8). A kir�ly azonban ember marad! Emberk�nt feny�ti meg �t Isten (2S�m 7:14). Ez�rt az �r�smagyar�z�k egy bet� kies�s�vel sz�molnak (a „kaf” haplographi�ja), �s �gy ford�tj�k a verset: tr�nod, mint Isten�, �r�kre (megmarad). A h�tt�rben N�t�n j�vend�l�se �ll (2S�m 7:8–16; v�. 1Kir 11:38; ahol I. Jerobo�m kap hasonl� �g�retet). – Magasabb �rtelemben id�zi a 7–8. verset Zsid 1:8.9; itt azonban J�zusr�l, mint Isten egysz�l�tt Fi�r�l van sz�.

A kir�ly „p�lc�ja” buzog�ny, mellyel sz�tz�zza ellens�geit (Zsolt 2:9). Egy�ttal m�lt�nyoss�got, igazs�got val�s�t meg. Ez is a kir�ly-ideol�gi�hoz tartoz� gondolat; a kir�ly feladata a b�n�s�k megb�ntet�se (Zsolt 101:7k.). Isten �ppen az�rt kente fel a kir�lyt, mert � „szereti”, azaz �rv�nyes�ti az igazs�got, �s „gy�l�li”, azaz nem engedi �rv�nyes�lni a gonoszs�got. A kir�ly az isteni jogrend k�pvisel�je (2S�m 8:15; 1Kir 10:9; Zsolt 72:12kk.; 89:15.17). A kir�ly uralkod�sa �r�m�t szerez (1Kir 5:21; 2Kir 11:20; Zsolt 21:2.7).

A 9. vers szerint a kir�ly minden ruh�ja „mirha, alo�, kasszia”. A mirha keser� illat� gyanta (commiphora abessinica), melyet p�der form�j�ban is �rultak. Kis tasakokban magukn�l hordt�k az asszonyok (�nekek 1:13). Az alo� az indiai alo�f�b�l (aquilaria agellocha) k�sz�lt illatszer, melyet balzsamoz�sra is haszn�ltak. A kasszia fah�jhoz hasonl� f�szer, mely a cinnamonum-fa vir�gj�b�l, leveleib�l �s k�rg�b�l �ll. A kir�ly ruh�ja term�szetesen nem illatszerekb�l k�sz�lt, hanem ezeknek az illat�t �rasztja. (Hasonl� mondatszerkeszt�st tal�lunk �zs 5:12-ben is.) Az elef�ntcsont d�sz�t�sekkel ell�tott palot�b�l h�ros hangszerek (itt t�bbes sz�m olvasand�) hangja sz�l, az alkalomhoz ill�en. Az arany �kszerekkel fel�kes�tett kir�lyn� ott van a kir�ly jobbj�n. �f�r val�sz�n�leg Ar�bia d�li r�sz�n keresend�; arany�r�l volt h�res. A kir�ly jobbj�n lenni m�lt�s�got �s megtiszteltet�st jelent (1Kir 2:19; Zsolt 110:1). A kir�lyn� k�s�ret�ben ott vannak udvarh�lgyei, a „kir�lyok le�nyai” is dr�ga ruh�kban. (A „kir�lyok le�nyai” kifejez�st egyesek a kir�lyi h�rem tagjaira vonatkoztatj�k; m�sok az egyes sz�mban �ll� �ll�tm�ny �s a sz�r ford�t�s alapj�n egyes sz�mnak �rtik: kir�ly[ok] le�nya. Ez �gy az �j kir�lyn�ra vonatkozik, akinek kir�lyok az �sei. Ebben az esetben a t�ruszi kir�lyl�ny maga a kir�lyn�, nem csup�n a h�rem �j tagja.)

Zsolt. 45,11–17. vers.

Ezekben a versekben az udvari k�lt� az �j kir�lyn�t sz�l�tja meg. „Hallgass ide, te le�ny!” Ez bizalmas megsz�l�t�s. A k�lt� val�sz�n�leg id�s ember, a kir�lyi csal�d bizalmasa; ez�rt besz�lhet �gy. Arra tan�tja a fiatal kir�lyn�t, hogy felejtse el apja h�z�t. Hiszen m�r Salamont is rossz �tra vitt�k az idegen asszonyok, akik magukkal hozt�k szok�saikat �s vall�sukat (1Kir 11:1kk.). Keserves tapasztalatai voltak Izr�elnek Jez�bellel (1Kir 19; 21 r.), majd Atalj�val is (2Kir 11:1kk.). Nem b�szke idegen kir�lyl�nyra van itt sz�ks�g, hanem engedelmes feles�gre, aki leborul” f�rje el�tt mint „ura” el�tt (12. vers; ld. Ruth 1:16). Mint kir�lyn�t el fogj�k halmozni aj�nd�kokkal; keresik a kedv�t aranyfoglalatban lev� korall (�gy jav�that� a 14. vers „bel�l” szava) �kszerekkel (v�. Zsolt 72:10k.). T�rsn�i, udvarh�lgyei k�s�ret�ben tarka ruh�ban (m�s olvas�si m�d szerint: „aj�nd�kokkal”) vonul a kir�ly el�. �r�m �s ujjong�s veszi k�r�l.

A zsolt�r k�t utols� verse a j�vend�be tekint. Ha az �j kir�lyn� „elfelejti apja h�z�t” (11. vers), gazdag k�rp�tl�st kap. Fiai lesznek, akik az orsz�g egy-egy r�sz�nek „fejedelmei” lesznek. Tapintatos m�don nem sz�l a k�lt� arr�l, hogy az els�sz�l�tt majd uralkodni fog apja hal�la ut�n.

Zsolt. 45,18. vers.

Az utols� vers megint a kir�lyhoz sz�l, akinek maradand� eml�ket �ll�t a k�lt�: az � tisztelet�re �rt „m�” (2. vers) megmarad, �s ennek a szavaival zengik majd a n�pek a kir�ly dics�ret�t.

Zsolt. XLVI. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a Sion-�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek m�g: Zsolt 48; 76; 84; 87; 122; 132. Form�j�t meghat�rozza a refr�n: „A Seregek Ura vel�nk van, J�k�b Istene a mi v�runk” (8.12. vers). Ez olvasand� a 4. vers ut�n is. A refr�n a zsolt�rt h�rom versszakra osztja. Az els� versszak m�g�tt a mitikus teremt�st�rt�net, a m�sodik m�g�tt a szent h�bor� (vagy Jahve-h�bor�) gondolatk�re, a harmadik m�g�tt eszkhatologikus v�radalmak �llnak. T�ved�s lenne a zsolt�rt b�rmelyik ismert t�rt�nelmi esem�nyhez (pl. Sanh�rib t�mad�s�hoz Kr. e. 701-ben) k�tni. Jellemz� a zsolt�rra az er�s mitologi�tlan�t�s. Felismerhet� nemcsak a Deuteronomium hat�sa (az �r hajl�ka Jeruzs�lemben van), hanem �zsai�s pr�f�ta („vel�nk az Isten”, �zs 7:14; 8:8) �s Ez�kiel pr�f�ta hat�sa is: az �n. megismer�si formula (11. vers), valamint a G�g �s M�g�g megsemmis�t�s�re (Ez 38k.) eml�keztet� harmadik str�fa (9–12. vers). Az igen r�gi, Izr�el el�tti trad�ci�knak itt m�r csak szolg�l� szerep�k van: seg�tenek kifejezni Isten hatalm�t �s n�p�t oltalmaz� szeretet�t. A zsolt�rban a bizalom-mot�vum az uralkod� gondolat. Ez a zsolt�r ind�totta Luther M�rtont „Er�s v�r a mi Isten�nk” kezdet� h�res �nek�nek a meg�r�s�ra.

Zsolt. 46,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 4a., 7. �s 20. pontja alatt. - Zsolt. 46,2–4. vers.

Nem Jeruzs�lem v�rosa, nem is a templom az „er�s mened�khely”, hanem maga az Isten (Zsolt 61:4; 62:8; 71:7). Ezt fejezi ki a refr�n is, mely az els� versszak ut�n is beiktatand�: J�k�b Istene „fellegv�r”: olyan magas hely, melyhez nem f�r hozz� az ellens�g (Zsolt 18:3; 59:10.17k.; 62:3.7). Ebben a versszakban a mitikus teremt�st�rt�netb�l ismert �si ellens�gr�l, a kaotikus �radatr�l van sz�, amelyet hajdan a teremt� Isten legy�z�tt �s korl�tok k�z� szor�tott (J�b 38:8–11; Zsolt 65:8; 89:10k.; 93:3k.; 104:6–9). G�g�s hatalom volt ez, de Isten �sszez�zta (Zsolt 74:13k.; 89:10; �zs 51:9k.). Izr�el a K�osz hatalm�t�l fenyegetett vil�gban �rezte mag�t: a puszt�t� �radat �jb�l el�raszthatja a f�ldet (�zs 17:12–14; Jer 47:2). Csak az �r oltalmazza a f�ldet a k�osz visszat�r�s�t�l.

Zsolt. 46,5–8. vers.

A Fels�ges Isten legy�zte �s megszel�d�tette a k�osz vizeit. Az �s�ce�n forr�sk�nt t�rt fel a f�ldb�l, �s �gakra szakadt az �den-kertben (Gen 2:6.10kk.). Jeruzs�lemet e foly� �gai „�rvendeztetik meg”. Ezt k�tf�lek�ppen magyar�zz�k: egyr�szt oltalmat jelentenek a v�rost k�r�lvev� s�ncok; m�sr�szt Jeruzs�lem vizei term�kenny� teszik a f�ldet (Zsolt 74:15; 104:10; ld. m�g Ez 47; J�el 4:18; Zak 14:8; Jel 22:1k.). Eszerint az utols� id�kben a jeruzs�lemi templomb�l csod�latos forr�s fog fakadni. �zsai�s pr�f�ta, a jeruzs�lemi trad�ci�k k�pvisel�je m�r a Gih�n-forr�s csendes viz�t is Isten h�s�ges megtart� munk�j�hoz hasonl�totta (�zs 8:6kk.). A Zsolt 46-ban azonban nem Jeruzs�lem t�nyleges f�ldrajzi viszonyair�l van sz�, hanem Izr�el el�tti �si hagyom�nyr�l. Eszerint �l istens�g „a k�t folyam forr�s�n�l”, az �si �ce�n m�ly�n lakozik. �l istens�g jelz�je volt a „fels�ges” (Gen 14:19k.): � a t�bbi istenek kir�ly�nak sz�m�tott. Izr�el hite �lt az �rral azonos�totta. Az a hatalmas szikla, amelyen a jeruzs�lemi templom �p�lt, a n�phit szerint elz�rja a f�ld alatti �ce�nt a f�ldt�l. Egy�ttal a Deuteronomium egyik f�gondolat�t ismerhetj�k fel itt: az �r hajl�ka Jeruzs�lemben van (1Kir 8:26–43); ott lakozik az � neve (Deut 12:11; 14:23; 16:2.6.11; 26:2). Ha meg is t�madhatj�k Jeruzs�lemet hatalmas, ellens�ges n�pek (Zsolt 2:1kk.; 93; �zs 17:12–14; 59:15–20; 63:1–6), el�g Isten mennyd�rg� szava ahhoz, hogy visszariadjanak (v�. 1S�m 2:10; 7:10; �zs 30:30kk.). A seg�ts�g reggel �rkezik (Ex 14:27; Zsolt 5:4; 17:15; 90:14; �zs 37:36).

Zsolt. 46,9–12. vers.

A 9. vers felsz�l�tja a gy�lekezetet az �r megd�bbent� tetteinek megl�t�s�ra. Puszt�t� tettek lesznek ezek: a h�bor�nak �s a gyilkos fegyvereknek az elpuszt�t�sa. Az �jak �s l�ndzs�k �sszet�r�se ut�n szekerek el�get�s�r�l besz�l a 10. vers. Mivel a „szek�r” sz� itt teherhord� szekeret jelent, egyes magyar�z�k m�lh�t sz�ll�t� szekerekre gondolnak. M�sok a sz�t a LXX alapj�n m�s mag�nhangz�kkal l�tj�k el �s „pajzsok”-nak olvass�k. A gy�ztes harc ut�n szok�s volt az ellens�g fegyvereit el�getni (J�zs 11:6.9; �zs 9:4; Ez 39:9k.; H�s 2:20). Ezzel Isten az �r�k b�ke birodalm�t val�s�tja meg (�zs 2:4; 11:6kk.). Ennek az a c�lja, hogy mindenki „hagyjon fel” (ti. az ellens�gesked�ssel), �s tudja meg, hogy az �r az Isten (Zsolt 59:14; Jer 16:21; Ez 6:7.13; 7:27; 11:10; 12:15 stb.). Ez a kifejez�s legt�bbsz�r Ez�kiel pr�f�ta k�nyv�ben fordul el�, �s azt jelenti, hogy ak�r szabad�t�, oltalmaz�, ak�r „rettenetes” �s puszt�t� tetteket visz v�ghez az �r, mindig az a v�gs� c�l, hogy n�pe �s a t�bbi n�pek megismerj�k �t �s elismerj�k hatalm�t. Isten dics�s�g�nek kell felragyognia; ez Isten munk�j�nak a c�lja: „Magasztos vagyok a n�pek k�z�tt, magasztos vagyok a f�ld�n” (11. vers).

Zsolt. XLVII. ZSOLT�R

Ez a zsolt�r az �r uralkod�s�t dics��t� �nek. Ilyenek: Zsolt 93 �s 96–99. M�faj�t tekintve himnusz, istendics�ret. K�t helyen is el�fordul benne a himnuszok jellegzetes imperativusos bevezet�se (2. �s 6. vers). Ut�na mindk�tszer a himnuszok f� r�sz�t (corpus�t) jelz� „mert” k�t�sz� �ll. De hiba lenne ebb�l azt gondolni, hogy itt k�t k�l�n�ll� himnuszt kapcsoltak �ssze. �sszek�ti a himnusz k�t r�sz�t a k�z�s tartalom, s�t a k�z�s forma is. A zsolt�r mindk�t fel�ben l�that� a mitikus h�tt�r (3.8. vers) �s a kultikus h�tt�r (6.9k. vers). Ebb�l emelkedik ki az �dvt�rt�neti mondanival� (4–5. vers). – A zsolt�r szereztet�si ideje a kir�lyok kora; �gy l�tszik, hogy a sz�vets�gl�da m�g megvan, �s Izr�el m�r feldolgozta a Jeruzs�lemben megismert k�na�ni trad�ci�kat.

Zsolt. 47,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 4a., 2. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 47,2–6. vers.

M�r a 2. versben, a himnikus bevezet�sben kifejez�dik az a gondolat, hogy az �r kir�lyi uralm�t minden n�pnek el kell ismernie. Tapsol�ssal, �dvrivalg�ssal �s hangos ujjong�ssal a kir�lyokat szokt�k �nnepelni (2Kir 11:12; Zsolt 98:4.6.8; Zof 3:14; Zak 9:9). A 3. vers azt mutatja, hogy az �r �tvette �l �s Baal m�lt�s�gjelz�it. �l istens�g jelz�je volt a „Fels�ges”. A „Fels�ges” szabta meg az egyes istens�gek uralmi ter�let�t (Deut 32:6k.); �v� az eg�sz f�ld (Zsolt 24:1; 95:4k.; 97:5). A vers v�g�n lev� „az eg�sz f�ld f�l�tt” kifejez�st j� n�h�ny k�zirat �s Zsolt 95:3 „minden isten f�l�tt”-nek mondja; ez is �l-re illik. A „f�lelmetes” jelz� Baal-ra illik, aki harccal szerezte meg mag�nak az uralmat. Azonban a tengeri k�osz-sz�rnnyel v�vott harc helyett a zsolt�r az �dvt�rt�netr�l besz�l. A nagy vizek hely�be az ellens�ges n�pek l�ptek, melyeket a t�rt�nelem Ura J�k�b-Izr�elnek, szeretett n�p�nek al�vetett. A gy�ztes kir�ly a legy�z�ttek nyak�ra tette a l�b�t (J�zs 10:24; Zsolt 110:2); a legy�z�tt kir�ly a nagykir�ly l�ba zs�moly�nak nevezte �nmag�t. Az exodus c�lhoz �rt: a n�p „�r�ks�g�nek” birtok�ba jutott. Ez az �r�ks�g tejjel �s m�zzel foly� f�ld (Ex 3:8.17; Deut 6:3; 26:9.15), „J�k�b b�szkes�ge” (�zs 58:14). – A 6. vers a kultuszra mutat. Az �r „felmegy” jeruzs�lemi templom�ba. Itt a sz�vets�gl�da t�rt�net�re kell gondolnunk, melyet D�vid �nnepi menetben vitt be Jeruzs�lembe (2S�m 6; Zsolt 68:25; 132). Ezt a kultuszban is �nnepelt�k (Zsolt 24:7–10). Az �nnepl�s alkalm�val zengtek a k�rt�k, ahogyan a kir�lyok �nnepl�se alkalm�val is (2S�m 15:10; 2Kir 9:13).

Zsolt. 47,7–10. vers.

A 7. vers ism�t himnikus bevezet�s. N�gy �zben fordul el� a felsz�l�t�s: „Zengjetek!”. A vers elej�n „Zengjetek, istenek” helyett sz�mos h�ber k�zirat �s a LXX alapj�n „Zengjetek Istennek” olvashat�. Ez a vers a 3. vershez hasonl�an az eg�sz f�ld kir�ly�nak mondja az Urat. A 9. vers szerint „Isten uralkodik”. Mivel ez az ige perfectumban �ll, �gy is ford�tott�k: „kir�ly lett”. Ez azonban azt jelenten�, hogy azel�tt nem volt kir�ly. Baalr�l joggal mondhatt�k, hogy kir�ly lett, hiszen a m�tosz szerint �vente lement az alvil�gba, �s tavasszal mindig felt�madt. Ekkor �dv�z�lt�k h�vei: Kir�ly lett Baal! De az �r sohasem vesztette el kir�lys�g�t, � �r�kk�val� Kir�ly (Zsolt 29:10). Nem az �nneps�g alkalm�val �lt tr�nj�ra, hiszen tr�nus�val, a sz�vets�gl�d�val egy�tt, af�l�tt l�thatatlanul tr�nolva vonul be templom�ba (Zsolt 24:7–10). A sz�vets�gl�da az �r tr�nja (1S�m 4:4; 2S�m 6:2; Zsolt 99:1; Jer 3:16k.). A 10. vers szerint az �r tr�nusa el�tt gy�lnek �ssze a „n�pek el�kel�i”. Ez ut�n „�brah�m Isten�nek n�pe” �ll a sz�vegben. Itt egyesek k�t bet� (�in �s mem) kies�s�re, ill. haplographi�j�ra gondolnak, �s �gy �rtik a verset, hogy a n�pek el�kel�i „�brah�m Isten�nek n�p�vel egy�tt” gy�lnek �ssze. M�sok �gy �rtik a sz�veget, ahogyan van: a n�pek el�kel�i azonosak �brah�m Isten�nek n�p�vel; szervesen a v�lasztott n�phez tartoznak. Nem ellens�gek t�bb�, mint pl. a honfoglal�s idej�n, hanem �k is �gy tisztelik az Urat, mint a v�lasztott n�p tagjai. „Isten�i a f�ld pajzsai” – olvassuk a vers m�sodik fel�ben. Az uralkod�k ui. pajzsk�nt oltalmazz�k n�p�ket. Zsolt 84:10; 89:19 szerint maga az �r a v�lasztott n�p pajzsa.

Ez a zsolt�r haszn�lja ugyan a m�tosz formanyelv�t, de messze maga m�g�tt hagyja a m�toszokat. Az ellens�ges tengeri sz�rny helyett ellens�ges n�pekr�l besz�l, akiket az �r a honfoglal�s alkalm�val al�vetett n�p�nek. A „n�pek” v�g�l elismerik az �r kir�lyi uralm�t. A zsolt�r itt az �brah�mnak sz�l� �ld�s megval�sul�s�r�l besz�l. Ez az �ld�s a n�pekre is kiterjed: „�ltalad nyer �ld�st a f�ld minden nemzets�ge” (Gen 12:3).

Zsolt. XLVIII. ZSOLT�R

Ezt a zsolt�rt a Sion-�nekek k�z�tt tartjuk sz�mon. Ilyenek m�g: Zsolt 46; 76; 84; 87; 122; 132. M�faj tekintet�ben himnusz. Helytelen lenne azonban Sion-himnusznak nevezni, mert els�sorban nem Siont, hanem mag�t Istent magasztalja. Izr�el el�tti jeruzs�lemi trad�ci�k t�kr�z�dnek benne; de itt m�r nem ellens�ges k�osz-hatalmakkal tal�lkozunk, hanem kir�lyokkal, t�rt�nelmi hatalmakkal (5–9. vers). A zsolt�r v�ge zar�ndok�nekre eml�keztet; itt �nnepi processzi�r�l van sz�. A templom m�g �ll; szereztet�si id�nek a kir�lyok kor�t tartjuk.

Zsolt. 48,1. vers. - Ld. a bevezet�s 1., 4a., 2. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 48,2–4. vers.

M�r a 2. vers kimondja, hogy az �r „dics�rend�”, dics�retre m�lt�. Dics�ret�nek helye Sion, az � szent hegye (Zsolt 2:6; 15:1; 43:3; 87:1). B�r a Sion-hegy csak 743 m magas, a 3. vers szerint m�gis „sz�p magass�g�”, s�t ez „a C�f�n cs�csa”. Sion sz�ps�g�r�l Zsolt 50:2; JSir 2:15 is besz�l. A C�f�n-hegy a k�na�ni mitol�gia szerint a f�ldet k�r�lvev� �ce�nb�l emelkedik ki. Ez Baal sz�khelye �s az istenek gy�lekez�helye (v�. m�g �zs 14:13). Az �r hegye azonban „magasabb” a t�bbi isten hegyein�l (Zsolt 68:16k.; �zs 2:2). Az �r kez�ben van a vil�guralom, nem Baal kez�ben! Az �r „nagy kir�ly” (Zsolt 47:3; 95:3; Mt 5:35). Ez tkp. az assz�r kir�lyok c�me volt (2Kir 18:19.28; H�s 5:13), itt az �r univerz�lis uralm�t fejezi ki. Az �r oltalmazza v�ros�t �s n�p�t (Zsolt 46:6.8.12).

Zsolt. 48,5–9. vers.

Nem lehet ezeket a verseket Izr�el t�rt�nelm�nek valamelyik esem�ny�vel azonos�tani. Hiszen pl. Kr. e. 701-ben csak Assz�ria t�madt Jeruzs�lemre, nem pedig a f�ld (�sszes) kir�lya �s n�pe. Itt �si jeruzs�lemi trad�ci�k sz�lalnak meg. Ezek szerint hatalmas ellens�g t�mad Jeruzs�lemre (Zsolt 2:1–3; 46:7; 76:7k.), de nem ker�l sor harcra, mert mihelyt az Urat megl�tj�k (Zsolt 77:17), r�m�letbe esnek (1S�m 7:10; 14:15; �zs 8:9; 17:14) �s megfutamodnak. A vesztes sereg szenved�s�t a sz�l� n� gy�trelmeihez hasonl�tja a 7. vers (v�. �zs 13:8; 21:3). A k�vetkez� vers az �kor legnagyobb haj�ir�l, az �n. Tars�s-haj�kr�l sz�l, melyeket �ssze tud t�rni a f�lelmes erej� keleti sz�l (J�b 27:21; �zs 27:8; Ez 27:26). Err�l a gy�lekezet legfeljebb hallom�sb�l �rtes�lt; ezt Jeruzs�lemb�l nem lehet l�tni. Mit „l�ttak” teh�t Isten v�ros�ban? A szabad�t� Istent, Akivel a kultuszban lehet tal�lkozni (Zsolt 68:25; 69:33; v�. Zsolt 107:24). A gy�lekezet hittel elfogadta azt, hogy Isten megtart� ereje munk�lkodik az � v�ros�ban.

Zsolt. 48,10–12. vers.

Az istentisztelethez az elm�lked�s is hozz�tartozott. Az eg�sz vil�g Ura a sz�vek Ura is. � kelt riadalmat ellens�gei sz�v�ben (5–6. vers) – �s � kelt �h�tatot gy�lekezete sz�v�ben. � vez�rli h�vei gondolatait, hogy meg�rts�k �s elfogadj�k az � szeretet�t, �s eljussanak az � dics�ret�re. Isten neve dics�ret�nek a „f�ld v�g�ig” zengenie kell, hiszen Isten az eg�sz f�ld kir�lya, nagy kir�ly (3. vers). „Jobbja igazs�ggal van tele”: a sok ellens�g legy�z�se arra szolg�l, hogy ut�na igazs�gos rend �s b�ke val�suljon meg a f�ld�n. Ennek �r�l Sion hegye �s J�da „le�nyai”, a J�d�ban lev� falvak �s azoknak lak�i (Num 21:25; J�zs 17:16).

Zsolt. 48,13–15. vers.

A messze f�ldr�l j�tt zar�ndokoknak sz�lnak ezek a versek. Az �nnepi istentisztelethez hozz�tartozott a k�rmenet, a processzi�. A gy�lekezet „bej�rta” a v�rost (a 14. vers m�sodik f�lsor�nak ezt a szav�t csak a sz�veg�sszef�gg�s alapj�n tudjuk leford�tani; �rtelme tal�n „megszeml�l, szem�gyre vesz”). A szeml�nek az volt a c�lja, hogy hazat�rve besz�molhassanak azoknak, akik nem tudtak r�szt venni az �nnepen (Zsolt 102:19). Az exodus-trad�ci� tov�bbad�s�r�l ism�telten olvasunk (Ex 12:28k.; 13:14; Deut 6:20kk.; Zsolt 78:3kk.). A 48. zsolt�r v�g�n a Sion-trad�ci� tov�bbad�s�nak parancsa �ll. A Baalt legy�z� �rr�l tesz hitvall�st a zsolt�r utols� verse is: Ez a mi Isten�nk mind�r�kre! A vers utols� szav�t neh�z leford�tani. Legval�sz�n�bb a LXX �rtelmez�se: � vez�rel benn�nket �r�kk�.

Zsolt. XLIX. ZSOLT�R

A Zsolt 49 m�faj tekintet�ben a b�lcsess�girodalomhoz tartozik. Ez m�r a zsolt�r bevezet�s�b�l kider�l: a zsolt�r�r� „b�lcs dolgokat…, sz�v�nek �rtelmes gondolatait… p�ld�zatot… a rejt�ly megfejt�s�t” k�n�lja olvas�inak. A „rejt�ly” sz�t a LXX a „probl�ma” sz�val ford�tja le. A „probl�ma” az igazak �s a b�n�s�k sorsa. B�r a zsolt�r sz�vege sok helyen romlott, mondanival�ja j�l �rthet�. Tartalma a Zsolt 37 �s 73-ral rokon; s�t J�b k�nyv�nek f� r�sze �s a Pr�dik�tor k�nyve is foglalkozik hasonl� k�rd�sekkel. Szereztet�si id� a fogs�g ut�ni kor.

Zsolt. 49,1. vers. - Ld. a bevezet�s 5., 4a., 2. �s 7. pontja alatt. - Zsolt. 49,2–5. vers.

A 2. vers a hallgat�k figyelm�t felh�v� �n. tan�t�st kezd� formula (Deut 32:1; J�b 33:1–7; 34:2–4; �zs 28:23). A tan�t�s az eg�sz vil�ghoz sz�l. A 3. versben az „ember fiai” kifejez�s az alacsony sz�rmaz�s�akat, a „f�rfi fiai” kifejez�s az el�kel�ket jelenti. A b�lcs tan�t� azzal az �ntudattal sz�l, hogy Istent�l kapta b�lcsess�g�t, inspir�ci� alapj�n besz�l: el�sz�r „odahajtja f�l�t”, Istenre figyel, �s csak azut�n tudja a rejt�lyeket „megnyitni”, a probl�m�k nyitj�t megtal�lni, azokat megfejteni. A zenek�s�ret r�gi id�kben a pr�f�tai ihlet el�id�z�s�t seg�tette (1S�m 10:5; 2Kir 3:15).

Zsolt. 49,6–13. vers.

A zsolt�r f� r�sze a panasz�nekek jellegzetes „mi�rt” k�rd�s�vel kezd�dik. Az igaz embernek f�lnie kellene, mert „csal�rdak b�ne” veszi k�r�l (ld. Jer 17:9). Ezek az emberek a vagyonukban b�znak, nem Istenben. Pedig (�gy olvasand� a 8. vers els� szava „fitestv�r” helyett) az ember semmik�ppen nem v�lthatja meg mag�t (tolerat�v �rtelm� nifal). A gazdag a f�ld�n sok mindent elint�zhet p�nzzel; a nagyobb b�ntet�st�l megszabadulhat (Ex 21:29k.; Num 35:31; J�b 36:18; P�ld 6:35; 13:8). Istenn�l azonban „dr�ga az �let v�lts�ga”. A leggazdagabb ember sem tud v�lts�got adni, „hogy tov�bb �ljen �r�kre, �s ne l�ssa meg a s�rg�dr�t” (10. vers). B�lcs �s „bolond”, azaz Istent komolyan nem vev� ember egyar�nt meg fog halni (11. vers). A 12. vers szerint b�r az ut�dok f�ldeket fognak elnevezni r�luk (mint a kir�lyokr�l, 2S�m 5:9; 12:28k.), k�nytelenek m�sokra hagyni vagyonukat (11. vers, Zsolt 39:7). A 13. vers refr�n, mely ism�tl�dik a 21. versben. A k�l�nbs�g csak az, hogy a 13. versben az „�jszak�zik” (j�lin) ige �ll, amit szabadon „marad”-nak ford�tanak: „az ember vagyon �ltal nem marad meg”; a 21. versben pedig a „meg�rt, bel�t” (j�bin) ige: „ez ember a vagyon �ltal nem l�tja be, (hogy) az �llatokhoz hasonl�t, (amelyek) kim�lnak”. A LXX a 13. verset is �gy ford�totta. – A Pr�dik�tor k�nyve is hasonl� gondolatokkal foglalkozik: meg kell halnia mind a b�lcsnek, mind a bolondnak �ppen�gy, mint az �llatoknak (Pr�d 2:16; 3:18–22). A gazdag nem viszi mag�val vagyon�t, amikor meghal (Pr�d 5:14). Ld. m�g J�zusnak a bolond gazdagr�l sz�l� tan�t�s�t (Lk 12:16kk.).

Zsolt. 49,14–21. vers.

A vagyonban val� bizakod�s hamis bizakod�s (J�b 31:24). A 14. vers „gy�ny�rk�dnek” szav�t egyes g�r�g ford�t�sok a „futnak” sz�val adj�k vissza: „ez az �sv�ny�k azoknak, akik az � sz�juk ut�n futnak”. M�s felfog�s szerint: „akik a saj�t sz�jukban (= besz�d�kben) gy�ny�rk�dnek”. A k�vetkez� vers val�sz�n� ford�t�sa: „Mint juhok roskadnak a holtak haz�j�ba; a hal�l p�sztorolja �ket” stb. A hal�l itt mint megszem�lyes�tett hatalom �ll el�tt�nk, mint Istennek, n�pe h� p�sztor�nak ellent�te. Nyilv�nval�, hogy a hal�l m�s c�l fel� vezeti „juhait”, mint Isten! Az � „alakjuk elt�nik a holtak haz�j�ban” (az „alakjuk” sz� helyett a LXX „seg�ts�g�ket” mond), �s „reggelre a becs�letesek fognak uralkodni”. A reggel az Istent�l j�v� seg�ts�g ideje (Zsolt 5:4; ld. m�g Ex 16:7; 2Kir 3:20; Zsolt 46:6; 101:8; 130:6). A zsolt�r m�r ebben a versben is rem�nys�get sug�roz, �r�m�zenetet hirdet. M�g ink�bb �gy van ez a 16. versben. Egyesek �gy �rtik ezt a verset, hogy csak m�l� f�ldi veszedelemb�l v�r a zsolt�r�r� szabadul�st. Azonban a vers els� fele („Isten megv�ltja lelkemet”) a 8. vers �ltal�nos igazs�g�val �ll sz�ges ellent�tben, mely szerint az ember semmik�ppen sem tudja megv�ltani mag�t. Csak Isten k�pes megv�ltani az embert! A vers m�sodik fele pedig az �r �ltal val� „elragadtat�s” terminus technicusa. A zsolt�r�r� abban rem�nykedik, hogy �n�khoz �s Ill�shez hasonl�an �t is mag�hoz fogja venni az �r (Gen 5:24; 2Kir 2:9k.). Ez is ahhoz a szem�lyes kijelent�shez tartozik, amelyr�l az 5. versben van sz�. Ez itt nem az �ltal�nos felt�mad�sr�l sz�l� tan�t�s, hanem szem�lyhez sz�l� kijelent�s, mint pl. Lk 2:26. A zsolt�r�r� szil�rdan hisz abban, hogy Istennel val� kapcsolat�t a hal�l sem szak�thatja meg (R�m 8:35–39).

A 17. versben ugyanazt mondja el a zsolt�r�r�, amit a 6. versben mondott. Most azonban nem az egy�ni panasz�nek st�lus�ban sz�l, hanem b�lcs tan�t�mesterk�nt, aki v�laszt ad a probl�m�ra. „Ne f�lj, ha meggazdagodik valaki”, hiszen semmit sem vihet mag�val a s�rba. A 19. vers megenged� �rtelm�; a vers m�sodik fele tal�n azt a mondatot tartalmazza, amit a gazdag a saj�t lelk�nek mond (v�. Lk 12:19): „B�r �let�ben �gy �ldja lelk�t: Dics�rnek t�ged, mert j�l csin�ltad!” (A LXX itt passivumot ford�tott: „�ldatik”; a vers v�g�t j�l fejezi ki az �j rk. ford�t�s: „mert j�l gazd�lkodt�l”). A gazdag teh�t meg van el�gedve mag�val. M�gis oda ker�l, ahova �seinek nemzed�ke, ahol soha t�bb� nem l�t vil�goss�got: a hal�lba (J�b 3:16; Zsolt 88:13). A zsolt�r v�g�n ism�t felcsend�l a refr�n, mely nemcsak a gazdags�gban val� bizakod�st �t�li el, hanem az ember �rtelm�t is kev�snek tartja az igazi b�lcsess�g el�r�s�re: „az ember ezt gazdags�g �ltal nem �rti meg” (v�. J�b 28:28; 1Kor 2:6–16).