J�b. XVI. R�SZ

Amint a bar�tok is �j poz�ci�t foglalnak el J�bbal szemben a m�sodik vitamenetben, �gy J�b is m�s helyzetben van. Hi�ba h�vta ki Istent (13:22), hogy tiszt�zza mag�t el�tte, v�lasz nem j�tt. M�g elhagyatottabbnak �rzi mag�t �s m�g nagyobb er�vel lesz �rr� rajta az az �rz�s, hogy Isten ellens�gk�nt �ld�zi. Bar�tait nem siker�lt meggy�znie, s�t azok �ppen besz�dei alapj�n l�tj�k bizony�tottnak eredeti �ll�spontjukat. Istenben csal�dott, az emberek elhagyt�k. Minden�t�l megfosztva, a j�v� rem�nys�g�t feladva nem marad m�s sz�m�ra, mint �rtatlans�g�nak �ntudata, s�t az ann�l er�sebb lesz benne, min�l jobban szenved. V�g�l �ppen ez az �rz�s az, ami az Istenhez k�ti. Nem tudja elhinni, hogy Isten �r�kre f�lreismerte volna. A bar�tokt�l irgalmatlanul cserben hagyva Istenbe kapaszkodik, akinek egyszer m�gis csak el kell ismernie az � tisztas�g�t. A jelen nyomor�s�g�t okoz� Istent�l �gy fordul a j�v� Isten�hez, �gy is mondhatn�nk, hogy a tapasztalt Istent�l a hitt Istenhez. J�b teh�t nem hagyja el Istent, nem v�lik hitehagy�v�. Ez a hitbeli tusakod�s jut fordul�ponthoz ebben a besz�dben.

A bar�tok elleni v�dekez�s a besz�d elej�n �s v�g�n szerepel. A besz�d magva a jelenb�l a j�v�be val� �tlend�l�s s annak a rem�nynek a kifejez�se, hogyha a f�ldi boldogs�gnak v�ge is van, Isten egyszer majd tan�skodni fog mellette.

J�b. 16,1–6. A megszomor�t� vigasztal�k.

J�b indulatosan utas�tja vissza a vigasztal�snak sz�nt, de csak ingerelni tud� besz�det. A szenved� helyzet�nek legcsek�lyebb meg�rt�se n�lk�l, el�kel� t�rgyilagoss�ggal hideg �s sz�p szavakat ism�telgetnek az unalomig. „Voln�tok csak ti az �n helyemben, �n is tudn�k sz�p szavakat fonogatni s azok bizony�ra t�bb vigaszt tartalmazn�nak sz�motokra!”

3: A vers retorikai k�rd�s. Jelent�se: Az Elif�z�ihoz hasonl� �res fr�zisokat v�g n�lk�l lehet szapor�tani, m�g csak er�lk�dni sem kell hozz�. Az ellenf�l csendes tiltakoz�s�ra azt k�rdezi: avagy besz�demben tal�lt�l-e okot arra, hogy �gy v�laszolj? 5: J�b ironikusan bar�tainak nyelv�t haszn�lja. �k azt v�lik: a szenved� b�neinek megvall�sa �s az isteni feny�t�s elfogad�sa �ltal megford�thatja sors�t. Er�s�thetn�lek v�. 4:3 skv. Bar�tai meg voltak gy�z�dve, hogy k�m�letesen besz�ltek J�b b�neir�l 11:5. J�b azt mondja: �gy szeretn�lek �n is titeket felvid�tani, s k�zben azt k�pzelni, hogy k�m�letes vagyok hozz�tok. – 6: �tvezet� gondolat. Mivel a bar�tok besz�dei �ress�g�kn�l �s hat�stalans�gukn�l fogva c�ltalanok, �gy J�b sz�m�ra is �rtelmetlen a besz�d, mert a f�jdalom besz�d �ltal nem csillap�that�. Mindazon�ltal nagy f�jdalma egyben k�nyszer�ti is a sz�l�sra.

J�b. 16,7–17. Istent�l megb�lyegezve, emberekt�l elhagyatva.

B�r nem v�rhat enyh�l�st a besz�dt�l, k�nytelen kimondani, hogy Isten a sok egy�b szenved�s mell� azzal is s�jtotta, hogy elidegen�tette t�le az �v�it, ellene ford�totta az embereket. Szenved�se miatt ugyanis mindenki b�n�snek tartja. Mivel Isten �ld�zi �t haragj�ban, az emberek is d�h�s g�nyol�d�ssal esnek neki. V�dtelen�l ki van szolg�ltatva a legrosszabbnak. Majd az emberekt�l ism�t visszafordul �nmag�nak szeml�l�s�re, �les k�pekkel �br�zolja Isten kegyetlen m�dszereit: hogyan lepte meg csendes boldogs�g�ban, hogyan z�zott mindent sz�jjel, hogyan tette hal�los fegyvereinek c�lt�bl�j�v�, mint valami ostromlott v�rfalon hogyan t�r rajta r�st r�s ut�n �s hogyan v�ltoztatta �t minden emberi m�lt�s�gt�l megfosztott gy�szos alakk�. – 7–8: Az �rtelem �s az �sszhang vil�goss� lesznek, ha figyelembe vesz�nk egy sz�j�t�kot, amelyet az eredeti sz�vegben az c�d�h (gy�lekezet) �s az c�d (tan�) szavak k�peznek. J�b gy�lekezete, azaz csal�di k�z�ss�ge megrend�lt az Istent�l j�v� s�lyos csap�sok l�tt�n v�. 6:21 �gy, hogy �k sem mernek t�bb� az � igaz volt�ban hinni, hiszen m�g �szt�v�rs�ge, azaz lass� sorvad�sa is ellene vall� tan�, v�. Zsolt 109:24. A k�vetkez�kben azt panaszolja, hogy bar�tai is ellens�g m�dj�ra k�m�letlen�l j�rnak el vele szemben. – 9: Haragja �ld�z engem. �ld�z h�ber�l sz�tam rokons�gban van a sz�t�n sz�val. Mintha azt akarn� kifejezni, hogy J�b sejteni kezdi szenved�seinek h�tter�t v�. 1:9–10; 2:6. – 10: felt�tott�k ellenem sz�jukat v�. Zsolt 22:8.14. – 13: A szenved�sek, amelyekkel Isten J�bot megl�togatta, olyanok, mint a ny�ll�v�sek a ves�be, �s az ep�be, k�l�n�sen f�jdalmasok �s gy�gy�thatatlanok. – 14: J�b Isten t�mad�saival szemben elveszettnek �rzi mag�t, mint a v�ros, amelynek falain k�t oldalt t�rnek r�st az ostroml�k. – 15: A szarvat a porba f�rni a hatalom �s a tekint�ly elveszt�s�t jelenti. A szarv a bibliai k�phaszn�latban a hatalom �s a tekint�ly jel�l�je v�. 1S�m 2:10; Zsolt 89:18.25 etc. – 17: J�b im�ds�ga tiszta, mert kezeit �gy tudja felemelni Istenhez, hogy azokhoz nem tapad er�szak �s jogtalans�g v�. �zs 1:15.

J�b. 16,18–23. Van Isten az �gben!

J�b a k�ny�rg�s �s a rem�nys�g karjaival kapaszkodik bele Istenbe, aki tan�ja �s v�delmez�je �rtatlans�g�nak. A t�le elfordult emberek g�nyol�d�s�val szemben kezd Istenhez fordulni, akiben egyre ink�bb ism�t felismeri egyetlen bar�tj�t. A besz�d gomolyg� ellentmond�sokt�l fesz�l, de ez a bels� fesz�lts�g j�l kifejezi J�b tusakod�s�t, amellyel �rtatlans�g�nak �r�k f�lreismer�se ellen k�zd. Istent esdekelve k�ri, hogy v�llaljon �rte saj�t mag�n�l kezess�get, m�g majd egyszer kider�l �s elismer�st nyer �rtatlans�ga. Igaz ugyan, hogy az emberek sz�m�ra g�ny �s megvet�s t�rgya lett, a kegyesek sz�rny�lk�dnek rajta, de �t ez nem t�ntor�tja meg. Az igaz�n kegyes ember az ilyen tapasztalatok s�lya alatt csak m�g jobban ragaszkodik Isten�hez �s a maga �tj�hoz.

18: A f�ld nem issza be az �rtatlanul kiontott v�rt v�. Gen 4:10. A f�ld-beitta v�r nem tal�lhat mag�nak megbosszul�t. Ha az �rtatlanul kiontott v�rt f�lddel betakart�k, vagyis a gyilkos a nyomokat elt�ntette, a v�r t�bb� nem tudott bossz��rt ki�ltani. J�b az er�szak �ldozat�nak tekinti mag�t �s felsz�l�tja a f�ldet, hogy v�r�t be ne igya s �gy a v�r ki�lt�sa az igazs�g ut�n el ne n�muljon. – 19–21: J�b meg van gy�z�dve k�zeli hal�l�r�l s m�r mindennel lesz�molt. Az �let m�r nem sokat jelent neki, m�r csak igazs�g�t szeretn� biztos�tani �s �rtatlans�g�t elismertetni. Mivel ezt bar�tait�l t�bb� nem rem�lheti, Istenhez fordul, aki jelenleg ugyan ellens�gesen viselkedik vele szemben, de J�b az�rt sz�ve m�ly�n �rzi, hogy Isten is meg van gy�z�dve �rtatlans�g�r�l. Ugyanaz az Isten, aki a bajokat r�hozta, a tan�ja �s bizonys�ga a magass�gban. Elj�n az id�, mikor Istennel rendbe fog j�nni a viszonya �s az Istennel val� kapcsolata tiszt�z�d�sa ut�n az emberek el�tt is tiszt�zni fogja mag�t. Ez�rt n�z fel Istenhez s�r� szemmel. – 22: Az igazs�gos d�nt�s �gy�ben Istenhez int�zett fellebbez�s s�rg�ss�g�t az az utal�s indokolja, hogy J�b nemsok�ra elindul azon az �ton, ahonnan nincs visszat�r�s.

J�b. XVII. R�SZ - J�b. 17,1–8. �jabb fellebbez�s Istenhez.

1: Lelkem meghanyatlott sz�szerint lelkem ag�ni�ban vonaglik, J�b jelenlegi vigasztalan �llapot�ra vonatkozik. Napjaim elfogynak, jobb ford�t�s: kialv�ban vannak. V�r r�m a s�r sz�szerint: csak a s�rok az eny�mek, ti. amelyben gyermekei �s rem�nys�gei nyugosznak. Esetleges ellenvet�sekkel szemben helyzet�nek vigasztalan le�r�s�t magyar�zza: maradt-e egy�b a sz�m�ra bar�tainak cs�fol�d�sain �s ellentmond�sain k�v�l? – 2–3: J�b �gy �rzi mag�t az �ltal�nos megvet�s k�zepette, mint az ad�s az ad�sok b�rt�n�ben. K�ri Istent, hogy v�ltsa ki �t onnan, v�llaljon kezess�get �rte. Meghat�rozott kezess�gr�l, z�logr�l nincs sz�. A kezess�gv�llal�s bar�tainak lenne k�teless�ge, ugyanis bel�t�s h�j�n elmarasztalj�k �t. A vers k�pei a mag�njogb�l vannak v�ve. Ha valaki kezess�get v�llalt egy ember�rt, azt a z�log let�tbe helyez�s�n k�v�l �nnep�lyes k�zfog�ssal er�s�tette meg. Itt term�szetesen nem egy �sszegnek kifizet�s�r�l, hanem J�b �rtatlans�g�nak elismer�s�r�l van sz�. – 4: Val�sz�n�leg k�zmond�s. Az �rtelem az eredeti sz�vegben szerepl� h�l�q �s jaggid szavak ford�t�s�t�l f�gg. h�laq a. m. sz�tosztani. Ha rossz �rtelemben vessz�k, fosztogat�kra lehet gondolni, akiknek valaki el�rulja (jaggid), hogy vagyonos bar�tja hol tartja kincseit. Ebben az �rtelmez�sben a bar�tok �rul�s�r�l van sz�. A m�sik lehets�ges magyar�zat: valaki javak kioszt�s�ra h�v bar�tokat s k�zben saj�t fiait n�lk�l�zni hagyja, azaz bar�tai el�tt nagyzol, mik�zben saj�t h�z�ban a legnagyobb szeg�nys�g uralkodik. Bar�tai b�lcsess�g�ket fitogtatj�k, de val�j�ban lelki nincstelenek. – 6: Test�t a betegs�g �gy elsorvasztja, hogy csak �rny�ka �nmag�nak. – 7–8: Az �rtatlan ember szenved�sei elsz�rnyesztik az igazakat s keser�s�get t�masztanak benn�k a gonosz ellen, aki ilyesmit�l meg van k�m�lve. J�b azonban visszautas�tja a k�s�rt�st, amelyet az ilyen megkesered�s sz�m�ra jelenthetne, ti. hogy keser�s�g�ben az igazak �tj�r�l let�rjen. �ppen az ilyen helyzetben kell megmutatni a maga �llhatatoss�g�t. Ezzel v�laszol a 15:4-ben hangoztatott szemreh�ny�sra, hogy � megrontja az istenf�lelem fundamentumait. Ez a felfog�s jobban beleillik az �sszef�gg�sbe, mint az igazak �s tiszt�k kifejez�seknek J�b bar�taira val� vonatkoztat�sa.

J�b. 17,9–15. Sz�ttoszlott ill�zi�k.

J�b abban a tudatban, hogy helyesen, az istenf�lelemmel �sszhangban v�laszolt, azt a kih�v� megjegyz�st veti oda bar�tainak, nincs k�zt�k b�lcs �s hogy az �v�hez hasonl� emberi sors sz�m�ra nincs semmi mondanival�juk. Egyben ism�t elutas�tja eddigi �s ezut�ni biztat�saikat, mert m�g mindig azzal trakt�lj�k, hogy sorsa jobbra fordul, mihelyt b�nvall�st tesz. Neki m�r nincs rem�lni val�ja, m�r a s�r gondolat�val is megbar�tkozott, hiszen sz�rny� betegs�ge miatt abban m�r f�lig-meddig benne is van. Noha ebben a besz�dben emelkedett gondolatokig k�zd�tte fel mag�t, �jra csak a hal�l szomor� gondolata vesz er�t rajta. – 11: Kik? A bar�tokra kell gondolni, akik azzal �ltatj�k, hogy �jszak�ja hamarosan nappall� fog v�ltozni, mintha „a vil�goss�g k�zelebb lenne, mint a s�t�ts�g”. De J�b nem t�pl�l ill�zi�kat. – 15b: rem�nys�gem helyett a LXX alapj�n t�b�ti, azaz boldogs�gom olvasand�.

J�b. XVIII. R�SZ

Sem J�b �szinte vallom�sa, sem �szinte Istenre hivatkoz�sa �s hozz� menek�l�se nem k�pes a bar�tokat �thangolni. Makacsul megmaradnak eddigi v�lem�ny�k mellett, s�t a „vigasztal�s” sz�nd�k�r�l is letesznek, a fedd�st pedig �les�tik. J�b magatart�s�ban egy d�h�ng� �r�lt kit�r�s�t l�tj�k, aki az eg�sz vil�grendet szeretn� felforgatni csak az�rt, hogy igaz�t bebizony�tsa. Bild�d nem tud �jat mondani, csup�n megism�tli azt a terroriz�l� besz�det, amellyel Elif�z akart hatni J�bra. Csak annyi az �j benne, hogy a gonoszok pusztul�s�t J�b sors�nak mozzanataival rajzolja meg.

J�b. 18,1–4. Rendreutas�t�s J�b c�m�re.

El�g a c�ltalan besz�db�l, am�g nincs meg�rt�s lobog� felh�borod�ssal utas�tja vissza a bolonds�g v�dj�t egy �r�lt r�sz�r�l, aki haragj�ban �nmag�t marcangolja �s az eg�sz vil�got fel akarja bor�tani. 2: Bild�d t�bb szem�lyt sz�l�t meg, nemcsak egyed�l J�bot. Tal�n a J�bhoz hasonl�an gondolkoz�kra gondol? A LXX-ban a felsz�l�t�s egyessz�mban van.

A besz�dnek v�get vetni. A h�ber sz�vegben egy arab eredet� sz� q�n�c van, amelynek jelent�se: vad�szni. Meddig vad�sztok szavakra, hogy ti. valami �jat tudjatok mondani. �gy is fel lehet fogni, hogy J�b �jra meg �jra kib�jik �rveik al�l s ez�rt kil�t�stalan a vele val� vitatkoz�s, nem �rdemes szavakra vad�szni meggy�z�se c�lj�b�l v�. 15:3. – 3: tiszt�talanok; a h�berben a t�m�h ige passz�vuma �ll, a. m. but�nak, ostob�nak tartani, vagyis olyannak, aki az istenf�lelem b�lcsess�g�b�l semmit sem k�pes meg�rteni. Bild�d d�he J�b becsm�rl� megjegyz�sei ellen ir�nyul v�. 16:3–5; 17:3 skv. – 4: Ami rajtad t�rt�nik, nem egy�b igazs�gos �t�letn�l, de az�rt a f�ldet nem kell siv�r pusztas�gnak tartani, ahonnan min�l hamarabb t�vozik az ember, ann�l jobb. A szikl�k m�g mindig �llnak s miattad nem esnek sz�t a vil�g ereszt�kei, nem lazulnak meg Isten igazs�gos b�ntet� rendelkez�sei a gonoszokkal szemben. J�b. 18,5–21. A b�n�sre elker�lhetetlen megsemmis�l�s v�r.

D�h�ng� makacss�god ellen�re meg�ll Isten rendje: a gonoszok szerencs�je hirtelen er�szakos v�get �r. Le�rja, mik�ppen munk�lja Isten minden lehets�ges eszk�zzel ezt a buk�st, s hogy miben fog �llni ez a buk�s.

5–6: A 4b-ben feltett k�rd�sre itt maga Bild�d adja meg a v�laszt az 5. versben; s�t, a b�n�s�k b�nh�dnek! A vil�goss�g a t�zhellyel egy�tt a boldogs�g jelk�pe v�. 30:26. A s�toron k�v�l f�gg� l�mpa a biztons�g kifejez�je ma is a nom�d beduin �let�ben. A l�mpa �s a t�zhely kialv�sa teh�t a b�n�s boldogs�g�nak megsz�n�s�t jelenti. – 7: Magabiztos l�ptei megr�vid�lnek, mint a hirtelen s�t�tben maradt ember�, aki bizonytalanul �vakodva keresg�li az utat. – 7b: rontja meg �t helyett az eredeti sz�k�p csek�ly megv�ltoztat�s�val botlatja el �t �rtelmet nyerj�k. – 8–10: A vad�szatb�l vett k�pek. Hat k�l�nb�z� sz�t haszn�l a csapda jel�l�s�re. – A 8. versben bonyol�dik helyett a h�b. sullah igealak jelent�se veend�, a. m. vettetik, hajszoltatik. Saj�t f�lelmei hajszolj�k bele a veszedelembe. – 12–14: H�rom fokozatban rajzolja meg a boldogs�g elveszt�s�t: Elveszti �leterej�t, test�t felem�szti a betegs�g, v�g�l elragadja a hal�l. – 12a: sz�szerint �hezik az � ereje ti. a folyamatos betegs�g k�vetkezt�ben – 13 skv.: A lepr�t a hal�l els�sz�l�ttj�nek nevezt�k. A kifejez�s J�b betegs�g�nek lass�, de biztos puszt�t�s�ra utal. – 14: sz�szerint kit�petik ti. amiben b�zott: a hatalom. – 14b: A f�lelmek kir�lya nem az alvil�g uralkod�ja, mert ilyent az �T nem ismer, hanem maga az alvil�g, amely itt megszem�lyes�tve, mint a borzalmak borzalma jelenik meg. Folyamodik helyett az eredeti alapj�n odal�ptetik olvasand�. Mint ahogy az el�t�ltet a bit�fa al� k�nyszer�tik, aki minden l�p�s�vel k�zelebb ker�l a sz�rny� v�ghez. – 15: aki nem az �v� h. k�t lehet�s�get is aj�nlanak a magyar�z�k: Beliacal lakik s�tor�ban. A m�sik: a lilit lakik s�tor�ban. Egy gonosz �jszakai d�mon neve volt ez. Ezt a v�ltozatot aj�nlja az igei �ll�tm�ny n�nem� alakja is, mert a d�mont n�nem� l�nynek k�pzelt�k. – 20: A vers helyes ford�t�sa: Az � napj�n elsz�rnyednek a nyugatiak �s iszonyat fogja el a keletieket. Vagyis az eg�sz f�ldkereks�g elborzad a gonosz sors�n. – 21: Bild�d azonban t�ved abban, hogy J�b nem ismeri, vagy nem ismeri el az Istent. �ppen az Istennel val� hadakoz�sa bizony�tja az ellenkez�j�t. Az els� menetben a rem�nys�g hirdet�s�vel fejezik be a bar�tok besz�deiket, a m�sodikban az �t�let le�r�s�val.

J�b. XIX. R�SZ

Bild�d csak ism�telgette �s fokozta Elif�z s�rt� gondolatait �s ez�ltal J�bot m�g jobban belehajszolta eddigi lelki�llapot�ba, amelynek sz�rny�s�ges volt�t � maga is egyre m�lyebben �rzi. Ugyanakkor �rtatlans�g�hoz m�g jobban ragaszkodik �s ezen az alapon m�g nagyobb izgalommal fordul Isten fel�. M�r nemcsak k�ny�r�g, hanem a bizonyoss�gnak olyan magaslat�ra emelkedik, hogy hal�la ut�n meg fogja l�tni megv�lt�j�t. Min�l jobban er�s�dik benne a bar�tait�l val� �ld�z�tts�g �rz�se, ann�l jobban n�vekszik bizalma Isten ir�nt. El�z� besz�d�nek cs�cspontja az a gondolat volt, hogy a kegyes ember a szenved�s �ltal csak ann�l szil�rdabb� v�lik a maga �tj�ban. Itt heves tusakod�sainak gy�m�lcsek�ppen az a rem�nyked�s �rlel�dik meg benne, hogy a f�ldi �letben megoldhatatlan ellent�tek a hal�l ut�ni megigazul�sban ki fognak egyenl�t�dni.

J�b. 19,1–6. Tiltakoz�s a megb�lyegz�s ellen.

J�b sz�r�l sz�ra �gy kezdi v�lasz�t, mint Bild�d: Quo usque tandem? Elh�r�tja a megb�lyegz� �ltal�noss�gokat �s megism�tli azt az �ll�t�s�t, hogy szenved�seinek oka az Isten.

2b: K�noztok engem helyett a h�ber d�ka ige piel alakja (a. m. �sszez�zni, sz�tmorzsolni) alapj�n z�ztok-t�rt�k ford�tand�. Bar�tai ugyanis mindig ugyanazokat a szavakat „kalap�lj�k”, szinte darabokra akarj�k t�rni szavaikkal. – 3: T�zszer. �ltal�nos�t� sz�m. Jelent�se: sz�mtalanszor, v�. Gen 31:7; Lev 26:26; Num 14:22. – 4: Itt nem, erk�lcsi vagy hitbeli t�velyg�snek beismer�s�r�l van sz�. „T�ved�sem velem van” (h�b. j�l�n) kifejez�ssel azt akarja mondani, hogy t�ved�sem csak az �n saj�t tudatomban van, m�s nem ismerheti, teh�t nektek nincs semmi k�zzelfoghat� okotok engem b�n�sk�nt megb�lyegezni. – 5: Velem szemben adj�tok a nagyot s gyal�zatomat ellenem sz�l� bizony�t�kul akarj�tok felhaszn�lni. – 6: Bevezet�je a k�vetkez� f�jdalmas szeml�l�d�snek, amelyben J�b m�g egyszer felpanaszolja sors�t. Fenntartom �ll�t�somat: igenis Isten b�nik velem jogtalanul, � ford�tja el igazs�gomat.

J�b. 19,7–20. Akit az Isten �ld�z, att�l az emberek elfordulnak.

Helyzet�nek szomor� sz�mbav�tel�t azzal kezdi, hogy Isten ford�totta el az � igazs�g�t. Panaszait �s �rtatlans�g�nak hangoztat�s�t semmibe v�ve szenved�sekkel ker�tette k�r�l. Megfosztotta becs�letes h�rnev�t�l, boldogs�g�t �s rem�nys�g�t kit�pte, �t lobog� haragj�ban a k�nok, r�m�t�sek �s szorongat�sok sereg�vel sz�net n�lk�l ostromolja. Mindezeknek k�vetkezm�nyek�ppen �rte �t a legf�jdalmasabb tapasztalat: bar�tainak, rokonainak, h�zn�p�nek �s feles�g�nek elidegened�se, elp�rtol�sa. Itt �ll elhagyatva, m�g a gyermekekt�l is g�nyolva, csontig lefogyva, egy �p porcik�ja sincs m�r.

A 6a vers felelet a 8:3 k�rd�s�re. Szenved�sei igenis azt bizony�tj�k, – hogy Isten elford�totta a jogot. A h�b. eivv�t jelent�se: ferd�n, helytelen�l kezelni valamit. – 6b: Isten �gy ker�tette be a bajok h�l�j�val, mint a vad�sz a vadat. Isten ellens�ges viselked�se ellen hi�ba ki�lt seg�ts�g�rt, nem j�n felelet. – 7–9: Meg nem �rdemelt sors�ban olyan emberhez hasonl�tja mag�t, akit megt�madtak �s most seg�ts�g�rt ki�lt, de hi�ba. J�b szenved�seinek itt k�vetkez� le�r�sa �l�nk �s v�ltozatos k�pek seg�ts�g�vel �ltal�nos�tva mutatja be egy szerencs�tlen �let�t, akire mindenf�le csap�s z�dult. A k�pek �rtelme: J�b helyzet�b�l nincs ki�t. – 9: Tisztess�gem h�b. k�b�d a. m. s�ly, azaz igaz volt�nak, tekint�ly�nek s�lya. A m�sik k�p – fejemnek koron�ja – szint�n ezt fejezi ki. Ett�l fosztotta meg Isten az�ltal, hogy szenved�sei miatt mindenki b�n�snek tartja. – 10: Megronta; a h�b. n�tac ige az �p�let lebont�s�nak terminus technicusa. Az ige jelen id�ben �ll, mert a lerombol�s folyamata m�g mindig tart v�. 16:14. A mondat m�sodik fele: �s t�nkrementem vagy �s mennem kell ford�t�si v�ltozatokkal adhat� vissza pontosabban. – 11: v�. 13:24. – 12: a 16:24-ben haszn�lt k�p teljes kifejt�se. Az utat felt�lteni itt azt jelenti, hogy s�ncot emelni. – 15: A h�z�ba befogadott idegen, �t a h�z gazd�j�t tartja idegennek, j�vev�nynek. – 16: R�gen csak intett rabszolg�j�nak, most az a mondott sz�t sem akarja meg�rteni, k�ny�rg�sre kell fognia a dolgot, ha valamit akar. – 17: k�ny�rg�sem helyett a h�ber h�nan ige rossz szag�nak lenni jelent�se alkalmasabb ford�t�st ad. – 17b: �gy�kom magzatai gyermekeire nem vonatkozhat (v�. 1:18), de helyette megfelel�bbet adni nagyon neh�z, mert az �sszef�gg�sbe sem testv�rei, sem unok�i nem f�rnek bele. – 18: M�g a kis gyermekek is kinevetik mikor esetlen�l fel akar t�p�szkodni. – 20: Leromlott testi �llapot�nak plasztikus �br�zol�sa. M�r csak a fogh�s �p, de betegs�g�nek utols� st�dium�ban erre is sor fog ker�lni.

J�b. 19,21–27. J�b az �l� megv�lt�ra apell�l.

Nyomor�s�g�r�l mondott szavai saj�t mag�t is ell�gy�tj�k �s ebben a hangulatban m�g egyszer r� tudja sz�nni mag�t, hogy k�ny�r�let�rt bar�taihoz forduljon, hogy bel�j�k kapaszkodhass�k, r�juk t�maszkodhass�k Istennel szemben, aki az � tulajdonk�ppeni �ld�z�je. A 6:28 �ta nem besz�lt �gy. F�jdalm�ban eljutott a v�gs� pontig, utols� k�s�rlet t�rt�nik r�sz�r�l.

21–22: A bar�tokhoz fordul�, t�l�k egy�tt�rz�st k�ny�rg� szavakban a szerz� emberi magatart�sa jut kifejez�sre, amelyet a visszafizet�si theologia k�pvisel�it�l elt�r�leg a szenved� ir�nt elfoglal. A szerz� k�teless�g�nek tartja a szenved�t szomor� sorsa alapj�n el nem �t�lni, s�t ink�bb megt�r�st �s egy�tt�rz�st tan�s�tani vele szemben v�. 6:14. – 22b: Bibliai nyelven ez a kifejez�s r�galmaz� bev�dol�st jelent v�. D�n 3:6; 6:25; illet�leg valakinek minden elk�pzelhet� rosszat okozni v�. Mik 3:3; Zsolt 27:2. – 23–24: Mivel bar�tait�l m�r semmit sem v�rhat el�sz�r a j�v� nemzed�khez fordul s ez�rt azt k�v�nja, hogy szavait b�rcsak �rn�k be egy k�nyvbe, vagy v�sn�k k�be, hogy az ut�kor d�nts�n �rtatlans�ga fel�l. De ki teljes�ten� ezt a k�v�ns�got? Senki! Ez a mag�ramaradotts�g d�nt� m�don ford�tja azt�n Isten fel�. Hite itt olyan magasra t�r fel, ami egyed�l�ll� a J�b k�nyv�ben, s�t az eg�sz �T-ban.

25–27: A hitrejutott ember �r�mteli izgalma lobog a nyelvezetben, a r�vid, szaggatottan is sokat mond� szavakban. – 25: De �n: va ’ani nem egyszer�en az el�z�k folytat�s�t jelenti, hanem �j �s magasabb gondolat bevezet�se, amelyet hi�baval� k�v�ns�g�val szembe�ll�t: �n meghalhatok, de megv�lt�m �l! A g�’�l sz� jelenti:

a) A legk�zelebbi f�rfi rokont, aki k�teles volt a kiontott v�r�rt bossz�t �llni 2S�m 14:11.

b) A legk�zelebbi f�rfi rokont, akinek joga volt mag�hoz v�ltani egy elhalt szem�ly birtok�t �s akinek k�teless�ge volt ut�dot t�masztani, ha rokona ut�dok n�lk�l halt meg Deut 25:5–10; Ruth 2:20; 3:9; 4:4 skv.; Lev 25:25; Num 5:8.

c) Az elnyomottak v�d�j�t P�ld 23:10–11 �s �ppen ez�rt

d) a legf�bb v�delmez�t, Istent.

A g�’al gy�k �s annak jelen idej� mell�kn�vi igeneve Istennel kapcsolatosan haszn�latos:

a) Izr�elnek az egyiptomi rabs�gb�l val� szabadul�s�nak t�rt�net�ben Ex 6:6; 15:13; Zsolt 72:2 etc; �s a fogs�gb�l val� szabadul�s t�rt�net�ben �zs 41:14; 43:1 etc.

b) Egyeseknek az elnyom�s al�l val� szabadul�s�val kapcsolatban Zsolt 119:154; P�ld 23:11; Jer 50:34: a gonoszt�l val� szabadul�s eset�ben Gen 48:16 �s a hal�lt�l val� szabadul�ssal kapcsolatban Zsolt 69:18; 72:14; 103:4; JSir 3:58; H�s 13:14.

E jelent�sek k�z�l melyikre gondolhatott J�b? Emberekre nem gondolhatott, hiszen fiai meghaltak, az emberek pedig elhagyt�k. J�b rem�nye az, hogy a g�’�l be fogja bizony�tani �rtatlans�g�t, megv�di becs�let�t, helyre�ll�tja h�rnev�t. A hajj jelz� az �T nyelvhaszn�latban esk�formul�kban Istennel kapcsolatos. Az ’ahar�n jelent�se: aki ut�nam is lenni fog �zs 40:6 vil�gosan Istenre vonatkozik. A j�q�m (meg�ll) a teof�ni�k m�kifejez�se. Az cal c�f�r (por felett) eschatologiai rem�nys�get fejez ki. Teh�t Isten az, aki meg�ll a s�r felett �s kez�be veszi J�b v�delm�t.

26: Nagyon nehezen ford�that� sz�veg, amely minden id�ben sz�mtalan tal�lgat�sra adott okot �s alkalmat. A K�roli ford�t�s �ppen olyan joggal elfogadhat�, mint b�rmely m�s kombin�ci�. Az c�r nem csup�n a b�rt jelenti a h�berben, hanem az eg�sz testi megjelen�st is. Teh�t: „miut�n b�r�met megr�gt�k” (amit a k�vetkez� p�rhuzamos gondolat is al�t�maszt: „testem n�lk�l”) kifejez�ssel J�b azt akarja mondani, hogy testi l�t�nek pusztul�sa ut�n Istent meg fogja l�tni. A 13:24 szerint Isten most elrejti orc�j�t el�le �s J�b panasz�t vonakodik tudom�sul venni. J�b rem�nys�ge az, hogy ha csak a f�ldi l�t ut�n is –, de v�g�l m�gis megjelenhet Isten sz�ne el�tt. – 27: Isten megl�t�s�val kapcsolatban k�t dolgot kell kiemelni. Azt a rem�nyt, hogy saj�t szemeivel fogja Istent megl�tni, J�b nem bar�taival ellent�tben hangs�lyozza, hanem az a jelenlegi neml�t� �llapot�val szemben. – Hogy � a kegyelmes Istent fogja megl�tni, aki nem lesz t�bb� idegen �s ellens�ges v�. 13:14. A ves�im megem�sztettek kifejez�s jel�lhet em�szt� v�gyat valami ut�n (Zsolt 84:3), mert a ves�k az �T-ban a v�gyaknak �s �rzelmeknek sz�khely�t jelentik v�. Jer 11:20; 17:10; Zsolt 7:10. A 25–27. mondanival�j�ban mindenk�ppen hitvall�st kell l�tnunk, melyet J�b bar�tainak visszafizet�si theol�gi�j�val szemben mondott. M�g ezek azt �ll�tj�k, hogy a sorsban az isteni igazs�goss�g val�sul meg, J�b tiszt�n l�tja a sors igazs�gtalans�g�t (az igaz ember szenved�s�ben �s a gonoszok szerencs�j�ben) �s a vil�g jelenlegi foly�s�ban nem is v�r v�ltoz�st, de az�rt hit�t az Isten igazs�goss�g�ban nem adja fel, jobban mondva, azt egy nagy bels� lelki k�zdelemben visszanyeri. Afel�l, hogy Isten nem engedheti meg a gonoszok diadal�t, oly m�lys�gesen meg van gy�z�dve, hogy a vil�g elm�l�sa ut�n olyan isteni kinyilatkoztat�st v�r, amely a sors minden elnyomottj�nak szabadul�s�t fogja hozni. K�ts�gtelen, hogy az �r�k �letben val� hit fel� t�r utat azzal a kijelent�s�vel, hogy az isteni igazs�goss�g a szenved� ember sors�t v�g�l is meg fogja oldani. A hogyan k�rd�sre term�szetesen m�g f�tyol borul.

Noha J�b itt semmilyen m�don nem c�loz Krisztusra, ez a n�h�ny sor a hitnek olyan szil�rd �s �llhatatos erej�t mutatja, amely az eredeti k�ltem�ny h�t�rait messze t�lsz�rnyalja. A kereszty�n magyar�z�k ez�rt nem alaptalanul l�tt�k J�b szavaiban a kereszty�n megv�lt�s el�k�p�t.

28–29: Nehezen magyar�zhat� sz�veg. J�b �va inti bar�tait att�l, hogy �t tov�bbra is elmarasztalj�k, k�l�nben az a b�r�, aki �t igaznak fogja kijelenteni, �ket k�nytelen lesz el�t�lni. Mint hamis v�daskod�k, akik �t pelleng�rre �ll�tj�k, azt vetv�n szem�re, hogy a csap�sok gy�kere benne van, �ppen a visszafizet�si dogma �rtelm�ben fognak b�nh�dni.

J�b. XX. R�SZ

A h�rom bar�t k�z�s terv szerint t�mad �s ugyanazt mondja: a gonosz ember j�l meg�rdemelt pusztul�s�t hajtogatja �s ezzel akar J�bra hatni. Ezen a taktik�n nem v�ltoztat sem az, hogy J�b �szint�n felt�rta igaz�t, sem a k�r�s, sem annak a rem�nys�gnek megvall�sa, hogy hal�la ut�n megl�tja majd az Istent. C�f�r s�rt�d�tten. v�laszol a 19. r�sz elej�n mondott rendreutas�t�sra �s a fejezet v�g�n hangoztatott fenyeget�sre. Hossz� besz�dben m�g egyszer kisz�nezi a J�bra v�r� sz�rny� v�get. Besz�de: �jabb v�ltozatok a r�gi t�m�ra. J�b bizakod�s�val szemben hangoztatja a gonosz ujjong�s�nak r�vid volt�t, boldogs�g�nak nyomtalan elt�n�s�t �s az �gnek-f�ldnek egy�ttm�k�d�s�t az � megsemmis�t�s�ben. Le�r�s�nak �rdekess�ge, hogy a gonoszt olyan el�kel� �s gazdag embernek t�nteti fel, aki vagyon�t er�szakos �ton szerezte, de akinek ez a szerzem�ny hal�los m�regg� v�ltozott a sz�j�ban, s mindent megem�szt� t�zz� s�tor�ban. J�b b�neire c�lozgat �s a bar�toknak a harmadik vitamenetben elfoglalt �ll�spontj�t k�sz�ti el�. De m�r �szre lehet venni, hogy a bar�toknak �gye rosszul �ll, mert csak ez az egy harci eszk�z �ll rendelkez�s�kre.

J�b. 20,1–5. A gonoszok �r�me gy�szra fordul.

A rendreutas�t�st s�rt�d�tten elh�r�tja mag�r�l. Felelet�l azt a szerinte �r�k igazs�got v�gja oda J�bnak, hogy a gonoszok �r�me csak r�vid ideig tart s hirtelen v�get �r. Ism�telt c�lz�s J�b katasztr�f�j�nak v�ratlan volt�ra.

2–3: Bevezet�s�ben megmagyar�zza, hogy mi�rt ragadja meg a sz�t. Mindamellett helyett az�rt olvasand�. Izgatott bels� indulatok �s gondolatok k�nyszer�tik v�laszra, k�l�n�sen a 19:19 �s 19:29 �ll�t�saival kapcsolatban. – 3b: v�. 32:8.

J�b. 20,6–10. �gy elt�nnek, mintha nem is lettek volna.

Ak�rmilyen magasra emelkedik is a gonosz, mind�r�kre megsemmis�l dics�s�ge, szertefoszlik �s elt�nik � maga is. Vagyona m�sok� lesz s m�g ereje telj�ben sz�ll s�rba.

6: v�. Zsolt 36:6; 73:9. – 7: Durva k�p, amely j�l illik C�f�r durva egy�nis�g�hez, de kifejezi a gonosznak nemcsak teljes, de sz�gyenletes megsemmis�l�s�t is. – 9: az � helye jelenti a rangot, amelyet a gonosz eddig hordozott. – 10: kedv�ben j�rnak, ti., hogy azoknak bossz�j�t csillap�ts�k.

J�b. 20,11–16. Sz�j�ban m�g az �des m�z is keser�v� v�lik.

Mint ahogy a gyermek az �nyenc falatot �lvezettel sok�ig forgatja sz�j�ban, �gy szeretn� a gonosz is a jogtalanul szerzett javait min�l tov�bb megtartani �s �lvezni, de olyan az, hogy nem tudja megem�szteni, mert m�regg� v�lik gyomr�ban.

14: elv�ltozik, a h�ber n�hp�k igealak j�l kifejezi a v�ltoz�s hirtelens�g�t. – 15: C�f�r nyers egyeness�g�re jellemz� kit�tel.

J�b. 20,17–22. Eb�l szerzett vagyon eb�l v�sz el.

A v�gyott boldogs�got a gonosz nem �lvezi a szerzett javait ki kell adnia kez�b�l j�v�t�tel fej�ben. Csillap�thatatlan kapzsis�g�nak �s �lvhajh�sz�s�nak az a b�ntet�se, hogy semmit se tud mag�nak megmenteni, minden m�sok pr�d�j�v� v�lik.

17: A tej �s m�z a b�s�ges javak kifejez�s�re szolg�lnak v�. Ex 3:8 etc. – 18: A gonosz elveszti szerzett gazdags�g�t �s nem nyer �rte semmit cser�be. S�t! � adott a vagyon�rt cser�be j� lelkiismeretet. – 19: �sszez�zta �s mag�ra hagyta az alacsony sors�akat. – 20: Sz�r�l sz�ra ford�tva: Mert nem ismert nyugtot az � has�ban (a has a kapzsis�g sz�khelye), ez�rt legkedvesebb javait sem tudja megmenteni. – 22: Nemcsak a b�ntudat szorongat� �rz�s�r�l van sz�, hanem val�s�gos �ns�gr�l, amely hirtelen j�n r� az�ltal, hogy az �ns�gesek keze mind r� t�mad (sz�szerinti ford�t�s), javait sz�thordj�k, el�gt�tel�l az elk�vetett gal�ds�gok�rt.

J�b. 20,23–29. Isten senkinek sem marad ad�sa.

Isten utol fogja �t �rni, b�ntet�s�t el nem ker�lheti, minden �sszedolgozik a gonosz megsemmis�t�s�ben.

23: Isten ugyan nincs eml�tve, de mag�t�l �rtet�dik, hogy r�la van sz�. A verskezd� h�b. jehi (a. m. �gy legyen, �gy t�rt�njen, Isten tegye, Isten �rassza, Isten z�poroztassa) �hajt� �rtelm�t a magyar ford�t�s nem �rz�kelteti. Kifejezi, hogy az isteni vil�grendb�l foly� b�ntet�s mennyire egybeesik C�f�r beleegyez�s�vel. – 24: Az isteni igazs�gszolg�ltat�snak sok fegyvere van, teh�t lehetetlen el�le menek�lni: 25: H�romtag� vers, melyben a m�sodik tag az els�nek hat�rozatlan alany�t k�zelebbr�l meghat�rozza. A b�r�q itt nem a l�ved�ket jelenti, hanem a sugarat, amely a l�ved�k kih�z�sa alkalm�val az ep�b�l kil�vell v�. 16:13. A menek�l�t h�tulr�l tal�lj�k el. – 26: f�v�s n�lk�l val� t�z, azaz nem emberekt�l gy�jtott �s sz�tott t�z. – 26b: A neh�z sz�veg javasolt jobb ford�t�sa: legelje le a t�z, ami megmenek�lt A 23: hoz hasonl�an ez is C�f�r k�v�ns�ga. – 27: �g �s f�ld gyakran szerepelnek, mint Isten �t�let�nek tan�i v�. Deut 4:26; 30:19; 31:28.32; �zs 2:1. Itt is �gy jelennek meg a k�lt�i �br�zol�sban, mint Isten �t�let�nek szolg�i, akik �sszefognak, hogy a konok b�n�t felder�ts�k �s a b�ntet�st v�grehajts�k rajta. – Z�r�szavak (29. v.) Ez a sors van kiszabva Istent�l a gonosz sz�m�ra. C�f�r a gonoszt hallgat�lagosan J�bbal azonos�tja. J�b teh�t t�rjen �szre, vegye �szre, hogy itt r�la van sz� �s id�ben ismerje fel, hogy a vil�got igazs�gos Isten korm�nyozza.

J�b. XXI. R�SZ

Az a makacss�g, amellyel a h�rom bar�t �jra meg �jra J�b el� t�rj�k az istentelen ember v�g�nek borzalmait, mutatja, hogy t�teleiket megc�folhatatlan igazs�gnak tartj�k. J�b eddigel� e t�telek igazs�ga fel�l nem vitatkozott. Most azonban nem hallgathat: v�get akar vetni a t�mad�soknak, teh�t belemegy gondolatmenet�kbe �s k�ts�gbe vonja �rv�nyess�g�ket. A visszafizet�si dogm�t f�l�nyes biztons�ggal t�madja, hiszen �ppen ennek a k�ny�rtelen hangoztat�sa er�s�tette meg benne a maga igaz�nak tudat�t. R�szletesen c�folja ezt a tant s a 9:22–24; 10:3; 12:6-ban �rintett gondolatokat m�g alaposabban fejtegeti. �rzi, hogy az isteni igazs�goss�g ellen is kell besz�lnie, b�r ezt nem sz�vesen teszi �rz�keny lelkiismerete miatt, de k�nytelen vele, mert nincs m�s eszk�ze a v�dekez�sre.

J�b. 21,1–6. A panasz meghallgat�sa t�bb, mint a „vigasztal�s”.

K�ny�r�g bar�tainak, hogy hallgass�k meg. Amit mondani fog biztosan elveszi kedv�ket a tov�bbi besz�dt�l �s nem fogj�k t�bb� istentelennek g�nyolni. Hiszen itt rejt�lyes dologr�l, s�lyos isteni titokr�l van sz�, melynek komolys�g�t�l � maga is elborzad. Hallgat�i is hasonl�k�ppen fognak j�rni. Nem emberek ellen panaszkodik �, hanem az isteni igazs�goss�g kisz�m�thatatlans�ga ellen.

2b: Legyen ez a ti vigasztal�stok. Nem vigasztal�st k�rek t�letek, csak t�relmes meghallgat�st v�. 15:11; 16:2. – 3: Szenvedjetek el ti., hogy besz�lek, mert amit mondok, az k�l�n�sen kem�ny lesz sz�motokra. – G�nyolj�tok h. talcig egyessz�mban, a. m. g�nyol, g�nyolhatsz. C�f�rnak sz�l, akinek a 19. r�szben foglalt besz�dre adott v�lasza k�l�n�sen b�nt� volt. De C�f�rnak elmegy a kedve a g�nyol�d�st�l: harmadszorra m�r nem is sz�lal fel a vit�ban. – 4: Az els� sz�noki k�rd�s, amelyet a bar�tokhoz int�z azt fejezi ki, hogy panasz�t nem emberek, teh�t a bar�tai ellen int�zi, teh�t semmi okuk emiatt a t�relmetlens�gre. A m�sodik k�rd�s pedig arra utal, hogy �ppen neh�z sorsa miatt t�le nem szabad zokon venni t�relmetlens�g�t. – 5–6: Kezet a sz�j el� tenni a hallgat�s gesztusa v�. 29:9; 40:5. �t mag�t is borzad�ly fogja el, ha arra gondol, amit mondania kell.

J�b. 21,7–11. A gonoszok b�ntetlens�ge.

J�b itt azt a megd�bbent� �ll�t�st r�szletezi, hogy az isteni igazs�goss�got c�folja a gonoszok boldog �lete is. A legorc�tlanabb gonoszok vir�goznak legjobban, teh�t a boldogs�g �s a boldogtalans�g nem az ember erk�lcsi magatart�s�nak a gy�m�lcse, ahogy azt bar�tai �ll�tj�k. �ltal�ban az eg�sz besz�d arra van be�ll�tva, hogy azoknak dogmatikus-pietista felfog�s�t c�folja. R�szletezi a gonoszok boldog �let�t s a le�r�sban a saj�t elveszett boldogs�g�nak sz�neit haszn�lja: magas �letkor, gazdags�g, nagy csal�d, sikeres �llatteny�szt�s. Az �testamentomi ember ezekben l�tta Isten �ld�s�t.

7: C�f�r �ll�t�s�val van szembe �ll�tva v�. 20:5. – 8: A gyermekeit�l megfosztott ember az �ld�sok k�zt azt els� helyen a gyermeksereget eml�ti. – 9: H�zaikat nem �ri Isten feny�t� csap�sa, mint az �v�t. – 11: A sz�mos ut�ddal b�velked� csal�dot, amellyel Isten a gonoszt meg�ldotta – vaskosan –, ugr�ndoz� b�r�nyok ny�j�hoz hasonl�tja.

J�b. 21,12–16. A gonoszoknak minden napja lakodalom.

Folytatja az Istent�l elrugaszkodottak szerencs�j�nek le�r�s�t. Hossz� �s szenved�smentes �let az oszt�lyr�sz�k, holott nemcsak hogy nem t�r�dnek Istennel, de �t orc�tlanul el is utas�tj�k magukt�l. J�b azonban sem nem irigyli, sem nem helyesli �letm�djukat.

12: Vid�m zenesz� mellett t�nc �s mulatoz�s az �let�k. – 13: F�jdalommentes hal�l z�rja le az ilyen ember �let�t. – T�ltik el h�ber�l jeball� a b�l�h (elavulni) gy�kb�l, jelent�se: elvisel�dik. �gy haszn�l�dik el az �let�k, mint ahogyan a ruha a haszn�latban elkopik. Ellent�tben a 15:32; 18:14; 20:11-ben eml�tett hirtelen hal�llal. – 14–15: A gonoszok �letfiloz�fi�ja a saj�t szavaikba van �lt�ztetve. Ebb�l az �letfelfog�sb�l k�vetkezik, hogy szerencs�j�kben elbizakodva szinte f�lv�llr�l besz�lnek Istennel. – 16: A sz�vegen nincs mit v�ltoztatni, amint azt a gondolatnak �s kifejez�snek Elif�z r�sz�r�l t�rt�n� g�nyos id�z�se is igazolni fogja v�. 22:18. J�b elhat�rolja mag�t ett�l az �letm�dt�l �s felfog�st�l. Tiltakozik az ellen, hogy el�z� meg�llap�t�sai alapj�n azt az �ll�t�st tulajdon�ts�k neki, hogy az ember a maga szerencs�j�t a saj�t kez�ben hordja. – 16b: A gonoszok tan�csa h�b. cacat res��m v�. Zsolt 1:1; 14:16. �ppen, mivel Isten tartja ezeknek a szerencs�s gonoszoknak a sors�t a kez�ben, �rthetetlen az eg�sz. Mert, ha a bar�toknak igazuk van abban, amit Isten t�k�letes vil�gkorm�nyz�s�val kapcsolatban oly gyakran hirdettek, akkor a gonoszok sors�nak m�sk�ppen kellene kin�zni.

J�b. 21,17–21. A bar�tok �ll�t�sainak megk�rd�jelez�se.

Ha valaki meg akarja d�nteni �ll�t�sait, vajjon tud-e ellen�k p�ld�kat felhozni az �letb�l?

17–18: Ezek a versek tulajdonk�ppen k�rd�sek. H�nyszor alszik ki a gonoszok m�csese? H�nyszor lesznek olyanok, mint a polyva? Teh�t nem mindig, mint ahogyan a bar�tok �ll�tj�k, j�n pusztul�s a gonoszokra, hanem csak n�ha-n�ha. A sz�v�tnek kialszik kifejez�s az �let korai v�g�t jelenti v�. J�b 35:5. – 19a: A bar�tok v�lasz�nak id�z�se. – 19b–21: J�b maga v�laszol a k�zbevetett k�rd�sre. Micsoda igazs�g az, amely m�ssal �rezteti a b�n b�ntet�s�t? Fizessen meg neki (mag�nak)! Igy�k � (maga) a Mindenhat� haragj�b�l! v�. Jer 25:5. Az igaz ember megretten arra a gondolatra, hogy ut�dai fognak b�nh�dni a b�nei miatt, de mit t�r�dik azzal a gonosz, hogy mi lesz holta ut�n a csal�dj�val! –21b: Hom�lyos kifejez�s, amely csak a vers els� sor�ban kifejezett gondolatot er�s�ti.

J�b. 21,22–26. Okosabbak akarnak lenni Istenn�l.

Bar�tai mereven ragaszkodnak az ellenkez� �ll�t�sokhoz ahelyett, hogy az �sszes t�nyek figyelembev�tel�vel elismern�k, hogy az egyik ember a boldogs�g teljes �lvez�se k�zben hal meg, m�g a m�sik eg�sz �let�ben hi�ba epekedik egy kis �r�m ut�n. Noha a hal�lban mindkett�j�k sorsa ugyanaz, ebben az �letben egy k�vetkezetes visszafizet�si t�rv�ny sem a boldog, sem a boldogtalan ember �llapot�b�l be nem bizony�that�.

22: Az el�bb megrajzolt boldog �llapot l�tt�n, amelyet a gonoszok a maguk�nak mondhatnak J�b g�nyosan k�rdezi: vajon Istent ember tan�that-e b�lcsess�gre? A k�rd�s ir�ni�ja a bar�tok vaks�ga ellen ir�nyul, akik azt tan�tj�k, hogy minden egyes gonosz eset�ben ki lehet mutatni a visszafizet� isteni igazs�goss�got. – 23a: teljes boldogs�g�ban; a t�m itt nem erk�lcsi �rtelemben, hanem a s�l�m (b�ke �s biztons�g) szinonim�jak�ppen �ll.

J�b. 21,27–34. J�l tudom a ti gondolataitokat.

A felsorolt �rvek alapj�n teh�t J�b megc�folja bar�tait, akik kitartanak ama sz�nd�kuk mellett, hogy a t�nyek egyoldal� be�ll�t�s�val b�n�snek b�lyegezz�k �t. Ha azonban a t�nyeket mindk�t oldalr�l megvil�g�tjuk, szavaikb�l csak a tiszt�talan sz�nd�k �s a hamiss�g marad meg.

27–28: Hol van ama f�embernek h�za? akinek eset�vel meg akarj�k c�folni? A vers alig utalhat annak a kornak valamelyik k�zismert nagy ember�re, a bar�tok val�sz�n�leg J�bra gondoltak (v�. 30:15), ahol J�b maga is fejedelmi poz�ci�j�r�l besz�l. J�b azt veti szem�kre, hogy ezzel az utal�ssal er�szakot k�vetnek el ellene. J�b nagyon is meg�rtette, hogy Bild�d a 18. r�szben, C�f�r a 20. r�szben a hitetlen sors�r�l besz�lve �re� c�loztak. – 29–30: J�b �rt�s�re adja bar�tainak, hogy sors�r�l korl�tolt ember m�dj�ra sz�k l�t�k�r�en �t�lnek. M�g nem utaztak a vil�gban, sem m�sokt�l nem hallottak arr�l, ami a nagyvil�gban t�rt�nik. Ha nem �gy volna, k�nny�szerrel hallhattak volna eseteket arr�l, hogy a gonoszok m�g nagy veszedelmek idej�n is nemegyszer szerencs�sen meg�ssz�k Isten �t�let�t. – 29b: jeleiket nem ismeritek-�? Az ’�t a. m. jel, de ford�that� a p�lda sz�val is. – 30: J�b �ppen konkr�t p�ld�kra hivatkozva azt akarja bizony�tani, hogy a gonoszok gyakorta megszabadulnak a veszedelemnek napj�n. – 33: maga ut�n vonsz h. jobb ford�t�s: ut�na vonul minden ember, azaz nyomdokait sokan k�vetik, mint ahogy m�r el�tte is sokan voltak ilyenek. Besz�d�ben maga J�b is az egyoldal�s�g hib�j�ba esik, ami �ltal ellenfeleinek �jabb t�mpontot ny�jt a t�mad�sra. De Isten ellen is v�tkezik, amikor igazs�goss�g�t t�madja, elfelejtv�n, hogy itt az emberi �rtelmet meghalad� rejt�lyr�l van sz�.

J�b. XXII. R�SZ

J�b az el�z� p�rbesz�dnek �j fordulatot adott �s ez�ltal biztos�tja mag�nak a gy�zelmet. Azokat a rejt�lyes t�nyeket, amelyeket a 21. r�szben Isten vil�gkorm�nyz�s�val kapcsolatban eml�t, bar�tai sem c�folni, sem magyar�zni nem tudj�k. Nem adj�k meg ugyan magukat, ragaszkodnak igazukhoz, s�t J�bot most m�r leplezetlen durvas�ggal, k�zzelfoghat� b�n�kkel v�dolj�k. J�b azonban nyugodt lelkiismerettel fogadja a v�dakat �s bizony�t�kokat k�vetel, mire azok lassank�nt elhallgatnak. Bild�d m�r csak gyenge ism�tl�sekre szor�tkozik, C�f�r pedig harmadszorra meg se sz�lal. J�b nagy nyugalommal tudja summ�zni a vita eredm�nyeit z�r�besz�d�ben.

Elif�z, noha k�ptelen volt J�bot megc�folni, m�gse hallgat el. Elm�let�t nem adja fel annak ellen�re, hogy nem k�pes vele az �let valamennyi jelens�g�t megmagyar�zni. � is a j�v�t�l v�rja igazol�s�t. M�sr�szt J�b a gonoszok boldogs�g�t olyan �lesen �s egyoldal�an t�rta fel, hogy az m�r az Isten vil�gkorm�nyz�sa tagad�s�nak l�tszat�t keltette. Elif�z fel van h�borodva, J�b gondolatai eddigi v�lem�ny�ben meger�s�tik s szabadj�ra engedi �rz�seit. De m�r l�tszanak rajta a kimer�l�s jelei. Annak ellen�re, hogy J�b b�neinek r�szletes felt�r�s�val l�tsz�lag t�bbet mond, mint el�z� besz�deiben, val�j�ban folyton csak azt ism�telgeti, hogy hagyjon fel l�zad�s�val �s t�rjen vissza Istenhez, majd akkor minden j�ra fordul. A m�sodik menetben haszn�lt t�nust �ti meg, de a megt�r�sre val� biztat�ssal az els� besz�dre t�r vissza. Engesztel�keny z�rad�kkal pr�b�lja bizony�tani J�b ir�nti bar�ts�g�t �s j�sz�nd�k�t.

J�b. 22,1–10. J�b b�nlajstroma. �rvel�s�nek menete a k�vetkez�: sorsod

oka Istenben nem kereshet�, csak tebenned magadban. Mivel arra gondolni is k�ptelens�g, hogy kegyess�ged miatt ker�lt�l bajba, k�zenfekv� az a k�vetkeztet�s, hogy helyzeted oka b�neidben keresend�. Fel is sorolja azokat a v�lt b�n�ket, amelyeket J�b nemcsak elk�vethetett, hanem amelyeket el kellett k�vetnie. Elif�z gondolkoz�sm�dj�nak kem�nys�ge �s igazs�gtalans�ga vil�gos: szemrebben�s n�lk�l v�dolja J�bot olyan b�n�kkel, amelyekre annak szerencs�tlen �llapot�b�l legfeljebb k�vetkeztetni lehet, de amelyekre bizony�t�k nincs.

2: v�. 15:3: Istennek haszn�l-�? A h�ber sz�kan jelent�se: hasznot hoz valakinek, az okos h�b. maszkil az a kegyes ember, aki mag�nak szerez hasznot az �ltal, hogy t�vol tartja mag�t�l Isten b�ntet�s�t �s mindig nyitva van Isten �ld�s�ra. – 3: Istennek ugyan sz�v�gye, hogy az ember igaz legyen, de nem nyeres�g. �t nem a haszon gondolata vezeti az emberekkel val� b�n�sban s az�rt k�ld r�juk szenved�seket, hogy m�g nagyobb kegyess�gre sarkallja �ket. Elif�z ezt a gondolatot, mint Istenhez m�ltatlant elutas�tja. Ha teh�t az ember sors�nak oka nem Istenben van, akkor az embern�l keresend�. Mivel pedig az istenf�lelem nem szerezhet bajt, akkor a szenved�s oka az emberben mag�ban kell, hogy legyen. A szenved�sek nagys�g�b�l pedig a b�n�k nagys�g�ra lehet k�vetkeztetni. J�bnak az isteni igazs�goss�g ir�nti k�telyeivel szemben Elif�z az isteni b�r� t�k�letes igazs�goss�g�t akarja bizony�tani az�ltal, hogy utal annak �nzetlens�g�re v�. 34:12–15. Az igazs�gtalans�g forr�s�t �ltal�ban a b�r� �nz� volt�ban l�tt�k. Az okos teh�t elismeri az isteni �t�lkez�s igazs�gos volt�t, meg hajol el�tte �s ez neki hasznot jelent, mert ez�ltal �jb�l kegyelmet tal�l. Ez indirekt intelem J�b sz�m�ra, hogy � is hasonl�k�ppen cselekedj�k. – 5–9: Elif�z J�b helyett v�gez lelkiismeretvizsg�latot. K�rd�sekkel kezdi, de azt�n inger�lts�g�ben ny�lt v�dakat vagdos bar�tja fej�hez. A felsorolt b�n�k az uralkod� oszt�lyok b�nei: irgalmatlans�g, kapzsis�g, hatalommal val� vissza�l�s. – 6: aty�dfiait�l, azaz t�rzsednek tagjait�l. A m�ltatlanul (hinn�m) helyett ok n�lk�l ford�tand�. Az ilyen k�ny�rtelen z�logol�s mind az isteni t�rv�nnyel, mind az emberiess�g t�rv�ny�vel ellenkezik, v�. Ex 22:25; Deut 24:6.10–13. – 7: vizet sem adt�l: a keleti ember szem�ben �ri�si b�n. A Kor�n szerint m�g a harcol� ellens�g�t sem szabad az iv�v�zt�l megfosztani. – 8: az �k�ljog alapj�n jutott�l vagyonodhoz. – 9: bocs�tottad el, azaz el�zted saj�t h�z�b�l �s forgattad ki vagyon�b�l. – 9b: v�. Zsolt 37:17. A kar az er� k�pe. �rtelme: az �zvegyeket javaikb�l, anyagi meg�lhet�s�k biztos�t�kaib�l kiforgatni. – 10a: hirtelen val� remeg�s, vagyis a hal�lt�l val� remeg�s, amely �jb�l megrohanja J�bot.

J�b. 22,11–20. A gonoszok kitaposott �sv�nye.

Elif�z szerint J�b nemcsak Isten igazs�gos �s b�lcs int�zked�seit tagadja, hanem a b�n�s�k �si �sv�ny�t j�rja, akiket majd m�lt�n ragad el az �t�let. Az igaz ezzel szemben nem hi�ba v�rja, hogy az isteni igazs�g egyszer minden l�tszat ellen�re ki fog der�lni.

11–15: Elif�z a gonosz f� ismertet�jel�nek �s J�b f� b�n�nek az istenf�lelem hi�ny�t tartja. A gonosz nem hiszi el, hogy Isten az �gb�l az embernek minden cselekedet�t szemmel tartja v�. Zsolt 14:2; 33:13 skv.; 102:20. – 11: A s�t�ts�g �s a v�z�r a szenved�s �s nyomor�s�g k�pe, amelyben J�b m�r-m�r elmer�l. – 12b: Elif�z szeretn� elk�pzeltetni az ember felett mennyei magass�gban tr�nol� Isten titokzatos nagys�g�t �s ez�rt felsz�l�tja J�bot, hogy emelje fel szemeit a csillagos �g magass�gaiba �s engedje �t mag�t annak a hat�snak, amelyet ez a l�tv�ny l�trehoz benne. Szerinte azonban J�b �gy gondolkodik, hogy Isten az �gben lakozik, de azzal nem t�r�dik, ami a f�ld�n t�rt�nik v�. 13–14. v. 16–20: Elif�z �gy v�li, hogy a gonoszok sors�nak emleget�s�vel J�b r�j�n, hogy mennyire t�ves az �ll�t�sa: Isten igenis nem ad szerencs�t a gonoszoknak! Az �z�nv�zt�l s�jtott embereket teh�t ugyanazokkal a fordulatokkal rajzolja meg, amelyeket J�b is haszn�lt a 21:14 skv.-ben. A 18. versben ironikusan ut�nozza J�b �ll�t�sait v�. 21:16. A 19–20. versben visszautas�tja azt az �ll�t�st, hogy az igazak az � sors�nak igazs�gtalans�g�n megbotr�nkoznak �s el�lm�lkodnak v�. 17:7. S�t ellenkez�leg! Az igazak meg�rik �gy�k diadal�t, szeml�lv�n Istennek a gonoszok felett v�grehajtott �t�let�t! �gy akarja Elif�z J�bnak, saj�t szavainak g�nyos ism�tl�se �ltal tudat�ba v�sni, hogy m�ly semmis a kifog�sa az isteni sorsint�z�s ellen. – 16: C�lz�s az �z�nv�zre. �rad� foly� lett l�buk alatt a f�ld, teh�t els�llyedtek. – 18 skv.: Csak l�tszat volt j�l�t�k �s az, hogy b�ntetlen�l v�tkezhetnek. – 19: v�. 21:5–6. – 20: marad�kukat t�z em�szti meg, h�ber�l jitr�m a. m. amij�k megmaradt, marad�k birtokaik �s vagyonuk. Teh�t az igazak v�g�l is igazoltatnak. J�b teh�t j�l teszi, ha visszatal�l erre a vonalra. Aki utolj�ra nevet, az nevet igaz�n.

J�b. 22,21–30. Biztos ki�t csak a megt�r�s.

Ezek alapj�n Elif�z utolj�ra felsz�l�tja J�bot, hogy t�rjen meg. Olyan k�v�natos von�sokkal ecseteli a megt�r�sre biztosan bek�vetkez� boldogs�got, hogy besz�de majdnem elveszti s�rt� jelleg�t �s egy igazi j� bar�t int�s�nek sz�n�ben t�nik fel.

21: B�zd csak az�rt magadat �re�, h�b�r�l haszk�n a. m. j� szomsz�ds�got �polni, bar�tkozni valakivel. L�gy b�kess�gben h�b. �sel�m felsz. m�d, a. m. legyen b�kess�ged. Ezekb�l = b�h�m, vagyis ezek �ltal, ti. a j� szomsz�ds�g �s b�kess�g �ltal. – 22: Elif�z Isten tan�t�s�nak tolm�csa szeretne lenni. – 23: meg�p�ttetel; a k�p: ami �sszed�lt azt �jra fel�p�teni. A r�gi boldogs�g vissza�ll�t�s�nak k�pe. – 23b: v�. 11:24. – 24: Nemes �rc, h�ber�l b�c�r (csak itt �s a 25. versben fordul el�) jelenti a b�ny�b�l felhozott nemes �rcet. Porba vetni azaz, mint �rt�ktelen lim-lomot eldobni. – 25: �s akkor, veh�j�h, k�vetkezm�nyes mell�kmondat, jel. �s akkor fog lenni. – 25b: ragyog� ez�st�d, a h�b. t�c�f�t hom�lyos �rtelm� sz� v�. Zsolt 95:4; Num 23:22; 24:8. Val�sz�n� �rtelme: ez�st rudak halmaza. A megt�r�s kezdete az Isten ir�nti bizalom �s szeretet, J�b a f�ldi kincsek helyett b�zzon Istenben, Isten legyen legf�bb kincse, mert ebben van az igazi boldogs�g, a k�rp�tl�s az�rt, amit elvesztett v�. Mt 6:33. – 24: Az �T m�shol is jellemzi �gy a gonoszt, mint aki Isten helyett a gazdags�gba veti bizodalm�t v�. J�b 31:34; Zsolt 49:7; 52:9; P�ld 11:28. – 26–30: Az �g�retek cs�csa. Ebben a meg�jult k�z�ss�gben Isten el� viheti k�r�seit �s biztos meghallgat�st nyer. Mindenben j� szerencs�s lesz, a megal�z� helyzeteknek lelkileg f�l�be kerekedik, s�t im�dkoz� k�zbenj�r�s�val m�sokat is j� �tra vez�relhet. – 26: v�. Zsolt 37:4. Az arcot Istenhez emelni, azt jelenti, hogy der�sen, bizalmasan b�ntudat �s szorong�s n�lk�l Istenhez k�zel�teni. – 28: siker�l h�b. vajj�qom, azaz l�tre j�n, megval�sul. – 28b: sz�ges ellent�tben a 22:11; 19:8-ban mondottakkal. – 29: Nagyon nehezen ford�that� vers. A h�b. g�v�h indulatsz� jelent�ssel b�r: nosza!, rajta! Ford�t�si-kis�rlet: „Ha megal�znak azt mondod, nosza! rajta! �s a szem�t les�t�nek szabad�t�st ad.” – 30: Az �g�ret legfels� foka! Isten m�sokat is meg fog szabad�tani �ltalad, a te kezeidnek tisztas�g��rt, mert a k�roml�st, l�zad�st leraktad; v�. 11:13 skv.; Zsolt 24:4.

Elif�z ezzel szinte t�lsz�rnyalja az el�z� menetben foglaltakat, visszat�r a bar�ti j�indulat �tj�ra s ezzel el is t�nik a sz�npadr�l.