J�B K�NYV�NEK MAGYAR�ZATA

�rta: D�br�ssy Lajos lelk�sz

Bevezet�s - A k�nyv neve �s jellege.

J�b k�nyve az �T-ban ketubim n�ven ismert szentiratok k�z� tartozik. A h�ber Bibli�ban a Zsolt�rok �s a P�ldabesz�dek k�z�tt, a K�rolyi ford�t�sban Eszter ut�n �s a Zsolt�rok el�tt foglal helyet. T�rgya szerint a P�ldabesz�dek �s a Pr�dik�tor k�nyv�vel egy�tt az �testamentumi b�lcsess�girodalomhoz sorolhat�. Azokt�l az k�l�nb�zteti meg, hogy nem egyes b�lcs mond�sok vagy tan�t� besz�dek gy�jtem�nye, hanem egyetlen mondanival�ra van fel�p�tve, amelyet k�l�nb�z� szem�lyekkel gazdag k�lt�i nyelven p�rbesz�dek form�j�ban sz�laltat meg a szerz�. J�b k�nyve teh�t dr�mai k�nt�sbe �lt�ztetett tan�t� k�ltem�ny.

A k�nyv feloszt�sa.

J�b k�nyve h�rom f�r�szre oszlik: I. Prol�gus 1–2. r�sz, pr�z�ban �rt elbesz�l�s J�b kegyess�g�r�l �s boldogs�g�r�l 1:1–5; a mennyei „kihallgat�sr�l”, ahol Isten �s a S�t�n k�zt fogad�s j�n l�tre J�b kegyess�g�nek kipr�b�l�sa c�lj�b�l 1:6–12; a J�bra z�dul� csap�sokr�l �s hit�nek szil�rds�g�r�l 1:13–22. Majd egy m�sodik mennyei jelenet k�vetkezik, melynek folyom�nyak�ppen J�b vagyon�nak �s csal�dj�nak elveszt�se ut�n elveszti eg�szs�g�t is 2:1–10. J�b bar�tainak r�szv�tl�togat�sa 2:11–13 k�pezi az �tmenetet a k�nyv II. r�sz�hez, amely k�lt�i form�ba �nt�tt besz�deket tartalmaz 3:1–42:6. A k�lt�i r�sz J�b �nel�tkoz�s�val kezd�dik a 3. r�szben �s egy h�rom menetb�l �ll� hatalmas vit�val folytat�dik J�b �s bar�tai k�z�tt 4–14; 15–21; 22–27. A 28. r�szben k�vetkezik egy hatalmas k�ltem�ny a kikutathatatlan �s egyed�l Isten sz�m�ra hozz�f�rhet� b�lcsess�gr�l. A 29–31. r�szben J�b visszapillant egykori boldog �s mostani boldogtalan �llapot�ra �s elmondja tisztas�gi esk�j�t, melyben Istent v�laszad�sra sz�l�tja fel. A 32–37. r�szek egy eddig ismeretlen bar�tnak, Elihunak k�zvet�t� besz�deit tartalmazza. Az �rnak a viharban val� megsz�lal�sa 38–39. ut�n J�b megal�zkodik 39:36–38; majd az �rnak egy m�sodik besz�de 40:1–41:34; J�bnak megt�r�s�vel v�gz�dik 42:1–6. A III. r�sz, az epil�gus 42:7–17 ism�t pr�z�ban van �rva �s tartalmazza az �r �t�let�t a bar�tok felett �s J�b k�zbenj�r� im�dkoz�s�t 42:7–9; valamint J�b eredeti boldog �llapot�nak vissza�ll�t�s�t 42:10–17. Az �n. keret-elbesz�l�s �s a besz�deket tartalmaz� f�r�sz k�zti k�l�nbs�g a figyelmes olvas�nak azonnal felt�nik �s felveti a k�l�nb�z� eredet probl�m�j�t. A k�l�nbs�g nemcsak abban van, hogy a prol�gus �s az epil�gus pr�z�ban, a besz�dekb�l �ll� f�r�sz pedig versben van �rva. J�b alakj�nak �br�zol�s�ban is elt�r�s van. A pr�zai elbesz�l�s szerint J�b megad�ssal fogadja �s t�ri szenved�seit, m�g a k�lt�i r�szben �gy �ll el�tt�nk, mint gig�szi l�zad�. Az elbesz�l�snek vigasztal� jellege van: a t�relmes J�b p�ldak�p�l van az olvas� el� �ll�tva. Ezzel szemben a k�ltem�nyben egy tusakod�, ellentmond�sokkal k�zd� l�lek sz�lal meg, aki a maga meredek �s mag�nos �tj�t egyed�l k�zdi v�gig. Ebb�l is nyilv�nval�, hogy a keret-elbesz�l�s nem a k�lt�i r�sz szerz�j�nek alkot�sa, hanem egy r�gebbi n�pszer� J�b-hagyom�ny alapj�n nyugszik, v�. Ez 14:14.20. Azt a n�zetet azonban, hogy J�b t�rt�nete egykor k�l�n�ll� �rott form�ban l�tezett, amelyet a k�lt� v�ltoztat�s n�lk�l �tvett, nem lehet bizony�tani. Ez a felfog�s az�rt sem val�sz�n�, mert a keret-elbesz�l�s cselekm�nye k�pezi azt az alapot, amelyre a besz�dekben kifejtett mondanival� fel�p�l. A k�lt� teh�t a n�pies hagyom�nyt felhaszn�lta �s a k�ltem�nyben �br�zolt lelki probl�m�t az elbesz�l�sbe szervesen bele�p�tette. Azt sem lehet meg�llap�tani, hogy az eredeti hagyom�nyon mennyit alak�tott. A k�lt�i r�sz �s az elbesz�l�s k�zti k�t �sszek�t� kapocs 2:11–13 (a bar�tok bemutat�sa) �s a 42:7 (Isten �t�lete a bar�tok felett) mostani alakj�t a k�lt�t�l nyerte. A k�ltem�ny probl�m�j�t mag�ban hordoz� k�t mennyei jelenet (1:6–12; 2:1–6) le�r�sa is, amely r�szletess�g�vel �s dr�mai elevens�g�vel el�t a pr�zai elbesz�l�s t�bbi r�sz�t�l, szint�n a k�lt� alkot�s�nak tekinthet�. A 42:11–16 ink�bb mag�n viseli egy hagyom�nyos elbesz�l�s nyomait.

J�b k�nyv�nek probl�m�ja.

J�b k�nyv�nek probl�m�j�t a S�t�nnak Istenhez int�zett k�rd�se foglalja mag�ban: „Avagy ok n�lk�l f�li-� J�b az Istent?” 1:9. Ezzel azt �ll�tja, hogy J�b kegyess�g�nek mozgat� rug�ja a sz�m�t� �nz�s. Meg�ri neki, hogy kegyes legyen, hiszen Isten mindennel b�s�gesen meg�ldotta, kegyess�g��rt megjutalmazta. De ha elvenn� t�le, amije van, nem k�ts�ges, hogy nyomban meg�tkozn� az Istent. A S�t�n J�b gyan�s�t�s�val a kegyess�g ellen int�z t�mad�st �ltal�ban, k�ts�gbe vonja, hogy van-e �nzetlen istenf�lelem egy�ltal�n. A k�nyv erre a probl�m�ra akarja megtal�lni a feleletet. Az �r belemegy a S�t�n aj�nlat�ba �s szabad kezet ad neki, hogy pr�b�ra tegye J�bot, mire az gyors egym�sut�nban elveszti javait, csal�dj�t �s eg�szs�g�t. Miut�n ezeket a vesztes�geket m�g feles�g�nek k�ts�gbeesett tan�csa ellen�re is megad�ssal tudom�sul veszi (1:22; 2:10), megjelennek bar�tai, akik terjedelmes besz�dekben akarj�k J�bot az �t �rt csap�sok �rtelme �s c�lja fel�l felvil�gos�tani, an�lk�l, hogy ak�r �k, ak�r maga J�b sejten�k, hogy mi t�rt�nt a mennyei kulissz�k m�g�tt.

J�b bar�tai abb�l az �ltal�nosan elfogadott �s vallott dogm�b�l indulnak ki, hogy a vil�got igazs�g�val korm�nyz� Isten a j�kat megjutalmazza, a gonoszakat megb�nteti. A J�bot �rt s�lyos csap�sokb�l teh�t arra a k�vetkeztet�sre �rzik magukat feljogos�tva, hogy J�bnak valamilyen nagy b�nt kellett elk�vetnie, hogy ezek �rt�k. Ez�rt felsz�l�tj�k, hogy t�rjen meg �s �szint�n forduljon Istenhez �s akkor visszat�r r�gi boldogs�ga. J�b azonban ezt az �rvel�st nem tudja elfogadni. Hi�ba vizsg�lja �let�t, nem k�pes olyan nagy b�nt felfedezni m�ltj�ban, amely ar�nyban �llna ekkora b�ntet�ssel. Meg van gy�z�dve r�la, hogy Isten �rtatlanul �ld�zi. Egyre hevesebb szavakkal l�zad Isten igazs�goss�ga ellen. Ebben a lelki�llapot�ban bar�tainak egyre makacsabbul ism�telt intelmei �s tan�csai csak ann�l jobban megkem�ny�tik.

De ez a hangulat nem tudja �t v�gleg hatalm�ba ker�teni. Min�l jobban meg�rti, hogy bar�tai r�sz�r�l nem sz�m�that meg�rt�sre �s seg�ts�gre, ann�l jobban fel�lkerekedik benne a sz�ve m�ly�n v�ltozatlanul ott �l� bizalom Isten ir�nt. Benne l�tja meg azt, aki igaz�t ki fogja der�teni, ha mindj�rt a hal�la ut�n is. Noha szenved�sei nem enyh�lnek �s azoknak �rtelm�t �s c�lj�t egy�ltal�n nem k�pes meg�rteni, egyre jobban ragaszkodik istenf�lelm�hez s egyre er�sebben nyilatkozik meg benne a v�gy az Istennel val� szem�lyes tal�lkoz�s ut�n, rem�lve, hogy sors�nak s�t�t rejt�lye megold�dik s elj�n sz�m�ra a szabadul�s. A bar�tok v�g�l teljesen alulmaradnak a vit�ban �s lassank�nt eg�szen eln�mulnak.

K�zben a k�t vitatkoz� f�l k�zti k�zvet�t� szerep�ben fell�p az eddig teljesen ismeretlen Elihu, aki egyr�szt J�b bar�tait dorg�lja meg, mivel nem voltak k�pesek megc�folni J�bot, m�sr�szt J�bot feddi az�rt a vakmer�s�g��rt, hogy Istennel szemben is igaz embernek k�pzelte mag�t. Noha besz�de nem sz�k�lk�dik �rt�kes szempontokban �s gondolatokban, val�j�ban semmivel sem j�rul hozz� a kibontakoz�shoz.

V�gre maga az �r jelenik meg a viharban �s sz�l�tja meg J�bot. Fens�ges besz�dekben vezeti r� l�zadoz�sa vakmer� �s alaptalan volt�nak megl�t�s�ra. J�b el�sz�r k�szs�gesen �s al�zatosan visszavon mindent, majd teljes megnyugv�st tal�l Isten akarat�ban. A k�lt�i r�sz csattan�ja 42:1–6 teh�t teljesen azonos az 1:22-ben �s 2:10-ben foglaltakkal. J�bot az �r ezek ut�n bar�tjainak jelenl�t�ben ism�t elismeri szolg�j�nak, �ket pedig megfeddi igazs�gtalan �s szeretetlen besz�deik�rt. Az is kider�l, hogy J�b, noha z�gol�dott �rthetetlen sors�nak rettenetes h�nyattat�sai k�z�tt, val�j�ban sose tagadta meg Istent, s�t hit�ben meg�julva ker�lt ki a megpr�b�ltat�sok koh�j�b�l. A S�t�n teh�t gyan�s�t�s�val sz�gyent vallott, mert �me kider�lt, hogy igenis van �nzetlen istenszeretet.

J�b k�nyv�nek szerz�je �s kora.

Hogy ki �rta J�b k�nyv�t, biztosan nem lehet meg�llap�tani. Feltehet�leg a szerz� tagja volt a fogs�g ut�ni id�kben sz�p sz�mmal meglev� b�lcsess�g-iskol�k valamelyik�nek, aki a saj�t �let�ben �t�lt szenved�sekkel nem tudott megv�vni annak az elterjedt felfog�snak seg�ts�g�vel, amely szerint Isten a j�kat megjutalmazza, a gonoszokat pedig megb�nteti. A k�nyvnek csaknem minden sor�ban egy sokat szenvedett l�lek megold�st keres� �szintes�g�nek heve �rint meg benn�nket.

A szerz� kor�r�l �s haz�j�r�l m�g kevesebbet tudunk mondani. A m�b�l teljesen hi�nyoznak a konkr�t t�rt�neti esem�nyekre val� c�lz�sok, amin nem is lehet csod�lkozni, mert a b�lcsess�g irodalmat nem is �rdekelt�k az esem�nyek. Az a feltev�s, hogy a k�lt� m�r ismerhette a Pentateuch t�rt�neti m�v�t �s az ebb�l levont chronol�giai k�vetkeztet�sek nem bizony�that�k. Az az �ll�t�s, amely szerint a 3:3 skv. a Jer 20:14 vers�nek �s a 13:17 skv. az �zs 50:4 skv. verseinek ismeret�ben �r�dott, szint�n gyenge l�bon �ll.

Mivel a J�zSir 49:9 el�felt�telezi a J�b k�nyv�nek ismeret�t a Kr. e. 200. �v tekinthet� a keltez�s als� hat�r�nak. A fels� hat�rt sem tehetj�k a fogs�g el�tti id�kre. A J�b k�nyve a b�lcsess�g-irodalomnak hossz� id� alatt kialakult fejlett term�ke. Gazdag k�lt�i nyelvezete, az ar�m szavak �s kifejez�si form�k gyakori haszn�lata szint�n k�s�bbi el��ll�sra enged k�vetkeztetni. A visszafizet�si dogm�nak megrend�l�se �s ennek a megrend�l�snek ilyen egy�ni form�ban val� kifejez�se is a fogs�g ut�ni id�re utal. J�b k�nyv�nek keletkez�si idej�t teh�t a Kr. e. 5. �s 3. sz�zad k�z�tti id�re lehet tenni. A k�lt� haz�j�t is teljes hom�ly bor�tja. Az, hogy az 1:3 a kelet fiait eml�ti, valamint az, hogy az �r f�ldje 1:1 �s J�b bar�tainak haz�ja 2:11 Palesztin�t�l keletre keresend�, legfeljebb a J�b-hagyom�ny eredet�t bizony�tja, de semmit sem mond a k�nyv szerz�j�nek haz�j�r�l. Azok a hagyom�nyok, amelyek J�bot Haur�nb�l, vagy �szak-Sz�ri�b�l sz�rmaztatj�k, valamint azok a k�s�rletek, amelyek nyelv�szeti �rvek alapj�n Edomot jel�lik meg a k�lt� haz�ja gyan�nt, nincsenek el�gs�gesen megalapozva. A k�nyvben el�fordul� egyiptomi szavak 8:11; 9:26; 40:5; 40:25 stb. szint�n nem elegend�k annak a feltev�snek az al�t�maszt�s�ra, amely Egyiptomban (gazdag kult�r�j� Alexandri�ban) keresi a szerz� eredet�t.

V�geredm�nyben ezek a k�rd�sek a meg�rt�s szempontj�b�l nem is fontosak. Annyi bizonyos, hogy a J�b k�nyve olyan probl�m�kat vet fel, amelyek az embereket b�rmely korban �s b�rhol, ma is foglalkoztatj�k, teh�t sz�munkra is van mondanival�ja.

Irodalom.: Dillmann 1869, H�lscher 1937, Driver 1921, Weiser 1963, Herrmann �vsz.? Herzberg 1961, Terrien 1954 (Interpreter’s), Franks �vsz? (Peake), Irvin 1962 (Peake), Sietma �vsz? Stier 1954, Junker 1951 (Echter), Lofthouse 1929 (Abingdon), Oettingen: Gott in der Faust 1947, Sas B�la: J�b k�nyv�nek magyar�zata (k�zirat).

J�b. I. R�SZ - J�b. 1,1–5. J�b kegyess�ge �s boldogs�ga.

A szerz� bemutatja a h�st: haz�j�t, nev�t, jellem�t, de sem haz�j�r�l, sem kor�r�l r�szletes form�ban nem besz�l. Ezzel azt akarja �rz�keltetni, hogy itt nem a t�rt�neti �s f�ldrajzi adatok a fontosak, hanem az egyetemes emberi mondanival�. J�b: t�pus �s p�lda, akinek sors�ban �s tapasztalat�ban az ember a maga t�rt�net�t ismerheti fel b�rhol, vagy b�rmely korban �ljen is. J�b hatalmas keleti sejk, akit Isten nagy gazdags�ggal �ldott meg. A j�sz�g nagy sz�m�b�l lehet k�vetkeztetni a birtok nagy terjedelm�re. Jellemz�, hogy gazdags�g�nak le�r�s�ban az arany nem szerepel. Isten �ld�s�nak m�sik bizony�t�ka a nagy csal�d. J�b szil�rd �s k�vetkezetes istenf�lelm�t mutatja, hogy nemcsak feje, hanem papja is csal�dj�nak, akinek m�g arra is gondja van, hogy gyermekeinek feltehet�leg elk�vetett b�nei�rt esetr�l esetre �ldozatot mutasson be. A szerz� mindezt fontosnak tartja elmondani, miel�tt a f�gg�ny felg�rd�lne �s a dr�ma megkezd�dn�k.

1: Uz f�ldje v�. Gen 10:23; 22:21; 36:38. A sz�nhely Izraelen k�v�l van, amivel azt akarja mondani, hogy itt egyetemes emberi probl�m�r�l lesz sz�. – J�b neve, h�ber�l ’Ijj�b, nem mesters�gesen k�pzett n�v, amelybe sz�nd�kosan helyeztek el valamilyen jelent�st. A n�v m�r az amarnai levelekben is el�fordul. Jelent�s�t nem tudjuk. – A n�gy jelz� egy�ttesen fejezi ki J�b t�k�letes vall�si �s erk�lcsi jellem�t. Feddhetetlen h�b. t�m a. m. befejezett jellem; nem a b�ntelens�g �rtelm�ben, hiszen J�b maga is beismeri, hogy nem mentes az embert jellemz� b�n�kt�l 13:26; 4:16; 14:4. V�. Gen 6:9 (N��), Gen 17:1 (�brah�m). Ellent�te a kett�s �let�, g�rbe utakon j�r�, hamis, csalafinta ember, aki m�st mutat k�v�lr�l, mint amilyen bel�lr�l, ahogy azt a S�t�n �s k�s�bb bar�tai is �ll�tott�k J�br�l. – Igaz h�b. j�s�r a lojalit�s gondolat�t fejezi ki. – Istenf�l� a. m. kegyes, vall�sos. – A b�n-gy�l�l� jelz� arra c�loz, hogy J�b �let�ben is sok alkalom ny�lt a b�nre v�. 31. r�sz, de a j�hoz val� �llhatatos ragaszkod�ssal elker�lte ezeket. – 3: keletnek fiai a Kana�nt�l keletre a sivatag sz�l�n elter�l� gazdag term�f�ldek lak�inak megjel�l�s�re szolg�l.

J�b. 1,6–12. Pillant�s a f�gg�ny m�g�.

A k�lt� bepillant�st enged a mennyei kulissz�k m�g�, ahol J�b sors�r�l d�ntenek. Isten ott �l a tr�nj�n, el�tte hat�rozott id�k�z�kben megjelennek „az Istennek fiai”, hogy jelent�st tegyenek neki. K�z�tt�k van a S�t�n is, akit Isten amazokkal egy�tt teljes ellen�rz�se alatt tart. A S�t�nhoz int�zett k�rd�sben Isten szinte meger�s�ti �s igazolja a J�b jellem�r�l mondottakat. Mivel annak a kornak �ltal�nos gondolkoz�sa szerint a kegyess�g �s az �ld�s ok �s okozati �sszef�gg�sben vannak, J�b kegyess�g�nek Isten r�sz�r�l t�rt�n� al�h�z�sa azt a c�lt szolg�lja, hogy a J�b sors�ban csakhamar be�ll� tragikus v�ltoz�s csak ann�l megd�bbent�bb hat�st gyakoroljon az olvas�ra. Mivel a S�t�n Isten v�lem�ny�t megc�folni nem tudja �s k�nytelen a t�nyeket tudom�sul venni, J�b kegyess�g�nek �szintes�g�t k�rd�jelezi meg: „Avagy ok n�lk�l f�li-e J�b az Istent? Nem te vetted-e k�r�l �t mag�t, h�z�t �s minden�t, amije van?” J�b kegyess�g�nek teh�t megvan a magyar�zata, meg�ri neki a dolog, hiszen Isten k�r�lvette (v�delmez�leg) �s meg�ldotta. A S�t�n szem�ben J�b kegyess�ge csak �zlet. Ez a k�t vers fejezi ki a J�b k�nyv�nek tulajdonk�ppeni alapgondolat�t �s probl�m�j�t. Az a k�rd�s: van-e �nzetlen istenf�lelem a f�ld�n? Van-e olyan ember, aki Istent �nmag��rt szereti s nem a t�le kapott vagy rem�lt anyagi vagy lelki �ld�sok�rt? Erre a k�rd�sre feleletet keresni az egyik f� c�lja a J�b k�nyv�nek.

Ehhez kapcsol�dik a m�sik vezet� gondolat: az igaz ember szenved�s�nek probl�m�ja. Az �r hozz�j�rult J�b kegyess�g�nek kipr�b�l�s�hoz, bizonyos hat�rokat szabva a S�t�n tev�kenys�g�nek. �gy az olvas� r�gt�n tudja, hogy a szenved�s m�g�tt Isten megenged� akarata �ll. A csap�sok c�lja, hogy bizony�t�kot szolg�ltassanak J�b hit�nek �szintes�ge �s �nzetlens�ge fel�l. Noha Isten �tengedi szolg�j�t a S�t�nnak, de a sz�lakat m�gis � tartja a kez�ben s �gy a S�t�n – noha rosszat akar – m�gis a j�t munk�lja. J�b term�szetesen err�l a mennyei egyezs�gr�l semmit sem tud.

6: hogy udvaroljanak v�. 1Kir 22:18 skv.; Zak 6:5. – Istennek fiai mennyei l�nyek, angyalok, akiket Isten abszol�t ellen�rz�s alatt tart. – S�t�n a sztn h�ber gy�kb�l, a. m. megt�madni, v�dolni. Amint Zak 3:1–2 �s 1Kr�n 21:1 alapj�n kider�l, a n�v meghat�rozott �s �lland� szem�lyt jel�l, akinek funkci�ja az ember v�dol�sa Isten el�tt, de m�g nem b�nre cs�b�t�, megront�. Bebarangolja a f�ldet, hogy az emberek titkos b�neit felder�tse �s azokat Isten tr�nja el�tt elmondja. L�nyeg�hez tartozik, hogy mindenkiben k�telkedj�k. – 10: Nem te vetted-e k�r�l? A h�ber sz�k ige annyit jelent, mint ker�t�ssel k�r�lker�teni v�. �zs 5:5; H�s 2:8. A kifejez�sben az van benne, hogy Isten mintegy ker�t�ssel veszi k�r�l az �v�it �s azokkal az � kifejezett akarata n�lk�l semmi sem t�rt�nhetik, mint ahogy azt J�b eset�b�l is l�thatjuk.

J�b. 1,13–19. A dr�ma els� felvon�sa.

A k�lt� egyszer�, de hat�sos eszk�z�kkel �rz�kelteti a csap�sok v�ratlan �s les�jt� volt�t. Egyetlen napon, amely �ppoly b�kess�gben �s boldogs�gban kezd�d�tt, mint a t�bbi, megy v�gbe az eg�sz trag�dia. Az egyes csap�sokat a h�rn�k�k jelent�seib�l ismerj�k meg. Az anyag elrendez�se mesteri: az els� �s harmadik csap�s eszk�zei emberek, a m�sodik� �s negyedik� term�szeti er�k. A dr�ma cs�cspontja a 18. versben J�b gyermekeinek elveszt�se.

15: Sabeusok, azaz s�baiak, d�lnyugat-ar�biai keresked� n�p v�. 1Kir 10:13; �zs 60:4; Jer 6:20 etc. – 16: Isten t�ze, azaz vill�m v�. 1Kir 18:38; 2Kir 1:12. De vulk�n is lehet. – 17: K�ldeusok tulajdonk�ppen egy ar�m beduin n�p neve, amely a Perzsa �b�lt�l Ar�bi�ig retteg�sben tartotta a b�k�s embereket. – 19: nagy sz�l v�. 1Kir 19:11; J�n 1:4. – a puszta Palesztina keleti hat�rvonal�t�l az Eufr�tes v�lgy�ig elter�l� sivatag. A puszta fel�l t�mad� nagy sz�l: a sivatagon t�l keletkez� els�pr� erej� hatalmas ork�n.

J�b. 1,20–22. J�b belenyugv�sa �s hite.

J�b az egym�s ut�n �rkez� h�rmond�kat �lve hallgatja v�gig. A h�rek hallat�ra a csap�sok okozta f�jdalom jel��l megszaggatja fels� ruh�j�t v�. 2S�m 13:19 etc. �s elv�gzi a szok�sos gy�szszertart�sokat. A fej megborotv�l�sa nem mehetett v�gbe pillanatok alatt, teh�t a f�ldre es�s �s leborul�s nem tekinthet� f�lig tudatos idegreakci�nak, hanem az Istent�l val� f�gg�s, im�dat �s engedelmess�g jel�nek v�. 2S�m 1:2; 9:6; 14:4 stb. A 21. vers azt fejezi ki, hogy az �let �s annak minden tartoz�ka J�b hite szerint Isten aj�nd�ka, amit a hal�lban el�bb-ut�bb �gyis vissza kell adni, ha teh�t Isten hamarabb elvette, abszol�t joga volt hozz� v�. Zsolt 49:18; Pr�d 5:15; 1Tim 6:7. A k�lt� itt egy nem izraeli emberben a kegyes gondolkod�sm�d olyan magaslat�t mutatja meg, amely mintak�p lehet az izraelita sz�m�ra is. J�b t�m�ren megfogalmazott vallom�s�t minden istenf�l� ember ut�na mondhatja, aki hasonl� helyzetbe ker�l. Ez�rt nem lehet v�letlen, hogy itt a Jahve nevet haszn�lja, amit k�l�nben eg�sz m�v�ben c�ltudatosan ker�l.

22: semmi illetlent, h�b. tifl�h a. m. �zetlens�g, illetlens�g v�. J�b 24:12; Jer 13:13. A sz� azonos gy�k� a J�b 6:6-ban tal�lhat� t�f�l kifejez�ssel, melynek jelent�se s�talan �tel.

J�b. II. R�SZ - J�b. 2,1–8. A dr�ma m�sodik felvon�sa.

A m�sodik felvon�s sz�nhelye �s lefoly�sa teljesen azonos az els��vel. Az �rnak a S�t�nhoz int�zett k�rd�se is sz�szerint egyezik. A S�t�n nem sz�mol be, arr�l, hogy mit v�gzett. Az �r maga �llap�tja meg, hogy J�b ki�llotta a pr�b�t, m�g mindig er�sen �ll feddhetetlens�g�ben, teh�t a S�t�n „ok n�lk�l” ingerelte fel �t ellene. A S�t�n azonban nem ismeri el veres�g�t: J�bot szem�ly�ben kell megt�madni, betegs�ggel kell s�jtani, majd akkor meg�tkozza az Istent. Erre az �r ism�t kez�be adja J�bot azzal a megszor�t�ssal, hogy �let�t nem veheti el.

4: A S�t�n egy k�zmond�st id�z, melynek eredete a beduinok �ltal �z�tt cserekereskedelemben keresend�, melyben az �llatb�r a p�nz szerep�t j�tszhatta. A mond�st az �sszef�gg�sb�l lehet meg�rteni: J�b ugyan minden�t elvesztette, de m�g mindig meg�ri neki, hogy istenf�l� legyen, mert m�g van veszteni val�ja, hiszen az embernek a legdr�g�bb kincs az �lete. – 5: verd meg �t csontj�ban. A r�giek szerint a betegs�g a csontban sz�kel v�. JSir 1:13; Zsolt 32:3 etc. – 7: J�b betegs�ge undok fek�ly, rosszindulat� daganat, h�ber�l sih�n v�. Deut 28:35; 2Kir 20:7; �zs 38:21; Ex 9:9–11; Lev 13:18. Rokons�gban van az arab szahuna ig�vel a. m. forr�nak, gyullad�sban lev�nek lenni. A sz�ban forg� betegs�get �ltal�ban elephanti�zisnak vagy gum�s lepr�nak tartj�k. A betegs�g k�vetkezt�ben a v�gtagok megdagadnak, a b�r megfeketedik s olyan sz�n� lesz, mint az elef�nt�. Pontos diagn�zisra azonban nincs sz�ks�g, lehet, hogy maga a szerz� sem gondolt konkr�t betegs�gre. A betegs�g szimpt�m�it a J�b k�nyve t�bb helyen is eml�ti 6:4; 7:5; 19:17; 30:17. – 8: A hamuban �l�s a gy�sz jele, de az is lehet, hogy itt az arab falvak �s v�rosok perem�n ma is l�that� szem�tlerak�hely, tr�gyarak�s – mazbala – forog sz�ban. Mivel a hullad�kot el�getik s a hamut�megek szil�rd r�tegekk� kem�nyednek, a mazbala az id�k folyam�n val�s�gos dombb� alakul. Ide voltak kirakva, mintegy elk�l�n�t�ben, az undok fert�z� betegs�gekben szenved�k.

J�b. 2,9–10. J�b feles�ge.

Augustinus az �rd�g seg�t�t�rs�nak nevezi J�b feles�g�t, aki �gy k�s�rtette rosszra f�rj�t, mint �va �d�mot. A k�rd�sfeltev�s arra szolg�l, hogy J�b jellem�nek p�ratlans�g�t m�g jobban kiemelje a szerz�. J�b elveti feles�g�nek sugalmaz�s�t, melyet az tal�n nem is rossz sz�nd�kkal, hanem csak a helyzet okozta stressz hat�sa alatt mondott. – 9b: A h�ber b�r�k ige tulajdonk�ppeni jelent�se: �ldani, meg�ldani. A sz� azonban ellent�tes �rtelemben euph�mizmus gyan�nt is gyakran el�fordul az �T-ban a qill�l �s gidd�f a. m. �tkozni, meg�tkozni helyett. Mivel az ig�t b�cs�zkod�skor is haszn�lt�k pl. 2Kir 8:66 (v�. „Isten �ldja meg!” a magyar nyelvben), ebben az �sszef�gg�sben is jelenthet ilyesmit. J�b feles�ge, l�tva f�rj�nek kil�t�stalan �llapot�t, arra sz�l�tja fel �t, hogy mondjon b�cs�t Istennek, ford�tson neki h�tat, adja fel hit�t, hiszen �gysem v�rhat m�r t�le semmit. Ak�rmelyik �rtelemben fogjuk fel az asszony megnyilatkoz�s�t, az mindenk�ppen k�s�rt�st jelentett J�b sz�m�ra, amelyet hat�rozottan vissza kellett utas�tani. – 10: Mint egy a bolondok k�z�l. A h�ber n�b�l nem insania, �rtelmi fogyat�koss�g, hanem erk�lcsi, vall�si �rz�ktelens�g. V�. J�b 30:8; 2S�m 3:33; 13:3; P�ld 17:7.21; Jer 17:11; Ez 13:3 etc. – Nem v�tkez�k J�b az � ajkaival, v�. Zsolt 39:2; Jak 3:2.

J�b. 2,11–13. J�b bar�tainak bemutat�sa.

Hosszabb id�nek kellett eltelnie, m�g J�b bar�taihoz eljutott a h�r s m�g �k megszervezt�k a k�z�s r�szv�tl�togat�st, v�. 7:3 ahol J�b m�r h�napok �ta tart� szenved�sekr�l besz�l.

11: T�m�n Edomban volt, amely Jer 49:7 szerint h�res volt b�lcsess�g�r�l. Sukh, h�ber�l Suah v�. Gen 25:2. Naama helye bizonytalan, az �T-ban ismeretlen. – Hogy b�nk�djanak, a h�ber n�d ige jelent�se fejet cs�v�lni, �l�nk, keleti gesztusokkal az egy�tt�rz�st kifejezni. – 12: J�b arca a felismerhetetlens�gig el volt torzulva, ez�rt nem ismerik meg, v�. �zs 52:14. – T�volr�l, nem mertek k�zel�be menni a betegs�gt�l iszonyodva v�. Mt 8:3; ahol J�zus meg�rinti a b�lpoklost. Mikor m�gis felismerik az el�tt�k lev� emberroncsban bar�tjukat, hangosan s�rva fakadnak �s port sz�rnak a fej�kre, v�. J�zs 7:5; 1S�m 4:12; 2S�m 13:19; JSir 2:10 etc. – 13: A h�tnapos hallgat�s a dr�mai hat�s fokoz�s�ra szolg�l� �r�i eszk�z. Ezt a csendet fogja J�b megt�rni. F�jdalom alatt itt fizikai f�jdalom �rtend�. V�. J�b 5:18; 14:22.

J�b. III. R�SZ

J�b trag�di�j�nak �s a csap�sokkal szemben tan�s�tott viselked�s�nek pr�zai elbesz�l�s�b�l fens�ges nyugalom �radt. A 3. r�szt�l a pr�z�t shakespeare-i gazdags�g� k�lt�i nyelven �rt vers v�ltja fel, de az eg�sz atmoszf�ra is megv�ltozik. Hatalmas szenved�lyek vihara kezd tombolni. J�b �s bar�tai k�zt megindul a vita, melynek folyam�n mindegyik f�l dr�mai fesz�lts�gekben gazdag besz�dekben ad kifejez�st �rzelmeinek �s gondolatainak. J�b, aki hossz� h�napokat t�lthetett sz�rny� k�nok k�zt a mazbal�n, egyre jobban �rzi, hogy mindent elvesz�tett: csal�dot, vagyont, eg�szs�get, feles�g�nek szeretet�t, s�t azt a probl�mamentes k�z�ss�get is, amelyet eddig Isten�vel �lvezett. F�jdalmai, f�jdalmas gondolatai fel�rlik lelki erej�t �s t�bb� nem tud uralkodni mag�n. A hossz� hallgat�st l�tsz�lag �tmenet n�lk�l, de val�j�ban hossz� bels� forrong�s �s verg�d�s ut�n k�ts�gbeesett fel�v�lt�s t�ri meg. J�b a h�v� megad�s magass�g�b�l egyszerre al�zuhan a szakad�kba. A r�gi boldog id�k eml�ke, melyet bar�tainak jelenl�te csak m�g gy�trelmesebb� tesz sz�m�ra, az elviselhetetlens�gig fokozz�k keser� indulatait, melyek szinte forr� l�vak�nt kezdenek �mleni bel�le. Ez a kit�r�s m�g nem Isten ellen ir�nyul, hanem a saj�t l�t�vel fordul szembe. Els� besz�d�ben h�rom panaszos k�v�ns�g�nak ad hangot: b�r sose sz�letett volna; vagy ha m�r megsz�letett halt volna meg azonnal; b�r most halna meg!

J�b. 3,1–10. „Szeg�ny any�m, ha tudta volna, dehogy sz�lt volna engemet.”

J�b meg�tkozza sz�let�se napj�t, v�. Jer 20:14–18 fogantat�s�nak �jszak�j�val egy�tt. Felzaklatott lelki�llapota sz�m�ra minden megszem�lyes�l, szinte k�zzelfoghat� form�ban jelennek meg a dolgok. 4. Legyen s�t�ts�g az a nap! V�. Gen 1:3. K�ts�gbees�s�ben az eg�sz teremt�st meg nem t�rt�ntt� szeretn� tenni a maga szem�ly�re n�zve. Azt k�v�nja, hogy az a nap s�llyedjen vissza a teremt�s el�tti k�osz �llapot�ba. Az a nap teh�t nem id�egys�get jelent sz�m�ra, hanem szinte valamif�le �l� szem�lyt, aki mag�b�l �l� szem�lyeket �s dolgokat hoz el�. – A Zsolt 19-ben is a napok �s �jszak�k lelkes l�nyek, amelyek egym�ssal besz�lgetve k�zlik gondolataikat. A napoknak id�nk�nt meg kell jelenni�k, mikor melyikre ker�l sor, Isten sz�ne el�tt, aki felvonultatja �ket, mint a csillagokat v�. �zs 40:26. De az a nap ne ker�lj�n t�bb� el�, ne h�vja �t az Isten! – 5. Tartsa fogva. Az eredeti sz�vegben szerepl� g�’al gy�k jelent�se: valamit (tulajdont) visszak�vetelni a csal�d sz�m�ra v�. ad 19:25. �gy k�vetelje vissza azt a napot az �ss�t�ts�g! – A hal�l �rny�ka a leg�sibb h�ber sz� a s�t�ts�g kifejez�s�re. – Nappali borulatok, amelyek napfogyatkoz�s, vagy homokviharok (sz�mum) k�vetkezt�ben �llnak el�. – 8. Akik a nappalt �tkozz�k. Var�zsl�kra, m�gusokra gondol, akik egyes napokat szerencs�tlenn� tudnak tenni. – Leviath�n a r�gi n�phit szerint �skori sz�rnyeteg, aki k�pes lenyelni a napot �s a holdat �s �gy nap- vagy holdfogyatkoz�st id�z el� a var�zsl�k ig�zet�re. A kifejez�ssel a k�lt� a k�osz visszat�r�s�t akarja �rz�keltetni. – 9. Estv�j�nek csillagai. A h�berben nesef �ll, ami a hajnali dereng�s f�ny�t jelenti nem pedig az alkonyat�t, v�. J�b 7:4; Zsolt 119:147; �zs 14:12. A hajnal p�rja helyett a hajnal szempill�i ford�tand�k, ami nemcsak gy�ny�r� k�lt�i k�p, hanem a r�gi mitol�giai elk�pzel�st a hajnal istenn�j�r�l is t�kr�zi.

J�b. 3,11–19. Az �let f�jdalmas k�rd�jelei.

J�b szenved�lyes kit�r�se tal�n k�nnyebb�tett sz�v�nek terh�n, de a t�nyeken nem v�ltoztatott. Gondolatai n�mik�pp lecsendesedtek, de ez csak l�tszat: �letereje ki van mer�lve, heves indulatainak hely�t b�skomors�g �s hal�lv�gy foglalja el. K�rdezni kezd, de mi�rtjeire nem j�n felelet. Megk�rdez�se n�lk�l, akarata ellen�re dobt�k bele ebbe a rettenetes helyzetbe, most m�r csak a hal�l gondolata jelent neki nyugv�pontot, a kim�l�s lett v�gyainak c�lja. Felfog�sa az �T �ltal�nos n�zet�vel is ellenkezik, mely szerint az �let az Istennek legbecsesebb aj�nd�ka. R�gi boldogs�g�nak eml�kei kiesnek lelk�b�l �s azt is elfelejti, hogy a Seol siv�r, nem k�v�natos hely. �gy �rzi, hogy a hal�l nyugalom, az �let pedig sz�vf�jdalom.

12: A t�rdekre felvev�s az �jsz�l�tt elfogad�s�nak a jele volt. – 13–15: Ha sz�let�se ut�n nyomban meghalt volna most nem fetrengene itt a szem�tdombon, hanem fejedelmek �s orsz�gtan�csok el�kel� t�rsas�g�ban pihenhetne. – K�halmok. Tal�n a piramisokra gondol a szerz�. – 16: Korasz�l�tt, v�. 1Kor 15:8. – 17–19: Elid�zik a Seol gondolat�n�l, ahol nemcsak nyugalom, de egyenl�s�g �s igazs�g is van. – 18: Foglyok, azaz rabszolg�nak eladott hadifoglyok, akiket b�ny�kban szoktak dolgoztatni. J�b. 3,20–26. Odalenn m�r nem f�j semmi.

J�b ism�t izgatottan k�rdezni kezd: mi�rt hosszabb�tja meg Isten azoknak �let�t, akik hozz� hasonl�k�ppen epekedve v�rj�k, s�t keresik a hal�lt?

20: Mi�rt is ad? Isten nev�t itt m�g elhallgatja, de m�r �rezni lehet a sz�v�ben keletkez� elidegened�st, s�t kit�rni k�sz�l� t�mad�st Isten ellen, aminek nemsok�ra hangot is ad majd v�. 6:4. – A keseredett sz�v�eknek, v�. B�r 18:25; 1S�m 1:10; 22:2; 1S�m 30:6; 2S�m 17:8. – 23: Nemcsak testi, de lelki f�jdalmak is gy�trik: mivel �rdemelte meg ezt a kegyetlen sorsot? Hogyan lehet ezt �sszeegyeztetni az Isten igazs�goss�g�val? Mikor lesz v�ge ennek a nyomor�s�gnak? Ezek a ki nem mondott k�rd�sek t�masztj�k lelk�ben azt az �rz�st, hogy t�bb� nincs ki�t. Akit az Isten beker�tett k�r�s-k�r�l. Ebben a kifejez�sben az 1:10-ben is haszn�lt ige szerepel. Ott arr�l van sz�, hogy Isten v�delmez�leg veszi k�r�l J�bot, itt pedig arr�l, hogy a nyomor�s�gok �tveszt�j�be z�rta be. – 25–26: Ezek a versek J�b f�jdalmainak szab�lyos id�k�z�nk�nti, rohamszer� jelentkez�seit fejezik ki. K�t roham k�zt nincs annyi ideje, hogy egy kicsit megk�nnyebb�lj�n, m�ris j�n az �jabb hull�m. A 25. vers egy�ttal �sszefoglal�sa a r�zuhant csap�soknak. – 26b: nyomor�s�g h�ber�l r�gez v�. 17. jelenti az �rz�sek heves �ssze-visszas�g�t �s a k�ts�gbeesett riadalmat.

J�b. IV. R�SZ

Elif�z nyitja meg a vit�t (4–5 r.). Megnyit� besz�d�ben v�laszolni pr�b�l a 3. r�szben elhangzottakra. J�b replik�j�ban (6–7 r.) r�szint Elif�znak, r�szint Istennek c�mezi mondanival�j�t, amelynek l�nyege elutas�t�s v�. 7:16b. Bild�d besz�de r�videbb, de �lesebb (8. r.) J�b v�lasz�ban (9–10. r.) ink�bb Istennek, mint Bild�dnak sz�l. Teljess� lesz a szakad�k J�b �s Isten k�z�tt. C�f�r (11. r.) J�bot megvet�ssel kezeli, de nem mond semmi �jat. J�b (12–14. r.) m�ltatlankodva t�madja mind Istent, mind bar�tait �s a k�ts�gbees�s felki�lt�s�val fejezi be v�lasz�t.

A h�rom bar�t k�z�l Elif�z sz�lal meg els�nek, mert � a legid�sebb. Szavai el�rulj�k, hogy J�bot nagy b�n�snek tartja a sz�ve m�ly�n, hiszen m�sk�ppen �rthetetlen lenne az a szenved�s, mely r�szakadt. Elif�z sz�laltatja meg els�k�nt kor�nak elm�let�t az Isten megfizet� igazs�goss�g�r�l, mely a j�k jutalmaz�s�t s a gonoszok b�ntet�s�t k�veteli meg. J�bot teh�t azzal „vigasztalja”, hogy minden j�ra fog fordulni, ha a z�gol�d�s helyett, mely a rossz lelkiismeret jele, megt�r� sz�vvel Istenhez folyamodik. Besz�de k�m�letes �s m�rs�kelt, de egy�ttal hideg �s visszatasz�t�an f�l�nyes. Nem az egy�tt�rz� j�bar�t besz�l itt, hanem a magabiztos, kioktat� hang� dogmatikus, akinek egy kicsiszolt tan �s k�sz recept van a kez�ben.

J�b. 4,1–11. Amit vet az ember, azt aratja is.

Szinte bocs�natot k�r, ahogy a hallottak ut�n nem tudja mag�t tov�bb t�rt�ztetni. Eml�kezteti J�bot, hogy nem is olyan r�gen m�g � maga is milyen �ld�sosan osztogatta a lelkigondoz�i tan�csokat. Csod�lkozik, hogy neh�z helyzet�ben olyan hamar megfeledkezik azokr�l az igazs�gokr�l, melyekre � maga is bizony�ra hivatkozni szokott: „Isten nem hagyja el az igazat, csak megpr�b�lja: „A gonoszok megb�nh�dnek, de a tiszta lelkiismeret� embernek nem kell k�ts�gbeesnie.” J�b a saj�t kegyess�ge alapj�n maga is meg�t�lhetn�, hogy el�bbi keser� kifakad�sa indokolatlan �s t�lm�retezett. Elif�z �szre sem veszi, hogy k�zte �s J�b k�z�tt m�ris ott van a szakad�k, amely a vita sor�n egyre m�ly�lni fog. 8: Hamiss�g, h�b. ’�ven, a. m. �res, ki�br�nd�t�, �rt�ktelen. A vet�s �s arat�s hasonlat�val azt fejezi ki, hogy a cselekedeteket t�rv�nyszer�leg, elker�lhetetlen�l k�vetik a k�vetkezm�nyek. V�. H�s 8:7; 10:13; P�ld 22:8. – 9: Isten b�ntet� haragja olyan, mint a forr� sivatagi sz�l, amelyt�l minden kisz�rad v�. H�s 13:15; �zs 40:7. – 10–11: Ahogyan az oroszl�ncsal�d elpusztul, �gy pusztul el a gonoszok hatalma. (A h�ber sz�vegben �t k�l�nb�z� sz� van az oroszl�nra!) Az oroszl�n megsemmis�l�s�nek eml�t�s�vel Istennek az � ellens�gein v�grehajtott �t�let�t akarja illusztr�lni. Nem vil�gos azonban, hogy ezzel vigasztalni akar-e, vagy pedig m�r burkoltan c�lozgat arra, ami sorsa m�g�tt van �s ami v�r r�.

J�b. 4,12–21. �lm�ny �s dogma.

Elif�z a maga okoskod�s�t meger�s�tend� egy �jszakai l�tom�s�ra hivatkozik, mivel M�zesre �s a t�rv�nyre nem t�maszkodhat. A 12–16. versekben mesteri m�don le�rt isten�lm�ny mag�n hordozza a hiteless�g b�lyeg�t.

13: T�preng�sek; az eredeti alapj�n ink�bb zavaros, f�l�lomban sz�letett gondolatok �rtend�k. – M�ly �lom; v�. J�b 33:15; Gen 2:21; 15:2; 1S�m 26:12; P�ld 19:15. – 14b: A csontok a h�ber k�lt�szetben az eg�sz testalkatot jelentik, ahol egyszersmind az �rzelmek �s vonzalmak sz�kelnek v�. P�ld 3:8; 12:3; �zs 66:14; J�b 30:30; Zsolt 102:4; JSir 1:13 stb. – 15: Valami szellem. A h�ber r�ah, mivel a mondat igei �ll�tm�ny�r�l meg lehet �llap�tani, hogy h�mnem�, itt h�v�s fuvallatot jelent, nem pedig szellemet, vagy k�s�rtetet. Ugyanakkor a k�lt� a felfoghatatlan jelk�pe gyan�nt haszn�lja. – 16: v�. 1Kir 19:12. – 17–19: Elif�z kijelent�s�nek a l�nyege. A haland� nem lehet igaz Isten el�tt. Az ember b�n�ss�g�t a teremtm�nynek teremt�j�vel szemben val� er�tlens�g�b�l vezeti le, porb�l-anyagb�l lett mivolt�val magyar�zza. Hogyan lenne az ember igaz, mikor Isten m�g az angyalokban is tal�l hib�t! Ezekb�l a sz�kre szabott sorokb�l azonban nem lehet azt a v�lem�nyt megalapozni, hogy itt az angyalok b�nbees�s�r�l van sz�. – 19: A s�rh�zak lakosai, v�. Gen 2:6; 3:19; 1Kor 15:47. A fundamentumuk kifejez�s a l�tfelt�telek �sszess�g�t jelenti, v�. 22:16; P�ld 10:25. – 19b: Az ember egynapos teremtm�ny, mint a moly, amely k�nnyen sz�tnyomhat�. – An�lk�l, hogy �szrevenn�k, ti. maga az ember, vagy m�sok. – 21: S�toruk k�tele az �let jelk�pe. Ha a k�telet kiszak�tj�k, a s�tor �sszeomlik. �gy omlik �ssze az ember is hirtelen. – 21: B�lcsess�g n�lk�l, azaz eg�sz �let�kben nem jutnak el a b�lcsess�gre, vagyis, hogy muland�s�guk �s b�n�ss�g�k tudat�ban megal�zkodjanak Isten el�tt. Ez a b�lcsess�g �vja meg az embert a gonoszt�l �s �gy a b�ntet�st�l is.

J�b. V. R�SZ - J�b. 5,1–7. A makacskod�s s�lyosb�t� k�r�lm�ny.

Ha teh�t nincs Isten el�tt b�n n�lk�li ember, akkor a szenved�s miatti z�gol�d�s nemcsak jogosulatlan, hanem esztelen dolog is, ami b�ntet�st �rdemel. Csak a bolond z�gol�dik Isten ellen, de saj�t k�r�ra, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy makacss�ga miatt megsemmis�t� �t�let j�n r�. Legyen ez J�bnak int� p�lda gyan�nt. 1: Ki�lts csak! Ha nem Istenben b�zol �s nem �hozz� folyamodsz, nyomor�s�godban ki seg�thet rajtad? A szentek? v�. 15:15 az angyalok, akiknek k�zbenj�r�s�ban b�ztak v�. Zak 14:5; D�n 10:5. – 2: Csak a bolond sz�ll szembe Istennel, vagyis azzal az igazs�ggal, hogy Isten a j�kat megjutalmazza, a gonoszokat pedig megb�nteti. Ez a magatart�s azonban biztos pusztul�st jelent, ak�r �gy, hogy k�zvetlen�l �ri Isten �t�lete, ak�r �gy, hogy l�zong� indulatai em�sztik meg test�t-lelk�t. Ha nem is kimondott v�d, de burkolt c�lz�s van ezekben a szavakban is J�b c�m�re. – 3: Ism�t a maga tapasztalat�b�l eml�t egy esetet. A fa kedvenc k�pe a b�lcsess�girodalomnak J�b 8:10; 14:7–9; 15:32; 18:16; 19:10; 24:20; 29:19. – 3b: A meg�tkoz�s itt a kegyes embernek az a helyesl� beleegyez�se, amelyet Istennek a gonosz felett kimondott �t�let�re mond. Hajl�k: mai nyelven �lett�r (az eredeti jelent�s�ben a legel� �s a lak�s fogalma egy�tt van). – 4: C�lz�s J�b fiainak sors�ra. A bolond fiait v�delmez� h�j�n eltaposs�k, v�. Ex 20:5. – 4b: A kapu az igazs�gszolg�ltat�s helye volt a keleti v�rosokban, v�. 31:31; Deut 25:7; �m 5:10; �zs 29:21; Zsolt 127:5. A csal�d kipusztul�sa, anyagi roml�sa, sz�tes�se a h�ber gondolkod�s szerint a legf�jdalmasabb csap�s. – 5: A term�st t�vises �gakkal v�dt�k a k�rtev�k ellen, de az �hes beduinok sz�m�ra ez nem volt akad�ly. A verset k�l�nben a magyar�z�k a leford�thatatlans�gig romlottnak tartj�k, minden ford�t�s csak tal�lgat�sokon nyugszik. – 6–7: Nem porb�l t�mad a veszedelem, azaz nem sorsszer� velej�r�ja a szenved�s az emberi �letnek, hanem azt maga az ember hozza a saj�t fej�re. A 7. versben sz�letik h�ber�l jull�d helyett j�lid vagy j�l�d olvasand�: sz�l, nemz, szerez, vagyis az ember maga okozza a bajt. – 7b: a par�zs szikr�i helyett a sz�szerinti ford�t�s a l�ng fiai. M�s magyar�zatok szerint a resef (l�ng) egy f�niciai isten neve, aki Ikaruszk�nt a napba akart sz�llni �s �gy �rte utol a veszedelem.

J�b. 5,8–11. Az egyetlen ki�t.

Elif�z megmutatja a kivezet� utat is J�b sz�m�ra: adja fel eddig tan�s�tott dacos magatart�s�t �s b�zza sors�t Istenre. Ebben term�szetesen benne kell lenni b�n�ss�ge elismer�s�nek is. Le�rja Isten gondvisel�s�nek m�k�d�s�t a vil�gban �s biztos�tja J�bot, hogy Istent a vil�g korm�nyz�s�ban j� sz�nd�kok vez�rlik �s � m�g a b�ntet�st is �ld�snak sz�nja. Felemeli a szeg�nyeket, megvid�m�tja a gy�szol�kat, megszabad�tja az alacsonysors�akat a hatalmasok fondorlatait�l. Mindezzel J�bot az Istenhez fordul�sra akarja r�b�rni.

11a: v�. 1S�m 2:8; Zsolt 113:7 stb. – 11b: a gy�szol�k h�ber�l q�derim (a qdr gy�kb�l, a. m. piszkosnak lenni) nem a lelki �llapotot fejezi ki, hanem a gy�szol�knak hamuval beszennyezett ruh�j�ra gondol. V�. 2S�m 13:19; Eszt 4:1. – 12: a csal�rdok, h�b. car�m�m rosszindulat� terveire n�zve l�sd Gen 3:1; Mik 3:1–3; �zs 32:7. – 12b: sz�nd�k h�ber�l t�sijj�h, v�. �zs 28:29; Mik 6:9 versein k�v�l csak a J�b �s a P�ldabesz�dek k�nyv�ben fordul el�, a b�lcsess�girodalom kedvenc szava, jelent�se bizonytalan, megk�zel�t�leg �rtelme: okos tervez�s, j�l �tgondolt sz�nd�k. A sor ford�t�sa: kezeik meggondolt, �rtelmes dolgot nem k�pesek v�ghez vinni. – 13: Megfogja a b�lcseket v�. �m 3:4–5; Zsolt 35:8; azaz ravasz okoskod�suk a saj�t roml�suk eszk�ze lesz v�. Zsolt 7:15; 57:7 etc. – hamisak azaz cselsz�v�k, akik g�rbe utakon t�rnek c�ljaik fel�, v�. P�ld 8:8; Zsolt 18:18; Deut 32:5. A vers els� fele az egyetlen hely J�b k�nyv�b�l, melyet az �T id�z, de a LXX szerint l�sd 1Kor 3:19. – 14: Az Isten �ltal meghi�s�tottak buk�s�nak �s z�rzavar�nak fest�i k�pe; v�. J�b 12:24; Deut 28:29; �zs 59:10.

J�b. 5,12–27. A szebb j�v� �g�rete.

Elif�z szerint a szenved�s c�lja, hogy a megpr�b�lt kegyesek m�g nagyobb �ld�sban r�szes�ljenek. Teh�t minden j�ra fordul, ha J�b is ezzel a l�lekkel fogadja Isten kez�b�l a ver�st. Idilli k�pet fest a szebb j�v�r�l, de sajnos sz�p szavai leperegnek J�br�l.

17: Boldog ember az v�. P�ld 3:11–12; Zsid 12:5–6. A boldog sz� h�ber megfelel�je az ’sr gy�kkel van kapcsolatban, melynek jelent�se: b�tran tov�bb haladni, egy t�voli c�lt el�rni. A sz� teh�t nem valami statikus �llapotot jel�l, hanem mag�n hordja az �lland� fejl�d�s �s halad�s gondolat�t. – 18: v�. H�s 6:1; �zs 30:26. – 19: Az emelked�, r�licit�l� sz�mokkal azt akarja mondani, hogy Isten minden esetben �gy j�r el, v�. P�ld 6:16. – 20 skv. Felsorolja a bajokat �s a biztons�got (H�b. s�l�m), amely J�bra v�r, ha megt�r. – 27: Elif�z magabiztos befejez�se. Szavai lelkigondoz�i felel�ss�gb�l sz�rmaznak �s magukban v�ve igazak, azonban elmennek J�b felett. Oktat� hangon olyan igazs�gokat k�z�l J�bbal, amelyeket az maga is j�l ismer. Elfelejti, hogy J�b helyzete gy�keresen megv�ltozott. Nem veszi tudom�sul, hogy bar�tja mi mindenen ment �t �s mit szenved. Hi�nyzik bel�le a szenved� helyzet�be val� bele�rz�s k�pess�ge. Besz�de nem m�s, mint orthodox-pietista k�zhelyek szeretet n�lk�li halmoz�sa. Iskolap�ld�ja annak, hogyan nem szabad egy szenved�t vigasztalni. A r�gi kegyess�gre �s a jobb j�v�re val� utalgat�s �gy eleve kudarcra van �t�lve. Elif�z (�s �ltal�ban a bar�tok szavai m�g�tt) az a gondolat h�z�dik meg, amelyet a S�t�n 1:9 skv. versekben fejezett ki: �rdemes j�nak lenni, �rdemes Istenhez megt�rni, mert akkor minden rendbe fog j�nni. Ez mindv�gig a legf�bb argumentuma, nem csoda, ha J�b v�lasza m�g �lesebb lesz.

J�b. VI. R�SZ

J�b szenved�se olyan nagy �s egyed�l�ll�, hogy kegyes k�zhelyek seg�ts�g�vel nem lehet r�juk magyar�zatot tal�lni. Panasza �s keser�s�ge nagyon is �rthet�, hiszen ereje fogyt�n fogy. A szebb j�v�re utal�s m�r nem �rdekli, mert a baj olyan el�rehaladt st�diumban van, hogy nincs rem�lnival�ja. R�ad�sul bar�tainak �rtetlen �s szeretetlen magatart�sa, az egy�tt�rz�s teljes hi�nya, valamint a b�n�ss�g�re val� c�lz�sok csak fokozz�k k�njait. Elif�z besz�d�nek teh�t �ppen az ellenkez� hat�st kellett kiv�ltania. J�b a v�lasz�ban el�sz�r Elif�zt �s bar�tait sz�l�tja meg �s vel�k vitatkozik. Besz�de azt�n �tmegy az Istennel val� besz�lget�sbe �s panaszkod� im�ds�gba, amely J�bnak felzaklatott lelki�llapot�t j�l t�kr�zi, de egyben annak is bizony�t�ka, hogy z�gol�d�sa �s l�zadoz�sa ellen�re is ragaszkodik Istenhez.

J�b. 6,1–7. A nyomor�s�g m�rhetetlen s�lya.

Elif�z 5:2 szerint besz�d�ben figyelmeztette J�bot, hogy a bolondot bossz�s�ga (h�b k�casz) �li meg. J�b erre utal, mikor azt mondja: �, ha az �n bosszankod�somat (kacasz�) m�rlegre vetn�k! V�. P�ld 27:3. Mert ha m�rlegre tenn�k, kider�lne, hogy nem ok n�lk�l panaszkodott. Panasza ar�nyban �ll szenved�seinek s�ly�val, hiszen mindent elvesz�tett: vagyont, csal�dot, eg�szs�get, de m�gis az a legrettenetesebb sz�m�ra, hogy nem tudja, mivel �rdemelte ezt meg. A 4:30 csak c�lz�s arra, hogy sorsa Istennel van �sszef�gg�sben, de itt m�r ny�ltan kimondja, hogy a Mindenhat� fordult �s ind�tott ostromot ellene. � l�tte bele m�rges nyilait, amelyek test�t-lelk�t l�zas �llapotba d�nt�tt�k. Az itt k�vetkez� k�pek is ugyanazt mondj�k: ok n�lk�l az �llat sem b�g. Az is term�szetes, hogy az ember ut�lja elfogyasztani az �zetlen vagy romlott �telt. �gy � is ellenkezik, l�zadozik azt elfogadni, amit�l teste-lelke �rt�zik. – 3: balgatagok az �n szavaim, az eredetiben a l�c� t�ntorognak ige �ll. Plasztikusan fejezik ki ezek a szavak a lelki egyens�ly�nak elveszt�s�t. – 7: Egyes magyar�z�k szerint Elif�z szavaira vonatkozik. Az � szavai �zetlenek. A romlott keny�r tiszt�talann� tesz, teh�t � is megfert�ztetn� mag�t, ha bevenn� bar�tj�nak �lvezhetetlen vigasztal�s�t.

J�b. 6,8–13. A hal�l j�t�tem�ny.

Oly neh�z a nyomor�s�g terhe �s oly visszatasz�t� a szenved�s, hogy jogosan k�v�nja mag�nak a hal�lt. De erre gondolva szavai �jb�l megtel�t�dnek izgalommal, hevess�ggel: min�l el�bb v�gez vele az Isten, ann�l jobb! A k�zeli hal�l gondolat�t az a tudat enyh�ti sz�m�ra, hogy eddig k�m�letlen f�jdalmai ellen�re sem tagadta meg Isten besz�deit, teh�t h� maradt. Elif�z arra az esetre, ha megt�r, sors�nak jobbrafordul�s�t helyezi kil�t�sba, csak ki kell v�rnia a szabad�t�st. De hogyan v�rjon, mikor, teste nem l�v�n �rcb�l s ereje k�b�l, �ppen a t�relmes kitart�sra nem k�pes.

10: mert nem tagadtam meg a szentnek besz�d�t – a h�ber ki k�t�sz� k�tf�lek�ppen �rtelmezhet�: Isten megadja k�r�semet, mert nem tagadtam meg az � besz�d�t; a m�sik lehet�s�g: �r�l�k, hogy nem tagadtam meg. Teh�t igaz volt�t tartja vigasztal�s�nak hal�los ag�ni�j�ban. Mintha att�l f�lne, hogy a szenved�sek tov�bbi elh�z�d�sa Isten megtagad�s�ra ragadtatn� majd. – 11b: t�rt�ztessem magam h�ber�l ’�rak nefes a. m. a lelket meghosszabb�tani, v�. Num 21:4; Zak 11:8; J�b 21:4.

J�b. 6,14–23. A bar�ts�g �res d�lib�b.

Dr�mai er�vel fejezi ki csal�d�s�t bar�taiban, akik akkor mondtak cs�d�t, mikor a legnagyobb sz�ks�g volna r�juk. Pedig nem anyagi �ldozatot v�rt t�l�k, csak egy kis egy�tt�rz�st �s j� sz�t, ami se p�nzbe, se f�rads�gba nem ker�l, csak sz�v kell hozz�. Bar�tait a sivatagi v�dihoz hasonl�tja, amely h�olvad�s idej�n tele van v�zzel, de a h�s�gt�l csakhamar kisz�rad. A vizet keres� szomjas karav�n, amely elpusztul, mert nem tal�l a kisz�radt mederben vizet, � maga. Ahogy a karav�nokat megcsalja az �res v�di, amelyben eml�kezet�k szerint legut�bbi arraj�rtukban m�g v�z volt �s ahogy a v�ndor szeme el� o�zist hazudik a csal�ka d�lib�b, �gy csalt�k meg �t is azok, akikt�l seg�ts�get rem�lt.

21b: Mivel bar�tainak n�zete szerint J�bon Isten b�ntet�se van, f�lnek szolidarit�st v�llalni vele, nehogy �k is bajba keveredjenek.

J�b. 6,24–30. Gy�gy�t� sz� helyett szavak ostoroz�sa.

Elif�z c�lozgat�sai �s gyan�s�t�sai helyett vil�gos, igaz besz�dre v�gyik, amelyb�l meg�rthetn�, mit k�vetett el. �k azonban csak egy k�ts�gbeesett ember szavait ostorozz�k. 27b: s�rt �sn�tok; az eredetiben a k�r�h gy�kb�l sz�rmaz� igealak �ll, melynek jelent�se �ruba bocs�tani, megalkudni valamire. Helyes ford�t�s: m�g bar�totokat is �ruba bocs�tan�tok. Ez ki is telik t�l�k, mert olyan sz�vtelenek, mint a hitelez�, aki a tartoz�s fej�ben az ad�s gyermek�t rabszolg�nak adja el. – 28: Azok �gy l�tszik nem mernek szem�be n�zni, � azonban igazs�ga tudat�ban b�tran kijelenti, hogy nem hazudik. – 29: Lehet, hogy a h�rom l�togat� olyan mozdulatot tett, mintha felh�borodva el akarn�nak menni �s J�b k�rleli �ket, hogy maradjanak. De azt is jelentheti ez a vers, hogy J�b eddigi magatart�suk megv�ltoztat�s�ra sz�l�tja fel �ket, hiszen neki igaza van.