//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- TRTNETI KNYVEK zsu knyvtl - Eszter
knyvig
- TRTNETI KNYVEK zsu knyvtl - Eszter
knyvig
: TRTNETI 1. KIRLYOK Knyve 17 - 22 rsz

TRTNETI 1. KIRLYOK Knyve 17 - 22 rsz


1 Kirlyok XVII. RSZ

Mint a bevezetsnkbl ismerjk, a 17–19; 21 s a 2Kir 1. fejezetek az Illsrl szl prfta-elbeszlseket tartalmazzk. Mind irodalmilag, mind trtnetileg sszefondnak az hbrl szl elbeszlsekkel. A 17. rsz tartalmt az Ills ltal meghrdetett tlet, s azok a csodk adjk, melyeket az r Ills letben s Ills ltal cselekedett.

1 Kir. 17,1. A meghirdetett tlet.

Minden elkszts s bevezets nlkl kezdi el a szerz bizonysgttelt azokrl a kijelentsekrl, melyeknek hirdetje Ills prfta titokzatos szemlye lett. A bevezet „ekkor” nem egy dtum szerint rgzthet id megjellsre szolgl, hanem egy korszak egsz llapott jelli. Az „ekkor” mgtt mindaz ott van, amit a 16:29–34 versek magyarzatnl elmondtunk. Abban a vallsi s politikai helyzetben hvja el s kldi el az r az klns, bels tzzel s ervel megldott kvett, Illst. Szrmazsrl csak annyit tudunk, hogy „tisbi”, aki Giledban mint jvevny l. Ugyanis a mitsb hber sz, a tsb: „jvevny” szbl olyan valakit jell, aki nem otthon a trzskzssgben l, hanem egy ms trzs terletn. (Nem bd: „szolga” s nem gr: „jvevny”.)
Szemlye is titokzatos, von Rad kifejezse szerint: „trtneti alak, emberfeletti nagysgban”. Szemlye httrbe szorul az zenet mgtt, melynek hirdetsvel megbzta az r.
Elhvsrl nem tudunk. gy jelenik meg hb eltt, mintha a fldbl ntt volna ki, vagy az gbl pottyant volna el.
Neve kifejezi az ltala hirdetett zenet lnyegt, letnek hitvallst. ’lijh jelentse: „az n Istenem az r”. Az r, aki l Isten. Neki is van teht Baal-ja: „ura”, „birtoklja”, de az Ura nem kp, nem szobor, nem tehetetlen bb, hanem hatalmas, l Isten.
Az l Isten kvetsgben ll oda hb kirly el s mondja el a rbzott zenetet. Szava gy hangzik, mint egy esk alatt mondott prfcia: Amilyen igaz, hogy az r, Izrel Istene l, olyan bizonyos, hogy ezekben az vekben nem lesz es, sem harmat, csak az n igm szavra. Nagy bizonyossg hangzik ez zenetbl (v. m 3:7). Nem Ills vonja meg az est s nem fog dnteni arrl, hogy mikor esik jra (18:1), de amint clja van az rnak a szrazsg tletvel, gy bizonyos, hogy ldsait akkor adja, ha az tletnek meglesz a kvnt hatsa. ppen ebben a korban fontos bizonysgttel van Ills tlethirdetsben. Baal s Asera a termkenysg istenei is voltak, akiktl a fld ldsait is vrtk. Ills szava arrl tesz vallst, hogy nem ezek adjk a termkenysget s az ldst, hanem az l Isten. Bnk miatt az r avatkozik most be a termszet megszokott rendjbe s ad jelt hatalmrl a szrazsg tletben is. Ahol az l Isten dnt ott hb s Jezbel minden blvnya tehetetlen.

1 Kir. 17,2–6. Ills Isten oltalma alatt.

Ills nem csak egy prftai zenet meghirdetsre kapott megbzatst. lete s sorsa is l Ura kezben van. Nki magnak is reznie kell az tlet slyt. is ott l azon a fldn, ahol az tlet be fog teljesedni. Ennek a npnek a tagja. St, t nemcsak az hsg fenyegeti, hanem a np s a kirly haragja s bosszja is. t okolhatjk az tletrt, a szrazsgrt. Az r azonban szereti Illst s oltalmba veszi. Az Illsrl val gondoskodsnak csodjt mondja el ez az elbeszls. Nem gy mondja el, hogy magyarzza a csodt. Nem a patak, nem a hollk a fontosak, hanem az l Isten, akirl az elbeszl itt is vallst tesz. Az a csoda ebben a trtnetben, hogy szlt az r igje Illshez, hogy Isten l s vele van. Pontosan megmondja az r Illsnek teendjt s elmondja azt is, amit az r fog tenni. Megbzats s gret. Amennyiben Ills az r megbzatsa szerint engedelmeskedik, megtapasztalja az gret teljesedst is. Illsnek nem az a dolga, hogy a csodban higgyen, hanem az, hogy Isten parancst s grett fogadja el. Az l s hat ige teszi a csodt. S Ills valban megtapasztalja az l r valsgos oltalmt s segtsgt. – A Krit patak arm terleten volt, keletre. gy Ills kikerlt hb fennhatsga all. gy kell ott lnie, mint Izrelnek a pusztban: az r adja naponknt a legszksgesebbet, a kijellt helyen. Az az r, aki a hollkat is szolglatba tudja lltani. Illsnek nem a hollkba kell bzni, hogy megjnnek naponknt, hanem az rban, aki az llatokat is az akaratnak eszkzv tudja tenni (13:24).

1 Kir. 17,7–16. Isten Sareptban is r.

Id mltval kiszradt a patak. Istentl meghatrozott ideig kellett Illsnek a kijellt helyen lenni. Lthatta ugyan, hogy szrad a patak, de trelmesen vrt. Nem csodra, hanem Istenre, mg jra szl. Isten Sareptba, egy fnciai vrosba kldi el Illst. Oda is elhatott a szrazsg. Elkldi, hogy ezutn ne csak egyedl legyen rszese az gondoskodsnak, hanem vele s rte megmentse a sareptai zvegyet s fit is. Ez a sareptai asszony pogny volt. Nem tartozott Isten nphez. Jezbel szlfldjn, Baal s Asera igzetben lt. Most Ills hozz is elviszi az r parancst s grett. Az r elksztette mr ezt az utat. A „megparacsoltam ott egy zvegyasszonynak” kifejezst olyan titokzatos isteni intzkedsnek kell ltnunk, mint mikor Jns megmentsre a nagy halat, vagy ksbb a cserjt „rendelte” az r. Ezrt volt ppen ott az zvegy a vros bejratnl. Az zvegy beszde vgs elkeseredst mutatja. Elfogy az utols tartalk is. Nem csodra vrt az asszony. Kszlt az hhallra fival egytt. Ills az r szavt hirdeti nki. A csoda azltal trtnik, hogy ez a pogny asszony el merte hinni s a biztosat odaadta a bizonytalanrt. is Isten gretre s oltalmra bzza magt. A bibliai bizonysgtev nem csodakorst s s nem csodafazekat r le. Tudja, hogy egy korsban csak annyi van, amennyi belefr. Istennel szmol, aki csodt tesz. Az a clja a bizonysgttelnek, hogy lthatv tegyen s megreztessen valamit a csoda mgtt lev Isten hatalmbl. A csodrl val beszd vallsttel: hiszek a mindenhat Istenben s rbzom magam. – Csodbl l Ills Sareptban, de nem cselekszi a csodt. Jel ez a csoda Isten szeretetrl a pognyok irnt, az egsz vilg irnt. Egytt az zveggyel s fival, abbl a csodbl l Ills, amit az r tesz. St az r gy kti hozzjuk Ills sorst, hogy is ltaluk rszesl Isten segtsgben. Nem fggetlentheti magt tlk. A 16. v. csak azt llaptja meg, hogy az r megtartotta grett s ott, ahol semmi emberi lehetsg nem volt, adta naponknt ldst.

1 Kir. 17,17–24. Az r gyzelme a hall felett.

Az, hogy Isten megmutatja gondvisel oltalmt s csodatev hatalmt, mg nem biztostk a hall ellen. Ills sareptai tartzkodsa alatt az zvegy fia beteg lett s meghalt. Az eredeti szveg szerint: nem maradt benne nesmh: „leter, letlehelet”. Az asszony ktsgbeesve Illshez fordul. gy gondolja, hogy Ills jelenlte emlkeztethette Istent az rgi lete bneire s gyermeknek halla az bneinek a kvetkezmnye. Ills elveszi az asszony lbl a halott gyermeket s felviszi a fels szobba, ahol lakott az zvegynl. Ills rti az asszony vdjt s az rhoz val knyrgsben is egyttrzsnek ad kifejezst. Majd elszr azt teszi, ami szoksos volt az ilyen kritikus esetekben. Rborul a gyermekre, hogy gy a benne lev letet prblja tadni nki (2Kir 4:34; ApCsel 20:10). Az elbeszls hangslya azonban nem ezen van, hanem Ills imdsgn: trjen vissza a llek ebbe a gyermekbe. A hber nfs sz, amit ltalban „llek”-nek fordtunk, nem az l ember egy rszt jelenti, hanem magt az letet. Az ember l llek. A llek az ember lte s nem birtoka. A Gen 2:7 szerint gy lett az ember emberr: nfs hajjh-v: „l llekk”, hogy Isten az let nesmh-jt lehelte bele. Ills azt kri teht az rtl, hogy az let trjen vissza a gyermekbe. Isten megteheti ezt teremt szeretetvel. Az r meghallgatta Ills krst s az let visszatrt a gyermekbe. Mint a kifejezsek is mutatjk, a gyermek nem slyos beteg, hanem mr halott volt. De nem Ills tmasztotta letre. csak krte az rtl, hogy adja vissza lett. A gyermek visszakapott lete erstette meg az anyt hitben, s lett szmra a zloga annak, hogy Isten bnei ellenre szereti. A hall felett val gyzelem lett a bizonysg Ills s a hirdetett ige mellett is.

1 Kir. XVIII. RSZ

A fejezet kzpontjban a karmeli istentletrl szl tudsts ll a 17–40 versekben. Ennek bevezetsre szolgl a 2b–16 v.-ben olvashat elbeszls, a szrazsg kvetkezmnyeirl, Ills s Obadjh tallkozsrl. Az 1–2a s 41–46 v. pedig az Ills ltal elre jelzett tlet megsznst hirdeti. 1 Kir. 18,1–16. Itt van Ills – jra Izrelben!

Korbban az volt az r parancsa Illshez, hogy rejtzzk el hb ell. Majd Sareptba kldte tovbb. S Ills mindig engedelmesen azt tette, amit az r mondott nki. Nem krdez, nem vitatkozik, hanem engedelmeskedik. Most jra az r igje jtt hozz. Nem maga keresi s vlasztja meg teht a hallgats s cselekvs idejt, hanem az r dnti el. Az j parancs: mutasd meg magad hbnak, mert est akarok adni! Ha merszen hangzott is Ills szava (17:1), hogy csak az szavra lesz jra es, me Isten igazolta bizalmt. Az es nem jhet elbb, csak miutn hbnak meghirdeti, mert ppen arrl van sz benne, hogy hb s Izrel eltt az r tlett s hatalmt demonstrlja. Ills flelem nlkl engedelmeskedik. – A harmadik esztend emltse nem azt jelenti, hogy a szrazsg hrom vig tartott. A rgi keleti s izreli szmts szerint az vbl htralev, vagy az j vben elkezdd nhny napot, hnapot mr teljes vnek vettk az idtartam meghatrozsnl, mint a kirlyok uralkodsi veinl is ltjuk. Mikor a Lk 4:25 s Jak 5:17 hrom v s hat hnaprl szlnak, ksbbi zsid hagyomnyt kvetnek. E tradci alapja az volt, hogy a 3 s fl egy szombatv fele, amint Dn 7:25; 8:14; 9:27; 12:7 v. is az tlet ciklust brzolja. Palesztina fldje klnsen r volt utalva az es vagy harmat formjban kapott csapadkra (Deut 11:10–12). prilistl oktberig ltalban nincs es. Ez idszakban annl fontosabb volt a harmat. A tbb mint egy ve tart szrazsg mr nagy hnsget okozott.
A 2b–6 versek valszntlenl hangz, de a nyomorsgot jl szemlltet lersban mutatjk, hogy a kirly s a palota ln ll ftisztvisel (4:6) is knytelen a forrsok s patakok krnykn fvet keresni a lovak rszre. Jellemz, hogy a kirly legfbb gondja nem az hez np sorsa, hanem a kirlyi palota fnyzshez tartoz lovak s szvrek megmentse.
Meglepetssel rteslnk az elbeszlsbl, hogy hb s a hv embereket ldz Jezbel udvarban l egy Obadjh nev fember, akinek nemcsak a neve az, hogy: „az r szolgja”, hanem valban az is. Flte az Urat, ami azt jelenti: az atyk hite szerint lt. De tetteivel is bizonytotta, hogy az r szolgja, mert Jezbel ldzse ell sikerlt neki 100 prftt elrejteni s minimlis lehetsgei szerint gondoskodni rluk. Az r kvetsgben hbhoz tart Ills sszetallkozik vele. Ills szeretn, mint rkezse hrnkt, maga eltt kldeni hbhoz, de Obadjh nem meri vllalni. Oka ennek, hogy ismeri hb bosszvgyt Ills ellen, melyet az r szinte tlzottan fogalmazott meg (10 v.). Habozsnak oka az is, hogy fl: Isten Lelke kzben elragadhatja Illst, s akkor sajt letvel felel. Ezrt mondja el vonakodsnak mentsgre a prftk elrejtsvel vgzett szolglatt. Olyan prftacsoportokrl lehet sz, mint akikrl az 1Sm 10:10; 2Kir 4:38–44; 6:1–7 v.-ben olvasunk. Istenfl ember ugyan Obadjh, de nem hs. Tele van aggdssal s ktsggel. Elkpzelni sem meri, hogy Ills valban hb el akar llni. Csak az gyzi meg, mikor Ills a Seregek Urra hivatkozva ersti meg prftai szndkt. Ksbb kiderl, hogy felesleges volt aggodalma. – Tbbszr hangzik e szakaszban az a kifejezs: itt van Ills! Ills, mint aki l jele annak, hogy itt van Isten. l jele az r tl, cselekv s irgalmas jelenltnek.

1 Kir. 18,17–40. Az r az Isten.

A valsgban s a lersban is drmai jelenet Ills s hb tallkozsa. hb meglepetsben szinte nem akar hinni a szemnek s gnyosan krdezi meg: „te vagy az, Izrel megrontja?” Az ckar ige jelentse: „megrontani, egy msikkal val rintkezsre alkalmatlann tenni, kizrni az emberek kzl, tabu-val sjtani”. rezhet, hogy a kirly felsgjoga korltozst rzi. Ills visszafordtja a vdat s indokolja is. Nem , a prfta, hanem a kirly s Omri dinasztija rontottk meg Izrelt blvnyimdsukkal. Szavaibl megrtheti hb, hogy az orszgra szakadt bntets okt a kirlyi hz romlottsgban keresheti. Nem varzslat volt a bekvetkezett szrazsg, hanem az rtl val elhajls bntetse. A kirly, a prftai ervel leleplezett tnyek hatsa alatt, elveszti hatalmt Ills fltt. Ills parancsol s neki azt kell tenni, amit mond: sszegyjteni a Baal s Asera prftkat a Karmel hegyre. A „Jezbel asztalrl lnek” kifejezs jelentse: a kirlyn szolglatban llnak s gondoskodik rluk. hozatta be a Baal-kultusz szolglatra az orszgba ket.
Karmel neve: gymlcsskert. Az Efraim hegynek legszakibb folytatsa. Messzirl szikls hegyoldalnak ltszik, de vlgyeit gymlcsfk, virgok, fenyk, babrok s mirtuszok kestik. Mr Izrel eltt is volt itt szenthelye a pognyoknak. Dvid alatt kerlt ez a terlet Izrel birtokba. Feltehet, hogy mr Dvid alatt volt ott az rnak oltra. Ksbb elvesztettk ezt a terletet. Omrinak vagy hbnak sikerlt jra birtokba venni. Ezrt akarja Ills, hogy a dnts az r s Baal kztt itt legyen. A 20–25 v. szerint a Karmelen sszegylt npet Ills, mint az r kvete, egy rvid krdss szklt igehirdetsben lltja dnts el. Krdse a np megromlott letnek gykerre mutat r. Meddig sntikltok kt mankn? – hol az egyikre, hol a msikra tmaszkodva. A kpet a Baal-kultuszban gyakorolt tncrl veszi, mely ingadoz lpkeds volt az oltr krl. Izrel kt mankra is tmaszkodik, mert nem tud dnteni Jahve s Baal kztt. A. Alt szerint a 30 versbl kiindulva – ahol a lerombolt Jahve-oltrrl van sz – lehet igazn megrteni a Karmelen trtn esemnyeket. Mivel rgta egyms mellett volt ott Karmelen Jahve s a Baal oltra, sszefondott ez a kt kultusz. Mg vgl az r oltrt leromboltk. – Izrel letnek romlst ez a kettssg okozza, amelyben lnek. Nem tagadtk meg az Urat, de nem bznak igazn benne. Az r mellett Baal szolglatban is llnak. St sokszor elrejtve, tisztzatlanul van meg ez a kettssg s annl veszlyesebb. Ills felhvsa nylt dntst kvn. Egy vilgos: vagy-vagy! a helyes t.
De a np nem felelt. Hallgatsuk mgtt a leleplezett valsg ll. A atyk Istene, Jahve, a mlt dics Istene emlkezskben, de nem relis hatalom a jelenkben. Ezrt a sntikls s a mankk. S ilyenkor csak hallgatni lehet. – Ills azonban folytatja, mert az r igje szerint mg van megbzatsa. Ha a np bizonytalann lett afell, melyik az igaz Isten, most gyzdjk meg rla sajt szemvel. Annak eldntsre, hogy ki az l Isten, Ills javaslatot is tesz. Javaslatt tekintlyvesztesg nlkl nem vethettk el a Baal-prftk. Ezt a megoldst helyesli a np is, mert knyelmesebb s ltvnyosabb. Megkrdezhetjk: nem vakmersg-e Ills javaslata? Mi lesz, ha nem vlaszol Jahve? A felelet: nem egyni tlete az Illsnek, amit tenni akar, hanem az r parancsra (36 v.) cselekszik. A 26–29 v. a Baal prftk erlkdsnek szemlletes lersa. Cselekmnyk: imdsg, kultikus tnc, maguk vagdossa, extzis. De istenk, aki nincs, nem felelhetett, nma maradt s nem mutatta meg hatalmt.
A 30–35 v. szerint Ills prfta, mint aki teljesen bzik az rban, nyugodtan cselekszik. Elszr helyrelltja az r lerontott oltrt. A hber szvegben rf’: „gygytani” ige van az oltr helyrelltsnak kifejezsre. Aztn 12 kbl, Jkb trzseinek szma szerint oltrt pt. Ez az oltr Isten npe sszetartozsnak s egysgnek kifejezje a kettszakadt orszgban. 36–40 v. Ills kzbenjr imdsggal knyrgni kezd az rhoz s mint az atyk Istent szltja meg. Ezltal is emlkezteti s figyelmezteti a ms istenek utn kapkod npet. Az r vlasza fogja megmutatni, hogy egyedl igazn Isten s Ills valban az szolgja. Az r vlasza segt az elprtolt Izrelt visszafordtani. „Akkor alesett az r tze.” Klns hatalmt mutatja, hogy nemcsak az ldozat, hanem krltte is minden megg.
A np az r kijelentsre leborult s vallst tett: az r az Isten! Jahve az Isten! – Majd a Baal prfti fltt vgrehajtjk az tletet. Nem lehet ezt a Deut 13:6–11 trvnyvel mrni, mert itt nyilvn a truszi prftkrl van sz. Ills azrt leti le ket, mert a vlasztott npet rontottk meg. Nem mrhetjk az itt vgrehajtott tletet keresztyn etikai mrtkkel sem.

1 Kir. 18,41–46. Elg Illsnek egy tenyrnyi felh jell.

Amint a 18:1 v.-ben olvastuk, az r azrt kldte haza Illst Sareptbl Izrelbe, hogy hirdesse meg knyrlett, az es ldst. Kzben nagy alkalmat adott az r Illsnek a bizonysgttelre, a npnek pedig az r hatalmnak megismersre. Ez a szakasz eredetileg kln bizonysgttel lehetett arrl, hogy amint Isten a szrazsg ltal megmutatta hatalmt, most az els ldsban knyrlett jelenti ki. A Dtr szerz kapcsolta ssze mvben a Karmel hegyn trtnt esemnyekkel. Ills hisz Isten gretben, hogy est fog adni. Azrt jelentette meg nagy bizonyossggal hbnak. A kirly, mint az orszg ura s a np kpviselje, a nagy csapsok idejn bjtlt. Erre utal Ills felhvsa: „egyl, igyl”. Vagyis, most mr abbahagyhatja a bjtlst, mert mr hallja azt, amit meg nem nyitott emberi fllel mg nem lehet hallani: az es zgst. ppen azrt, mert igazn hisz Ills, mlyen s szintn imdkozik. Imdsga feszltsgt mutatja, hogy szolgja ismtelt: „nincs semmi” jelentsre is tovbb imdkozik. Majd egy tenyrnyi felhcskn t rti meg, hogy imdsgt meghallgatta Isten. Ez a kis felh volt a jel, a zlog, a garancia arrl, hogy jn az es. hb szmra pedig Ills bizonyossga s biztonsga, hitnek s szavnak ereje a jel. gy indul el Jezrelbe, ahol az izreli kirlyoknak, Samria mellett a nyri rezidencija volt.
A 46 vers gyzelmes zradk a fejezet nagy bizonysgttelhez. „Az r keze nehezedett Illsre” kifejezs termszetfeletti erk tadst jelenti, mely nagyobb testi s lelki teljestmnyre kpest. E kifejezs hasznlata mgtt a prftknl is valsgos megtapasztalsok vannak az r jelenltnek egsz emberket meghatroz tlsrl (zs 8:11; Ez 8:1). gy vezte fel, ksztette el Illst az r arra, hogy mint a kirly „heroldja” fusson hb kocsija eltt. De mgsem gy fut Ills, mint hb szolgja (1:5), hanem mint az r szolgja, ldsainak rkezst jelz hrnke.

1 Kir. XIX. RSZ

Sok magyarz nem tudja sszeegyeztetni a 17. s 18. fejezet tartalmt azzal, ami utna a 19. rszben kvetkezik. Van, aki a 19. fejezetet a 17. el teszi. Mi ezen a helyen szeretnnk ezt a rszt megrteni s magyarzni.

1 Kir. 19,1–8. Ills a mlysgben.

Az 1–3 versek elbeszlse hidalja t a kt fejezet esemnyeit. hb tjkoztatta felesgt, Jezbelt arrl, ami a Karmel hegyn trtnt. Jezbel, akinek oltalma alatt lltak a Baal prfti, gy rzi, hogy Ills szemlyesen ellene intzett tmadst azok kiirtsval. Felkszl, hogy visszassn. zenetet kld Illshez. zenetnek els mondata nincs meg a hber szvegben, de a Septuaginta s nhny szvegvltozat kzli. gy hangzik: „Ha te Ills vagy, gy n Jezbel vagyok!” Klasszikus rvid fenyegets, mely elismeri az ellenfelet, de hangslyozza a sajt erejt is. Srtett kirlyni mltsgval ll szembe Illssel. Megeskszik az istenekre, hogy Illst egy napon bell gy li meg, mint a Baal prftit. Valsznleg azrt nem azonnal cselekszik, hanem zenetet kld, mert Ills meglse abban a helyzetben a np miatt is nehz feladat lenne. De gy elrheti fenyegetsvel, hogy Illst, ezt a veszlyes embert, eltvolthatja az orszgbl.
Megdbbent Jezbel zenetnek hatsa. Az az Ills, aki az r jelenltt s hatalmt kpviselve llt hb eltt, hogy meghirdesse a szrazsgot (17:1), az az Ills, aki btran szembenz, st parancsol a kirlynak (18:17–19), majd az r igjre tmaszkodva szl s cselekszik a Karmelen, most ktsgeskedik, elfut, hogy mentse az lett. Az az Ills, aki mind az r tzben, mind az es ldsban megtapasztalja, hogy Istennl semmi sem lehetetlen, most elhagyja az orszgot. Lehetsges ez? – Egyes magyarzk szerint a prfta hirtelen rzelmi vltozsnak oka az izreli ember sajtos lelkisgben van. Kedlyt a szenvedlyessg s csggeds hatrozzk meg. A kls befolysok fel klnsen nyitott. De nem errl van itt sz. Van ilyen mlysg, ilyen megfrads s megertleneds azok letben is, akik magukat, egsz letket, mint Ills az r rendelkezsre adtk. A legszebb megtapasztalsok s a legersebb hit sem lehet biztostk a mlysg ellen. Azok is megfradhatnak s megertlenedhetnek, akik Isten hatalmt s erejt megtapasztaltk. Isten megengedi, hogy ilyen trtnjk szolgi letben is. Az szvetsgben is sok pldt tallunk (Mzes, Jeremis, Jb). St maga Jzus Krisztus is megjrta ezt a mlysget. Az r nincs a mi hatalmunkban. Nem rendelkezhetnk vele kvnsgaink szerint. A megfrads, a bizonytalann vls hozztartozik ahhoz, hogy testben vagyunk s e vilgban vagyunk. S ebben az llapotban az ember egyedl kvn lenni. gy megy Ills, szolgja nlkl, mg Jdn is tl, a pusztba, hogy egy rekettyebokor alatt mondja el az rnak, ami a szvben van: elg Uram! Vedd el az letemet! Mint Jns vagy Jb rtelmetlennek ltja az lett. Az szvetsg nem gy beszl Isten embereirl sohasem, mint hskrl. Ills megvallja, hogy csak a hallt rdemli, mert sem jobb atyinl, az elz nemzedknl, akik vllaltk az r szolglatt s aztn mgis megertlenltek abban. gy ltja, hiba val lett munkja, tartalmatlann lete. Csaldott Istenben. Mindent hibavalnak rez: prdikcit, tzprbt, est, hitet, imdsgot. Isten azonban tud Ills bels vlsgrl, mlysgrl. Ura maradt a menekl, a ktsgbeesett Illsnek is. A hallt kvn prftnak angyala ltal lelmiszereket ad, mint az let legegyszerbb ajndkait, szeretete s hsge jell. Ktszer is kzeledik hozz az r angyala, az r jelenltnek kibrzolja, aki nha gy jelenik meg, mint az r helyettese (Gen 16:7–12; 21:17–21), mskor pedig mint vezrl, oltalmaz hatalom (Ex 23:20; Num 22:22; 2Kir 19:35). Isten szemlyes segtsge ez az angyal, a segt Isten megjelensi formja. Elszr csak a ktsgeskeds, a megfrads legyzsre ad nki j ert. Majd msodszor egy nehz tra hvja, ereje felett val tra kszti fel. Ills az eledel ltal valban olyan csodlatos ert nyer, hogy 40 nap s 40 jjel kpes vndorolni a Hrebig, Isten hegyig (kb. 480 km). Olyan eledel volt ez, mely testileg alkalmass tette, lelkileg pedig kssz a menekls helyett a csendes engedelmessgre. A 40 nap a Biblibl ismert jelkpes szm.

1 Kir. 19,9–18. Ills az Isten hegyn.

Nem Ills akart a Hrebre menni. meghalni akart. Nem folytatni, hanem befejezni akarta az letet. Isten azonban akkor is tall utat az emberhez s utolri az embert, amikor az meneklni szeretne. Isten hegye, a Hreb, ms nevn Sinai, az a hely, ahol az r kijelentette magt npnek, szvetsget kttt vele, ahol trvnyt adta s elhvta a szolglatra. Ott formlt az r npet magnak teremt irgalmval a szolgasg hzbl megszabadultakbl. A hber szveg szerint Ills a Hreben nem egy barlangba, hanem a barlangba ment be. Ugyanabba vezethette az r Illst, ahol Mzes volt, mikor megjelent nki, hogy dicssgt megmutassa, mikor Izrel buksa az aranyborj fellltsa utn nyilvnval lett (Ex 33:22). Ez a hely az r szenthelyeknt lehetett ismert.
Itt jelenik meg s szltja meg az r igjvel Illst. A 10 vers, mint a 14 v. ismtlse kerlhetett a 11 v. el a knyv szerkesztse alkalmval. Igazi helye s rtelme a 14 versben van. Az r megjelensnek gyakori ksr jelensgei az szvetsg teofniiban: a vihar, a fldrengs s a tz (Ex 19:16.18; 20:18; Deut 33:2; Br 5:4; Ez 1:4; Zsolt 29:6; 97:3–5; 114:6–8). gy jelent meg Mzesnek is az r. Ezek rejtettk el az dicssgt. Bennk volt az r jelen. – Itt azonban egy egsz ms megjelensi formjrl van sz. Az r nem volt benne sem a szlben, sem a fldrengsben, sem a tzben. Nem jell meg egy j elemet sem a bizonysgtev. A megjelensre utal kifejezst tbbflekppen fordtjk: finom hallgats hangjval, leheletszer hanggal, szeld csend hangjval stb. prbljk visszaadni a szveget. Jobban mi sem tudjuk lefordtani. De gy ltom, hogy itt a kp s a lnyeg, a forma s a tartalom szorosan sszetartoznak. A legflelmesebb termszeti jelensg is gyenge tanja Isten hatalmnak. Isten tbb, nagyobb minden termszeti jelensgnl. Olyan finom hangrl van sz a szveg szerint, ami csak egszen kzvetlenl s szemlyesen vehet szre. Amit senki ms nem szlel, csak az, akit rint. Ezrt nem tudja kifejezni, lerni az elbeszl sem. A lnyeg, hogy Ills hallotta. Minden megrzkdtat viharnl vagy tznl nagyobb er rintette meg ebben az r jelenltt rzkeltet finom hangban. Szemlyes tlsben rti meg, hogy az r nemcsak a viharnak, az tletnek a nyelvn tud magrl bizonysgot tenni, hanem ilyen csendben is elrte cljt Illsnl s elri a trtnelemben is. Isten jelenltt megrezve Ills azonnal eltakarja arct s gy megy a barlang bejrata el.
Most mr nyltabban, vilgosabban hangzik fel a krds: mi dolgot van itt Ills? Benne megrti a szemrehnyst: mirt menekltl el szolglati helyedrl, mikor ott mg sok tennivald lenne? Erre a krdsre tr ki Illsbl mindaz, ami miatt megkeseredett s megfradt ember lett. Nem a maga gye, hanem Isten gye miatt jutott ide. Isten gyt fltette. Izrel elleni panaszt mondja el: elhagytk szvetsgedet, leromboltk oltraidat s megltk prftidat. n egyedl maradtam meg. Azon a helyen mondja el ezeket, ahol az r szvetsget kttt npvel. Ezekkel a szavakkal szemllteti Izrel megromlst. Pedig megtett mindent, amit lehetett.
Az r vlasza (15–18 v.) nem igazolja s nem vigasztalja Illst. Nem kicsinyli le azokat a krlmnyeket sem, amelyek kztt ide jutott. Hanem t, aki magt s lett alkalmatlannak ltja, jra szolglatba lltja. Nem Ills bizonytalankod szavra figyel, hanem feleletl hrom j megbzatst ad nki: kt kirlyt s prfta utdjt kell felkennie. k fogjk majd elvgezni Izrelben a Baal-kultusz kiirtst. Hazl megveri Izrelt. Jh hb hzt rontja le, majd Baal papjait s prftit li meg. Elizeus pedig az munkjt folytatja. E megbzatsoknl feltnik, hogy a kt elst nem Ills teljesti, hanem utda Elizeus (2Kir 8:7–15; 9:1–10), tbb mint egy vtizeddel ksbb. A kijelents lnyege azonban nem az, hogy Ills mint ember, mit tesz mg, hanem jv terveibe avatja be ltala az r. Indulatos buzgsg helyett megtantja az esemnyeket tvlatokban nzni. gy rtheti meg, hogy sem az munkja nem volt hibbaval, sem Isten gye nem bukott el Jezbel bosszja miatt. Ills igazi munkja az elkszts lesz az r akaratnak teljestsben. Malakis prfta is gy eleventi fel Ills alakjt.
A megbzatsok mellett egy fontos kijelentst is kap Ills Izrel jvjrl. Ez a kijelents emeli fel s vigasztalja meg igazn. Ebben kap feleletet az r gyrt aggd krdsre. „De meghagyok Izrelben 7000 embert”. Teht Izrel sorsa nem Illstl, nem Ills bugsgtl fgg, hanem Isten kegyelmnek dntstl. Kegyelembl kivlasztott maradk ez, melynek tagjait csak maga az r ismeri. Ills nem ismerheti ket. Nem szmolhatja meg senki sem. De az r dntsben olyan valsgosan megvannak, mint Ills, aki eltte ll. Isten tud azokrl, akik Ills eltt rejtve vannak. Az nem az dolga, hogy kik ezek. De ebben a 7000-ben benne van az egsz Izrel maradka. Termszetesen jelkpes szmrl van sz, nem valami numerus clausus-rl. – von Rad szerint a maradk gondolat nem vallsos vagy kultikus krkbl szrmazik, hanem a politikai let tapasztalataibl. A pusztuls sohasem volt teljes. A maradk a remnysg jele volt. Itt az az j s prftai vonsa a maradk gondolatnak, hogy nem vletlenl megmaradtakrl van sz, hanem olyanokrl, akikrl az r mr most tud. Ez a maradk lesz az j kezdet lehetsge Izrelben. Pl bizonysgttele a Rm 11. fejezetben ide utal visza.

1 Kir. 19,19–21. Ills jra szolglatban.

A 19. fejezetben minden sszetartozik. Ezek a versek is csak a Hreben adott kijelents utn rthetk. Ez a megbzats az, amit Ills kzvetlenl teljest. jra eszkzl hasznlja teht az r Illst. Elizeus abel-meholai fldmves fiatalember. 12 krs gazda fia, teht jmd. A kpeny, mint prftai viselet ismert volt. Elizeus azonnal megrtette, mit jelent az, hogy Ills rvetette palstjt. A szolglatballts kpe s kifejezje volt. De az sszetartozs jele is. A rgiek gy gondoltk, hogy a ruhadarab hordoz valamit viseljnek szemlyisgbl is. Gressmann feljegyzse szerint a Sinai-flszigeten mg megvan az a szoks a hzassg eltt, hogy a vlegny kpenynek a lnyra dobsval erstik meg sszetartozsukat. – A palst rdobsval Elizeust Ills az r szolglatra hvta el. Nem tbbrl van itt sz, csak arrl, hogy szolglni fog Ills mellett. Ills utdaknt a prftai llek ajndkt csak ksbb kapja. Nem vehet ki pontosan a szvegbl az esemnyek egymsutnja. Kt dolog azonban hangslyos: a bcs s az ldozati lakoma. Az jszvetsg igen nagy jelentsget tulajdont Ills szemlynek s szolglatnak. Az evangliumok t emlegetik leggyakrabban a prftk kzl. A ksi zsidsgban is annyira elvenen lt Ills prftai alakja, hogy sokan Keresztel Jnosban az megjelenst ltjk. Jzusban is a visszatr Illst vlik felfedezni (Mt 16:14; Mk 6:15; 8:28; Lk 9:19; Jn 1:21). Szolglatnak jelentsgt mutatja, hogy a megdicsls hegyn Mzessel egytt Ills van ott, mint a prftk kpviselje s velk beszl Jzus arrl, amit Jeruzslemben tenni fog. Mg a kereszten is, mikor Jzus imdkozik, a sokasg gy gondolja, hogy Illst hvja. Ills rsz szerint valban megjelentett, kibrzolt valamit szolglatval Jzus Krisztus kldetsbl.

1 Kir. XX. RSZ

E fejezet megrtshez s magyarzathoz nhny felvetd problma tisztzsa szksges. Tisztzand elssorban a fejezet helye. Tartalmilag a 22. rszhez kapcsoldik. A Septuaginta s az azt kvet magyarzk a 21. rsz el teszik. Vlemnynk szerint a Dtr szerz szndkosan rendezte gy anyagt. Nem az r segtsgt megtapasztal kirlynak, hanem az ellene jra vtkez hbnak hirdeti meg az tletet, melynek beteljesedsrl a 22. fejezet szmol be. Tisztzand a trtneti httr. Ebben a krdsben egy Biblin kvli trtneti adat okoz bonyodalmat. III. Salmanaszr asszr kirly egy feliratn ugyanis a 853-as karkari tkzetben gy szerepel hb, mint Hadadzer arm kirly szvetsgese. Mg itt e fejezet trtnetei szerint egyms ellen harcolnak s mindentt Benhadad nven szerepel. Vlemnynk szerint az Arm ellen viselt hbork idpontjai: 1. 858/7–20:1–21. 2. 857/6–20:25–34. 3. 853/2–22 rsz. A 2. hbor utn a 20:34 szerint ideiglenesen megsznt az ellensgeskeds. Erre az idre esik az asszrok elleni szvetsgk Armmal a karkari tkzetben.
Feltn e fejezetben, hogy Ills s Elizeus prfta neve sehol sem szerepel. Ellenben sz van prftrl, aki az r igjt mondja a kirlynak (13.22.28.35–43), a 22. rszben pedig 400 prftrl. Ebbl sokan azt a kvetkeztetst vonjk le, hogy nem hb, hanem egy ksbbi „Izrel kirlya” trtnetrl van sz itt s a 2 s 13 versekbe utlag rtk be hb nevt. gy vlik, hogy nem hb korra s Arm elleni harcra vonatkoznak ezek az elbeszlsek, hanem jobban illenek Jh dinasztijnak idejre, amikor a Jahve prfti szabadon mkdhettek. Feleletet erre vlemnyem szerint a forrs krdse ad. Az ktsgtelen ugyanis, hogy ms forrsanyag, ms prftai elbeszls kpezi az alapjt az Ills-trtneteknek, mint az hb-trtneteknek. A 20. rsz forrsa kedvezbb sznben mutatta be hb alakjt, a Dtr trtnetr pedig tvette ezt az anyagot vltoztats nlkl. Nem hbrl, hanem Istenrl akar bizonysgot tenni vele, aki kirlyai ellenre is segti s oltalmazza az npt. 1 Kir. 20,1–12. Az Arm kirly fenyegetse.

II. Benhadad arm kirly felvonult Samria ellen, hogy a fvros elfoglalsval leigzza Izrelt. Szndkt mutatja, hogy tborban van 32 szvetsges kirly is, akiken kis vrosllam-kirlyokat kell rtennk. Az Omri idejn kiptett Samria ostroma azonban nehznek bizonyult, azrt kveteket kld hbhoz, hogy kapitulcira szltsa fel. Errl az zenetrl s a kirly vlaszrl olvasunk ezekben a versekben.
Az els zenet rtelme s fordtsa zavaros. Helyesen gy olvashatjuk: „ezstd s aranyod az enym, de felesgeid s szp fiaid a tiid” (3 v.). hb vlasza udvariassgi forma, mely az zenet elfogadst jelenti.
A msodik zenet mr a felesgeket s a fiakat is kri, st a szabad zskmnyols engedlyezst. A 7/b v. fordtst gy ltjuk helyesnek: „mert hozzm kldtt felesgeimrt s fiaimrt. Ezstm s aranyam nem tagadtam meg tle”. A kirlyi hremre val igny ugyanis a keleti gyakorlat szerint a kirlyi hatalomra val igny is (lsd 2. rszben). Izrel kirlya vlaszt a vnekkel tancskozza meg. Az els felttelt az asszr veszlyre tekintettel elfogadta volna, de a msikat nem teheti. A 3. zenet mr az arm kirly fenyegetse, melyben ggjnek s elbizakodottsgnak ad kifejezst. hb egy akkori kzmondssal vlaszol, melynek rtelme a mi nyelvnkn: nyugtval dicsrd a napot! Pedig Benhadad mr elre ivott a medve brre.

1 Kir. 20,13–21. Isten tud segteni.

Isten abban mutatja meg a htlen npe irnti szeretett, hogy prftt kld hozzjuk zenetvel. hbnak gy kell megismerni, hogy Izrel Istene az r, aki tud segteni s szabadtani. Isten nem mondott le hbrl s Izrelrl sem. Az erviszonyok az r segtsge ltal egyszerre megvltoztak. A kisebb katonai ert kpvisel Izrelbl is csak egy tredk, 232 ember ltal akar az r szabadtst adni (1Sm 14:6). Nem tudjuk hogyan trtnt az armok leverse. Csak azt, hogy az r llt a gyzelem mgtt. – A 20–21 versek jobban rthetk a 20/a, 21, 20/b sorrendben. hb megtapasztalja, hogy az r a magt megalzt felmagasztalja s a ggst megalzza.

1 Kir. 20,22–25. Emberi tancsok.

Mindkt kirly kapott tancsot az els tkzet utn. hbhoz prfta szl. Nem igt hirdet, csak tancsot ad. Egyni vlemnyt mondja el, de gy, mint aki Istennel val kzssgbl nzi az esemnyeket. Tancsa egyszer: legyen ers s legyen ksz, mert az ellensg is kszl. – Az arm kirly is kap tancsot szolgitl, vagyis fembereitl. Kirtkelik a veresg okt. Az a klns, hogy a pogny kirly tisztviseli vallsos okokat ltnak a veresg mgtt. Kifejezsre jut benne az a pogny vlekeds is, hogy az istenek hatalma terletileg korltozott. Samriban, Izrel Istene, a „hegyek Istene”, uralmi terletre lptek. Izrelt a sksgon lehet s kell megverni. Aztn a hadsereg tszervezst tancsoljk. A szvetsges kirlyok helyre helytartkat kell lltani, akik fegyelmezettebbek.

1 Kir. 20,26–34. Isten mindentt r.

Amint a prfta elre ltta, gy trtnt. Benhadad serege egy v mlva felvonult a sksgon, fk alatt, arm terleten. Nem egyenlk az erviszonyok most sem. A nagy arm sereghez kpest Izrel csak kt kis kecskenyj. Remnytelen harc lenne emberi erfesztssel. De jra melljk llt az r a prfta szavval. Izrel s Arm eltt arrl tesz bizonysgot beavatkozsval, hogy nemcsak a hegyeken, hanem a sksgon s mindentt r. Ismt csoda trtnik. Ezt sem rja le az elbeszls. Csak az armok nagy vesztesge s a leszakad vrfal hirdetik Izrel Istennek csodlatos segtsgt. A kirly sem tud meneklni, csak bolyong a vrfalak kztt. Az elz tkzetbl mg megverten is kirlyknt vonulhatott el (20 v.). Most nem ggs r (10 v.), hanem sznalmas ember. Nem flnyes kvetsggel szltja most fel megadsra Izrel kirlyt, hanem kapitull s knyrg letrt. A zsk a bnbnat, a ktl a fej krl az alzat s alrendeltsg jele volt. Izrel kirlya valban knyrletes kirly lett. A „testvrem” megszlts szoksos volt egyenrang kirlyok kztt. Majd a gyztes a legyzttet kocsijba hvja. Az ellenkez volt a gyakorlat. Ha letben is hagytak egy legyztt kirlyt vagy vezrt, annak a gyztes kirly kocsija mellett kellett futni. Benhadad ajndkkal kszni meg szabadsgt. Visszaadja az apja idejben elvett vrosokat s engedlyt ad, hogy Damaszkuszban bazrutckat rendezzenek be. hb szvetsgt ajnlja fel. A slak sz itt ajndkozni jelentsben hasznlatos.

1 Kir. 20,35–43. Isten ms mrtkkel mr.

Egy embert vagy egyes esemnyeket, klnbz szempontbl lehet nzni. Br hb uralkodsa politikai s gazdasgi tekintetben elnys volt Izrelre nzve, Isten igje egy prfta-tantvny ltal megtli hbot Benhadad megkmlse miatt. A Dtr anyagt egy, a 13. fejezettel sok hasonlsgot mutat elbeszlsbl vette. Klnsen hangzik az r igjre hivatkoz nvtelen prfta krse trshoz, hogy sse meg t. A ksbbiekbl derl ki, hogy prfta-jelet akart magn viselni. A prfta-kzssgek tagjai nha tetovlssal is megjelltk magukat, hogy gy is felismerjk ket. Mieltt azonban a kirly el ment volna, egy ktssel felismerhetetlenn tette magt. Majd a kirly eltt a Ntnhoz hasonl pldzat elmondsval akarja elrni, hogy a kirly maga fltt mondja ki az tletet. Aztn is szemlyess tette az zenetet (2Sm 12). Az egy talentum ezst a megfizethetetlen vltsgdjra mutat. Az Ex 21:32 rtelmben ez 100 szolga vltsgnak felelne meg. A kts levtele utn ismerte fel hb, hogy prfta az illet, aki Isten tlett hirdette nki. Amikor Benhadadot megkmlte, Isten npe ellensgt engedte szabadon. Ezrt sjtja majd az r tlete. Mint tudjuk – hrom v mlva beteljesedett a prfta tlethirdetse. Kzben azonban hb mg mlyebbre jut az r ellen val engedetlensgben, hogy – mint a 21. fejezet mutatja – Ills prfta ltal mg hatrozottabban hangozzk el az tlet ellene. Most mg nem rez bnbnatot, csak elkesereds s harag van a szvben. Az r nem siet tletnek vgrehajtsval.

1 Kir. XXI. RSZ

A Nbt szlje sorsnak lersrl szl ez a fejezet, mely az Illsrl szl prfta-elbeszlsek anyaghoz tartozik. A Dtr trtnetr osztotta be a 20. s 22. rsz kz, hogy gy adjon hangslyt az hb bukst ler kvetkez fejezetnek. Arrl az Istenrl tesz bizonysgot, aki oltalmazja az rendjben l npnek s a kirlytl is szmon kri, ha vtkezik Isten trvnye ellen. Az 1–16 versek Nbt sorst rjk le, a 17–29 versek pedig az Ills prfta ltal hb ellen meghirdetett tletet. A msodik szakaszban klnsen nyilvnval a Dtr munkja.

1 Kir. 21,1–16. A jog s a hatalom harca.

Az els vers bevezetse a szerz ltal tett megjegyzs a lerand esemnyekhez. Nbt, akirl az elbeszls szl, jezreli lakos, akinek szlje van a kirlyi palota mellett. A „Samria kirlya” kifejezs ebben a korban mg csak a vrosra vonatkozik, mert maga a tartomny csak ksbb kapta ezt a nevet. Jezrelben is volt palotja az izreli kirlyoknak, mely valsznleg nyri rezidencia lehetett. hb kirly szeretn megszerezni Nbt szljt. Jog szerint kt lehetsge volt erre: elcserlni vagy megvsrolni. Ilyen rtelemben tett ajnlatot Nbtnak. azonban nem fogadja el a kirly ajnlatt. Elutast vlasza nem a megszokotthoz val konzervatv ragaszkods. Mlyebb oka van. Szlje, seitl kapott rksg, melytl , aki Isten npe rendjben akar lni, nem vlhat meg. Izrelben ugyanis gy tekintettk a fldet, mint Isten tulajdont. Isten adta a honfoglals alkalmval az egyes trzseknek s nemzetsgeknek. Az gy kapott szent fldet, mint Isten haszonbrli riztk s adtk tovbb utdaiknak. A fldtulajdon kpezte a rgi Izrelben a gazdasgi s llami let alapjt. Csak az volt a teljes jog izreli polgr, akinek fldje volt. Fontosnak tartottk azrt, hogy az atyiktl kapott fldet megrizzk s knyszert krlmnyek nlkl ne idegentsk el (Lev 25:23–28; Num 36:7). Nbt vlaszt teht szemlyes joga mellett Isten trvnye is motivlja. Szmra Isten parancsa fontosabb, mint a kirly kvnsga. Az Istenhez val hsg mellett eltrpl eltte a j zlet lehetsge. De Nbt vlasza kifejezi az Isten rendjben l np szabadsgt is. Mivel Izrel Isten nagy csaldja, nem kteles megalzkodni a kirlyi kvnsg eltt.
A kirlyi tulajdon klnbztt a tbbiektl. Nem szemlyes tulajdon volt, hanem a hivatallal jrt. Birtokai: koronajavak voltak. Dinasztik vltozsnl fontos kvetkezmnyei voltak ennek, mert a koronajavak az j kirlyi csald tulajdonv lettek (2Sm 9:7; 12:8). Tbbfle. lehetsg volt a kirlyi javak nvelsre: vsrls, eltlt szemlyek vagy elmenekltek vagyonnak birtokbavtele. Ezeket a kirly vagy hbrl adta, vagy a kirlyi kamars irnytsa mellett kezeltette. Az 1910-es satsok alkalmval megtallt osztrakk sok adatot tartalmaznak a valsznleg hb idejbl val koronajavakrl.
hbot bntja ugyan Nbt vlasza, de nincs trvnyes eszkze kvnsga megvalstsra. Az izreli ember rzelmi hullmzsra jellemz indulatossggal ment haza palotjba. Ilyen llapotban tallja felesge, Jezbel. nem veszi tudomsul Isten npnek letrendjt, a keleti llamjog szerint a kirlyi hatalmat korltlannak tartja, gy ignyt tmaszthat az alattvalk fldjre is. Ezt a kirlyi hatalmat jelezte Smuel is a kirlyt kvn npnek (1Sm 8:10–22). Jezbel kzbelpsvel a jog s a hatalom harca kezddik el. Szeretn azonban az igazsg ltszatt megrizni, azrt gonosz tervet eszelt ki. hb nevben s gyrjvel lepecstelve leveleket rt a jezreli vneknek s a fembereknek. Pontos utastst ad, mikppen jrjanak el. A vnek tiszte mg a rgi nemzetsgrendbl szrmazik. A nemzetsgfk egy helysg legfbb testlett kpeztk. A femberek a szabadok, a teljes jog polgrok kpviseli voltak.
Bjti napok tartsa szoksos volt Izrelben klnbz csapsok s megprbltatsok idejn. Ilyenkor a helyi gylekezet is sszejvetelt tartott. Bjtltek, nekeltek s krtk Istent a csaps elfordtsra. Megvallottk bneiket s egytt kerestk Isten haragjnak okt (Jzs 7; 1Sm 14:36–46). Jezbel tervbe jl illett az ilyen nyilvnos alkalom tartsa. Nbtnak a fhelyen kell lni, hogy kifel azt mutassk ezzel: nem haragszik r a kirly a szl miatt. Jezbel pedig gy akarja mg jobban megalzni. Aztn a gyls sorn, a kigondolt terv szerint; kt elvetemlt embert lltottak, mint vdlt, Nbttal szembe. Mindig kt tanra volt szksg, ha valakit el akartak tlni (Num 35:30; Deut 17:6; 19:15; Jn 8:17; Mt 26:60). – A vd Nbt ellen, hogy kromolta, tkozta Istent s a kirlyt. A szentsgtrvny szerint (Lev 24:16) az r nevnek kromlsa hallos bn volt. De a trvny tiltotta a kirly kromlst is (Ex 22:27). Az tkot ppen olyan hatkonynak tartottk, mint az ldst, azrt fontos volt az tkozd kizrsa a np kzl, a kikzstst jelkpez megkvezs ltal, hogy gy megszabaduljanak Isten haragjtl. A hamis tank vallomsval a trvnyessg ltszatban tlkezhettek Nbt fltt. Mint a Mt 26:65 mutatja: Jzust is Isten kromlsrt tlik el.
A 11–13 v. szerint minden Jezbel tervnek s utastsnak megfelelen trtnt. A vnek s femberek, akik nem tudjk, hogy mindez csak rgy s ltszat, knytelenek kimondani az tletet: megkvezs a vroson kvl.
A 14–16 v. szerint Jezbel zenetet kap Nbt megkvezsrl, gy hb mr elfoglalhatta a szlt, amit jogosan nem tudott megszerezni. Nem izreli trvny adott jogot a kirlynak mg gy sem az eltltek vagyonnak elfoglalsra, hanem a keleti uralkodknl szoksos gyakorlatot kvette. – A 2Kir 9:26 szerint Nbt fiait is eltltk, gy nem maradt rks. Jellemz, hogy hbnak mindebben csak passzv rsze van. hb hallgatsa ltal lett felesgnek bntrsa. De ugyangy osztoztak Jezbel bnben a jezreli vnek, femberek s Jezrel laki is.

1 Kir. 21,17–29. Isten ltja az igazsgot.

E szrny embertelensg olvassa kzben krdsek tmadhatnak bennnk. Mirt engedte Isten? Mirt nem leplezte le a hamis tankat? Mirt hallgatott? Ez ppen gy Isten titka itt, mint az volt a golgotai keresztnl. Pedig tudott az r Nbt sorsrl. Mutatja az Illshez szl ige. A dbar sznak a hberben dinamikus s konkrt rtelme van. Meghatrozza az esemnyeket s trtnseket. gy szltja meg az r most Illst igjvel, hogy tletet hirdessen Nbt hallrt Ahb s Jezbel ellen. Ills, mint az rtl kapott zenet hordozja, btran ll jra hb el. Gyilkosnak s rablnak nevezi a kirlyt. Majd meghirdeti a hallos tletet. Mert is Isten jogt kpviseli a hatalommal szemben, Isten ignyt a Baal-lal szemben. Nbt ugyan meghalt, de a szlt, csak tmenetileg birtokolhatja hb s Jezbel. – hb elbb csak Ills szemlyes haragjt rzi, de ksbb megalzkodik az r kezbl elfogadott tlet alatt. A 21–22.24 versek a Dtr stlust mutatjk, aki kiegsztette az Ills prfta ltal elmondott szavakat (lsd 16:1–4). Ksbbi ptls a 25–26 v., szintn a Dtr szellemben.

A 27–29 v. hb megalzkodst s bnbnatt mutatja. Az r pedig ksz mg ilyen hallra tlt embernek is halasztst adni, mert nem gynyrkdik a bns hallban. Csak ksbb, fia napjaiban, teljesedett be az hb hzra kimondott tlet (2Kir 9:27–10:14).
Az embert az elnyomk nknye ellen vdelmez Isten igazsgrl s tletrl szl ez az elbeszls. A prftai szolglatot teljest egyhznak kldetse annak hirdetse, hogy Isten az elnyomott emberek s npek mellett ll s szmon kri a hatalmaskodk bneit.
Transzparens ez a trtnet. Nbt trtnete mgtt Jzus Krisztus alakja s a kereszt rnyka magaslik fel. Sok vonatkozsban megismtldik az, ami itt trtnik. Br ms szlrl van sz nla, melynek megrzst vllalta, is vdetlenl s kiszolgltatottan testesti meg Isten jogt s ignyt e vilgban. Vele is vgig csinlnak egy hamis bri eljrst kornak vnei s femberei. t is hamis tank vdoljk istenkromlssal. Nki is elitlten s kikzstve a vroson kvl kell meghalni. De mg Nbt halla csak leleplezte a bnt, Jzus halla vltsgdj lett az r szljrt.

1 Kir. XXII. RSZ

Nem trtneti tudsts elssorban ez a fejezet, hanem prftai elbeszls. Kzpontjban nem a 3. arm-hbor lersa ll, hanem az igaz s a hamis prftasg krdse. Itt egy trtneti keretbe illesztve szemllteti az elbeszls a ktfajta prfcit. Klnsen foglalkoztatta ez a krds Isten npt Jeruzslem pusztulsa utn, azrt akar a Dtr e rgi prftai elbeszls ltal is eligaztst s feleletet adni kortrsainak.

1 Kir. 22,1–4. A trtneti helyzet.

Az fk alatt vvott 2. arm-hbor utn (20:26–34) 3 vig bkessg volt Izrel s Arm kztt. Kzben az asszrok ellen Karkarnl 854/53, mint szvetsgesek harcoltak egytt. Majd hb gy gondolta, hogy a karkari tkzet Armot jobban megviselte, mint Izrelt, azrt kzvetlenl utna lehetsget ltott arra, hogy Rmt Giledot visszaszerezze tlk. Rmt Giled a honfoglalsnl menedkvros s lvita-vros lett (Jzs 20:8; 21:38). Salamon alatt az egyik tartomny szkhelye (4:13). Valsznleg Omri alatt kerlt Arm birtokba.
Azzal az arm kirllyal akar most hb jra szembekerlni, akinek szabadon bocstsa miatt tletet hirdetett ellene a prfta-tantvny (20:42). Szinte maga megy elbe sorsnak, mikor szolgi, femberei tancsban elhatrozza a harcot Rmt Giledrt. Mivel Izrel s Jda a rgi harcok utn akkor mr bkessgben lt egyms mellett, knnyen sikerlt Jda kirlyt, Jehsftot is megnyerni terve tmogatsra.

1 Kir. 22,5–12. Prfta a prftk ellen.

Izrel rgi harcaiban dnt jelentsg volt, hogy hbor eltt Isten akaratt megtudjk (Br 20:23.27; 1Sm 23:2.4; 1Kir 12:22–24). Az istenfl Jehsft jdai kirly azrt hbtl is azt kri, hogy az r megkrdezse nlkl ne induljanak el. hb knnyen teljesthetnek tartotta kvnsgt, mert rendelkezsre llt 400 prfta. Kik ezek? A 18:4 szerint Jezbel az r prftit meglette. A megmaradtak elrejtztek s nem lphettek fel hb udvarban. Ezek a prftk a kirly ltal tartott emberek voltak. Izrel Istene prftinak mondtk ugyan magukat, de elhvs s kldets nlkl, mint mestersget gyakoroltk a prftasgot. Nem lltak sokkal magasabb szinten, mint Baal prfti. A kirly fizette s jutalmazta ket, azrt az volt a ktelessgk, hogy prftlsuk ltal, fknt politikai vllalkozsoknl, tmogassk a kirly elgondolsait. Mivel a kirly asztalrl ltek, termszetesen sikert s szerencst jsoltak (Mik 3:5). Rvidlt szemlletk szerint az greteket Izrelre, az tleteket a pognyokra alkalmaztk. Nem eredeti egynisgek voltak, hanem egymst ismtelgetve adtak jvendlst (Jer 23:30). Gyakran szimbolikus cselekmnyekkel is szemlltettk mondanivalikat. E prftk azt hirdetik, amit hb vrt tlk: az r kezbe adja Rmt Giledot. Jehsftot azonban nem nyugtatja meg e prftk krusa. Jl rzkelte az hb udvarban uralkod llapotot. Olyan prftt szeretne azrt hallani, aki valban az r zenett. hirdeti. hbnak a Mikjehtl val vonakodsa mutatja, hogy mennyire nem vette komolyan prfti szavt maga sem. A 26 v. arra mutat, hogy fogsgban is tarthatta Mikjeht. A ltszatrt azonban enged Jehosft kvnsgnak. A prftk megkrdezse hadba vonuls eltt nneplyes aktus volt. Samria kapujban, a npgylsek helyn, kirlyi szkben lve vrjk Mikjeh prfta elhvst. Kzben hb prfti mr prftltak, a hber szveg szerint: „prftaknt viselkedtek”. Tncoltak s ms szoksos mozdulatokat vgeztek, hogy magukat extzisba hajszoljk. Prftai viselkedsre mutat Gidkijh szimbolikus cselekmnye is, aki vasszarvak ltal Arm „felklelst” brzolja ki. Az ilyen cselekmnynek varzsert tulajdontottak a primitv npek. gy vltk, hogy Isten azt csinlja utnuk, amit kibrzoltak. Az imitci ltal akartk kiknyszerteni Isten cselekvst.

1 Kir. 22,13–23. Az igaz prftai zenet.

A Mikjehrt kldtt kvet igyekszik tkzben rvenni a prftt, hogy a 400 prfthoz hasonlan szljon s jt grjen. Vlasza egyszer: azt fogom mondani, amit az r parancsol majd nkem. A kirly krdsre elszr ugyanazt mondja, amit az udvari prftk. Tudja, hogy hb ezt szeretn hallani tle. hb azonban hanghordozsban gnyoldst rezhet, azrt esk alatt knyszerti, hogy kzlje az r zenett. Ekkor a prfta elmondja kt ltomst. Az els ltoms a gazdtlanul, psztor nlkl maradt, elszledt Izrelt szemllteti. Mr ez is rzkenyen rinti hbot. Majd a msodik ltoms egszen feltrja, hogy mi az r dntse e hadjrat kimenetelt illeten. A prfta ltomsban tanja az r kirlyi szke eltt a mennyei seregek tancsnak (zs 6; Ez 1; Zak 3). Ebben a tancsban hallja a prfta, hogy arrl volt sz: ki szedi r hbot, hogy felvonuljon s elessen Rmt Giledban? Egy llek, egy lny a vilgfeletti teremtmnyek kzl, vllalja, hogy hazugsg lelke lesz a prftk szjba s gy fogjk rszedni Ahbot. Ebbl a ltomsbl rtette meg a prfta, hogy a 400 prftnak az r adta a hazugsg lelkt hb elvesztsrt szjukba. A prftai bizonysgttelnek egy klns pldjrl olvasunk itt. Nem megbzats szerint kapott igt hirdet, hanem az rtl kapott ltoms megrtse lett szmra igv. Az r akaratnak megismerst hirdeti gy, mint az r igjt.

1 Kir. 22,24–28. A prfcia hatsa.

Mikjeh ltomsa feltrja az r tervt. Belle hb s prfti egyarnt megrthettk Isten akaratt. Elszr Gidkijh reagl srtett hisgban a megrtett kijelentsre. Elfogadhatatlannak tartja, hogy csak Mikjeh vehet zenetet Istentl. A prfta azonban nem folytat teolgiai prbeszdet vele, hanem rbzza az rra az igazsg eldntst. Egy jvend napra utal, mikor ki fog derlni, hogy ki volt igaz s ki volt hamis prfta. Szemlletes kppel utal erre az eljvend napra.
hb nem vlaszol a prfcira, hanem intzkedik, hogy vegyk rizetbe a prftt s szigortott fogsgba tartsk, amg gyztesen visszatr. Nem hisz a prfta szavnak, azrt legalbb elnmtani szeretn, hogy emberi terveit vgrehajtsa.
Mikjeh, aki az rtl kapott ltoms igazsgnak teljes bizonyossgban van, nem szl egy szt sem a brtn ellen, nem tiltakozik a kirly igazsgtalansga ellen. Nem menti, nem igazolja magt, biztos abban, hogy majd az esemnyek megmutatjk kinek volt igaza. De a kzbenlev idben vllalnia kell, hogy fogoly, kignyolt, ldztt s megvetett legyen. Az igaz prftai magatartst s nyugalmat szemllteti sajt sorsval. Mrtrknt kerl a kirly fogsgba azrt, mert igt hirdetett. Nem tudunk tovbbi sorsrl. De azt tudjuk, hogy az ltala hirdetett zenet igaz lett. Igen, a prftt el lehet nmtani, de Isten igje mindrkk megmarad s rvnyes marad. Mikjeh utols mondatval kezddik a Mikes prfcija. Van aki mondja tovbb: Mikjeh: „kicsoda olyan mint Jahve”?!

1 Kir. 22,29–38. Emberi mesterkeds a prfta ellen.

Mr abban megmutatta hb szembeszllst Isten akaratval, hogy a prftt bezratta. Tudatban van annak is, hogy mivel e hbornak az elindtja, az arm kirly t szeretn elfogatni elssorban. Flelembl, de egy kicsit emberi mesterkedssel is szeretn kijtszani, hogy a prftai sz beteljesedjk rajta. lruhba ltztt, hogy ne legyen felismerhet. A prftai ltoms ugyanis vilgosan mutatta, hogy az r szemlyesen hbot akarja most megtlni. De az arm kirly parancsa is mutatja, hogy most is eszkz Isten kezben hb megtlsre.
rthetetlen az istenfl Jehsft magatartsa. Mirt nem llt a prfta mell? Mirt megy harcba a prfcia ellenre? Nem szl errl semmit az elbeszls. De bnt megmutatja abban, hogy bnhdni kell magatartsrt. Az bnhdsnek azonban van egy Istentl kiszabott hatra. Csak az letveszlyig, a ktsgbeessig jut el, de letben marad. Bizonyra seglykiltsrl ismerik meg az armiak, hogy nem Izrel kirlya. A 2Krn 18:31 szerint imdsg volt ez a kilts Isten segtsgrt. hb fltt azonban teljeslni kell Isten tletnek. Jl szemllteti ezt a tallomra meghzott nyl kpe. El akart rejtzni Isten tlete ell, de nem lehet. Az armok nem tudjk hol van hb, de Isten tudja. St a krlmnyek is gy alakulnak, hogy sebeslten sem tud harcikocsijval visszafordulni, hanem ott vrzik el. Beteljesedik Mikjeh prfcija. Nem gyztesen jtt meg, hanem holtan hoztk haza. Szeretett volna ugyan a prfta ellen is tntetni gyzelmvel, de kiderlt, hogy a fogsgban snyld prftnak igaza volt.
Beteljeslt Ills prfcija is (21:19). Nem volt benne a prfciban, hogy „a parzna nk mossk”. Montgomery szerint gy kerlhetett ez a kiegszts az tlet teljesedsnek lersba, hogy a kutyk alatt a ksbbi olvask a frfi parznkat rthettk, ezrt rtk az elbeszls kiegsztsl oda a parzna nket is. Ezzel is hangslyozni kvntk a blvnyimd hb szgyenletes hallt. – Beteljeslt a nvtelen prfta-tantvny prfcija is (20:42), amirt akkor szabadon engedte az Isten ltal megtlt arm kirlyt.

1 Kir. 22,39–40. hb letmve.

A szoksos zrformt tartalmazza ez a kt vers. A bevezet formban azt tudtuk meg, milyen sokat tett hb Isten ellen. A prftai elbeszlsek azt mondtk el, mennyit tett Isten hbrt, hogy megtrsre hvja. Itt a zr megjegyzsekben letmvnek csak mland alkotsairl olvasunk. Lelkeket rombolt, falakat ptett. A samriai satsok felsznre hoztk hb elefntcsont palotjnak alapjait. A palota hatalmas vdelmi fallal volt krlvve. Nevt a falakon s ajtkon lev elefntcsont dsztsekrl kapta. A vrosok megerstsrl csak a 16:34-ben kzlt adatokat tudjuk. Br Isten tletbl hbnak az Arm elleni harcban kellett meghalni, a kevs jrt, ami benne volt, atyi srjba temethettk el (21:19).

1 Kir. 22,41–51. Jehsft.

Jehsft 868–847 kztt uralkodott. Nevnek jelentse: Jahve tl. De abbl, ami Isten tlete Jehsft fltt, mr kortrsai is meglthattak valamit. Ilyen alapon tesz rla ksbb a Dtr is bizonysgot. Az itt kzlt adatokban vallsos, politikai magatartsrl s kereskedelmi kapcsolatairl olvasunk. Istenfl ember volt, aki tovbb folytatta atyja, sz tisztogat munkjt. Istenflelmnek a rla szl tbbi elbeszlsekben is sok j bizonysga van. Politikai magatartst az jellemezte, hogy a bkessg tjt kereste Izrellel. A bks kapcsolat klsleg is megersdtt azltal, hogy fia Ahb lnyt vette felesgl (2Kir 8:18). Ez a hzassg azonban sok rosszat is hozott Jdra nzve. – Kereskedelmi, gazdasgi vonatkozsban a nprt fradozott. A Tarsis-hajk ptsvel Salamon munkjt folytatta az Ofirba tett kereskedelmi utazsokkal. Jehsft emlkt nem romok rzik, hanem hite s az rhoz val hsge.

1 Kir. 22,52–54. Ahazj izreli kirlyrl rvid bevezets.

hb fia atyja bnben jrt tovbb. St anyja hatsra mr csak Baalt szolglta. E kt kirlyrl szl megjegyzsek is mutatjk, hogy mennyire msknt alakulnak a dolgok Jdban, ahol Dvid rksgben jrnak, mint Izrelben, ahol Jerobom bnei rnek tovbb az tletre.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!