//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- TRTNETI KNYVEK zsu knyvtl - Eszter
knyvig
- TRTNETI KNYVEK zsu knyvtl - Eszter
knyvig
: TRTNETI 1. KIRLYOK Knyve 10 - 16 rsz

TRTNETI 1. KIRLYOK Knyve 10 - 16 rsz


1 Kir. X. RSZ

A fejezet mondanivaljt a 23 vers foglalja ssze: „Salamon kirly nagyobb volt a fld minden kirlynl gazdagsgban s blcsessgben”. Az 1–13 versek Sba kirlynjnek ltogatst beszlik el, ezzel szemlltetve Salamon hrt s blcsessgt, a 14–29 versek pedig adatokat kzlnek Salamon gazdagsgrl. A Dtr szerz munkja abban llott, hogy egybeszerkesztette a Salamont dicst, a hrrl s gazdagsgrl szl, a hagyomnyokbl ismert anyagot.

1 Kir. 10,1–13. Sba kirlynjnek ltogatsa.

Ez elbeszls htterben trtneti tny van ugyan, de a npies hagyomny legends sznbe ltztette a kirlyn ltogatst Salamon kirlynl. Trtneti ismereteink szerint Sba npe eleinte Arbia szaki rszn lakott. Kr. e. a 8. szzadban nyomult be Dl-Arbiba (Jemen) s ott virgz llamot ltestett. Asszr feliratok is igazoljk ezt. Erre az llamra gondol ez az elbeszls. Az szvetsg tbbszr emlti Sbt. Hres volt gazdasgrl, kszereirl (Zsolt 72:15; zs 60:6; Jer 6:20), valamint kereskedelmrl (Jb 6:19; Ez 27:22 skv.; 38:13).
A kirlyn ltogatsnak oka: Salamon blcsessgnek hre. De a Dtr hangslyozni kvnja azt is: az r neve miatt lett hress. Feltehet, hogy a ltogats htterben a kereskedelmi kapcsolatok kiptse s polsa llott. A talls krdsek alatt pldabeszdek rtendk, melyek megrtshez nemcsak tletessg, hanem letblcsessg is szksges volt. ltalban kedvelt trsas szrakozs volt ez Keleten, mind a np kztt, mind a fejedelmi udvarokban. Izreli talls krdsekrl is tudunk (Br 14:14.18; Pld 6:16 skv.; 30:4.15.18). Tekintlyes ksrettel s gazdag ajndkokkal rkezett a kirlyn. Salamon blcsessge s gazdagsga olyan hatssal volt r, hogy a hber szveg szerint: „nem maradt benne semmi rah”. A rah jelentse itt: llegzet, leter. Salamon palotja, udvartartsa s ldozata (2Krn 9:4), mind nagy hatssal voltak r. Csodlatt juttatja kifejezsre a Salamonrl elmondott dicsretben (6–7 v.). De nemcsak Salamont, hanem Salamon Istent is magasztalja, aki t kirlly tette. Nem szemlyes hitvallsnak kell ezt elssorban rtennk, hanem ez orszg s np Istene eltt val hdolatnak. A pogny elkpzels szerint ugyanis relis hatalomnak tartottk egy-egy orszg istent. Hrm is gy dicstette az Urat. A Dtr azonban azt hangslyozza, hogy Sba kirlynje esetben tbbrl van sz az ltalnos keleti szoksnl, mert me idegen kirlyok is szreveszik s elismerik Izrel Istent, tetteit s hatalmt. A Biblia ms helyeken is fontosnak tartja, hogy idegenek is halljanak az rrl s lssk az tetteit. gy ll Mzes fra eltt. Errl vall a Zsoltros (Zsolt 126:2). Ezrt jnnek a keleti blcsek Betlehembe. Ezrt kell Plnak is a csszr el llni. A 10 s 13 versek a klcsns ajndkokrl szlnak. Hangslyos Salamon gazdagsga s ajndkoz kszsge. A 10–12 versek helye a 9:26–28 utn lenne. Hrm haji az ltala ksztett hajkat jellik.
Megemltjk mg az 1–13 versekhez, hogy Sba kirlynje ltogatsrl sok legenda keletkezett az arabok kztt. Az tipiai hagyomnyok a csszri hz szrmazst Salamon s Sba kirlynje kapcsolatbl vezetik le. Ilyen hagyomnyos gykerei is vannak teht annak, hogy a szerecsen kirlyn komornyikja Jeruzslembe megy (ApCsel 8:26–39). Isten kegyelmbl mg nagyobb ajndkkal s rmmel trhet haza, mint Salamontl Sba kirlynje.

1 Kir. 10,14–29. Salamon gazdagsga.

Klnfle adatokat tartalmaznak ezek a versek. Salamon vi bevtelt a kereskedelem, az arab kirlyok adi s a helytartk beszolgltatsi adtk (14–15 v.). A szerzett aranyak egy rszbl pajzsokat csinltatott (16–17 v.). Ezek a pajzsok reprezentatv clt szolgltak. Egy mina: 50 sekel, egy sekel 9–13 kg. A 18–20 v. az elefntcsont kirlyi szket rja le, mely a kirlyi szk csarnokban volt. A lers keleti trnok mintjnak kvetst mutatja. Az oroszlnok az er s hatalom jelkpei voltak. A 21–22 v. jelzi, hogy a Libnon-erd hza volt az rtkek megrz helye. A beszerzs eszkzei pedig a Tarsis-hajk. Hajfajta megjellse lehetett ez a nv (zs 2:16). Exotikus llatokkal is kereskedtek. Salamon idejben Edmon s Filiszten t knnyen tengerhez jutottak. A 23–25 v. szerint Salamon gazdagsgt nveltk az ajndkba hozott rtkek is. A 23 v. az egsz fejezet tartalmt foglalja ssze. Mivel Isten ldsa alatt l a kirly, ezrt ismerik el a vilg uralkodi blcsessgt s hatalmt. A 26–29 v. arra mutat, hogy Salamon kereskedelmhez tartoztak a harcikocsik s lovak is. Nem tudjuk, hogy a „hittiek” megjellsvel a hettita birodalom maradvnyaira gondol-e a szerz, avagy csak ltalban, mint kananiakat emlti a hittieket. Salamon hatalma Arm tbb rszre kiterjedt.
Az jszvetsgben Jzus kt vonatkozsban emlti Salamont. Mint Sba kirlynje fogadjt s megajndkozjt (Mt 12:42; Lk 11:31) s mint a dicssg pldjt (Mt 6:29; Lk 12:27). Sba kirlynje szmra elg volt Salamon hre ahhoz, hogy vllalja a nagy utat s megltogassa a kirlyt. Jzusban „nagyobb van itt Salamonnl” s ez a nemzetsg nem vgyik az szavainak hallgatsra. Salamon dicssges uralkodsra a ksbbi nemzedkek nosztalgival gondoltak vissza s a Messis eljvend uralma elkpnek tekintettk. Az gazdagsga s dicssge azonban magnak a npnek knyszermunkt jelentett. Dvid igazi magva s fia, Jzus Krisztus pedig nknt leteszi mennyei dicssgnek gazdagsgt, – melynek csak rnykpe lehetett Salamon orszga –, magra veszi az egsz np, az egsz vilg terht azrt, hogy mi az szegnysge ltal gazdagg lehessnk (2Kor 8:9). Salamon emberi talls krdsek megfejtse ltal mutatta meg blcsessgt, Jzus pedig gy, hogy valsgos emberi krdseinkre feleletl s megoldsul sajt magt adta: „blcsessgl, igazsgul, szentsgl s vltsgul” (1Kor 1:30). Ami Salamon alatt csak gret s kstol volt a slm-bl, Jzusban valsgosan beteljesedett.

1 Kir. XI. RSZ

Az elz fejezetekben gy llt elttnk Salamon alakja, mint aki az rtl krt s kapott blcsessge ltal mlt s alkalmas volt arra, hogy – mint Dvid fia – az gretek hordozja legyen. Sok forrsanyag ismertetsvel szemlltette a kirly blcsessgt, dicssgt s gazdagsgt. Kzben mindig hangslyozta azt a gondolatot, hogy Salamon mindezt Istennek ksznheti. Ezrt lett hresebb a fld minden kirlynl. Temploma, palotja, blcsessge s gazdagsga arrl a sok ajndkrl beszlnek, melyekkel az r megldotta lett. Mikor a templompts utn megjelent neki az r, mr hangzott a Dtr szavain t az ints s figyelmeztets, hogy el ne hajoljon a blvnyokhoz, mert ezzel az egsz np romlst idzi el. Ugyanis a kirly nem magnember, hanem mindig a np reprezentnsa. Ebben a fejezetben a Dtr szerz mr Salamon alakjnak rnyoldalt mutatja be, bneit, melyek miatt kimondja felette az r tlett. Elhajlsval Dvid hzt is romlsba viszi. Vele olyan trtneti folyamat kezddik el, mely Izrel elszakadshoz, ksbb pedig a templom s az egsz np pusztulshoz vezet. A kezdd katasztrfa alapja Salamon szemlyben, bneiben van. A Dtr teht nem politikai magyarzatot ad, hanem teolgiai rtelmezst. Mr itt felbukkan az a gondolat, amivel ksbb llandan tallkozunk, hogy Isten Salamonnak kijelenti: a bnkrt milyen tlet kvetkezik az orszg letben. E fejezettl kezdve prftk ksrik vgig Jda s Izrel trtnett s a prftai sz hatrozza meg az esemnyeket. - Irodalmi szempontbl rgi, szbeli s rsbeli forrsokra pl e fejezet. Ezt az anyagot dolgozta fel s rtkelte a Dtr szerz mvben. A fejezet tartalmt ngy szakaszra osztva magyarzzuk.

1 Kir. 11,1–13. Salamon bne s bntetse.

Mg kirlysga kezdetn azt lehetett elmondani Salamonrl, hogy „szerette az Urat” (3:3), most a sok idegen asszony irnti szeretet lett letnek meghatrozja. Elbb belsleg lett engedetlen Isten trvnye irnt, mivel felesgeit olyan npek kzl is vlasztotta, akikkel val keveredst az r tiltotta. Majd engedetlensge nyilvnval bnkben is lthatv lett. Az asszonyok sajt pogny isteneiket tiszteltk s azoknak tiszteletre csbtottk a kirlyt is, aki megengedte a blvnyimds elterjedst az orszgban. A kirlynak biztostani kellett az idegen asszonyok rszre vallsuk gyakorlst, hazai isteneik imdst. St az asszonyok kedvrt ldozati magaslatokat is ptett. Tbb olyan npet sorol fel a szveg, akikkel val hzassgot a kros vallsi befolys veszlye miatt tiltotta az r (Ex 34:15–16; Deut 7:3; Br 3:5; Jzs 23:12). Fontos isteni parancsot hgott t teht Salamon, amikor lebecslte a tiltott hzassggal jr veszlyeket. Felesgei kzl nv szerint csak egyet ismernk: Robom anyjt, az ammni Naamt (14:31). A tudstsok mindig kln kiemelik a fra lenyt, akinek neve nem ismert. A megadott szmok tlzottak, Salamon gazdagsgt s hatalmt kvnjk hangslyozni, hiszen kltsges fnyzst jelentett a kirlyi hremek fenntartsa. Ebben a tekintetben is fell akarta mlni a tbbi keleti uralkodkat. Salamon asszonyainak ktfle sttusuk volt. A szrt sz: a „hivatalos asszonyokat” jelenti, azokat, akiket a kirly hzastrsnak tekintettek. A tbbiek pedig a kirlyi hrem tagjai voltak. Az nekek neke csak 60-at s 80-at emlt (6–8). Abban a korban a tbbnejsg megszokott s elfogadott volt. A Deut 17:17 csak attl vja a kirlyt, hogy ne legyen tl sok felesge. A kirlyok hzassgai gyakran politikai hzassgok voltak. – Az idegen istenek kzl hrmat emlt a tudsts. Astart az sszes kanani npek ltal tisztelt istenn volt. A termkenysg s a szerelem istennjeknt is tiszteltk. Milkm vagy Molok az ammniak istene (2Sm 12:30; Lev 18:21; 20:2–5). Kems a mobiak „utlatossga” (Num 21:29; Jer 48:13). Az „utlatossg” sz lekicsinyl megnevezse a pogny isteneknek.
Salamon bne az r haragjt vltotta ki s bntetst vonta maga utn. Ezrt az r tletet hirdet Salamon ellen: elszaktja tle az orszgot. Ugyanezt az tletet olvassuk Saulrl (1Sm 15:27–28) s egy szimbolikus cselekmny is szemllteti az tlet bizonyossgt. Salamon bne ellenre is rvnyben marad azonban a Dvidnak adott gret. Ennek jele lesz a megmarad egy trzs (lsd 32 v. magy.-nl) s Jeruzslem. Az tlet korltozsa Dvidrt trtnik, akinek alakja, mint pldakp s elkp vonul vgig a kirlyok trtnetben. Jellemz, hogy a Krnikk knyve hallgat Salamon bnrl. Sok nagy dolgot alkotott Salamon Izrelben vallsi, kulturlis, gazdasgi, szervezsi s politikai tren egyarnt. De ppen buksa teszi nyilvnvalv, hogy sem , sem az utna kvetkez dvidi kirlyok nem tudjk maradktalanul betlteni az Isten eltt kedves kirly feladatt. Az r dicssgt nem templomok, nem nagy emberi alkotsok teszik lthatv, hanem majd az igazi Dvid fia: Jzus Krisztus, aki azrt jut el a szenveds nehz rjra, hogy ltala dicstessk meg az Atya neve (Jn 12:28). 1 Kir. 11,14–25. Az rtl tmasztott ellensgek.
Nemcsak szavakban mondott az r tletet Salamon kirlysga felett, hanem ellensgek tmasztsval kzzelfoghatv is tette azt. Kt rgi hagyomnyon alapul elbeszlst jegyez fel a Dtr ezekben a versekben, hogy illusztrlja Salamon bnnek Izrelre is kihat kvetkezmnyeit. Hrmnak mg azt zenhette, hogy nincs ellensge (5:18) – a sztn sz (v. Stn) a rgi hber nyelvben egyszeren „ellenfelet” jelent –, most egyszerre kiderlt, hogy az r nem csak ldsaival halmozza el Salamont, hanem intelmei szerint (9:6) elkezdi rajta az tletet engedetlensge miatt. Az rtl tmasztott ellensgknt fordul szembe Izrellel dlen Edm s szakon Arm. Edm Dvid idejn kerlt Izrel fennhatsga al (2Sm 8:13–14). Ksbb lzads kvetkezmnye lehetett a Job ltal vgrehajtott megtorl akci. Hadad elmeneklt Egyiptomba, ahol vekig a fra jindulatt s bartsgt lvezve lhetett. Majd Dvid s Job halla utn visszatrt hazjba. Edm azonban tovbbra is izreli fennhatsg alatt maradt (9:26). Dlen pedig a Cb kirlytl elmeneklt Rezn lett Salamon ellenfele, aki Damaszkuszban alaptott kirlysgot s Arm kirlya lett. Ellensgek kezdtk teht nyugtalantani Salamon eddig bks uralkodst.

1 Kir. 11,26–40. Egy trzs „szvtnekl” marad.

Salamon vallsi elhajlsa, majd a kls ellensgek tmadsnak emltse utn, ebben a szakaszban arra a veszedelemre mutat r a szerz, mely bellrl fenyegette Salamon birodalmt. Szintn az r bntetseknt. Klnbz forrsokbl egybeszerkesztett elbeszlssel van dolgunk. A 26–28 s 40 v. alapjul rgi trtneti adatok szolglnak. A 29–39 v.-ben pedig egy prftai elbeszlst olvasunk Ahj prfta kldetsrl.
A 26–28 s 40 v. Jerobom szemlyrl ad tjkoztatst. „Efrti”, vagyis Efraim trzsbl, Cerdbl szrmazik. Az anyja neve Cerch („brbeteg”), „gnynvnek is felfoghat. Jerobom egyszer npi szrmazs ember lehetett, aki a nehz knyszermunkk vgzse kzben, munkja ltal emelkedett ki trsai kzl s lett felgyelv. A szbl sz, a szbal: „hordani” igbl, a teherhordk vezetjt jellheti. A gibbr hajl kifejezs tbb rtelm volt. Jellte valakinek a jogi s szocilis helyzett, de egyszeren csak azt is, hogy derk ember. Az ptkezseknl kapott beosztsa azonban alkalmat adott Jerobomnak arra, hogy a np szavnak s elgedetlensgnek hangot adjon. Ilyen rtelemben foghat fel a „kezet emelt a kirly ellen” kifejezs. gy lett npszer az emberek kztt, de veszlyes a kirly eltt. Ezrt volt knytelen Egyiptomba meneklni (40 v.), ahol akkor Ssk fra uralkodott (945–924-ig).
A 29–39 v.-ben lert prftai elbeszls aztn azt mondja el, hogy az r ezt a Jerobomot vlasztotta ki eszkzl Salamon kirlysgnak megtlsre. Ahj prfta kapott megbizatst az rtl arra, hogy ezt Jerobomnak tudtra adja. A prfta az zenetet egy szimbolikus cselekmnnyel kzlte. Szimbolikus cselekmnyekrl tbbszr olvasunk a prftknl (1Sm 15:27–28; zs 8:1–4; 20:1–4; Jer 19:1–3; 32:6 skv.; Ez 4–5. r.). A jel teremt kibrzolja volt a jvendnek. A prftai igehirdets dinamikus formja. Ahj 12 darabra tpett kppenye Izrel 12 trzst brzolja, melyekbl Jerobom tz darabot vehet, vagyis 10 trzset szakaszthat el, mint a prfta szavakkal is magyarzza. Egy trzs pedig Dvidrt Salamon utdainak uralma alatt marad. E klns szmts rtelme szerintnk az, hogy Jda trzse mellett, amely termszetszerleg ragaszkodott a dvidi kirlyok uralmhoz, Benjamin trzse az egyetlen a tbbi 11 kzl, mely „Dvidrt s Jeruzslemrt” jell megmarad. E trzs terletn fekdt Jeruzslem. Ehhez a trzshz tartozott Saul, az els kirly. gy marad ez a kis trzs, mint zlog az egsz Izrelrt, a dvidi kirlysgban. Tnylegesen azonban csak egy rsze tartozott ksbb Dvid utdaihoz. Az r dntse ugyan – amint a szimbolikus cselekmny kibrzolta – vgleges, de Jerobomnak mg vrnia kell Salamon hallig, mert „Dvidrt” csak Salamon fitl veheti el a kirlysgot.
Ez az egy trzs lesz a nr: a „szvtnek” az r eltt Dvidrt Jeruzslemben. Fontos zenetet tartalmaz a „szvtnek” sz. A hzban az g szvtnek fnye annak volt a jele, hogy laknak abban a hzban s nem halt ki a csald (Jer 25:10; Jb 18:6; Pld 13:9; 20:20). Ezt a lakhzaknl ismert kpet Dvid hzra alkalmazza. A megmarad egy trzs lesz a szvtnek, a fnyjel arrl, hogy az r az egsz Izrel jvendjt a Dvid hzhoz kttte. tjelz lesz a szvtnek a np politikai zrzavarban a jvben is (1Kir 15:4; 2Kir 8:19; 2Krn 21:7; Zsolt 132:17). Tartalmilag a „szvtnek” alatt a Dtr a Ntn prfta ltal adott gretre gondol (2Sm 7). Jerobom is kap gretet Izrel kirlysgra nzve. Felttelesen s csak emberi skban Dvidhoz hasonl gretet, de a messisi clokrl nincs sz ebben az gretben. Nem ngd lesz, hanem csak kirly. Egy titokzatos „ha” nagy lehetsge hangzik el, mint prftai sz, hogy Dvid ivadkt ltala megalzza s alzatban tartsa az r. Az adott felttel azonban mr Jerobom letben tlett lesz az izreli kirlysg felett Jerobom bne miatt.

1 Kir. 11,41–43. Zradk.

A Dtr szerz a forrsra hivatkozik, ahonnan anyagt vette. Teht Salamon trtnetnek volt mr egy, a Dtr munkja eltt keletkezett sszefoglalsa. A 43 v. ksbb llandan ismtld sematikus feljegyzs.

1 Kir. XII. RSZ

Az 1Kir 12. – a 2Kir 17. fejezetig Jda s Izrel kirlysgnak trtnett ismerjk meg. A kvetkez 12–14. fejezetek a Dvid s Salamon uralkodsa alatt perszonluniban egyeslt kirlysg kettszakadst s az els jdai s izreli kirlyok uralkodst rjk le. Irodalmilag a 12–14. fejezetek magvt az Ahj prftrl szl elbeszls kpezi, melybl mr az elz fejezetben is olvastunk. Rgi forrsanyag a 12. fejezet alapja is, melyet a Dtr szerz megjegyzseivel ltott el. Azt mondja el ez a fejezet, hogyan teljesedett be az r tlete, melyet Ahj prfta ltal meghirdetett, vagyis hogyan szakadtak el Salamon fitl, Robomtl az szaki trzsek s vlasztottk kirlyukk Jerobomot.

1 Kir. 12,1–24. Szocilis forradalom Izrelben.

Mr Salamon alatt nyilvnval lett a np bktlensge s nyugtalansga. Fia, Robom alatt pedig forradalmi ervel robbant ki az elgedetlensg. Mivel trvny szerint nem volt rkld kirlysg, Salamon halla utn az szaki trzsek jra dnthettek, hogy fenntartjk-e Jdval a Dvid alatt ltrejtt perszonlunit vagy nll utat vlasztanak. Az eldknl is sz volt arrl, hogy Izrel kln ismerte el kirlysgukat (1Sm 11:15; 2Sm 2:4; 5:3; 1Krn 29:20–22). Kzponti fekvsre s mltjra tekintettel Sikembe hvjk ssze a npgylst, hogy az izreli trzsek nyilatkozzanak: elfogadjk-e felkiltssal Robom kirlysgt. Robom biztos lehetett dolgban s csak formlis aktusra gondolva mehetett el Sikembe jdai ksretvel. – (A 2–3 v. s a 12 v.-ben Jerobom neve betolds lehet. Ellentmond a 20 versnek. Valsznleg azt hallotta Jerobom, hogy trgyalni fognak Robommal. Megvrta azonban a trgyals eredmnyt s csak akkor jtt haza Egyiptombl. Ha ugyanis Robom elfogadja a kvetelseket, neki jra meneklni kellett volna). Izrel npe szocilis kvetelseket trt Robom el. Elgedetlensgket a Salamon alatt kivetett megterhel adk s a knyszermunkk vltottk ki. Helyzetk szemlltetsre az igavon llat igjnak a kpt hasznljk, mely nehz s kemny volt. Bizonyra konkrten is elmondtk kvetelseiket. Robomot vratlanul rtk a kvetelsek s hrom nap haladkot krt arra, hogy a ksretben lev vnekkel tancskozzk. Majd a vele lev ifjakkal is tancskozott. A hber jeldm sz jelentse: „gyermekek”. gy rthetjk, hogy a rgi jtsztrsak, a Robom genercijhoz tartoz fiatalok. gy emeli ki a szveg a kt nemzedk korklnbsgt. Ragaz jegyzi meg, hogy a trtnelem folyamn sokszor hrom napbl vtizedek lettek, mg egy uralkod osztly megrtette a np jogos kvetelseit. A vnek tancsa megfontolt s mrskelt. gy lehetne megfogalmazni: ha nem mondod most azt ki nyltan, hogy „az llam n vagyok”, hanem azt mondod, hogy n az els szolga vagyok az llamban, akkor tged fognak szolglni, mert szolgl kirlynak a np is fog szolglni. Az ifjak tancsa pedig nylt s elutast. Vlaszuk megfogalmazsra egy akkor ismert kzmondst alkalmaznak, mely azt fejezi ki, hogy Robom mg sokkal kemnyebb lesz, mint atyja volt. A „skorpi” a rabszolgk fegyelmezsre hasznlt eszkz volt. Nevt formjrl kapta. A rmaiak is hasznltak ilyen nev fegyelmez eszkzt.
Robom az ifjak tancst fogadta el s gy beszlt az izreli trzsekkel. Termszetes kvetkezmnye volt ennek a np vlasza, melyet a rgi lzad, Sba klti formban megfogalmazott mondsval fejeztek ki (2Sm 20:1). „Menj straidba Izrel!” kifejezs rtelme: ne trdj a Dvid hzval!” „Trdj a magad hzval Dvid!” monds pedig azt fejezi ki: tisztzhatod kik tartoznak a te hzadhoz, miv lett a te nagy s szp llamod! Robom kemnysge teht megpecstelte az orszg kettszakadst. zsais prfta mg 200 v mlva is elrettent pldaknt emlti (zs 7:17). Az orszg kettszakadsnak nyilvnvalan voltak jogi, gazdasgi, politikai s vallsi okai is. A Dtr szerz bizonysgtevse csak az isteni htteret emlti: az rtl lett ez a fordulat. gy akarta az r beteljesteni Salamon kirlysgnak megtlst s a Jerobomnak adott gretet. Az emberek bns dntsein t is az r a maga terveit valstja meg (Gen 50:20). A 17 v. azokra az izreliekre vonatkozik, akik Jda vrosaiban laktak az egysges kirlysg idejn. A 2Krn 11:16 ksbbi kivndorlsokrl is r.
Robom (926–910) mg megksrli hatalmi szval menteni kiltstalan helyzett. Adonirmot, aki mr Dvid ta a knyszermunkk vezetje, elkldi a diplomciai kapcsolatok felvtelre. A np azonban megkvezte s Robomnak is menekni kellett. gy szakadt el Izrel Dvid hztl. A psac ige jelentse: „valaki ellen fellzadni”. De jelli ez a sz az szvetsgben az Isten ellen val lzadst is. Az ebbl a gykbl szrmaz psac sz a bn engedetlensg jellegre utal (18–19 v.).
Ezutn kerlt sor arra, hogy a forradalom rgi vezetjt (11:27), Jerobomot (926–906) kirlly vlasztottk az egsz Izrel, vagyis az szaki orszgrsz fltt. A 20 v. hber szvegben eredetileg Jda trzse helyett Benjamin llhatott. gy kombinlja a Septuaginta is. De rtelemszeren is gy van. Jda trzse hovatartozsrl nem is lehetett sz a megbeszlsen. Az termszetes volt mr, hogy Jda a Dvid hza mellett maradt. Beteljesedett teht az Ahj ltal mondott prfcia az egy Dvid hznl marad trzsre nzve is. Vdfalat jelentett gy Benjmin trzse Jeruzslem szmra szak fel. De egyben zloga is volt a dvidi kirlysgnak az egsz Izrelrt. Benjamin trzse rizte meg s tartotta bren az egsz Izrelre vonatkoz remnysget. A fogsg utn a „megnekltek” gylekezete Jda s Benjamin trzse tagjaibl llt. Az szaki trzsek pedig, akik nem akartak Dvid finak uralma alatt maradni, ksbb sztszrdtak a npek kztt. A Benjamin nemzetsgbl szrmaz Pl apostol viszi hozzjuk s a pognyokhoz is ksbb a Dvid firl: Jzus Krisztusrl szl evangliumot.
21–24. v. Robom mg egyszer emberi erfesztseket tesz az elvesztett izreli kirlysg visszaszerzsre, de az r Semaj prfta bizonysgttele ltal megakadlyozza szndknak vgrehajtsban. Tudomsul kell vennie, hogy az esemnyek alakulsa mgtt Isten dntse volt. A prfcia megalzza s visszatrsre kszteti. Semaj prftrl mg a 2Krn 12. r. tesz emltst, melynek 15 verse szerint megrta Robom trtnett. A „megmaradt npnek” kifejezsbl az vehet ki, hogy az szaki trzsek kzl mg voltak, akik a dvidi kirlysg folytatst akartk.

1 Kir. 12,25–32. Jerobom vallspolitikja.

Jerobom kirlysgt Istennek (11:29–39) s a npnek (12:20) ksznhette. Mikor trnra kerlt, az rban val hitet mellkes dolognak tekintette, a vallst pedig teljesen politikai cljainak szolglatba igyekezett lltani. Az j izreli kirlysgban kt alapvet intzkedsrl olvasunk: j fvrost vlaszt s j kultuszt vezet be.
Fvross Sikemet teszi. Sikem a trzsszvetsg gylseinek rgi helye (Jzs 24). A legjelentsebb vros az Efraim hegysgben s mr Izrel eltt rgi vroskirlysg volt. Ezrt ptette ki ezt a vrost kirlyi rezidenciv. Majd Penult is kiptette, hogy knnyebben kormnyozhassa a Jordntl keletre fekv terleteket is. De klpolitikai okok is knyszerthettk erre. M. Noth feltevse szerint Sisk fra hadjrata llhat ennek a htterben (14:25–28). Csak tmeneti lehet itteni szkelse, mert a 14:17 szerint mr Tircban van.
Az j kultusz alaptsban politikai s vallsi szempontok hatroztk meg. nknyes intzkedsre mutat elhatrozsa. A jcac ige jelentse nif.-ban: „egymskzt tancskozni”. Jerobom nmagval tancskozta meg, hogy Jeruzslem mintjra sajt kirlyi szenthelyet alapt (m 7:13). Els lpse, hogy kszttetett kt aranybikt (fbl arannyal bevonva). A bikk a termkenysg s a termszeti er megtestesti voltak, Palesztinban gy ismertk a bikakpeket, mint Baal kpeit s jelkpeit. Baalt az egsz Keleten bikn llva brzoltk. A jerobomi kultusz Jahvt nem bika formban brzolta ki, hanem az aranybikk talapzatul szolgltak. Az elkpzels szerint az r lthatatlanul ott llt rajtuk, amint a szvetsgldn lthatatlanul trnolt a kerbok kztt. A veszlyes benne a Jahve- s a Baal-kultusz keveredse volt.
Hasonlan hangzik Jerobom szava, mint az ron a pusztban (Ex 32). Az ron ltal ksztett aranyborj sem egy j isten kpe volt, hanem a tvollev Isten megfoghat jelenlte, ptlka. Nem j Istent akart Jerobom sem vlasztani Izrelnek. A flrerthet kibrzolsbl mgis blvnyimds lett. „Ezek a te isteneid” felhvs gy rthet, hogy ezek szemlltetik eltted annak az Istennek a jelenltt, aki kihozott Egyiptombl. A 30 v. fordtsa: ez lett alkalom a vtkezsre. Btl s Dn, ahol a talapzatokat fellltottk, fontos helyek voltak az izraeli kirlysgban. Dnban az aranybika az szaki trzseket volt hivatva szorosabban az orszg kzpontjhoz ktni, amelyek hajlamosak voltak az elklnlsre. Dlen, Btlben a Jeruzslem fel vgyakozknak llta tjt. Mindkett rgi kultuszhely. Btl hagyomnyai brahmig s Jkbig nylnak vissza (Gen 12:8; 13:4; 28:10; 35:7; Br 20:26; 21:14). Dn pedig a brk kora ta volt trzsi szenthely (Br 18:30).
31–32 v. Jerobom kirly tovbbi kultikus intzkedseit sorolja fel. A bt bmt: „magaslatok hza”, azt az ptmnyt jelli, melyet a magaslatokon foly ldozati kultusz gyakorlshoz ksztettek. A magaslatok tbbnyire mr rgi kanani kultuszhelyek voltak s ezeket vettk t s rendeztk be Jahve szolglatra (Ez 20:28). Majd maga lltott nem lvita szrmazs papokat is szolglatba, emberi rendelkezssel ptolva a kivlasztst s kldetst. j nnepnapot is rendelt a 8. h 15. napjt. A lombstoros nnep rgi dtuma 7. h 15-e volt. Ez nknyes intzkedsekbl s ezek htterbl lesz rthet Jerobom bne, mely llandan visszatr Izrel kirlyainl.
Mi volt Jerobom bne? A kls kereteket tekintve a kvetkezket emlthetjk: Nem Jeruzslemben, hanem ms szenthelyeken s magaslatokon gyakoroltk a kultuszt. Nem lvita, teht nem Istentl rendelt papok szolgltak. De intzkedsinek bels tartalma mg nyilvnvalbban mutatja bnt. Az istentiszteletet az llam s kultra fggvnyv tette s emberi, politikai clok szolglatba lltotta. Az gretektl s az Isten szvetsgtl fggetlentett kultusz blvnyimdss lett. Isten parancsait a maga akaratval helyettestette. Az Istennek val engedelmessgnl fontosabb volt az asszimillds s megalkuvs. Nem Isten szolglata, hanem a Jdval val konkurrencia hatrozta meg. nknyes intzkedseivel az egsz npet megrontotta. „Jerobom bnt” sokszor emlti a Kirlyok knyvben a Dtr bizonysgttele (15:24.34; 16:7.26; 22:53; 2Kir 10:29; 17:22 stb.). A 33. vers mr a kvetkez fejezet bevezetsl szolgl.

1 Kir. XIII. RSZ

Egy irodalmilag egysgesnek mondhat rgi prftai elbeszlst tallunk ebben a fejezetben. A Dtr szerz kevs kiegsztssel szvesen iktatta be mvbe, hogy ezltal is hirdesse az izreli kultusz ellen kezdettl elhangz isteni tletet. Az korban mr beteljesedett ez az tlet, gy ltala kortrsai eltt jl illusztrlhatta, hogy npe lett s trtnett Isten igje hatrozta s hatrozza meg. A fejezet tartalmt hat szakaszra osztva magyarzzuk.

1 Kir. 13,1–5. tlethirdets Btl ellen.

A 12. fejezet azzal vgzdtt, hogy Jerobom Btlben j kultuszt s j nnepet vezet be, hogy mindezt az j llam szolglatba lltva, fggetlentse magt Jeruzslemtl s Jdtl. St sajt szemlyben is gy lp fel, mint az j kultusz s szenthely ura s papi szolglatot vllalva ldozatot akar bemutatni (33 v.). Ekkor jelenik meg Jdbl a nvtelen Isten embere s az r parancsra, tletet hirdet az oltr ellen s ezzel az egsz Jerobom ltal megszervezett kultikus rend s valls ellen. A prftai sz hitelessgt mutatja az egsz fejezeten t hangslyozott bidebar Jahvh kifejezs: „az r igjvel, az r szavnl fogva”, mely az rtl kapott kzvetlen kijelentsre utal (1–2.5.9.17.32). Az „Isten embere” megjells az szvetsgben Mzestl kezdve (Deut 33:1) gyakran hasznlatos olyan emberekre, fknt prftkra, akik klns mdon Istenhez tartoztak s tle megbzatst kaptak a szolglatra. Isten embere mindig az r igjnek hordozja, kegyelmnek vagy tletnek kijelentje. A prftai sz az oltr ellen hirdettetik s azt szltja meg. Az ilyen megszemlyest megszlts hasznlatos volt a prftknl (pl. Jer 22:29). Kifejezsre jut azonban benne az is, hogy Isten embernek nem Jerobommal van csak rendezend gye, hanem Jerobom bne ltal az egsz np kultusza s lete romlott meg. Az oltr megszltsval magt a szenthelyet fenyegeti pusztulssal.
Az oltr ellen meghirdetett tlet: Dvid hznak egy leszrmazottja – a Dtr mr tudja s berja a nevt is – ezen az oltron papokat ldoz meg s emberi csontokat fog elgetni. A hangslyos benne, hogy egy dvidi kirly fogja megsemmisteni ezt a szenthelyet s a hamis kultusz szolglatt vllal papok maguk lesznek az ldozatok. Az emberi csontok getse alatt srokbl hozott csontokat rthetnk. A temetshez szokott izreliek eltt szrnysg volt ez (m 2:1). Az oltr gy tiszttalann s kultikus szempontbl hasznlhatatlann lesz. Az r tlett Isten embere egy csodajel hirdetsvel ersti meg. A mft: „csodajel”, az egszen rendkvlit jelenti. Olyan jelet, mely ltal Isten klnsen megmutatja hatalmt. Az Ex 7–12 jelei ilyen csodajelek. A hirdetett tlet nyilvnos rvnytelentse volt Jerobom ldozatnak s az oltr profanizlsa. Jerobom megdbbenve hallja a prftai tletet. Kirlyi hatalommal szeretn rvnytelenteni a prfcit, ezrt parancsot ad Isten embere elfogatsra. Az r azonban egy jelben azonnal megmutatja, hogy a hirdetett ige tle val s oltalmba veszi az embert. A kirly kinyjtott keze megszradt, vagyis megmerevedett. Majd azonnal bekvetkezett a prfcit megerst csodajel is. Vilgoss lett ezzel, hogy gy fog teljeslni maga a prfcia is.

1 Kir. 13,6–10. Isten embere nem vllal kzssget velk.

Jorobom szemlyes megtltetsben elismeri, hogy valaki ersebb ll vele szemben. Isten embere kzbenjrst kri. Krsben nem az Isten embere mgikus erejvel szmol, hanem annak imdsga ltal az Isten kiengesztelsvel. Az „engeszteld meg a te istened orcjt” kifejezsben egy, a vallstrtnetbl ismert elkpzels van – a pogny istenkp simogats –, melyrl az szvetsgben ms helyen nem olvasunk. Krsvel azt fejezi ki a kirly, hogy az tletet Isten beavatkozsnak tartja. A prfta knyrgse valban gygyulst hoz a kirlynak, aki szeretn, ha ezzel le is zrhatn a trtnteket. Isten embert meghvja maghoz a kirlyi palotba, asztalkzssget knl fel, ami Keleten a teljes kzssg vllalst jelentette. A np fel gy bizonythatta volna, hogy nem rvnyes az tlet s a kultusz folyhat tovbb. A prfta azonban az r igjnek engedelmeskedve nem vllal velk kzssget. Elvgezve kldetst, ismeretlenl akar eltvozni. Nem szemlye, hanem a hirdetett ige volt a fontos.

1 Kir. 13,11–19. Isten embere elbukik.

j szereplje a tovbbi fejlemnyeknek a btli reg prfta. Btl, a vros, 1 km-re volt magtl a btli szenthelytl. Az reg prfta nem volt jelen az esemnyeknl. De ez mg nem bizonytja azt, hogy ellensge is volt az ott foly kultusznak. „Fiai”, tantvnyai vittek hrt neki mindarrl, amit Isten embere ltal az r mondott s cselekedett. Az elbeszls szerint az reg prfta egy prfta-csoport vezetje lehetett. Azrt nevezik atyjuknak s fiainak ket. Olyan fajta nb’ lehetett, mint amilyenekkel a Saulrl szl trtnetekben tallkozunk, majd ksbb Ills s Elizeus idejben is. Az reg btli prfta komolyan veszi mindazt, amit fiaitl hallott. Szemlyesen siet azrt Isten embere utn, hogy amit nem sikerlt elrni a kirlynak, rendezhesse el. Felismeri annak lehetsgt, hogy az asztalkzssg vllalsval lehetne valami kompromisszumot keresni Jeruzslem s Btl kztt. gy meg lehetne ertlenteni a btli oltr ellen mondott tletet. Nem kezd vele vitatkozni az elmondott tletrl. Egyszerbb utat vlaszt. Ha ugyanis egy ponton, az asztalkzssg vllalsban enged, akkor relatvv lehet tenni az egsz prfcit s rehabilitlni a btli kultuszt. Lojlis kapcsolat alakulhat ki Jeruzslem s Btl kztt. Kt dologra hivatkozik, hogy cljt elrje: az egyenl rtk prftai elhvsra s egy hazug, egy angyal ltal kapott zenetre. gy lltja szembe Isten embere eltt az igt az igvel. gy teszi bizonytalann az Isten embert: a btli oltr ellen mondott prfcia csak tmeneti zenet lehetett?! Azzal ugyanis szmolhat egy prfta, hogy egy ksbbi zenet mst kzl (Jer 28:1–11). Isten embere a kirlyi csbtsnak ellenllt, de a kegyes szavakba ltztetett hazugsg megcsalja. Nem a vilgi hatalom, hanem a „kollega” hazugsga ertlenti meg s elbukik.

1 Kir. 13,20–26. De Isten igje rvnyes marad.

Isten embere teht engedetlen lett az rtl kapott parancs irnt (9 v.). S most kvetkezik a drmai fordulat. Isten embere s az reg prfta egytt lnek. Az r azonban kzbeszl s felbontja az asztalkzssget. Az r az reg prfta szjba adja az igjt Isten embere megszgyentsre. ltala mondja ki, ersti meg a prftai zenet rvnyessgt. Ez Isten szuvern szabadsga. Az reg csalrd prfta ltal hirdet az r tletet Isten embere felett, mivel „az r szjnak ellene volt”. A mrh ige jelentse: „szndkosan makrancosnak lenni”. Vagyis engedetlensgvel alsta az r szavnak hitelt az egsz kldetsre nzve. Buksrt el kell vennie az tletet, de az ltala meghirdetett zenet rvnyben marad Btl ellen. Slyos bntetsnek szmtott az, ha valakit nem temettek el (2Krn 21:20; Jer 26:23).
Isten embert utolrte az r tlete. tkzben oroszln lte meg. Csodlatos vonst lthatjuk itt Isten tletnek. Mg Isten embere engedetlen volt s ezrt halt meg, az oroszln engedelmes eszkz lesz az tlet vgrehajtsban. Csak annyit tesz, ami a megbzatsa. Nem tbbet s nem kevesebbet. Nem a ragadoz vadllat jelenik meg benne, hanem Isten tletnek eszkze. A holttest rintetlen, a szamr letben maradt.
Az emberek, akik megtalltk holttestt s hrt vittek rla a vrosba, nem tudtk ki ez az ember s mirt trtnt ez a halleset. De a btli prfta tudta, hogy az r tlete teljesedett be. a tanja annak, hogy nem vletlenl lte meg az oroszln ezt az embert. Az oroszln magatartsa is meggyzte, hogy igaz s rvnyes az r kijelentse, amit Btl ellen mondott.

1 Kir. 13,27–32. Kzs srjuk a beteljeseds jele.

Az reg prfta siet megkeresni s bevinni a holttestet a vrosba, hogy ott elsrassa s sajt srhelybe eltemesse. A „jaj testvrem” a halottsirats kifejezse (Jer 22:18; 34:5), melyet ismtelgetve mondtak el. De ismernk az szvetsgben gyszdalokat is (2Sm 1:19–27; 3:33). Kri „fiait”, hogy majd oda temessk el t is, mert be fog teljesedni az r igje. Srjuk emlkeztets lesz, hogy ne felejtsk el a trtnteket Izrelben. Kzs srjuk a jele a Btl ellen elhangzott prfcia igazsgnak s beteljesedsnek. A kls esemnyekbl emlkl csak egy sr marad, melyet Jsis alatt megtallnak, de bkn hagynak (2Kir 23:17–18). Isten igje pedig minden emberi elbuks s csals ellenre is rvnyben maradt, mert Isten tjt emberi engedetlensg sem akadlyozhatja.

1 Kir. 13,33–34. De Jerobom nem trt meg.

Arrl a Jerobomrl mond itt tletet a Dtr szerz, aki mg a prftai zenet s a szemlyes bnhds utn sem trt meg gonosz tjrl, hanem folytatta a hamis kultuszt. A papok beiktatsra egy klns hber kifejezst tallunk a szvegben. A ml’jad jelentse: a „kezet megtlteni”. Hagyomnyos term. technicus volt ez. Valsznleg egyes ldozati kellkek tadst jellte. E jelkpes cselekmnnyel ruhztk r valakire a jogot a papi szolglat gyakorlsra (Br 17:5–12; Ex 28:41; Lev 8:33; Num 3:3). Papjai nem elhvs alapjn, hanem tetszs szerint vllaltak feladatot. – „Jerobom hza” alatt ltalban az izreli kirlysgot rthetjk, mert Jerobom kzvetlen hza mr fia rvid uralkodsa utn kihalt (15:29).
A jdai Isten embere mos prfta elfutra, aki szintn Btlbe kldetett, II. Jerobom kirlyhoz az r zenetvel (m 9:1). t nem csalja meg egy prfta, t a btli fpap utastja ki (m 7:2). Fejezetnk kzvetlen hang elbeszlsn t is megdbbent ervel hangzik az az zenet, hogy Isten igje, az r megbzatsa ellen nem lehet bntetlenl vtkezni. Boldog, de veszlyes feladat az r szolglatban llni. Pl apostol gy fejezi ki ezt a gondolatot: „megsanyargatom testemet s szolgv teszem, hogy mg msoknak prdiklok, magam valami mdon mltatlann ne legyek” (1Kor 9:27).

1 Kir. XIV. RSZ

Jerobom s Robom rvid trtnetrl olvashatunk ebben a fejezetben. A Jerobom nv jelentse: sokasodik a np. A Robom nevnek jelentse pedig: a np kiterjeszkedett. Mindkt nv azt juttatja kifejezsre, ami hordozjuk letben kockn forog s amit mindketten a maguk mdjn elrontanak. Az Ahij elbeszls, mely a 11:26 v.-nl kezddtt, folytatdik s itt fejezdik be. Ennek keretben olvasunk Jerobom hza megtlsrl. Ez a prftai elbeszls a legrgibb bizonysga annak, hogy Jerobom hza Isten tlete alatt llt. Maga az elbeszls nem a Dtr mve, de feldolgozsban mr felismerhet teolgiai rtkelse. A 19–21.29–31 versekben a jdai s izreli kirlyokrl szoksos bevezet s zr formkat talljuk. A 22–24 v. Jdrl mond tletet. A 25–28 v. pedig egy rgi trtneti tudstst tartalmaz.

1 Kir. 14,1–20. tlet Jerobom hza felett.

Az a klns ebben az elbeszlsben, hogy egy krssel kezddik, amelybl tlethirdets lesz. „Abban az idben”, vagyis valamikor Jerobom uralkodsa alatt, beteg lett a fia. A kirlyt, mint apt s az utdls szempontjbl is, aggasztja a gyermek betegsge. Szemlyesen is ismeri Jerobom az reg sli prftt. Azt is tudja rla, hogy jvendt tud mondani. Azrt megkri felesgt a prfta felkeressre. Inkognit kldi el, mert fl a prfttl, hogy az bne miatt rosszat mond majd a gyermek sorsrl. Kldi a prftknak szoks szerint jr ajndkot is (1Sm 9:7; 2Kir 5:15; 8:8). Az r azonban kzben az regsge miatt mr megvakult prftnak megjelenti Jerobom felesgnek rkezst s megbzza zenetnek tadsval is. A kldets, slah: „kldeni” igbl, az szv.-ben gyakran a prftai megbzats kifejezje. Nem arrl van sz teht, hogy Ahij prfta klnleges kpessgekkel rendelkez ember, hanem Isten kvete, akinek az r szavt kell tovbbadnia. Kemny prfcit mondat el vele az r, melyet Jerobom felesgnek kell majd a frjnek, a kirlynak tolmcsolni. E prfcia keretben nyilatkozik a beteg gyermek sorsrl is. Alkalomm lett teht a gyermek betegsge arra, hogy szembesljenek Istennel. A prfta hangslyt ad szavnak azzal is, hogy kifejezetten hivatkozik az rtl kapott zenetre. Elszr elmondja, hogy Jerobom hls lehetne Istennek, mert tette kirlly. azonban bnkkel felelt Isten jsgra. Nem jrt az el is pldakpl lltott Dvid tjn. St blvnyimdssal bosszantotta az Urat (12:28–32). Ezrt tli meg az r Jerobom egsz hzt. Az tlet lersa kt rszre osztva tallhat a 10–11 s 14–16 versekben. A 10–11 v. rtelme, hogy Jerobom hznak mg a nyoma sem marad meg. A „falra vizelk” alatt a frfiakat, a fi utdokat kell rteni. Gyalzatban fog elpusztulni a kirlyi csald minden tagja. A kutyk s a madarak eszik meg holttestket, nem kerlhetnek atyik srjba. Ez az tlet kls jele. A 12–13. v. kzben a gyermek sorsrl szl. Pontosan megmondja a prfta a hall idejt. De ez nem a gyermek megbntetse lesz. Egyedl a gyermeket temetik el tisztessggel. t menti ki az r Jerobom hznak tletbl.
A 14–16 v.-ben a Dtr szerz, aki mr megrte Izrel bukst s az asszrok fogsgba hurcolst (732 s 721; 2Kir 17:20–23), a pusztuls okt Jerobom bnre visszatekintve llaptja meg. Jerobom bne miatt gy nemcsak kzvetlen hza, hanem az egsz Izrel bnhdik. A 17–18 v. szerint a prfcia pontosan beteljesedett a gyermeken. A 19–20 v. az izreli kirlyok rtkelsnl hasznlt szoksos zrforma. Emlti a forrst, amely hadakozsairl s uralkodsa tbbi dolgairl r, de a Dtr semmit sem tart mltnak feljegyzsre. Tartalmatlan 22 v volt. Alatta csak bosszsgot szerzett bneivel az rnak.

1 Kir. 14,21–31. Jda bne Robom alatt.

Br a 11:43 s 12:17.21–24 v. emltst tett mr Robomrl, mint Jda kirlyrl, itt a 21 v.-ben a jdai kirlyoknl szoksos bevezet formt olvashatjuk. Az els jdai kirlynl a Dtr Jeruzslem fontossgt is kiemeli, melyet az r magnak vlasztott (8:44.48; 11:13.32.36; 2Kir 21:7). Jda bnt sem hallgatja el a bizonysgttel. Jda ugyan a Dvid hzhoz val hsgben az gret s kgyelem alapjn maradt, bne azonban mg inkbb nyilvnval a fltn szeret Isten eltt. Bnk: a magaslati kultusz folytatsa, a pogny kultusz-trgyak: maccbk s aserk fellltsa s a qds-ek megtrse. – A szentoszlopokrl, vagy maccbkrl az satyknl is olvasunk. Nluk ezek Isten jelenltnek jelkpei voltak. Nem is szlnak ellene a rgebbi iratok. Ksbb azonban kultusz-trgyakk lettek. Az oszlopok s kvek mell ldozati asztalokat tettek s pogny hatsok alatt gy tekintettk, mint az istenek lakhelyt. Az asera sznak ktfle rtelme van. Egyik szerint: istenn, a szerelem s vegetci istennje. Msik rtelme szerint pedig az istenn tiszteletre a szenthelyen fellltott fbl kszlt oszlop. A kananiaktl vettk t. A qds-ek a szerelem istennje szolglatban ll kultikus parznk voltak, akik magukat gy ajnlottk fel tiszteletre (m 2:7; Deut 23:18). A 25–28 v. Ssk fra hadjratrl tudst. A hadjrat clja csak hatalmnak demonstrlsa s zskmnyols volt. A fra feliratbl ismert, hogy Izrelen is tvonult Jdtl vltsgdjul a templom s a palota kincseit viszi el. A kirlyi pompra hasznlt aranypajzsok elvitele s rzpajzsok csinltatsa, a rgi dicssg hanyatlst szemllteti.
A 29–31 v. zrforma. A 30 v. csak hatrincidensekre utalhat. Robom uralkodsrl a 2Krn 11:5–10 r.

1 Kir. XV. RSZ

Az a jellemz a 15. s a kvetkez 16. fejezetekre, hogy tmr sszefoglalsban, kzel 40 v trtnett mondjk el. Ez id alatt 2 jdai s 5 izreli kirly uralkodsrl olvashatunk. A szoksos, megjegyzsek tltik ki a kt fejezet tbb mint felt. Ebbl is lthat, hogy a Dtr nem Jda s Izrel rszletes trtnetnek megrsra trekszik, hanem az rhoz val viszonyuk szempontjbl hangslyoz esemnyeket. A kirlyok kzl csak sz, Jda kirlya olyan, akinek szve az r volt. Az izreli kirlyok Jerobom tjn s bneiben lnek tovbb. Ennek kvetkezmnye az is, hogy Izrelben egymst vltjk s irtjk ki a kirlyok, a labilis alapon nyugv trn birtoklsrt. Az elbeszlseket forrsok alapjn foglalja ssze a szerz.

1 Kir. 15,1–8. Abj uralkodsa.

Csak formlis adatokat olvashatunk Abj (910–908) uralkodsrl. Krdses az anyja neve, mert finl ugyanaz szerepel. Valsznleg a 2Krn 13:2 kzli a helyes adatokat. Abj bne, hogy nem Dvidhoz igazodott, akirt „szvtneket” hagyott az r (lsd 11:36 magy.-nl), hanem apjhoz, Robomhoz. A Kirlyok knyvben Dvid mindentt pldakpl van lltva a kirlyok el. Bnnek emltsrl csak itt olvasunk. Lehet, hogy ksbbi eredet ez a kritikai megjegyzs. A 6 v.-ben lev feljegyzst a 2Krn 13:2–22 rja le. Itt csak a feszltsg jellemzsre szolgl. A 7–8 v. a szoksos zrforma. 1 Kir. 15,9–15. sz szve az r volt.
A bevezet megjegyzsek utn sz kirly (908–868) uralkodsrl olvasunk sszefoglalst. Mivel szve az r volt, szvesen szmol be a szerz azokrl a cselekedetekrl, amelyekben ennek bizonysgt adta. A felsorols szerint Jdt a 14:22–24-ben emltett kultikus bnkbl igyekezett megtiszttani. Hatrozott tudott lenni mg anyjval szemben is. A 15 v.-ben feltn, hogy atyjnak is voltak az rnak sznt adomnyai.

1 Kir. 15,16–24. Jda s Izrel harcai.

A gyakran emlegetett megjegyzs (6.16.32 v.) illusztrlsra tudstst jegyez fel a szerz a kirlyi vknyvekbl. Megrtshez azt kell tudnunk, hogy az orszg kettszakadsa kvetkeztben Jeruzslem, a jdai fvros, egszen Izrel hatrnl fekdt. A kt orszg kztt a hatrharcok Benjamin terletnek birtoklsrt folytak. Izrelnek sikerlt Benjamin terletnek kzepn kipteni Rmt, mint erdtmnyt, hogy elzrja a kapcsolatok lehetsgt. Azrt hasznlta fel sz a templom s a palota kincseit is arra, hogy Izrellel szemben az arm kirly segtsgt krje. Arm feliratokbl is tudjuk, hogy Benhadad ez idben volt kirly. A felirat ugyan Bar-Hadad-nak emlti, de az arm bar s a hber bn sz jelentse ugyanaz. Mivel Ben-Hadad a szvetsg alapjn szakrl megtmadta Izrelt s a felsorolt helysgeket bevette, knytelen volt feladni Rmt s visszavonulni Tircba, mely akkor kirlyi szkhely volt. Ez adott alkalmat Jdnak arra, hogy Benjamin terletn Gebt s Micpt kiptse. Tarts maradhatott ez a hatr, mert Jsis idejn is gy szerepel Geba, mint Jda szaki hatra (2Kir 23:8). Benjamin hitben s remnysgben Jdhoz tartozik. Az izreli kirlyok emberi erlkdse keresztezni akarja ezt a dntst. Ebbl tmad a feszltsg a kt orszg kztt.
A 23–24 v. szra vonatkoz zr formjban kt adat van. A vrosok ptse, melyen a vrosok kiptse rthet. Betegsge, melyrl a 2Krn 16:12 tudst. Firl a 22. rszben olvasunk.

1 Kir. 15,25–34. Nincs nyugalom Izrelben.

Jerobom fia, Ndb rvid ideig (906–905) kirly. A kt v jelenthet csak nhny hnapot is. E rvid id alatt is atyja tjt s bnt kvette. Izrel a filiszteusokkal gyakori harcot vvott Gibbetonnl, mely a filiszteusok vrosa. Ekkor sztt sszeeskvst ellene Bas, meglte s lett a kirly. Keleti szoks szerint trnra lpse utn kiirtotta eldje hznpt. De a Dtr nem az emberi oldalt nzi, hanem azt, hogy Bas a Jerobom hza ellen meghirdetett tletet (14:10) hajtotta vgre. – A 31 v. zrforma. A 32. v. azonos a 16 verssel. A 33–34 v. bevezet forma Bas uralkodshoz. ltala is Jerobom bne folytatdik. 905–883-ig uralkodott.

1 Kir. XVI. RSZ

Az elz fejezethez hasonlan itt is csak rvid megjegyzsekben rteslnk az esemnyek alakulsrl. Mg azonban ott a kt orszg kztti ellentt ll a kzpontban, itt bels harcok, sszeeskvsek mutatjk, hogy Izrel Jerobom bnnek terhes tlett hordozza. Isten tlete ltal meghatrozott forradalmak kvetik egymst. Egyik kirly a msikon hajtja vgre az tletet. Mind Jerobom, mind Bas az izreli kirlysg karizmatikus jellege szerint lettek kirlyok. Utnuk azonban a kirlyok lland zavargsok kzben vltjk egymst a trnon, hol az egyik, hol a msik trzsbl kerekedik fell valaki. Majd Omri uralkodstl kezdve figyelhet meg bizonyos vltozs, aki dinasztikus rdekeket igyekszik rvnyesteni. Ez a prblkozs tbb nemzedken t sikerrel jr. – A Dtr munkja a kirlyokrl mondott tletekben s az Izrel megromlst szemlltet anyag rendezsben ismerhet fel.

1 Kir. 16,1–7. Ismtld prfcik.

j prfta jelenik ugyan meg Jh szemlyben, hogy Bas felett tletet hirdessen, de amit elmond lnyegben ugyanaz, amit Jerobomnak Ahj prfta hirdetett (14:7 skv.): elspr tlet bnei miatt. A prfta szavait ppen ez ismtld zenet teszi hatsoss. Ksbb hb fltt is hasonl szavakkal hangzik el Ills prfcija (21:21–22.24). De a prfcik beteljesedsrl is olvashatunk mindentt (15:29–30; 16:11–13; 2Kir 9:7–9). gy ltja s hirdeti a Dtr Izrel egsz trtnetn t az r ltal adott prftai zenet beteljesedst. Az 5–6 v. zrforma. – Klnsen hangzik a 7 v. Els fele az 1–4 v. sszefoglalsa, az utols mondat azonban tletet tartalmaz Jerobom hza kiirtsrt. Nem ksbbi betolds ez, mint nmelyek gondoljk. Vlemnyem szerint Bastl azrt kri szmon az r Jerobom hza meglst, mert nem Isten eszkzeknt, hanem csak az uralomrt cselekedte. Maga is Jerobom tjn jrt tovbb. Hasonl gondolatot fejez ki az zs 10:5–12.

1 Kir. 16,8–14. jabb sszeeskvs.

Bas fia, l (883–881) katonai sszeeskvs ldozata lett. Zimri 7 napos uralkodsa alatt csak az tlet vgrehajtst vgzi el Bas hza felett. Uralkodsuk egsz Izrel kapkodsnak s elesettsgnek szemlltetje.

1 Kir. 16,15–28. Samria vros alaptsa.

Zimri csak a kirlyi palott tudta sszeeskvssel megszerezni, de a np bizalmt nem. De ez a palota is temetjv lett, mert benne gett. (ngyilkossgrl 5 helyen olvasunk a Bibliban: Br 9:54; 16:26; 1Sm 31:4; 2Sm 17:23; Mt 27:5). – Zimri hallval sem olddik meg a kirlyi trn birtoklsa. Tibni szemlyben j ellenkirly tmad Omrival szemben, akivel hallig osztozni knytelen a hatalmon s csak Tibni halla utn lett Omri Izrel egyedli kirlya. Egy mondat feljegyzst tallunk csak kirlyi tevkenysgrl (24 v.), mert a 23.25–26 s 27–28 versek a szoksos bevezet, rtkel s zr formkat tartalmazzk.
Omri (881–871), mint blcs uralkod, okulva az orszgban foly zavargsokbl, kveti a dinasztikus dvidi kirlysg pldjt. Megveszi Samria hegyt egy Smer nev (valsznleg kanani) embertl s kirlyi vrost pt, melyet Samrinak nevez el. gy alkotott llamjogi szempontbl hasonlt Jeruzslemhez s a dvidi kirlyi udvarhoz. Amint Jeruzslem vrosllam maradt Jdban, gy Samria vrosa egy j politikai hatalom lett Izrelen bell. Jl mutatja ezt a 2Kir 10:1–11 lersa: Amikor Izrelben Jh dinasztija veszi t a hatalmat, Samria kirlyv kln vlasztjk meg. Ez a perszonluni Samria s Izrel kztt meg is maradt egszen az orszg pusztulsig. Kivehet ez zsais prfcijbl is (zs 9:8). A dinasztikus kirlysg gondolata gy alakult ki Izrelben, mert a samriai kirlysg csak az utdra szllhatott. Samria kedvez fekvse kvetkeztben mind politikai, mind gazdasgi szempontl megfelel kzpontja lehetett az orszgnak. Omri jelentsgt mutatja, hogy az asszr feliratokon Izrel, „Omri-hza” nven szerepel. A Dtr tlete pedig az rla, hogy rosszabbul cselekedett minden eldjnl. Samriban szenthely sem volt a Jahve-kultusz szmra. Omrit Samriban temettk el, mint kirlyi vrosban.

1 Kir. 16,29–34. hb uralkodsa.

Az j dinasztit alapt Omri utn fia, hb lett a kirly Izrelben (871–852). Bibliai s ms trtneti forrsokbl rla tudunk az izreli kirlyok kzl legtbbet. Apja, Omri mind politikai, mind gazdasgi s kulturlis tren egy stabilizlt kirlysgot hagyott htra finak. Klpolitikailag is egyre jelentsebb lett Izrel. Ezt a clt szolglta, hogy hbnak apja a fnciai kirlylnyt, Jezbelt szerzi meg felesgl. Apja, Etbaal azonos lehet a truszi Itobaallal, akirl Josephus azt rja, hogy Astarte istenn papja volt s gy szerezte meg a kirlyi hatalmat. hbnak sikerlt hatalmban tartani Mobot. J kapcsolatot tartott fenn Jdval is. Gazdasgilag is virgz volt az orszg, melynek vdelmt erdtmnyek kiptsvel igyekezett biztostani. Ltszlag minden rendben volt. Megromlott azonban az rhoz val viszonyuk s a kultikus let is idegen tartalommal teltdtt. hb olyan kultusz fenntartsra trekedett, mely uralkodi rdekeinek szolglatban llhat. Tisztelte ugyan Jahve-t is. Gyermekeinek is a Jahve nevvel sszetett neveket adott. De az orszgban a Baal-kultuszt egy szintre emelte az r tiszteletvel. Ezrt mondja rla a Dtr szerz: kevs volt neki, hogy Jerobom vtkeiben jrjon. Jerobom mg csak az aranybikkkal s a magaslati kultusz folytatsval rontotta meg a npet, hb azonban Samriban templomot pttet a Baal-nak. Felesge Jezbel pedig nyltan szembefordult azokkal, akik az r szolglatban lltak. Jezbel befolysa alatt hb truszi Baal-prftkat hozatott az orszgba, akik a pogny valls misszionriusai lettek. Ezrt halvnyultak el a Dtr szemben uralkodi rdemei az r irnt val htlensg s engedetlensg mgtt. Az r msknt mr s tl, mint az emberek. A 34 v. Jerik felptsrl ad hrt. Az r ltal megtlt Jerik nem hevert eddig sem romokban. A 2Sm 10:5-bl tudjuk, hogy mr Dvid alatt lakott hely. A bnh: „pteni” sz kifejezsen kiptst is lehet rteni. Errl van sz itt is. Az pt Hil gyermekeinek hallrl azrt tesz emltst a Dtr, hogy ltala az r tletnek (Jzs 6:26) beteljesedst hirdesse. A megjegyzs htterben az a szoks llhat, hogy a hz ptsnl a pogny gyakorlatban emberldozatot mutattak be. Az ilyen ldozat clja: a veszlyes dmonok megnyugtatsa, vagy az istenek oltalmnak keresse volt. – A Dtr szerz azrt is fontosnak tartotta hb bnnek emlegetst, hogy gy mutassa meg mennyire az rtl val s szksges szolglat az, melyet Ills prfta vgzett Izrelben s Izrelrt. Bevezetsnek tekinthet ez a kvetkez fejezetek elbeszlseihez.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!