//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- TRTNETI KNYVEK zsu knyvtl - Eszter
knyvig
- TRTNETI KNYVEK zsu knyvtl - Eszter
knyvig
: TRTNETI 1. KIRLYOK Knyve 05 - 09 rsz

TRTNETI 1. KIRLYOK Knyve 05 - 09 rsz


1 Kirlyok. V. RSZ

E fejezet tartalmt hrom szakaszra osztva teintjk t. Az 1–8 versek az elz fejezet folytatst kpezik s Salamon udvartartsnak lerst adjk, kirlyi feljegyzsek alapjn. A 9–14 versek Salamon blcsessgrl szlnak. Forrsanyaguk szerint a 3:4–28 versekhez kapcsoldnak. A 15–32 versek a templompts elksztst ismertetik.

1 Kir. 5,1–8. Salamon udvartartsa.

E szakasz mondanivalja: Salamon megrizte Dvid orszgt, Isten npe bkben s biztonsgban lhet szli s fgefi alatt. Ez az llapot az r ldsaknt van, aki megtartotta a Dvidnak adott grett (2Sm 7). Az els vers az orszg hatrait krvonalazza. Dvidtl kapta gy rksgl Salamon. Hdol ajndkokat azok a szomszdnpek hoztak, melyek nllak maradtak ugyan, de elismertk a dvidi kirlysg felsbbsgt. A 2–3 versek az udvartarts lelmiszer s hs szksglett rjk le. Ha egy kr 393,84 liter, akkor a napi liszt szksglet 118 hl + 236 hl volt. Hasonlan nagy a hsszksglet is. A keleti udvartartsok ltalban ilyen nagystlek voltak. De ez adatok mg Salamon dicssgt is hangslyozni kvnjk. A kirlyi udvar gondoskodsban nemcsak a felesgek, tisztviselk, udvari szolgk s csaldtagjaik rszesltek, hanem a Jeruzslemben s a tartomnyokban l zsoldosok is. Mint ltalban a keleti udvaroknl, gy Salamonnl is csak termszetbeni fizets lehetett. A „Dntl-Bersebig” kifejezs Izrel fldjnek szak-dli kiterjedst jelli. A lovak szmt hitelesebben emltheti a 2Krn 9:25. A hadiszekerek Izrelben Salamon korban hasznlatosak elszr. A lovakat a harcikocsik vrosaiban tartottk (10:26). Ide szlltottk a helytartk a szksges takarmnyt.

1 Kir. 5,9–14. Salamon blcsessge.

Valszn, hogy Izrelben sok anyagot gyjtttek ssze Salamon blcsessgrl s ezek egy sszefgg tudstst kpeztek. A Dtr. szerz rendezte el gy, amikor felvetette bizonysgttelbe. Salamonnak az r adott blcsessget. Ez a blcsessg ltszott meg tletben (3:16–28), politikai s diplomciai tevkenysgben (5:26). Arrl is tudott azonban a hagyomny, hogy a kirly elmletileg is polta udvarban a blcsessget s nki rendkvli blcsessge volt. A hokmh: gyakorlati letblcsessget, a tebnh: az rtelem lessgt, beltst, judiciumot, a rhab lb: a szellem kpessgt, az rtelmet jelenti. Az itt lert blcsessg olyan egyetemes megismer kpessg, amely megrti s rendezni tudja a vilg jelensgeit, felismeri a teremtett vilgban Isten szndkt s minden dolog rendeltetst. A Rm 1:20 alapjn gy mondhatnnk, hogy kibetzte a kozmosz elemeinek csodlatos bc-jt. A 10–11 v. elbb ltalban Kelet fiaival, majd egyes szemlyekkel hasonltja ssze Salamon blcsessgt. A salamoni tantsok eszkze a pldzat volt. Isten gy teremtette a vilgot, hogy jelkpekkel van tele. Jzus is a vilgbl vett pldzatokkal s hasonlatokkal fejezte ki Isten orszga titkait. A 3000 pldzat egy kerekszm lehet. Az 1005 rtelme pedig: tbb mint ezer. Klns dolgokat sejttet a 13 vers Salamon blcsessgnek titkairl. Beszlt a fkrl, a legnagyobb cdrustl a legkisebb nvnyig, az izspig. Bin Gorion szerint ez valsznleg azt jelenti, hogy tudta minden frl s nvnyrl mire j s milyen letkrlmnyek a legkedvezbbek szmra. Ismerhette a nvnyek gygyt hatst. Ismerte az llatok jellegzetessgeit s rtette sajtos nyelvket. Hress is lett mindenfel (14 v.). Salamon blcsessge nem csak kortrsai eltt volt ismert s hres (10:1–13), hanem Izrelben ksbb is a blcs ember pldakpe maradt. Ezrt tulajdontottk neki az izreli blcsessgirodalomnak azokat a darabjait is, melyek nyilvnvalan nem tle szrmaztak.

1 Kir. 5,15–32. A templompts elksztse.

Irodalmi szempontbl kt rszbl ll ez a szakasz. A 15–26 v. a Dtr szerz ltal lert elbeszls Salamon s Hirm bartsgrl, a templomptssel kapcsolatos zenetkrl s egyezsgkrl. A 27–32 versek pedig az elbeszlshez csatolt hivatalos feljegyzsek. Mikor Hirm meghallotta, hogy Dvidot, akivel j bartsgban volt (2Sm 5:11) fia, Salamon kvette a trnon, kveteket kldtt Salamon kszntsre. Ez a ltogats adott alkalmat Salamonnak arra, hogy is zenetet kldjn Tirusz kirlyhoz s segtsgt krje a templomptshez. Hresek voltak ugyanis a tirusziak s szidniak mvszetkrl s kereskedelmkrl egyarnt. Libnon cdruserdi pedig igen j ptanyagot szolgltattak, mr Dvid palotjhoz is. Salamon zenetben elssorban is hrl adja szndkt, hogy a Dvidnak adott isteni gretek beteljestsrt hzat szeretne pteni az rnak, mert mr nyugodalmat adott az r npnek e nagy feladat elvgzsre. Nincs ellentmond: sztn sem. Ajnlatot is tesz Hirmnak. Hirm vlaszban szintn az r dcstsvel kezdi (lsd 10:1–13 magy.-nl), majd lerja a szlltsra vonatkoz ajnlatt. Az „addig a helyig”: a 2Krn 2:15 szerint Jopp. A 24–25 versek a kereskedelmi megegyezst mondjk el. A mennyisg az 5:2-vel sszehasonltva elfogadhat. Az ApCsel 12:20 mutatja, hogy a szidniak Herdes korban is Palesztinbl szereztk be az lelmet. A 27–32 versek a munka megszervezsrl szmolnak be. Salamon 30 000 munkst kldtt Libanonba s szablyozta szolglatuk rendjt is. A munksok nagy szmnak szksgt igazoljk az ptkezsekrl szl trtneti feljegyzsek is. Josephus szerint Herdes 10 000 munkst hasznlt a 3. jeruzslemi templom ptsnl.

1 Kir. VI. RSZ - A jeruzslemi templom.

A 6–8. fejezetek szvegnek magyarzata eltt, ahol a templom pletnek, felszerelsnek s flszentelsnek lersrl olvashatunk, szksges szlnunk a templom trtneti s dvtrtneti jelentsgrl.
A templom s Dvid-hza.

A jeruzslemi templom rendeltetst csak a Dvidnak adott gretbl lehet megrteni (2Sm 7). Dvid gy gondolja, hogy bkessget adott mr neki az r, maga palotban lakik, azrt hzat szeretne pteni az rnak is. Akkor Ntn prfta ltal vilgos kijelentst kap arra nzve, hogy nem pthet hzat, templomot, az rnak, hanem az r fog nki Dvidnak hzat, dinasztit pteni. Mr a juhok melll ezrt vlasztotta ki t, fejedelemm, ngd-d. Az r nem cdrusbl val hzban akar npe kztt lakni. Nem kti magt egy helyhez. Dvid szemlye, az kirlyi hza lesz az a hely, ahol ki akarja magt jelenteni. Dviddal s az magvval kt rk szvetsget. Dvid hznak kirlysga ltal akar npe kztt lakni. Dvid magvt fogja finak tekinteni. Amint Dvid imja is mutatja (2Sm 7:17–25), nincs sz templomrl a Dvidnak adott gretben. Csak utlag kerlt bele a templompts hitelestsre. Azt mondhatjuk rla, amit Pl apostol a trvnyrl mond a Rm 5:20-ban: „kzbe jtt”. Mikor Salamon gy gondolja, hogy az r nyugodalmat adott s neki kell megpteni a hzat az r nevnek, eltr a Dvidnak adott grettl, emberi erfesztssel akarja megvalstani azt, aminek beteljesedsrl maga az r fog gondoskodni. s mgis az trtnik, hogy mint a kirlysgot, melyet nem az r, hanem a np akart, az r irgalmasan beptette a jvendt kijelent tervbe, gy elfogadta a megptett templomot s a benne foly kultuszt is, st a kirlysg egsz trtnete alatt a jeruzslemi templomhoz s kultuszhoz val viszony lett a kirlyok szolglatnak rtkmrje. Olyan alaptma lett, mely Izrel egsz tovbbi trtnett meghatrozta.

A templom helye.

A 2Krn 3:1 rja le, hogy Salamon temploma a jebuzeus Ornn szrjn, a Mria hegyn plt. A 2Sm 24:16–25 pedig azt mondja el, hogy ez a hely a Dvid szemlyes tulajdona lett. Prftai figyelmeztetsre Dvid Isten haragjt az engedetlen npszmlls miatt gy engesztelte ki, hogy megvsrolta a szrt s ott oltrt ptett az rnak. Ez az oltr a szent szikla kzelben llhatott. Valszn, hogy ugyanezen a helyen plt fel a jeruzslemi templom. Izrel honfoglalsa eltt jebuzeus szenthely lehetett itt. Gondoljunk brahm s Melkisdek tallkozsra (Gen 14). Slem, vagyis Jeruzslem pap-kirlya a „Magassgos Istennek” ldozatokat mutatott ott be. Ez a Melkisdek prototpusa lett a Messisnak (Zsolt 110; Mt 22:41 skv.; Zsid 1:13; 5:6). Ha a Mria hegyt is itt kereshetjk, az brahmnak adott gretek is megszentelik e helyet.

A templom s a kirly.

A templom helyzetnek ismerethez szlnunk kell a kirly s Jeruzslem, valamint a templom s a kirly kapcsolatrl is. Jeruzslem egyike volt a rgi knani vrosllamoknak. A honfoglals utn sem kerlt Izrel birtokba, hanem nll vroskirlysg maradt Jda s Izrel hatra kztt. Amikor Dvid lett a kirly, szkhelye 7 vig Hebronban volt. Itt kerestk fel az szaki trzsek s Izrel felett is kirlly kentk (2Sm 5). gy egyeslt Dvid szemlyben Jda s Izrel egy kirlysgban. Ekkor hatrozta el Dvid, hogy szkhelyt egy semleges helyre, a jebuzeusok birtokban lv Jeruzslembe teszi t. Jeruzslem elfoglalsrl a 2Sm 5:6–10 s az 1Krn 11:4–9 tudst. Mivel a vrost nem Jda vagy Izrel seregeivel, hanem sajt embereivel foglalta el, Jeruzslem az tulajdona lett: Dvid vrosa. gy az ott lak jebuzeusok is az kirlysga al kerltek. Ezzel Dvid nemcsak Jda s Izrel, hanem Jeruzslem kirlyv, a rgi jebuzeus kirlysg urv is lett. Amikor teht Salamon templomot pt Jeruzslemben, a templom a Dvid ltal elfoglalt vrosban s az ltala megvltott telken plt fel. ptje is a kirly volt. gy szerepelt azrt, mint a kirly temploma. A kirlyi palota s a templom szoros kapcsolata is mutatja ezt az sszetartozst. A kirly gondoskodott az ldozatokrl, papjai kirlyi tisztviselk is voltak. A jeruzslemi templom, mint kirlyi szenthely volt az llam szenthelye is (v. m 7:13).

A templom s a szvetsglda.

Mr Dvid azzal biztostotta az j fvros elismerst s a np hite szmra is kzponti jellegt, hogy ide hozatta az r szvetsgldjt. A szvetsglda kapcsolta ugyanis ssze a rgi izreli trzskzssgeket. Elhelyezsre kln stort ksztett. Ksbb Salamon nnepi szertartssal vitette be a jeruzslemi templomba (8:1–11). A szvtsglda ltal lett a templom az egsz izreli trzskzssgek kultuszhelyv. A szvetsglda jele volt az r felettk val uralmnak s jelenltvel szorosan ssze volt ktve (Num 10:33–36; 1Sm 4:4–8:2; 6:2).

A templom s a szentstor.

A szentstor ksztsre az r adott parancsot Mzesnek (Ex 25:8). A templomptst Salamon hatrozta el (1Kir 5:19). A stor vndorolt, a templom az lland lakhely kpe lett. A templom a szentstor mintjra kszlt. Formja ugyanaz, csak nagyban s maradandan. Szpsgvel mindkett tkrzni akarja Isten orszgnak dicssgt.

Jzus s a templom.

A 2Sm 7 szerint Dvidnak adott gret Jzus Krisztusban teljesedett be. Mikor Jzus emberi formt vett fel, Isten Dvid nemzetsgbe iktatta be s gy tette grete szerint llandv s maradandv a Dvid hzval val szvetsgt npe s az egsz emberi nemzetsg szmra. Benne, aki „Dvid magvbl lett test szerint” (Rm 1:3), lakozott Isten kzttnk (Jn 1:14). lett a kpe, a kibrzolja a lthatatlan Istennek (Kol 1:15), az szemlye lett az a templom, ahol az Atya mindenki szmra jelen van. Leronthattk ugyan ezt a templomot is, de feltmadsval egy j templompts kezddtt el, melynek szegeletkve maradt. Benne lesz az egsz plet szent templomm az rban (Ef 2:20–22), l kvekbl (1Pt 2:5). Az vrosa az j Jeruzslem, melyben mr nincs templom, mert az r az templomuk (Jel 21:1–22:5).

1 Kir. 6,1–38. A jeruzslemi templom ptse.

Nehz a bibliai szveg alapjn ttekinthet kpet kapni a jeruzslemi templomrl, mert nem az elkszlt templomrl olvashatunk itt lerst, hanem valsznleg a templompts tervezsrl s az ptsvezetk ltal ksztett feljegyzsekbl lltak adatok a Dtr szerz rendelkezsre. Erre mutat az is, hogy a lers a mrtk, az anyag s a kivitelezs szempontjait tartja fontosnak. gy a 2–7 versek a kbl, a 9–10.15–21 versek a fbl kszlt munkkra vonatkoznak, mg a 23–35 a fbl s aranybl val disztseket rjk le. Ezeket a feljegyzseket megtallhattk a „Salamon trtnetnek knyvben” s ezekbl lltotta ssze a szerz a fejezet anyagt. Magt a szveget nem tudjuk rendezni, hanem a templom hrmas beosztsa szerint adjuk a fejezet magyarzatt. Az 1 v. az pts idejnek kezdett jegyzi fel. Ez a feljegyzs ksbbi, mint az anyag tbbi rsze. Vlemnynk szerint a 480. v nem a pontos idejt jelli a templompts kezdetnek, hanem Izrel trtnetnek szimbolikus peridusokra osztsval fgg ssze. A templompts idpontja 962–955 kztt lehet. Ziv hnap a 2. hnap rgi megjellse.

A jeruzslemi templom hrom rszbl llt: az ’lm, a hkl s a debr.

Az ’lm volt az elcsarnok. Ez volt az sszekt hely a profn s az isteni szfra kztt. Hosszsga 10 m, szlessge pedig 5 mter. A hkl jelentse: „nagy hz”. A sz sumir-akkd eredet. Akkdban akallu: nagy hz. Sumrban e-gal: palota. Itt a tulajdonkppeni szenthely, az istenhza megjellsre szolglt. A hkl sz az szvetsgben sem csak a szenthelyet jelenti, hanem ms pletekre is alkalmaztk s az plet fhelyisgt jellte. Mretei: hossza 30, szlessge 10, magassga pedig 15 mter. A hkl-t az elcsarnoktl vastag fal vlasztotta el. A falak vastagsgnak mrete Ezkiel lersa szerint 3 mter. A falakat bell cdrusfbl val bortssal burkoltk be, a padlzatot pedig ciprusfa burkolattal. Mivel a kls ptmnyek miatt az ablakok magasan voltak, kiltni nem lehetett a templombl. A debr: a szentek szentje. Homlyos a sz etimolgija. A kopt: tabir sz „belst” jelent. Levezethet a dbr gykbl, melynek jelentse a hberben: „beszlni”, az arabban: „htul lenni”. A hkl-on bell plt 10 mteres kocka alak rsz. Ablaka nem volt, gy teljesen stt. Falainak cdrusfa burkolatt mg arannyal is bevontk. A debr volt a templom szve. Benne volt az r jelenltt jelkpez szvetsglda, amely mellett kt kerb llt, kiterjesztett szrnyakkal. Szrnyaik a falakat rintettk. Magassguk 5 mter. A 2Krn 3:13 szerint a kerbok arccal a hkl fel fordultak. A debr s a hkl kztt lev cdrusfa fal kzepn volt egy ajt, tszg ajtkerettel. A 2Krn 3:14 fggnyrl is r a debr ajtajnl, ami a 2. templomnl is ismert. Errl a fggnyrl olvasunk a Mt 27:51-ben s a Zsid 6:19; 10:20-ban. A legtbb keleti templomnl volt ilyen elklntett hely az istensg szmra. Salamon templomnak sajtossga, hogy benne nincs istenkp. A hkl falain krl emeletek voltak a falakhoz ptve. Ajtajuk kvlrl, szakrl s dlrl volt. Innen vezetett fel csigalpcs az emeletekre. Az emeleteken voltak a kamrk, melyek Ezkiel szerint a papok szmra kszltek (40:44). A kamrkban riztk a templom kincseit s a kultuszban hasznlt trgyakat is. A templom egsz hossza 47 mter volt. A templom bels udvart faragott kbl kerts vette krl. A 2Krn 4:9 kls udvart is emlt. A templom falait bell s az ajtszrnyakat dombormvek dsztettk: kerbok, plmk s virgfzrek (23–25 v.). Ktfle kerbokrl van sz az elbeszlsben: az olajfbl kszlt kt kerbrl, melyek a debr-ben lltak s a kerb alak dombormvekrl. A szveg elfelttelezi ismeretket s nem rja le formjukat. A kerb sz nem izreli eredet. Noth szerint az akkd karabu: imdkozni, szentelni, ldozni szval lehet sszefggsbe hozni. Az szvetsg szerint ketts szolglatuk van: k az r megjelensnek hrnkei (Ez 1:8; 10:19; Zsolt 18:11; 2Sm 22:11) s k a szenthely rei (Gen 3:24; Ez 28). A plmk a nvnyvilg fejedelmei. Szpsgk, nagysguk s rkzld levelk ltal a vegetatv let dicssgt egyestik magukban. A bke jelkpei is voltak. Palesztna jellegzetes nvnyei. A virgfzrek az let szpsgnek kifejezi. A dombormvek elhelyezsrl az Ez 41:18-bl tudunk. Kt plma kztt volt egy kerb, s virgfzrek kapcsoltk ssze a kerbokat s a plmkat. Tbb sorban lehettek. Arannyal voltak bevonva. A 7 v. ksbbi ptls. Azt emeli ki, hogy a templomptsnl nneplyes csend uralkodott. Lehet, hogy a ptls htterben az Ex 20:25 v. trvnyre val emlkezs volt. A templompts szent munkjt hangslyoztk e megjegyzs ltal. A 11–13 versekben, a templomptsrl szl feljegyzsek ismertetse kzben a Dtr szerz az r zenett hirdeti. A fejezet bevezetsben a templom s Dvid-hza kapcsolatrl lertak alapjn az r zenetnek rtelme: elfogadja a Salamon ltal vlasztott utat, megengedi a templomptst s felhvja Salamont a Mzes ltal adott parancsok teljestsre. A Dvidnak adott gret beteljestsrl pedig majd fog gondoskodni. Mintegy rnykpe s zloga lesz az ptend templom annak, hogy az r megtartja kegyelmnek szvetsgt, npe kztt val lakozsa ltal is. A „jtt az r igje” kifejezs prftai kzvettsre mutat.

1 Kir. VII. RSZ

Mind a fordts, mind a magyarzat szmra nehzsget jelent, hogy a hber szveg rossz llapotban maradt rnk. Az elbeszls anyaga a jeruzslemi kirlyi ptkezsek aktibl s feljegyzseibl szrmazik. Ezekbl kerlhetett Salamon knyvbe s a Dtr szerz vltoztats nlkl tvette. Hasonlan az elz fejezethez, itt is ltszik, hogy nem ksz pletek s ednyek lersrl van sz. Kln talljuk a k, fa s fm munkkra vonatkoz adatokat. Fknt a 13–51 versek mutatjk, hogy egyms utn felsoroltk a ksztend trgyakat s a feljegyzsekbl utlag formltak beszmol jelleg elbeszlst. Ptllag csatoltk hozz a Hirmrl szl megjegyzseket is (13–14.40.45 v.). Feltn ismtlsek fordulnak el a szvegben.

1 Kir. 7,1–12. A kirlyi palota.

Ezek a versek megszaktjk a templom lersrl szl beszmolt s a kirlyi palota ptkezseirl adnak rvid tudstst. Az 1 v. megjegyzse szerint a palota 13 vig plt. Nem arrl lehet azonban sz, hogy ht vig a templomot s utna 13 vig a palott ptettk, hanem mindkett egyszerre plhetett, de a palota ptse tovbb tartott. A palota fekvsrl annyit tudunk, hogy dlre volt a templomtl s kt bekertett udvar vette krl. De az egsz plet-komplexumot is falak veztk. A lers tbb hz ptst emlti. A Libnon-erd hznak mrete nagyobb mint a templom. Nevt a sok cdrusoszloprl kaphatta. llami, reprezentatv plet volt. Falak nlkli nagy csarnok, melyet hrom sorban 45 oszlop tartott. Felette emelet volt kamrkkal. Ezekben helyeztk el a klnfle eszkzket (10:16–17; zs 22:8) s kincseket (10:21; zs 39:2). Az oszlopcsarnokok (6 v.) a Libnon-erd hza eltt voltak. Cljukrl nem tudunk. Vrakoz helyek lehettek. A kirlyi szk csarnoka volt az tl csarnok. Ide az elz csarnokokon t lehetett jutni. Ez lehetett a f reprezentcis terem, ahol a kirly alattvalit vagy ms orszgok kveteit fogadta. Itt volt a 19:18–20-ban emltett elefntcsont kirlyi trn. A kirlyi lakosztly a kirlyi szk csarnoka mgtt volt, a hts udvarban. Fbejrata a csarnokon t lehetett. Kln plet volt a fra lenynak a hza. De kln plet lehetett Salamon tbbi asszonyai szmra is a kirlyi lakosztly mgtt. A 9–12 versek az pletek s az udvar falairl szmolnak be.

1 Kir. 7,13–22. A templom eltti kt oszlop.

Az oszlopok lersa eltt a Hrmrl szl tudstst olvashatjuk. Szoks volt az, hogy egy specilis munkt klfldi szakemberekre bztak. Hrm pedig anyai gon izreli szrmazs is volt. Els nagy mve a kt oszlop elksztse. A qm ige jelentse hifilben: „fellltani”. Teht szabadon ll s nem az elcsarnokot tart oszlopokrl van sz. Az oszlopokon mg kln dszes oszlopfk is voltak. Mindkt oszlopnak neve volt. Nevket a feliratukrl kaptk. Nehz a kt nv rtelmnek megfejtse. Jkim jelentse: „ (Jahve) alapt”. Boz jelentse: „benne er van”. Nmelyek egy mondatt kapcsoljk ssze a kt nevet. Msok egy-egy felirat kezd szavaiknt rtelmezik. Mi a nevek alapjn azt a kvetkeztetst ltjuk helyesnek, hogy az oszlopok szimbolikus bizonysgok Isten hatalmrl, aki a szenthely alaptja s oltalmazja volt. E kt oszlopra a 2Kir 25:17-ben s a Jer 52:20–23-ban tallunk utalst.

1 Kir. 7,23–51. A templom flszerelsei.

A templomi flszerelsek felsorolsa anyaguk szerint trtnik. A 23–40 v. a rzbl kszlt trgyakat rja le, a 41–47 v. a rzmunkk ismtelt felsorolsa, a 48–50 v. az aranybl kszlt trgyakrl szl. A nagy tenger (23–26 v.) rzbl nttt hatalmas edny volt. 12 bika tartotta annak jelkpezsre, hogy Izrel 12 trzsbl ll papi nemzetsg. Ngy csoportban, hrmanknt, az gtjak szerint lltak a bikk. Mreteire gondolva – a 2Krn 4:6 megjegyzse ellenre – nem szolglhatott praktikus clt, hanem szimbolikus rtelme volt. A tenger szerepel mind a kanani, mind a babiloni mitolgiban. A babilniak szerint a tenger a termkenysg s az let sforrsa. Montgomery utal arra, hogy a szriai s palesztinai szenthelyeken is voltak szent tavak. Helyes teht az stenger kpmst ltni a nagy tengerben. Ezkiel prfta ltomsbl mr hinyzik. Feleslegess lett, mert a templombl l vz fog fakadni (47:1 skv.). Mosdmedenck (27–39) hasznlata is ismert volt a rgi Keleten. Az satsok alkalmval is talltak ilyen ednyeket. Tbb hber szt nem lehetett pontosan visszaadni a szvegben. Az r ismertnek vehette s bizonyra csak a klnbsgeket akarja kiemelni. A 2Krn 4:6 v. szerint az ldozati husok megmossra hasznltk. Feltehet, hogy szimbolikus jelentsk is volt. Kittel emlti, hogy a nagy tenger mellett ezek a felhket jelkpeztk. A rajtuk lev llatkp dsztseknek mitolgiai rtelme lehetett. A 40–47 v. arrl kzl adatokat, hogy a szksges flszerelsek elkszltek. Krds, hogy a szvegben elfordul ’admh sz vrost, vagy fldet jelent-e itt? Admh a Jordn keleti partjn fekdt, Szukkt tle szakra, Zaretn pedig szemben a nyugati parton. Ez a vidk gazdag volt rcekben. Ezrt nem volt fontos a rz mregetse. A 48–50 v. az aranybl kszlt felszerelseket rja le: Az oltr. A 6:20.22 skv.-ben olvasunk egy cdrusfbl kszlt oltrrl, melyet arannyal vontak be. Ugyanerrl az oltrrl van sz itt is. Ilyen oltr volt a szentstorban is (Ex 30:1–10). Ez nem ldozati oltr volt, hanem fstl oltr. A rzbl val ldozati oltr a templom elcsarnokban volt (8:64). Ez az oltr a pedig a debr eltt a hkl-ban. Mi volt a fstl oltr rtelme? Gyakran olvasunk arrl, hogy a fstfelh az r jelenltt hirdette (Ex 19:16; 40:34; zs 6:4; Jel 15:18). Msutt a szentek imdsgnak kpe (Zsolt 141:2; Jel 5:8). Az r jelenltnek jele volt teht ez az oltr az imdkoz gylekezet kztt. A szentkenyerek asztala hasonlan megvolt a szentstorban is (Ex 25:23–31). A babiloniaknl is ismert. Istenk szmra tettek oda kenyereket. Elkpzelsk szerint az istenek mindennapi eledele is a kenyr volt. Az szvetsgben is az r tkezst, s az rral val, meg nem szn asztalkzssget jelkpezi. Azt a gondolatot fejeztk ki ltala, hogy az r nem csak lthatatlanul trnol kzttk, hanem megosztja velk mindennapi kenyerket is. A mcstartk a mennyei vilgttestek reprezentnsai lehetnek (Gen 1:16). A 49–50 v. kisebb kultusztrgyakat sorolnak fel. A hintednyekkel az ldozati vrt fogtk fel s ezekkel hintettk meg megszentelsre az oltr szarvait is (Ez 43:20). A kanalak pedig az italldozatoknl voltak hasznlatosak. Az 51 vers megjegyzse szerint Salamon a Dvidtl rksgl kapott kincseket bevitte az elkszlt templomba. A tudsts a 2Sm 8:10–12-re tekint vissza (1Krn 22:14.16; 29:2–9).

1 Kir. VIII. RSZ

Ez a fejezet a Kirlyok knyveinek a legterjedelmesebb rsze. Irodalmi szempontbl is hatalmas kompozci, mely sokak bizonysgttelbl alakult ki. Olyan jelentss lett a jeruzslemi templom Isten npe szmra, hogy a templomszentels eredeti beszmoljhoz a ksbbi korok bizonysgtevi ptlsokat s kiegsztseket csatoltak. Az elbeszlsek akkor mg nem voltak knoni tekintllyel br Szentrs rszei, hanem eleven hagyomnyknt ltek. Ezrt egsztettk ki ket ksbbi korok emberei a sajt koruk szmra fontos, aktulis mondanivalkkal. Jepsen pl. 6 forrsbl erednek vli a mai elbeszls anyagt. Fknt azonban a Dtr szerz mve ez a fejezet. Mint az egyes szakaszok cmei is mutatjk, a fejezet felosztsa jl ttekinthet.

1 Kir. 8,1–11. A szvetsgldt a templomba viszik.

Mint a jeruzslemi templomrl rt bevezetsben mr emltettem, Izrel kultusznak dnt esemnyrl van sz ezekben a versekben. Mivel a szvetsglda volt az a rgi kultusztrgy, mely sszekapcsolta a trzseket, a Salamon ltal ptett kirlyi templom azltal lett az egsz Izrel szenthelyv, hogy a szvetsgldt a templomba vittk. Alapvet aktusa volt teht ez az alkalom a jeruzslemi templom kultusznak. Ez az esemny olyan nyomot hagyott a np letben, hogy egy venknt megismtld kirlyi Sion-nnep fejldtt ki belle. vrl vre tlte ezen az nnepen a kultuszkzssg Jeruzslem s Dvid kivlasztst. Ez venknt ismtld nnepi szertarts emlkei alapjn lert tudstst olvashatunk teht ezekben a versekben. Felismerhetk benne az nnep alapelemei: sszejvetel, felvonuls, ldozat, lds. Ez nnepre mutat a Zsolt 132 is. A 7., vagyis ’tnm hnapban vittk fel a ldt a templomba. Valszn azrt, hogy a fnnep, a lombstoros nnep kezdetn vonuljon be a szvtsglda a templomba, az llami kultusz kzpontjba. A fejezet kezd szava, az „akkor”, ezt a napot jelli. Mivel a 6:38 szerint a Bl, vagyis a 8. hnapban lett ksz a templom, a flszentels a kvetkez v 7. hnapjban lehetett. Az 1 v. Izrel sszejvetelt hromfle vltozatban is emlti. Ismertek s hasznltak voltak ezek a kifejezsek. Dvid vrosa s Sion egyet jelent (2Sm 5:7). Az sszejvetel utn az nnepi felvonuls kezddtt. nnepi alkalmakon a papok vittk a ldt s a tbbi flszerelst a lvitk. A „Jelens-stora” alatt a mzesi szentstor rtend, mely Gibeonban volt, ahol Salamon is ldozott. A felvonuls utn az ldozat kvetkezett, melyet a templom elcsarnokban mutathattak be. Aztn bevittk a ldt a debr-be s a kerbok szrnyai al tettk. A rudak hosszsga megfelel az Ex 25:15 elrsban megadott mretekben. A szvetsglda tartalmra nzve hangslyos a szvetsgben, hogy csak a kt ktbla volt benne (Deut 10:1–5). A Zsid 9:4 apokrif hagyomnyokra pt amikor azt lltja, hogy a mannval telt kors s az ron vesszeje is a szvetsgldban voltak, mert ezeket rgen a szvetsglda el tettk (Ex 16:33; Num 17:25). 10–11 v. Elvgeztk a templompts nagy s emberileg pomps munkjt. A felvonuls, az nnepi ldozat s a szvetsgldnak a szentek szentjbe, a debr-be helyezse ltal felajnlottk a templomot Istennek. Most az r vlasza volt a dnt. s az r vlaszolt. Mint Mzes idejn a vndorl gylekezet szentstort (Ex 40:34–38), most ugyangy, felhbe s megjelense kbd-jba rejtve, elfogadja a dvidi kirlysgban l gylekezet templomt, mint kegyelmnek s jelenltnek lthat zlogt, alszllsnak kifejezst. A felh, az atyk hite szerint, az r megjelenshez tartozott. A kbd Jahvh az r fldi megjelensi formja volt. Azt olvassuk rla, hogy Izrel ltja (Ex 16:7.10), a Sinain lakik (Ex 24:16), elvonul Mzes eltt (Ex 33:18–23). A kbd szban a sly, a tekintly, a tisztelet fogalma van. Az r kbd-ja az hatalmt s tekintlyt jelenti. Kbd-ja ltal van jelen nneplyesen. A P. forrs hasznlja az r megjelensi formjnak ezt a kifejezst. Most teht az r dicssge tlttte be a templomot.

1 Kir. 8,12–13. Salamon mondsa.

Szoks volt az a keleti templomszentelseknl, hogy a kirly egy mondsban fejezte ki hitvallst. Ebben a kt versben Salamonnak az rrl val vallsttele van. Valszn, hogy eredeti formjban nem a hber szveg, hanem a LXX rizte meg. A Septuaginta szerint gy hangzik a monds szvege: „az r helyezte a napot az gre. maga sttben akart lakni. gy ptettem nked fejedelmi hzat, egy helyet, hogy itt lakozz rkre.” Vagyis sszekti Isten teremti dicssgt s a trtnet urnak elrejtettsgt. A menny fnyessgnek teremtje itt a fldn elrejtve akar maradni, akkor is, mikor kzel jn az emberekhez, mert az ember nem lthatja titokzatos fensgt. Az r, a kozmikus erk ura az, aki ksz gy elrejtve alszllni az emberekhez.

1 Kir. 8,14–21. Salamon igehirdetse.

A 14 vers arra mutat, hogy Salamon a templomszentel szavait a szentek szentje fel fordulva mondhatta el, azutn visszafordult a templom elcsarnokban ll gylekezethez s megldotta ket. Keleten a kirlyok papi szolglatot is vgeztek. A kvetkez versekben lert igehirdetst a Dtr szerz megfogalmazsban olvashatjuk. zenetnek lnyege gyakran ismtldik a Kirlyok knyveiben: az r beteljesti greteit. A templomptst az dvtrtnet sszefggsben szemllteti s gy teszi azt jelentss a ma szmra. Hangslyos a Dtr bizonysgttelben Dvid kivlasztsnak s Jeruzslem, mint Isten lakhelye, kivlasztsnak kapcsolata. gy, az r akaratra hivatkozva, kvnja megalapozni azt, hogy csak ezen a helyen lehet az Urat igazn imdni. S gy hozza szoros kapcsolatba a templomot a dvidi dinasztival. A debr-ben elhelyezett szvetsglda a kt ktblval a bizonysg arrl, hogy „ott van az r szvetsge”.

1 Kir. 8,22–53. Salamon imdsga.

Nehz lenne pontosan s biztosan megllaptani, hogy Salamon templomszentelsi imja milyen vltozsokon ment t, amg mostani vgs formjban elnk kerlt. Sok ptlst s kiegsztst vehetnk szre fogalmaiban, nyelvben s trtnetszemlletben egyarnt. Legnyilvnvalbban azonban a Dtr szerz hitvallst ismerhetjk fel a Salamon szjba adott imdsgban. Nem megvltoztatni, nem meghamistani akarta ezltal, hanem kora szmra is zenetet hordoz bizonysgg tenni. Salamon imdsgt tatalma szerint hrom rszre oszthatjuk: 22–30 v. bevezet hitvalls s knyrgs 31–51 v. ht krs, hogy az r konkrt helyzetekben engedje magt megtallni s hallgassa meg a hozz fordulk imdsgt, 52–53 v. zr fohsz. 22–30. Hitvalls s knyrgs. Legrgibb pldja ez az imdsg az szvetsg liturgijnak. Nem tudjuk llt-e (22 v.), vagy trdelt (54 v.) Salamon az oltr eltt. Az eredetibb a 22 v. lehet. Az szvetsg korban nem sszekulcsolt, hanem az g fel kiterjesztett kezekkel imdkoztak, melyben az imdsgot meghallgat Isten ajndkainak elfogadsra val kszsg jutott kifejezsre. – Imdsga hitvallssal s az r dicstsvel kezddik. Arrl tesz vallst, hogy nincs olyan Isten, mint az r, aki npe mltjban mr bizonysgt adta szvetsgnek s hsgnek. Dicsti az Urat a Dvidnak adott gretek beteljestsrt, mely Salamon szmra a megplt templomban lett nyilvnval. Knyrg a Dvidnak adott msik gret megtartsrt: Dvid kirlyi szknek az utdokban val llandsgrt. A 2Sm 7:14-ben grt apa-fi viszonyrl van sz, mely a dvidi utdokra vonatkozik. A helyes megrtshez figyelni kell arra, hogy mg a keleti npek ltalban a kirlyt titokzatos mdon isteneiktl szrmaztattk, a Dvidnak adott gret alapjn Izrelben Isten s a kirly viszonyt adoptci, rkbefogads formjban rtelmeztk (Zsolt 2:7; 110:3). Prftai sz ltal lett a kirly Isten fiv. Salamon teht azt kri, hogy ezt az gretet is teljestse be az r. A 27–30 versek ltalnos krst tartalmaznak az imdsgok meghallgatsrt. Isten s a templom viszonyrl olvasunk itt. A nyilvn ksbbi eredet 27 vers Isten transcendens voltt fejezi ki. Ugyanakkor azt a klns titkot, hogy az r a sm Jahvh ltal, „Neve” ltal, mgis itt lesz npe kztt knyrgsk meghallgatsra. Titokzatos feszltsg van teht az r mennyben laksa s Nevnek a templomban lakozsa kztt. E kommentr keretei kztt csak utalhatunk arra, hogy az szvetsgben tbbszr elfordul a sm Jahvh, mint a kijelents nll formja. Kt hely klnsen sokatmond a Deuteronomium eltti irodalombl. Az Ex 23:20–21-ben a sm Jahvh nem ms, mint maga az r, aki vezrli Izrelt. Msrszt az r trvnyes kpviselje gy, hogy nem maga az r ksri az npt, hanem maleak-ja, akiben az Neve van. Az zs 30:27-ben szintn a sm Jahvh az r megjelensi formja. A Deut szemllete szerint az r vlasztott egy helyet, hogy ott lakozzk az Neve. Ez a hely Jeruzslem (1Kir 11:36; 14:21; 2Kir 21:4.7). Teht az Urat az Neve kpviseli a templomban. Ezt az rtelmezst ismerhetjk fel itt is. Titokzatos mdokon jelenti ki magt az r npnek, mg vgl Jzus Krisztusban tallhat testet lttt az Neve (Mt 1:21; ApCsel 4:12). 31–51. Az imdsg alkalmainak pldi. Ez a szakasz mintapldkat sorol fel az imdsg alkalmairl. Ht pldban szemllteti s foglalja ssze npe letnek trtnett, benne az r ellen val vtkezsk s megtltetsk okt s a megtrs lehetsgt. A felsorols, mint lehetsgeket emlti ugyan ezeket az alkalmakat, de a Dtr szerz tudja, hogy mindezek mr megtrtntek. A ht plda: 31–32 v. Ha valaki felebartja ellen vtkezik. Httrben az Ex 22:6–12 s Deut 5:11 skv. lehet. 33–34 v. Ha a np veresget szenved vtkei miatt s megalzkodva a templomba megy az Urat keresni. 35–36 v. Ha szrazsg lesz. A vlasztott np trtnete sorn gyakran elfordult ez a termszti csaps. 37–40 v. Ha klnbz csapsok lesznek. Tbbnyire egytt fordulnak el ezek a csapsok az szvetsgben. Egyetemes bnbnat. 41–43 v. Ha idegen keresi az Urat. Az r az egsz vilg Ura, hogy hatalmt s tetteit a pognyok is megismerjk. Az idegen nem megy ugyan be a templomba, de imdkozhat a templom fel fordulva is. 44–45 v. Ha a np hadba vonul. Az r fog igazsgot szolgltatni npnek ellensgeik eltt. 46–51 v. Ha fogsgba viszik ket. Vigasztal zenet lehetett a Dtr kortrsai szmra, hogy Salamon imdsgba mr a tvoli jvre is gondolt, mikor Izrel messze a templomtl vgyakozik az r templomba. Ez a szakasz elfelttelezi a fogsgot. A vaskemence kpe a nyomor nagysgt jelzi (Deut 4:20; Jer 14:4; zs 48:1). Jellemz vonsa Salamon imdsgnak, hogy szmol Izrel vtkvel, de tud a megtrs, a bnvalls s bnbocsnat lehetsgrl is. A sb: „megtrni” sz ngyszer is elfordul benne. A megtrs a Dtr szmra az adott ra parancsa s lehetsge. Az egsz imdsgbl kitnik, hogy a Dtr nzete szerint a jeruzslemi templom az a hely, ahol az r nevt segtsgl lehet hvni. St mr az imdsg irnya is (orszg, vros, templom fel forduls), azt jelenti, mintha ide jnnnek. De nemcsak visszatekint ez az imdsg Izrel mltjra, az Istentl adott igazsgos tletekre, hanem azt vrja, hogy imdsgukat meghallgatja az r s mint az npe s tulajdona irgalmat tallnak az r eltt. 52–53 v. Zr fohsz ez a kt vers. Ksbbi betolds lehet. Az imdkoz kri benne az r kszsgt a np knyrgsnek meghallgatsra. Krst az r kivlaszt, a tbbi npektl elklnt kegyelmre alapozza, mely ltal az r rksgv lettek.

1 Kir. 8,54–61. Salamon ldsa.

Az imdsg utn Salamon zr ldst talljuk. Ez a szakasz hinyzik Salamon imdsgbl a Krnikk knyvben. Noth szerint bizonyra azrt, mert a Krniks korban mr nem ismertk el a kirly jogt a np megldsra. Tartalmilag ngy gondolat van benne: hlaads, krs, ints s bizonysgttel. Hlaads az rnak, hogy nyugodalmat adott npnek. A nyugalmon a biztonsgos s bks let rtend az gret fldjn. Ezt a nyugalmat rszben mr Jzsu alatt megadta Isten (Jzs 21–44; 23:1), de csak a kirlysg idejn vlt teljess (2Sm 7:1), mert Dvid gyzelmei ltal szerzett az r nyugalmat npnek. Dvid ltal a Mzesnek adott gretek teljesltek be. De az gretek mg tovbb mutatnak (Zsid 4:8–11). Krs, hogy az r legyen velk (Ex 33:15–17). Ints az r tjn val jrsra. Bizonysgttel, mert Izrel sorsa ltal fogjk a npek megismerni az Urat. A 61 vers a tulajdonkppeni lds: bkessgben lenni az rral: slm cim Jahvh.

1 Kir. 8,62–66. Az nnepi ldozat.

A templomszentels nnepi cselekmnye az ldozat bemutatsa volt. Kt hber szt olvasunk itt az ldozatok megjellsre: zbah s selmm. Az szvetsg klnfle sszefggsekben emlti a kt ldozatot, de mindig az rral val szvetsg vonatkozsban. A zbah az ldozat kls formjt jelli: vres ldozat. A selmm pedig a tartalmt s cljt: bkeldozat. Ehhez az ldozathoz hozztartozott az ldozati lakoma is, az rral s az egymssal val kzssg meglsre. Az ldozati lakoma az r jelenltben az rm s vidmsg nnepe volt. Az ldozati llatok szma tlzs lehet az alkalom nneplyessgnek hangslyozsrt. A 65 vers azt akarja elmondani, hogy a templomszentels Izrel fnnepe, a lombstoros nnep alkalmval trtnt. A ktszer ht nap a 2Krn 7:9 v. rtelmben trtnt betolds. A Hamt bejrattl Egyiptom patakjig megjells egyrtelm a szoksos „Dntl Bersebig” kifejezssel. A 66 v. jra kiemeli a kzssgi ldozatban s lakomn rsztvev np rmt.

1 Kir. IX. RSZ

Ebben a fejezetben – eltekintve attl a kijelentstl, melyet Salamon vlaszul kapott imdsgra az rtl – olyan feljegyzseket olvasunk, melyekbl a kirly uralkodi tevkenysgt ismerhetjk meg.

1 Kir. 9,1–9. Az r vlasza Salamon imdsgra.

Ezek a versek is a Dtr trtnetr fogalmazsban llnak elttnk. Arrl tudstanak, hogy az r ismt megjelent s kijelentette magt Salamonnak. Ebben az nnepi kijelentsben mond igen-t az r a templomptsre. Elfogadja az emberi tervet s sajt tervnek, akaratnak jelv s eszkzv teszi. A kijelents Salamon imdsghoz kapcsoldik. Meghallgatta az r Salamon knyrgst, elismeri s megszenteli ezt a templomot, hogy ez a hely lthat jele legyen Neve ltal val jelenltnek s zloga a Dvidnak adott gret beteljesedsnek. Dvidot, mint az rnak val engedelmessg elkpt, gyakran emlti a Dtr. A 6–9 versekben tlethirdetsrl olvasunk. Megrtshez ltnunk kell, hogy amit a Dtr a Salamonnak szl figyelmeztetsben elmond, az az korban mr beteljesedett. A trtntekben Isten igazsgos tlett ismeri fel. A np legnagyobb bnt az idegen istenek szolglatban ltja (Deut 12:29–31). A bntets pedig hromflekppen teljesedik, illetve teljesedett be: elzets arrl a fldrl, melyet az r nkik adott (Deut 4:26), a templom elpuszttsa, Isten npe pldabeszdd s gnytrgyv lesz (Deut 29:23–27; Jer 7:1–15).

Nem a templom birtoklsa, hanem az r parancsainak teljestse jelenti az grt boldog jvt. Csak ilyen felttellel lehet a templom az Isten eltt val hdolat helye. Izrel azonban az r szabadt tetteire s akaratnak kijelentsre hltlansggal felelt. A Dtr trtnetszemlletnek alapvonsait ismerhetjk fel ezekben a versekben. Feltn a templom s a dinasztia sszekapcsolsa. Mindkett csak akkor llhat meg, ha a kirly s a np Isten tjn jrnak. Mert a npnek s a kirlynak a sorsa minden korban az rnak val engedelmessgtl fgg. A megtltets kshet, de nem ksik s nem marad el. 1 Kir. 9,10–28. Feljegyzsek Salamon uralkodsrl. Egyms mell illesztett tudstsokat olvashatunk ebben a szakaszban Salamon uralkodsnak klnfle dolgairl. A Dtr ezt az anyagot vltoztats nlkl tvette klnfle forrsokbl. 10–14 v. Salamon s Hrm kapcsolatairl szl. A 11 vers „akkor” szavnak idejt nem lehet biztosan meghatrozni. A 10 v.-ben megadott id nem lehet helyes, mert Hrm uralkodsa Dvidval esik egybe (5:15) s csak Salamon uralkodsnak els negyedig tarthatott. A hsz vros tengedse Galilea szakkeleti rszn aranyrt, frt s munkrt trtnt. A Krnikk knyve megfordtja ezt a tudstst gy, hogy Hrm adott t Salamonnak vrosokat (2Krn 8:2). A ksbbi korban ugyanis megengedhetetlennek tartottk azt a gondolatot, hogy a kirly az r ltal a vlasztott npnek adott fldbl eladhasson. Kbul a Jzs 19:27 szerint, az ser trzse terletn fekszik. A npies etimolgia alapjn a jelentse: „mint semmi”, teht rtktelen. Az „atymfia”, vagy „testvrem” megszlts szoksos volt a keleti kirlyoknl. A 120 talentum arany millikat jelent sszeg. Egy talentum ugyanis 55–60 kg lehetett.

A 15–24 versekben a knyszermunkkrl, a munkk ltal foly ptkezsekrl olvasunk. A knyszermunka, mint intzmny ismert volt az egsz kori Keleten. Izrelt csak az egyiptomi szolgasg emlkeztette erre (Ex 1:11–14; 5:4–19; Deut 6:6). Izrelben Dvid alatt hallunk elszr knyszermunkrl. Salamon pedig teljesen kifejlesztette ezt az intzmnyt a sok ptkezs ideje alatt. Br a 9:20–22 igazolni prblja, hogy csak idegeneket alkalmaztak erre a munkra, a rgebbi adatok (5:27) azonban vilgosan mutatjk, hogy „egsz Izrelbl” szedtk a rabszolga munkt vgzket. Megerstik ezt a 11:26–28 s a 12:4–16 versek forrsai is. Salamon halla utn ppen a ktelez s terhes knyszermunka a kzvetlen oka a politikai feszltsgnek. A knyszermunkknak kln vezeti voltak, akik Salamon tisztviseli kz tartoztak. A hber szakkifejezse: masz. Alkalmazsukat az ’lh: hif.-ben „kiemelni” szval fejezik ki.

A knyszermunkkrl szl hrads kzben esik sz azokrl az ptkezsekrl, melyeket Salamon a templom s a palota ptsn kvl vgeztetett. Ezek tbbnyire nem j ptkezsek, hanem a mr meglevk kibvtsei. gy Mill-rl mr Dvidnl is olvasunk (2Sm 5:9). Salamon teht csak megerstette. Rajta, a mlh: „tlteni”, „feltlteni” igbl, a vros citadelljt, vagy akropolist kell rteni. Ms vrosoknak is volt ilyen Mill-ja (Br 9:6.20). Hcr-t s Megiddt az satsokbl is ismerjk. Hcr Szria fel volt hatrvros. Megidd a Jezrel sksgon, fontos kereskedelmi tvonal mentn fekdt. Nem ismert a fra hadjratnak clja Gezer ellen. Salamon a nszajndkul kapott vrost is megerstette. Bthoron vdelmi vros volt (Jzs 10:11; 16:3). Raktrvrosok az orszg egsz terletn voltak a hadsereg s a lakossg lelmezsre. A harcikocsik s lovasok vrosai rszben azonosak voltak a raktrvrosokkal. A 23 v. egy lista felirata lehet. A 24 v. „ekkor” szava arra mutat, hogy hivatali feljegyzssel van dolgunk a fra lnynak az j palotba kltzsrl.

A 25. vers Salamon ldozatrl kt dolgot hangslyoz: csak Jeruzslemben, az ltala ptett oltron (8:64) ldozott, teht mr nem a magaslatokon (3:3) s az izreli trtneti nnepek keretben mutatta be ldozatait a hrom fnnepen (Ex 23:14–17).

A 26–28 versek Salamon kereskedelmrl szlnak. E versekhez tartoznak a 10:11 s a 10:22.26–29 versek is. A szh: „csinlni” igt, a 10:11-re gondolva, helyesebb „szerezni” szval fordtani itt. Vagyis a Hrm ltal csinltatott hajkat Salamon megvsrolta, vagy hasznlatra megszerezte. Trusz laki ismertek voltak a tengeri kereskedelemrl. Ofir fekvse vitatott. Gondolnak Dl-Arbira vagy Dlkelet-Afrikra. Gen 10:29 Sba s Havil kztt emlti. Aranyban gazdag hely volt (zs 12:12). Az arany mennyisge tlzott lehet.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!