2 S�muel XX. R�SZ - 2 S�m. 20,1–26. Seba felkel�se.

A 20:1 ves�m-ja k�zvetlen�l a 19:44-hez kapcsol�dik. Seba kihaszn�lja az izr�eliek felh�borod�s�t, s �jabb D�vid elleni l�zad�sra hangolja �ket. Szem�ly�r�l nem sokat tudunk. A Szerz� elvetem�lt embernek nevezi. Ugyanezt a jelz�t alkalmazza �li fiaira (1S�m 2:12), N�b�lra (1S�m 25:25), �gy nevezi S�mei is D�vidot, amikor szidalmazza (2S�m 16:7). A 2Kor 6:15 a S�t�nt jel�li ezzel a sz�val. Ezt a jelz�t Seba nyilv�n tett�vel �rdemelte ki. Benj�mini sz�rmaz�s�n nemcsak az�rt van hangs�ly, mert az �szaki �s d�li orsz�gr�sz hat�rter�let�n ez a t�rzs nyugtalans�g�r�l volt h�res, hanem az�rt is, mert Saul t�rzs�b�l sz�rmazik az �jabb rossz. A l�zad�s az �tkel�s ut�n hamarosan kit�rt. A s�rt�d�tt izr�eliek – ahogy j�ttek, �gy vissza is mentek. D�vidot csak J�da k�s�rte Jeruzs�lemig. M�r eml�tett�k, mennyiben felel�s D�vid az �jabb szakad�s�rt. Nem lehet azonban csak �t hib�ztatni. Izr�el is s�lyosan hib�zott. P�rtos n�p. Nem azt keresi, mit k�v�n Isten, hanem azt �lteti �s k�veti, aki sz�ja�ze szerint besz�l �s cselekszik. Ilyen „semmirekell�” ember pedig mindig, minden�tt akad (1–2). Jeruzs�lembe �rve D�vid els� dolga volt elk�l�n�teni azt a t�z asszonyt, akiket a palota �rz�s�re otthagyott. Nem az asszonyokat akarja ezzel b�ntetni, hanem a t�rv�ny rendelkez�seinek tesz eleget. Absolon politikai „sakkh�z�sa” ezeknek az asszonyoknak az �let�ben s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt (3). D�vid tiszt�ban van azzal, hogy Seba felkel�se ugyanolyan veszedelembe sodorhatja az orsz�got, mint az Absolon l�zad�sa. Ez�rt adja ki a parancsot Am�sz�nak J�da fegyverbesz�l�t�s�ra. Itt �rtes�l�nk Am�sz� kinevez�s�r�l. D�vid megtartotta �g�ret�t. Lev�ltotta J��bot a f�parancsnoks�gb�l. De ez �jabb baj forr�sa lett. J��b nyilv�n igazs�gtalannak tartotta D�vid elj�r�st. D�vid rossz id�pontra id�z�tette a f�vez�r�vel val� lesz�mol�st, mert J��b a lev�lt�s�t kiz�r�lag az Absolon meg�l�se k�vetkezm�ny�nek tekinthette. Ebben a k�rd�sben pedig, mint l�ttuk, J��bnak volt igaza, b�rmilyen f�jdalmat jelentett is ez D�vidnak. J��b ennek ellen�re nem fordul D�vid ellen, kitart mellette. De �rezhet�: Csak az alkalmas pillanatra v�r, hogy hatalm�t, befoly�s�t visszaszerezze. Ez hamar el�rkezett. Am�sz� nem tudta v�grehajtani D�vid utas�t�s�t. Igaz, a h�rom nap t�ls�gosan r�vidnek l�tszik, de az adott helyzetben gyors cselekv�sre volt sz�ks�g. Ez�rt D�vid nem v�r az er�s�t�sre, hanem a k�zn�l lev� sereget veti be Seba �ld�z�s�re. J��b testv�r�t, Abisajt b�zza meg a felkel�s lever�s�vel. Am�sza nem sokat k�shetett. Gibeonn�l a nagy k�n�l – ismert macc�ba lehetett – tal�lkozott az Abisaj vezet�se alatt �ll� test�r�k �s h�s�k csapat�val. A sz�veg nagyon hom�lyos ezen a helyen. A l�nyeg azonban vil�gos: J��b �ppen olyan aljas m�dszerrel teszi el �tj�b�l Am�sz�t, mint egykor Abn�rt. �gy tesz, mintha bar�ts�ggal k�zeledne hozz� – tal�n a kard kiejt�se is �gyesen megrendezett csel volt –, s �dv�zl�s k�zben a gyan�tlan Am�sz�t hasba sz�rta. (A szak�ll megragad�sa �s megcs�kol�sa ma is a bar�ti �dv�zl�s jele az arabokn�l.) J��bot f�lt�kenys�ge m�sodszor sodorta gyilkoss�gba. Ezzel nagyon visszatasz�t� von�s vegy�l D�vid ir�nti ragaszkod�s�ba. Nem b�rja elviselni a mell�z�st. Nem hajland� osztozni a kir�ly bizalm�ban. Az Am�sz� holtteste mell� �ll�tott leg�ny felh�v�s�ban m�r J��b �s D�vid melletti d�nt�sre sz�l�tja fel a katon�kat. Teh�t azokat is, akik Am�sz�val j�ttek. Ett�l az esem�nyt�l kezdve �jra J��b D�vid f�vez�re (4–14).

Seba val�ban azt teszi, amit�l D�vid tartott, b�r nem nagy szerencs�vel. A gyors beavatkoz�s miatt helyzet�t nem tudja megszil�rd�tani. J��b �lland�an a nyom�ban van. Seba v�g�l Izr�el leg�szakibb ter�let�n, �b�l B�t-maak�ban keres mened�ket. (Meger�s�tett v�ros, D�nt�l 8 km l�gvonalban Ny-ra. Val�sz�n�leg azonos a mai Tell-abil-lal.) A 14 v.-ben a „b�riek” helyett t�bb �r�smagyar�z� a „bikriek” v�ltoztat�st javasolja. �gy Seba nemzets�g�r�l lenne sz�, aki �rthet�en menek�l�se ir�ny�t rokonai lak�helye fel� vette. Az 1Kr�n 7:36-ban a „B�ri” szem�lyn�vk�nt szerepel. A 14b �rtelme is hom�lyos. A „megvetett” helyett a Q�r� „�sszegy�lekezni”-t javasol, amit el kell fogadnunk. A ford�t�s elk�pzelhet� �gy, hogy a b�riek �sszegy�ltek �s k�s�rt�k �t, ti. Seb�t. De �gy is lehet ford�tani, hogy a „b�riek” sz� m�g az el�z� f�lvershez tartozik: „Izr�el minden t�rzs�n kereszt�lvonult, �b�l B�t-maak�ig �s az �sszes b�riekig (eg�szen a b�riekig).” �gy az „�sszegy�lekeztek” m�r J��b embereire vonatkozik, s a 14b a 15a-val egy�tt �sszegezve k�zli Seba �ld�z�s�t. Mivel a v�ros lak�it�l csak Seba fej�t k�v�nja J��b, tan�csosabb ez ut�bi lehet�s�get elfogadni. J��b teh�t mindent elk�vetett Seba k�zreker�t�se �rdek�ben. Nyilv�n Am�sza meggyilkol�s�t akarta D�vid el�tt semleges�teni a l�zad�s teljes elfojt�s�val. A v�ros szorongatott helyzetbe ker�lt. Nem sok�ig �llhatott volna ellen az ostromnak. A v�ls�gos helyzetben ism�t egy b�lcs asszony tal�lja meg a kiutat. Besz�d�ben r�gi k�zmond�sra hivatkozhat, ami szerint �bel v�rosa r�gi szok�sok �rz�je volt Izr�elben, s j�l �rtett a visz�lyok elsim�t�s�hoz. J��b most egy ilyen „any�t” (anyav�rost) akar elpuszt�tani. Az asszony hangs�lyozza: Azokhoz tartozik, akik b�k�t akarnak. J��bnak sem c�lja egy izr�eli v�ros elpuszt�t�sa. Sz�t �rt az asszonnyal. Csak Seba fej�t k�ri, amit meg is kap. A b�n�st utol�rte m�lt� b�ntet�se. J��b �g�ret�hez h�ven, elvonult a v�ros al�l (15–22). J��b felel�ss�gre von�s�r�l nem olvasunk. Az 1Kir 2:5 szerint D�vid nem felejtette el J��b gyilkoss�gait. Megb�ntet�s�t ut�dj�ra b�zta. A 23–26 D�vid udvari embereinek a list�j�t k�zli. Ez k�t okb�l is indokolt: Bizony�tja vele J��b visszahelyez�s�t r�gi tiszt�be �s lez�rja vele D�vid �lete �jabb nagy szakasz�t. A 8:15–18-cal �sszevetve �j n�v is szerepel a list�ban: Ador�m (az 1Kir 12:18-ban Adonir�m). Az �rnok neve is m�sk�nt hangzik, b�r bizony�ra ugyanarr�l a szem�lyr�l van sz�, csak bizonytalanul hagyom�nyozt�k a nev�t. D�vid fiainak papi szolg�lat�r�l itt m�r nincs sz�. A 8:18 csak �tmeneti helyzetet t�kr�z. D�vid Melkicedek rendje szerinti paps�ga sz�netel „a” D�vid fia: J�zus elj�vetel�ig. A jairi Ira D�vid udvari papja lehetett. A lista lez�rja a sok veszedelemr�l tud�s�t� 10–20. fejezeteket. D�vid birodalm�ban �jra helyre�llt a rend. Isten kegyelme �jra teljes f�ny�ben ragyog Izr�el felett (23–26).

2 S�m. XXI. R�SZ - 2 S�m. 21,1–14. �h�ns�g Saul b�ne miatt.

Az esem�ny idej�r�l nincs pontos adatunk. Az elbesz�l�s elhelyez�s�b�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy D�vid �lete v�ge fel� t�rt�nhetett. Az �hins�g a hossz� ideig tart� sz�razs�g k�vetkezm�nye volt. D�vid Istent�l k�rdezi meg a csap�s ok�t. Izr�el Istene a Mindens�g Ura, hatalma korl�tlanul �rv�nyes�l a term�szet er�i felett is. Ezt nagyon j�l tudta Izr�el. A k�es�, a s�t�ts�g, sz�razs�g stb. nem az�rt volt csoda, mert nem tudt�k megmagyar�zni keletkez�s�t. A „csod�t” Isten kegyelmes, vagy �t�letes beavatkoz�s�t az esem�nyekbe, abban l�tt�k, hogy �ppen ott, s akkor t�rt�nt, ahol �s amikor a legnagyobb sz�ks�g volt r�, vagy a legtragikusabb �t�letet jelentette. Ez�rt nem menti fel a term�szeti er�k m�k�d�si t�rv�nyeinek az ismerete Isten n�p�t ma sem az al�l, hogy m�g�tt�k Isten ir�ny�t� kez�t l�ssa (1a). Isten v�lasza az volt, hogy az �h�ns�g Saul b�n�nek a k�vetkezm�nye, aki meg�lette a gibeoniakat. Nyilv�n nem mindet, hanem sokat k�z�l�k. Nem r�szletezi, mikor �s hol t�rt�nt a v�rengz�s. A 2Kr�n 1 szerint a gibeoni szent�ly �rizte a Szent S�tort. A J�zs 9 szerint a gibeoniak ennek a szent�lynek a szolg�lat�ra voltak rendelve. Gibeon �s N�b k�zel volt egym�shoz. Mindk�t v�ros Jeruzs�lemt�l �-ra fek�dt. A magyar�z�k arra gondolnak, hogy a gibeoniak k�z�tt v�ghezvitt v�rf�rd� a n�bi paps�g kiirt�s�val lehetett kapcsolatban (1S�m 22:1–23). Eszerint Saul nemcsak a n�bi papokat gyilkoltatta le, hanem a szomsz�dos gibeoniak k�z�l is sokat lem�sz�roltatott. Az �r� nyilv�n az�rt nem r�szletezi Saul tett�t, mert nem azon van a hangs�ly, hogy �s mikor irtotta ki �ket, hanem azon, hogy Saul megszegte azt az esk�t, amit az aty�k tettek a gibeoniaknak (J�zs 9:15). Ezt az esk�szeg�st egy�ltal�n nem menti, hogy „Izr�el fiai�rt �s J�d��rt �rzett f�lt�kenys�gb�l” cselekedett. Isten n�pe tetteit nem ir�ny�thatja a nacionalizmus, csak az Isten akarat�hoz val� h�s�g. Saulnak �ppen „Izr�el�rt �s J�d��rt” kellett volna megtartani az esk�t. Isten ugyanis nemcsak Izr�el, hanem a pog�nyok igazs�ga felett is �rk�dik. Az esk�szeg�s eln�z�se a pog�nyok szem�ben Isten hatalm�nak a lej�rat�s�t jelenthetn�: Nem el�g er�s ahhoz, hogy sz�mon k�rje a b�n�s b�neit. Saul meghalt ugyan, de a b�nt Isten sz�mon tartotta (Ex 20:5). (1b–2).

D�vid c�lja a gibeoniak kiengesztel�s�vel az, hogy ne �tkozz�k, hanem „�ldj�k Jahve �r�ks�g�t”. Az �brah�mnak tett �g�ret Izr�elt�l is pozit�v magatart�st k�vetel (Gen 12:3). Ha val�ban �tkot �rdemel a n�p, Isten nem ford�tja azt vissza az �tokmond� fej�re, hanem sz�mon k�ri n�p�t�l gonosztett�t. A gibeoniak h�t embert k�vetelnek Saul ut�dai k�z�l. A 7 szent sz�m, val�sz�n�leg a teljes el�gt�tel jele. Az a m�d, ahogyan Saul b�n��rt el�gt�telt vesznek a gibeoniak nagyon borzalmas. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy itt nem Izr�el Isten�nek bemutatott ember�ldozatr�l van sz�. Saul h�t lesz�rmazottj�nak az �let�t nem Isten k�rte, hanem Isten hozz�j�rult ahhoz, hogy a gibeoniak saj�t t�rv�nyeik szerint kapjanak el�gt�telt a rajtuk esett s�relem�rt. „Hasonl�an �ldozott fel Achiles az Ili�szban tizenk�t el�kel� tr�jait, hogy a meg�lt Patroklus lelk�nek engesztel�st szerezzen. Az ember�ldozat a klasszikus h�berek szem�ben �ppen olyan fertelmes dolog volt, mint a klasszikus g�r�g�k�ben. De mindkett� m�g�tt a 2. �vezrednek (Kr. e.) ugyanaz a keleti-mediterr�n kult�r�ja �ll, ami a k�t n�p epikus hagyom�nyainak sok hasonl�s�g�t megmagyar�zza” (Gordon, 319). (3–6a). D�vid hozz�j�rult a h�t ember kiad�s�hoz. M�fib�setet azonban megk�m�lte a J�n�t�nnak tett esk�j��rt (1S�m 20:17). Ez vil�gosan bizony�tja, hogy M�fib�set m�r D�vid udvar�ban volt (ld. a 9. fejezet magyar�zat�t). Ricpa k�t fi�t jel�li ki (3:7), �s M�rab �t fi�t. A sz�veg�nkben szerepl� Mik�l el�r�s. Az 1S�m 18:19 szerint M�rabot adt�k feles�g�l Adri�lhez, Mik�l a 2S�m 6:23 szerint gyermektelen maradt, teh�t nemcsak D�vidt�l nem volt gyermeke, hanem egy�ltal�n nem sz�lt. Abel Mehola Kelet-Jord�ni�ban van. Barzillaj bizony�ra nem azonos D�vid bar�tj�val (17:27). Az esem�ny id�pontja az �rpa-arat�s kezdete, vagyis �prilis k�zepe (6b–9). Ricpa tett�nek a le�r�s�val a Szerz� sz�p p�ld�j�t adja az anyai szeretet �ldozatk�szs�g�nek. Izr�elben a legnagyobb b�ntet�snek sz�m�tott, ha valakinek a holttest�t, a madarak �s vad�llatok pr�d�j�v� tett�k (2Kir 9:10; Ez 29:5). Ricpa �nfel�ldoz� tett�vel a tisztess�ges eltemet�s lehet�s�g�t akarta biztos�tani, s ezzel halottainak a nyugalm�t. Ez�rt �rizte �ket az es� meg�rkez�s�ig. Ez lehet a korai es�, ami okt�ber-novemberben j�n meg, de lehet a k�sei es� is, j�nius k�r�l. Itt bizony�ra az ut�bbir�l van sz�. Az es� megindul�sa azt jelentette: Isten elfogadta a gibeoniaknak adott el�gt�telt, s a halottakat el lehet temetni. Ricpa t�bbet kapott, mint amennyit rem�lt. D�vid ugyanis azt is megengedte, hogy Saulnak �s fiainak a csontjait is elhelyezz�k az �s�k s�rj�ban (10–14). Isten minden b�nt el�hoz �t�letre. A b�ntet�s halaszt�sa nem jelenti a b�n elfelejt�s�t. Olykor nemzed�kek �vsz�zadok sor�n �t halmoz�dik fel az a b�nad�ss�g, amit Isten v�g�l igazs�gosan, f�lelmes �t�letekben torol meg (Gen 15:16; Ex 32:34).

2 S�m. 21,15–22. Harcok a filiszteusokkal.

Szakaszunk a D�vid �let�nek m�sodik fel�ben bek�vetkezett filiszteus-harcokr�l sz�mol be. Az 1Kr�n 20:4–8 csak a 18–22 verseket k�zli, az els� hatr�l nem tud�s�t. Az els� legy�z�tt filiszteus neve: Jisbi Ben�b. (R�f�hoz ld. a 2S�m 5:22–25 magyar�zat�t.) A meg�lt filiszteus kopj�ja nyel�nek a s�lya fele annak, amilyet egykor D�vid ellenfele viselt. D�vidot Abisaj, J��b testv�re mentette meg a filiszteus kez�b�l (16–17). A k�vetkez� harc sz�nhelye G�b. Ismeretlen fekv�s� hely. Az 1Kr�n, mely itt kezdi tud�s�t�s�t, Gez�r-t ad. A husai Szibbekaj a 23:27 Kr�nik�k �ltal helyesb�tett sz�vege szerint D�vid harminc h�s�nek az egyike volt. A meg�lt filiszteus neve – szint�n R�f� fiai k�z�l val� – a Kr�nik�kban Szippaj. Egyik helyen sem p�rviadalr�l van sz�, hanem arr�l, hogy az �r� egy-egy �tk�zetb�l csak a legnevezetesebb h�stettet �r�k�tette meg (18). A harmadik vit�zi tett sz�nhelye is az ismeretlen G�b. A betlehemi Elh�n�n vitte v�ghez. Elh�n�n apj�nak a neve m�sk�ppen lett hagyom�nyozva a 23:24-ben, az 1Kr�n 20:5-ben �s szakaszunkban. M�gis val�sz�n�, hogy mindh�rom helyen ugyanarr�l a vit�zr�l van sz�, D�vid harminc h�s�nek egyik�r�l. Nagyobb probl�m�t jelent a legy�z�tt filiszteus neve. Az 1S�m 17-ben szerepl� G�li�ttal val� n�vrokons�g miatt sok magyar�z� jut arra a k�vetkeztet�sre, hogy ugyanarr�l a t�rt�netr�l van sz�. Ez azonban teljesen lehetetlen. D�vid �s G�li�t harca, D�vid gy�zelme olyan h�ress� v�lt, hogy egyszer�en k�ptelens�g felt�telezni az �r�r�l a n�vt�veszt�st vagy el�r�st. Annak, hogy D�vid fiatal kor�ban legy�zte G�li�tot, szil�rd hagyom�nya van (1S�m 21:10). A 2S�m 21:15–21-ben elmondottak D�vid id�s kor�ban t�rt�ntek. Ezt hangs�lyozza a 2S�m 21:17b is: D�vidot nem engedik t�bb� harcolni. A 2S�m 21:19 G�li�tja teh�t nem lehet azonos az 1S�m 17 G�li�tj�val. Eszerint Elh�n�n nem lehet D�vid kor�bbi neve sem. �gy val�sz�n�leg helyes az 1Kr�n 20:5 kiigaz�t�sa: Elh�n�n G�li�t testv�r�t (vagy lesz�rmazottj�t) �lte meg (19). A negyedik harc sz�nhelye G�t. Az itt legy�z�tt �ri�s filiszteus m�g torzsz�l�tt is volt. Jeh�n�t�n �lte meg, D�vid b�tyj�nak, Simajnak a fia. A Kr�nik�kban Simea fia, kev�s elt�r�ssel mindkett� azonos�that� az 1S�m 16:9 Samm�-j�val (20–21). Mind a n�gy h�s „D�vid, azaz szolg�i” kez�t�l esett el. Nem sz�ks�ges ehhez felt�telezni, hogy D�vid is ott volt a harcban. „D�vid harcai”, „D�vid h�bor�i” voltak mindazok a harcok, amik D�vid uralkod�s alatt mentek v�ghez, f�ggetlen�l att�l, r�sztvett-e azokban D�vid vagy nem. Itt is ilyen �rtelemben �ll a „D�vid keze �ltal” kifejez�s. D�vid �let�ben Isten kegyelme nemcsak abban mutatkozott meg, hogy �t mag�t meg�ldotta vit�zs�ggel, er�vel. Isten szeretet�nek a jele volt az is, hogy olyan emberekkel vette k�r�l, akik m�lt�k voltak hozz�. F�lt�-szeretettel veszik k�r�l akkor is, amikor meg�regszik. Izr�el sz�v�tnek�nek nevezik. �rzik, tudj�k: Isten �rette �s miatta �ldja meg �ket. Istent�l rendelt szabad�t� akkor is, ha nem tulajdon kez�vel forgatja a fegyvert (22).

2 S�m. XXII. R�SZ - 2 S�m. 22,1–51. D�vid h�la�neke.

Az itt k�z�lt zsolt�r csaknem teljes eg�sz�ben azonos a 18. zsolt�rral. A Kr�nik�s nem k�zli. Az �nek hely�t az �r� igen j�l v�lasztotta meg. D�vid harcait, s�t eg�sz �letm�v�t z�rja le vele. A zsolt�r �tfog� jelent�s�g�vel magyar�zhat�, hogy �ppen ez kapott helyet D�vid zsolt�rai k�z�l S�muel k�nyv�ben. Nagyj�b�l k�t f� egys�gre lehet osztani, b�r a r�szek nem v�lnak el �lesen egym�st�l. Az 1–31 h�ladal Isten szabad�t�s��rt, amit a zsolt�r�r� megtapasztalt. A 32–51 pedig csod�latosan sz�p Istent dics��t� himnusz. A zsolt�r�r� Istennel val� szoros kapcsolat�r�l vall. Tal�l�an jegyzi meg Hertzberg: „�gy t�nik, mintha a besz�l� nem tal�lna el�g sz�t annak a kifejez�s�re, hogy teljesen az �rra van utalva” (319). Csup�n e n�h�ny versben n�gyszer fordul el� a js’ gy�k k�l�nb�z� form�ja, ami Isten szabad�t�s�t jel�li. Ezzel D�vid m�r a zsolt�r elej�n bizonys�got tesz arr�l, akinek hatalma �s ereje eg�sz �let�t hordozta (1–4). Minden nyomor�s�gb�l megtal�lta a szabadul�s �tj�t, mikor Istenhez ki�ltott. Rendk�v�l elevenn� teszi a nyomor�s�g �llapot�nak az �br�zol�s�t azzal, hogy hol perfektumot, hol imperfektumot haszn�l: „M�r k�r�lvettek a hal�l hull�mai, elvetem�lts�g �rja ijesztget…” (5–7). A 8–16 Isten megjelen�s�t �rja le. Term�szeti t�nem�nyekkel sz�nezi e megjelen�s fens�gess�g�t �s leny�g�z� volt�t. Isten hatalma �s m�lt�s�ga oly nagy, hogy amikor � megjelenik, haragj�t�l megreszket �g �s f�ld. E hatalmas, mindenek felett val� csod�latos Istennek gondja van v�lasztottjaira. Isten l�ny�nek el�bbi le�r�s�b�l �rthet�, mi�rt nincs el�tte akad�ly. � val�ban meg tudja szabad�tani D�vidot. Mintegy fel�lr�l ny�lt le �rte, hogy kiemelje, a bajb�l kiragadja. Helyesen jegyzi meg Hertzberg enn�l a szakaszn�l, mennyire fontos, hogy maga D�vid tesz bizonys�got e versekben Istennek azokr�l a szabad�t� tetteir�l, amiket �let�ben v�ghezvitt. D�vid �lete tele volt olyan csod�latosan nagy dolgokkal, amik az ut�kort arra cs�b�thatj�k, hogy e tetteket D�vid tehets�g�nek, nagys�g�nak tulajdon�ts�k. „Ez a fejezet gondoskodik arr�l, hogy a hatalmas �s nagy Isten tetteik�nt �rts�k, aki �gy cselekszik D�viddal, mint egykor M�zessel” (Hertzberg, 321). (17–19).

D�vid a megtapasztalt szabad�t�sban annak a jel�t is l�tja, hogy Isten el�tt „fedhetetlen”. Ez a fedhetetlens�g nem b�ntelens�get jelent. A t�m�m (t�k�letes, fedhetetlen) sz� azt fejezi ki, hogy Isten �s ember k�z�tt rendben van a dolog. Elrendez�d�tt. Nem meg nem t�rt�ntt� teszi b�n�t, hanem megbocs�totta azt. „Igazs�gom szerint b�nik velem az �r” (21 v.) �s „visszafizet n�kem az �r igazs�gom szerint” (21 v.) szint�n nem azt jelenti, hogy D�vid t�k�letes ember. Az igazs�g viszonyfogalom. Isten azt k�v�nja �v�it�l, hogy „rendel�seiben” j�rjanak. Teljes�tse ki-ki amit Isten meghagyott n�ki – �rizz�k meg az Isten �tj�t. Isten az � rendel�seihez val� ilyen h�s�ges magatart�st tulajdon�tja „igazs�gul” az �v�inek. Ezr�t besz�l D�vid is itt arr�l, hogy meg�rizte Isten „rendel�seit, utait”. Nem szakadt el Istent�l. D�vid vallom�sa teh�t, hogy „fedhetetlen” egy�ltal�n nem z�rja ki a t�nyt, hogy az � �let�ben is egy�ttmunk�lkodik Isten igazs�ga �s kegyelme (20–25). D�vid Isten igazs�g�r�l besz�l. �pp az�rt, mert az igazs�g viszonyfogalom, az ember tette egy�ltal�n nem k�z�mb�s Isten el�tt. Kinek-kinek igazs�ga szerint fizet meg. Isten igazs�g�hoz azonban az is hozz�tartozik, hogy az al�zatosokat megszabad�tja, m�g a kev�lyeket megal�zza. Isten igazs�ga teh�t az al�zatosoknak kegyelem, szabad�t�s (26–27). A sz�v�tnek kedvelt k�p az �sz�vets�gben. Eredete �s tartalma k�t dologgal van �sszef�gg�sben: A t�zoszloppal, ami Izr�el el�tt j�rt �s vezette �ket (Ex 13:21–22) �s a templomi sz�v�tnekkel (Ex 25:31–39; 1S�m 3:3 stb.), ami szint�n Isten �l�, �lland� jelenl�t�re eml�keztetett. Harcaiban sohasem a maga erej�re t�maszkodott, hanem Isten jelenl�t�ben b�zott, s ez�rt rontott neki b�tran, hatalmas seregeknek a biztos gy�zelem tudat�ban. D�vid �let�nek az alkony�n a honfoglal� J�zsu�hoz (J�zs 21:45) hasonl�an tesz bizonys�got Isten szavainak a tisztas�g�r�l, �tjainak a t�k�letess�g�r�l: Mindent megcselekedett, amit n�ki meg�g�rt, bajaiban, harcaiban pajzsk�nt megoltalmazta (29–31). A 32–46 tartalma hasonl�t az el�z� nagy szakasz�hoz. Hangv�tele himnikus. D�vid minden eredm�ny�t Isten kegyelmes vezet�s�vel magyar�zza. Ellens�gei legy�z�s�t, t�l�k val� megszabad�t�s�t Isten v�gezte el, aki tan�cs�val, �zenet�vel is t�mogatta �t, m�g ellens�geit�l megvonta az �tbaigaz�t�st. Hi�ba k�rdezt�k, nem v�laszolt. Nem csak k�ls� ellens�geit�l, hanem a bels� harcokb�l is kimentette �t. Az a nagy kir�ly tesz itt bizonys�got, akinek Isten n�peket vetett uralma al�. Isten �l�, �lland�an munk�lkod�, cselekv� Istennek bizonyult �let�ben. S�t nemcsak a kir�lyt szabad�totta �s szabad�tja meg minden baj�b�l: H�s�g�t megbizony�tja D�vid „magv�nak” is �r�kk�. Hadd z�rjuk e zsolt�r magyar�zat�t Hertzberg szavaival, aki �gy �rt�keli, mint ami „theologiai komment�r” D�vid t�rt�net�hez: „Ennek a zsolt�rnak az �rtelme szerint kell olvasni �s hallgatni a D�vid-t�rt�netet (319). (47–51).

2 S�m. XXIII. R�SZ - 2 S�m. 23,1–7. D�vid utols� mond�sai.

Igen j�l illeszkedik a 22. fejezet zsolt�r�hoz, mintegy kieg�sz�ti azt. Az Istent magasztal� �nek ut�n �gy �rt�kelhetj�k, mint „a dinasztia j�v�re vonatkoz� theologiai programj�t”. (Hertzberg, 324). Az „utols� szavak” megjel�l�ssel a mondanival� fontoss�g�t hangs�lyozza. A hal�lra k�sz�l� utols� szavait komolyan kell venni. Fel�p�t�s�ben hasonl�t a Num 24; P�ld 30–31. fejezet bevezet�s�hez. Ez nem irodalmi k�lcs�nz�st jelent, hanem azonos st�lusforma haszn�lat�t. Az 1 v. „bemutatkoz�sa” egy�ttal �njellemz�s is. A ne’um sz� haszn�lata felt�n�. Az Isten akarata k�zl�s�re szolg�l� kifejez�s emberi besz�ddel kapcsolatban ritk�n fordul el� (Num 24:3–15; P�ld 30:1). D�vid teljes nev�n nevezi meg mag�t. Kir�lyi tiszt�t azonban k�r�l�r�ssal fejezi ki. K�vetkezetesen nem nevezi mag�t kir�lynak. Tudat�ban van annak, hogy ez a c�m kiz�r�lag Istent illeti. Ha az idegenek, a pog�ny n�pek kir�lyk�nt tisztelik is, �nmag�t fejedelemnek, karizmatikus vezet�nek tekinti. H�rom kifejez�ssel adja meg �njellemz�s�t. „M�lt�s�gra emelt f�rfi�”: A passz�v iget�rzs haszn�lat�val j�l �rz�kelteti az �r� D�vid al�zat�t. �ld�sokban, eredm�nyekben gazdag �lete nem egy �nerej�b�l magasra emelkedett ember �tja, hanem olyan�, akit valaki m�s emelt fel. A k�vetkez� jelz�vel meg is mondja, ki emelte fel. „J�k�b Isten�nek felkentje”: Az aty�k Isten�re val� utal�s egy�ttal eml�kez�s Isten gondoskod� szeretet�re, aki nemzed�kek hossz� sor�n �t hordozta v�lasztottait. „Izr�el �nekeinek a kedveltje”: Ez a kifejez�s nyelvtanilag k�tf�le �rtelmet is hordozhat. Egyfel�l jelenti azt, akit Izr�elben sokszor meg�nekeltek; m�sfel�l pedig azt, aki „az �nek tekintet�ben kedvelt” teh�t megbecs�lt �nekes (1). Mint felkent, szakr�lis szem�ly. Isten Lelke van rajta. Nem �gy, mint az eksztatikusokon, hanem mint a nagy pr�f�t�kon. Isten besz�d�nek a hordoz�ja �s k�zvet�t�je. Nem g�g�s kijelent�s ez, hanem annak a megvall�sa, hogy mag�t mindenkor al� tudta vetni Isten akarat�nak; mindv�gig eszk�z tudott maradni Isten kez�ben. A k�vetkez� tan�cs el�tt ez a kijelent�s figyelmeztet annak isteni eredet�re. Nem a „napok �s �vek sokas�g�nak a b�lcsess�ge” az, amit a hal�lra k�sz�l� �reg D�vid tov�bb akar adni, hanem „a Mindenhat� lehell�s�nek” a „L�leknek” az �zenete (J�b 32:7–8). (2–3a). Igazs�goss�g �s istenf�lelem az uralkod� k�t �kess�ge �s k�teless�ge. Az egyik az Isten, a m�sik az emberek ir�ny�ban k�vetend� magatart�s. Az ilyen uralkod�ra �ll a 4 v. hasonlata: „Reggeli vil�goss�g, mikor a nap felragyog”, �s „es�t�l z�ld�lt p�zsit a f�ld�n”. Ahogyan a reggeli vil�goss�g el�zi az �jszaka s�t�tj�t, s der�vel, �r�mmel t�lti be a sz�veket, ahogyan az es� �j �letre �s n�veked�sre serkenti a mez�k f�v�t (Palesztina sok sz�raz, nap�gette foltja hirtelen kiz�ld�l, ha az es� esik r�), �gy biztos�tja az igazs�gos �s istenf�l� kir�ly a n�p b�k�s, �rvendez�, n�veked� �let�t (3b–4).

Az 5 v.-nek hitvall�s jellege van, amiben D�vid saj�t �lete p�ld�j�n szeml�lteti Isten kegyelm�nek a megeleven�t� hat�s�t. �gy tekint vissza az �letre, mint ami az Istennel val� �r�k sz�vets�g jegy�ben telt el. Az crk jelent�se: sorba helyez, rendbehoz. Isten a vele k�t�tt �r�k sz�vets�gen bel�l mindent elrendezett, rendbehozott. Ezzel a verssel pr�f�tai �rt�kel�s�t adja annak, amit megtapasztalt. �lete sok szenved�se, nyomor�s�ga, h�nyatotts�ga f�l�tt ott l�tja Isten mindent hely�re rak�, elrendez� szeretet�nek a munk�j�t (5). A k�vetkez�kben az igazs�gban �s istenf�lelemmel uralkod�val szemben az elvetem�lt ember �let�t, s annak hat�s�t mutatja be. Mivel nem a f�nyb�l �s er�b�l mer�tenek, nem ragyog�s �s �let van k�r�l�tt�k, hanem csak rossz �s baj. Utal�s lehet ez D�vid ellens�geire, akiket �lete sor�n megsemmis�tett, �rtalmatlann� tett Isten. De �ltal�ban utal�st tal�lhatunk arra n�zve is, mennyire maguk okozz�k pusztul�sukat a gonoszok. Nem is lehet hozz�juk szel�den �s sz�pen k�zeledni, kih�vj�k maguk ellen az �t�letet �s az er�szakot, mert csak ez vezet eredm�nyre vel�k szemben. D�vid �lete sor�n megtapasztalta az Istennel j�r�s „j� �z�t”. Ez k�szteti tapasztalatai �sszegez�s�re, a k�vetend� �t megmutat�s�ra. A fiakon, az ut�dokon m�lik, tanulnak-e Isten felkentj�nek a tan�t�s�b�l, vagy megvetik azt (6–7).

2 S�m. 23,8–39. D�vid h�sei.

A szakasz k�t nagyobb egys�gre tagol�dik. Az els� (8–24) egy-egy kiv�l� harcos nevezetes tett�t sorolja fel, a m�sik (25–39) D�vid harminc h�s�nek a nev�t k�zli. A 8–24 felsorol�sa nem rang szerint t�rt�nik. A sorrendet minden bizonnyal az elk�vetett h�stettek nagys�ga hat�rozza meg, ez�rt lehets�ges, hogy nem Ben�j�hu, Abisaj, vagy J��b van az �len (az ut�bbi teljesen ki is marad, tal�n az�rt, mert � a tiszts�gvisel�k k�zt szerepel), hanem egy ismeretlen ember: J�s�b Basebet. Az 1Kr�n 11:11; 27:2-ben J�sob�m-ot olvashatunk. � sem a H�rmak, sem a Harmincak k�r�hez nem sorolhat�. Az � c�me ez volt: r�’s hass�lisi. A LXX nyom�n itt hassel�s�-ra lehet v�ltoztatni. Ez azonban nem helyes, mert a H�rmak feje m�r megvan: Abisaj (18 v.) Thenius szerint a hass�lisi a „h�rom” sz�mn�vb�l ered, ebb�l k�pzett mell�kn�v. Keleti szok�s szerint egy harckocsin h�rman voltak. A „vez�r-harckocsin” pl. a f�vez�r, mellette m�g egy el�kel� ember, aki a f�vez�r v�delm�r�l gondoskodott �s a kocsi hajt�ja. A salisi a kir�ly k�zvetlen k�rnyezet�hez tartoz� el�kel� harckocsiz� volt: a f�vez�r �s a kocsi hajt�ja mellett a „harmadik”. Thenius ez�rt seg�dtiszttel, hadseg�ddel, Luther pedig lovaggal ford�totta. Ezek k�z�tt is �lbeli volt J�s�b Basebet. Sz�rmaz�si megjel�l�s�t m�sk�nt k�zli az 1Kr�n 11:11; 27:32 (Hakmoni fia). A 800 elesettr�l sz�l� adatot el�nyben kell r�szes�teni a Kr�n 300-�val szemben, mert az �lre ker�lt, fel�l kellett m�lnia Abisajt, aki 300-at �lt meg. A „d�rd�t forgatni” kifejez�s egy harci szok�sra utal: a h�s a csata v�g�n ezzel a szimbolikus cselekedettel jel�lte meg azokat, akiket � �lt meg (8).

Ele�z�r neve az 1Kr�n 11:12-ben is �gy olvashat�. A „h�rmak” csoportj�hoz tartozott. H�stett�nek sz�nhelye a Kr�n szerint Paszdammim. Hertzberg szerint azonos az 1S�m 17:1 Efesz-Dammim-j�val. Ha a hely azonos is, az esem�ny bizonyosan nem. Ele�z�r is Isten szabad�t� munk�j�nak volt az eszk�ze. Az �r szerzett szabadul�st �ltala. Izr�elben tisztelt�k a h�s vit�zeket, de nem b�lv�nyozt�k �ket. Csak mint Isten eszk�zei j�tszottak szerepet n�p�k �let�ben. A „Hadin�p is visszat�rt, de csak fosztogatni” megjegyz�sb�l l�thatjuk, Isten n�pe k�r�ben sem volt mindenki b�tor, s tette azt, amit Isten rendelt. Csak egyes, kiv�ltk�ppen kegyes emberek k�vett�k Isten akarat�t, a t�bbs�g azt kereste, mikor, mib�l lehet nagyobb el�nye, kevesebb baja. A t�bbs�g itt is megfutott a harcok el�l. Isten kegyelm�nek a jele, hogy m�gis adott olyan h�s�ket, akik elv�gezt�k a szabad�t�s munk�j�t, ha a n�p nem is �rdemelte meg (9–10). Samma t�rt�nete az 1Kr�n 11-ben �sszeolvad Ele�z�r tett�vel (Samm�t nem nevezi meg). Lehi ismeretlen fekv�s� hely (B�r 15:9). Nem tartozott sem a H�rmak, sem a Harmincak k�z�. � is szabad�t� tettet vitt v�ghez (11–12).

A 13–17 nem a H�rmak tett�r�l tud�s�t, hamem h�rom vit�z f�rfi�r�l, akik a Harmincak k�z�l val�k voltak, amint ezt a 13 v.-ben olvashatjuk is. Nev�k nem maradt fenn. Tal�n az�rt, mert ha vit�z tettet vittek is v�ghez, nem szabad�t� tett volt. Ez az elbesz�l�s sz�p p�ld�j�t adja a katon�k D�vid ir�nti szeretet�nek. �let�ket is kock�ra tett�k k�v�ns�ga teljes�t�s��rt. L�thatjuk azonban azt is, mennyire megbecs�lte D�vid ezt a ragaszkod�st. Tisztelte ezeket az embereket. M�ltatlannak �rezte saj�t szem�ly�t ilyen �ldozat elfogad�s�ra. �gy tekintett a v�zre, mint a h�rom vit�z v�r�re, hiszen �let�k kock�ztat�s�val szerezt�k. Ez�rt nem itta meg, hanem „Istennek adta”. Ilyen �ldozat egyed�l Istennek j�r. A h�rom f�rfi h�siess�ge mellett D�vidnak ez a magatart�sa is szerepet j�tszhatott ennek az esem�nynek a meg�r�k�t�s�ben (13–17). Abisaj a H�rmak egyike, m�ghozz� vez�re volt. R�la sokat hallottunk. Ceruj� fia, J��b testv�re. D�vidnak is rokona. Ben�j�hu a harmadik a H�rmak k�z�tt. Az 1Kr�n 11:21-ben Ben�ja. D�vid test�rs�gparancsnoka volt. M�g Salamon uralkod�sa alatt is tal�lkozunk vele, aki k�nyes �gyek elint�z�s�t b�zta r� (18–23).

A Szerz� Asz��llel kezdi a Harmincak n�vsor�t, akit Abn�r meg�lt (2S�m 2). Az�rt eml�ti az elej�n, mert a harminc n�v n�lk�le is megvan. Ez arra utal, hogy hal�la ut�n bet�lt�tt�k a hely�t. A felsorolt h�s�k k�pezik a Harmincak rendj�t. A legt�bb h�s nev�t megtal�lhatjuk az 1Kr�n 11 �s 27 list�iban. T�bbet k�z�l�k mindk�t helyen is. Az 1Kr�n 11 list�ja azonban nem z�rul le Uri�s nev�vel, hanem m�g tov�bbi 16 nevet sorol fel. Ez annak a bizony�t�ka, hogy a S�m list�ja hamarabb lez�rult, m�g akkor, amikor Uri�s �lt. Felvet�dik itt az a k�rd�s, hogy a harminc csak n�vleges sz�m volt-e, teh�t �gy h�vt�k ezt a test�letet, de nem ragaszkodtak a harmincas sz�mhoz; vagy szigor�an mindig csak harmincan lehettek �s csak a hal�loz�s vagy m�s kies�s miatt meg�resedett helyeket t�lt�tt�k be �jakkal. Helyesebb az ut�bbit felt�telezni. Ezt er�s�ti meg jelen list�nk is. Asz��l nev�t m�g a Harmincak k�zt eml�ti, de m�r tud arr�l, hogy meghalt. Viszont n�lk�le is �ppen harminc n�v szerepel, teh�t bet�lt�tt�k a hely�t. Az utols� h�s neve Uri�s. Hertzberg ebben a n�vben figyelmeztet�st l�t, ami meg akarja �vni az ut�kort D�vid heroiz�l�s�t�l (24–39).

2 S�m. XXIV. R�SZ - 2 S�m. 24,1–25. D�vid n�psz�ml�l�sa.

Szakaszunk D�vid m�sodik botl�s�t besz�li el. Az esem�ny id�pontj�t nem hat�rozza meg az �r�. Az 1 v. elej�n �ll� „ism�t” sz�b�l sokan arra k�vetkeztetnek, hogy eredetileg a 21. fejezet ut�n �llhatott. Az �r� az�rt rendezte el �gy az anyagot, mert a 21. fejezet m�g ink�bb a Saul �gy�hez kapcsol�dik, m�g a 24. fejezet a templom�p�t�s alapj�nak a megad�s�val m�r a k�vetkez�ket vezeti be. Mindenesetre a 21. fejezetre val� utal�s �gy is elk�pzelhet�, ha nem t�telezz�k fel a k�t fejezet eredeti egym�smellettis�g�t. Az �r� utalhat k�t fejezettel el�bb t�rt�nt elbesz�l�s esem�nyeire is az „ism�t”-tel. S�t, utalhat Izr�el sok-sok engedetlens�g�re, ami eddig t�rt�nt, s ami miatt Isten haragja �jra meg �jra felgerjedt ellen�k. A k�t fejezetben csak az Isten haragj�r�l sz�l� tud�s�t�s az, ami k�z�s. M�s a harag kiv�lt� oka, �s m�s a b�ntet�s m�dja is. Isten b�ntet�se az, hogy megk�s�rti, engedi elbukni a kir�lyt. Az 1Kr�n 21:1 szerint nem Isten, hanem a S�t�n kis�rtett. A k�t tud�s�t�s k�z�tt nincs ellentmond�s. A vil�gmindens�g nem k�t �r hatalma alatt �ll. Nincs semmif�le dualizmus. A S�t�n m�k�d�se is Isten beleegyez�s�t�l, enged�ly�t�l f�gg. Ilyen �rtelemben besz�l a S�t�n munk�j�r�l a J�b 1:12 is, ahol Isten enged�lyt ad J�b megk�s�rt�s�re, vagy J�zus is, amikor ezt mondja: „A S�t�n kik�rt titeket”. Sem j�, sem rossz nem t�rt�nhet ezen a vil�gon Isten enged�lye n�lk�l. Isten a n�p b�n�t b�nteti D�vid elbuk�s�val. A v�lasztott n�p �let�ben a b�n sohasem mag�n�gy. Mindig kihat az eg�sz k�z�ss�g �let�re (Num 14:34; J�zs 7; 2S�m 11–12). D�vid b�ne a n�p megsz�ml�l�sa. Az �r� el�tt term�szetesnek l�tszott, mi�rt b�n ez. Ez�rt nem r�szletezi. De tudta ezt J��b is, aki megpr�b�lta elt�r�teni a kir�lyt sz�nd�k�t�l. K�s�bb D�vid maga sem �rzi igazs�gtalannak a kapott b�ntet�st. K�rd�s, mi�rt �t�lte el Isten a n�p megsz�ml�l�s�t. Erre a legval�sz�n�bb feleletet akkor kapjuk meg, ha figyelembe vessz�k a 9 v. tud�s�t�s�t. Nem �ltal�nos n�psz�ml�l�sr�l volt sz�, hanem a hadin�p sz�mbav�tel�r�l, a fegyverforgat� n�p megsz�ml�l�s�r�l. Izr�el n�p�nek eddig minden harca vil�gosan �s kimutathat�an „Isten h�bor�ja” volt D�vid uralkod�sa alatt. A harcok kimenetele sohasem az izr�eli sereg l�tsz�m�t�l, erej�t�l, felszerel�s�t�l vagy b�tors�g�t�l f�gg�tt, hanem att�l: vele volt-e az �r, vagy ellene harcolt. D�vid nagy birodalma sem haderej�nek a nagys�g�t�l f�g�tt, hanem annak volt f�nyes bizonys�ga, mire k�pes Isten ereje. A hadin�p megsz�ml�l�sa beavatkoz�s volt Isten hat�sk�r�be. K�s�rlet arra, hogy az Isten kegyelm�be vetett hit helyett m�s biztons�got keressen mag�nak D�vid. Isten azonban nem enged k�tfel� s�ntik�lni. Az � n�p�nek ebben a vil�gban �ppen az a feladata, hogy megmutassa: egyed�l Isten kegyelm�ben van a megmarad�s �s a n�veked�s (1–2).

J��b l�tta D�vid akarat�nak helytelens�g�t. �me egy ritka eset, amikor J��b k�pviseli Isten akarat�t D�viddal szemben. De nem tudta a kir�lyt elt�r�teni sz�nd�k�t�l. Nem az igazs�g szava gy�z�tt, hanem a hatalom szava. V�gzetes, amikor ez a kett� �gy sz�tv�lik. J��b�k nem tudt�k v�llalni az apostoli d�nt�st: Istennek kell ink�bb engedni, hogynem embereknek (ApCsel 5:29). D�vid n�psz�ml�l�sa k�vetkezm�ny�b�l l�tszik, milyen sok szenved�st�l menthett�k volna meg a n�pet, ha ink�bb Istenre hallgatnak. Az Istenre val� hallgat�s mindig ilyen pozit�v dolgot jelent. D�vid nem k�rdezte meg az Urat. D�vid �let�t megvizsg�lva l�thatjuk, mindig akkor bukott el, amikor saj�t bel�t�sa, v�gya szerint d�nt�tt (3). A sz�ml�l�s D�vid utas�t�sa szerint eg�sz Izr�elre kiterjedt. Kelet-Jord�ni�ban kezdt�k. A megadott ter�letek le�r�s�n�l az a szempont �rv�nyes�l, hogy a Szerz� csak a hat�rter�leteket k�zli, Tirussal �s Sidonnal pedig az ir�nyt. A „K�na�niak v�rosai” kifejez�s bizony�ra nem idegen ter�leteket jel�l, hanem olyan telep�l�seket, ahol m�g mindig megvoltak az �slak�k. A sz�ml�l�s el�g hossz� ideig tartott: kilenc h�napig �s k�t napig. A n�psz�ml�l�s eredm�ny�r�l nincs pontos, megb�zhat� adatunk. M�s adatokat k�z�l a Kr�nik�s �s a LXX. Ennek a bizonytalans�gnak az oka abban lehet, hogy a n�psz�ml�l�s adatai Isten k�zbej�tt �t�lete miatt nem lettek hivatalosan feldolgozva, s�t tulajdonk�ppen ez a munka be sem fejez�d�tt. Erre utal az 1Kr�n 27:24 is (5–10a.). D�vid ut�lag bel�tta, hogy b�nt k�vetett el. Istenhez k�ny�r�g bocs�nat�rt, k�rve �t: vegye el b�n�t. A b�n felismer�s�nek �s megvall�s�nak a c�lja mindig ez: Meg kell szabadulni t�le. Csak �gy rendez�dhet Istennel a megzavart kapcsolat. E k�r�s�vel D�vid kifejez�sre juttatja: nem akarja meg nem t�rt�ntt� tenni b�n�t. Tudja, sz�mot kell adnia �rte. Mintegy arra k�ri Istent, vonja felel�ss�gre. A helyes magatart�s nem „f�tylat bor�tani” arra, ami t�rt�nt, hanem „rendezni” azt, ami t�rt�nt. Ezt a rendez�st csak Isten viheti v�ghez (10b). Isten eleget tesz D�vid k�r�s�nek. Elk�ldi hozz� G�d pr�f�t�t, s v�laszt�s lehet�s�ge el� �ll�tja. Ebben kgyelme mutatkozik meg. D�vid maga v�laszthatja meg b�ntet�s�t. Ezzel �jabb lehet�s�get kap arra, hogy v�laszt�s�val – ha ez helyes – sok mindenen v�ltoztasson. Nem mindegy, mit v�laszt. D�vid mer�sz d�nt�ssel Isten karjaiba veti mag�t. Tudja, Isten az �t�letben is kegyelmesebb, mint az ember. A b�ntet�s: Hetvenezer halott. Ez egyezik a Kr�nik�s adat�val. Tragikus, h�ny embernek kellett elvesznie D�vid b�ne miatt. Az 1 v. ismeret�ben azonban hozz� kell tenn�nk: az b�nh�dik, aki b�n�s. A n�p v�tkezett, teh�t b�nh�dnie kellett (11–13).

A magyar�z�k egy r�sze sz�ks�gesnek tartja a 17 �s a 16 v. felcser�l�s�t. (Pl. Budde). Szerint�k D�vid k�ny�rg�se megel�zte a csap�s megsz�ntet�s�t. Ez megszeg�ny�t�se a mondanival�nak. Itt �ppen az a fontos, hogy D�vid j� helyre vetette bizodalm�t. Isten kegyelmes volt, s hamar�bb megsz�ntette a csap�st, mint ahogyan �t�let�ben meghirdette. D�vid azonban ezt m�g nem tudja. L�tja, a pestis angyal�t �ppen a sz�r� felett. Az angyal megpillant�sa nem l�nyegtelen mozzanat. A d�ghal�l nagyon k�zzelfoghat� dolog. De minden k�zzelfoghat� m�g�tt ott van Isten angyala – v�gs�fokon maga Isten. Meghat� D�vid im�j�nak m�ly b�nb�nata. Minden b�nt mag�ra v�llal, s a b�ntet�st is mag�ra k�ri az elk�vetett rossz�rt. A „ny�j�rt” k�ny�r�g, mely „nem v�tkezett”. D�vid annyira �rzi b�n�nek a s�ly�t, hogy ennek ismerete eltakarja szeme el�l a n�p b�n�t. D�vid magatart�sa figyelmeztet�s is: m�sok b�ne sohasem ment fel benn�nket saj�t b�n�nk v�llal�sa al�l (14–17).

Arauna, akinek sz�r�je mellett az angyalt megpillantotta D�vid, jebuszi sz�rmaz�s� volt, teh�t az �slakoss�ghoz tartozott. Ez azt bizony�tja, hogy D�vid nem irtotta ki az �slak�kat Jeruzs�lemb�l, s�t m�g birtokaikban is meghagyta �ket. Arauna nev�t az 1Kr�n 21:15 Orn�n-nak, a LXX Orn�nak �rja. Szakaszunkban f�leg Arauna szerepel. Ez�rt val�sz�n�leg ez a helyes. A sz�r�t rendszerint t�gas, sz�lj�rta helyen k�sz�tett�k. Itt t�rt�nt a gabona cs�pl�se �s sz�r�sa. A Kr�nik�s adata szerint Arauna �ppen gabon�t cs�pelt, amikor D�vid G�d pr�f�ta utas�t�s�ra felkereste, hogy olt�rt �p�tsen a sz�r�j�n. Arauna, �rtes�lve D�vid j�vetel�nek a c�lj�r�l, felaj�nlja aj�nd�kk�nt a sz�r�t, s�t az �ldozathoz sz�ks�ges dolgokat is. Ebben a keleti udvariass�g (Gen 23:11) �s a kir�ly ir�nti tisztelete egyar�nt kifejez�sre jut. D�vid nem fogadja el az aj�nd�kot, mert nem akar ingyen �ldozatot bemutatni Istennek. Csak a magunk�b�l �ldozhatunk. Az nem �ldozat, ha a m�s�t adjuk neki, vagy azt, amihez k�nnyen jutottunk. A sz�r� �r�t az 1Kr�n 21:25 hatsz�z sekel aranyban �llap�tja meg. Ez l�nyegesen t�bb, mint amennyit sz�veg�nkben olvasunk. Isten teh�t megengesztel�d�tt a n�p ir�nt. Ennek az oka nem D�vid k�ny�rg�s�ben, vagy az �ldozat bemutat�s�ban van, hanem kiz�r�lag Isten k�ny�r�l� irgalmass�g�ban. Az �ldozatnak m�r nem k�r�, hanem h�laad� jellege van. A nagy rosszb�l, ami a n�p k�z�tt v�gbement, v�g�l nagy �ld�s sz�rmazott. Az angyal megpillant�s�b�l, a G�d pr�f�t�n kereszt�l kapott utas�t�sb�l, nyilv�nval�v� lett, hol kell D�vid magv�nak fel�p�teni Isten templom�t. F�leg ez�rt tarthatta fontosnak a Szerz� ennek az esem�nynek a k�zl�s�t, s ez�rt helyezte a szorosan D�vidr�l sz�l� tud�s�t�soknak a v�g�re. D�vid �let�nek a befejez� r�sz�r�l a Kir�lyok k�nyve tud�s�t. Tal�n felt�n�, mi�rt nem S�muel k�nyv�nek a v�g�n olvashatunk a D�vid hal�l�r�l. Isten n�pe t�rt�nete nem egyes embereknek, m�g csak nem is kir�lyoknak a t�rt�nete. D�vid �let�nek minden fontos esem�ny�r�l �rt a Szerz�. Ami ezut�n k�vetkezik, annak m�r nem � van a k�z�ppontj�ban. �j, m�s dolgok ker�lnek el�t�rbe: az ut�d tr�nral�p�se, s a templom fel�p�t�se. D�vid elv�gezte feladat�t. Abban, hogy ezzel a tud�s�t�ssal fejez�dik be S�muel k�nyve, nyilv�nval�an kifejez�sre jut: D�vid alakj�t nem lehet heroiz�lni. Nagys�ga nem �nmag�ban volt, hanem Isten kegyelmes cselekedeteiben. Nem D�vid volt nagy, hanem Isten, aki �ltal cselekedett. D�vid �s a v�lasztott n�p minden b�ne �s nyomor�s�ga ellen�re Isten temploma k�sz�l �s �p�l a vil�gban. Ez ennek a szakasznak �s S�muel k�nyv�nek �sszefoglal�, nagy �zenete.