2 S�m. XIII. R�SZ - 2 S�m. 13,1–39. Amn�n par�znas�ga �s meggyilkol�sa.

A 13–20. fejezet �sszetartozik. Az elmondottakkal kett�s c�lt �rt el az �r�. Egyr�szt a 11. �s a 12. fejezet folytat�sak�nt elbesz�li, hogyan �rte utol Isten b�ntet�se D�vidot Uri�s�rt: „Nem t�vozik el a kard a te h�zadt�l” �s „�ppen a saj�t h�zadb�l t�masztok ellened rosszat”. M�sr�szt a tragikus esem�nyek sor�n kezd kibontakozni el�tt�nk Isten kegyelmes �g�ret�nek a megval�sul�sa is: Az uralkod�sra alkalmatlan d�vidfiak f�lret�tel�vel Isten Salamon �tj�t k�sz�ti a tr�nhoz. A t�rt�net f�szerepl�je Amn�n, D�vid els�sz�l�tt fia Ahino�mt�l (3:2; 1Kr�n 3:1). A par�znas�ggal v�tkez� ap�t Isten �lvhajh�sz, felel�tlen, �szt�nein uralkodni nem tud� �s nem is akar� par�zna fi�val b�nteti. Amn�n �rz�se nem szerelem, hanem hirtelen fellobbant testi k�v�ns�g. Nem tart�s, t�rv�nyes kapcsolatot keres f�ltestv�r�vel, T�m�rral, hanem csak meg akarja „szerezni” (1–2). Amn�n v�gya �r�kre v�gy marad, ha nincs mellette bar�tja, unokatestv�re, J�n�d�b, D�vid testv�r�nek, Samm�nak a fia (1S�m 16:9). J�n�d�b igen igen agyaf�rt ember volt. Okoss�ga (h�k�m) azonban nem p�rosult k�r�ltekint� b�lcsess�ggel. Amm�nban a tr�n�r�k�st l�tja. �gy nem igazi bar�t, hanem szolga. Amn�n v�gyainak, szesz�lyeinek a kiszolg�l�ja. Az igazi bar�ts�gban a bar�tok egyenrag� t�rsak, nevelik egym�st. Ha a bar�ts�g tekint�lytiszteleten alapul, �hatatlanul zsarnok lesz az egyik, szolga a m�sik. J�n�d�b terve nemcsak az�rt rossz, mert seg�ts�get ny�jt egy sz�z le�ny meggyal�z�s�hoz, hanem az�rt is, mert D�vid j�hiszem�s�g�nek a kij�tsz�sa. Vissza�l�s az apai szeretettel. D�vid, amint J�n�d�b szavaib�l is l�tszik, szeretetteljes kapcsolatban volt csal�dj�val. Fiaihoz gyeng�d, k�v�ns�gaik teljes�t�s�t nem tagadja meg. K�l�n�sen �rthet� ez az els�sz�l�tt fi�, a tr�n v�rom�nyosa eset�ben. A tan�cs arra val�, hogy megfontoljuk. Amn�n nem m�rlegel. Azonnal elfogadja, mert v�gy�t �gy teljes�lni l�tja. Nem �rdekli sem apja, sem T�m�r, sem Isten t�rv�nye (3–6). Amn�n „sz�v alak�” s�tem�nyt akar s�ttetni T�m�rral. Hertzberg szerint a lebiba nem sz�v alak� s�tem�ny, hanem olyan �tel, amit a sz�v k�v�n, teh�t kedvenc �tel. Nem a s�tem�ny form�ja a l�nyeges. Nem szerelmi var�zslatr�l van sz�. Amn�nnak ez csak �r�gy arra, hogy D�vid elengedje T�m�rt. A l�ny magatart�sa j�zan b�lcsess�get �s felel�ss�gtudatot t�kr�z. V�lasz�b�l kider�l, hogy b�r tiltva volt Izr�elben a k�zeli rokon h�zass�ga (Lev 18), amit a k�rnyez� n�pek gyakoroltak, m�gis volt p�lda r�. T�m�r is lehets�gesnek tartja, hogy D�vid beleegyezne h�zass�gukba (Gen 20:12). T�m�r figyelmeztet�se: „Nem szoktak �gy cselekedni Izr�elben” – nem a f�ltestv�rek h�zass�g�nak a lehetetlens�g�re utal, hanem a h�zass�gon k�v�li szerelmi viszony b�n�s volt�ra. A n�b�l jelent�se: balga, ostoba, istentelen – �gy intellektu�lis, mint mor�lis �rtelemben. Amn�n k�v�ns�ga olyan esztelens�g, amivel Isten t�rv�nye ellen v�tkezn�nek. A Szerz� szeretettel �s r�szv�ttel �r T�m�rr�l. Kit�n�en �rz�kelteti tart�zkod�s�t �s Amn�n ir�nti rokonszenv�t. T�m�r becs�letess�ge, finoms�ga, felel�ss�gtudata mellett ann�l jobban ki�tk�zik a k�jenc Amn�n durvas�ga �s felel�tlens�ge. Elutas�tja T�m�r javaslat�t. �rv�nyt szerez akarat�nak. Amilyen hamar fellobbant v�gya, olyan hirtelen el is m�lt. V�gy�nak a kiel�g�l�se iszonyatos �rt hagyott maga ut�n. Ez�rt tan�tja az �- �s �jsz�vets�g: A szerelem Isten aj�nd�ka, de csak a h�zass�gon bel�l �ld�s. E renden bel�l sz�ps�get, b�kess�get teremt, azon k�v�l ki�g�st, gy�l�letet. Elrettent� p�lda erre Amn�n, aki meggy�l�li �s l�tni sem b�rja T�m�rt. A l�ny tov�bbi sorsa nem �rdekli. Kidobatja. Ezzel �jabb gonoszs�got k�vet el (Deut 22:28–29; Ex 22:16–17). (7–18).

T�m�r a gy�sz k�ls� jeleivel fut haza: Fej�n por, ruh�ja megszaggatva, keze a fej�n. �gy tal�lkozik Absolonnal, aki r�gt�n tudja, ki gyal�zta meg h�g�t. V�gasztal�sa �res besz�d. Amit tennie kellett volna (Ex 22:16–17) nem tette meg. Ha sejtette a veszedelmet, jobban kellett volna vigy�znia h�g�ra. T�m�r az � szem�ben is eszk�z volt csup�n: bossz�j�nak (�s Amn�n f�lret�tel�nek) az eszk�ze. T�m�rnak nem bossz��ll�sra lett volna sz�ks�ge, hanem a l�nyokat v�d� t�rv�ny �rv�nyes�t�s�re. Arra a k�rd�sre, vajon T�m�rnak jobb lett volna-e ezek ut�n, ha Amn�n t�rv�nyes feles�ge lesz, neh�z v�laszolni. Az �korban, Izr�elben is, �sszehasonl�thatatlanul nehezebb sorsa volt a mag�nos asszonynak, mint napjainkban. Lett volna otthona s ez is valami. D�vid sem tesz semmit T�m�r�rt. Tal�n az�rt, mert neh�z olyan dologban b�r�nak lenni, amiben magunk is v�tkezt�nk. Pedig �ppen ez�rt kellett volna int�zkednie. A felel�ss�gre von�s elmulaszt�sa nem a szeretet, hanem a cinkoss�g jele �s s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r (19–22).

Absolon megfontoltan k�sz�l a bossz�ra. K�t �v m�lva, mikor m�r senki sem gondolt rosszra, lakom�ra h�vja a kir�lyt �s a kir�lyfiakat, hiszen a juhny�r�s vigass�g alkalma volt (1S�m 25:2–13). Ba�l-Hacor Jeruzs�lemt�l 23 km-re volt �-ra. Eszerint a kir�lyfiak f�ldbirtokosok voltak. Amn�n az iv�sban sem tart m�rt�ket. Absolon viszont tiszta fejjel ad jelt a gyilkoss�gra. A szolg�k biztat�sa �rthet�, a tr�n�r�k�sr�l volt sz�. Az eset r�mh�rk�nt jutott D�vid udvar�ba. A fejetlens�gben J�n�d�b b�lcs szavakkal nyugtatja a kir�lyt. Ha a gyilkoss�g el�k�sz�t�s�r�l nem is lehetett tudom�sa, a testv�rek haragj�r�l s Absolon nem csillapod� bossz�v�gy�r�l tudott. M�gis t�tlen�l, k�v�lr�l szeml�lte az esem�nyeket. Sem Amn�n ir�nti bar�ts�ga, sem a kir�ly ir�nti tisztelete nem ind�totta cselekv�sre. K�s�n megmutatkoz� b�lcsess�g�vel csak magyar�zni tudja, ami t�rt�nt (23–29).

Absolon nagyapj�hoz menek�l. A 34–38-ban h�romszor is olvasunk Absolon menek�l�s�r�l. Nem sz�ks�ges ebben ism�tl�st l�tni. A 34a m�g J�n�d�b szavaihoz tartozik. Absolon a gyilkoss�g ut�n nem maradhatott Izr�elben. Sz�nd�kos gyilkoss�g eset�n a mened�k-v�rosok sem ny�jthattak mened�ket. Ez�rt felt�telezi menek�l�s�t. A 37 v. m�r t�nyk�nt �llap�tja meg. A 38 v. pedig a gesuri tart�zkod�s tartalm�t k�zli. D�vid elhat�rozta ugyan Amn�n hal�l�nak megtorl�s�t, de h�rom �ven �t nem tesz semmit (30–39). D�vidot azzal b�ntette Isten, amiben maga is v�tkezett. Nem szokatlan dolog ez Isten n�p�nek t�rt�net�ben. J�k�b is visszakapta L�b�nt�l, majd fiait�l, amit apja �s b�tyja ellen elk�vetett. Szakaszunk – mik�zben Isten D�vid �let�ben v�ghezvitt b�ntet�s�t elbesz�li – azt is vil�gosan megmutatja: Aki itt D�vid b�ne miatt meghalt, maga is v�tkes, romlott lelk� ember volt. Hal�la nem �rtatlan hal�l. Absolon b�n�re Isten k�s�bb hozza el a b�ntet�st. El�bb nyilv�nval�v� kell lenni sz�ve eg�sz gonoszs�g�nak.

2 S�m. XV. R�SZ - 2 S�m. 15,1–33. V�rbossz� helyett kegyelem.

A 13:39 �s a 14:1 esem�nye k�z�tt h�rom esztend� telt el. D�vid mindeddig nem vonult ki Absolon ellen. Absolon a m�zesi t�rv�nyek �rtelm�ben r�szolg�lt ugyan a b�ntet�sre (Ex 21:14; Num 35:19–20.33), m�gis fi�r�l volt sz�, akit szeretett. Tov�bb�, egy Absolon ellen ind�tott hadj�rat D�vid ellens�g�v� tenn� ap�s�t, Gesur kir�ly�t, akivel b�k�s viszonyban volt. J��b �szrevette, hogy D�vid gondolata Absolonon j�r. Az cal ford�that� „ellen” �s „-n�l” jelent�ssel is. J��b k�r�ltekint� elj�r�s�b�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy az el�bbi lehet�s�get kell v�lasztani. �gy vette �szre, vesz�lyesen alakul a helyzet Absolonra n�zve. J��bot ebben az �gyben D�vid �s csal�dja ir�nti szeretete vezeti. Hozat egy b�lcsess�g�r�l h�res asszonyt T�ko�b�l (Jeruzs�lemt�l D-re 16 km; k�s�bb �m�s sz�l�v�rosak�nt ismert). Elj�r�s�val oly m�don akart c�lt �rni, mint N�t�n a m�s�l-lal (2S�m 12). Mag�val D�viddal akarja kimondatni a felment� �t�letet. J��b az asszony „sz�j�ba adja” a mondanival�t. Kital�l egy t�rt�netet k�t fi�r�l, ami hasonl�t a k�t d�vidfi� trag�di�j�hoz (1–3).

Az asszony J��b utas�t�s�nak megfelel�en gy�szba �lt�zik, s �gy mondja el t�rt�net�t D�vidnak. M�r az elbesz�l�s elej�n hangs�lyos: a testv�rgyilkoss�g az�rt j�hetett l�tre, mert „senki sem volt, aki megmentse �ket”. (A n�cal jelent�se: megment, kiragad). Nem volt, aki a k�zt�k lev� visz�lyt elsim�totta volna. A k�vetkez� l�nyeges pont: A megmaradt fi�, akinek az �let�t a v�rbosszul� rokons�g k�veteli: �r�k�s. Ezzel k�ts�gtelen�l Absolon tr�n�r�k�s volt�ra utal. Az �r�ks�gre val� c�lz�ssal sejteti: a rokonok az�rt akarj�k elpuszt�tani az �r�k�st, hogy megszerezz�k az �r�ks�get. Ez az�rt l�nyeges, mert elk�pzelhet�, hogy D�vid Absolon ir�nti �rzelmeit igyekeztek befoly�solni azok, akik „�r�k�s”-k�nt sz�mbaj�hettek Absolon hal�la eset�n. A kir�ly els� v�lasza nem el�g�tette ki az asszonyt. Ha �gy megy el, nem teljes�tette a megb�zat�st, esetleg a cselre is f�ny der�lhet. Folytatja a besz�lget�st. �jabb szavaib�l kit�nik: sejti, mi nyugtalan�tja a kir�lyt: nem k�vet-e el mulaszt�st, ha futni engedi a gyilkost? D�vid �jabb kit�r� v�lasza ut�n esk� alatt k�v�nja a fi� b�ntetlens�g�nek a biztos�t�s�t (4–11). D�vid esk�v�se ut�n az asszony ellene ford�tja a v�dat. Ezzel egy sorba �ll�tja a v�rbossz�t k�vetel� nemzets�ggel. Absolont nem nevezi meg, de a „kitasz�tott” csak r� vonatkozhat. D�vid Isten n�pe ellen v�tkezik, ha nem fogadja vissza. A 14a Amn�nra utal. A hal�l t�ny�n nem lehet v�ltoztatni. A 14b pedig m�r tan�cs Absolon �gy�ben. Ez a vers az eg�sz szakasz cs�csa. Ha D�vid sz�v�ben ez a k�rd�s volt: „V�rbossz�, vagy kegyelem?” – akkor Isten ezen az asszonyon �t megadta a v�laszt. Isten a m�zesi t�rv�nyben helyt ad a v�rbossz�nak – elrettent�s�l. Az �letet csak Isten veheti el. Sz�v szerinti akarata a kegyelem. Mindig is azt akarta (perf.), hogy ne legyen eltasz�tva az eltasz�tott sem. A 15 �s a 16 v.-ben az asszony „k�d�s�t”. D�vidnak v�gig azt kell hinnie, hogy a saj�t �gy�ben j�tt s csak a k�t eset hasonl�s�ga b�tor�totta sz�l�sra. A „kir�ly nyugalmat szerez nekem” egyar�nt vonatkozik a maga �s a D�vid probl�m�j�ra. Val�ban ideje lenne az Absolon-k�rd�st nyugv�pontra hozni (12–17). D�vid r�gt�n r�j�tt J��b mesterked�s�re. Eszerint m�r m�skor is megk�s�relhette Absolon �gy�t sz�ba hozni. Az asszony – dics�retes m�don – v�dekez�s�vel nem m�rtja be J��bot, s�t biztos�tja D�vidot f�vez�re j� sz�nd�k�r�l. A kir�ly k�sz tanulni mindenkit�l, aki az igazs�got k�pviseli. J��b �r�me nem a diadalmaskod� ember�. Tan�csa meghallgat�s�t �gy �rt�keli, mint a kir�ly fel�je fordul� szeretet�t. R�szes�l a b�kess�gszerz�k �r�m�ben (Mt 5:9). (18–20).

A kir�ly bocs�nata nem teljes. Absolon hazaj�het ugyan, de nem jelenhet meg a sz�ne el�tt. Absolont megnyer�, sz�p k�lsej� f�rfinak �br�zolja az �r�. Olyan volt, aki megjelen�s�n�l fogva is uralkod�sra termett. Haj�nak s�lya 2 kg volt. (Az �kori sekelek �tlagos s�lya 10 g.) A gyermekeir�l sz�l� adat elt�r a 18:18-t�l. Tal�n kor�n meghaltak s csak T�m�r �rte meg a feln�ttkort. Absolon mindenk�ppen v�get akart vetni felem�s helyzet�nek. J��bot k�ri k�zbenj�r�sra, aki azonban t�bbsz�ri h�v�sra sem megy el hozz�. Absolon durva m�dszerrel v�g�l el�rte, amit akart: J��b D�vid el� terjeszti k�r�s�t. D�vid megadja a teljes bocs�natot. A szakasz elolvas�sa ut�n azt �rezhetj�k, D�vid kez�b�l kics�sztak gyermekei. �me, Absolon is el�rte, amit akart. Pedig nincs igaza. Nem hivatkozhat „igazs�gra”. D�vid, amikor hozz�j�rult hazat�r�s�hez nem „igazs�got szolg�ltatott” neki, hanem kegyelmet gyakorolt felette. M�gis – Isten akarata ez a teljes bocs�nat. D�vid teljes bocs�nata m�g visszatasz�t�bb� teszi Absolon gyal�zatos tett�t: Apja elleni l�zad�s�t (21–33).

2 S�m. XV. R�SZ - 2 S�m. 15,1–12. Absolon l�zad�sa.

R�vid, l�nyegret�r� �s nagyon eleven tud�s�t�st olvasunk itt Absolon l�zad�st el�k�sz�t� mesterked�s�r�l. Ismeri a propagandaeszk�z�ket. Tudja, mi kell a n�pnek. Pog�ny mint�ra f�nyess� teszi udvartart�s�t. Hadiszekereket, lovakat v�s�rol, kengyelfut�kat futtat maga mellett. Ez nem volt szok�s Izr�elben. Az 1S�m 8:11 is �gy eml�ti ezeket, mint gonosz dolgokat, amik a kir�lys�g pog�ny volt�t bizony�tj�k. Egyiptomban a kir�ly �s a f�emberek joga volt kengyelfut�kat alkalmazni. A 15:1 �s a 14:25 ismeret�ben elk�pzelhet�, mennyire leny�g�zhette a n�pet Absolon „kir�lyi” megjelen�se. M�g ravaszabbul b�nt azokkal, akik D�vidhoz mentek igazs�got keresni. A „kapu” Izr�elben a t�rv�nyhoz�s helye volt. D�vid mag�nak tartotta fenn a legf�bb b�r� tiszt�t. Itt t�mad Absolon. Az izr�elieket veszi c�lba. A t�z t�rzset laz�bb sz�lak f�zt�k D�vidhoz. Erre �p�ti terv�t. R�szrehajl�ssal gyan�s�tja D�vidot az izr�eli panaszosok el�tt. �gy ford�tja saj�t jav�ra a t�rzsi ellent�tet. K�zben gondoskodik �tja egyenget�s�r�l is. Egyfel�l hangoztatja, mennyire igazs�gos lenne, ha � gyakorolhatn� a b�r�i tisztet; m�sfel�l megj�tssza a j� bar�tot mindenki ir�ny�ban. Nem ig�nyli a kir�lyfinak kij�r� h�dolatot sem, hanem mindenkit kebl�re �lel s megcs�kol. Nem t�lz�s, ha az �r� �gy l�tja: E magatart�s�val siker�lt ellopnia apj�t�l az izr�eliek sz�v�t (1–6).

A 7 v. 40 esztendje nyilv�n el�r�s. Ennyi volt D�vid eg�sz uralkod�si ideje. A n�gy �v helyess�g�t bizony�tja a LXX Luc Vet Lat �s Josephus is. Absolon nem siet el semmit. N�gy esztend�t v�r – bizony�ra a kib�k�l�s ut�n – m�g meg�rnek a dolgok a cselekv�sre. Terveiben eddig nem jutott hely Istennek. Most olvasunk el�sz�r „az �rnak tett fogadalomr�l”. A k�s�bbiekb�l azonban nyilv�nval�, mennyire nem Isten ir�nti h�s�ge bizony�t�k�r�l van itt sz�. Absolon nemcsak azt tudja, mi kell a n�pnek, hanem azt is, mivel nyerheti meg D�vidot. Az �ldozat j� �r�gy a t�voz�sra s egy�ttal lehet�v� teszi sok jelent�s ember elt�vol�t�s�t is D�vid mell�l. A 200 megh�vott teljesen gyan�tlanul k�vette – ahogyan a 11 v.-b�l megtudjuk. Mikor a l�zad�s kit�rt, m�r nem tehettek semmit. Absolon j�l v�lasztotta meg a l�zad�s kiindul�pontj�ul Hebront. Ott sz�letett, bizony�ra voltak Hebronban bar�tai �s tisztel�i. Egy�ttal megakad�lyozta J�da csatlakoz�s�t D�vidhoz. K�rtjel adta h�r�l a felkel�s kezdet�t, amit egyik hely a m�siknak tov�bb�tott. Absolon h�vei k�z�tt kiemeli az �r� Ahit�felt, D�vid tan�csos�t, Betsab� nagyapj�t. �tp�rtol�s�nak az ok�r�l nem olvashatunk. Mivel nem Jeruzs�lemben, hanem Gil�ban tart�zkodott, arra k�vetkeztethet�nk, hogy nem volt D�vid akt�v tan�csosa. Tal�n Uri�s hal�la miatt romolhatott meg k�z�tt�k a viszony. (Gil� a mai Khirbet Dsala, Hebront�l 11 km �-ra.) Absolon nem n�g�d, hanem m�l�k k�v�n lenni (v�. 1S�m 9:16; 10:1). Emberileg �gy l�tszik, bev�lt sz�m�t�sa. Az �sszeesk�v�s meger�s�d�tt, a n�p egyre szaporodott mellette. A siker azonban nem Isten j�v�hagy�s�nak a jele. Isten engedi Absolon gonoszs�g�nak a teljes kibontakoz�s�t (7–12).

2 S�m. 15,13–37. D�vid menek�l Jeruzs�lemb�l.

D�vid csak akkor szerzett tudom�st Absolon tev�kenys�g�r�l, amikor Hebronban kit�rt a l�zad�s. Nem gondol a harc felv�tel�re Jeruzs�lemben, mert ez neki h�tr�nyos lenne, �s a v�rost sem akarja kitenni az ostrom szenved�seinek. K�tsz�z megb�zhat� embere Hebronba ment. Jeruzs�lem nincs felk�sz�lve az ostromra, hadsereget sem tud mozg�s�tani. Ha a v�rost k�r�lz�rj�k, akkor v�gk�ppen nem kaphat er�s�t�st. �gy az a leghelyesebb, ha kivonul Jeruzs�lemb�l (13–16). B�t Hammerh�q jelent�se: legsz�ls� h�z. Itt tart D�vid csapatszeml�t. A 18 v.-ben a „szolg�i” sz� val�sz�n�leg D�vid eg�sz k�s�ret�t jel�li, ami a test�reib�l (a ker�tiek �s a pel�tiek), �s a hatsz�z g�ti emberb�l �llt. Nem �rtes�l�nk arr�l, hogy ez ut�bbiakon kiket kell �rteni. Egyes magyar�z�k szerint filiszteusok voltak, akik valamilyen p�rtharc miatt menek�ltek D�vidhoz. Elfogadhat�bbnak l�tszik O. Thenius magyar�zata. Szerinte azokr�l az emberekr�l van itt sz�, akik D�viddal annak idej�n G�tba kiv�ndoroltak (1S�m 27:2–3), majd vele el�sz�r Cikl�gba (1S�m 27:8; 29:2.5) mentek. �k lenn�nek azok, akik „h�s�k” (gibb�rium) n�ven v�ltak ismertt� (Thenius 218). A g�ti Ittaj m�r val�ban sz�m�z�ttk�nt tart�zkodott Izr�elben. D�viddal val� p�rbesz�de ism�telten megmutatja D�vid nemes gondolkod�s�t, aki menek�l�se idej�n sem mag�val van elfoglalva. B�r neki j�l j�nne, ha Ittaj vele tartana, m�gis lehet�s�get ad neki a t�voz�sra. A 14 v.-ben is csak azokat sz�l�totta, akiknek veszedelmes lett volna Jeruzs�lemben maradni ir�nta val� h�s�g�k miatt. Ittaj idegen, nem forog veszedelemben. D�vid nem akarja mag�val r�ntani a bizonytalans�gba, �jabb sz�m�zet�sbe. Nem g�nyol�dik, mikor Absolont kir�lynak nevezi. Elfogadja a t�nyt. Ittaj ragaszkod�sa nagy nyeres�g D�vidnak. Az �r� hat�sosan �ll�tja szembe az idegen filiszteus h�s�g�t az izr�eliek �s az Absolon h�tlens�g�vel. D�vid h�l�j�r�l itt nem olvasunk, de a 18:2 bizony�ra a kir�lyi m�don megmutatkoz� h�la jele. Az „eg�sz orsz�g” itt Jeruzs�lem lakosaira vonatkozik. A Kidron v�lgye a Jeruzs�lem �s az Olajf�k hegye k�z�tt h�z�d� v�lgy neve. A menek�l�s ir�nya a puszta. Az izr�eliek h�tlens�g�r�l m�r tud, oda nem mehet. J�da nem lett h�tlen – amint k�s�bb kider�l –, de Absolon Hebronban van, �gy ha odamenek�l, �ppen karjaiba fut. Nyugaton a filiszteusokban szint�n nem b�zhatott, ha le is verte �ket (17–23).

A papok is felk�sz�ltek a menek�l�sre. Term�szetesen a Szent L�d�t is magukkal akart�k vinni. D�vid kett�s megokol�ssal visszarendeli �ket. Mindenekel�tt nem tekinti var�zseszk�znek a Szent L�d�t. Isten seg�ts�g�t semmif�le eszk�zzel sem lehet kier�szakolni, a Szent L�da jelenl�t�vel sem (1S�m 4:11). Isten tetsz�se szerint cselekszik. Ezt j�l tudja D�vid. Ez�rt mondja: Nem az a k�rd�s, vele lesz-e a Szent L�da, hanem az, kegyet tal�l-e az �r el�tt, vagy nem. Ha Isten kegyelmes lesz hozz�, visszahozza Jeruzs�lembe �s megl�tja a Szent L�d�t s az Isten lak�hely�t. Az istenf�l� ember higgadt, k�r�ltekint� b�lcsess�ge mutatkozik meg a m�sik megokol�sban. A papok felt�n�s n�lk�l Jeruzs�lemben maradhatnak. Fontos �rtes�l�seket juttathatnak el a menek�l� kir�lyhoz s ezzel nagy seg�ts�get ny�jtanak neki. A papok v�llalj�k a megb�zat�st (a n�bi elrettent� p�lda ellen�re is). (24–29). D�vid �s k�s�rete gy�szolva mennek az Olajf�k hegy�nek a lejt�j�n. „Ezen az �ton ment az el�rult J�zus Krisztus is, a D�vid fia” (P�kozdy L. M. �j ford. L�bjegyzet a 2S�m 15:30-hoz). D�vid itt �rtes�l Ahit�fel elp�rtol�s�r�l. Ez �jabb csap�s (csak az ostoba emberek nem �rt�kelik a b�lcsek tan�cs�t). Ahit�fel okoss�ga sokat lend�thet Absolon �gy�n. D�vid az ima erej�t �ll�tja szembe a rossz h�rrel. Mostani nyomor�s�ga sem ingatta meg Istenbe vetett bizalm�t. Tov�bbra is t�le v�r seg�ts�get. Amikor a hegyre fel�rtek, szembe j�tt vel�k Husaj. D�vid Isten seg�ts�g�t ismeri fel Husaj megjelen�s�ben. �me, m�ris meghallgat�sra tal�lt im�ds�ga. Ez�rt besz�li r� Husajt a veszedelmes szerep v�llal�s�ra. A Husaj sz�rmaz�s�t jel�l� „akri” a J�zs 16:2 �rtelm�ben efraimit jelent. A „kir�ly bar�tja” kifejez�s nem csup�n Husaj D�vid ir�nti �rzelm�nek a kifejez�s�re szolg�l, hanem udvari c�m lehetett, amire m�lt�nak bizonyult (30–37).

2 S�m. XVI. R�SZ - 2 S�m. 16,1–14. D�vid tal�lkoz�sa Cib�val �s S�meivel.

D�vid a puszt�ba vezet� �ton m�g k�t emberrel tal�lkozik. Mindkett� Saul t�rzs�hez tartozik. Egyik h�s�g�r�l biztos�tja, a m�sik gyal�zza. Cib�t a 2S�m 9-b�l m�r ismerj�k. Itteni �ll�t�sa k�s�bb r�galomnak bizonyul (19:25). Nem a h�s�g vezeti D�vidhoz. M�fib�set vagyon�t akarta megszerezni. Szolga helyett �r akart lenni. Ez siker�lt is neki. D�vidot sok bar�tja elhagyta. Nem tartja lehetetlennek M�fib�set �t�ll�s�t sem. Ciba „ragaszkod�s�t” �r�mmel fogadja s M�fib�set birtokaival jutalmazza. Ciba teh�t nemcsak M�fib�setet �rulta el, hanem D�vid szorongatott helyzet�t a maga haszn�ra igyekezett kihaszn�lni (1–4).

S�meivel a puszta sz�l�n fekv� Bahurimn�l tal�lkozott D�vid. A hegy egyik oldal�n ment D�vid �s csapata, a m�sikon az �tkoz�d� S�mei. V�rengz�nek nevezi D�vidot. Mint a 9. fejezetben eml�tett�k, ehhez nem sz�ks�ges felt�telezn�nk a 21. fejezet esem�nyeit. S�mei hitelt adhatott egy olyan h�resztel�snek, mely D�vidot tartotta Abn�r �s Isb�set gyilkos�nak. Az emberek mindig hajlamosabbak a rosszat elhinni, mint a j�t. B�r S�meinek nem jelenthet el�nyt, ha Absolon v�ltja fel D�vidot, m�gis k�r�r�mmel szeml�li D�vid nyomor�s�g�t. D�vid – ha nem is abban v�tkes, amivel S�mei v�dolja – elfogadja, hogy kor�bbi b�neinek a b�ntet�se mostani �llapota. Isten k�ldte r� a szenved�st. Tal�n � mondta S�meinek, hogy gyal�zza. Ez�rt tiltja meg Abisajnak S�mei meg�l�s�t. B�r �gy �rzi, t�bb ez, mint amit meg�rdemelt, Istenre b�zza, mikor el�geli meg. Most sem szerez mag�nak el�gt�telt. Aj�fim ismeretlen fekv�s� hely. D�vid otthontalan bujdos�k�nt teljesen Istenre van utalva. Nem l�zad. Elfogadja az �t�letet, mint b�neinek meg�g�rt igazs�gos b�ntet�s�t. Ez�rt vezet D�vid �tja az �t�leten �t a megszabadul�s fel� s b�ntet�se nem v�lik elvettet�ss� (5–14).

2 S�m. 16,15–23. Absolon bevonul Jeruzs�lembe.

Absolon akad�lytalanul vonulhatott be Jeruzs�lembe. Mellette van az elp�rtolt Izr�el. Ahit�fel elfoglalta a tan�csosi posztot. Nem volt h�t felesleges D�vid el�rel�t� int�zked�se. Husaj nem k�veti pontosan D�vid utas�t�s�t, az adott helyzetekben igyekszik megtal�lni a legmegfelel�bb utat Absolon bizalma elnyer�s�hez. Val�ban Istent�l nyert b�lcsess�ggel v�laszol Absolon g�nyol�d�s�ra. Nem �cs�rolja D�vidot. Ezzel ellenkez� eredm�nyt �rhetett volna el. Ink�bb megokolja: mi�rt van Absolon oldal�n. Absolon a v�lasztott kir�ly. Annak szolg�l, akit az �r �s a hadin�p v�lasztott. K�l�nben sem idegen az, akit szolg�l, hanem bar�tj�nak a fia. Absolon nem veszi �szre az �t�letet Husaj szavaiban. Az � kir�lys�g�nak semmi k�ze sincs Isten v�laszt�s�hoz. Csak a n�p, a megt�vesztett n�p tette �t kir�lly�. A n�p akarata pedig nem Isten akarata. Atyja tr�nfoszt�s�val viszont a fi�i tisztess�gr�l feledkezett meg. Kir�lys�g�b�l teh�t mindk�t fontos t�nyez� hi�nyzik: Isten kenete �ppen �gy, mint a D�viddal val� jogfolytonoss�g (15–19). Husajnak siker�lt megnyerni Absolon bizalm�t. E biztat� jel ut�n �jabb rossz k�vetkezik. Ahit�fel biztat�s�ra Absolon bemegy apja otthon hagyott feles�geihez. Keleti szok�s szerint ez a hatalom�tv�tel megpecs�tel�s�t jelentette. A tet�n fel�ll�tott s�tor az eg�sz n�p tudt�ra adta: Absolon az �j kir�ly. D�vid �s Absolon k�z�tt minden sz�l elszakadt. H�veinek nem kell f�lni a kib�k�l�s lehet�s�g�t�l. Absolon b�n�t s�lyosb�tja, hogy nem egyszer�en az „el�d” asszonyainak az elv�tel�r�l van sz�, hanem az �l� apa feles�geir�l. Ruben (Gen 35:22) elvesztette els�sz�l�tts�gi jog�t �s �tkot vont mag�ra (Gen 49:3–4), mert bement atyja �gyas�hoz. Hasonl�an kell �rt�kelni Absolon tett�t is. Ami pillanatnyilag �gyes sakkh�z�snak �s p�rth�vei er�s�t�s�nek l�tszik, v�g�l egy l�p�ssel k�zelebb viszi a gy�szos buk�shoz. Aki t�lteszi mag�t Isten t�rv�nyein, annak el�bb-ut�bb el kell pusztulni. Absolon tett�t nem enyh�ti az, hogy Isten ez�ltal beteljes�tette a D�vidnak kil�t�sba helyezett �t�letet (12:11). Az �r� megeml�ti Ahit�fel nagy tekint�ly�t. Tan�cs�val m�gis �jabb b�n elk�vet�s�re biztatta Absolont. B�lcsess�g�t nem Isten igazs�ga, hanem az emberi bossz� szolg�lat�ba �ll�totta. Elszakadt Isten t�rv�ny�t�l. Az Istent�l elszakadt b�lcsess�g pedig istentelen �s embertelen tettekbe sodor (20–23).

2 S�m. XVII. R�SZ - 2 S�m. 17,1–23. Husaj meghi�s�tja Ahit�fel tan�cs�t.

Ahit�fel m�sodik tan�csa veszedelmesebb az els�n�l. Igazi sz�nd�ka �s Absolon �rdeke fedi egym�st: D�vidot kell elpuszt�tani. Nem szabad id�t adni D�vidnak sorai rendez�s�re. Gyorsan rajta kell �tni f�radt sereg�n. Ha D�vid k�zreker�lt, semmi sem vesz�lyezteti Absolon kir�lys�g�t. A tan�cs elfogad�sa v�gzetes lehetett volna D�vidra n�zve. Tetszik is mindenkinek, de Absolon hallani akarja Husaj v�lem�ny�t is (1–4). Husaj c�lja az id�nyer�s. Ism�t b�lcsen j�r el. Nagyon udvariasan utas�tja vissza Ahit�fel tan�cs�t: „Ez egyszer nem j�.” Elevenen ecseteli D�vid �s katon�i b�tors�g�t. �gy tudnak k�zdeni, mint a k�lykeit�l megfosztott medve. Felh�vja a figyelmet D�vid �vatoss�g�ra: Nem t�lti az �jszak�t a hadin�ppel, s egy ilyen rajta�t�sn�l �ppen � cs�szna ki Absolon kez�b�l. K�l�n�sen D�vid vit�zs�g�t hangs�lyozza. N�h�ny harcos eles�se is p�nikot okozhat az �j kir�ly sereg�ben. Gondos el�k�sz�t�st javasol, ami l�tv�nyos gy�zelemhez juttatja Absolont. Husaj szavai nyom�n Absolonban fel�lkerekedik �vatos, megfontolt term�szete. Nem akar semmit elsietni. Husaj tan�csa mellett d�nt. A 14 v. m�r megmutatja, nem k�ts�ges, ki lesz a gy�ztes. Isten meghallgatta D�vid im�j�t. Meghi�s�totta Ahit�fel tan�cs�t (5–14). Husaj a megbesz�l�snek megfelel�en gondoskodik a h�r tov�bb�t�s�r�l. Ahit�fel tan�cs�t is meg�zeni, nehogy meglepet�s �rje D�vidot abban az esetben, ha Absolon m�gis megv�ltoztatn� elhat�roz�s�t. A k�t papfi�: Jeh�n�t�n �s Ahimaac volt az �sszek�t� D�vid �s a jeruzs�lemi papok k�z�tt. Nem tart�zkodtak a v�rosban, nehogy gyan�t keltsenek. Ha �rul�suk kider�lne, a papi kenet sem menten� meg ap�ikat a hal�lt�l (1S�m 22:6; 1Kir 2:26). Egy le�ny hordta a h�reket a papok �s a papfi�k k�z�tt. H�s�ges szolg�lat�n sok m�lott. A Rogel-forr�s, a mai Bir Ejjub (J�b- vagy J��b-forr�s), a Kidron- �s a Hinnom-v�lgy tal�lkoz�s�nak a k�zel�ben. A nagy el�vigy�zatoss�g ellen�re is majdnem felfedezt�k �ket. Egy bahurimi ismer�s rejtette el a fi�kat. A k�t bizony�ra �res ciszterna volt. B�r sokan elfordultak D�vidt�l, m�gis voltak, akik �let�k kock�ztat�s�val is h�ek maradtak. Ahit�fel �ngyilkoss�ga abb�l a felismer�sb�l fakadt, hogy Absolon �gye elveszett. Hal�la Absolon s�t�t v�g�nek is el�re veti �rny�k�t (15–23).

2 S�m. 17,24–29. D�vid Mahanajimban.

Husaj terve siker�lt. D�vid id�t nyert csapatai rendez�s�re. Mire Absolon a Jord�nhoz �rt, � m�r Mahanajimban volt. Absolon a rokon�t, Am�sz�t b�zta meg az izr�eli sereg vezet�s�vel. Am�sza apj�nak a neve „Jitra, az izr�eli”. Az 1Kr�n 2:17-ben „izm�eli” szerepel. Az ut�bbi lehet a helyes, mert a sz�rmaz�st csak nem izr�eliek eset�ben jel�lt�k. Anyja neve Abigail, „Ceruj�nak, J��b anyj�nak n�testv�re”. Az 1Kr�n 2:16 szerint Ceruja �s Abigail Isai le�nyai voltak, teh�t D�vid testv�rei. K�rd�s, mi�rt �ll sz�veg�nkben �gy: „Abigail, a N�h�s le�nya?” Tal�n arr�l lehet sz�, hogy csak f�ltestv�rei voltak D�vidnak. Anyjuk els� h�zass�g�b�l sz�lettek s N�h�s, az els� f�rj neve. A csat�ban Absolon szem�lyesen is r�szt vesz. Az izr�eliek Gile�d f�ldj�n �tnek t�bort, Kelet-jord�ni�ban (24–26). A 24 v.-ben az �r� megszak�totta D�vid helyzet�nek az ismertet�s�t az izr�eli sereg vez�r�r�l sz�l� tud�s�t�ssal. Most �jra visszat�r D�vidhoz. Megtudjuk e versekb�l, hogy D�vidnak kelet-jord�niai bar�tai is voltak. S�bi, a N�h�s fia, a 11:1kk.-ben tisztess�gre tan�tott H�nun testv�re. D�vid helytart�jak�nt m�k�dhetett Rabb�ban. M�kirral m�r tal�lkoztunk. D�vid akkor nyerte meg, amikor M�fib�setet udvar�ba fogadta. Barzillaj Gile�db�l val�. D�vidhoz mindv�gig h�s�ges, gazdag id�s ember (v�. 19:32). Ezek az emberek megjelen�s�kkel erk�lcsi b�tor�t�s mellett anyagi seg�ts�get vittek D�vidnak. Aj�nd�kuk a gondoskod� szeretet bizonys�ga. Csupa praktikus, haszn�lati dolgok, amikre D�vidnak nagy sz�ks�ge van. Seg�ts�g�k Isten gondoskod�s�nak a jele. D�vidnak nem kell rekvir�l�ssal gy�l�letess� tenni mag�t a kelet-jord�niaiak el�tt. Megkapja aj�nd�kk�nt, amire sz�ks�ge van (27–29).

2 S�m. XVIII. R�SZ - 2 S�m. 18,1–8. A l�zad�s lever�se.

D�vid tapasztalt hadvez�r. Tudja, a sereg �t�k�pess�ge nagym�rt�kben f�gg a j� szervez�st�l. H�rom r�szre osztja harcosait. A vez�rek: J��b, Abisaj �s Ittaj. Ben�j�r�l nem hallunk. Nem val�sz�n�, hogy ne lett volna D�vid mellett. Ittaj miatt mell�zhette D�vid. D�vid szem�lyesen r�szt akar venni az �tk�zetben. Nagyon fontos volt most csat�t nyernie. Ezenk�v�l fia volt az ellens�g vez�re, tal�n �gy akart vigy�zni �let�re. K�s�rete lebesz�li. Agg�dnak �rte. Neki nem az a feladata, hogy b�tors�g�val adjon p�ld�t a seregnek. Megvolt ennek is az ideje. Serege akkor k�zd b�tran, ha tudja: Kir�lya, aki�rt harcol, biztons�gban van. A seg�ts�g eml�t�se arra utal, hogy D�viddal tartal�k csapat volt (1–3). D�vid enged a n�p k�v�ns�g�nak. A h�rom f�vez�rnek az eg�sz hadin�p el�tt sz�v�re helyezi a fia k�m�l�s�t. E parancs mutatja, hogy D�vid gy�zelemre sz�m�tott. De h�ven t�kr�zi Absolon ir�nti szeretet�t is. Sz�ve m�g most is nyitva van el�tte. K�sz megbocs�tani. A Szerz� ezekben a fejezetekben mesteri rajz�t adja D�vid �s Absolon egym�ssal oly ellent�tes jellem�nek (4–5). Az �tk�zet sz�nhelye Efraim erdeje. Nem a nyugat-palesztinai Efraim hegys�g erd�s�g�r�l van sz�. Az �r� a Kelet-Jord�ni�ban lev� Gile�d cserj�s-boz�tos erd�s�g�re gondol. Nev�t onnan kaphatta, hogy Jefte idej�ben ott szenvedtek veres�get az efraimiak (J�zs 17:15.18; B�r 12:4kk.). Budde le�r�sa szerint a palesztinai erd� egy�ltal�n nem hasonl�t a mi erdeinkhez. „…k�mez�, egyfajta sziklatenger. Term�szetesen f�k is n�nek a sziklat�mb�k k�z�tt. Ha ilyen k�mez� perem�n megy v�gbe egy csata, akkor a gyors menek�l�s k�l�n�sen gyilkos dolog lehet.” (Budde, 283.) �gy �rthet� a megjegyz�s: „T�bbet em�sztett meg az erd�, mint a fegyver” (6–8).

2 S�m. 18,9–32. Absolon hal�la.

Efraim erdeje nem csak az izr�eli sereget puszt�totta el, hanem Absolont is. Menek�l�s k�zben feje beakadt egy nagyobb fa �gai k�z�. Tal�n eszm�let�t is elvesztette, s �gy maradt f�ggve �g �s f�ld k�z�tt, mivel �szv�re kiszaladt al�la. J��b egyik katon�ja vette �szre. D�vid parancs�hoz h�ven nem ny�lt hozz�, hanem �rtes�tette J��bot. J��b szavaib�l kit�nik, nem vette komolyan D�vid parancs�t. Akkor nem ellenkezett ugyan, de nyilv�n elhat�rozta, nem k�m�li Absolont. A Szerz� igen j�l jellemzi az egyszer� k�zkatona logik�j�t. Semmi sz�n alatt nem szegi meg a kir�ly parancs�t. El�bb vagy ut�bb �gyis kider�l az igazs�g. Akkor pedig – tudja – J��b nem v�den� meg a kir�ly haragj�t�l. Sz�veg�nk szerint J��b szem�lyesen �lte meg Absolont, leg�nyei pedig �lete utols� szikr�it is kioltott�k. Ez egy�ttal azt is kifejezi, hogy Absolon meg�l�se k�z�s tett�k volt. J��b elj�r�sa – b�r D�vid egyenes parancsa ellen�re �lte meg Absolont – �rthet� �s jogos. Nem f�lt�kenys�g vagy egy�ni �rdek vezette, hanem D�vid s a birodalom �rdeke. Absolon gesuri tart�zkod�sa idej�n J��b a b�k�l�sen munk�lkodott. A teljes bocs�natot is � szerezte meg. Most viszont l�tta, mire k�pes Absolon a hatalom�rt. �jabb bocs�nat �jabb l�zad�st sz�lne. J��b j�l ismerte D�vidot. Tudta, nem lenne ereje lesz�molni fi�val. Ez�rt v�gzett � vele. Isten �gy k�m�lte meg D�vidot att�l, hogy fi�val szemben kelljen igazs�g�t keresnie. Absolon hal�l�val v�get is �rt a harc. J��b megf�vatta a k�rt�t. Absolon holttest�vel �gy b�ntak, mint a kiv�gzett gonosztev�k�vel, mint �k�nnal, s Ai felakasztott kir�ly�val (J�zs 7:26; 8:29). A Szerz� megeml�kezik itt egy Absolon �ltal fel�ll�tott eml�koszlopr�l. Az oszlop fel�ll�t�s�t Absolon �gy okolta meg: „Nincsen n�kem fiam.” A 14:27 szerint Absolonnak h�rom fia volt. Az eml�tett oszlopot teh�t vagy m�g fiai sz�let�se el�tt �ll�thatta, vagy – ami m�g val�sz�n�bbnek l�tszik – meghaltak a fi�k, s hal�luk alkalm�val tette ezt a fiatal ember sz�j�b�l meglehet�sen szokatlanul hangz� kijelent�st �s �ll�ttatta fel saj�t eml�koszlop�t. A „kir�ly-v�lgy” a Gen 14:17 szerint ismert hely lehetett valahol Jeruzs�lem k�zel�ben. Josephus szerint (Ant VII. 10,3) Absolon eml�koszlopa a Kir�ly-v�lgyben volt, Jeruzs�lemt�l k�t st�diumra. Az �n. Absolon-eml�koszlop a Jozaf�t-v�lgyben k�s�bbi korb�l sz�rmazik (9–18). J��bnak �rtes�teni kellett a kir�lyt a t�rt�ntekr�l. Ahimaac, C�d�k fia jelentkezett h�rviv�nek. A feladatra nem a jutalom rem�ny�ben v�llalkozik, hanem a gy�zelem h�r�vel � szeretn� a kir�ly sz�v�t meg�rvendeztetni, aki kor�bban annyi rossz h�rt vitt neki. J��b nem akarja engedni. Tudja, a mai gy�zelem nemcsak �r�m�t, hanem b�natot is jelent D�vidnak. F�lti Ahimaacot a csal�d�st�l, s esetleg att�l is, hogy D�vid haragra gerjedhet a h�r hallat�n (v�. 4:10). Egy kusit k�ld a h�rrel. (Nem szem�lyn�v, hanem a nemzetis�g�t jel�li: eti�piai n�ger.) Ahimaac kitart� k�rlel�s�re J��b v�g�l engedett. �gy ketten is elmentek. A kikkar a Jord�n v�lgye. Ki�p�tett �t, itt k�nnyebb volt futni, mint a kusi �tvonal�n, aki val�sz�n�leg a r�videbb, de a rosszabb utat v�lasztotta. Ez�rt �rt hamarabb Ahimaac D�vidhoz (19–23). D�vid Mahan�jimban v�rta az �tk�zetb�l j�v� h�rt. Az �kori Keleten az er�sebb v�raknak kett�s kaputornya volt, a tornyokat folyos�szer� szabad hely k�t�tte �ssze (P�kozdy L. M. �j ford. L�bjegyzet a 18:24-hez). Itt tart�zkodott D�vid. Egy ember j� h�rt hozhat, mert veres�g eset�n t�megesen fut a menek�l� sereg. Ahimaac k�sz�nt�se „b�kess�g” nem csup�n �dv�zlet, hanem a j� h�r �sszefoglal�sa is. D�vid nem el�gszik meg ennyivel. Absolon ut�n �rdekl�dik. Nem vil�gos, hogy Ahimaac val�ban nem tudott-e Absolonr�l, vagy csak kit�r a felelet el�l. A kusi k�zli Absolon hal�l�t (24–32). 2 S�m. XIX. R�SZ 2 S�m. 19,1–9. D�vid siratja Absolont.

A Szerz� megrend�t�en besz�li el D�vid b�nat�t. Nem t�r�dik a gy�zelemmel, pedig ez nyomor�s�g�nak a v�g�t jelenti. Absolon gonoszs�g�ra sem gondol, a sok keser�s�gre, amit neki okozott. A megt�vedt s elvesztett gyermek�t siratja. �let�t is k�sz lett volna odaadni Absolon �let��rt – aki viszont sz�vf�jdalom n�lk�l k�sz lett volna kioltani apja �let�t. Az �r� meg�rti D�vid b�nat�t, de nem helyesli. Ez lehetett a kort�rsak v�lem�nye is. J��b kem�ny szavakkal pr�b�lja felr�zni a kir�lyt. Szemreh�ny�ssal illeti, ami�rt ennyire nem tud uralkodni mag�n. Magatart�s�t katon�i joggal �gy �rt�kelhetik, hogy t�bbet jelent neki a h�tlen gyermek, mint szolg�i h�s�ge, akik �let�ket kock�ztatt�k �rte. J��bnak igaza van. Esk�je nem fenyeget�s. Amit mond, val�ban bek�vetkezhet, ha D�vid nem t�r jobb bel�t�sra. Egy�ni gy�sza �s f�jdalma felett �rr� kell lenni az orsz�g j�v�je, b�kess�ge �rdek�ben. D�vid hallgat J��b szav�ra (a m�rt�ktelen gy�szt kor�bban maga is Isten elleni engedetlens�gnek tekintette, v�. 12:23). Hozz�j�rul a d�szszemle megtart�s�hoz, s ezzel tiszt�zta mag�t a h�l�tlans�g v�dja al�l.
A nagy megpr�b�ltat�s ideje ezzel v�get �rt. Isten �jra elhozta D�vid �let�ben a felemelked�st. Amint l�thattuk, Absolon sem �rtatlanul halt meg, noha l�zad�sa �s hal�la beletartozik az Uri�s�rt D�vidra m�rt b�ntet�sek sor�ba. M�gis azt kell mondanunk, hogy D�vidot Isten nem puszt�n abban a t�nyben b�nteti, hogy fiai meghalnak. Ezek a fi�k saj�t gonoszs�guk miatt pusztulnak el. Az igazi b�ntet�s az, hogy a kegyes �s istenf�l� D�vidnak ilyen romlott fiai vannak.

2 S�m. 19,10–44. D�vid visszat�r Jeruzs�lembe.

Szakaszunkban a hazat�r� D�vid �tj�r�l olvasunk. A Szerz� mesterien szeml�lteti a megv�ltozott helyzetet e tal�lkoz�sok elbesz�l�s�vel. Ugyanazok a szem�lyek ezek, akikkel menek�l�se alkalm�val is tal�lkozott. A 10–15., valamint a 42–44. a 20. fejezetet vezeti be, elmondva az Izr�el �s J�da k�z�tt kialakult �jabb ellent�t ok�t. Izr�el csak a vesztett csata ut�n m�rlegeli, mi is t�rt�nt. Az ellen a D�vid ellen l�zadt fel, aki megmentette �ket a filiszteusok kez�b�l. Hittek Absolon r�galmainak, k�szp�nznek vett�k �g�reteit. A teend�ket illet�en nincsenek egy v�lem�nyen. D�nt�s�ket D�vid kor�bbi �rdemei �s Absolon hal�la egyar�nt befoly�solja. Az �r� azok v�lem�ny�t k�zli, akik D�vid visszahoz�s�t s�rgetik. Nem egy D�vidhoz mindv�gig h�s�ges izr�eli csoport nyilatkozata ez, hanem olyanok�, akik maguk is hozz�j�rultak Absolon felken�s�hez. A kialakult helyzetben D�vid visszahoz�s�t tartj�k c�lravezet�nek. Meghalt az �j kir�ly – �ljen a r�gi. D�vid bizony�ra �rtes�lt Izr�el sz�nd�k�r�l. Tal�n nem volt eg�szen biztos a vita v�gs� kiemenetel�t illet�en, b�nthatta is, hogy egy�ltal�n ennyit vit�znak a dolgon, s�rgetni is szerette volna az esem�nyek menet�t. Ez�rt folyamodik a 12–15-ben le�rt elj�r�shoz, ami ugyan �gyesnek l�tszik, m�gis �j ellent�tek okoz�ja lett. D�vid k�l�n s�lyt helyez Am�sza megnyer�s�re, amit a f�vez�rs�g oda�g�r�s�vel el is �r. Ebb�l nyilv�nval�an kit�nik J��b kegyvesztetts�ge. J��b t�retlen h�s�ggel �llt D�vid mellett. Ez elvitathatatlan �rdeme. D�vid m�gis meg akar szabadulni t�le, mert terhesnek �rezte t�bbsz�r is megmutatkoz� �nk�nyes elj�r�s�t. Absolon meg�l�se miatt k�l�n�sen is ellenszenves lett el�tte. A v�rt hat�s nem maradt el. J�da nemcsak hat�rozatot hozott D�vid hazahozatal�ra, hanem azonnal cselekedett is (10–15). A D�vid el� vonul� j�daiakhoz csatlakozik a 16. fejezetb�l ismert Ciba �s S�mei is. Az ut�bbi ezer benj�minival. Ciba nem lett ugyan D�vid ellens�ge Absolon l�zad�sa idej�n, m�gis sz�ks�g�t �rzi h�dolata megmutat�s�nak. Nyilv�n sejti, hamarosan kider�l a M�fib�set ellen elk�vetett �rul�sa, s ez�rt igyekszik el�re biztos�tani D�vid j�indulat�t. S�meinek nagy oka van a kir�ly kegyeit keresni. Magatart�s�ban rokonszenves von�s az �szintes�g. Nem tagadja, m�g csak magyar�zni sem akarja azt, ami t�rt�nt. D�vid el�tt arra hivatkozik, hogy � j�tt el�sz�r az ellens�g oldal�r�l �dv�z�lni a visszat�r� kir�lyt. D�vid j�indulat�ra �s politikai b�lcsess�g�re sz�m�t. Abisaj – meg sem v�rva D�vid v�lasz�t – S�meit hal�lra m�lt�nak tartja. D�vid elutas�tja Abisajt, szatan-nak, kis�rt�nek nevezi. Ezzel igen tal�l�an jellemzi Ceruja fiainak igyekezet�t, akik �jra meg �jra arra akarj�k r�b�rni, hogy el�gt�telt szerezzen mag�nak (1S�m 26:8; 2S�m 3:24; 16:9). D�vid kegyelmet gyakorol, s ezzel Isten ir�nti h�l�j�t fejezi ki, aki megszabad�totta (Mt 18:23–35). Itt mutatkozik meg az is, hogy val�ban Istenre tudja-e b�zni az ellene elk�vetett b�n�k sz�monk�r�s�t. S�mei a keze k�z�tt van, ha nem �ll rajta bossz�t, ez val�ban nagylelk�s�g�t bizony�tja. V�g�l nem l�nyegtelen szempont az sem, amit S�mei m�rlegelt. Nem lett volna b�lcs dolog D�vidt�l S�meit meg�letni, mert ezzel elriasztotta volna azokat, akiknek hozz� hasonl�an volt okuk a f�lelemre. A S�meinek adott kegyelem viszont �ket is felb�tor�tja a csatlakoz�sra (16–24).

M�fib�set is megjelenik D�vid el�tt. „Saul fia” ism�t k�zvetett �rtelemben szerepel: Saul unok�ja. Gondozatlan k�lseje D�vid ir�nti h�s�g�t bizony�tja. Most der�l ki, hogy a D�vidnak aj�nd�kba vitt szamarak voltak�ppen M�fib�setnek voltak felnyergelve. Nagyon al�zatos. B�nas�g�ra hivatkozik, ami miatt ki volt szolg�ltatva a h�tlen szolg�nak. Tudat�ban van, mivel tartozik D�vidnak. Mint Saul lesz�rmazottja csak hal�lt �rdemelne (1. �s 9. fejezet magyar�zat�t). D�vid m�gis j�s�gos volt hozz�. D�vidra b�zza a d�nt�st: hisz-e neki vagy nem. A kir�ly bajban van. M�fib�set �rtatlans�ga vil�gos, viszont Cib�nak is vannak �rdemei. Ez�rt osztotta meg Saul birtok�t k�z�tt�k. M�fib�set belenyugszik a d�nt�sbe. V�lasza a D�vid ir�nti szeretet�t t�kr�zi (25–31). Barzillaj is elj�n. Kider�l, hogy a 17:27 nemcsak egy esetre vonatkozik, az els� seg�ts�get tart�s vend�gl�t�s k�vette. Barzillaj �d�t� jelens�g D�vid �tj�n. Mikor bajban volt, vagyon�val szolg�lt neki. Hitt az igazs�gban, D�vid �gye gy�zelm�ben. Amit tett, �nzetlen�l tette. A visszafel� vezet� �ton sokan mennek D�vid el�. Vannak, akik mosakodni mennek, vannak, akik markukat tartani mennek. Barzillaj egy�tt �r�lni megy. D�vid megh�v�s�t szer�nyen elutas�tja. Szavaib�l nem az �reg kor lemond�sa, hanem az �reg kor b�lcsess�ge sz�l. Csendesen – megismerve �s betelve az �lettel – k�sz�l hazafel� (32–40). Izr�el addig vitatkozott, am�g elk�sett. Mire meg�rkezett, addigra J�da �thozta a kir�lyt a Jord�non. Az izr�elieket nagyon �rz�kenyen �rintette az eset. A kir�ly �nnep�lyes visszahozatal�ba k�ts�gtelen�l hiba cs�szott be. Nem lett volna szabad semmilyen c�men okot adni a k�t orsz�gr�sz k�z�tti visz�lyra. Tulajdonk�ppen a kor�bban J�d�hoz k�ld�tt �zenet akad�lyozza meg D�vidot abban, hogy belesz�ljon az izr�eli �s j�dai k�ld�ttek egyre hevesebb� v�l� vit�j�ba. Ez�rt m�rgesedhetett el az annyira, hogy v�g�l ellens�gk�nt v�ltak el. A Szerz� a vita le�r�s�val h�ven �br�zolja a p�rtos n�p magatart�s�t is. Nem az a fontos, hogy eljutottak a helyes d�nt�sre: Itt van D�vid, s rendez�dhetnek a bajok. Vita t�rgy�t k�pezheti k�z�tt�k az is, kinek van joga a j� d�nt�s v�grehajt�s�hoz. Sok j� �gy szenvedhet haj�t�r�st ilyen indulatok miatt (41–44).