A 26. fejezet tartalma t�bb vonatkoz�sban hasonl�t a 23:19–24:23-ban elmondottakhoz: Saul a zifiek h�rad�s�ra indul D�vid �ld�z�s�re, h�romezer emberrel; D�vid a Hakil� halmon van, megk�m�li Saul �let�t. Ez�rt t�bben (pl. Budde, Hertzberg) ugyanazon esem�ny k�t v�ltozatban val� elbesz�l�s�nek tartj�k. Az egyez�sek mellett azonban olyan l�nyeges k�l�nbs�gek vannak, amik ezt a feltev�st, a k�l�nb�z� forr�sok elm�let�vel egy�tt, kiz�rj�k. Ez az esem�ny �jszaka t�rt�nik, Saul nem v�letlen�l ker�l D�vid kez�be, Sault eg�sz serege k�r�lveszi �s m�gis v�dtelen, a t�rgyi bizony�t�k Saul l�ndzs�ja �s vizeskors�ja, D�vid besz�de n�mely ponton m�s hangnem�: a 27. fejezet m�r el�reveti �rny�k�t. A 26:3b–4 ford�t�sa kiss� neh�zkes. A r’h gy�knek „�rtes�lni” �rtelme is van. A sz�veg teh�t helyesen �gy hangzik: „D�vid a puszt�ban lakott. �rtes�lt, hogy Saul ut�na ment a puszt�ba. D�vid k�meket k�ld�tt ki �s megtudta, hogy Saul N�k�nba �rkezett.” A Szerz� nem az esem�ny t�rt�neti lefoly�s�ra, hanem a helyzetet �rt�kel� h�rom p�rbesz�dre ir�ny�tja a figyelmet (1–4).

D�vid az �jszaka leple alatt Saul t�bor�ba ment. �tletszer� v�llalkoz�snak l�tszik, de Isten akarata �s cselekv�se van m�g�tte. Ez esetben is igaz a p�ldabesz�d: Az ember elm�je gondolja meg az � �tj�t, de Isten igazgatja annak j�r�s�t (5–7).

Az els� p�rbesz�d a t�bor kell�s k�zep�n, Saul mellett folyt le D�vid �s Abisal k�z�tt. Fest� ecsetj�re k�v�nkoz� megd�bbent� k�p: az alv� Saul felett �let�r�l �s hal�l�r�l vitatkoznak. D�vid k�s�r�nek, tan�nak vitte mag�val Abisajt, aki azonban a k�s�rt� szerep�t t�lti be. Hasonl� min�s�gben �ll el�tt�nk a 2S�m 16:9–10-ben is. Abisaj �gy v�lekedik, mint kor�bban D�vid emberei: Isten D�vid kez�be adta Sault. D�vid most is ellen�ll a k�s�rt�snek. A barlangi eset �s a N�b�llal t�rt�nt dolog m�g jobban felv�rtezte. Saul �gye Istenre tartozik. Isten h�vta el, � sz�mol majd le vele. A t�rt�nelmet Isten teremti �s ir�ny�tja. D�vid csak eszk�z. Nem is akar m�s lenni. T�relmesen v�r. Isten igazs�gos �t�let�ben nem k�telkedik, aki term�szetesen hal�llal, vagy m�s m�don is f�lreteheti Sault az �tb�l. D�vid �rezhet�en �gy besz�l, mint akin Jahve Lelke van. A Saul sors�ra vonatkoz� szavaib�l komor pr�f�cia csend�l ki. A 31. fejezet el�reveti �rny�k�t. D�vid a jelenre vonatkoz�an is tudja, mit kell tenni. Az �ngedii barlangban m�g csak �szt�nszer�en cselekedett, itt tudatosan (v�. ApCsel 5:1–10): bizonys�gk�nt mag�val viszi Saul d�rd�j�t �s kors�j�t. A 11 v.-ben D�vid Abisajnak parancsolja meg, hogy vegye mag�hoz a bizonys�gokat, a 12 v. szerint maga D�vid viszi el �ket, a 22 v.-ben pedig csak a d�rd�r�l van sz�. A 11 �s a 12 v. k�z�tti ellent�t a D�vid �s Abisaj p�rbesz�d�b�l magyar�zhat�. Abisajt megdermesztette D�vid magatart�sa. Lesz�rni k�sz Sault, �m d�rd�j�t �s kors�j�t k�slekedik mag�hoz venni. Hossz� vit�ra nincs id�, ez�rt D�vid viszi el a jeleket. A kors� a 16 v.-ben is szerepel. Jelent�s�ge a d�rda mellett elt�rp�l, ami egy�ttal kir�lyi jogarnak is sz�m�tott. Visszaad�sa hitvall�s. A kors� sorsa k�z�mb�s. D�vid eml�keztet��l mag�n�l is tarthatta. Az alv� Saul feletti vit�ban teh�t az �let er�i gy�ztek a hal�l er�i felett. M�sk�nt is t�rt�nhetett volna. D�vid meg�llta a pr�b�t. A 12 v. szerint Isten szerezte ezt a helyzetet. � adta Sault ism�t D�vid kez�be. Nem az �jszaka s�t�tje v�dte D�vidot �s Abisajt (ink�bb teljes holdvil�gra lehet gondolni), hanem az a m�ly �lom, amit Isten bocs�tott a t�borra (Gen 2:21; 15:12; �zs 29:10; J�b 4:13; 33:15 stb.) (8–12).

A m�sodik p�rbesz�d c�lja a harmadik el�k�sz�t�se. D�vid biztons�gos t�volb�l felkiab�lta Abn�rt. Abn�rnak nincs igaza, amikor tiszteletlens�ggel v�dolja D�vidot, hiszen nem Saulnak kiab�lt, hanem neki. D�vid leg�rz�kenyebb pontj�n veszi c�lba Abn�rt: A legvit�zebb harcos – �s nem tudott vigy�zni ur�ra. Az az �r, aki elalszik, hal�lt �rdemel. Az emberi �vatoss�g, vigy�z�s semmit sem �r ott, ahol Isten nem �rk�dik (13–16).

D�vid el�rte c�lj�t. Saul fel�bredt, s k�zvetlen�l hozz� int�zheti szavait. J� lelkiismerettel tesz vall�st �rtatlans�g�r�l. �rezhet�, mennyire h�borog lelke a sok m�ltatlan �ld�z�s miatt. A k�rd�st mindenk�ppen meg lehetne oldani. D�vid azt a lehet�s�get sem z�rja ki, hogy � ingerelte fel Istent valamilyen b�nnel, aki ez�rt �ld�zteti �t Saullal. Ebben az esetben Istent kell �ldozattal kiengesztelni. E gondolat felvet�se nyom�n kit�nik, mennyire nem err�l van sz�. D�vid udvariasan nem besz�l Saul felel�ss�g�r�l. A gonosz tan�csad�kat hib�ztatja. Ecseteli keser� sors�t. Att�l akarj�k megfosztani, amihez minden izr�elinek joga van: ki�zik az �g�ret f�ldj�r�l, Jahve �r�ks�g�b�l. Ha m�r meg kell halnia, akkor ink�bb a szent f�ld�n haljon meg, hogy �rtatlanul kiontott v�re ne t�nj�n el Jahve sz�ne el�l (�m 9:3; �zs 1:16), s az igaz B�r� hallja meg ki�lt�s�t �s �lljon bossz�t �rte (Gen 4:10; J�b 16:18). Saul beismeri b�n�t, de erre nem lehet �p�teni. Az ilyen b�nb�nat �s fogadkoz�s semmit sem �r. Ez�rt nem t�r vissza D�vid hozz�. D�rd�j�t (jogar�t) visszak�ldi. Azt csak Isten veheti el Sault�l. � majd megfizet mindenkinek cselekedete szerint. D�vid azt k�ri: Isten legyen olyan k�ny�r�letes �hozz�, mint amilyen � volt Saul ir�nt azon a napon. Ezzel D�vid Isten igazs�ga t�rv�ny�nek vetette al� mag�t (Mt 7:2). A k�vetkez� fejezetek �rny�k�ban az Isten igazs�g�ra val� hivatkoz�s igen komoran hangzik Saulra vonatkoz�an. D�vidot pedig hal�los ellens�ge �ltal er�s�ti meg Isten: �ld�sa megnyugszik rajta, s az elkezdett �ton v�gig vezeti. Saul �s D�vid �tja ezzel v�gleg elv�lt. T�bbet nem tal�lkoztak (17–25).

1 S�m. XXVII. R�SZ - 1 S�m. 27,1–12. D�vid �nk�ntes sz�m�zet�sben.

A 27:1–4 nem a 21:11–16 m�s forr�sb�l sz�rmaz� parallel elbesz�l�se. A k�t t�rt�net k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�gek vannak. D�vid itt nem �gr�lszakadt menek�lt, hanem jelent�s sereg vez�re. Tekint�ly�t a h�zass�gai r�v�n szerzett rokoni kapcsolatok is n�velt�k. Mindk�t f�lnek haszna van a dologb�l: D�vid nyugalmat tal�l, �kis kipr�b�lt vez�rt kap benne, aki m�g�tt b�rmelyik percben mozg�s�that� komoly er� van. D�vid gondolatmenete �rthet�. Nincs m�s megold�s. M�gis felvet�dik a k�rd�s: Helyesen cselekedett-e? V�geredm�nyben Izr�el �si ellens�g�hez ment. Emberileg n�zve az �g�ret beteljes�l�s�t�l a legmesszebb szakadt. Isten oltalma helyett emberi oltalom al� helyezte mag�t. A t�rt�netnek k�ts�gtelen�l van ilyen oldala. D�vid kort�rsai mag�ban a t�nyben nem l�ttak �rul�st. A Szerz� nem ebb�l a szemsz�gb�l n�zi az esem�nyt: Helyes volt-e vagy nem. Isten nem hagyta el D�vidot. Ez a l�nyeges (1–4).

�kis G�tban tartja D�vidot �s embereit. Ebben az udvariass�g mellett n�mi �vatoss�gi rendszab�lyt is l�thatunk. D�vid tehernek �rzi ezt a nagy figyelmess�get. Rendk�v�l udvarias form�ban �s b�lcsen fog hozz� a k�rd�s megold�s�hoz. Nem m�lt� � arra, hogy �lland�an a kir�ly k�rnyezet�ben legyen. Terhelni sem akarja ilyen nagy l�tsz�m� vend�gsereg ell�t�s�val. A leteleped�s ir�nti k�r�s sz�nd�k�t is megpecs�teli: v�gleg �kis szolg�lat�ban akar maradni. A megold�ssal k�lcs�n�sen meg lehetnek el�gedve. �kis nagy tehert�l mentes�l, D�vid pedig szabad mozg�shoz jut. �kis azonnal teljes�tette D�vid k�r�s�t. Ez is bizalm�nak a jele. A 6 v. megjegyz�se szerint – ami val�sz�n�leg k�s�bbi korb�l sz�rmaz� magyar�z� betold�s – nem csup�n leteleped�si enged�lyr�l van sz�. �kis D�vidnak aj�nd�kozta Cikl�got, ami �gy lett a j�dai kir�lyok �r�k�s korona-javadalma. Cikl�g (mai neve: Tell el-chuwelfe) kb. 20 km-re fek�dt Be�rseb�t�l �k-re, J�da legd�libb r�sz�n. �gy helyzet�n�l fogva is alkalmas volt D�vidnak. A 7 v. pontosan meghat�rozza azt az id�t, amit D�vid a filiszteusokn�l t�lt�tt (5–7).

�gy t�nik, mintha D�vid porty�z�sai �tletszer�en kezd�dtek volna el. D�vid a d�li t�rzseket akarta megnyerni. T�mad�sait az �slak�k ellen vezette, akik k�z�l az am�lekiek J�da legvesz�lyesebb ellens�gei voltak. D�vid teh�t roppant vesz�lyes j�t�kba kezdett. Meg kellett �riznie �kis bizalm�t, ugyanakkor honfit�rsainak is be kellett bizony�tania, hogy nem lett h�tlen Izr�elhez. D�vid kiv�l� politikusnak bizonyul. De t�bbr�l van sz�. Isten van vele. Ez�rt nem vesz �szre �kis semmit. A Szerz� D�vid brut�lisnak nevezhet� elj�r�s�t is m�sk�nt �t�li meg. D�vid Isten parancs�t hajtja v�gre (Deut 7:2). Jahve h�bor�it harcolja idegen f�ld�n is (8–12).

1 S�m. XXVIII. R�SZ - 1 S�m. 28,1–2a. D�vidnak hadba kell vonulni.

K�zben Jahve is haladt el�re a t�rt�nelemben �s a D�vidnak adott �g�rete beteljes�t�s�ben. A filiszteusok mozg�s�tottak Izr�el ellen. El�rkezett a nagy lesz�mol�s ideje. D�vid is neh�z helyzetbe ker�lt. �kis oldal�n hadba kell vonulnia n�pe ellen. Most v�lik nyilv�nval�v� D�vid emberi megold�s�nak a cs�dje. Ez a helyzet sokkal s�lyosabb vesz�lyeket rejtett mag�ban, mint Saul �ld�z�se. D�vid udvarias, de k�t�rtelm� v�laszt ad �kisnak, aki most sem vesz �szre semmit. Kit�ntet� bizalommal – ami D�vidnak �ppen nem k�v�natos – test�rs�ge parancsnok�v� teszi. Az archisz�matophilax, amivel a LXX a s�m�r ler�’si-t ford�tja, a ptolem�us-udvarban a test�rs�g parancsnok�nak a c�me volt. D�vid szakad�k sz�l�re ker�lt. Bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�r az is, ha r�szt vesz az Izr�el elleni harcban, de az is, ha kivonja mag�t. S ha D�vid k�t�rtelm� v�lasz�b�l az l�tszik is, hogy a maga r�sz�r�l az elvi d�nt�st meghozta, m�gis nyitva marad a szorongat� k�rd�s: Hogyan tal�l D�vid, hogyan tal�l Isten ebb�l a helyzetb�l kiutat?!

1 S�m. 28,2b–25. Isten megcselekszi, amit megmondott.

A 2b–25 k�z�ppontj�ban S�muel szellem�nek a megk�rdez�se �s a kapott felelet �ll. A 3–6 az el�zm�nyeket ismerteti. Az �l� S�muelt nem lehet megk�rdezni, mert m�r meghalt. Szellem�nek a megk�rdez�se is neh�zs�gekbe �tk�zik, mert Saul elt�vol�totta (jelentheti a kiv�geztet�st is) az orsz�gb�l a halottid�z�ket �s j�vend�mond�kat. A helyzet rendk�v�l komolyra fordult, a filiszteusok hadereje m�r Sunemig el�renyomult. Sunem a mai Solem, Issak�r ter�let�n, Gilbo�val szemk�zt a jezr�eli s�ks�gon fek�dt. A felvonul�s gyorsas�ga, az ellens�g sz�mbeli f�l�nye megr�m�tette Sault. Jahve elfordult t�le, hi�ba k�rdezte, nem v�laszolt. K�ts�gbees�s�ben olyan eszk�zh�z folyamodik, amit kor�bban maga is a legteljesebb m�rt�kben �ld�z�tt (2b–6).

A halottid�z�s a t�rv�ny tilalma �s Saul szigor� int�zked�sei ellen�re is megtal�lhat� volt Izr�elben. Saul k�zvetlen k�rnyezet�ben is voltak, akik r�gt�n aj�nlani tudt�k a legk�zelebbi lehet�s�get. End�r a Hermon �szaki oldal�n, Sunem �s a T�bor hegye k�z�tt fek�dt. Mai neve Endur. Az asszony provok�ci�t�l tart. F�lti �let�t. Csak Saul esk�v�se ut�n hajland� teljes�teni az ismeretlen f�rfiak k�v�ns�g�t. Szomor� kett�s�gnek vagyunk a tan�i. Neh�z eld�nteni, melyik a nagyobb b�n: a halottid�z�s, vagy az, hogy ezt a b�nt a Jahve nev�re val� esk�v�ssel pal�stolj�k. A halottid�z�s m�dj�r�l nem �rtes�l�nk. A Szerz� semmif�le k�l�nleges elj�r�sr�l nem tesz eml�t�st. Nem tudunk meg k�zelebbit az el�fordul� „szakkifejez�sekb�l” sem, mivel ezek nem annyira a l�nyeget fedik, mint ink�bb a be nem avatottak elk�pzel�seit. Ez�rt messzemen� k�vetkeztet�seket nem vonhatunk le bel�l�k. Az ’�b jelent�se: halotti szellem. Az asszony S�muel szellem�t ’el�h�mnak nevezi. Az ’el�h�m sz� gazdag jelent�startalma lehet�v� teszi a halotti-szellem �rtelmet is. Az asszony ezzel a megjel�l�ssel azt a k�l�nbs�get �rz�keltette, ami a S�muel szelleme �s m�s szellemek megjelen�se k�z�tt szembet�n� volt. Azt, akin kereszt�l a halott szelleme megnyilv�nult bacal- vagy bacalat-’�b-nak nevezt�k. A Szerz� a halottid�z�s t�ny�t nem vonja k�ts�gbe. Az asszony nem csal�, nem is hasbesz�l�. Az asszony S�muel megjelen�sekor felismeri Sault, mivel ekkor m�r a szellemvil�ggal val� �rintkez�s szf�r�j�ban van, ahol a legrejtettebb titkok is leleplez�dnek. Saul a le�r�s alapj�n azonnal hitelesnek ismeri el S�muel szellem�nek a megjelen�s�t – amit a k�vetkez�k minden k�ts�get kiz�r�an igazolnak –, �s teljes h�dolattal k�sz�nti (7–14).

S�muel �s Saul k�z�tt a besz�lget�s az asszonyon kereszt�l t�rt�nt. S�muel k�zvetlen�l hallotta Sault, s az asszony besz�l� szerveinek a felhaszn�l�s�val v�laszolt. Itt is hangs�lyos, hogy val�s�gos besz�dr�l van sz�. S�muel Saul elj�r�s�t h�borgat�snak, nyugalma megzavar�s�nak (2S�m 19:1; �zs 14:9; 57:2) nevezi. Ez a bevezet�s m�r kell�k�ppen hangs�lyozza a dolog t�rv�nytelen volt�t. Saul szer�nyen t�rja fel helyzet�t. Szorult helyzetben van. Isten elt�vozott t�le. Azt szeretn� tudni, mit kell cselekednie. S�muel v�lasz�ban fokozza Saul tragikus helyzet�t, Isten nem csak elhagyta, hanem ellens�g�v� lett. Azt cselekszi, amit kor�bban megmondott. Eml�kezet�be id�zi Isten haragj�nak az ok�t is. Meghirdeti az �t�letet: Holnap fiaival egy�tt meghal, s eg�sz Izr�elt a filiszteusok kez�be adja Isten. Ha S�muel v�lasz�t megvizsg�ljuk, a k�vetkez� eredm�nyre jutunk: Az a besz�d, amit hallunk, igazi pr�f�tai besz�d. Nem j�vend�mond�s, hanem �t�lethirdet�s. Bizonyos fenntart�sokkal ez�rt utal ez a hely az �jsz�vets�gi „lelkek meg�t�l�s�nek” a probl�m�j�ra. S�muel szelleme nem mond m�st, mint amit az �l� pr�f�ta mondott. A t�bblet csup�n annak a meghirdet�se, hogy az �t�let m�snap bek�vetkezik. A halotti szellem, ha „Istent�l van” (mint S�muel), nem mondhat m�st, mint ami megegyezik a pr�f�t�k, az �r�s szavaival. Nem l�pheti �t az Istent�l rendelt hat�rokat. Ez�rt kell Isten n�p�nek Istent�l k�rdez�sk�dni �s nem a halotti lelkekt�l (�zs 8:19). A halotti lelkek Isten �t�let�vel szemben nem adhatnak var�zsszert. Isten megmondta, mit k�v�n (Deut 10:12–13). Saulnak is megmondta m�g az �l� S�muel. Itt is �rv�nyes J�zus szava: „Van M�zes�k �s pr�f�t�ik, hallgass�k azokat… Ha M�zesre �s a pr�f�t�kra nem hallgatnak, az sem gy�zi meg �ket, ha valaki a halottak k�z�l felt�mad” (Lk 16:29–31) (15–19).

S�muel szavai f�lelmes hat�ssal voltak Saulra. Tartalm�t ismerve ezen nem is csod�lkozhatunk. A Szerz� m�ly egy�tt�rtz�ssel viseltetik ir�nta. Ez fejez�dik ki az asszony magatart�s�ban is. Isten gyermekeit Isten jogos �t�letei sem mentik fel a r�szv�t �s az egy�ttszenved�s al�l (20–25). A t�rt�net �rt�kel�s�t illet�en nincs hom�lyos pont. Saul End�rban tiltott �ton j�rt. Ez a tilalom ma is �rv�nyben van (�zs 8:19; 57:9; 65:4; Deut 18:11 stb.). Isten a tilalom fel�ll�t�s�ban az ember jav�t akarja. A b�n�s ember a szellemvil�ggal val� �rintkez�s sor�n f�lelmetes d�moni er�k hatalm�ba ker�lhet. Ha a gyermek megszegi sz�lei tilalm�t �s t�zzel kezd j�tszani, k�nnyen felgy�jthatja a lak�st, s�t nagyobb katasztr�fa is sz�rmazhat. Ez�rt nem szabad �th�gni Isten tilalmait. Ennek a negat�v jelens�gnek egyetlen pozit�v �rt�kel�se lehet csup�n: Az �let, a vil�g t�bb, mint az anyag. Isten nem a halottaknak, hanem az �l�knek Istene. Ez�rt kell fel�lvizsg�lnunk �s alapos tanulm�nyoz�snak al�vetn�nk azt a felfog�sunkat, amit az �sz�vets�g a hal�llal, a hal�l ut�ni �lettel kapcsolatos tan�t�s�r�l alkottunk magunknak. Ha a Szerz� tud�s�t az endori esem�nyr�l, ez csup�n az�rt van, mert nem k�telkedik abban, hogy val�ban S�muel jelent meg, s e t�rt�netben is D�vid elj�vend� kir�lys�g�nak a meger�s�t�s�t l�tta, ami – ha f�jdalmas esem�nyek vaj�d�s�n kereszt�l is – m�r a k�sz�b�n �ll.

1 S�m. XXIX. R�SZ - 1 S�m. 29,1–11. Isten kimenti D�vidot.

S�muel els� k�nyv�nek az utols� fejezetei sorrendj�nek a k�rd�s�t a 29. fejezet is felveti. A 28:4 szerint a filiszteusok m�r Sumemn�l, a csata sz�nhely�nek a k�zel�ben vannak, itt pedig m�g j�val kor�bbi helyzet t�kr�z�dik. A filiszteusok a sereg�sszevon�st az 1S�m 4-b�l balj�s cseng�s� Afekn�l ejtett�k meg. Ugyanakkor Izr�el a Jezr�el-forr�sn�l, a Gilb�a hegyvonulatt�l nem messze t�borozott. Az anyag elrendez�se a Szerz�nek is probl�m�t jelenthetett, s azt a megold�st v�lasztotta, amit a legc�lravezet�bbnek tartott. F� szempontja nyilv�n az lehetett, hogy az 1S�m 31 �s a 2S�m 1 esem�nyei k�z� m�r ne ker�lj�n semmi, hiszen a 1S�m utols� fejezeteinek a f� esem�ny�t m�gis a 31. fejezet adja. A 29–30. fejezet tatalmilag szorosan �sszetartozik. Amennyiben elfogadjuk, hogy a 28. fejezet a 27. fejezet ellenp�rja (az egyik Sault, a m�sik D�vidot mutatja be a m�lyponton), akkor a 29–30. �s a 31. fejezetek szerkeszt�si �sszef�gg�s�t is felt�telezhetj�k, s ezek is ellent�t-p�rban �llnak egym�ssal. D�vidot Isten kiszabad�tja baj�b�l. M�g az egyik oldalon D�vid gy�zelmes harcot v�v az am�lekiekkel – szabad�t�st v�gez –, vagyis Jahve h�bor�it harcolja, a m�sik oldalon Saul tragikusan elbukik. Az anyag jelenlegi elrendez�se legal�bb annyira logikus �s tanuls�gos, mint b�rmilyen m�s elrendez�si k�s�rlet.

D�vid teh�t val�ban harcba vonult �kissal. A filiszteusok Afekben hadiszeml�t tartottak. Ezen �kis serege k�tel�k�ben D�vid is jelen volt. Az el�t� testalkat �s fegyverzet felh�vta a filiszteus vez�rek figyelm�t. Okfejt�s�k �sszer�. Az � szemsz�g�kb�l n�zve �rthet� lenne, ha D�vid a harcban ellen�k fordulna. Kis l�tsz�m� csapat�t nem becs�lik le, hiszen arr�l a D�vidr�l van sz�, akir�l azt �neklik, hogy a Saul ezr�vel szemben t�zezret vert meg (1–5).

�kisnak meg kellett hajolni a t�bbs�g akarata el�tt. Neki szem�lyesen is k�nyes volt ez az �gy, hiszen � k�v�nta D�vidt�l, hogy vegyen r�szt az �tk�zetben. Ez akkor t�nhetett �gy is D�vid szem�ben, hogy �kis nem b�zik benne. Most pedig a vez�rek a leghat�rozottabban elk�ldik. A k�nos parancsot szem�lyes bizalma �s dics�rete ruh�j�ba csomagolja. Mint bar�tj�t inti minden elhamarkodott l�p�st�l. D�vidnak titkolnia kell �r�m�t. Ez�rt adja a s�rtettet. Azt azonban �jra l�thatjuk, hogy �kis val�ban teljes bizalommal �s megbecs�l�ssel van ir�nta. Szem�lyes bizalma azonban nem v�ltoztat a helyzeten. D�vidnak el kell vonulnia (6–10).

A filiszteusok teh�t elindultak a harc sz�nhely�re, D�vid pedig Cikl�gba tartott embereivel. A fejezet csattan�ja a sorok k�z�tt, a felsz�nen fut� esem�nyek m�g�tt van. A filiszteusok gondolatait Isten ir�ny�totta. �gy szabad�totta ki D�vidot a rendk�v�l k�nos helyzetb�l. A filiszteusok gy�zhetnek Saul felett, de csak Isten �t�let�nek az eszk�zei. Az igazi gy�ztes most is Jahve, aki legy�zte a filiszteusokat, miel�tt csat�ba mentek, s b�rmikor legy�zi �ket, ha ellen�k fordul (11).

1 S�m. XXX. R�SZ - 1 S�m. 30,1–31. Isten szabad�t�v� teszi D�vidot.

A fejezet szorosan kapcsol�dik az el�z�kh�z. D�vid embereivel „hazafel�” tart. Az �t hossz�. T�bb mint sz�z km-t kell megtenni�k. Nem is sejtik, hogy �r�m helyett milyen szomor�s�g v�r r�juk. Az am�lekiek j�l id�z�tett�k a rabl�hadj�ratot. Azt az id�pontot v�lasztott�k, amikor – �rtes�l�seik szerint – a filiszteus hader� elindult Afekb�l. �gy t�nik, csak Cikl�got �gett�k fel. Ez �rthet�. D�vid bet�r�sei nyilv�n kitud�dtak. �gy �lltak bossz�t az elszenvedett csap�sok�rt. Az embereket megk�m�lt�k. F�leg zs�km�nyt akartak szerezni. Az am�lekiek Egyiptom rabszolga-piacainak egyik f� sz�ll�t�i voltak (1–2). D�vid embereinek az elkesered�se �rthet�. A szemet-szem�rt t�rv�nye most rajtuk csattant. Az elkesered�s megvak�tja �ket. A csap�st l�tj�k �s nem a lehet�s�get. D�vid �t�li Izr�el nagy vezet�i sors�t. Serege az „�r�k” izr�elit k�pviseli. A j�t term�szetesnek veszik, vagy �szre sem veszik. Ha baj szakad r�juk, elcs�ggednek, l�zadnak. Ak�r M�zes ellen a puszt�ban. Meg akarj�k �lni D�vidot. Pedig ezzel m�g jobban elrontan�k helyzet�ket. De erre nem gondolnak. D�vid is megrend�lt, azonban megtal�lja az er�forr�st, Jahv�t. Az er�mer�t�s nyilv�n im�ds�g �ltal t�rt�nt. �gy kap ind�t�st Jahv�t�l a cselekv�sre. Nem elkeseredni kell, hanem cselekedni. Nem a maga feje ut�n megy. El�bb tan�csot k�r Jahv�t�l, aki v�laszol �s teljes sikert �g�r (3–6).

A rabl�sereg �ld�z�se sor�n is neh�zs�g vet�d�tt fel. D�vid emberei m�g�tt Afekt�l Cikl�gig m�r hossz� �t �llt. Egy r�sz�k nem tudott �tkelni a Besz�r patakon. D�vid embers�ges. Nem kock�ztatja harcosai �let�t. B�r ez jelent�s er�cs�kken�st jelentett az ismeretlen ellens�ggel szemben, m�gis ott hagyta �ket, s csak n�gysz�z emberrel ment tov�bb. M�s neh�zs�g is volt. Csak felt�telezett nyomon haladtak. Jahve megseg�tette �ket. A fosztogat� seregben egy egyiptomi szolga beteg lett. Gazd�ja kegyetlen�l sors�ra hagyta. D�vid r�tal�lt. Gondoz�sba veteti �s �gy pontos �rtes�l�st szerez, s j� vezet�t kap (9–15).

Az am�lekiek m�r visszat�r�ben voltak. Teljes biztons�gban �rezt�k magukat. Megfeledkeztek a legelemibb �vatoss�gi szab�lyokr�l is. De ez Jahve munk�ja, aki Abigail k�r�se szerint ostob�v� tette D�vid ellens�geit. Gy�zelmet �nnepeltek a pusztul�s �rny�k�ban. D�vid maroknyi sereg�vel J�da oroszl�njak�nt t�mad az am�lekiekre. Az er�viszonyokat tekintve �r�lts�g az, amit D�vid csin�lt. De csak azzal t�r�d�tt, amit Jahve mondott: Kezedbe adom �ket. A harc a v�ratlan t�mad�s ellen�re is nagyon s�lyos �s hossz� volt. A 17 v. adata t�bbf�lek�ppen is �rthet�: hajnalt�l estig, alkonyatt�l m�snap estig, hajnalt�l m�snap estig. Az am�leki sereg nagys�g�ra utal az elmenek�lt ifjak sz�ma is. A gy�zelem teljes. D�vid kem�ny tus�ban teljesen megsemmis�tette a d�l� sereget. M�lt�nak bizonyult arra a h�rn�vre, amir�l a k�rt�ncokban �nekeltek. Minden zs�km�nyt kiragadott az am�lekiek kez�b�l. A ncl gy�k a zsolt�rok kedvelt kifejez�se. Jahv�nak azokra a szabad�t�saira haszn�lj�k, amikkel n�p�t, kegyeseit kiragadja ellens�gei kez�b�l. D�vid nem csak azt szerezte vissza, amit Cikl�gb�l vittek el az am�lekiek, hanem mindaz a kez�be ker�lt, amit a rabl�hadj�ratban �sszehar�csoltak. A „h�l�s” n�p ezt D�vid zs�km�ny�nak tekinti, amivel � rendelkezik (16–20).

Alig m�lt el az egyik vesz�ly, r�gt�n j�tt a m�sik. Gonosz �s haszontalan emberek azzal a k�v�ns�ggal �lltak el�, hogy azok, akik nem keltek �t a Besz�r patakon, ne r�szes�ljenek a zs�km�nyb�l, csak feles�geiket �s gyermekeiket kapj�k vissza. Ezzel veszedelmes hangulatot keltettek. D�vid meg�llta hely�t. A gy�zelem kiz�r�lag Jahv�nak k�sz�nhet�. Ez�rt k�ptelens�g, s�t vakmer� l�zad�s �s h�l�tlans�g Jahv�val szemben a felvetett k�v�ns�g. Mindenkinek egyenl�en kell r�szes�lni a zs�km�nyb�l. Ezzel adnak dics�s�get Jahv�nak, aki a gy�zelmet adta. D�vid �rv�nyt tudott szerezni annak, ami Jahve el�tt kedves. A Num 31:27 M�zesre vezeti vissza ezt a jogszok�st. Feltehet�en az�rt, mert minden olyan t�rv�ny, ami Jahve akarat�val egyezik, m�zesi tekint�ly� (21–25).

D�vid aj�nd�kot k�ld�tt J�da v�neinek, azokra a ter�letekre, ahol bujdos�sa idej�n k�sz�lt. �r�m �s h�la aj�nd�k ez, de egy�ttal kir�lys�g�nak az �tj�t is egyengeti (26–31).

A t�rt�net szeml�letesen t�rja el�nk, hogyan h�zza kereszt�l Jahve ellens�gei sz�nd�k�t. Amikor a legnagyobb biztons�gban �rzik magukat, akkor t�r r�juk. S ha a 28. fejezet tragikus esem�nyeket hirdet, a 30. fejezet meg vil�goss� teszi: Isten n�p�nek van j�vend�je. D�vid kipr�b�lt vez�rr� nevel�d�tt Jahve iskol�j�ban. Sok neh�z pr�b�ban helyt�llt. A 28. fejezet a sauli korszak alkony�t, a 30. fejezet pedig egy �j, dics�s�ges kor hajnalhasad�s�t hirdeti.

1 S�m. XXXI. R�SZ - 1 S�m. 31,1–13. Izr�el veres�get szenved.

A csata sz�nhely�t a 29:1 �s a 28:4 adja. Ha a nif. part.-ot figyelembe vessz�k, akkor az 1 v. �gy adhat� vissza: „K�zben a filiszteusok harcban �lltak Izr�ellel” (Hertzberg, 183). A Szerz� att�l a pillanatt�l besz�l r�szletesebben az esem�nyekr�l, amikor az izr�eli hader� megingott. Els� pillanatra �gy l�tszik, mintha a filiszteusok olcs� �s gyors gy�zelmet arattak volna. De ez nem �gy van. A hossz� harcr�l m�r a nif. part. is �rulkodik. Ezt bizony�tja a 8 v. is, amely szerint a halottakkal val� t�r�d�sre, kifoszt�sukra csak m�snap ker�lt sor. �gy l�tszik, mintha azt is csak m�snap tudt�k volna meg a filiszteusok, hogy Saul is elesett. A csata – keleti szok�s szerint –, hajnalban kezd�dhetett, s eg�szen k�s� �jszak�ig tartott. Hatalmas, h�si k�zdelem volt, mindk�t f�l r�sz�r�l, ami az izr�eliek veres�g�vel v�gz�d�tt. A Szerz�, �rthet� m�don, k�l�n figyelmet szentel Saul �s fiai pusztul�s�nak. El�sz�r Saul fiai estek el: J�n�t�n, Abin�d�b �s Malkisua. Isb�setr�l nem esik sz�. Tal�n nem volt jelen. Sault ny�lvessz� tal�lta el. Ezzel harck�ptelenn� v�lt. Nem akart �lve a filiszteusok kez�be ker�lni, ez�rt k�rte fegyverhordoz�j�t: sz�rja le. De az nem mert kezet emelni ur�ra, Jahve felkentj�re. A hal�lba azonban k�vette. Saulnak ezt a tett�t nem lehet �ltal�nos �rtelemben vett �ngyilkoss�gnak nevezni. Tragikus �let�nek h�sies befejez�se ez. Az igazi h�si hal�l nem adatott meg neki. Hal�l�val nem fejez�d�tt be a harc. Test�rs�ge az utols� sz�l emberig harcolt holtteste felett. A filiszteusok vesztes�geir�l nem �r a Szerz�. Nem jutottak olcs�n a gy�zelemhez (1–7a).

Saul hal�l�nak el�sz�r politikai k�vetkezm�nyeir�l �rtes�l�nk. A harct�rt�l �szakra �s keletre es� ter�letek lakoss�ga elmenek�lt. Teh�t t�nylegesen csak mostant�l ker�ltek a filiszteusok birtok�ba. F�lre�rthetetlen a „Jord�non t�l” kifejez�s is. De nem kell t�lbecs�lni. J�b�s Gile�d pl. biztosan nem tartozott fennhat�s�guk al�. Tal�n csak a fontos �tkel� helyekre kell gondolnunk. A k�z�p-paleszt�nai hegys�gr�l nem hallunk. Saul fia, Isb�set – f�leg hadvez�re, Abn�r �rdeme r�v�n –, itt a helyzet ura maradt. Ha a filiszteusok igyekeztek volna gyorsan kihaszn�lni a gy�zelmet, akkor nyilv�n sokkal s�lyosabb helyzetbe jutott volna Izr�el (7b).

A filiszteusok diadal�nnepet �ltek. Saul lev�gott fej�t �s fegyvereit k�r�lhordozt�k orsz�gukban. Majd fegyvereit Ast�ret, fej�t D�gon (1Kr�n 10:10) templom�ban helyezt�k el – gy�zelmi jel�l. (V�. az 1S�m 17:48–54 magyar�zat�val.) Ez a k�t szent�ly feltehet�en B�tse�nban volt, amelynek falaira – megsz�gyen�t�sk�nt – Saul �s fiai holttest�t felakasztott�k. B�tse�n a Jezr�el v�lgye keleti sz�l�n fek�dt. Eml�k�t a Tell el-Hucn romhalom �rzi. 1921-ben �s 1933-ban t�rt�k fel. Eltakar�tott szem�thegyeib�l emelkednek ki az �szaki �s d�li lejt�n D�gon �s Ast�ret templom�nak er�s alapfalai. A meg�llap�t�sok szerint Kr. e. 1000 k�r�l kultuszhelyeivel egy�tt a f�ldig lerombolt�k. D�vid megsemmis�t� csap�ssal �llt bossz�t a v�roson, ahol Izr�el els� kir�lya holttest�t oly cs�fosan meggyal�zt�k. A hamur�teg felett semmi sem utal arra, hogy a k�vetkez� sz�zadokban �jra betelep�tett�k volna (8–10).

Az utols� versek a j�b�s-gile�diak kegyeletes tett�t besz�lik el. Ezzel mutatt�k meg Saul ir�nti h�l�jukat (11:1kk.). Most t�nik ki, milyen kem�ny, b�tor harcosok voltak. Saul �s fiai holttest�t megmentik a tov�bbi sz�gyent�l. A holttestek el�get�se nincs megokolva. A Lev 20:14; 21:14 gonosztev�k hal�los �t�let�nek megsz�gyen�t� s�lyosb�t�sak�nt �rja el�. Itt ellenkez� sz�nd�kkal t�rt�nhetett: a meggyal�zott holttesteket akart�k ily m�don megtiszt�tani �s a tov�bbi megsz�gyen�t�st�l megmenteni. Saul p�lyafut�sa ott fejez�d�tt be, ahol kir�lyi dics�s�ge elkezd�d�tt. A csontokat k�s�bb D�vid helyeztette el Saul �seinek a s�rj�ba (2S�m 21:11–14). (11–13).

A Szerz� ugyanazzal a m�ly emberi �rz�ssel �s r�szv�ttel tud�s�t Saul hal�l�r�l, mint amivel eg�sz �let�t v�gigk�s�rte. Saul tragikus h�sk�nt �ll el�tt�nk, aki elbukott. �lete s az, ahogyan saj�t fi�t is k�sz b�ntelen-b�n�sk�nt hal�lra adni, g�r�g trag�di�ba k�v�nkozik. Trag�di�j�nak a forr�sa abban van, hogy legnagyobb igyekezete mellett sem tal�lta meg az Isten ir�nti igazi engedelmess�get. Eml�ke nem lett trad�ci�-teremt� er�v�. Legfeljebb az �sszet�rt felkent t�pusak�nt jelenik meg. A Kr�nik�s m�r csak hal�l�r�l �rtes�t. A Zsolt 78 �s az „Aty�k himnusza” (JSir 3:44kk.), pedig teljesen t�rli eml�k�t az �dvt�rt�netb�l (Noth 340).

Az a rem�nys�g, amit Izr�el a kir�lys�g ir�nt t�pl�lt, s�lyos kudarcba fulladt. Ugyanott voltak, mint a kir�lys�g fel�ll�t�sa el�tt. S�muel szava hamar beigazol�dott: „Ha gonoszul cselekedtek, ti is, kir�lyotok is, elvesztek” (12:35). De a 31. fejezet s�t�t gy�sz�n �tt�r a rem�nysug�r. Isten beteljes�tette ig�j�t. Meg�t�lte engedetlen n�p�t. Ez az �t�let m�gis a kegyelem z�loga. Isten beteljes�ti kegyelmes �g�ret�t is: „Nem veti el az �r a maga n�p�t, az � nagy Nev��rt” (1S�m 12:22). S ha Saul t�rt�nete azt mutatja meg, milyen m�lys�gekbe vezet a l�zad�s, az engedetlens�g, �gy a k�vetkez� fejezetekb�l kit�nik: hogyan dics��ti meg mag�t Jahve, engedelmes szolg�ja, a kiv�lasztott, felkent �s felk�sz�tett D�vid �ltal.BR>