1 S�muel. V. R�SZ - 1 S�muel. 5,1–12. Isten az �t�letben is gy�zedelmes �r.

A filiszteusok gy�zelme teljes volt. Nemcsak Izr�elre m�rtek d�nt� veres�get, hanem Isten L�d�j�t is hatalmukba ejtett�k. Ezt a t�nyt nyilv�n �gy �rtelmezt�k, hogy isten�k diadalmaskodott Izr�el Istene felett. Ezzel a n�p �s n�p k�z�tti harc az isten �s Isten k�z�tti harc s�kj�ra lett �thelyezve. Ez�rt tett�k Isten L�d�j�t gy�zelmi jelk�nt isten�k templom�ba, Asd�dban (az �jsz�vets�gi Az�tus – ApCsel 8:40 –, a mai Eszdud). D�gon a filiszteusok f�istene volt. Neve a s�mi „hal” �s „gabona” szavakkal van �sszef�gg�sben. Fels�teste emberalak�, als�teste – der�kt�l lefel� – halalak� volt. Tal�n ez az alakja is eml�keztet arra, hogy „tengeri n�pek” istene volt (1–2). Isten a filiszteusoknak is megmutatta hatalm�t. El�sz�r �t�letet tartott isten�k, D�gon felett, aki el�bb arcra esett – mint a rabszolga ura el�tt –, majd �sszet�rt a Szent L�da, azaz Isten sz�ne el�tt (3–5). D�gon �sszet�r�se ut�n Isten a filiszteusok felett is �t�letet tartott. R�juk nehezedett keze �s zavarba ejtette �ket. Hat�raikat egerek puszt�tott�k (LXX), a n�pet pedig – a t�netek alapj�n – feltehet�en bub�-pestis tizedelte. �rthet�, ha az asd�diak miel�bb szabadulni akartak a Szent L�d�t�l, ami miatt Jahve isten�ket, test�ket �s f�ldj�ket nagy csap�ssal s�jtotta. A fejedelmi tan�cs �sszeh�v�s�b�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy nagyon komolynak �t�lt�k a helyzetet. A LXX szerint G�t �nk�nt v�llakozott a Szent L�da elviv�s�re. Ha ez a b�v�t�s hely�nval�, akkor arra utal, hogy a fejedelmek lekicsinyelt�k az asd�diak f�lelm�t, s nem tartott�k jogosnak a Szent L�da �s a t�rt�ntek k�z�tti �sszef�gg�s felt�telez�s�t. De a g�tiak is hamarosan megtapasztalt�k Jahve s�jt� kez�t, s gyorsan Ekronba tov�bb�tott�k a Szent L�d�t. Az ekroniakat a Szent L�da megjelen�s�nek m�r a puszta gondolata is hal�los r�m�lettel t�lt�tte be. R�gt�n bejelentett�k tiltakoz�sukat a fejedelmi tan�csnak, de a fejedelmek m�g mindig nem sz�nt�k r� magukat a k�rd�s gy�keres megold�s�ra. A k�sleked�s rengeteg szenved�snek �s gy�sznak lett a forr�sa. Isten a filiszteusoknak is leck�t adott abb�l, hogy � a term�szet, az �let, a hal�l �s a t�rt�nelem Ura (Ex 12:33). (6–12).

1 S�m. VI. R�SZ - 1 S�m. 6,1–21. Ki �llhat meg a szent Isten el�tt?

A csap�sok Asd�d, G�t �s Ekron ut�n a filiszteusok �ltal lakott eg�sz ter�letre kiterjedtek. B�r felismert�k a Szent L�da �s a csap�sok k�z�tti �sszef�gg�st, m�gis h�t h�napig h�zt�k-halasztott�k a k�rd�s megold�s�t. A halogat�sb�l l�tszik, milyen k�nos volt ez az �gy a filiszteusoknak. Ha politikai-katonai tekint�ly�k�n tal�n nem is ejtett volna nagy csorb�t, a Szent L�da visszak�ld�se m�gis veres�g: Jahve hatalmasabbnak bizonyult mint �k �s isteneik. Joggal gondolhattak arra, hogy Izr�el ezt csak �gy �rt�kelheti, s ennek katonai vonatkoz�sban is lehetnek k�vetkezm�nyei. De az�rt is k�nos volt ez az �gy, mert a hadvez�rek �s a politikusok olyan k�rd�sekkel ker�ltek szembe, amikben teljesen tan�cstalanok voltak. A csap�sok nemzeti l�t�kben fenyegett�k �ket, de ezt a veszedelmet karddal nem lehetett elh�r�tani. Ez�rt fordultak a papokhoz �s a j�sokhoz, akik v�geredm�nyben helyes �tmutat�st adtak (1–2). Tan�csuk pontos �s k�r�ltekint�. El�sz�r megmondj�k, hogyan kell �gy hazak�ldeni a Szent L�d�t, hogy Izr�el Istene szents�g�t ne s�rts�k meg, s ne hozzanak magukra �jabb bajt. Azzal, hogy elvett�k a Szent L�d�t, b�nt k�vettek el – nem Izr�ellel, hanem Jahv�val szemben, ez�rt j�v�t�teli, engesztel� �ldozattal kell hazak�ldeni. Az ’�s�m jelent�s�t itt is a Lev 5:15 hat�rozza meg: engesztel� jelleg� v�tek�ldozat olyan esetben, amikor Isten tulajdonjog�t s�rtik meg. Ezzel a sz�haszn�lattal az is kifejez�sre jut, hogy a Szent L�da nem azonos Istennel, csup�n hozz�tartozik, a tulajdona. Theologiai szempontb�l a v�tek beismer�se mellett l�nyegtelen az engesztel� �ldozati aj�nd�k form�ja. Ha itt m�gis eml�tve van, �gy ebben a csap�sok �s az Isten keze k�z�tti �sszef�gg�s felismer�se fejez�dik ki, teh�t az aj�nd�k form�j�ban is a Jahve hatalma el�tti megh�dol�s jele. Az aj�nd�kt�rgyak sz�ma tekintet�ben elt�r�s van a 4 v. �s a 18 v. k�z�tt. K�l�nb�z� forr�sokra nem sz�ks�ges ebb�l k�vetkeztetni. K�nnyen elk�pzelhet�, hogy a filiszteusok – az aj�nd�kb�l sohasem �rt a sok jelsz�val – �tl�pt�k a megadott keretet (3–5a). A papok �s a j�sok figyelmeztetik a vez�reket az ellen�ll�s kil�t�stalans�g�ra �s vesz�ly�re is. Ez�rt hozakodnak el� t�rt�nelmi leck�vel �s tanuls�ggal. A f�ra� �s az egyiptomiak sok�ig vonakodtak, s ezzel csak t�bb csap�st z�d�tottak magukra. V�g�l minden ki�llott szenved�s hi�baval�nak bizonyult, mert m�gis engedelmeskedni�k kellett. Ez�rt hely�nval� az int�s: Ne kem�ny�ts�tek meg sz�veteket, mert ez teljes pusztul�st jelenthet. Az engesztel� �ldozattal �s az engedelmess�ggel �gy adnak dics�s�get Izr�el Isten�nek. A „dics�s�gad�snak” itt is az az �rtelme, mint a J�zs 7:19-ben: b�nvall�s, az �t�l� Isten igazs�g�nak az elismer�se. �gy csillanhat fel a rem�ny: tal�n megk�ny�r�l. De honnan sz�rmazik ez a rem�ny? �rezhet�en nem az aj�nd�kok hat�konys�g�b�l. Az �korban h�re volt annak, hogy Izr�el kir�lyai irgalmas sz�v�ek. Jahve irgalm�nak m�g nagyobb h�re lehetett, hiszen a filiszteusok �s a ninivebeliek egyar�nt komolyan b�ztak k�ny�r�let�ben (5b–6). A papok �s a j�sok azzal a lehet�s�ggel is sz�moltak, h�tha nem Izr�el Isten�t�l van a csap�s. Ez�rt megadva a szent Istennek j�r� h�dolatot (�j szek�rbe olyan teheneket kell befogni, amelyeken m�g nem volt j�rom), az emberi megbizonyosod�snak is t�g teret nyitnak. Ha a tehenek minden akad�lyoz�s n�lk�l nem az ist�ll� fel� igyekeznek, ahonnan borjaik b�g�s�t hallj�k, akkor nyilv�n term�szetfeletti er�k uralkodnak term�szetes �szt�neik felett. �gy a pr�ba is Jahve nagyobb dics�s�g�t szolg�ja: a tehenek a legr�videbb �ton, folyton b�gve – term�szetfeletti er� k�nyszer�nek engedve – viszik vissza a Szent L�d�t a „maga hely�re” (Izr�elbe). A vez�rek megnyugodva hazamennek. R�sz�kr�l befejez�d�tt az �gy. �m egy k�rd�s m�gis nyitva marad: Miut�n �gy megbizonyosodtak arr�l, hogy Jahve az �l�, igaz Isten, aki el�tt a b�lv�nyok led�lnek, aki hatalmas k�zzel cselekszik – mi�rt nem jutottak a filiszteusok erre a k�vetkeztet�sre: Jertek, szolg�ljunk ennek az Istennek? (7–12).

Ezek ut�n ism�t olyan dolog t�rt�nt, amit nem v�rn�nk. A Szent L�da – feltehet�en a B�r�k k�nyv�ben nagy szerepet j�tsz� s�reki v�lgy�n �t – B�tsemes hat�r�ba jutott. A v�ros hegyoldalon fek�dt. A sz�nt�f�ldek a s�ks�g fel�l estek. Mivel b�zaarat�s ideje volt (m�jus v�ge, j�nius eleje), ez�rt szinte az eg�sz lakoss�g azonnal megtudta a nagy esem�nyt. B�tsemes papi v�ros volt, teh�t �rthet� a l�vit�k jelenl�te. Az �r�m azonban hamar gy�szra fordult. Isten keze r�nehezedett a b�tsemesiekre is: meg�lt k�z�l�k hetven f�rfit. A b�ntet�s oka az, hogy belen�ztek a Szent L�d�ba (19 v.). A Szent L�d�nak pedig m�r az illet�ktelen �rint�se is hal�lb�ntet�ssel j�r (Num 4:15–20). A cselekedet m�g�tt tal�n kiv�ncsis�g �s t�vhit volt: mi van a Szent L�d�ban? Benne van-e az Isten? A tett mindenk�ppen vakmer�s�g �s tiszteletlens�g volt. G�g�s, vagy felel�tlen bel�p�s olyan szent ter�letre, aminek a hat�r�n is csak levett sarukkal lehet meg�llni. Ha Isten L�d�j�t most nem is veszi k�r�l a Szent S�tor, s nem rejti a szentek szentje, akkor sem menti fel semmif�le k�r�lm�ny az embert a tisztelet, a h�dolat al�l. Isten szent, ak�r a filiszteusok f�ldj�n van, ak�r a „maga hely�n”. �ld�st csak ott ad, ahol szents�gben �s igazs�gban szolg�lnak neki. Annak az Istennek a L�d�j�t, aki ilyen felt�tlen �s t�k�letes h�dolatot k�v�n, B�tsemesb�l is tov�bb k�ldt�k. �gy jutott el Kirjatjearimba, a n�gy gibeoni v�ros egyik�be, s ott is maradt mindaddig, m�g D�vid Jeruzs�lembe nem vitette. A 19 v. a hetven f�rfi mellett �tvenezer ember pusztul�s�r�l is tud�s�t. Nem lehetetlen, hogy ez az adat egy sokkal nagyobb trag�dia eml�k�t �rzi. Az cam (n�p) sz�nak ugyanis nincs jelz�je. Val�sz�n�, hogy nem B�tsemesre vonatkozik, mert ez esetben a v�rosnak igen nagy l�leksz�m�nak kellett volna lenni, hanem a n�pre. Isten keze nem csak a b�tsemesieket s�jtotta, hanem az eg�sz n�pet is, ami szint�n a h�dolat elmarad�s�val lehetett �sszef�gg�sben. Ha ehhez hozz�vessz�k, hogy az Izr�ellel szomsz�dos Filiszte�ban feltehet�en bub�-pestis d�h�ng�tt, akkor egy�ltal�n nem elk�pzelhetetlen, hogy ez Izr�elbe is �tcsapott. Ez a csap�s �t�let jelleg�n semmit sem v�ltoztat. Isten szent n�pe k�zepette is. A Szent L�da visszaker�l�se �nmag�ban nem jelent �s nem �r semmit (19–21).

1 S�m. VII. R�SZ - 1 S�m. 7,1–17. A megmarad�s �tja a megt�r�s.

A 6. �s a 7. fejezet esem�nye k�z�tt h�sz �v t�vols�g van. A laz�bb bevezet�s �s a pontos adat j�l megf�r egym�s mellett: Teltek-m�ltak a napok, eltelt h�sz esztend�. Mi t�rt�nt k�zben? Politikai vonatkoz�sban jelent�s v�ltoz�s nem t�rt�nhetett, mert err�l a Szerz� tud�s�tana. Az afeki gy�zelem ut�n a filiszteusok a helyzet urai. Az eltelt h�sz �v arra enged k�vetkeztetni, hogy Izr�elben a vall�si �let ter�n nagy b�nul�s �llhatott be. Az emberek nehezen tudtak felocs�dni abb�l a megd�bben�s�kb�l, hogy a Szent L�da nem biztos�tja a gy�zelmet, s�t az ellens�g kez�be eshet, �s visszat�r�se pusztul�st hozott r�juk is. Ez�rt a Szent L�da elvesz�tette jelent�s�g�t. A n�p egy r�sze k�z�mb�s, nagyobb r�sze pedig b�lv�nyoknak h�dol. Az, hogy ebb�l a m�lypontb�l kijutott Izr�el, emberileg S�muel pr�f�tai munk�ss�g�nak k�sz�nhet�. H�sz �v kellett ahhoz, hogy Izr�el eg�sz h�za s�hajtozz�k az �r ut�n. A nhh gy�k alapjelent�se: panaszkodni; itt abban a pozit�v �rtelemben szerepel, mint a B�r�k k�nyve sz�mos hely�n (1–2). S�muel volt az is, aki a fel�bresztett v�gyakoz�st helyes ir�nyba terelte. Isten �t�leteinek a c�lja nem n�pe elpuszt�t�sa, hanem megjobb�t�sa. Az�rt b�nteti n�p�t, mert elhagyta �t �s idegen isteneket szolg�l. Az �t�let akkor fokoz�dhat v�gpusztul�ss�, ha az Isten �ltal k�v�nt megt�r�s elmarad. A s�hajtoz�s azonban nem el�g. S�muel az igaz megt�r�st h�rom dologban hat�rozza meg. A szur jelent�se az elvet�sen k�v�l: f�lre�ll�tani, elh�r�tani. Am�g az idegen istenek ott vannak Jahve �s a n�p k�z�tt, addig csak �t�let j�n r�juk. A m�sodik k�vetelm�ny az, hogy sz�v�ket, vagyis eg�sz val�jukat, legbens�bb l�ny�ket, �rzelmi-akarati vil�gukat osztatlanul �s szil�rdan az �rra ir�ny�ts�k. Ez nem valami passz�v szeml�l�d�st jelent, hanem a parancsra, a Jahve szav�ra figyel�s �llapot�t. Ez�rt a harmadik k�vetelm�ny a szolg�lat, ami n�lk�l nincs igazi megt�r�s. A szolg�lat eset�ben is a kiz�r�lagoss�gon van a hangs�ly; csak Jahv�nak szolg�ljatok. Az ilyen megt�r�s a megmarad�s felt�tele. Isten a pr�f�t�k �ltal minden korban a teljes sz�vb�l val� megt�r�st hirdettette meg a megmarad�s �tjak�nt (3–4).

Most t�nik ki, hogy a 3–4 v. m�g�tt S�muel csendes munk�ja van. A pr�f�ta j�r-k�l a n�p k�z�tt, hinti a magvakat. Minden�tt, mindenkinek ugyanazt mondja (ez van a 3 v. „Izr�el eg�sz h�z�nak” kifejez�se m�g�tt). A magvet�s be�rik, gy�m�lcs�t terem. Izr�el megt�r: elveti a b�lv�nyokat, Jahv�nak szolg�l. S�muel ekkor el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy �sszeh�vja a n�pet Micp�ba (Jeruzs�lemt�l 7 km �-ra). A k�s�bbiek szerint ennek az �sszej�vetelnek nem volt politikai c�lja. Istentiszteleti �sszej�vetel volt, amire az�rt volt sz�ks�g, hogy az egy�nekben v�gbement v�ltoz�s kollekt�ve is kifejez�dj�k: az egy�ni megt�r�st, b�nb�natot, Isten szolg�lat�nak a v�llal�s�t pecs�telje �s er�s�tse meg a k�z�ss�gi b�nvall�s �s odasz�n�s. A n�p �sszeh�v�s�ra vonatkoz� parancsot S�muel feltehet�en az ir�ny�t�sa alatt �ll� pr�f�ta-tan�tv�nyoknak (pr�f�ta csoportnak vagy csoportoknak) adja ki. Ezek a „szent”, ekszt�zisba es� emberek – egyenk�nt vagy csoportosan – akad�ly n�lk�l bej�rhatt�k Izr�elt, hiszen nem b�ntotta �ket senki, a filiszteusok sem. A l�nyeg az, hogy S�muel mellett olyan „munkacsapat” volt, amelyet a sz�ks�ges pillanatban aktiviz�lni tudott, s tagjai a r�juk b�zott feladatot elv�gezt�k. S�muel az�rt h�vta egybe Izr�elt, hogy pr�f�tai-papi k�zbenj�r� k�ny�rg�s�ben vigye Isten el� a n�p b�nb�nat�t, s k�rje annak elfogad�s�t. S�muel ezzel a pr�f�tai tiszt leg�sibb �s legmaradand�bb szolg�lat�t gyakorolta, s nem v�letlen, hogy a Szent�r�s �brah�m �s M�zes ut�n a harmadik nagy im�dkoz�k�nt tartja sz�mon (Jer 15:1) (5). A 6 v. a micpai b�nb�nati istentiszteletet �rja le nagyon t�m�ren. Felbecs�lhetetlen kincs lenne, ha a Szerz� r�szletesen le�rta volna lefoly�s�t. A b�jt mellett csup�n a k�t legfontosabb mozzanatot emeli ki. Az istentisztelet cs�cspontja az volt, mikor az Isten el�tti megh�dol�s, al�zat �s b�nb�nat jelek�nt vizet mer�tettek �s ki�nt�tt�k az �r el�tt. Ahogyan ki�ntj�k, el�tted a vizet, �gy �ntj�k ki sz�v�nket is (1S�m 1:15; Zsolt 22:15; JSir 2:19); s ahogyan elnyeli a f�ld a r��nt�tt vizet, �gy t�n�nk el sz�ned el�l, ha nem k�ny�r�lsz rajtunk. Ezt k�vette a b�nvall�s: V�tkezt�nk ellened! Ahol b�nb�nat, b�nvall�s van, ott a n�p m�r �jra a sz�vets�g talaj�n �ll, s rem�lheti, hogy Isten r�szes�ti a meg�g�rt megtart�sban, szabad�t�sban (Lev 26:40–42; Deut 3:1–6). Ez�rt a 6c szorosan idetartozik, de a sft gy�knek itt nem a szok�sosabb – a b�r�k eset�ben �ltal�ban haszn�lt – „�t�lni”, „b�r�skodni” �rtelme van, hanem „igazs�ghoz, vagy igazs�gra juttatni”. „�gy juttatta igazs�gra S�muel Izr�el fiait Micp�ban” (6).

A 6c helyes ford�t�sa nyom�n m�g vil�gosabban l�tszik, hogy a 7–11-ben le�rt esem�nyek milyen szorosan kapcsol�dnak a b�nb�nati istentisztelet lefoly�s�hoz. A filiszteusok �rtes�ltek az izr�eliek �sszegy�lekez�s�r�l, s azonnal cselekedtek. Gondos megfigyel�s alatt tartott�k Izr�elt �s sz�ks�g eset�n azonnal be tudtak avatkozni. A Szerz� �gy �ll�tja be a filiszteusok hadbavonul�s�t, mint ami �rthet� ugyan, de jogosulatlan. �rthet�, ha a filiszteusok ilyen nagy megmozdul�sban l�zad�st gyan�tanak �s cs�r�j�ban akarj�k elfojtani, m�gis jogosulatlan, mert a micpai egybeseregl�snek nem volt politikai c�lja. Az izr�elieket v�ratlanul �rte a filiszteusok t�mad�sa. P�nikszer� f�lelm�k m�g ink�bb �rthet�, ha figyelembe vessz�k a 13:19kk. tud�s�t�s�t teljes lefegyverz�s�kr�l. Izr�el csak az im�ds�g fegyver�t tudja szembe�ll�tani a filiszteusok t�mad�s�val �s �gy t�nik, hogy szorults�gukban nagyon hittek ennek a fegyvernek a hat�konys�g�ban. S�muel mint im�dkoz� lesz szabad�t�v�. K�zbenj�r� im�ds�g�t �ldozat vezeti be, aminek k�l�nleges jelleg�t hangs�lyozza az �l� �s a k�l�l szavak haszn�lata – mindkett� teljes �ldozatot jelent –, az a szokatlan dolog, hogy szop�s b�r�nyt mutat be �ldozatul. Ezzel az engesztel� �ldozat k�l�nleges hangs�lyt nyert, s egy�ttal azt is h�ven kifejezi, hogy Izr�el is ilyen tehetetlen, gyenge b�r�nyk�nt esik a filiszteusok kez�be, ha Isten nem k�ny�r�l rajta. Az esem�ny tavasszal t�rt�nt, amint erre a szop�s b�r�ny alapj�n k�vetkeztethet�nk (7–9). A filiszteusok az �ldozati istentiszteleten lev� Izr�elt t�madt�k meg. Hasonl� esetr�l nem tud�s�t a Szent�r�s. M�lys�gesen megrend�t�, hogy az izr�eliek nem kapkodnak, nem menek�lnek. Ha hal�los f�lelemben is, de ott maradnak az olt�r mellett. Istenre b�zz�k magukat. A fordulat a legkritikusabb ponton k�vetkezett be. S�muel elmondta k�zbenj�r� im�j�t. Isten hatalmas mennyei sz�val v�laszolt. Ez lehetett a kezdete annak a roppant mennyd�rg�snek, amivel Isten elkezdett beavatkozni az esem�nyek menet�be. A hmm a magasabb hatalom �ltal keltett f�lelem, az a p�nik, amivel az Exodusban (14:24), J�zsu� k�nyv�ben (10:10kk.) �s a B�r�k k�nyv�ben (4:15; 7:21 t�bbsz�r tal�lkozunk. A szabad�t�s meghallgat�s, �s) teljesen Isten munk�ja (J�zs 6; 10:13; B�r 5:20). Erre utal a vajjinn�gefu lifn� jiszr�’�l kifejez�s is: „leverettettek Izr�el szemel�tt�ra”. Isten hadakozott �rett�k, �k csup�n szeml�l�i voltak szabad�t�s�nak. Igaznak bizonyult S�muel szava: Ha teljes sz�vb�l megt�rtek �s egyed�l az �rnak szolg�ltok, kiment titeket a filiszteusok kez�b�l (7:3). Az a harc, amit S�muel v�vott a filiszteusok ellen, nem politikai, hanem theologiai term�szet�. Hist�riai �rt�ke mellett fontos programszer� jelent�s�ge is van. Isten n�pe gy�zelmei mindig �gy j�ttek �s j�nnek l�tre, mint az, ami itt van le�rva. Nem Izr�el, hanem Jahve gy�zelmei, aki megdics��ti nev�t a n�pek szemel�tt�ra. Ez a t�rt�nelem pr�f�tai szeml�lete, ami a pr�f�t�k bizonys�gt�tel�ben a k�s�bbi korokban is v�gigvonul (10–11). A gy�zelem eml�k�re S�muel eml�kk�vet �ll�tott fel Micpa �s S�n k�z�tt, hogy az k�s�i sz�zadokban is hirdesse Isten szabad�t�s�t, mint a Jord�n medr�ben elhelyezett tizenk�t k� a csod�latos �tkel�s eml�k�t (J�zs 4:4–9). Olyan korokban is, amikor az emberek m�r elfelejtett�k, s nem besz�lnek r�la. Az �- �s �jsz�vets�g szerint olyan kor lehet�s�ge is fenn�ll, amikor csak a k�vek besz�lnek. A fel�ll�tott eml�kk� ezt hirdeti: ’�b�n h�c�z�r: Szabad�t� k�szikla (ti. az �r) (12). (V�. 4:1.) A fejezet befejez� versei �sszefoglal� jelleg�ek, s hosszabb korszakot �lelnek �t. A gy�zelem nem jelentette a filiszteusok v�gleges lever�s�t, de S�muel hal�l�ig nem ism�tl�d�tt meg az afeki veres�g ut�ni helyzet, mert Jahve keze a filiszteusok ellen volt S�muel eg�sz �let�ben. Ezeknek a szavaknak teh�t hist�riai jelent�s�ge van. A filiszteusok nem terjeszkedhettek, s�t sz�mos hat�rmenti v�ros visszaker�lt az izr�eliekhez. Az a szabad�t�s, amit Isten S�muel im�ds�g�ra ny�jtott, az �slak�kat is megf�leml�tette, s b�k�ben �ltek Izr�ellel. A sz�vets�g jogrendj�nek az �rv�nyes�l�s�t S�muel b�r�i tev�kenys�ge biztos�totta. Az igazs�gszolg�ltat�s mellett az �ldozatok bemutat�s�r�l is gondoskodott, ez�rt �p�tett olt�rt R�m�ban, amit pr�f�tai elhivat�sa �s l�vitai sz�rmaz�sa alapj�n egyar�nt megtehetett. Ez az adat is a sil�i szent�ly elpusztul�s�t bizony�tja (13–17).

A 7. fejezettel lez�rult Izr�el t�rt�net�nek a kir�lys�g ell�tti szakasza. Ebb�l a szempontb�l fontos mindaz, amit itt olvasunk. Izr�el �let�t sokszor fenyegette hal�los veszedelem. Ezekbe mindig az�rt jutott, mert elfordult Jahv�t�l. A megmarad�s �tja a megt�r�s, a hit, az �rnak val� szolg�lat. Valah�nyszor Izr�el ilyen l�lekkel tekintett Ur�ra, mindig megtapasztalta szabad�t�s�t. Ezt h�zza al� a 7. fejezet is. S�muelben Isten olyan k�vetet k�ld�tt n�p�hez, amilyen M�zes �ta nem �lt k�z�tte. Munk�ss�ga nyom�n a theokr�cia t�k�letesen �rv�nyes�lt a politikai, a jogi �s a vall�si �let ter�let�n egyar�nt. A k�vetkez� fejezet csak ebben az �sszef�gg�sben �rt�kelhet� helyesen.

1 S�m. VIII. R�SZ - 1 S�m. 8,1–22. Izr�el kir�lyt k�r.

A 8. fejezet az izr�eli kir�lys�g kor�t vezeti be. Olyan d�nt�sr�l tud�s�t, ami �vsz�zadokra meghat�rozza Izr�el t�rt�net�t. Helyes volt-e ez a d�nt�s? A k�nyv pr�f�tai szeml�let� Szerz�j�nek az �ll�spontja m�r a szerkeszt�sb�l is kit�nik: A 7. fejezet ut�n a kir�ly-k�r�st csak l�zad�snak lehet tekinteni. A 8. fejezet magyar�z�sa sor�n h�rom k�rd�s vet�dik fel: Mi�rt k�rt Izr�el kir�lyt? Mi�rt l�tta ezt S�muel rossznak? Mi�rt kapta meg Izr�el m�gis a k�rt kir�lyt?

A kir�lys�g fel�ll�t�s�nak a gondolat�val a v�nek valamilyen �nnepi �ldozati alkalommal hozakodtak el�. �gy �rthet� a v�nek �s a n�p v�ltakoz� szerepl�se. A v�nek mind jelen voltak. Az eg�sz Izr�el kir�lyt akart. A k�r�snek vannak kimondott �s ki nem mondott okai. A v�nek el�sz�r S�muel id�s kor�ra hivatkoztak. �rthet�, hogy a k�s�bbiek sor�n S�muel szem�lye elleni t�mad�snak is vette a kir�ly-k�r�st. Ez a megokol�s �ppen a v�nek sz�j�b�l nagyon meglep�. Izr�el jogi �let�nek az az alapt�tele, hogy a v�nek hivatottak a vezet�sre. Ez�rt k�pviselhett�k a n�pet a v�nek S�muel el�tt. A pr�f�t�k eset�ben pedig k�l�n�sen nem a testi er�n volt a hangs�ly, hanem azon a Lelken, ami benn�k �s �ltaluk munk�lkodott. A m�sik ok az, amit a k�nyv Szerz�je is t�nyk�nt �llap�t meg a 8:1–2-ben: Fiaid nem a te utaidban j�rnak. S�muel id�s kor�ra olyan helyzetbe ker�lt, mint annak idej�n �li. A der�k ap�nak m�ltatlan fiai voltak. Gedeon (B�r 8:28–9:6), �li (1S�m 2:12.22) �s S�muel fiainak a p�ld�ja int� jel lehetett volna: az �r�kl�ses kir�lys�g eset�n a n�p ki lesz szolg�ltatva a m�ltatlan ut�doknak is. De az igazi okok csak ezut�n jutnak sz�hoz. Izr�el karizmatikus vezet�i (M�zes, S�muel) pr�f�tai-papi k�zbenj�r�k voltak. A n�p nem k�zbenj�r�t akar, hanem hadvez�rt. Tal�n nem v�letlen a „mi harcaink” hangs�lyoz�sa sem. Izr�el harcai ugyanis a karizmatkus vezet�s idej�n az „�r h�bor�i” voltak. A v�nek �s a n�p megokol�s�ban egyar�nt elhangzik: Olyanok akarunk lenni, mint a t�bbi pog�ny n�pek. E k�v�ns�g k�t dolgot is takar. Az �kori pog�ny n�pek rendszerint �gy tekintettek kir�lyukra, mint aki a nemzeti isten megtestes�l�se. A kir�ly szem�ly�ben l�that�an, k�zzelfoghat�an van jelen isten�k. Izr�el kor�bban keservesen megtapasztalta, hogy a Sz�vets�g L�d�ja nem biztos�tja Jahve jelenl�t�t (4:11). Az izr�eli kir�lys�g fel�ll�t�sa a pusztai aranyborj� k�sz�t�s �jabb v�ltozata (Ex 32:1.4.8). A m�sik dolog az, hogy Izr�el terhesnek �rzi „szolg�lat�t” s ezt megtagadva vissz�j�ra akarja ford�tani Isten megv�lt� terv�t. Nem Izr�elnek kell olyann� lenni, mint a n�pek, hanem a n�peknek kell olyann� lenni, mint az Isten akarata szerinti Izr�el: Megismerni az Urat �s szolg�lni N�ki teljes h�dolattal.

S�muel a n�p k�v�ns�g�t Isten elleni l�zad�snak tekintette. A szavak m�g�tt megl�tta a l�nyeget. A n�p k�r�se a theokr�cia megs�rt�se. Mint M. Buber meg�llap�tja: „a Sinai-sz�vets�g… kir�ly-sz�vets�g. Jahve nem csup�n a kiz�r�lagos „v�d�-Isten”… � a kiz�r�lagos politikai f� (99). Jahv�nak ez a kir�lys�ga azt jelenti, hogy „nem el�gszik meg azzal, hogy vall�sos �rtelemben vett „Isten” legyen, nem adja �t az uralkod�st a vil�gi �let egyetlen ter�let�n sem az embernek – aki nem „Isten”: �ppen erre az uralkod�sra tart ig�nyt s ezt gyakorolja, mert semmi sincs, ami nem Isten� lenne” (Buber, 88.89). Izr�el t�rt�net�ben kor�bban is t�rt�nt k�s�rlet a kir�lys�g fel�ll�t�s�ra. El�sz�r a midianit�kat lever� Gedeonnak k�n�lt�k fel a kir�lyi koron�t, de � visszautas�totta: „�n nem uralkodom felettetek, sem az �n fiaim nem fognak uralkodni rajtatok: az �r uralkodik tifelettetek” (B�r 8:23). J�t�m m�s�lja szerint a kir�lys�g gonosz embereknek val� gonosz dolog (B�r 9:8–15). Abimelek cs�fos v�get �r� kir�lys�g�t csak „mindenre kaphat�” emberek seg�ts�g�vel tudta fel�ll�tani, testv�rei iszonyatos meggyilkol�sa �r�n (B�r 9:1–5). A n�p k�v�ns�ga nem csak l�zad�s, hanem h�l�tlans�g is. Hiszen az a nemzed�k saj�t szemeivel l�thatta Isten szabad�t�s�t. Ezt szeml�lteti a k�nyv szerz�je is azzal, hogy k�zvetlen�l a nagy gy�zelem ut�n k�zli a kir�ly-k�r�st. S�muel l�tta a ki nem mondott, igazi okot: Ez a nemzets�g l�lekben teljesen elszakadt Jahv�t�l. Tisztelik ugyan, de magukban jobban b�znak. Ez�rt akarj�k felcser�lni a karizmatikus vezet�st kir�lys�gra, az elh�v�st v�laszt�sra. L�lekben m�r olyanokk� lettek, mint a t�bbi n�pek (g�j: olyan n�p, amely nem ismeri Jahv�t s a maga feje ut�n megy). Most k�ls�k�ppen is olyanok akarnak lenni. Tehernek �rzik azt, ami legnagyobb kiv�lts�guk. Nem Jahve kez�be akarj�k letenni sorsukat, hanem saj�t kez�kbe akarj�k venni (1–6).

S�muel semmit sem cselekedett mag�t�l. Im�ds�gban Istent k�rdezte meg. A v�lasz meger�s�tette abban, hogy a n�p k�v�ns�ga b�n, de ugyanakkor nagyobb �sszef�gg�sbe �ll�totta a n�p k�r�s�t. A 7 v.-t�l kezdve helytelen a sm’ gy�k�t mindig ugyanazon �rtelemmel ford�tani. A „meghallgatni” azaz „teljes�teni” �rtelemben csak a 22 v.-ben szerepel. A 7 v.-et helyesebb �gy ford�tani: „Figyelj csak a n�p hangj�ra – mindarra, amit neked mondanak: Nem t�ged dobtak f�lre, hanem engem dobtak f�lre, hogy ne uralkodjak felett�k”. A Gen els� fejezetei szerint a t�rt�nelem alapvonala az, hogy az ember egyre jobban elszakad Istent�l. Ez al�l a v�lasztott n�p sem kiv�tel. Az egyiptomi szabad�t�s �ta egyebet sem csin�lnak, mint Isten ellen l�zadoznak, elhagyj�k, b�lv�nyoknak szolg�lnak. S�muel csak „sorst�rs” ebben az eg�sz folyamatban: �gy cselekesznek veled is. S nem � az egyetlen, akivel ez t�rt�nik. Isten szolg�i sors�ban mindig a v�lasztott n�p s az embervil�g Isten elleni l�zad�sa t�kr�z�dik, M�zest�l elkezdve, S�muelen s a pr�f�t�kon �t eg�szen J�zus Krisztusig – �s az � szolg�i �let�ben is –: „Nem akarjuk, hogy � uralkodj�k mirajtunk” (Lk 19:14). (7–8).

A 9–18 szerint m�g egy utols� k�s�rlet t�rt�nt a n�p kij�zan�t�s�ra. A 8 v. ford�t�sa neh�zkes. Pontosabb �rtelm�t �gy adhatjuk vissza: „De most j�l figyelj oda hangjukra, hogy tanu l�gy ellen�k. K�z�ld vel�k a kir�ly jogig�ny�t is, aki rajtuk uralkodn�k”. E ford�t�s mellett sz�l a 8:10.11; 12:1–19 is. A pr�f�ta Isten tanuja a l�zad� n�p ellen. A misp�t hamm�l�k nem kir�ly-t�rv�ny, hanem a kir�ly jogig�nye, az a m�d, ahogyan a kir�lyok majd elj�rnak. Jogig�ny�kb�l hatalmukn�l fogva „jogot” csin�lnak. Az�rt k�rtek kir�lyt, hogy legyen hadvez�r�k: a kir�ly mindent a h�bor� c�ljaira �ll�t be. Nem Jahve h�bor�it, nem is a n�p, hanem a maga h�bor�it harcolja. Jogorvosl�st v�rnak t�le: ezen a t�ren is csal�dnak. A kir�ly egyetlen jogot ismer: az er�sebb jog�t. Kiad�sai fedez�s�re tizedet szedet – egyenl�v� teszi mag�t Istennel. V�g�l szem�lyi szabads�guk is csorb�t szenved: a kir�ly rendelkezik vel�k. Nem szabadok lesznek, hanem szolg�k. A hatalom d�moniz�l�d�s�nak f�lelmes megrajzol�sa ez, s a helyzetet csak s�lyosb�tja, hogy Isten nem t�maszt majd b�r�t, aki kimenten� �ket kir�lyaik kez�b�l (9–18). De a n�p hajthatatlan maradt. Bizony, a n�p szava nem Isten szava. Csak ezek ut�n kapta S�muel a parancsot: Hallgass szavukra �s adj nekik kir�lyt. Isten nem okolja meg a k�r�s teljes�t�s�t. Theologiailag n�zve itt is arr�l van sz�, mint a b�nesetn�l: Isten sz�vb�lfakad� engedelmess�get akar. Ez�rt engedi n�p�t – s az embervil�got is – menni a magav�lasztotta �ton, m�g egyszer szenved�sei nyom�n el nem jut b�ne felismer�s�re s megal�zva mag�t visszat�r Ur�hoz. De ez nem jelenti a kir�ly-k�r�s jogoss�g�nak az elismer�s�t. A kir�lys�g l�trej�tte Izr�elben nem t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g, hanem l�zad�s, b�n. Izr�el tov�bbi t�rt�nete azt mutatja, hogy ebben a k�rd�sben is Istennek volt igaza. Arra a k�rd�sre, hogy m�gis mi�rt adott nekik kir�lyt, a H�s 13:11 adja meg a v�laszt: „Adtam n�ked kir�lyt haragomban �s elvettem az �n b�sul�somban!” Ezen az sem v�ltoztat semmit, hogy a kir�ly k�s�bb a messi�s-kir�ly el�k�p�v� lett. S ha a babiloni fogs�g ut�n Izr�el a kir�lys�got nem is �ll�totta vissza, sz�ve m�ly�n m�gis az maradt, aki volt: Isten kir�lys�ga ellen l�zad� n�p, aki a mennyei kir�ly helyett a f�ldit v�lasztja. Ennek az �tnak a v�gs� cs�dje, a kir�lyper utols� felvon�sa Pil�tus udvar�n ment v�gbe, mikor a n�p ezt ki�ltotta: „Nem kir�lyunk van, hanem cs�sz�runk” (Jn 19:15). K�ts�gtelen, hogy a 8. fejezet theologiai el�jel nemcsak Saul, hanem az eg�sz izr�eli kir�lys�ggal kapcsolatosan. Azt, ami itt elhangzott, sohasem szabad figyelmen k�v�l hagyni.
Az el�z�ekben megsz�letett az „elvi d�nt�s” a kir�lys�g fel�ll�t�s�r�l. A k�vetkez� fejezetek a gyakorlati kivitelez�st adj�k el�nk sz�p sorj�ban �s igen r�szletesen. A n�p szem�lyi javaslattal nem hozakodott el�. A theokr�cia abban m�g �rv�nyes�l, hogy a kir�ly szem�ly�t Isten v�lasztja ki (19–22).

1 S�m. IX. R�SZ - 1 S�m. 9,1–27. Isten elind�tja Sault a kir�lys�g fel�.

A 8. �s 9. fejezet k�z�tt nincs sem hist�riai, sem szeml�leti szakad�k. Isten, noha nem sz�veszerint val� a kir�lys�g, mindent megtesz az�rt, hogy a rosszb�l is j� sz�rmazz�k. Nem �rezteti rosszal�s�t a leend� kir�llyal sem. Az int�snek, figyelmeztet�snek akkor van helye, amikor a n�p �s a kir�ly egy�ttesen �ll Isten sz�ne el�tt. A Szerz�t szent csod�lat t�lti be Isten ir�nt, aki mindent b�lcsen cselekszik.

Isten v�laszt�sa a Benj�min nemzets�g�b�l val� Kis fi�ra, Saulra esett. Benj�min volt a legkisebb t�rzs. E kicsis�g ok�t a B�r 17–19 k�zli s innen tudjuk meg azt is, hogy e t�rzs tagjai rendk�v�l b�tor harcosok voltak. Mivel a legkisebb t�rzs, a t�bbi t�rzsek nem lehetnek f�lt�kenyek r�, m�gis azt kapj�k, aki ut�n v�gyakoznak: b�tor harcost. A csal�dfa bemutat�sa j� �s el�kel� sz�rmaz�sra mutat. Saul megjelen�s�t – mint k�s�bb is –, �r�mmel �rja le: keresve sem lehetne k�l�nbet tal�lni. A sz�ps�g kiemel�se is a v�lasztotts�g jele (1S�m 10:23; 14:42; 16:12; 2S�m 14:25; 1Kir 1:6; �zs 33:17; Zsolt 45:3). Neve jelent�se: Elk�rt, azaz Istent�l kik�ny�rg�tt. A 13. fejezet szerint m�r nem fiatal, hiszen ifj� harcos fia van, b�r maga is a sz�l�i h�zban, apja ir�ny�t�sa alatt �l. Az izr�eli csal�d ugyanis �ltal�ban nem sz�r�dott sz�t, hanem harmad- �s negyed�zig is egy fed�l alatt laktak. Lak�hely�t itt nem nevezi meg az �r�, de nyilv�n a k�s�bbiekben Saul Gibe�j�nak nevezett v�ros lehetett (Jeruzs�lemt�l �-ra, kb. 5 km). (1–2).

Isten b�lcsen cselekszik abban is, ahogyan az esem�nyeket elind�tja. V�geredm�nyben, ha Saul uralkod�s�nak az els� szakasz�ra s az �t k�vet� D�vid uralkod�s�ra gondolunk, nagy esem�nyek el�k�sz�t�s�r�l van sz�. Isten a nagy dolgokat is egyszer�en �s csendesen k�sz�ti el�. Ebben tekintettel van Izr�el t�rt�nelmi helyzet�re is. Ha mindez l�tv�nyos k�ls�s�gek k�z�tt t�rt�nik, akkor a filiszteusok felfigyelnek s cs�r�j�ban fojtanak el minden megmozdul�st. De ugyan melyik filiszteus fejedelem tartotta vesz�lyesnek, hogy egy embernek elvesztek a szamarai, fia keres�s�kre indult leg�ny�vel s v�g�l S�muel pr�f�t�n�l k�t�ttek ki? Isten cselekv�s�vel van teh�t dolgunk, akinek a terv�ben minden t�rt�n�snek c�lja van. Isten sz�nd�k�b�l az ember olykor nagyon sok�ig semmit sem l�t s nehezen tal�l r� az Isten �ltal k�v�nt �tra. Saul �s szolg�ja az �llatok felt�telezett �tvonal�t k�vetve bolyong erre-arra. A 9:20 szerint a keres�s id�tartama nem t�l hossz�: legfeljebb k�t �jszaka �s k�t nap. A bolyong�s legt�volabbi pontja Cuf f�ldje. Mivel visszafel� Benj�min �szaki hat�r�t �rik el el�sz�r – B�telbe men�k j�nnek szembe vel�k –, Cuf f�dje Efraim d�li r�sz�n volt, ami megfelel az 1:1-nek. Saul �rthet� megokol�ssal akarja itt abbahagyni a keres�st. Ez a keres�s eredm�nytelens�g�t �s a tov�bbi �t c�ltalans�g�t is jelenti. Az, hogy a dolog az emberi eredm�nytelens�g �s lemond�s pontj�n vesznek m�s ir�nyt, a h�tt�rben munk�lkod� Istenre mutat. Saul – leg�nye javaslat�t elfogadva – r�l�p az Isten �ltal munk�lt c�lhoz vezet� �tra. A tov�bbiakb�l kit�nik: eddig minden, a szamarak elk�borl�sa, keres�se, ennek az �rdek�ben t�rt�nt. Az „Isten embere” kifejez�st gyakran haszn�lt�k a pr�f�t�k jel�l�s�re. Szavai a szolga besz�de szerint felt�tlen bizalmat �rdemelnek. E meg�llap�t�s a k�s�bbiekre n�zve is l�nyeges. Az „Isten emberei” az �let szolg�lat�ban �llottak, m�g az ilyen jelleg� �tbaigaz�t�st sem tartott�k m�lt�s�gukon alulinak. Saul restelt �res k�zzel megjelnni S�muel el�tt. A sz�veg szerint nem fizet�sr�l, hanem aj�nd�kr�l van sz�. Nem az Isten embere k�v�nja, hanem a hozz�fordul� ember �rzi �gy, hogy valamivel kifejez�sre kell juttatni k�sz�net�t. Az a t�ny, hogy a leg�nyn�l p�nz volt, kedvez� f�nyt vet az izr�eli szolg�k akkori helyzet�re.

Sok f�lre�rt�sre �s tal�lgat�sra adott okot a 9. v. megjegyz�se: „akit most pr�f�t�nak neveznek, r�gen n�z�nek h�vt�k”. N. Walkernek k�sz�nhet�, hogy erre a k�rd�sre f�ny der�lt. Walker meggy�z�en kimutatta, hogy a h�ber n�b�’ egyiptomi eredet� sz� az n-b-b�l k�pezve. Egyiptom t�rt�net�nek korai korszak�ban a hivatalos templomhoz hm ntr (Isten embere, Isten szolg�ja) c�mmel fordultak. (Teh�t az „Isten embere” kifejez�s is egyiptomi eredet� �s tartalm�.) A n�b�’ azoknak a szem�lyeknek a m�lt�s�gjelz�je volt, akik a kultuszi szolg�latban magasabb fokra jutottak. (N. Walker, What is a Nabhi? ZAW 73.1961. 99.100). �gy a 8 v.-ben a „r�gen” sokkal messzebbre mutat vissza, mint azt kor�bban felt�telezt�k. A „l�t�” elnevez�s a r�gi �shaz�b�l, Mezopot�mi�b�l, a n�b�’ pedig az egyiptomi kult�rk�rrel val� tal�lkoz�s kor�b�l sz�rmazik. A n�b�’ elnevez�s ez�rt haszn�latos m�r �brah�mmal (Gen 20:7) �s M�zessel (Deut 18:15.18) kapcsolatosan is.

A v�ros nev�t, ahol az Isten embere �ppen tart�zkodott, ismertnek tekinti a Szerz�. Feltehet�en Ramatajimr�l van sz�, ahonnan S�muel sz�lei sz�rmaztak. �gy l�tszik, nem �lland� lakhelye volt S�muelnek. A 9:25-ben eml�tett h�z a pr�f�ta megszokott sz�ll�shelye, esetleg az �si h�z lehetett. Saul �s leg�nye estefel� �rkezett a v�rosba. A v�zhord�s a l�nyok, asszonyok dolga volt, rendszerint alkonyatkor v�gezt�k. A k�t a v�roson k�v�l, az alacsonyabb oldalon volt, az �ldoz�halom pedig a v�ros tuls� oldal�n, a v�rosn�l is magasabban fek�dt. Az �ldoz�halmokkal sokszor tal�lkozunk. A honfoglal�s el�tt t�bbnyire k�na�ni szent�lyek voltak e halmokon. Amint a sz�vegb�l kit�nik, az izr�eliek Jahv�nak mutattak be �ldozatokat ezeken a helyeken, amik azonban lassan megtel�t�dtek a k�na�ni kultuszok tartalm�val, kicsapong�saival. Sok esetben ny�ltan is a b�lv�nyim�d�s helyeiv� v�ltak. Ez�rt harcoltak a pr�f�t�k olyan nagy szenved�llyel ellen�k (pl. Ill�s, H�se�s, Jeremi�s). T�rv�nyess�g�ket er�sen k�ts�gbevonj�k a M�zes �ltal adott rendelkez�sek, amelyekben szigor�an �rv�nyes�l az egy kultuszhely – egy �ldozati olt�r elve. E k�rd�s meg�t�l�s�n�l nem szabad figyelmen k�v�l hagyni azt a k�ts�gtelen�l hist�riai t�nyt, amir�l a J�zs 22 sz�mol be. A Jord�n keleti oldal�n telep�lt harmadf�l t�rzs olt�r�p�t�s�t a t�bbi t�rzsek Isten elleni l�zad�snak tekintett�k s a b�ntet� hadj�ratot csak akkor hagyt�k abba, amikor kider�lt: nem �ldoz�sra �p�tett�k, hanem csup�n eml�keztet� jelnek sz�nt�k. Az �ldoz�halmok jelent�s�g�nek a n�veked�se szoros kapcsolatban van a b�r�k kora z�rzavaros helyzet�vel, majd a k�zponti szent�ly elpusztul�s�val. Ezek azonban csak �rthet�v� teszik, de nem t�rv�nyes�tik �ket. J�si�s kultuszreformja nem �j helyzetet teremtett ezen a t�ren, hanem a m�zesi rendelkez�seknek szerzett �rv�nyt (V�. a 14:32–35 magyar�zat�val.) (10–13).

Isten kell� id�ben t�j�koztatta S�muelt sz�nd�k�r�l. A „hogyant” nem r�szletezi az �r�. A 17 v. szerint S�muel olyan pr�f�ta, aki �lland� kapcsolatban van Ur�val s b�rmely pillanatban k�sz �zenete �tv�tel�re. A kapott kijelent�s �s utas�t�s szerint S�muel nem kir�lly� keni Sault hanem n�g�d-d�: fejedelemm�. E sz�ban elhom�lyosul az uralkod�i korl�tlan hatalom. A fejedelem „meghirdetett”, Jahve felkentje. Csak nev�ben k�l�nb�zik a b�r�kt�l, feladata ugyanaz. Olyan tetteket visz v�ghez, mint azok, akikkel Jahve van. Isten cselekszik majd �ltala, mert „r�tekintett” n�p�re (Ex 3:7). A felken�s is a megb�zat�s kapott jelleg�re utal (14–17). Saul bolyong�s�nak a sikertelens�ge egyszerre megsz�nt, amint r�l�pett a S�muelhez vezet� �tra. Ett�l kezdve minden sim�n megy. A pr�f�ta �ppen a v�rosban van. A v�ros kapuj�ban a sz�rk�letben megpillantanak egy embert s amikor a pr�f�ta fel�l tudakoz�dnak t�le, az hozz�juk fordulva �gy sz�l: �n vagyok. K�rdezni�k sem kell �s S�muel r�gt�n megnyugtatja �ket a szamarak dolg�ban. Ezzel bet�lti az igaz pr�f�tas�gnak azt az ism�rv�t, amit Nabukodonozor a D�n 2:5.9-ben fel�ll�tott. A szamarak keres�se befejez�d�tt, de mindaz, ami eddig t�rt�nt, csak bevezet�se volt �tjuk igazi c�lj�nak. S�muel sokat sejtet� szavaira – Saulnak �s csal�dj�nak semmije sem veszhet el, mert minden az �v�k – Kis fia a szer�nys�g fels�fok�n v�laszol. S noha ennek j� r�sze a keleti udvariass�gb�l sz�rmazik, nyilv�n van benne �szintes�g is. �gy Isten cselekv�seinek egyik fontos alapt�rv�nye is kifejez�sre jut: a kicsiket v�lasztja nagy tettei v�grehajt�s�ra, az al�zatosaknak ad kegyelmet. A leend� kir�lynak r�gt�n meg kell tanulni az els� – �s �r�k leck�t: az engedelmess�get: Menj fel… reggel elbocs�tlak. Saul eg�sz tov�bbi �tja ennek a leck�nek a megtanul�s�t�l �s helyes alkalmaz�s�t�l f�gg. S�muel hat�rozottan utal arra, hogy Saul sz�v�t nyomta valami. Mivel Saul sz�ve titk�nak a kijelent�se pontosan egybeesik kir�lys�ga megjelent�s�vel, �sszef�gg�s lehet a kett� k�z�tt. A kir�lys�g �s az els� kir�ly sorsa ezzel m�g jobban �sszefon�dik. Ha Saul sz�ve m�ly�n szeretett volna kir�ly lenni – �s mi�rt nem k�v�nhatta volna ezt –, akkor �lete k�s�bbi trag�di�j�ban vil�gosan kifejez�sre jut: az az Izr�el, amely kir�lyt k�v�n mag�nak, az az ember, aki kir�ly k�v�n lenni Izr�el felett, egyar�nt a veszt�be rohan (18–21).

A 9:22–10:16-ban folytat�dik Saul felk�sz�t�se. L�tnia kell: Isten ir�ny�totta l�p�seit s ezen a helyen m�r v�rtak r�. Isten �tjain elv�gzett id�kkel �s alkalmakkal van dolgunk, amikr�l nem szabad lek�sni. Sault k�r�lveszi Isten gondoskod� szeretete: Tariszny�jukb�l kifogyott az �lelem – elk�sz�tett lakoma v�rja �ket. Az idegenben nincs hov� fej�ket lehajtani – �jjeli sz�ll�sukr�l gondoskodva van. Sz�ve zaklatott a pr�f�ta sejtelmes szavai, a lakom�n tapasztalt tiszteletad�s miatt – S�muel nem hagyja mag�ra, hanem hosszan besz�lget vele az �jszaka csendj�ben. De az Istent�l rendelt id�nek nem szabad el�be sem menni. S�muel a bizalmas besz�lget�s k�zben is tud hallgatni arr�l, amir�l m�g hallgatnia kell. Saulnak ez �jabb lecke: meg kell tanulnia v�rni (22–27).

1 S�m. X. R�SZ - 1 S�m. 10,1–16. Saul a jelek �tj�n.

S�muel l�that�an titokban akart cselekedni. Ez�rt v�lasztotta a hajnali id�pontot �s k�ldette el�re a leg�nyt. Az, ami t�rt�nik, egyel�re nem tartozik senkire, csak Istenre, S�muelre �s Saulra. A felken�s szakr�lis cselekm�ny. K�l�nleges tisztre, szolg�latra val� eh�v�s k�ls� pecs�tje (Ex 29:7). A felkent Isten szolg�ja, megb�z�s�ban j�r el, ez�rt oltalma �s �t�lete alatt �ll. A felken�sn�l S�muel Jahve megb�zottja. A tulajdonk�ppeni felken� maga Isten: „Az �r kent fel t�ged”. A felken�s nem tesz m�s emberr�, lelki �rtelemben szentt�, aki csak Isten akarata szerint cselekedhet. A megb�zat�st engedetlens�g eset�n is csak a megb�z� Isten vonhatja vissza. �gy �rthetj�k meg Saul �let�tj�t. Ez�rt nem emelt r� D�vid soha kezet. A felken�s a kir�ly eset�ben a Jahv�nak val� al�vetetts�get, a theokr�cia �j keretek k�z�tti �rv�nyes�t�s�t fejezi ki. A cs�k – ami Keleten uralkod�kkal kapcsolatosan a h�dolat kifejez�se volt (Zsolt 2:12) – nem tartozott a felken�shez. Itt S�muel atyai j�indulat�nak �s szeretet�nek a jele, amivel eg�sz �lete v�g�ig k�s�rte Saul �tj�t – m�g elvettet�se ut�n is (1).

Isten j�nak l�tta jelekkel is meger�s�teni Sault, amint ezt a karizmatikus b�r�k eset�ben t�bbsz�r megtette (B�r 6; 7:9kk.). Saul nem k�ri, hanem kapja a jeleket. Isten h�rom jelt �g�r neki. Sz�nhely�ket az adatok ellen�re sem tudjuk pontosan meghat�rozni. R�hel s�rja a Jer 31:15kk. szerint is az Efraim �s a Benj�min t�rzs hat�r�n volt. A T�bor-t�lgy helye ismeretlen. A harmadik jel hely�t nem jel�li meg az �r�. Legink�bb Saul lak�hely�re gondolhatunk: az eml�tett Isten halma a Saul Gibe�j�hoz tartoz� �ldoz�halom lehetett (13:3; 14:2). Sault itt m�r j�l ismerik, nagyb�tyj�val is tal�lkozik. Hom�lyos a nec�b� pelistim �rtelme is. A nec�b jelent�se: oszlop; helytart�; hely�rs�g, megsz�ll� csapat. Tal�n egyar�nt gondolhatunk az oszlopokra, mint fels�gjelekre, �s az ott �llom�soz� megsz�ll� hely�rs�gre. Az els� jel megpecs�teli S�muel szavainak az igazs�g�t: a szamarak megker�ltek. A t�bbi jelekkel egy�tt pedig a fejedelems�gre vonatkoz� szavakat is meger�s�ti. A m�sodik jel Isten gondoskod�s�nak �jabb bizonys�ga. Menetk�zben mindent megkap, amire sz�ks�ge van. A legfontosabb a harmadik jel. Erre mutat az a k�r�lm�ny is, hogy az el�z� kett�nek csup�n a beteljes�l�s�r�l tud�s�t a Szerz�, ezt viszont r�szletesen el�adja. Saul maga is felel�s az�rt, hogy azz� legyen, amiv� Isten akarja tenni. Fel kell ismernie a cselekv�s idej�t �s m�dj�t. Az alkalmat azzal a hittel ragadhatja meg, hogy Isten vele lesz, �s �gy�t gy�zelemre juttatja. Cselekv�si szabads�ga azonban korl�tozott. S�muel pr�f�tai-papi vezet�se alatt �ll. A 8 v.-ben jelzett gilg�li tal�lkoz�s arra mutat, hogy S�muel �s Saul k�z�tt a micpai esem�nyig szorosabb kapcsolat volt, mint az a le�r�sb�l kit�nik. A 10:8-nak semmi k�ze nincs a 11:14kk.- �s a 13:7kk.-h�z (2–8).

A 10:1–13-ban ism�t fontos vall�st�rt�neti jelens�ggel tal�lkozunk: a pr�f�t�k csapat�val. M�s n�pekn�l is tal�lkozunk vel�k. Rendszerint k�tel�kekben �ltek, vezet� ir�ny�t�sa alatt. Szent�lyek mellett, vagy azok k�zel�ben voltak t�borhelyeik. Csoportosan, olykor mag�nosan j�rt�k a vid�ket, orsz�got. Ilyen helyek voltak: R�ma (1S�m 19:18), B�tel (2Kir 2:3), Jerik� (2Kir 2:5), Gilg�l (2Kir 4:38). Az ekszt�zis el�r�se �rdek�ben k�ls� eszk�z�ket is felhaszn�ltak (zen�t, t�ncot, �temes ki�ltoz�st, 1Kir 18:20kk..28kk.; 22:6.10kk.). Olyan sz�ls�s�ges dolgokkal, mint amilyenekr�l az 1Kir 18-ban a Ba�l-pr�f�t�kkal kapcsolatosan olvasunk, az izr�eli pr�f�tai csoportokn�l sehol sem tal�lkozunk. Szerep�k azoknak a feladatoknak az elv�gz�s�ben �llt, amiket vezet�ik b�ztak r�juk. S�muel mellett �gy lehet tekinteni �ket, mint a pr�f�ta j�l szervezett munkacsapat�t, amit fel tudott haszn�lni az Izr�el meg�j�t�s��rt v�gzett f�radoz�s�ban. Addig nem volt baj, am�g nagy pr�f�tai szem�lyis�gek ir�ny�t�sa alatt �llottak. Mihelyt ez elmaradt, d�s t�ptalaj�v� v�ltak a hamis pr�f�tas�gnak. Az 1Kir 22-ben m�r �gy tal�lkozunk vel�k. Azt nem mondhatjuk, hogy Jahve Lelke nem volt jelen ezekben a csoportokban. M�gis eset�kben ink�bb pszichol�giai jelens�ggel van dolgunk, mint a sz� igazi �rtelm�ben vett pr�f�tizmussal. K�l�n�sen megfigyelhet� ez t�meghat�sukban. Az olyan pr�f�t�k, mint S�muel, Ill�s, Elizeus, vagy az �n. �r�-pr�f�t�k nem hozhat�k vel�k egy nevez�re. S�muelre nincs hat�ssal a pr�f�t�k csapat�nak a r�v�lete. M�r elh�v�s�n�l l�nyeges, hogy tudatos �llapotban veszi Isten kijelent�s�t. S�t tov�bb is mehet�nk: A pr�f�t�k csapat�nak a „t�meghat�sa” azokra is hat�stalan volt, akikben Jahve Lelke �tlagon fel�li m�rt�kben munk�lkodott. D�vidra is vesz�lytelen volt a pr�f�t�k csapat�val val� tal�lkoz�s (1S�m 19:18kk.). A Saulnak adott h�rom jel k�z�l az�rt ez a legfontosabb, mert ez �ll legszorosabb kapcsolatban a szolg�latra val� felk�sz�t�s�vel. A „m�s emberr� leszel” kifejez�s els�dleges �rtelme nem valami lelki, szellemi megt�r�sre, meg�jul�sra utal, hanem az ekszt�zis �llapot�nak a jel�l�s�re szolg�l. De sz�j�t�kszer�en t�bbet is jelent. A 9 v. szerint Saul „m�ss�” v�l�sa abban a pillanatban megt�rt�nt – vagy elkezd�d�tt –, amint S�muelt�l elv�lt. �gy az ekszt�zis csak folytat�s, annak a pecs�tje, hogy Isten Sault eszk�z�v� v�lasztotta. Alkalmass� akarta tenni arra, hogy ereje, Lelke beavatkoz�sa sz�m�ra nyitott legyen. Amint a k�s�bbiekben majd l�tjuk, ez meg is t�rt�nt. Saul trag�di�ja az, hogy nem csak Jahve Lelke el�tt lett nyitott�, hanem a gonosz l�lek el�tt is. �gy is mondhatn�nk: Saul nem pr�f�ta, hanem m�dium. A kir�lys�g dics�s�ge helyett Saul egyel�re megvet�st �s gyal�zatot tapasztalt. A pr�f�t�k csapat�hoz tartoz�kat tisztelt�k ugyan, de meg is vetett�k. �ltal�nos v�lem�ny szerint valamireval� ember nem csatlakozott ezekhez a „senkih�ziakhoz”, akiknek nem volt atyjuk (tiszteletrem�lt� nemzets�gt�bl�zatot nem tudtak felmutatni). A Szerz� innen sz�rmaztatja a k�zmond�st: H�t m�r Saul is a pr�f�t�khoz tartozik? A 19:24-gyel szemben ezt kell eredetinek tekinten�nk, mivel itt ker�lt Saul el�sz�r kapcsolatba a pr�f�t�k csapat�val. Saulnak v�llalnia kellett a gyal�zatot. Ez is hozz�tartozott felk�sz�t�s�hez. Az �- �s �jsz�vets�g tan�t�sa ebben teljesen �sszhangban van. (9–16).

1 S�m. 10,17–27. Kir�lyv�laszt�s – csal�d�ssal.

A gondos el�k�sz�t�s ut�n a n�p k�v�ns�g�nak a teljes�t�s�re Micp�ban ker�lt sor. Az egybeh�vott n�pen a v�laszt�joggal rendelkez� f�rfiakat kell �rteni, akiknek a z�m�t a hadk�teles kor�ak alkott�k. Az �sszeh�v�s m�dj�r�l nem �rtes�l�nk. Feltehet�en ez esetben is a pr�f�t�k csapata �ltal t�rt�nt. A sorsvet�s el�tt S�muel �jra figyelmeztette a n�pet: Isten nem az�rt teljes�ti k�r�s�ket, mert helyesli. Izr�el kiz�r�lag Jahv�nak k�sz�nheti n�pi l�t�t (egyiptomi szabad�t�s) �s fennmarad�s�t (ellens�gei kez�b�l val� megszabad�t�s). Amit a n�p tesz, az h�l�tlans�g �s l�zad�s. �gy t�nik, mintha S�muel v�laszt v�rt volna a kem�ny fedd�sre. Ez volt az utols� lehet�s�g a visszafordul�sra. A n�p igaz�t nem tudta v�deni, de k�v�ns�g�t�l sem akart el�llni. Ez�rt hallgatott. Vesz�lyes �s sorsd�nt� hallgat�s volt ez (17–19a). A sorsvet�s a J�zs 7:16–18-nak megfelel�en itt is az urimmal �s a tummimmal t�rt�nt. Az urim hagyom�nyos �rtelme: f�ny, tal�n a b�nt leleplez� f�ny; a tummim jelent�se pedig: t�k�letess�g, �rtatlans�g. (Lexikon, 850). Saul rejtekhely�t viszont sz�beli pr�f�tai kijelent�s �ltal tudhatt�k meg. A kir�ly szem�ly�nek sorsvet�s �ltali kijel�l�se a theokr�cia �rv�nyes�t�s�t jelenti. Ugyanakkor az eg�sz n�pnek ellen�rizhet� �s k�ts�gbevonhatatlan m�don juttatja kifejez�sre: Jahve v�lasztottja val�ban Saul. A pr�f�tai sz� �s a titkos felken�s mellett ez�rt van sz�ks�g a sorsvet�sre is. En�lk�l a „semmirekell� emberek” az eg�szet S�muel kital�l�s�nak min�s�thetn�k. A 9:1–10:16 �sszef�gg�s�b�l �rthet� Saul magatart�sa. Neh�z lenne eld�nten�nk, hogy elrejt�zk�d�s�ben a szer�nys�g, vagy az aggodalom volt-e t�ls�lyban. A jelek ut�n �jra megtapasztalhatta: Isten besz�de igaz. Ezzel komoly �traval�t kapott szolg�lata bet�lt�s�hez. A Szerz� ism�t utal Saul d�lceg alakj�ra. Isten a n�p sz�ve szerint v�lasztott. S�muel Saul m�ltat�s�n�l sem ejti ki a kir�ly sz�t. Saul Isten v�lasztottja: nem kevesebb �s nem t�bb (19b–24). Mivel a felken�s m�r megt�rt�nt, ez�rt S�muel ilyen vonatkoz�sban nem int�zkedett. A n�pnek pedig l�that�an esz�be sem jutott. Nem volt teh�t m�s fontos teend� h�tra, mint a kir�ly jogk�r�nek a tiszt�z�sa �s r�gz�t�se. A kir�ly �s a n�p szempontj�b�l ez egyar�nt l�nyeges. S�muel szem�lyesen �rta be ezeket a k�nyvbe, �s elhelyezte az �r sz�ne el�tt. Ez ut�bbi mozzanat azt is jelk�pezte, hogy Isten maga �rk�dik a jogszab�lyok megtart�s�n. Igen l�nyeges dolog ennek a bizonyos k�nyvnek a szerepl�se. Eszerint Izr�elben r�gt�l fogva l�tezett egy k�nyv, amibe a fontos dolgokat, els�sorban a t�rv�nyeket bejegyezt�k, s amit az �r sz�ne el�tt, teh�t a Sz�vets�g L�d�j�ban vagy mellette tarthattak. A Deut 31:26 is tud ilyen k�nyvr�l, ami m�g M�zes kor�b�l sz�rmazott. Feltehet�en ezzel lehet azonos�tani az 1S�m 10:25-ben szerepl� k�nyvet. Ez a hely is vil�gos bizony�t�ka annak, hogy az �r�s Izr�elben sokkal r�gebbi kelet�, mint sokan felt�telezik. Ez megfelel annak a kult�rt�rt�neti h�tt�rnek, amiben Izr�el n�pp�v�l�sa el�tt, s az �j haz�ban val� leteleped�s ut�n �lt. Az �r�snak fontos szerepe volt az �kori Keleten. Egyiptomban pedig k�l�n�sen. Nagy iskol�k voltak, ahol az �rnokokat k�pezt�k. Ha az �r�snak ilyen nagy jelent�s�ge volt Izr�el kor�bbi k�rnyezet�ben, akkor lehetetlen, hogy ez ne lett volna hat�ssal r�. Sohasem szabad elfelejten�nk: Izr�el nem primit�v n�pk�nt l�pett a t�rt�nelem sz�npad�ra. Sok esem�ny �r�sbafoglal�sa igen kor�n, vagy mint az 1S�m 10:25 is mutatja, azonnal is megt�rt�nhetett. A D�vid �s a Salamon kor�ban vir�gz� t�rt�net�r�s elk�pzelhetetlen ilyen el�zm�ny n�lk�l (25a). S�muel a r�b�zott feladat teljes�t�se ut�n hazak�ldte a n�pet. Saul is hazament – Gibe�ba, sz�l�f�ldj�re, ahol k�s�bb sz�khely�t is ki�p�tette. A le�r�sb�l itt m�r nem az �r�m, hanem a csal�d�s hangja sz�l. A n�p nem �gy k�pzelte az eg�szet. Valami nagyot v�rt – �s nem t�rt�nt semmi. A hazafel� tart� kir�ly mell� kevesen szeg�dtek. Csak azok, akiknek Isten meg�rintette sz�v�t. M�sok cs�fol�dva mondt�k: Hogyan szabad�thatna ez meg minket? S ha a Szerz� haszontalan embereknek nevezi is ezeket, m�gis az �ltal�nos v�lem�nyt mondt�k ki, azt, amit m�sok elhallgattak. A n�p csal�dott. De csal�dott Saul is, hallgatott �s v�rt. Az olvas� is fesz�lten v�r: mi lesz ebb�l? Egy vil�gos: A kir�ly �nmag�ban semmit sem �r. A n�p k�v�ns�g�nak a teljes�l�se sem �r semmit. Ha sz�zszor, ezerszer teljes�l is k�r�s�k, nem �rhetnek el j� eredm�nyt, ha Isten nem �rinti meg a sz�veket. Ez az �t�lete minden emberi �tnak, de itt csillan fel a j� kibontakoz�s lehet�s�ge is (25b–27).