III. Foglalkoz�sok

1. A f�ldmûvel�s

A sz�nt�f�ld megmunk�l�s�nak a rendj�t Palesztin�ban eleve befoly�solja az az ismert k�r�lm�ny, hogy a sz�raz ny�ri idõszakban eg�szen okt�berig a kisz�radt f�ldet mûvelni nem lehet. A f�ld megmunk�l�sa csak az õszi esõk bek�sz�nt�s�vel kezdõdhetett. A vet�st megelõzõen a f�ldet felsz�ntott�k, m�gpedig egyszerû, kerekek n�lk�li faek�vel, melyre r� volt erõs�tve a f�ldbe m�lyedõ sz�nt�vas. Az eke el� rendszerint k�t szarvasmarh�t fogtak egy j�romba. (A ter�letm�rt�k egys�ge volt az a f�lddarab, amelyet egy p�r ig�s �llattal egy nap alatt f�l lehetett sz�ntani 1S�m 14:14). Az �sz�v.-i t�rv�ny, amely minden felem�s megold�st�l idegenkedett (pl. tiltotta k�tf�le n�v�nynek egy sz�nt�f�ldbe vet�s�t, Lev 19:19), nem engedte, hogy egy j�romba k�tf�le �llatot, pl. egy szarvasmarh�t �s egy �szv�rt fogjanak. �tvitt �rtelemben ez a felem�s iga, amelyre 2Kor 6:14 hivatkozik. – A sz�nt�s munk�j�t gondos figyelemmel kellett v�gezni, hogy az egyenletes legyen, az �llatok f�lre ne r�nts�k az ek�t. Aki az eke szarv�ra tette a kez�t, az nem tekintgethetett m�sfel� (Lk 9:62). Az igavon� �llatokat „�szt�k�vel”, vashegyben v�gzõdõ hossz� bottal n�gatt�k a halad�sra (B�r 3:31; v�. ApCsel 26:14).
A vet�s a bibliai korban term�szetesen k�zzel t�rt�nt. A gazda gondosan megtiszt�totta a vetõmagot (Mt 13:24.27), azt�n a sz�nt�f�ld�n elhintette �s al�sz�ntotta. Legkor�bban vetett�k el a gabonaf�l�ket (csak b�z�t �s �rp�t termesztettek), majd a babot, lencs�t, fûszern�v�nyeket. – A tov�bbiakban azt�n a magvak kikel�s�t �s n�v�nny� fejlõd�s�t r� kellett b�zni az idõre. Az Isten-adta esõk kellõ idõben val� megj�vetel�tõl f�gg�tt fõk�nt, hogy milyen term�st adott a „mag�t�l” n�võ gabona (Mk 4:26).
Az arat�s a gabona �r�sekor, teh�t �prilisban kezdõd�tt. Elõsz�r az �rp�t, azut�n a b�z�t aratt�k s ez az arat�si idõ tulajdonk�ppen k�t �nnep k�z� esett: a p�ska idej�n kezdõd�tt s a „hetek �nnep�vel”, a mai sz�val p�nk�sdkor v�gzõd�tt. Lass�, hossz� ideig tart�, de vid�man v�gzett munka volt ez. Aratni sarl�val szoktak, maroksz�m v�gva le egy-egy csom� gabon�t, amit azt�n k�v�kbe k�t�ttek �s �szv�rh�ton, vagy szek�ren vittek be a cs�plõsz�rûre, itt t�rt�nt meg a cs�pl�s. – R�gebben egyszerûen botokkal vert�k ki a szemet a f�ldre ter�tett k�v�kbõl. K�sõbben �ltal�noss� v�lt a nyomtat�s: a lerakott gabon�n �llatokat hajtottak k�rbe s azoknak a pat�ja taposta ki a kal�szokb�l a szemet. (A nyomtat� �k�rnek a sz�j�t nem volt szabad bek�tni, Deut 25:4). Haszn�lt�k azut�n az �n. cs�plõ-szekeret is, melynek az alj�ra �les vasdarabok voltak erõs�tve. A kerekek kinyomt�k a kal�szokb�l a szemet, a vasdarabok pedig felapr�tott�k a szalm�t.
A cs�pl�s ut�n k�vetkezõ fontos mûvelet volt a gabona szelel�se, tiszt�t�sa. Estefel�, amikor enyhe sz�l f�jt, fogtak ehhez a munk�hoz. „Sz�r�lap�ttal”, vagy vill�val feldobtak a levegõbe egy-egy halom polyv�val vegyes gabonaszemet. A s�lyosabb gabonamagvak visszahulltak a sz�rûre, a k�nnyû polyv�t pedig elf�jta a sz�l. Az �gy k�l�nv�lasztott gabon�t m�g meg is szokt�k rost�lni, hogy a gyommagvakt�l, kavicsszemektõl megtiszt�ts�k. – Mindezek annyira ismert �s fontos munk�latok voltak, hogy a bibliai p�ld�zatok gyakran id�zik õket. (Mt 3:12; Lk 22:31 stb.) – V�g�l a gabon�t nagy cser�pkors�kban, vagy gabon�s vermekben t�rolt�k. Palesztina f�ldmûvel�sre alkalmas ter�lete j� termõ f�ld volt. A J�zus p�ld�zat�ban eml�tett hatvanszoros, vagy �ppen sz�zszoros hozama az elvetett magnak nem �res besz�d (Mt 13:8). Ennek ellen�re a tapasztalat r�vezette az embereket arra, hogy a f�ldnek is kell pihenõt adni, k�l�nben a termõereje kimer�l. A szombat-�vnek megvolt a gazd�lkod�si vonatkoz�sa is (Lev 25:4). Azonk�v�l val�sz�nûleg azt a fajta nyom�sos gazd�lkod�st folytatt�k, amelyn�l a hat�r egy r�sze mûvel�s alatt �ll, m�s r�sze parlagon marad. Mikor azt�n a mûvelt f�ld termõereje kimer�lõben volt, akkor „�j sz�nt�st” sz�ntottak, a pihent f�ldet vett�k mûvel�s al� (Jer 4:3; H�s 10:12).
Szõlõmûvel�s. M�r a honfoglal�s elõtt K�na�nba k�ld�tt k�mek megcsod�lt�k az orsz�g gazdag szõlõ term�s�t (Num 13:24). A honfoglal�s ut�n pedig Izr�el n�pe a sz�nt�-vetõ munk�val egy�tt eltanulta a szõlõmûvel�st is a k�na�nit�kt�l s hogy milyen nagyra �rt�kelte, annak bizonys�ga az, hogy a szõlõ �s a bor gyakran az �letnek, a bõs�gnek, sõt a lelki �letnek is a jelk�pe. (Zsolt 80:9; 128:3; Mt 26:27; Jn 15:1 skv.) A szõlõtelep�t�sre kiszemelt ter�letet m�lyen megsz�ntott�k, a k�vektõl megtiszt�tott�k, a talajb�l kiker�lt k�veket pedig arra haszn�lt�k, hogy gyep�t, azaz alacsony kõfalat raktak belõl�k a szõlõskert k�r�l (�zs 5:1 skv.; Mt 21:33). A szõlõ sok �s gondos munk�t k�v�nt (metsz�s, kap�l�s, vadhajt�sok lev�g�sa), de rendszerint gazdagon meg is fizette a r�ford�tott munk�t. – A tõk�rõl d�san hajt� vesszõket vagy v�zszintesen futtatt�k a f�ld k�zel�ben, vagy szomsz�dos tõk�k vesszõit egym�sba hagyt�k fon�dni s lugas-szerûen nevelt�k. Val�sz�nû, hogy jobb�ra piros, illetve fekete szõlõt termesztettek, mert a Biblia a bort gyakran hasonl�tja v�rhez (Mt 26:28).
A korai szõlõfajt�k m�r j�liusban �rni kezdtek, a sz�ret ideje azonban �ltal�ban szeptember–okt�ber h�napokra esett. Mint az arat�s, ez is vid�m munka volt, a szõlõhegyek ilyenkor a hangos j�kedv sz�nterei voltak (v�. �zs 16:9–10). A leszedett szõlõ kipr�sel�s�re egy k�l�nlegesen k�sz�tett „sajt�” szolg�lt. Sziklatalajba k�t k�dszerû m�lyed�st v�gtak egym�s mell� �gy, hogy egyik m�lyebb volt, mint a m�sik. A szõlõt a felsõ m�lyed�sbe �nt�tt�k �s ott kitapost�k, a must innen egy ny�l�son kereszt�l lefolyt az als� medenc�be. A mustot kors�kba, vagy kecskebõr-t�mlõkbe t�lt�tt�k, m�gpedig – a j�l ismert p�ld�zat szerint – lehetõleg �j t�mlõkbe, mert az erjedõ must a r�gi, ernyed t�mlõt k�nnyen sz�tszak�totta (Mt 9:17). A letisztult sz�nbort a seprõrõl le�nt�tt�k egy m�sik ed�nybe.
Szõlõtelep�t�sre legalkalmasabbak voltak a naps�t�tte hegyoldalak. Hogy pedig a Palesztin�ban gyakran elõfordu� felhõszakad�s-szerû z�porok le ne hordj�k a termõtalajt, terraszos mûvel�st is alkalmaztak, azaz szakaszonk�nt alacsony s�v�nyfalat, vagy kõrak�st h�ztak a hegyoldalon. (Deut 32:32 – „Gomora terraszos szõlõi).
A szõlõn k�vûl gy�m�lcs�skerteket is telep�tettek. Tal�n a legfontosabb gy�m�lcsfa volt Palesztin�ban az olajfa, amelynek h�sos term�s�bõl sajtolt�k az �tkez�shez, vagy egy�b c�lokra haszn�lt olajat. Egy m�sik jellegzetes d�lszaki gy�m�lcsfa a f�gefa, amely k�l�n�sen gazdag gy�m�lcsterm�s�rõl nevezetes. Tavasszal a leveleivel egy�tt m�r hozza a gy�m�lcs�t is, ez azonban m�g csak a korai f�ge (�n 2:13), amely m�g kiss� fanyar, de friss�tõ t�pl�l�k. A f�ge�r�s ideje, teh�t az �jabb, teltebb �s �desebb gy�m�lcs�k� ny�ron, augusztusban van. (�gy �rthetõ meg Mk 11:13). A fa lombozata szinte s�torszerûen h�zza le az �gakat (Jn 1:49). – A f�ldrajzi �ttekint�s megfelelõ hely�n olvashat�, hogy milyen egy�b gy�m�lcsf�k d�szlenek Palesztin�ban. Jellemz�s�l el�g legyen Fl. Josephus szavait id�zni, aki a Genez�ret-t� k�rny�k�nek a sz�ps�geit rajongva �rja le: – „A di�fa, amely ink�bb a hûv�ss�get szereti, nagy t�megben teny�szik itt �ppen �gy, mint a p�lma, amely viszont a hõs�get kedveli; k�zvetlen�l mellett�k f�gef�k �s olajf�k teny�sznek, amelyeknek ink�bb a m�rs�kelt �ghajlat val�. – A talaj meglepõ m�don a legk�l�nf�l�bb fajt�j� gy�m�lcs�ket termi, m�gpedig sz�ntelen�l. T�z h�napon �t egyfolyt�ban termi a legpomp�sabb szõlõt �s f�g�t, a t�bbi gy�m�lcs�ket pedig eg�sz �ven �t.” (Zsid� h�bor� III, 10).
„Ideje van az �ltet�snek �s ideje van az el�ltetett kiszaggat�s�nak.” (Pr�d 3:2). Ha valahol, �gy �pp a mezei munk�k v�gz�s�n�l �rv�nyes a Pr�dik�tornak az a meg�llap�t�sa, hogy megvan a rendelt ideje mindennek. M�r eml�tett�k a vet�s, arat�s, gy�m�lcs�r�s, sz�ret idõpontjait. Most m�g �rdekess�g kedv��rt eml�ts�k meg, hogy ezeket a terminusokat pontosan sz�mon tartott�k a r�giek is, ezt illusztr�lja az �s�mita betû�r�ssal �rt g�zeri „paraszt-napt�r” Salamon kor�b�l. Ez a szeptember k�zep�vel kezdõdõ gazdas�gi �vet �gy osztja fel: Az olaj-sz�ret (k�t) h�napja, a vet�s (k�t) h�napja, a k�sei vet�s (k�t) h�napja, a len-arat�s h�napja, az �rpa-arat�s h�napja, egy�b arat�sok h�napja, a szõlõ-szed�s (k�t) h�napja �s a gy�m�lcs-szed�s h�napja. – Ez volt az emberileg meghat�rozhat� kerete a mezei munk�nak, amelyik azonban csak akkor volt �ld�ssal koron�zott, ha Isten megadta a sz�ks�ges term�keny�tõ esõket a maguk idej�ben (Deut 28:12; J�el 2:23–24).

2. �llatteny�szt�s
Izr�el õsei, a p�triarch�k a Genezis elbesz�l�seibõl is j�l l�that�an – �llatteny�sztõ nom�dok voltak, akik egyik legelõrõl a m�sikra vonultak ny�jaikkal; �ns�ges idõben ak�r Egyiptomba is �tk�lt�ztek. B�r egyes felsorol�sok szerint (pl. Gen 12:16) szarvasmarh�ik �s tev�ik is voltak, m�gis elsõsorban kisebb �llatokat, juhot �s kecsk�t tartottak. A k�sõbbi Izr�el a K�na�nban t�rt�nt leteleped�s ut�n is, a f�ldmûvel�s mellett is folytatta az �llatteny�szt�s r�gi m�dj�t az arra alkalmas legelõk�n, �s m�g sok�ig az volt a gazdags�gnak a fokm�rõje, hogy kinek mekkora juh�llom�nya volt. (1S�m 25:2).
Az �llatok õrz�se, a p�sztorkod�s nem felt�tlen�l szolgai munka volt. Elõkelõnek tarthat� csal�dok tagjai (olykor m�g le�nyok is, pl. Ex 2:16) maguk õrizt�k a ny�jukat, mint pl. J�k�b, majd a fiai, M�zes, D�vid stb. Sõt az �kori keleten a p�sztor foglalkoz�s olyan megbecs�l�sben �llt, hogy a kir�lyoknak a jelk�pes c�me „p�sztor” volt. Az �sz. pedig m�g Istenre �s a Messi�sra is kiterjeszti a j� p�sztor elnevez�st (Zsolt 23; Ez 34:15.23; v�. Jn 10:11). – Term�szetesen nagy ny�jtulajdonosok b�reseket is fogadtak a ny�j õrz�s�re, akik sz�mad� felelõss�ggel tartoztak a r�juk b�zott �llatok�rt. – Egyes bibliai helyek, pl. a Zsolt 23; vagy �zs 40:11 rendk�v�l sz�pen �rj�k le a hûs�ges, gondos p�sztornak a munk�j�t. A p�sztornak tudnia kellett, hogy hol van bõs�ges legelõ �s ami m�g fontosabb, j� itat�hely. Tov�bbv�ndorl�skor a p�sztor elõtte ment a ny�jnak a sokszor keskeny, vesz�lyes hegyi �sv�nyen, az �llatok pedig a nyom�ban haladtak. A gyeng�bb b�r�nyokat a karj�ra vette. Juhait egyenk�nt ismerte �s ha �szrevette, hogy valamelyik elt�vedt a ny�jt�l, nyom�ba eredt, hogy megkeresse (Lk 15:4). P�sztorbotja �s paritty�ja arra val� volt, hogy elriassza a juhaira leselkedõ vad�llatokat, vagy rabl�kat. Est�nk�nt kar�mba terelte a ny�jat s ilyenkor k�l�nv�lasztotta a juhokat �s a kecsk�ket (Ez 34:17; v�. Mt 25:32), leeresztett p�sztorbotja alatt egyenk�nt engedte �t õket, hogy �gy megsz�molja, nem hi�nyzik-e k�z�l�k (Lev 27:32). Az ilyen kõfallal k�r�lker�tett kar�mok kinn voltak a v�roson k�v�li legelõk�n, a p�sztorok teh�t �jszaka is a szabad �g alatt tany�ztak, vigy�zva a ny�jukra (Lk 2:8). A szarvasmarha-tart�s t�bb t�pl�l�kot k�v�n�, k�lts�gesebb dolog volt. Ahol igavon� �llatnak tartott�k, ott gondot jelentett ny�ron �t, a sz�raz idõszakban, az �lelemmel val� ell�t�suk. Csord�kban pedig csak ott tarthatt�k, ahol nagy kiterjed�sû gazdag legelõk voltak, elsõsorban a b�s�ni tartom�ny volt nevezetes e tekintetben. – A f�ldrajzi �ttekint�sben, az �llatvil�gr�l sz�l� r�szben m�r eml�tett�k, hogy teherhord�sra, lovagl�sra �ltal�ban az ig�nytelenebb szam�r �s �szv�r volt otthonos az izr�eli gazdas�gokban. A teve a puszta-lak� beduinoknak �s a kereskedõknek az �llata volt, az orsz�g�hoz k�t�tt Izr�el n�p�n�l kev�sb� volt fontos a tart�sa. De a babiloni fogs�gb�l hazat�rõ zsid�k teveh�ton is hozt�k a holmijukat (Ezsd 2:67). – A l�tart�s luxus-sz�mba ment, a l� megmaradt mindv�gig a had�szat k�r�ben lovagl�, vagy harcikocsi-h�z� �llatnak.

3. Ipar

A p�triarch�lis t�rsadalom kor�ban az ipar a sz� szoros �rtelm�ben h�ziipar volt: a csal�d maga gondoskodott mindannak az elõ�ll�t�s�r�l, amire sz�ks�ge volt, teh�t az �lelmen k�v�l a ruhaf�l�rõl, haszn�lati eszk�z�krõl, fegyverekrõl stb. Mindebbõl eg�szen k�sõi korig megmaradt a csal�d k�r�ben a fon�s-sz�v�s, a ruhaell�t�s gondja – kimondottan asszonyi munkak�rben (P�ld 31:13.19.24). Az egyszerû h�zi sz�võsz�k nem egy�bbõl �llt, mint k�t l�cbõl, amelyek k�z�l az egyik a f�ldbe, vagy a falba vert c�vekhez volt k�tve (aszerint, hogy v�zszintes, vagy f�ggõleges elhelyez�sû volt a sz�võsz�k), a k�t l�c kifesz�tve tartotta a hosszanti sz�lakat, amelyek k�z�tt a keresztsz�lakat hajdan k�zzel, k�sõbb vet�lõvel (J�b 7:6) h�zt�k �t. – Az egyes ipar�gak azonban idõ m�lt�val a hozz�juk sz�ks�ges szersz�mok �s g�pek, valamint a szaktud�s sz�ks�ge miatt specializ�l�dtak. Nevezetes ebben a vonatkoz�sban az, hogy a k�l�nb�zõ ipar�gak t�bbnyire egyes csal�dokon bel�l �r�klõdtek, ap�r�l fi�ra sz�llt a felszerel�s, a szaktud�s (esetleg a gy�rt�si titok). Ugyanez a magyar�zata annak, hogy a hasonl� foglalkoz�st ûzõ iparosok rendszerint egy v�rosban, vagy annak is egy utc�j�ban �ltek. Jeruzs�lemben k�l�n utc�ja volt a p�keknek (Jer 37:21), a ruhafestõknek (�zs 7:3), Neh�mi�s kor�ban az aranymûvesek, meg a kenetk�sz�tõk �n�ll� c�het alkottak (Neh 3:8).
A k�l�nb�zõ foglalkoz�sok k�z�l r�viden megeml�thetj�k az �p�tõipart. Hozz��rtõ kõmûvesnek kellett lennie annak, aki a szab�lytalan, faragatlan kõt�mb�kbõl egyenes falat tudott �p�teni. K�l�n munkak�r volt a tetõszerkezethez sz�ks�ges faanyagnak, gerend�knak a kifarag�sa. – A h�zi fon�s-sz�v�s munk�j�n k�v�l kifejlõd�tt term�szetesen az �n�ll� tak�csmesters�g is, kapcsolatban a gyapj�feldolgoz�s �s ruhafest�s munk�j�val. K�l�n�sen az ut�bbi volt vir�gz� ipar�g Palesztin�ban, ahol a k�l�nb�zõ b�bor- �s egy�b ruhafest�kek seg�ts�g�vel a k�lf�ldiek elõtt is �rt�kes ruhaf�l�ket tudtak k�sz�teni. A d�l-j�dai Debir v�ros�nak a romjai k�zt eg�sz csom� gyapj�mos� �s ruhafestõ medenc�t t�rtak fel, ami ennek a v�rosnak a speci�lis ipar�r�l tan�skodik. – Ugyancsak a ruh�zkod�ssal kapcsolatos ipar volt a bõrfeldolgoz�k, t�m�rok, õv- �s saruk�sz�tõk mesters�ge. – Volt azut�n k�t olyan munkak�r, amely k�l�n�sen fontos volt az �kori iparban s ez volt a f�mfeldolgoz�s �s a fazekasmesters�g.
Palesztina f�ldje �sv�nyi kincsekben szeg�ny. Ha egy hely�tt olyan jellemz�st tal�lunk r�la, hogy olyan f�ld, amelynek a k�veiben vas van �s a hegyeibõl rezer lehet v�gni (Deut 8:9), akkor ez elsõsorban a Holt-tengertõl d�lre esõ b�ny�kra vonatkozik, amely Salamon gazdags�g�nak egyik alapj�t k�pezte. Eredetileg az edomit�k ter�let�hez tartoztak azok a r�zb�ny�k, amelyeknek a maradv�nyait a Chirbet-Nachas nevû helyen tal�lt�k meg, a Holt-tengertõl kb. 4 km-re. A k�zelben levõ salak-t�megek mutatj�k, hogy a kib�ny�szott �rcet elõsz�r ott helyben olvaszt� kemenc�kben nagyj�b�l kiolvasztott�k s azt�n a tov�bbi finom�t�s c�lj�b�l elsz�ll�tott�k a tengerparti Ecj�n-geber r�zkoh�iba. A b�nya ter�let�t magas kõfal vette k�r�l, hogy a munk�sok meg ne sz�khessenek, mert ott a sivatagi hõs�gben �s sz�razs�gban embertelen�l kem�ny munka volt a b�ny�szat: rabszolg�kat, hadifoglyokat k�ldtek ide b�nyamunk�ra. (Eusebius szerint a kereszty�n�ld�z�sek kor�ban a r�maiak ezekbe a r�zb�ny�kba k�z�ns�ges gonosztevõk mellett kereszty�neket is k�ldtek k�nyszermunk�ra). – A kiolvasztott f�met bronz�tv�zetk�nt dolgozt�k fel �gy, hogy kõbe v�jt form�kban �nt�tt�k meg haszn�lati t�rgyaknak, tõr�knek, d�rda- �s ny�lhegyeknek. A k�zhaszn�lat� t�rgyakon k�v�l itt k�sz�ttette el Salamon a templomi kultusz c�lj�ra sz�nt ed�nyeket �s szersz�mokat.
A nemesf�mek megmunk�l�s�val k�l�n c�h foglalkozott, az arany- �s ez�st-mûvesek nemcsak �kszereket, hanem k�na�ni hat�sra olykor m�g b�lv�nyszobrocsk�kat, amuletteket is k�sz�tettek (H�s 2:10.15). E mesters�ghez k�l�nleges olvaszt�kemenc�k, illetve t�gelyek tartoztak, amelyeknek a seg�ts�g�vel t�bbek k�zt azt is meg lehetett �llap�tani, hogy egy arany- vagy ez�st-t�rgy milyen finom, mennyi benne a nemesf�m �s mennyi az idegen anyag, a salak. Olyan munka volt ez, amelyet a Biblia gyakran eml�t Isten pr�b�l� �t�let�nek a jelk�pe gyan�nt. (Jer 6:27–30; Mal 3:3 stb.)

Az �korban vil�gszerte egyik legfontosabb ipar�g volt a fazekas-mesters�g, a ker�mia. A dr�ga f�med�nyek helyett szinte minden h�ztart�si c�lra cser�ped�nyt haszn�ltak, fõz�shez �pp�gy, mint liszt, olaj, vagy bor t�rol�s�hoz, iv�ed�nynek, vagy m�csesnek. – A kellõk�ppen elõk�sz�tett anyagot a fazekas-korongon form�lt�k ed�nny�. Ez a munkaeszk�z k�z�s tengelyre szerelt k�t kerek v�zszintes kõlapb�l �llt. Az als�t a l�b�val hajtotta a fazekas, a felsõ volt a tulajdonk�ppeni form�z�asztal. A k�zzel kiform�lt ed�nyt azt�n arra val� kemenc�ben ki�gett�k. Forma, d�sz�t�s, fest�s tekintet�ben a k�l�nb�zõ sz�zadok folyam�n a legv�ltozatosabb ed�nyek k�sz�ltek, �gyhogy minden kornak, sz�zadnak megvolt a maga jellemzõ ker�miat�pusa, ami az archeol�gia sz�m�ra igen nagy seg�ts�g egyes telep�l�sek kor�nak a meghat�roz�s�n�l. – Jellemzõ dolog a Biblia sz�haszn�lat�ban az, hogy a fazekasnak az ed�nyt form�l� munk�j�t jelentõ sz� (j�car) Istennek a teremtõ tev�kenys�g�re is haszn�lt. (Gen 2:7; �zs 45:18 stb.) Sõt azzal kapcsolatban, hogy a fazekas a kez�ben levõ agyagot tetsz�se szerint form�lhatta b�rmilyen c�lra szolg�l� ed�nny�, vagy egy elromlott massz�b�l �j ed�nyt k�sz�thetett, e mesters�g a Bibli�ban Isten predestin�ci�s akarat�nak, valamint a t�rt�nelmet szuver�n szabads�ggal ir�ny�t� hatalm�nak a p�ldak�pe lett. (Jer 18:1–6; R�m 9:20 skv.)

4. Kereskedelem

A zsid�k ar�nylag k�sõn kezdtek kereskedelemmel foglalkozni. Jellemzõ, hogy a „kereskedõ” megnevez�s�re sok�ig azt a sz�t haszn�lt�k, hogy „k�na�nita” (P�ld 31:24), ami azt mutatja, hogy a keresked�s idegen foglalkoz�snak sz�m�tott. A m�sik ilyen �rtelmû sz� (rok�l) v�ndorkereskedõt jelent s legt�bbsz�r fordul elõ Ez�kielnek a Tirus felõl mondott pr�f�ci�j�ban (Ez 27 r.). – A t�rt�neti bevezet�sben, Salamon kor�nak a jellemz�s�n�l mondottuk, hogy Salamonnak kitûnõ kereskedelmi �rz�ke volt, sz�razf�ldi karav�njai �s tengeri haj�i egyar�nt j�rt�k a vil�got, ez azonban kir�lyi monop�lium volt s haszna mag�nak Salamonnak a gazdags�g�t n�velte. (1Kir 9:26–28; 10:15). Az �llami kereskedelmi �gyletek k�z� tartozott k�sõbben is az, amikor egy-egy idegen orsz�g fõv�ros�ban szabad piacot nyitottak �s ott �rus�tott�k az orsz�g term�keit, de ennek a ford�tottja is ismeretes volt (1Kir 20:34).
A kiskereskedelem az egyes v�rosok fõter�n bonyol�dott le, ahol a f�ldmûvelõk a term�nyt, az iparosok pedig k�sz�tm�nyeiket �rus�tott�k, rendszerint cserealapon. Mint mondtuk, a fogs�g elõtti idõben k�zvet�tõ, hivat�sos kereskedõr�teg nem is volt, legfeljebb fõniciai kereskedõk jelentek meg a piacokon import�lt �ruikkal. – Maguk a zsid�k a hivat�sos kereskedelemmel a babiloni fogs�g idej�n kezdtek el foglalkozni, ahol nem l�v�n tõsgy�keres birtokosok, j� kereseti lehetõs�g�l k�n�lkozott az, hogy mint k�zvet�tõ kereskedõk, vagy nagy �zleti c�gek �gyn�kei keress�k meg kenyer�ket. Gyakran id�zett archeol�giai �rdekess�g, hogy a Nippur v�ros�ban tev�kenykedõ „Murasu �s fiai” bankh�z �zleti iratain eg�sz csom� zsid� n�v szerepel a Kr. e.-i V. sz.-b�l. – Ettõl kezdve lett, fõleg a diaszp�r�ban �lõ zsid�s�gnak egyik kedvelt foglalkoz�sa a kereskedelem, p�nz�gyletek lebonyol�t�sa. E t�ren nem riadtak vissza att�l sem, hogy Krisztus kor�ban a saj�t haz�jukban „v�mszedõ” hivatalt v�llaljanak, ami a magas v�mok �s ad�k behajt�s�b�l �ll� foglalkoz�s volt s tekint�lyes j�vedelmet biztos�tott. Mivel azonban e hivatalt a gyûl�lt r�mai hat�s�g megb�z�s�b�l v�llalt�k �s honfit�rsaik rov�s�ra gazdagodtak belõle, a zsid�k megvetett�k õket, sõt a v�mszedõket �s a bûn�s�ket egy sorban emlegett�k (Mt 9:11). – Az �zlet-szerû kereskedelem �ltal�ban mindig gyan�s foglalkoz�s maradt. Az apokrifus b�lcselõ, J�zus Sirach azt mondja k�nyv�ben, hogy a kalm�r alig maradhat mentes a bûntõl (26:36).
A perzsa korig vert p�nzt nem haszn�ltak. Kezdetben cserekeresked�s folyt, hosszas alkudoz�ssal, k�sõbb r�j�ttek az ez�st, illetve arany k�zvet�tõ szerep�re, amit azonban j� ideig csak korong vagy r�d alakban haszn�ltak a fizet�sn�l. Az ilyen f�mdarabot a s�lya szerint �rt�kelt�k, fizet�skor lem�rt�k. �ppen ez�rt minden elad�, vagy vevõ sz�nd�kban j�r� ember mag�val hordta k�nnyû k�zi m�rleg�t �s hiteles�tett kõ- vagy f�ms�lyait, �gy m�rte le a fizet�sre adott arany, vagy ez�st fizetõeszk�zt. Az �sz�v.-i t�rv�ny t�rekedett arra is, hogy a kereskedelem tisztess�g�t fenntartsa, �gy pl. szigor�an tiltotta a hamis s�lyok haszn�lat�t (Deut 25:13).

5. Tudom�ny �s mûv�szet

A term�szettudom�nyok k�r�be tartoz� ismeretek az �kori keleten �ltal�nosan elterjedtek voltak s az �sz. is a kor�nak megfelelõ vil�gk�ppel �s ismeretekkel rendelkezett, legfeljebb az eg�szet �thatotta a monotheizmus kiz�r�lagoss�ga. Az �sz. is ismerte pl. a mezopot�miai, vagy a fõniciai m�toszokat, egyes r�szleteket id�z is belõl�k az õst�rt�netekben, egyes zsolt�rokban, vagy pr�f�ci�kban, de oly m�don, hogy azok is az egy �r vil�gf�l�tti nagys�g�t �s hatalm�t t�kr�zik. �pp ebben �ll az �sz. saj�toss�ga, ez�rt van az, hogy pl. a Bibli�ban a teremt�s val�ban az anyagi vil�g l�trehoz�s�t adja elõ, de hi�nyzik belõle a keleti m�toszokban minden�tt jelenlevõ theogonia s az istenek egym�st v�lt� uralm�val egy�tt j�r� vil�gkorszakok le�r�sa. Az �kori vil�gk�p, amit az �sz. is el�nk vet�t, a mindens�get h�rmas beoszt�s�nak tartja. „Ott fenn” van az �g, itt lenn a f�ld s a f�ld alatt az alvil�gi �ce�n. E h�rmas tagolts�gon bel�l azt�n van m�g tov�bbi tagol�d�s is. Az �g mag�ban v�ve is egy t�bbr�tegû felsõ vil�g, amelyben van az Isten mennyei lak�helye, als� r�sz�ben viszont ott van az �gi �ce�n, amelyet egy g�t, a „boltozat” v�laszt el a f�ldi vil�gt�l. Erre a boltozatra erõs�tette Isten a csillagokat. Alatta van a levegõ, a madarak �lettere. Maga a sz�razf�ld pedig egy v�zszintesen elter�lõ korong alak� kontinens, amely b�r az �ce�non foglal helyet, m�gis szil�rdan �ll, mert a hegyek l�ba fundamentumszerûen m�lyed a f�ld al� s oszlop-szerûen tartja a f�ldkereks�get. A f�ld�n levõ foly�k forr�saikon �t az alant levõ �ce�nb�l t�pl�lkoznak, v�zmennyis�g�k azt�n a f�ldet k�r�lvevõ tengerbe tokollik, amely megint �sszef�gg az alvil�gi �ce�nnal. Lenn az �ce�n m�ly�n van a halottak birodalma, a Se�l. (Mindezekkel kapcsolatban olv. Gen 1:6–8.16–17; Ex 20:11; J�b 38:4–6.16–17; Zsolt 24:2; 104:5; Pr�d 1:7 stb.)
Az �kori ember f�ldrajzi ismeretei term�szetesen csak egy szûkebb vil�gra korl�toz�dtak, ami Elõ-�zsi�t, �.-Afrik�t �s a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�t foglalta mag�ban. Az �sz.-nek erre vonatkoz� ismeretei a Gen 10 r.-ben, a n�pek eredet�rõl �s f�ldrajzi elhelyezked�s�rõl sz�l� fejezetben tal�lhat�k meg. A vil�gk�p k�ts�gk�v�l geocentrikus, a keleti ember azonban gondosan tanulm�nyozta a csillagos eget; e tekintetben a babil�niak voltak az emberis�g tan�t�mesterei. Az �sz. ezen a ter�leten meglehetõsen elz�rk�z� maradt. R�szint az�rt, mert a babil�niak a csillagokat (elsõsorban a bolyg�kat) megisten�tett�k, ami az �sz. sz�m�ra botr�nkoz�s volt (Ez 8:16; �m 5:26). M�sr�szt a babil�niakn�l az asztron�mia egy�ttal asztrol�gia is volt: a csillag�szat tudom�nya a csillagj�sl�sba t�vedt, amely ut�bbi elõl az �sz. ism�t elz�rk�zott (�zs 47:13). – A csillag�szati alapismereteket mindamellett �tvette az �sz. n�pe is, tudott a csillagos �g �vszakonk�nti v�ltoz�sair�l, az �llat�vi csillagk�pekrõl, a bolyg�k j�r�s�r�l. Mindezekrõl azonban bizonyos racionalizmussal annyit szûrt le, hogy az �gboltozat �s csillagai az Isten teremtõ hatalm�t �s b�lcsess�g�t hirdetik (Zsolt 19:2), maguk a csillagok – elsõsorban a nap �s a hold – azonban arra val�k, hogy vil�g�tsanak a f�ldre �s szab�lyos j�r�sukkal az idõ m�r�s�ben, sõt az �nnepek meghat�roz�s�ban seg�tsenek (Gen 1:14). Az �gboltozat megfigyel�se Izr�elben �ppen ilyen vonatkoz�sban volt a papok feladata: meg kellett figyelni�k az �j hold feltûn�s�t, mint a h�napkezdet�t s annak megfelelõen kellett meghat�rozniuk a kalend�riumot, az �nnepeket.
A csillag�szattal szoros kapcsolatban �lltak a sz�mtani ismeretek, elsõsorban a 60-as sz�mrendszer keret�ben. M�g ez a sz�mrendszer elsõsorban az idõm�r�ssel volt kapcsolatos, addig pl. az ûrm�rt�kekn�l hat�rozottan a 10-es sz�mrendszer domin�l. – Voltak k�l�n�s jelentõs�gû sz�mok (pl. 4, 7, 12, 70 stb.), sõt ezzel kapcsolatban a k�sõi sz�zadokban jelentkezett bizonyos sz�mszimbolika, illetve sz�mmisztika is (v�. D�n 9:24; Zak 4:2 �s 4:10b), de semmi esetre sem olyan m�rt�kben �s form�ban, ahogyan azt a kabbala mûvelõi alkalmazz�k. (Egyed�l Jel 13:18 az a hely, ahol pl. a betûk sz�m�rt�ke kombin�ci�ba vonhat�). Olyan filoz�fiai tudom�ny, amely a g�r�g b�lcselethez hasonl�an a l�t elvi k�rd�seit t�rgyalta volna, Izr�elben k�l�n�sk�ppen nem fejlõd�tt ki. A Pr�dik�tor k�nyv�ben ugyan ki lehet mutatni n�mi egyez�st a sztoicizmus �s az epikureizmus gondolataival, de ez perif�rikus jelens�g, egy�bk�nt az eg�sz �sz�v.-i b�lcseleti gondolatk�r ism�t a Jahve-hit d�ntõ jegy�ben �ll. A „b�lcsess�g” (hokm�h) az �sz.-ben praktikus �letb�lcsess�get jelent s a b�lcsess�g-irodalom r�vid velõs mond�saival, vagy hosszabb fejteget�seivel t�bbnyire arra figyelmeztet, hogy az ember elõtt k�t �t �ll, az �let �tja �s a hal�l �tja s az ember aszerint nyeri el jutalm�t, vagy b�ntet�s�t, hogy melyiket v�lasztja a kettõ k�z�l (Zsolt 1). Ez�rt a legfõbb alapigazs�g az, hogy „az �rnak f�lelme a b�lcsess�g kezdete (P�ld 1:7 stb), mert az istenf�lelem r�szint erk�lcsi f�ket jelent, r�szint arra �szt�n�z, hogy az ember Isten tan�cs�t (�c�h) keresse �s k�vesse (Zsolt 73:23–24). – A vil�g f�l�tt �ll� Isten ismerete s a benne megnyugv�s seg�t a l�t nagy k�rd�seiben is az eligazod�shoz. Amikor J�b k�nyve a szenved�s �rtelm�t, az isteni igazs�goss�g k�rd�s�t boncolja, egyed�l abban tal�lja meg a megold�st, hogy Isten v�gz�sei k�z�tt vannak az emberi �rtelem sz�m�ra kif�rk�szhetetlenek, az ember itt a f�ld�n nem l�tja, hogy mi t�rt�nik a mennyben, ahol az Isten esetleg hatalmat ad a S�t�nnak az ember megpr�b�l�s�ra. – A v�gsõ dolgok elemz�s�vel (metafizikai �rtelemben) azonban az �sz. m�lyrehat�an nem foglalkozik, az emberi �rtelmet ehhez kev�snek is tal�lja (�zs 55:9), jobbnak tartja, ha az ember a maga �let�nek a helyes folytat�s�ra �sszpontos�tja figyelm�t �s erej�t. Ebben jut nyugv�pontra a Pr�dik�tor szkepticizmusa, sõt agnoszticizmusa is. (Pr�d 5:18–19; 7:14; 9:9 skv.)
A praktikus �letvitel helyes form�it, a t�rsadalmi egy�tt�l�sre tekintettel is, a jogszab�lyok, t�rv�nyek adt�k meg. A jogtudom�ny – ha szabad ezt a sz�t haszn�lni – Izr�elben erõteljes volt �s egyre sz�lesebben fejlõd�tt. Megvolt az �sszef�gg�se az �ltal�nos �-keleti jogrenddel; a babiloni, assz�r, hettita t�rv�nyk�nyvek hat�sa f�lreismerhetetlen. M�gis a jogi �letnek �s a jogszab�lyok fejlõd�s�nek is megvolt a speci�lis izr�eli vonala. Alapt�tel az, hogy a jogrend legfõbb õre maga az �r, aki embert�rsa ellen v�tkezik, az az �r ellen is v�tkezik (Gen 39:9). A t�rv�nygyûjtem�nyek rendszerint az egy Isten tisztelet�nek a k�vetelm�nyeivel kezdõdnek. Saj�tos izr�eli fogalmaz�si m�d az �n. apodiktikus t�rv�nyformul�z�s, amely ellentmond�st nem tûrõ t�teleket mond ki, pl. „Szeretned kell (szeretni fogod) felebar�todat, mint magadat! – vagy tilt� �rtelemben pl. „Nem �lhetsz (nem fogsz �lni)!” Ezeken az alapvetõ t�rv�nyeken t�l term�szetesen hovatov�bb sz�ks�g lett a konkr�t esetekre, k�zusokra vonatkoz� t�rv�nyes �tbaigaz�t�sokra is, elsõsoran a b�r�skod�s, az igazs�gszolg�ltat�s alapj�ul. �gy alakult ki az �n. kazuisztikus t�rv�nyek csoportja, amelyeket jellemez a bevezetõ „ha” sz�cska, k�veti a per t�rgy�t k�pezhetõ eset le�r�sa s azt�n az alkalmazand� elj�r�s, vagy �ppen �t�let. (Olv. pl. Lev 27 r.) – Minthogy a sz�lesebb k�rû t�rv�nyalkot�s a kijelent�sben nyert alapt�rv�nyekre alapult �s isteni �tmutat�snak (ez a t�r�h �rtelme) sz�m�tott, az igazs�gszolg�ltat�snak is az volt a feladata, hogy Isten igazs�g�t juttassa �rv�nyre. Az a r�gi kifejez�s, hogy „tegyen az �r igazs�got k�ztem �s k�zted” (Gen 16:5), ilyen �rtelemben k�v�nja a jogszok�snak, a t�rv�ny-paragrafusnak az �rv�nyes�t�s�t.
Az orvostudom�nyr�l keveset lehet mondani. A betegs�gnek, valamint a k�rokoz�knak a felismer�s�n�l a bibliai korban term�szetesen nem v�rhatunk semmif�le modernnak mondhat� elj�r�st vagy ismeretet. M�g az �jsz. kor�ban is gyakran olvassuk azt a v�lem�nyt, hogy a betegs�get gonosz szellem okozza. �ppen emiatt mondt�k a betegeket tiszt�talanoknak s pl. a b�lpoklosokat szigor�an elk�l�n�tett�k a lakott telep�l�sektõl – amivel egy�bk�nt megg�tolt�k a betegs�gnek fertõz�s �tj�n val� terjed�s�t. A gy�gyit�s maga is r�szben exorciz�l�s, vagy legal�bbis m�gikus r�olvas�s volt. D�vid h�rf�z�sa �s �neke egy-egy idõre elûzte Saulb�l a gonosz lelket (1S�m 16:23). Nyilv�nval�an ismert�k azonban a k�l�nb�zõ gy�gyf�veket s azokb�l sebgy�gy�t� kenõcs�ket is k�sz�tettek. �gy l�tszik, hogy k�l�n�sen Gile�d tartom�nya volt nevezetes ilyen vonatkoz�sban (Jer 8:22; 46:11). Figyelemrem�lt� Ill�s illetve Elizeus pr�f�t�nak a sikeres �leszt�si k�s�rlete, a hal�l�n levõ gyermeknek a mesters�ges l�legeztet�s valamilyen form�j�val val� �letre kelt�se (1Kir 17:21; v�. 2Kir 4:33–35). A poklosok beteg, vagy gy�gyult �llapot�nak a meg�t�lõi a papok voltak (Lev 13 r.), de mûk�dtek hivat�sos orvosok is. �rdekes jelens�g, hogy Mezopot�mi�ban elõsz�r a holdt�lte (sapattu), azut�n minden hetedik nap balj�slat� nap volt s e napokon az orvos, a szerencs�tlen kimenetel elker�l�s�re, nem foglalkozott gy�gy�t�ssal: olyan r�gi eredetû szok�s, amely persze m�s indokl�ssal, a szombati nap nyugalm�nak a k�telezõv� t�tel�ben, J�zus kor�ban is fenn�llt. �gy �rthetõk meg a szombatnapi gy�gy�t�sokb�l k�vetkezõ konfliktusok. (Mt 12:10; Jn 5:8 skv.)
A mûv�szetek sor�ban a pr�za-irodalom �s a k�lt�szet, mûform�inak �s kifejezõ eszk�zeinek az ismertet�s�vel egy�tt az �sz.-i bevezet�stan lapjaira tartozik. – A k�pzõmûv�szetek k�z�l a szobr�szat �s a fest�szet el�g mostoha szerepet j�tszott Izr�elben, fõk�nt a ki�br�zol�si tilalom t�lhajtott �rtelmez�se miatt. Viszont �rdekes, hogy mag�nak a jeruzs�lemi templomnak az �p�t�s�n�l �ppen Salamon kir�ly tette t�l mag�t ezen a g�tl�son s templom�ban nemcsak a kerubok szerepeltek d�sz�t�si mot�vumk�nt, hanem pl. a r�z-medence talapzat�ul tizenk�t bikaszobrot �ntetett. A kerekeken j�r� mosd�medenc�k oldallapjait is k�l�nf�le �llatok dombormûvei �kes�tett�k. A d�sz�tõ mot�vumok k�z�tt szerepelt a p�lmafa k�pe is. Az oszlopok, k�l�n�sen a magukban �ll�k (teh�t nem tart�-oszlopok), bizony�ra f�knak az �br�zol�sai, lombos, vagy vir�gkehely alak� kik�pz�ssel az oszlopfõn. – Az iparmûv�szet szint�n megtal�lta a dombormûvû, vagy festett alakok �br�zol�s�nak a m�dj�t. �llatalakra form�zott �tletes m�rleg-s�lyok, m�csesek k�sz�ltek. A pecs�tnyom�k v�setei szint�n gyakran �br�zoltak �llat-alakokat, p�lmaf�t. – Igen gyakran idegen hat�s �rezhetõ e k�pzõmûv�szeti alkot�sokon. Azok a pecs�tnyom�k, amelyeknek a felsõ r�sze skarabeusz-bogarat form�z, nyilv�n egyiptomi modellek alapj�n k�sz�ltek, az �n. henger-pecs�tek viszont assz�r eredetûek. A festett agyaged�nyek v�ltoz� divatj�ban legszebb volt az �n. filiszteus-ker�mia, geometriai �br�ival �s �llat-�br�zol�saival. A leg�rt�kesebb archeol�giai leletek k�z� tartoz� sam�riai elef�ntcsont-v�setek a fõniciai ipar term�kei voltak, de a mot�vumok �s az �br�zol�si m�d egyiptomi hat�st �rul el. Hogy a zene szinte egyidõs az emberi kult�r�val, azt a Gen 4:21 hûen �br�zolja, amikor a legõsibb foglalkoz�sok k�z�tt feleml�ti. A zene elemei k�z�l legr�gibbnek a ritmus tekinthetõ, ez�rt a legr�gibb hangszerek k�z� tartoztak a dobf�l�k, elsõsorban a kis k�zi dob, amelyet ak�r m�gikus sz�nd�kkal (s�m�n-dob szerûen), ak�r a t�ncritmus megad�s�hoz haszn�ltak (Ex 15:20). A f�v�s hangszerek k�z�l legterm�szetesebb alkalmatoss�g volt a kos-szarvb�l k�sz�lt k�rt, a s�f�r, amely az �nnepek kezdet�nek a jelzõje, h�bor�s idõben pedig v�szjel ad�s�ra szolg�l� hangszer volt. A f�b�l k�sz�lt (gyakran k�t�g�) fuvola az �nnepi muzsikusok hangszere volt, a k�sõbbi sz�zadokban a r�zf�v� hangszerek is haszn�latba j�ttek. A h�ros hangszerek k�z�l a k�zzel pengethetõ lant �s h�rfa volt ismeretes. Mindezeknek jelentõs szerep�k volt a templom kultuszban (Zsolt 33:2–3; 47:6), de haszn�lt�k õket elõkelõ emberek mulats�gain is (�zs 4:12). – A r�gebbi idõk egyszerû hangszereinek a felsorol�s�val az eksztatikus pr�f�t�kkal kapcsolatban 1S�m 10:5-ben tal�lkozunk, m�g egy k�sõi nagy templomi zenekar hangszerei D�n 3:5-ben vannak megnevezve.
Az �nekl�snek, k�l�n�sen a k�sõbbi sz�zadokban jelentõs helye volt a templomi kultuszban, a Kr�nik�k �r�ja az �nekes l�vit�k szolg�latba �ll�t�s�t D�vidra viszi vissza (1Kr�n 15:16–22). Egy�bk�nt azonban az �nek �lland� k�s�rõje az �rzelmeit kifejezni akar� embernek, ak�r a mindennapi munk�j�ban, ak�r lakodalmi, vagy gy�sz�nneps�gek sor�n. Az �sz. n�p�nek az �nekl�si m�dja azonban m�s volt, mint a mienk. Ez nem sz�tagol�, hanem egy sz�tag �nekl�s�t rengeteg melizm�val (hajl�t�ssal) d�sz�tõ s amellett �les torokhang�, gyakran vibr�l� �nekl�si m�d volt, hasonl�an a mai keleti vil�g n�pi �nekl�si modor�hoz. Ez a modor r�ad�sul a fõhangok megtart�s�t�l eltekintve sokszor improviz�l� jellegû a dallamd�sz�t�sekn�l. A rengeteg dallamhajl�t�st, vibr�l�st alig lehet hangjegyekkel r�gz�teni. Ezek miatt is lehetetlen a zsolt�rok eredeti dallam�nak a rekonstru�l�sa.

IV. M�rt�kek, p�nzek, napt�r

1. S�lym�rt�kek

A s�lym�r�s alapegys�ge az �sz�v.-i korban a sekel (siklus) volt. T�bbsz�r�sei voltak: a min� �s a talentum. E m�rt�kek ar�nya a babiloni 60-as v�lt�sz�m mellett ez volt: 1 talentum = 60 min�, 1 min� = 60 sekel. – 1 talentum teh�t = 3600 sekel.
A babiloni sz�m�t�si ar�ny mellett azonban volt egy m�sik is, amelyet a fõniciai kereskedõk haszn�ltak. Itt 1 min� 50 sekel volt. Val�sz�nûleg ezt haszn�lt�k Izr�elben is (v�. pl. 2Kir 15:20; Ez 45:12). A fõniciai m�rt�k-ar�ny szerint teh�t: 1 talentum = 60 min�, 1 min� = 50 sekel. – 1 talentum = 3000 sekel.
A sekelnek kisebb egys�gei voltak a k�vetkezõk: beka = f�l-sekel (Gen 24:22); a g�r� = a sekel huszad r�sze (Ex 30:13).
A babiloni s�lyrendszerben volt „neh�z” �s „k�nnyû” sekel. A neh�z sekel s�lya k�tszer annyi volt, mint a k�nnyû�. Azonk�v�l m�g k�l�nbs�g volt a kir�lyi �s a k�z�ns�ges s�lyegys�g k�z�tt; ez elõbbi, amely az ad�fizet�s alapja volt, valamivel nagyobb s�ly� volt, mint a kereskedelemben haszn�lt k�z�ns�ges s�lyegys�g.
Fizetõeszk�z gyan�nt aranyat �s ez�st�t haszn�ltak. A k�tf�le nemesf�mnek a s�lyegys�ge azonban nem volt azonos, sõt orsz�gonk�nt is v�ltozott. Babilonban egy arany sekel s�lya kb. 16,4 gramm volt, egy ez�st sekel� a babiloni-perzsa korban 10,9 gramm. A fõniciai ez�st sekel s�ly�t 14,5 grammra becs�lik. (Ez ut�bbi felel meg a Gen 23:16-ban eml�tett „kereskedelmi forgalomban haszn�lt” ez�st sekelnek). Megjegyzendõ, hogy az �sat�sok sor�n Palesztin�ban tal�lt s�lyok ezektõl az alap s�ly�rt�kektõl n�mileg elt�rnek. A hiteles�tõ jeggyel ell�tott m�rõk�vekn�l 1 sekel s�lya 10–11 gramm k�z�tt ingadozik, ahol persze a kop�sb�l sz�rmaz� k�l�nbs�get is figyelembe kell venn�nk. – Mindez azt mutatja, hogy a s�lyegys�g nagys�ga helyenk�nt �s koronk�nt v�ltoz� volt. (Fel kell itt h�vnunk a figyelmet arra is, hogy az egyes bibliai lexikonok �s k�zik�nyvek is az eml�tett sokf�le t�nyezõ k�zrej�tsz�sa miatt nem teljesen azonos m�don k�zlik a m�rt�k-egys�geket. Az itt �s a k�vetkezõkben k�z�lt adatok egy modern, de szol�d �ssze�ll�t�s alapj�n vannak csoportos�tva: Bratcher, R. G.: Weights, Money, Measures and Time. – The Bible Translator, 1959 �vf. 165–174. old.)
�ltal�nosan elfogadott az a becsl�s, hogy a kereskedelemben fizetõeszk�z gyan�nt haszn�lt arany sekel 16,4 gramm, az ez�st sekel pedig 14,5 gramm s�ly� volt.
Az �jsz.-ben k�t helyen (Jn 12:3; 19:39) eml�tett g�r�g litra s�lyegys�get azonosnak veszik a latin libra-val, melynek a s�lya 327 gramm.

2. P�nzek

A kereskedelemrõl sz�l� fejezetben eml�tett�k, hogy r�gente a vert p�nz ismeretlen volt, helyette arany �s ez�st darabokkal fizettek, melyeknek a s�ly�t mindig lem�rt�k. Ebbõl k�vetkezik, hogy r�gen a s�lyegys�g �s p�nzegys�g azonos volt, p�nz gyan�nt elsõsorban a sekelt �s a talentumot eml�ti a Biblia. A palesztinai kereskedelmi �letben fõk�nt ez�st�t haszn�ltak fizet�si eszk�z�l, a p�nzegys�g teh�t az ez�st sekel volt. Ez a Biblia �r�i sz�m�ra annyira term�szetes volt, hogy amikor fizet�srõl van sz� valahol, akkor rendszerint csak az „ez�st” sz�t eml�tik, �rtv�n alatta az ez�st sekelt. (Ex 21:11 stb.)
Hogy mai p�nzben kifejezve mennyit �rtek ezek a p�nzegys�gek, azt neh�z megmondani, mert a p�nz �rt�ke nemcsak a benne levõ nemesf�m �rt�k�tõl f�gg, hanem mindig az adott helyen �s idõben meglevõ v�s�rl��rt�k�tõl. �ppen ez�rt csak hozz�vetõlegesen becs�lhetj�k meg a fenti egys�gek �rt�k�t, hogy valamelyest fogalmat alkothassunk r�luk. E szerint:
1 arany sekel (16,4 g) �rt�ke kb. 645 Forint,
1 arany talentum (3000 sekel) 1 935 000 Ft,
1 ez�st sekel (14,5 g) 10 Ft,
1 ez�st talentum (3000 sekel) 30 000 Ft.
A mai �rtelemben vett vert p�nz elõsz�r a perzsa korban jelent meg Elõ-�zsi�ban s ezt volt az I. D�rius kir�ly �ltal veretett d�rikus (Ezsd 2:69 stb.), egy 8,4 gramm s�ly� aranyp�nz. A g�r�g-r�mai korban m�r sokf�le p�nz ker�l haszn�latba. Nemcsak a Ptolemaios �s Seleukida uralkod�k verettek p�nzt, hanem a Makkabeusok �s Her�des is; a zsid�k r�sz�rõl utolj�ra Bar-Kochba.
Az �jsz. g�r�g �s r�mai p�nzekrõl tesz eml�t�st. A leggyakrabban eml�tett p�nz a r�mai d�n�r (Mt 18:28 stb.), �rt�k�t hozz�vetõlegesen 3 Ft-ra lehet becs�lni. A d�n�r �rt�k�nek a tizenhatod�ra tehetõ az assarion (a latin as kicsiny�tett form�ja); m�g kisebb �rt�kû p�nzek voltak a kodrantes (latin quadrans) �s a lepton. (V�. Mt 10:29; Mk 12:42.) – A g�r�g ez�st drachma (Lk 15:8–9) kb. ugyanolyan �rt�kû volt, mint a d�n�r. K�tszeres �rt�kû volt a didrachma, a templomad� �sszege (Mt 17:24), n�gyszeres �rt�kû pedig a st�t�r (Mt 17:27). – Ha az �jsz. csak „ez�st�t” eml�t p�nz gyan�nt, az alatt �ltal�ban a d�n�r, vagy a vele egyenlõ �rt�kû drachma �rtendõ. (Kiv�telt k�pez a J�zus el�rul�s��rt fizetett 30 ez�st p�nz, ami a r�gi sekel �rtelm�ben �s �rt�k�ben veendõ: egy rabszolga �ra, Ex 21:20). N�h�ny helyen elõfordul az �sz.-bõl ismert min� �s talentum elnevez�s is.

3. Ûrm�rt�kek

R�gente a gabon�t nem s�ly, hanem ûrtartalom szerint m�rt�k. �ppen ez�rt a bibliai korban is k�tf�le ûrm�rt�k-rendszert k�l�nb�ztet�nk meg aszerint, hogy gabona- vagy folyad�k-m�r�srõl van sz�. Egy�bk�nt az ûrtartalom alapegys�ge mind a k�t m�r�sn�l egyforma, csak az elnevez�sek m�sok.
Az �sz.-ben elõfordul� legfontosabb ûrm�rt�kek a k�vetkezõk:

A gabona-m�r�s egys�ge volt az �f�, ûrtartalma 36,92 liter. Az �f� t�zszerese a h�mer. Kisebb m�rt�kek: 1 �f� = 3 sz��, 1 sz�� = 6 kab. – Ritk�bban elõfordul� m�rt�k m�g az �mer �s az issz�r�n, mindkettõ az �f� tizedr�sze (Ex 16:16 skv.; Num 28–29 r.) – A H�s 3:2-ben eml�tett letek az �f� �tsz�r�se.
A folyad�kok m�r�s�n�l haszn�lt egys�g volt a bat: 36,92 liter, ugyanannyi, mint az �f�. T�zszerese a k�r; ez ut�bbi mint gabonam�rt�k is eml�tve van (1Kir 4:22 stb.), a h�merral azonos ûrtartalm�. – Kisebb folyad�k-m�rt�kek: 1 bat = 6 h�n, 1 h�n = 12 log. Az ut�bbi egys�g teh�t kb f�l liternek felel meg.
Az �jsz.-ben a gabonam�r�s egys�ge a szaton (Mt 13:33), megfelel a h�ber sz��nak. A korosz (Lk 16:7) ugyanaz, mint az �sz�v.-i k�r. G�r�g elnevez�sû m�rt�k a choinix (Jel 6:6): valamivel t�bb, mint 1 liter, tov�bb� a modiosz, k�z�ns�gesen m�rce (Mt 5:15): kb. 8,75 liter.
Folyad�k-m�rt�k gyan�nt szerepel az �sz.-bõl ismert bat (Lk 16:6), tov�bb� a k�nai mennyegzõn�l eml�tett m�tr�ta: kb. 40 liter.

4. Hosszm�rt�kek

A bibliai korban a mai m�ter-rendszerhez hasonl� pontos hosszm�rt�k-rendszer nem volt, az emberek karhosszal, arasszal stb. m�rtek. Megvoltak azonban a viszonylagos m�ret-ar�nyok a k�vetkezõk�ppen: 1 k�ny�k = 2 arasz, 1 arasz = 3 teny�r(sz�less�g), 1 teny�r = 4 ujj.
„K�ny�k” alatt (a K�roli-Biblia „sing”-nek ford�totta) �rtett�k a kiny�jtott als�kar hossz�t, a k�ny�ktõl a k�z�psõ ujj hegy�ig. �tlagosan 44,4 cm-nek felel meg. – Ez�kiel templom-le�r�sa arr�l tan�skodik, hogy volt olyan m�rt�k-rendszer is, amelyn�l egy k�ny�k a szok�sos 2 araszn�l m�g egy teny�rrel hosszabb, teh�t �sszesen 7 teny�rnyi volt (Ez 40:5). Csak Ez�kieln�l fordul elõ a m�rõn�d-hossz, amely 6 hosszabb k�ny�knek fele meg s 3 m�ter 11 cm-rel egyenlõ.
Az �jsz. szint�n eml�ti a k�ny�k hossz-egys�get (Jn 21:8). Elõfordul ApCsel 27:28-ban egy hosszabb m�rt�k is, az 1 m 85 cm-nek megfelelõ „�l”.
Nagyobb t�vols�g� utakat csak �ltal�nosan, becsl�sszerûen hat�roztak meg. �gy az �sz. besz�l egy m�rf�ldnyi �tr�l (Gen 35:16), m�shol egy vagy t�bb napi j�r�f�ldrõl. Az elõbb eml�tett t�vols�got 5–6 km-re becs�lik, egy napi j�r�f�ldet pedig kb. 30 km-re. – Az �jsz. eml�ti a g�r�g stadion (a K�roli ford�t�sban „futamat”) �thossz�s�got, ez kb. 185 m�ter. Mt 5:41 eml�ti a „m�rf�ld” t�vols�got; a r�mai m�rf�ld 8 st�dium, azaz 1478 m�ter volt. V�g�l a „szombat-napi j�r�f�ld” (ApCsel 1:12) hossz�nak meghat�roz�sa bizonytalan. Mindenesetre akkora utat jelentett, amennyire szombaton a templomt�l szabad volt elt�vozni. Felt�telez�s szerint 2000 k�ny�k, teh�t nem eg�szen 900 m�ter hossz�s�g� �t volt.

5. Idõsz�m�t�s, napt�r

A zsid�kn�l egy napi idõtartam napnyugt�t�l a k�vetkezõ napnyugt�ig tartott. (A teremt�s-t�rt�net refr�nje: lett este �s lett reggel.) Az eg�sz nap teh�t �jszak�ra �s nappalra oszlott s mind a kettõ 12 �r�b�l �llt. Mivel azonban az �vszakok v�ltoz�s�nak megfelelõen az �jszak�k �s nappalok nem egyforma hossz�ak, ez�rt az „�r�k” sem egyforma 60 perces idõk�z�k voltak, hossz�s�guk az �vszakt�l f�gg�tt. Az idõpont meghat�roz�s�n�l arr�l szoktak besz�lni, hogy a nappalnak, illetve �jszak�nak h�nyadik �r�ja van (Jn 1:39; ApCsel 23:23). Az �jszak�t az �sz�v.-i korban h�rom õrv�lt�si idõre (4–4 �ra), a r�mai korban n�gyre (3–3 �ra) osztott�k fel.
A h�t egyes napjainak k�l�n neve nem volt, csak elsõ, m�sodik stb. napr�l besz�ltek. Csak a h�t utols� napj�nak volt neve, ez volt a sabbat, a nyugalom napja.
Az �vnek h�napok szerint t�rt�nõ feloszt�sa �ltal�ban k�tf�le rendszer alapj�n lehts�ges. Egyik az �n. szol�ris, vagy nap-�vet veszi alapul, teh�t azt a nagy idõegys�get, amely alatt a nap az �llat�v csillagk�pein v�gigv�ndorol (�ltal�ban a tavaszi nap�jegyenlõs�gtõl sz�m�tva a k�vetkezõ �v ugyanazon napj�ig). Ez – mint tudjuk – 365 �s egy negyed napot tesz ki. A nap-�v alapj�n k�sz�lt legegyszerûbb kalend�riumok tizenk�t 30 napos h�napot vettek fel s hozz�csatoltak m�g 5 kieg�sz�tõ napot.
Van olyan felfog�s, mely szerint r�gente Izr�elben is a nap-�v volt a kalend�rium alapja. Mindenesetre kor�n �tvett�k a lun�ris �v, azaz hold-�v beoszt�s�t, amelyn�l 12 hold-h�nap alkot egy �vet. A hold-h�nap egyik �jholdt�l a k�vetkezõ �jholdig tart, ami majd 29, majd 30 napnak felel meg. (Egy hold-h�nap tulajdonk�ppen 29 nap �s 13 �ra.) A 12 hold-h�nap azonban �sszegezve csak egy 354 napos hold-�vet ad ki. Ennek k�vetkezt�ben az egyes h�napok kezdete az egym�s ut�ni �vekben 10–11 nappal eltol�dik a nap-�ves napt�rhoz k�pest. Sõt a hi�nyz� 11 nap h�rom �v alatt m�r t�bb, mint egy h�napnyi idõre r�g, amin a r�giek egy sz�kõ-h�nap k�zbeiktat�s�val seg�tettek. A lun�ris �s szol�ris �v elt�r�snek a kiegyenl�t�s�re Babilonban vezett�k be azt a rendszert, melyet a k�sei zsid�s�g is elfogadott. E szerint alapul vettek egy 19 �ves ciklust, amelyben minden 3., 6., 8., 11., 14., 16. �s 19. �v tizenh�rom h�napos sz�kõ�v volt.
Orsz�gonk�nt k�l�nbs�g volt a tekintetben is, hogy melyik �v elsõ h�napja. Babilonban a tavaszi napfordul� ideje volt az �vkezdet, K�na�nban viszont az õszi napfordul�; az �j�v napja a megfelelõ idõszakra esõ elsõ �jhold volt. A babiloni fogs�g idej�tõl a zsid�k is a tavaszi �j�vvel kezdt�k a h�napok sz�ml�l�s�t, az õszi napfordul� az agr�r-�v kezdete maradt. A h�napok nevei k�z�l csak egy n�h�nyat ismer�nk a Bibli�b�l, k�zt�k egyn�h�ny r�gi k�na�ni eredetû nevet, pl. �bib = a kal�sz(�r�s h�napja), Z�v = a vir�gz�s (h�napja). A k�sei babiloni nevek k�z�l is csak n�h�nyat eml�t az �sz., mert a leg�ltal�nosabb keltez�si m�d az volt, hogy sorsz�m szerint jel�lt�k meg, hogy az �v h�nyadik h�napj�r�l van sz�.
A k�vetkezõkben felsorojuk a h�napok neveit (z�r�jelbe t�ve a r�gi k�na�ni nevet). Mai kalend�riumunkkal egyeztetve k�t h�nap-nevet szok�s felt�ntetni, ami �gy �rtendõ, hogy az elsõ helyen eml�tett h�napban levõ �jholdkor kezdõdik a megfelelõ s�mita h�nap.
1. Nisz�n (�b�b) m�rcius-�prilis
2. Ijj�r (Z�v) �prilis-m�jus
3. Sziv�n m�jus-j�nius
4. Tamm�z j�nius-j�lius
5. �b j�lius-augusztus
6. El�l augusztus-szeptember
7. Tisr� (�t�n�m) szeptember-okt�ber
8. Marhesv�n (B�l) okt�ber-november
9. Kiszl�v november-december
10. T�b�t december-janu�r
11. Seb�t janu�r-febru�r
12. Ad�r febru�r-m�rcius
(13. Ad�r-s�ni = „m�sodik Ad�r”: sz�kõ-h�nap).