II. A bibliai t�rt�netekkel kapcsolatos egy�b orsz�gok

Egyiptom

Annak a hatalmas n�gysz�g alak� ter�letnek, amelyet ma a t�rk�pek Egyiptom orsz�ga gyan�nt t�ntetnek fel, a tulajdonk�ppeni Egyiptom, teh�t a mûvelhetõ �s lakhat� ter�let, csak egy kis r�sze ma is, m�g ink�bb az �korban, �s ez a N�lus v�lgye. A N�lusnak az elsõ katarakt�j�t�l, Assu�nt�l a F�ldk�zi-tengerig terjed �s a delta-vid�ken k�v�l j�form�n csak a foly� k�t partja ment�t – mintegy 20–30 km sz�less�gben – sz�m�thatjuk ide. Ez�rt szokt�k Egyiptomot a vil�g legkeskenyebb orsz�g�nak nevezni. A N�lus-v�lgy �s a delta-vid�k ter�lete kb. 35 000 km2-t tesz ki. Hozz�tartozott azonban Egyiptomhoz az �korban is a Sinai-f�lsziget, b�r gy�ren lakott puszta ter�let volt. – A N�lust�l keletre esõ afrikai ter�letet „Arab sivatagnak” nevezik. (Az „arab” sz� mag�ban v�ve is azt jelenti, hogy puszta.) Kop�r felf�ld ez, amely meredeken sz�ll al� a V�r�s-tenger partj�n�l. Itt voltak azok a kõb�ny�k, ahonnan a f�ra�k hozatt�k az �ri�si kõt�mb�ket monument�lis �p�tkez�seikhez, szobraikhoz. A N�lust�l nyugatra a L�biai-sivatag h�z�dik, amely a Szahar�ba megy �t. E sivatagos ter�leteken csak elv�tve akad egy-egy o�zis, amely mellett ember �s �llat meg�lhet. Az igazi telep�l�s, a falvak �s v�rosok azonban mind a N�lus k�zel�ben voltak. Egyiptom h�ber neve: Micrajim. A kettõs sz�m� v�gzõd�s arra mutat, hogy az orsz�g k�t nagy politikai �s t�jegys�gbõl tevõdik �ssze, Felsõ- �s Als�-Egyiptomb�l. Felsõ-Egyiptom a magasabban fekvõ d�li orsz�gr�sz, Als�-Egyiptom pedig a m�lyfekv�sû �szaki ter�let. A N�lus deltavid�ke hordal�kos felt�lt�tt ter�let, k�zvetlen�l mellette fekszik a G�sen f�ldje, az a f�ves, legeltet�sre alkalmas vid�k, ahol J�k�b �s csal�dja telepedett le. Itt �lte a szolgas�gba tasz�tott Izr�el n�pe is elnyomott �let�t az exodusig.

A N�lus forr�svid�ke messze d�len van, egyik �ga, a K�k-N�lus az abessz�niai felf�ld�n ered. Az ott leszakad� nagy ny�ri z�porok a foly� viz�t rendk�v�l felduzzasztj�k, minek k�vetkezt�ben a N�lus szintje 6–7 m�terrel megn�vekszik s el�rasztja a partvid�ket, kiter�tv�n a hegyekbõl hozott iszapot �s n�v�nyi hordal�kot. Ezzel term�keny�ti meg az orsz�g f�ldj�t, amely k�l�nben – a tengerpart vid�k�t kiv�ve – teljesen esõtlen sz�raz z�n�ban fekszik. �gy az �rad�s, amely szeptemberben �ri el tetõfok�t, nemhogy term�szeti csap�snak sz�m�tana, hanem egyenesen �ld�s. F�ldrajzi szakkifejez�s szerint a N�lus Egyiptomban „vend�gfoly�”, az egyszerû n�pi b�lcsess�g k�zmond�sa szerint pedig Egyiptom a N�lus aj�nd�ka. – A N�lus viz�t a partok ment�n egy�bk�nt is felhaszn�lt�k �nt�z�sre v�z�temelõ g�pek seg�ts�g�vel. Mindezek r�v�n Egyiptom mûvelhetõ f�ldje term�keny ter�let �s j� gabonatermõ vid�k volt, annyira, hogy „a n�pek �l�skamr�j�nak” nevezt�k; birtokl�sa m�g a nagy r�mai birodalom sz�m�ra is l�tk�rd�s volt. Egyiptomnak ez a szerepe j�l szeml�lteti a p�triarcha-t�rt�netek vonatkoz� r�szleteinek a val�s�g�t. Sok �kori falfestm�ny – elõkelõ emberek s�rkamr�j�ban – �br�zolja a vet�s, arat�s, gabonat�rol�s munk�j�t. Az Ex 1:11-ben eml�tett Pit�m nevû gabonat�rol� v�ros romjait – mai azonos�t�s szerint (Wright) – a Tell el-Retaba nevû helyen t�rt�k fel s az �sat�sok szerint igazol�dott magazin-v�ros jellege. Az amarnai levelekben meg t�bbsz�r esik eml�t�s egy Janhamu nevû fõemberrõl, aki a Delta-vid�ken fekvõ Jarimmuta v�ros gabona-k�szletei f�l�tt rendelkezett; ha szem�lye nem is azonos, de szerepe hasonl� a J�zsef�hoz. – Term�szetesen a N�lus ment�n �s a delta ter�let�n megtal�lhat�k mindazok a sz�nt�f�ldi, kerti n�v�nyek, gy�m�lcsf�k, p�lm�k, melyek a d�lszaki vid�ken otthonosak. – Az �llatvil�gr�l pedig t�bbek k�zt fogalmat alkothatunk akkor, ha az egyiptomi istenek k�peire tekint�nk, melyeket t�lnyom� r�szben emberi testtel, de �llatfejjel �br�zoltak, egy r�gi totemisztikus hitvil�g eml�kek�nt. A k�z�ns�gesebb bika-, kos-, sak�l- vagy s�lyomfejû isten-alakok mellett ker�lnek olyanok, amelyek speci�lis egyiptomi, illetve N�lus-vid�ki �llatok fej�vel vannak �br�zolva, amilyenek a krokodil, v�zil� vagy az ibisz-mad�r stb.
Egyiptomnak sz�mos v�ros�t eml�ti az �sz. is. A N�lus-delta legnevezetesebb v�rosa volt a bibliai C�an, egyiptomi nev�n Tanis, g�r�g�l Avaris. Ez volt a hikszosz f�ra�k sz�khelye, innen korm�nyozt�k birodalmukat: Egyiptomnak az uralmuk al� ker�lt r�sz�t �s Palesztin�t. A hikszosz-kor ut�n a v�rost az egyiptomiak lerombolt�k s majd k�sõbb II. Ramses �p�ttetett �j v�rost a hely�n s a saj�t nev�rõl nevezte el (Ex 1:11). – Egyiptom egyik legr�gibb v�rosa �n; egy ideval� papnak a le�ny�t kapta feles�g�l J�zsef. T�bb m�s v�roshoz hasonl�an a napkultusz egyik k�z�ppontja volt: Re napisten v�rosa. G�r�g elnevez�se ennek megfelelõen Heliopolis volt („nap-v�ros”), val�sz�nûleg ennek felel meg a Jer 43:13-ban eml�tett „egyiptomi B�t-semes”, melynek szent oszlopai voltak a j�l ismert obeliszkek. – �n v�rosa a mai Kair�t�l �szakra 10 km-re esik. Kair�t�l d�lre kb. 25 km-re pedig volt az �-birodalom fõv�rosa, Memphis. Ut�bbit az �sz. rendszerint N�f n�ven eml�ti (�zs 19:13 stb.), egy hely�tt M�f form�ban (H�s 9:6). A babil�niak elõl Egyiptomba emigr�lt zsid�k egy r�sze itt telepedett le. Jerimi�s pr�f�ta egy�tt eml�ti egy m�sik emigr�ci�s k�zponttal, Tahpanh�sz v�ros�val, mely megfelel a Daphne g�r�g n�ven ismert v�rosnak a N�lus-delt�j�ban. – Az �j-birodalom fõv�rosa volt Th�ba, �m�n napisten kultusz�nak a k�zpontja. A Biblia N�’ n�ven eml�ti (Jer 46:25), sõt N�hum pr�f�ta m�g teljesebben N�’-�mon-nak mondja, amikor eml�keztet arra, hogy Assurbanipal kir�ly Kr. e. 663-ban hogyan foglalta el �s fosztotta ki a v�rost. – Zsid� menek�ltek vagy kiv�ndorl�k azt�n szerte az orsz�gban t�bb hely�tt alkottak sz�mottevõ kol�ni�t, k�l�n�sen a hellenisztikus korban. Diaszp�ra-k�zpont volt a Nagy S�ndor �ltal alap�tott Alexandria is. Megeml�tendõ a Delt�ban levõ Leontopolis, ahol a sz�mûz�tt zsid� fõpap, III. Oni�s �p�tett templomot. Egyiptom legd�libb r�sz�n viszont Assu�nnal szemk�zt a N�lusnak egy sziget�n volt Elefantine, ahol egy zsid� katonai kol�nia �p�tett szint�n Jahve-templomot. Az elefantinei levelek n�ven ismert ar�m nyelvû iratok ennek a kol�ni�nak �s templom�nak a sors�r�l adnak h�rt a Kr. e.-i V. sz. m�sodik fel�bõl.
A Sinai-f�lszigetet fõk�nt �rcb�ny�i miatt h�d�tott�k meg a f�ra�k. Egy h�romsz�g alak� bev�g�d�s ez a V�r�s-tengerbe a Szuezi �s az Akabai-�b�l k�z�tt. Nagyobb r�sze kõsivatag, folytat�sa a N�lust�l keletre eml�tett Arab-sivatagnak. D�li r�sz�n emelkedik a vulkanikus eredetû Sinai-hegy, Sinai-hegy, M�zes �s Ill�s nagy Isten-�lm�nyeinek �s az Izr�el n�p�vel val� sz�vets�gk�t�snek a sz�nhelye. A f�lsziget �K.-i r�sz�n van K�d�s-barnea, feltev�s szerint az Ain-kedes nevû forr�s mellett, ahol a pusztai tart�zkod�s nagyobb r�sz�t elt�lt�tt�k az Egyiptomb�l szabadult zsid�k.

Mezopot�mia

A Mezopot�mia sz� g�r�g elnevez�s, jelent�se „Foly�-k�z”, �rtj�k alatta a Tigris �s Eufr�tes foly�k k�zt elter�lõ alf�ldet. Alluvi�lis felt�lt�tt ter�let ez is, mint Als�-Egyiptom. A k�t foly� egyre hordja az iszapos hodal�kot ma is �s �p�ti a sz�razf�ldet. Felt�telez�s szerint n�gyezer �vvel ezelõtt a Perzsa-�b�l m�g annyira behatolt a sz�razf�ldbe, hogy a k�t foly�nak k�l�n torkolata volt. – A Tigris �s Eufr�tes �ltal k�zrefogott ter�let egy�bk�nt k�t medenc�re oszlik. Az �szaki nagyobb ter�let a tulajdonk�ppeni Mezopot�mia. Ezt, vagy legal�bbis ennek �NY.-i r�sz�t nevezi a Biblia Ar�m-Naharajimnak, vagy Paddan-Ar�mnak �s �gy tartja sz�mon, mint �brah�m rokons�ga tart�zkod�si hely�t. (Gen 25:20 stb.) A d�li kisebb medence neve Irak; ez a Mezopot�mia ter�let�n alakult arab �llam mai hivatalos neve.
A paradicsomi foly�k k�zt is eml�tett Tigris �s Eufr�tes forr�svid�ke az arm�nia hegyekben van. Sz�les �vben folyik v�gig a k�t foly� Mezopot�mia f�ldj�n, amely �ghajlati viszonyain�l fogva �pp olyan puszta vid�k lenne, mint a szomsz�dos sz�r-arab pusztas�g, ha a k�t nagy foly� vize nem tenn� term�kenny�. A lakoss�g itt is elsõsorban a foly�k v�lgy�t sz�llta meg �s vette mûvel�s al�. Az �rm�ny hegyekben tavasszal elolvad� h� felduzzasztja a k�t foly� viz�t; a v�z�ll�s �prilis–m�jusban �ri el a tetõfokot s a k�t folyam �rad�sa ugyanazt a term�keny�tõ szerepet v�gzi el, amit a N�lus Egyiptomban. Sz�ks�g is van r�, mert ez az orsz�g is el�gg� szeg�ny csapad�kban, azonk�v�l pedig f�ld�nk legmelegebb �ghajlat� t�jai k�z� tartozik. Mezopot�mia lak�i azonban m�r az �korban j�l ki�p�tett csatorna-rendszerrel tett�k mûvelhetõv� a f�ldeket s ennek volt k�sz�nhetõ, hogy a f�ldmûvel�s �s �llatteny�szt�s bõven ell�tta �lelemmel a lakoss�got. Mezopot�mia f�ld�nk egyik legr�gibb kult�rter�lete, j�llehet viszonylag k�sõn – az �jabb kõkorszak v�ge fel� – kezdtek megtelepedni rajta az arab f�lszigetrõl, az �l�mi vagy az arm�niai hegyek felõl bev�ndorl� n�pek. A legr�gibb kult�rn�p az orsz�g d�li r�sz�t megsz�l� nem-s�mita sum�r n�p volt. A Gen 11:1–9 elbesz�l�se azt a helyes kult�rt�rt�neti eml�kez�st õrizte meg, hogy Mezopot�mi�ban nem l�v�n kõ, az �p�tkez�s anyag�ul az �getett t�gl�t haszn�lt�k. �gy �p�tett�k fel v�rosaikat, melyeknek szent ter�let�n terraszosan kik�pezett templom�p�leteket emeltek. Ezek az �n. zikkurat-templomok, amelyeknek modellj�t a k�sõbb bev�ndorolt s�mita n�pek is �tvett�k s hasonl�kat �p�tettek v�rosaikban. De �tvett�k a sum�r mûvelts�g t�bb m�s elem�t is a s�mit�k, �gy t�bbek k�zt az �r�st, de a vall�s, a vil�gk�p �s a tudom�nyok alapstrukt�r�j�t is.
A s�mita n�pek k�z�l elõsz�r az akk�dok telepedtek le a sum�rokt�l �szakra. Az iraki alf�ld ettõl kezdve „Sum�r �s Akk�d” n�ven szerepelt, ez a ter�let lett a k�sõbbi Babil�nia magva. Babil�nia pedig akkor v�lt igaz�n t�rt�nelmi jelentõs�gûv�, amikor a B�bel v�ros�ban uralkod� amorita eredetû dinasztia hatodik tagja, Hammurabi ker�lt a tr�nra s kir�lys�g�t kiterjesztette eg�sz Mezopot�mi�ra. Az �ltala megteremtett birodalom ugyan nem sok�ig �llt fenn; a keletrõl j�võ kasszita megsz�ll�s, majd Assz�ria f�lemelked�se h�tt�rbe szor�totta, de D�l-Mezopot�mi�nak a vezetõ szerepet vivõ v�rosa ettõl kezdve B�bel maradt, a v�ros helyi istens�ge, Marduk pedig a babiloni pantheon fõistene lett.
A mezopot�miai alf�ld�n t�bb nagyobb �llam is keletkezett �s m�lt el a t�rt�nelem folyam�n. Ilyen volt a II. �vezred elej�n az Amorita-birodalom, Mari fõv�rossal, melyet Hammurabi h�doltatott meg. Egy m�sik �szak-mezopot�miai orsz�g volt a Mitanni-birodalom, amelyben az �rja eredetû kisebb mitanni n�p katonai uralma alatt �lt a lakoss�g nagyobb r�sz�t kitevõ hurrita n�p. Ez ut�bbiak d�l fel� kirajzott telepeseivel azonos�tj�k azt a h�rita n�pet, amely a Biblia szerint a k�sõbbi Ed�m ter�let�n lakott (Deut 2:12). Mitanni uralkod�k levelei tal�lhat�k m�g a tell el-amarnai levelek k�zt is a XIV. sz.-b�l.
Valamennyi �szak-mezopot�miai orsz�g jelentõs�g�t t�lsz�rnyalta Assz�ria, melynek s�lypontja a Tigris felsõ foly�s�n�l volt. Egy darabig al�rendelt helyzete volt az amorit�k, hurrit�k, babil�niak mellett, de az 1200-as �vektõl terjeszkedni kezdett s fokozatosan t�rt vil�guralomra. A IX–VII. sz.-ban d�ntõ szerepe volt Izr�el t�rt�net�ben is, m�gnem a 600-as �vek v�g�n hirtelen lehanyatlott s hely�be l�pett minden vonatkoz�sban az �j-babiloni birodalom.
Mezopot�mia sok v�rosa k�z�l, melyek az �vezredek sor�n v�roskir�lys�gok vagy birodalmak sz�khelyei voltak, csak n�h�nyat eml�thet�nk itt meg, a bibliai t�rt�netekkel val� kapcsolatuk r�v�n. D�len, az Eufr�tes mellett volt az õsi sum�r alap�t�s� v�ros, Ur, melyet �ltal�ban �brah�m sz�lõv�ros�val, Ur-kaszdimmal szoktak azonosnak venni (Gen 11:31). A k�zel�ben levõ, nagy t�rt�neti m�lt� v�rosok k�z�l Larsa f�ltev�s szerint azonos a Gen 14:1-ben eml�tett Ell�sz�rral. – B�bel v�rosa szint�n az Eufr�tes mellett fek�dt. Egy �vezred alatt igazi vil�gv�ross� nõtt, terraszos temploma – az igazi „B�bel tornya” – az �kori vil�g egyik csod�ja volt. Egy�b templomai, palot�i, luxus-l�tes�tm�nyei (f�ggõ kertek), hatalmas v�rfalai mind b�mulatot keltõek voltak. A Biblia m�gis az õst�rt�netektõl kezdve ellenszenvvel, sõt gyûl�lettel besz�l r�la (Gen 11:1–9; Jer 50–51 r.; Zsolt 137), amit term�szetesen a keserû t�rt�neti esem�nyek, a h�bor� �s a fogs�g magyar�znak. A Babilon leoml�s�t l�t� pr�f�t�k j�vend�l�seihez kapcsol�dik a Jelen�sek k�nyv�nek tipol�gikus alkalmazkod�sa (Jel 17–18 r.)

�szak-Mezopot�mi�ban a p�triarcha-t�rt�netekkel kapcsolatos H�r�n v�rosa, ahonnan �brah�m elindult tov�bbi v�ndor�tj�ra K�na�n fel�, apja hal�la ut�n. – Vele egy magass�gban, az Eufr�tes jobb partj�n van Karkemis v�rosa, ahol N�k� f�ra� szenvedett veres�get a babil�niakt�l (Jer 46:2). – A Tigris foly� mellett voltak Assz�ria nagy v�rosai, Assur, Kalach �s a bibliai vonatkoz�sban legfontosabb Ninive. Az �sz.-ben ugyanolyan f�lelmes nevû v�ros, mint Babilon, �gyhogy N�hum haragosan ujjong� pr�f�ci�ja �pp�gy meg�rthetõ, mint J�n�s h�zodoz�sa ninivei k�ldet�se elõl: a keserû �s k�ts�gbeejtõ eml�kek elhom�lyos�tott�k mindazt a f�nyt �s pomp�t, amely e nagyszerû vil�gv�rost valamikor �vezte.

Az Izr�ellel szomsz�dos �llamok

Fõnicia.

Az Izr�eltõl �szakra letelepedett fõniciai n�p v�ros�llamok sz�vets�g�ben �lt s kihaszn�lva azt az adotts�got, amelyet hossz� tengerpartja �s j� kik�tõi jelentettek, fõk�nt tengeri kereskedelemmel foglalkozott. Haj�ik bej�rt�k az eg�sz F�ldk�zi-tengert, sõt Eur�pa �s Afrika partjain gyarmatv�rosokat alap�tottak (legh�resebb volt Karth�g�). Nagy gazdags�g� �s nagy kult�r�j� n�p volt. Salamon kir�ly nemcsak a haj�z�s mesters�g�t vette �t tõl�k, hanem �p�tkez�seihez tõl�k k�rt m�rn�k�ket �s pall�rokat. Volt a fõniciaiaknak m�g egy nagy term�szeti kincs�k: a Lib�non hegy�nek c�drus-erdõi, amelyek a legdr�g�bb �p�letf�t adt�k. Igaz, hogy �pp emiatt az assz�r �s babiloni h�d�t�soknak is egyik c�lpontja volt Fõnicia. M�r az �korban megkezdõd�tt a c�drus-erdõknek olyan rabl� m�don val� kitermel�se, hogy ma m�r csak egy kis rezerv�tum maradt mutat�nak belõl�k. – Izr�ellel �ltal�ban b�k�ben �ltek a fõniciaiak, sõt a kir�lyi csal�dok rokons�gba is ker�ltek egym�ssal (Ach�b �s Jezabel), amit ugyan a pr�f�tas�g rossz szemmel n�zett, mert k�vetkezm�nye lett a Baal-hit erõs t�rh�d�t�sa.

V�rosaik k�z�l a Biblia eml�ti Gebal (g�r�g n�ven Byblos), Akk�, Sid�n �s Tyrus v�ros�t. K�l�n�sen a k�t ut�bbi volt nevezetes. Tyrus (bibliai h�ber neve: C�r = „Szikla”) voltak�ppen egy szigeten fek�dt s sziklaerõdje szinte hozz�f�rhetetlen, bevehetetlen volt. Nebukadneccarnak 13 �vi ostrom ut�n siker�lt elfoglalni; Nagy s�ndor volt az, aki v�g�lis m�l�t �p�ttetett a sziklav�rig s �gy h�d�totta meg.

Fõnicia kult�r�j�nak egyik nevezetes von�sa, hogy itt fejlõd�tt ki a m�ssalhangz�s betû�r�s – k�l�nb�zõ form�kban. Messze �szakon az �kori Ugarit (ma: Rasz-samra) v�ros�ban a babiloni �k�r�s technik�j�val konstru�ltak egy betû abc-t. Gebal-Byblos v�ros�ban tal�ltak egy m�sik, ink�bb k�p�r�sos betû�r�s-t�pus�t, ezt nevezik gebali (gublita) �r�snak. Ugyancsak Byblos v�ros�b�l val� a legr�gibb eml�ke az �n. �s�mita betû�r�snak, amely m�r a 22 m�ssalhangz� jeleit tartalmazza s amely Palesztin�ban is elterjedt volt; ottani dokumentumai a Siloah-felirat, a sam�riai �s a l�kisi ostrak�k stb.

Az ar�mok orsz�ga (Damaszkusz)

Az �kori t�rt�nelemmel kapcsolatban Sz�ria az �sszefoglal� neve azoknak a kisebb orsz�goknak, vagy v�roskir�lys�goknak, amelyek az Orontes foly� �s az Eufr�tes k�z�tt fek�dtek s lak�ik jobb�ra ar�mok voltak. A Biblia lapjain elv�tve tal�lkozunk v�rosaik nev�vel, az �kori feliratokban ann�l ink�bb: Ham�t, Katna, K�d�s, Karkar, Tadm�r (Palmyra) �s m�g t�bb m�s, k�l�nb�zõ korszakokban t�rt�neti nevezetess�ggel b�rt v�ros. K�z�l�k legd�lebbre fek�dt Damaszkusz; a hozz� tartoz� ter�letet szoktuk a Bibli�val kapcsolatban elsõrenden az ar�mok orsz�g�nak nevezni. – Damaszkusz az arab sivatag sz�l�n fekszik, m�gis vir�gz� v�ros volt �s maradt m�ig s ezt a Bibli�b�l is ismert Abana �s Parpar foly�knak k�sz�nheti (2Kir 5:12). Ezeknek a r�v�n val�di o�zisv�ros. A foly�k vize azt�n nem sokkal a v�roson t�l elv�sz a sivatagban. �brah�mt�l kezdve P�l apostolig sokat emlegeti a Biblia. Izr�el orsz�g�nak a IX–VIII. sz.-ban volt veszedelmes riv�lisa ez az ar�m orsz�g s h�bor�i nem egyszer v�gveszedelemmel fenyegett�k Izr�elt. Hatalm�nak azt�n v�get vetett Assz�ria elõret�r�se. A perzsa kort�l kezdve Damaszkusz jelentõs�ge �jra megnõtt, a F�ldk�zi-tenger melletti provinci�nak politikai s�lypontj�v� lett. Ezzel egy�tt megkezdõd�tt az ar�m nyelvnek oly m�rvû t�rh�d�t�sa, hogy lassank�nt a h�ber nyelvet (�s �r�sm�dot) is kiszor�totta Palesztin�ban a haszn�latb�l.

Amm�n, M��b �s Ed�m orsz�ga

E h�rom kisebb orsz�got Izr�ellel rokon faj� �s nyelvû n�pek lakt�k. (A Biblia Amm�nt �s M��bot L�tt�l sz�rmaztatja, Ed�mot pedig �zsaut�l. Gen 19:37–38; 36:9.) Az izraelita honfoglal�sn�l mintegy sz�z �vvel elõbb, a XIV. sz.-ban foglalt�k el lak�hely�ket: Amm�n n�pe a Jabb�k foly�t�l d�lre, M��b a Holt-tengertõl keletre. Ed�m pedig a Holt-tengertõl d�lre esõ ter�letet. Annak ellen�re, hogy Izr�ellel rokon n�pek voltak, a honfoglal�st�l kezdve mindig ellens�ges viszonyban �lltak vele szemben. Volt idõ ugyan, amikor Izr�el (�s J�da) megh�d�tott tartom�nyai voltak, de amint tehett�k, le is r�zt�k magukr�l a h�dolts�g ig�j�t, sõt az assz�r–babiloni h�bor�k idej�n seg�tettek tet�zni Izr�el �s J�da vesztes�geit. (2Kir 24:2; Ez 35 r. stb.)

Amm�n orsz�g�nak legfontosabb v�rosa volt Rabbat-Amm�n, a mai Amman, a hellenisztikus korban Philadelphia (nem azonos a Jel 3:7-ben eml�tett hasonl� nevû kis�zsiai v�rossal). A r�mai korban ez volt a Decapolis nevû v�ros-sz�vets�g legd�libb v�rosa. A Decapolis egyik v�rosak�nt kell megeml�ten�nk a Jabb�kt�l kiss� �szakra fekvõ Gerasa nevû v�rost, amelynek r�mai kori �p�letmaradv�nyai a legszebbek k�z� tartoznak romos �llapotukban is.

M��b fõv�ros�t �zs 15:1 Kir-M��b-nak nevezi, azonosnak veszik az �zs 16:7-ben eml�tett Kir-Hareset-tel. Az ut�bbi �sai�si szakaszban felsorolt v�rosok, Hesb�n, Sibma, Jaezer tulajdonk�ppen Ruben t�rzs�hez tartoztak volna, a pr�f�cia azonban mutatja, hogy hamarosan m��bita k�zre ker�ltek �pp�gy, mint Dib�n, melynek a k�zel�ben tal�lt�k meg Mesa m��bi kir�ly eml�koszlop�t, az izr�eli h�dolts�g al�li felszabadul�s dokumentum�t.
Ed�m orsz�ga hegyes vid�k, hozz�tartozott a Negeb nevû kõsivatag nagy r�sze is. B�nyakincsei miatt Salamonnak �s ut�dainak a h�d�t�si c�lpontja volt. A Sz�ir hegye erõd�tm�ny�t, T�m�n �s Bocra v�rosait emlegeti legt�bbsz�r a Biblia.
A Kr. e.-i sz�zadokban egy �j honfoglal� n�p lepte el ez orsz�gok ter�let�t, a nabateusok n�pe. Legnevezetesebb v�rosuk volt Petra, melynek m�ig megmaradt csod�latos eml�kei a homokkõ-falba v�jt �ri�si m�retû s�reml�kek.

Filisztea

A filiszteusok orsz�ga J�d�t�l nyugatra ter�lt el a tengerparton. Nem s�mita n�p volt, �m 9:7 szerint õshaz�juk Kaft�r = Kr�ta szigete volt. A tengeri n�pek k�zt jelentek meg s az Egyiptom elleni vesztes hadj�rat ut�n letelepedtek a k�na�ni tengerparton. Magukkal hozt�k az �gei-tengeri kult�r�nak sok �rt�k�t, viszont n�pi jelleg�ket hamar feladt�k, s �tvett�k a k�na�ni nyelvet �s vall�st. �t v�ros sz�vets�g�ben �ltek, ezek voltak G�za, Gat, Asd�d, Askel�n, Ekr�n. T�mad�saikt�l elõsz�r sokat szenvedett Izr�el, m�g D�vid meg nem h�doltatta. K�sõbb ugyan �jra k�l�nv�ltak, de k�l�n�sebb veszedelmet nem jelentettek t�bb�, mert a nagy tengerparti orsz�g�t ment�n maguk is ki voltak t�ve assz�r, babiloni vagy egyiptomi t�mad�soknak. V�g�l r�juk is kiterjedt a perzsa, majd r�mai h�d�t�s.

Dr. T�th K�lm�n