II. AZ �JSZ�VETS�GI KOR T�RT�NETE

Nagy S�ndor �s ut�dai

A m�r r�g�ta egyre gyeng�lõ perzsa birodalom �sszeomlott a nagy makedon kir�ly t�mad�saira. Nagy S�ndor atyja, Maced�niai F�l�p a maga uralma alatt egyes�tette a g�r�gs�get. Ez az egyes�t�s nem tal�lkozott minden oldalr�l rokonszenvvel, de az egyes�l�s helyess�g�rõl az �rintetteket meg tudta volna gyõzni egy sikeres �s nagyar�ny� k�z�s v�llalkoz�s. A m�r hanyatl�snak indult perzsa birodalom megt�mad�sa kecsegtetett ilyen nagyt�vlat� sikerrel. F�l�p meggyilkol�sa ut�n fi�nak, Nagy S�ndornak (336–323) jutott e v�llalkoz�s v�grehajt�s�nak feladata. 334 �s 327 k�z�tt ker�lt sorra a h�d�t�si terv megval�s�t�sa. Az �tvonul�s Kis�zsi�n sikeres volt. Az Issus-i gyõzelem (333) megnyitotta a tov�bbhalad�s �tj�t Sz�ri�n �t Palesztin�ba, sõt Egyiptomba. Nagy S�ndor hadai kegyetlen�l let�rt�k Tyrus �s G�za ellen�ll�s�t. Sam�ria �s J�da nem �llt ellen. Egyiptom elfoglal�sa (�s Alexandria megalap�t�sa) ut�n Nagy S�ndor erõi kelet fel� fordultak s a m�d-perzsa birodalom ellen�ll�s�t megt�rve Indi�ig terjesztett�k ki a maked�n hatalom hat�sugar�t. Nagy S�ndor hatalmas vil�gbirodalom terv�t akarta megval�s�tani, amelyben Kelet �s Nyugat g�r�g-maked�n vezet�s alatt egyes�lt volna. A nagy elk�pzel�s realiz�l�s�t megakad�lyozta Nagy S�ndor kor�n, 32 �ves kor�ban bek�vetkezett hal�la (323). Az �testamentum vil�g�ban csak az 1Makk �s a D�n 8:5kk. õrzi Nagy S�ndor eml�k�t. Õt szimboliz�lja a Kecskebak, amely a Kost legyõzi.

A Nagy S�ndor hal�la ut�n l�trej�tt �llamok

A D�n 8:8-ban eml�tett n�gy szarv azt a n�gy �llamot jelk�pezi, amelyek az Ipsus-i (301) gyõzelem ut�n maked�n hatalom al� ker�ltek (Maked�nia, Kis�zsia, Sz�ria �s Egyiptom). A Biblia szempontj�b�l k�z�l�k kettõ, Egyiptom �s Sz�ria b�r jelentõs�ggel.

1. Egyiptom.

Itt Nagy S�ndor egyik kitûnõ hadvez�re, Ptolemaeus ragadta mag�hoz a hatalmat. Ezt a nevet az õ nemzets�g�bõl sz�rmaz� ut�dok is viselt�k. A Ptolemaeusok birodalm�hoz Egyiptom, Kyrene, Palesztina, Phoenicia tartozott, tov�bb� Kis�zsia d�li partvid�ke. E korban Egyiptom erõteljes vir�gz�st �lt �t. A J�d�ban �lõ zsid�k 198-ig a Ptolemaeusok k�m�letlen uralma alatt �ltek. Egyiptomban is nagy l�tsz�m� zsid� diaspora j�tt l�tre. Alexandri�ban a nagy zsid� gy�lekezet a v�ros lakoss�g�nak egyenrang� fel�t alkotta. Az �testamentum g�r�g ford�t�s�t is a hagyom�ny szerint Ptolemaeus Philadelphus (284–247) kezdem�nyezte. Az Egyiptom �s Sz�ria k�z�tt foly� h�bor� sor�n Palesztina Sz�ria hatalma al� ker�lt.

2. Sz�ria.

A Nagy S�ndor hagyat�k�b�l l�trej�tt ter�letileg leghatalmasabb orsz�g volt. Alap�t�ja Seleucus volt, szint�n egy Nagy S�ndor kitûnõ hadvez�rei k�z�l. A birodalomnak 301-ben t�rt�nt feloszt�sa ut�n �v� lett a ter�let a Taurus hegys�gtõl az Indus foly�ig. Ehhez k�sõbb m�g Kis�zsi�t is hozz�csatolta. Phoenicia egy r�sze is az �v� volt. �gy �rthetõ, hogy igyekezett Palesztin�t is megszerezni. A Szeleucid�k (Seleucus ut�dai) birodalma alig volt kisebb, mint az egykori perzsa vil�gbirodalom. A kir�lyok igyekeztek birodalmukban a g�r�g kult�r�t �ltal�noss� tenni. V�rosokat alap�tottak (ezek k�z�l az �jtestamentumb�l is ismert Antiochia a legnevezetesebb), g�r�g t�bbs�gû kol�ni�kat telep�tettek, fõleg birodalmuk nyugati t�jain, s k�l�n�sen Sz�ri�t siker�lt is j�csk�n helleniz�lniuk. A birodalom azonban a k�vetkezõ nemzed�kek hitv�ny uralkod�inak rossz politik�ja miatt csakhamar hanyatl�snak indult. A g�r�g mûvelts�ghez keleti pompaszeretet �s elpuhul�s j�rult s a birodalom bomlani kezdett.

3. Egyiptom �s Sz�ria harca Palesztin��rt.

Alig �rdemes a k�t birodalom egym�ssal val� verseng�s�nek t�rt�net�ben elm�lyedni. Ami a D�n 11:1–12-re vonatkozik, ott tanulm�nyozand�. III. (Nagy) Antiochus (222–187) felhaszn�lta V. Ptolemaeus Epiphanes (204–181) kiskor�s�g�nak idej�t �s megsarcolta Egyiptomot. A maga hatalma al� vonta Phoenici�t �s Palesztin�t. A zsid�k k�z�l is sokan a sz�rekhez p�rtoltak (D�n 11:14), j�llehet Izr�elnek nem volt rossz dolga a Ptolemaeusok uralma alatt. Egyiptom hadvez�re, Skopas m�g egyszer visszafoglalta Palesztin�t. 198-ban azonban a Jord�n forr�svid�k�n d�ntõ veres�get szenvedett, Palesztina v�gleg Sz�ri�hoz csatoltatott.

4. Sz�ria t�rt�nete 198 ut�n.

A D�n 11:17–19 ugyanarra a III. Antiochusra vonatkozik. L�ny�t, Kleop�tr�t eljegyezte ugyan a fiatal V. Ptolemaeusszal, de ez nem hozta meg a v�rt megb�k�l�st (17 v.). A „szigetek�rt”, azaz az egykor Egyiptomhoz tartozott kis�zsiai �s thr�ciai ter�letek�rt folytatott hadj�rat konfliktusba keverte R�m�val (192–190). Ennek sor�n kitûnt a sz�r birodalom erõtlens�ge. A D�n 11:18-ban eml�tett „vez�r” Lucius Corn�lius Scipio r�mai konzul, aki Magnesia-n�l (190-ben) m�rt csap�st a sz�r erõkre. Antiochus Kis�zsia nyugati tartom�nyait elvesztette, a Taurus hegys�g vonal�ig s r�gi ter�leteibõl csak Cilici�t tudta megtartani. Ezen fel�l m�g s�lyos hadisarc fizet�s�re is k�nyszer�lt. Egy templom kincst�r�nak megrabl�sa k�zben Antiochust agyon�tik (19 v.). Ez 18:7-ben t�rt�nt. Ut�da IV. Deleucus Philopator alatt megkezdõdik a zsid�k elnyom�sa. K�t c�l adja meg az esem�nyek ir�ny�t: p�nzt szerezni �s Palesztin�t helleniz�lni. Seleucus elk�ldi Heliodorus-t a jeruzs�lemi templom megsarcol�s�ra (D�n 11:20). Errõl a 2Makk 3 is megeml�kezik. Az „ut�latos” (D�n 11:21) IV. Antiochus Epiphanes, elõdj�nek �ccse, aki megszerezte a tr�nt, amelynek �r�k�se igazs�g szerint unoka�ccse lett volna. R�la sz�l a D�n 11:21–45. Elõsz�r sz�ria harcair�l, majd elsõ (25kk. v.) s azt�n m�sodik (29kk. v.) hadj�rat�r�l Egyiptom ellen. A kitteus (30 v.) haj�k eml�t�se R�m�ra c�loz. R�ma k�vetek �ltal felsz�l�totta Antiochust, hogy �r�tse ki Egyiptomot. Ezt k�vetik a makkabeus felkel�sek Izr�el szabads�g��rt, amelyek Palesztin�ban megt�rik a szeleuciak hatalm�t. E kor sz�r kir�lyair�l az 1Makk eml�kezik meg. V. Antiochus Eupatort (164–162) csakhamar I. Demetrius Soter (162–150), IV. Seleucus Philapator fia k�vetett a tr�non. (1Makk 7kk.). Ez ellen Alexander Balas kelt fel (150–146, 1Makk 10), de õ sem sok�ig �r�lhetett a hatalomnak, mert I. Demetrius Soter fia, II. Demetrius ragadta mag�hoz a hatalmat (145–125). Ez a II. Demetrius erõs�tette meg fõpapi tiszt�ben a makkabeus Jonath�nt, majd Jonath�n meg�let�se ut�n (143) Makkabeus Simonnak ad�mentess�get adott s ezzel elismerte a zsid�k viszonylagos f�ggetlens�g�t (142). Sz�ria tov�bbi t�rt�nete bibliai szempontb�l �rdektelen. Az orsz�g Tigranes �rm�ny kir�ly �ltal vazallus sorsra jutott, Kr. e. 64-ben pedig Pompeius r�mai hadvez�r Sz�ri�t Syria provincia n�ven a r�mai birodalom tartom�ny�v� tett. E Syria provincia r�sze lett 63-ban Palesztina is �s az is maradt az �jsz�vets�g kor�n �t is.

A zsid� n�p �lete J�zus kor�ban

1. A r�mai uralom, a cs�sz�rok.

Kr. e. 63-t�l a Szentf�ld a r�mai birodalomhoz tartozott. A birodalom e korban �lte a k�zt�rsas�gi �llamform�b�l a cs�sz�rs�gba val� �tmenet idej�t. Az egyeduralmat m�r Caesar mag�hoz ragadta, de Kr. e. 44-ben gyilkoss�g �ldozata lett. Tizenn�gy �vvel k�sõbb, Kr. e. 30-ban Octavianus lett a birodalom feje. Õt ruh�zt�k fel az Augustus c�mmel. Õ az elsõ cs�sz�r. Augustus (Kr. e. 30–Kr. u. 14) idej�ben sz�letett J�zus (Lk 2:1). Augustus harmadik feles�ge Livia volt. Livia elõbbi h�zass�g�b�l sz�letett Tiberius, aki Augustus ut�da lett (Kr. u. 14–37). Tiberius idej�re esik J�zus nyilv�nos mûk�d�se (Lk 3:1). Az egyetlen tov�bbi cs�sz�r, akit az �jsz�vets�g n�v szerint eml�t, Claudius. Az õ szem�lye jelentõs az �jsz�vets�g szempontj�b�l. Tiberius k�zvetlen ut�da Gaius Caligula (csizm�cska) volt (37–41). Ez bar�tja �s j�akar�ja volt I. Herodes Agrippa-nak (ApCsel 12), akit tr�nra seg�tett, miut�n Herodes Antipas-t, Keresztelõ J�nos gyilkos�t a kir�lys�gb�l letette �s Galli�ba sz�mûzte. Caligula k�l�nben zavart elm�jû ember volt, aki istennek tartotta mag�t. T�kozl� szenved�ly�vel csak p�nzv�gya �s kegyetlens�ge versenyezhetett. R�m�ban templomot �p�ttetett, amelyben õt kellett tisztelni s az õt �br�zol� szoboroszlopot fel�ll�ttatta a jeruzs�lemi templomban, a szentek-szentj�ben is. Gyilkoss�g vetett v�get �let�nek. A cs�sz�ri tr�non nagyb�tyja Claudius lett az ut�da (41–54). Gonosz k�rnyezete s tal�n m�g gonoszabb feles�gei siralmas b�bb� z�llesztett�k ezt a gyengeakarat� embert. R�la jegyzi fel az ApCsel 18:2; hogy a zsid�kat kiûzte R�m�b�l. Ez az int�zked�se nem sok�ig volt �rv�nyben. Claudiust m�sodik feles�ge m�rgezte meg, hogy elsõ f�rj�tõl sz�letett fi�nak, N�r�-nak biztos�tsa a tr�nt. �gy lett cs�sz�r N�r� (54–68). Uralma elsõ �veiben, m�g �rtelmes tan�csad�kra hallgatott, javultak a birodalom k�z�llapotai. A cs�sz�ri udvarban azonban csakhamar a f�ktelen pazarl�s, a szem�rmetlen erk�lcstelens�g �s a g�tl�stalan v�rengz�s lett �rr�. N�r� legnagyobb �r�m�t abban lelte, ha mint sz�n�sz, �nekes, lantj�t�kos �s kocsiversenyek r�sztvevõje nyilv�nosan szerepelt. K�m�letlen�l eltett �tj�b�l mindenkit, akit k�nyelmetlennek, kellemetlennek, vagy gyan�snak �t�lt. A gy�va szen�tus a cs�sz�r gaztetteire r��t�tte a t�rv�nyess�g b�lyeg�t. N�r� meggyilkoltatta elõdj�nek fi�t, saj�t anyj�t, majd elsõ feles�g�t, m�sodik feles�g�t, aki viselõs volt �gy megr�gta, hogy az asszony s�r�l�seibe belepusztult. Nevelõj�t, Senec�t, a nagy stoikus filoz�fust, �ngyilkoss�gra k�nyszer�tette. Nem csoda, hogy amikor 64-ben a tûzv�sz R�ma 14 ker�lete k�z�l h�rmat teljesen, hetet pedig nagyr�szben elpuszt�tott, a n�p N�r�t tartotta a gaztett szerzõj�nek. N�r� viszont a kereszty�nekre h�r�totta a v�dat s v�logatott kegyetlens�ggel irtatta õket. A hagyom�ny szerint P�l �s P�ter is annak az �ld�z�snek estek �ldozatul. E s�t�t �vekben intett�k az apostolok a kereszty�neket �llampolg�ri k�teless�geik becs�letes teljes�t�s�re (R�m 13 v�. 1Pt 2:13–14). N�r� idej�ben t�rt ki a zsid�k l�zad�sa (66). V�gre azonban �sszeomlott a sz�gyenletes �nk�ny e gy�szos rendszere. A provinci�k lakoss�ga megel�gelte a fõv�rosi k�r�k gar�zd�lkod�s�t. A szen�tus a haza ellens�g�nek nyilv�n�totta N�r�t, aki �lruh�ban menek�lt R�m�b�l �s egyik rabszolg�b�l felszabad�tott kegyenc�nek vid�ki birtok�n �ngyilkos lett (68). A provinci�k �let�ben kevesebb k�rt tett N�r� r�muralma s el�g sok j�raval� �llami tisztviselõ hivatal�ban is meg tudott maradni. Az elsõ cs�sz�ri dinasztia buk�sa ut�n zavaros esztendõk k�vetkeztek a birodalomra. A katon�k emelt�k tr�nra �s tasz�tott�k le a k�vetkezõ cs�sz�rokat. K�z�l�k az elsõt, a takar�kos �s szigor� Galba-t p�r h�napos uralom ut�n R�m�ban agyon�t�tt�k. A r�mai testõrs�g Otho-t ki�ltotta ki cs�sz�rnak. A Rajna vid�k�n �llom�soz� l�gi�k viszont a gyenge k�pess�gû vez�r�ket, Vitelliust tett�k ellencs�sz�rr�. A k�t p�rt elsõ meg�tk�z�se Otho veres�g�vel v�gzõd�tt, aki ink�bb az �ngyilkoss�got v�lasztotta, mint a hadvisel�s folytat�s�t. A dõzs�lõ �s r�szeges Vitellius ellen a birodalom keleti fel�nek helytart�i �s l�gi�i az egyszerû, takar�kos �s szigor� Vespasianust ki�ltott�k ki cs�sz�rr�. A Flaviusok csal�dj�b�l ker�lt eme elsõ cs�sz�r tudott jav�tani a birodalom k�z�llapotain. R�la �s fi�r�l, Titusr�l m�g majd lesz sz�. Vespasianust (69–79) fiai k�vett�k a cs�sz�ri tr�non. Elõsz�r Titus (79–81), majd a sok dologban N�r�ra eml�keztetõ Domitianus (81–96). A k�vetkezõ �vtizedek cs�sz�rai, Nerva (96–98), Traianus (98–117) �s Hadrianus (117–138) m�r nem tartoznak az �jsz�vets�gi kor t�rt�net�hez.

2. A zsid� n�p r�mai uralom alatt.

Kr. e. 63-ban Pompeius hadai v�get vetettek a makkabeusi kir�lys�g �n�ll�s�g�nak. Pompeius ugyan elismerte II. Hyrcanust fejedelemnek (c�me ethnarcha �s nem kir�ly) �s fõpapnak, de az orsz�g ter�let�t cs�kkentett�k, �szaki r�sz�t pedig Sz�ri�hoz csatolt�k. II. Hyrcanus R�ma „sz�vets�gese” lett, – ez a kapcsolat azonban val�j�ban minden t�nyleges hatalm�nak v�get vetett. A korm�nyz� hatalom az idumeus (edomita) Antipater kez�be ment �t, aki idejekor�n Pompeius z�szl�i alatt kereste boldogul�s�nak �tj�t. A hatalom�rt folytatott tov�bbi visz�lykod�sokban is olyan szemf�lesnek bizonyult, hogy a diadalmas Caesar form�lisan is korm�nyz�k�nt �ll�totta õt Hyrcanus mell�. A zsid� n�p azonban nem akart tudni az idumeusnak �s fiainak uralm�r�l. A Caesar hal�la ut�ni zavaros idõkben az egykor Pompeius ellen harcolt Aristobulos fia, teh�t makkabeus Antigonus ker�lt a n�p �l�re s vette birtokba a p�rthusok seg�ts�g�vel Jeruzs�lemet is.

A p�r �vvel elõbb legyilkolt Antipaternek j�k�pess�gû �s tetterõs fia, Herodes R�m�ba ment, ahol nagy diplom�ciai �gyess�ggel siker�lt p�rtfog�kat tal�lnia s megnyernie a hatalom akkori birtokosait Antoniust �s Octavianust. A r�mai szen�tus ezek kezdem�nyez�s�re Herodest Kr. e. 40-ben J�dea kir�ly�v� nevezte ki. Otthon azonban ellen�ll�sba �tk�z�tt s csak h�rom�vi hadvisel�s ut�n Kr. e. 37-ben tudta bevenni Jeruzs�lemet. Antigonust lefejeztette. Edomita �lt D�vid tr�nj�ra. a) Nagy Herodes Kr. e. 37–Kr. u. 4.

Õ az a Herodes, akirõl a Mt 2 le�rja, hogy mik�nt t�rt az �jsz�l�tt J�zus ellen. A v�reskezû tirannust m�r Flavius Josephus fel�kes�tette a „Nagy” mell�kn�vvel. Amilyen okos �s ravasz volt Herodes a kir�lys�g megszerz�s�ben, �ppen olyan fordul�kony �s g�tl�stalan opportunist�nak bizonyult a hatalom megtart�s�ban. Herodes orsz�ga Antonius hatalmi ter�let�hez tartozott. Nagy megpr�b�ltat�s volt Herodesnek, amikor Octavianus diadalmaskodott p�rtfog�ja, Antonius felett. Siker�lt azonban �gy megnyernie Octavianust is, hogy az nemcsak meghagyta õt kir�lys�g�ban, de m�g n�velte is orsz�ga ter�let�t s hal�l�ig p�rtfog�ja maradt Herodesnek. Herodes helyzet�t azzal is megpr�b�lta m�g kedvezõbb� tenni, hogy a makkabeus Hyrcanusnak unok�j�t, Mariamnet feles�g�l vette. �gy ellens�lyozta azt, hogy a n�p a zsid� makkabeusok ir�nt sokkal t�bb tiszteletet �s rokonszenvet �rzett, mint ir�nta az, edomita ir�nt. Mariamne fitestv�r�t Herodes fõpapp� tette. Ezzel a makkabeus dinaszti�t mintegy �sszeforrasztotta saj�t csal�dj�val. K�sõbb azonban mind Mariamnet, mind fiv�r�t, a fõpapot k�ny�rtelen�l meggyilkoltatta. Feles�g�vel egy�tt any�s�t is eltette l�b al�l. Sõt maga az �reg �s tehetetlen II. Hyrcanus is gyilkos mer�nylet �ldozata lett. Mikor pedig Mariamne fiai, Aristobulos �s Alexander felnõttek, a makkabeusok ellens�geinek siker�lt Herodesben a f�lt�kenys�g �s gyanakv�s szellem�t fel�breszteni, s ennek �ldozat�v� lett a k�t fiv�r. Herodes fia, Antipater usz�tott leghevesebben Aristobulos �s Alexander ellen. V�g�l azonban õt is utol�rte sorsa. Apja m�r hal�los �gy�n fek�dt, de �t nappal kim�lta elõtt kiv�geztette Antipatert. A r�maiak �ltal Herodesnek aj�nd�kozott ter�letek vegyesen lakottak voltak (zsid�k, g�r�g�k �s pog�nyok). Herodes a zsid�k elõtt mindig hithû zsid�nak igyekezett mutatni mag�t. Jeruzs�lembõl minden nemzsid� vall�soss�got t�voltartott. A templomi szolg�lat �s a nagytan�cs tev�kenys�ge zavartalan volt. Herodes Kr. e. 20-t�l kezdve 91/2 �vi munk�val �s sok k�lts�ggel szinte �jj��p�tette a templomot. Herodes m�g a diasporabeli zsid�k jav�ra is igyekezett kedvezm�nyeket szerezni a zsid�knak. A kir�ly udvar�ban azonban hell�nista szellem �s �letm�d uralkodott s Herodes nem titkolta a g�r�gs�g ir�nti nagyrabecs�l�s�t. Pazar �p�tõkedve pomp�s palot�kkal sz�p�tette Jeruzs�lemet. A templomt�l �szakra az Antonia v�rat �p�ttette, a mai jaffai kapu k�zel�ben pedig az �j kir�lyi palot�t, hatalmas tornyokkal. De �p�ttetett sz�nh�zat �s amfitheatrumot is. De m�g ser�nyebben �p�tett pog�ny �s g�r�g v�rosokat, amelyeknek lakosai r�sz�rõl ink�bb felt�telezte, hogy a maradand� mûalkot�sokat fejlettebb �zl�ssel tudj�k �rt�kelni. Pog�ny templomokat is �p�ttetett. Caesarea-nak õ k�sz�ttetett j� kik�tõt. Sam�ri�t Sebaste n�ven szinte eg�szen g�r�g v�ross� alak�totta.

K�m�letlen k�zzel let�rt minden ellens�ges megmozdul�st, sõt igyekezett megelõzni annak m�g lehetõs�g�t is. �gy az orsz�gban b�k�s viszonyokat teremtett, de a n�pre �ri�si s�llyal nehezedett a soha nem tapasztalt magass�g�ra emelt ad�teher. Mind a zsid�k, mind a g�r�g�k keservesen �s kedvetlen�l hordozt�k el Herodes uralm�t. A zsid�kkal m�g a pomp�s �j templom sem tudta feledtetni, hogy parancsol�juk idegen s csak mint bitorl� �l D�vid tr�nj�n. A csal�don bel�l elk�vetett v�res gaztettek ut�lkoz�st �s borzong�st pl�nt�ltak a sz�vekbe. Amikor v�gre Herodes Kr. u. 4-ben Jerik�ban meghalt, �ltal�nos megk�nnyebb�l�s vett erõt a n�pen. Herodes hal�l�nak idõpontja chronol�giailag pontosan meg�llap�that�. J�zus Herodes hal�la elõtt sz�letett. A mi idõsz�m�t�sunk eszerint legal�bb 4, de esetleg 6 vagy 7 �vvel k�sve kezdõdik.

b) Herodes fiai, ill. ut�dai.

Nagy Herodes v�grendelet�ben orsz�g�t h�rom fia Archelaus, Antipas �s F�l�p k�z�tt osztotta sz�t. Archelaus� lett Jeruzs�lem, J�dea, Sam�ria, Antipas� Galilea s a Jord�non t�li r�sz zsid�k �ltal lakott vid�ke (Perea), F�l�p� pedig az �szakkeleti r�sz a Galileai tengertõl a Hauran hegys�gig. A n�p sz�vesen szabadult volna a herodesi uralom al�l, Augustus azonban megerõs�tette Nagy Herodes v�grendelet�t. De kir�lyi c�met egyik herodesfi sem kapott. Archelaus ethnarcha (n�pfejedelem) lett, Antipas �s F�l�p pedig tetracha (negyedes fejedelem).

Archelaus (Mt 2:22) tirannisztikus �s kegyetlen uralkod�i viselked�s�vel igazolta a n�p idegenked�s�t �s ellenszenv�t. Uralma 9. �v�ben j�deai k�ld�tts�g ment R�m�ba, amelynek k�r�s�t Augustus Kr. u. 6-ban teljes�tette. Archelaust a fejedelems�gtõl megfosztotta �s Vienne-be (Gallia) sz�mûzte. Egykori ter�let�n a hatalmat k�zvetlen�l a r�mai helytart� (procurator) vette �t. Herodes Antipast, Galilea �s Perea negyedes fejedelm�t az evang�liumokb�l j�l ismerj�k (Kr. e. 4–Kr. u. 39). Neve rendszerint csak Herodes. Maga is �gy nevezte mag�t fejedelems�ge kezdet�tõl. Val�di nev�t Flavius Josephust�l tudjuk. J�zus Antipas tartom�ny�nak (Galilea) alattval�ja volt. Antipas sok jellemvon�sa hasonl�tott apj��ra, annak okos tettrek�szs�ge azonban hi�nyzott belõle. J�zus Antipast r�k�nak nevezi (Lk 13:32). Antipas a Galileai tenger partj�n f�nyes tartom�nyi fõv�rost �p�ttetett, amelyet Tiberius cs�sz�r tisztelet�re Tiberias-nak nevezett el. Nagy csap�s volt Antipasra kapcsolata Herodi�ssal, aki k�sõbb Antipast – �gy l�tszik – teljesen hatalm�ba ker�tette. Nagy Herodesnek ez a nagyrav�gy� unok�ja elõsz�r Nagy Herodesnek egy�bk�nt ismeretlen s t�rt�nelmi jelentõs�g n�lk�li fi�hoz ment feles�g�l. Ezt is Herodes Philippusnak h�vt�k. [A n�vazonoss�g k�vetkezm�nye a m�sik F�l�ppel, a negyedes fejedelemmel val� �sszecser�l�s (Mt 14:3; Mk 6:17) Herodi�s nem a negyedes fejedelem feles�ge volt.] Antipas beleszeretett a nagyrav�gy� asszonyba. Elsõ feles�g�tõl elv�lt �s h�zass�got k�t�tt Herodi�ssal. Keresztelõ J�nos f�lre�rthetetlen�l megdorg�lta Antipast. J�nos ez�rt b�rt�nbe ker�lt �s Herodi�snak siker�lt a Keresztelõ lefejeztet�s�t kereszt�lvinnie Antipas szerencs�tlen pillanatban tett k�nnyelmû kijelent�se alapj�n (Mt 14:3kk.; Mk 6:17kk.). J�zus tev�kenys�ge hat�s�ra Antipas azt hitte, hogy Keresztelõ J�nos t�madt fel (Mt 14:1; Mk 6:14). Jellemzõ Antipasra az a fel�letes s ink�bb csak k�v�ncsis�gb�l �s Poncius Pil�tus udvariass�g�b�l l�trej�tt fut� tal�lkoz�sa J�zussal, amely a Megv�lt� keresztrefesz�t�se elõtti �r�kban j�tsz�dott le (Lk 23:7kk.). Antipas buk�s�nak is Herodi�s lett az oka. Amikor Herodi�s f�v�re, I. Herodes Agrippa a r�maiakt�l kir�lyi c�met kapott, Herodi�s Antipast felbiztatta, hogy õ is menjen R�m�ba, hasonl� c�met szerezni. Agrippa azonban gondoskodott r�la, hogy Caligula cs�sz�r a lehetõ legkedvezõtlenebb�l fogadja Antipast. Antipas utaz�s�nak v�ge nem kir�lyi c�m lett, hanem megfosztat�s negyedes fejedelmi m�lt�s�g�t�l, sz�mûzet�s Lugdunumba (Gallia, ma Lyon, Franciaorsz�gban), ahov� Herodi�s mint �nk�ntes sz�mûz�tt vele ment (Kr. u. 39).

F�l�p, akinek Nagy Herodes ter�leteinek feloszt�sakor Palesztina �szakkeleti r�sze jutott (Lk 3:1), Kr. e. 4–Kr. u. 33-ig uralkodott kicsiny tartom�ny�n, m�gpedig gondos �s b�keszeretõ fejedelem m�dj�ra. Fõv�rosa a Jord�n forr�svid�k�n fek�dt, a r�gebbi Paneas-b�l ki�p�tett Caesarea Filippi. A mûv�szet �s pompakedvelõ fejedelem sz�p k�zpontot teremtett tartom�ny�nak. J�zus n�ha �tment Antipas tartom�ny�b�l F�l�p fejedelems�g�be. F�l�p, mint m�r eml�tett�k, nem volt Herodi�s f�rje. H�zass�ga, amelyet Herodi�s l�ny�val, Salomeval k�t�tt, gyermektelen volt. Ut�d h�j�n tartom�ny�t r�vid idõre Syria provincia-hoz csatolt�k. I. Herodes Agrippa a harmadik Herodes nevû, akivel az �jsz�vets�gben tal�lkozunk. R�la az ApCsel 12 besz�l. Õ unok�ja Nagy Herodesnek �s fiv�re Herodi�snak. Ifj�s�g�t R�m�ban t�lt�tte, ismerõs volt a cs�sz�ri hercegekkel, de nem volt m�dja arra, hogy k�ltekez�sben azokkal l�p�st tartson. Ez�rt sok ad�ss�got csin�lt, s egyre rosszabb-h�rû szem�lyis�g lett. K�zben azonban egy �vig v�s�rfel�gyelõ is volt Tiberi�sban. Sorsa azonban v�ratlanul fellend�lt. Tiberius cs�sz�r hal�la k�zel volt, Agrippa pedig bar�ts�gba ker�lt Tiberius v�rhat� ut�d�val Caligul�val. Meggondolatlan nyilatkozata Agripp�t b�rt�nbe juttatta, de amikor Tiberius meghalt, Agrippa jelentkezett, mint aki Caligul�hoz val� hûs�g��rt fogs�got is szenvedett. Caligula Agripp�t k�sedelem n�lk�l Philippus egykori ter�let�nek kir�ly�v� tette (Kr. u. 37). Agrippa r�mai intrik�inak siker�lt nagyb�tyj�t, Antipast kegyvesztett� tenni s Gallia �s Perea ter�lete is az �v� lett. Amikor Galigul�t meggyilkolt�k Agrippa �ppen R�m�ban idõz�tt. Siker�lt befurakodnia az �j cs�sz�r, Claudius kegy�be is s az kir�lly� tette õt J�dea �s Sam�ria felett is, amely ter�let Kr. u. 6 �ta (ekkor csapt�k el Archelaust mint ethnarch�t) megelõzõleg k�zvetlen r�mai helytart� korm�nyozta. �gy Agrippa 41–44-ig Nagy Herodes egykori eg�sz orsz�g�nak kir�lya volt. Az egykori kalandorb�l p�ld�s uralkod� lett. Õ volt az egyetlen a Herodesek k�z�tt, aki m�g a farizeusi kegyess�g l�tszat�t is felvette mag�ra. Nem volt ugyan kegyetlen, de hogy a zsid�k rokonszenv�t megnyerje, kiv�geztette Jakabot, P�ter is csak csoda folyt�n ker�lte el ugyanezt a sorsot (ApCsel 12). R�vid uralom ut�n isten�t�letnek tûnõ hal�llal halt meg Caesare�ban, mert istens�gk�nt akarta tiszteltetni mag�t. Az ApCsel 12:19–23 elbesz�l�se l�nyeg�ben megegyezik Flavius Josephus feljegyz�s�vel. Agripp�nak egy fia �s h�rom l�nya volt. Legfiatalabbik l�nya, Drusilla, F�lix helytart�hoz ment f�rjhez, ApCsel 24:24. A r�maiak Agrippa fi�t egyelõre nyilv�n t�ls�gosan fiatalnak tartott�k a kir�lyi tiszts�gre. II. Herodes Agrippa akkor sem �rte el apja szem�ly�nek jelentõs�g�t, amikor egy idõ m�lt�n kir�ly lett. Atyja orsz�g�nak egy r�sz�n, �szak-Palesztin�ban II. Herodes Agripp�nak egy nagyb�tyja uralkodott, aki a Libanon �s Antilibanon k�z�tti s�ks�gon negyedes fejedelemk�nt uralkodott. Fõv�rosa Chalkis volt �s tartom�ny�hoz tartozott a Libanon �s Hermon vid�k�nek d�li r�sze is. Ezt a szeg�nyes orsz�got adta Claudius cs�sz�r 50-ben a fiatal II. Herodes Agripp�nak ethnarchai c�mmel. K�sõbb kir�lyi c�mmel – 53-ban – II. Herodes Agrippa Herodes Philippus egykori negyedes fejedelems�g�t kapta meg, nagyobb Libanon vid�ki ter�letekkel, a Galileai tenger zsid�lakoss�g� nyugati partj�val. Megkapta II. Herodes Agrippa a jeruzs�lemi templom �s paps�g feletti fel�gyeletet, �s a fõpap kinevez�se jog�t. Ez�rt k�rte ki a helytart�, Festus, F�lix ut�da II. Herodes Agrippa v�lem�ny�t P�l apostol �gy�ben, akit a jeruzs�lemi nagytan�cs �ltetett a v�dlottak padj�ra. P�l el is mondhatta v�dekez�s�t Agrippa �s Agrippa nõtestv�re, Berenice elõtt, ApCsel 26:13kk. Agripp�nak nem volt nagy tekint�lye a n�p elõtt. Ez�rt a zsid� h�bor� kit�r�s�nek megakad�lyoz�s�ra tett erõfesz�t�sei is eredm�nytelenek maradtak. Agrippa tõle telhetõen a r�mai sereget t�mogatta, de ezzel sem tudta n�p�nek sors�t enyh�teni. Kapcsolatba jutott azonban Vespasianus, Titus �s Domitianus cs�sz�rokkal �s t�bbsz�r megfordult R�m�ban. Kb. 90-ben halt meg. Ekkor az õ orsz�ga is k�zvetlen r�mai uralom al� ker�lt.

3. J�dea r�mai helytart�k alatt.

J�dea �s Sam�ria m�r Kr. u. 6-ban r�mai hat�s�g al� ker�lt, amikor a lakoss�g azt k�rte, hogy szabad�ts�k meg negyedes fejedelm�ktõl, a gyûl�lt Archelaust�l. A kinevezett r�mai korm�nyz� k�zvetlen hivatali fõn�ke a birodalom Syria nevû tartom�ny�nak helytart�ja volt. Ez az �llapot maradt fenn 6-t�l 41-ig. 41 ut�n r�vid idõre I. Herodes Agrippa uralma alatt egyes�lt az eg�sz orsz�g. Az õ hal�la ut�n ism�t r�mai hivatalnokok korm�nyozt�k az orsz�g legnagyobb r�sz�t. A hatalmas r�mai birodalom e reprezent�nsainak nem volt k�nnyû dolga Izr�ellel, amely kicsinys�ge �s szeg�nys�ge ellen�re �ri�si k�ldet�studatot hordozott. A r�mai helytart�k rendelkeztek katonai erõvel, vezett�k �s ellenõrizt�k a p�nz�gyeket (ad�k �s v�mok) s tartott�k kez�kben a pallosjogot. Hozz�j�rul�suk n�lk�l hal�los �t�letet v�grehatani nem volt szabad. A n�p saj�t b�r�s�gai, v�rosi �s falusi k�zigazgat�sa tov�bbmûk�d�tt a r�maiak alatt is. A r�maiak Izr�el vall�s�nak k�l�nleges helyzetet biztos�tottak. A t�rv�nyhez ragaszkod� zsid�knak ut�latos volt minden b�lv�nyim�d�s. M�g a cs�sz�rk�ppel �kes�tett katonai hadijelv�nyek is botr�nkoztatt�k õket Jeruzs�lemben. Ez�rt a helytart�k Caesareaban sz�keltek, ahol a katonai erõk k�zpontja is volt, �s csak kiv�telesen, a nagy �nnepeken jelentek meg Jeruzs�lemben. Eleinte a helytart�k nevezt�k ki a fõpapokat. K�sõbb – mint fentebb l�ttuk – ezt a jogot II. Herodes Agripp�nak adt�k, hogy ne b�nts�k a zsid�k vall�si �rz�kenys�g�t. Mindez azonban nem b�k�tette meg a zsid�kat az idegen uralommal. Sokat �rtott az is, hogy a helytart�k hivatalukat a maguk gazdagod�s�ra haszn�lt�k fel, nem egyszer k�ny�rtelen zsarol�ssal. Hirhedt e tekintetben Pontius Pilatus, aki 26–36-ig volt sz�riai helytart� s e minõs�g�ben szerepelt J�zus per�ben is. A t�bbiek k�z�l az �jsz�vets�gben szerepel Antonius Felix �s Porcius Festus. P�l apostol Jeruzs�lemben t�rt�nt elfogat�sa ut�n Caesare�ban �llt Felix �t�lõsz�ke elõtt (ApCsel 23:33). Felixrõl, aki felszabad�tott rabszolga volt, Tacitus, a r�mai t�rt�net�r� ezt jegyzi fel: Felix rabszolg�hoz illõ lelk�lettel teljes k�ny�rtelens�ggel �s k�jv�ggyal gyakorolta kir�lyi hatalm�t. Mikor helytart�i tiszt�bõl visszarendelt�k, P�lt meghagyta vizsg�lati fogs�gban. Ez a zsid�knak kedveskedni akar� int�zked�se nem tette õt rokonszenvesebb� a n�p szem�ben. Festus, aki elõtt P�l apostol r�mai polg�rjogra val� hivatkoz�ssal a cs�sz�rra fellebbezett, megpr�b�lta szigor�s�ggal �s igazs�gosabb korm�nyz�ssal helyre�ll�tani a rendet. P�r �v m�lva azonban meghalt s munk�ja f�lbemaradt. R�gebben �gy tudt�k, hogy Felix hivatalvisel�se 52–60-ig tartott, Festus� pedig 60–62-ig. T�bb kutat� �jabban kor�bbi d�tumokat tart helyesnek. (Felix 52–58, Festus 58–61). Flavius Josephus azt mondja, hogy mielõtt Festus ut�da, Albinus elfoglalta hivatal�t, Ann�s (Ananus) kiv�geztette Jakabot, az �r testv�r�t. Az �j helytart�, Albinus, el is csapta Ann�st fõpapi tiszts�g�bõl. Josephus tud�s�t�sa azonban k�ts�ges. M�s hagyom�ny szerint ugyanis Jakabot m�g a 66-ban kit�rt felkel�s elõtt a n�p gyilkolta meg. Albinus �s ut�da Gessius Florus (64-tõl) helytart�skod�sa alatt tov�bb nõtt a n�p el�gedetlens�ge.

Palesztina provinci�lis helyzet�vel kapcsolatban kell megeml�kezn�nk a v�mszedõk n�pes csoportj�r�l, akiket az �jsz�vets�g gyakran emleget. Kialakul�s�nak a r�mai ad�szed�s jellegzetes m�dja volt az oka. Egy-egy tartom�nynak megvolt az �tlagj�vedelme, mely az egyenes ad�b�l (fejad� �s az ingatlan vagyonra kivetett ad�) �s a kereskedelembõl, v�mb�l, �t�r�sokb�l sz�rmaz� �llami j�vedelembõl tevõd�tt �ssze. A r�maiak az �tlagj�vedelem alapj�n az ad�j�vedelmeket �rver�sen �ruba bocs�tott�k, melyeket �gy egy �sszegben kaptak meg. Az ad�j�vedelmeket a fõv�mszedõk v�s�rolt�k meg �s ism�t kisebb v�mosoknak adt�k, akik bizonyos sz�zal�kot kaptak a beszedett ad�b�l. Term�szetesen a v�mszedõk nemcsak az �ltaluk kifizetett �sszeget igyekeztek beszedni, hanem annyi nyeres�get is, amennyit csak lehetett. A v�mszedõk k�z�tt zsid�k is akadtak, akik teljes k�zut�lat t�rgyai voltak, hiszen nemcsak a gyûl�lt r�mai uralom kiszolg�l�s�ra, hanem saj�t n�p�k ny�z�s�ra is v�llalkoztak. Ilyen zsid� v�mszedõ, sõt egy v�mszedõ csoport feje volt Z�keus (Lk 19:3kk.) �s v�mszedõ volt M�t� apostol is, akit Kapernaumban az ad�beszed�s k�zben h�vott el J�zus.

4. A zsid� h�bor� �s Jeruzs�lem pusztul�sa.

1. A h�bor�t elsõsorban nem a r�mai helytart�k elnyom� politik�ja v�ltotta ki. A r�mai ig�t a n�p kezdettõl fogva nehezen tûrte. De hossz� idõn �t eltûrte ezt az �llapotot mint Isten feny�tõ b�ntet�s�t bûnei miatt. Fell�pett azonban a fanatikus rajong�k csoportja, akik a r�mai cs�sz�r elismer�s�t bûnnek tartott�k, a fegyveres ellen�ll�st pedig k�teless�gnek. Ezek voltak a zel�t�k. Sz�muk egyre nõtt s egyre erõs�d�tt a n�p rokonszenve is ir�ntuk. J�zusban nem ismert�k fel az Isten meg�g�rt Szabad�t�j�t, de sz�vesen hallgattak a zel�t�k apokaliptikus pr�f�t�ira, akik a Messi�s hamari elj�vetel�t hirdett�k, s vele a nagy bossz��ll�st az Izr�el �ltal elhordott szenved�sek�rt s a v�lasztott n�p dicsõs�ges vil�guralm�t. Ebben az izz� l�gk�rben kicsiny szikra nagy t�zet tudott gy�jtani. Az elsõ �sszetûz�sekre Caesare�ban �s Jeruzs�lemben ker�lt sor. Gessius Florus, a helytart�, az ellen�ll�s miatt k�nytelen volt Jeruzs�lembõl kivonulni. Agrippa sem tudott enyh�teni a fesz�lts�gen, sõt a megk�veztet�s veszedelme elõl t�voznia kellett a v�rosb�l. Ezzel Jeruzs�lem teljesen a felkelõk kez�re jutott. A b�k�t k�v�n�k hangja egyre ink�bb halkult. Sz�ria helytart�ja Cestius Gallus Galile�ban gyõzelmet aratott ugyan, elõre is t�rt Jeruzs�lembe, de a templomot �s k�rny�k�t nem tudta hatalm�ba ker�teni, visszavonult s visszavonul�sa veres�gg� lett. 2. A tov�bbi esem�nyek meg�t�l�s�n�l sz�molni kell azzal, hogy a zsid�k k�z�tt nem volt egys�g, sõt a zel�t�k k�r�n bel�l is voltak �les v�lem�nyk�l�nbs�gek. Mindez a k�l�nb�zõ p�rtok k�z�tt v�res verseng�seket id�zett elõ. A zel�t�k harcukban nem strat�giai �s taktikai hozz��rt�s�kben b�ztak, hanem Isten szabad�t� csodat�tel�t v�rt�k. N�r� a zsid�k ellen folytatand� hadj�rat vezet�s�t Vespasi�nusra, Sz�ria �j helytart�j�ra b�zta, aki 67 tavasz�n bevonult Galile�ba. Ennek az orsz�gr�sznek v�delm�t a jeruzs�lemi vezetõk megb�z�s�b�l a k�sõbbi t�rt�net�r�, Flavius Josephus vezette. Õt azonban nem minden felkelõ ismerte el vez�r�nek. Josephus visszavonul�sra k�nyszer�lt. Jotapat�ban h�zta meg mag�t, de 47 napi ostrom ut�n ez is elesett. A v�dõk elhat�rozt�k, hogy egy�tt halnak meg haz�juk�rt. Josephus kivonta mag�t e tervbõl, kisz�k�tt a v�dõk k�z�l, megadta mag�t �s siker�lt megnyernie a r�mai vez�r kegyeit. Vespasianus az eg�sz Galile�t m�g abban az �vben hatalm�ba ker�tette. Figyelme azonban a r�mai esem�nyekre ir�nyult. A hadi cselekm�nyek menet�t sz�nd�kosan lass�totta. Jeruzs�lem ostrom�hoz m�g 68-ban sem l�tott hozz�. Mind�ssze n�h�ny v�rost foglalt el a Jord�nt�l keletre �s J�dea nyugati r�sz�n. Mikor megkapta a h�rt N�r� buk�s�r�l �s hal�l�r�l, meg�ll�totta a hadi cselekm�nyeket. R�m�ban 68–69-ben gyorsan k�vett�k egym�st a cs�sz�ri tr�non Galba, Otho �s Vitellius. Vespasianus �gy �rezte, hogy �t�tt az õ �r�ja. Sereg�t R�ma elfoglal�s�ra vez�nyelte, õ maga pedig Alexandri�ban v�rta a helyzet alakul�s�t.

3. M�r h�rom �ve sz�netelt a zsid� h�bor�, amikor a cs�sz�r fia Titus 70 tavasz�n Alexandri�b�l elindult, hogy megostromolja Jeruzs�lemet. A csendben eltelt hossz� sz�net m�g �ltal�nosabb� tette Jeruzs�lem v�dõiben azt a hiedelmet, hogy Isten k�l�n�s kegyelme õrzi a v�rost �s az isteni csodatett �ltal v�rt szabadul�s sem fog elmaradni. Amikor Titus Jeruzs�lem elõtt a p�ska �nnep napjaiban megjelent, a v�ros zs�fol�sig volt zar�ndokokkal. A p�ska �nnepet a hagyom�nyos m�don �lt�k meg. Jeruzs�lemet csak �szaki ir�nyb�l lehetett megt�madni. Titus csapatai szorosan k�r�lvett�k a v�rost. Csakhamar �hins�g t�rt ki. Az �hins�g miatt a v�rosb�l menek�lõket Titus �sszefogdostatta �s keresztre fesz�ttette. A sz�ks�ges elõk�sz�let ut�n a harmadik v�rosfal ellen indult roham. Ezt a falat I. Agrippa �p�ttette. 14 napi harc ut�n az ostroml�k �tt�rt�k a falat.
Tov�bbi �t napos �jjel-nappali harc ut�n elesett a m�sodik fal is. Ezzel a t�mad�k el�rt�k a templomnegyed �szaki oldal�t. A v�dõk v�ltozatlan �llhatatoss�ggal visszautas�tott�k a v�ros felad�s�t k�rõ �zeneteket, mert rend�thetetlen�l b�ztak a szabad�t� isteni csod�ban. Az ostroml�k bevett�k az Antonius-erõd�t s a k�lsõ templomudvart. Ez v�get vetett az �ldozati szertart�snak. Az ellen�ll�s egyre rem�nytelenebb lett. A templomot – kezdt�k bel�tni – csak Isten csod�ja mentheti meg. Sok sz�z ember a templomba t�dult, hogy tan�i legyenek a csod�nak. A r�maiak egy kisebb �sszecsap�s ut�n a v�rtn�l gyorsabban elõre t�rtek a belsõ templomudvarra. Egy katona �gõ fadarabot dobott be a templommal egybe�p�tett helyis�gek egyik�nek ablak�n. A templom l�ngban �s v�rben pusztult el. A m�g �letben tal�ltakat a r�maiak k�ny�rtelen�l lem�sz�rolt�k. Flavius Josephus azt �ll�tja, hogy a templom lerombol�sa Titus akarata ellen�re t�rt�nt. Nem lehetetlen, hogy ez val�ban �gy volt. A csat�nak azonban m�g nem volt v�ge. A templom v�dõi nyugat fel� a felsõ v�rosba vezetõ h�don �t a templomdombn�l magasabb d�lnyugati hegyre vonultak vissza. Vezetõik azt k�rt�k Titust�l, hogy szabadon elvonulhassanak fegyveresen. Titus k�r�s�ket nem teljes�tette. �gy meg kellett ostromolni a felsõ v�rost is. Az ellen�ll�s azonban m�r erõtlen volt. H�rom h�t alatt ez a v�rosr�sz is a r�maiak kez�re jutott, m�gpedig borzalmas v�rengz�s k�zben. Ezreket gyilkoltak le, �s m�g a foglyok k�z�l is sz�zakat puszt�tottak el a gyõzelem �r�m�re tartott �nneps�geken, a cirkuszi j�t�kokban, ahol azoknak egym�ssal vagy a vad�llatokkal kellett megk�zdeni�k, �letre-hal�lra. A v�rosb�l csak a citadella (Nagy Herodes palot�ja) maradt meg �s a nyugati v�rosfal egy r�sze, hogy mutass�k az egykori v�ros, illetve az ostroml�k nagys�g�t. Vespasianus �s Titus a gyõzelmet R�m�ban ragyog� triumphus-sal �nnepelt�k. A Szentf�ld erõd�tm�nyei k�z�l n�h�ny m�g �vekig birta mag�t tartani. Utols�nak Masada esett el (73-ban) a Holt-tenger d�lnyugati partj�n. Ennek az erõdnek v�dõi, amikor l�tt�k, hogy helyzet�k rem�nytelenn� lett, kincseiket el�gett�k, a nõket �s gyermekeiket le�ld�st�k, maguk pedig �ngyilkoss�got k�vettek el.

4. Jeruzs�lem pusztul�s�val nem �rt v�get teljesen Izr�el t�rt�nete a Szentf�ld�n. Persze megsemmis�lt a templom �s megszûntek az �ldozati istentiszteletek. A paps�g jelentõs�g�nek nagyr�sz�t elvesz�tette. A t�ra azonban v�ltozatlan maradt mint erk�lcsi norma. E helyzetben bontakozott ki igaz�n a nagy rabbik �s tan�t�saik jelentõs�ge. A hadj�rat �s ostrom nagy v�ront�sai ellen�re is maradt a Szentf�ldnek zsid� lakoss�ga. Nem birt�k azonban megg�tolni idegen n�pek �s idegen vall�sok beteleped�s�t. K�ldet�studatukat, t�rahû erk�lcsis�g�k magasabbrendûs�g�nek �rz�s�t s a v�gsõ isteni szabad�t�s rem�nys�g�t b�szk�n hordozt�k. Nem a 70-ben beteljesedett katasztr�fa volt az utols�. Traianus cs�sz�r idej�ben (98–117) a r�maiak Mezopot�mi�ban, Egyiptomban, Cyreneben �s Cyprus sziget�n t�madt zsid� felkel�seket nyomtak el. Sorsd�ntõ azonban a Hadrianus cs�sz�r (117–138) idej�ben, 132–135 k�z�tti felkel�s volt. Sajnos ennek t�rt�net�rõl hi�nyosak az adatok. A „Messi�s”, Bar Kochba („a csillag fia”) kir�lyk�nt uralkodott az egy idõre �jra szabadd� lett orsz�gban. Hadrianus egyik legjobb hadvez�r�t, Julius Severust b�zta meg a felkelõk elleni hadj�rattal. A megtorl�s v�res �s k�ny�rtelen volt. Hadrianus elhat�rozta, hogy v�gleg lesz�mol a zsid�kkal. Jeruzs�lemet teljesen leromboltatta. Hely�re Aelia Capitolina n�ven r�mai v�rost �p�ttetett. J�de�ban minden zsid�t kiirtottak, az egyeb�tt lak�knak pedig megtiltott�k, hogy J�da �s Jeruzs�lem f�ldj�re tegy�k l�bukat. Az eg�sz r�mai birodalomban el kellett tûnnie a zsid� vall�snak. A k�r�lmet�l�st hal�lb�ntet�ssel fenyegett�k. Azonban ezek a rendelkez�sek nem �rt�k el c�ljukat. A k�vetkezõ cs�sz�r k�nytelen volt enged�kenyebb politik�t folytatni. A marad�k zsid�s�g fõ telep�l�si vid�ke Galilea lett. Itt mûk�dtek a kor nevezetes rabbijai is. Jeruzs�lem azonban elveszett Izr�el fiai sz�m�ra.

J�zus �s az apostolok kor�nak zsid� vall�soss�ga

1. Istentisztelet, templom �s zsinag�ga.

A jeruzs�lemi templomban sohasem folytak az istentiszteletek olyan nagy pomp�val, liturgiai pontoss�ggal �s bõkezû �ldozatokkal, mint a templom �s v�ros elpusztul�sa elõtti �vtizedekben, teh�t J�zus �s az apostolok kor�ban is. Mag�t�l �rtetõdõ volt, hogy �ldozatot bemutatni csak a jeruzs�lemi templomban lehet. Volt is �ldozat bõs�gesen s a nagy �nnepekre zar�ndokok sokas�ga j�tt a szent v�rosba az eg�sz orsz�gb�l, az eg�sz r�mai birodalomb�l, sõt a birodalmon k�v�li diasp�r�b�l is (Mezopot�mia). B�szke �r�mmel tekintettek a Nagy Herodes �ltal pazarl� pomp�val �jj��p�tett templomra, de nem �reztek h�l�t a gyûl�lt idumeus, teh�t nem D�vid h�z�b�l val� tr�nbitorl� ir�nt. Tizenk�t �ves kor�ban a templomban t�rt�nt bemutat�s�t�l fogva (Lk 2:41kk.) J�zus sz�m�ra is Atyj�nak h�za �s az õ messi�si tev�kenys�g�nek egyik fõ sz�nhelye volt a templom. A templom megtiszt�t�sa (Jn 2:14kk.; Mt 21:12kk.) csak a k�lsõ udvaron, a pog�nyok udvar�n t�rt�nhetett, mert csak ott voltak �rus�t�helyek, asztalok s egy�b alkalmi �zleti kell�kek. J�zus t�len (Jn 10:23) a Salamon csarnok�ban tan�tott. Itt gyûltek �ssze k�sõbb a jeruzs�lemi kereszty�n gy�lekezet h�vei (ApCsel 3:11; 5:12). Ez az oszlopcsarnok val�sz�nûleg az elõudvar keleti oldal�n volt. A belsõ falon bel�l h�rom udvar volt. Az asszonyok (zsid� nõk) udvara volt a legals�. Ebben volt 13 persely, amelyekbe az istentiszteletekre sz�nt adom�nyokat tett�k (Mk 12:41kk.) J�zus itt is tan�tott (Jn 8:2kk.). Amikor a tan�tv�nyok J�zus figyelm�t k�l�n r�ir�ny�tott�k a pomp�s �s hatalmas templom-�p�letekre, az �r megj�vend�lte annak k�zeli pusztul�s�t (Mt 24:1–2). A jeruzs�lemi kereszty�nek j�rtak a templomba (ApCsel 2:42; 3:1.11).

Az �jsz�vets�g gyakran eml�ti a zsinag�g�kat. Nem tudjuk ennek az int�zm�nynek eredet�t. A babiloni fogs�g ut�ni idõben nagyon gyorsan l�trej�ttek szinte minden�tt, ahol zsid�k laktak. J�zus kor�ban Palesztina minden kis faluj�ban volt zsinag�ga. A v�rosokban egyn�l t�bb, Jeruzs�lemben sok zsinag�ga mûk�d�tt. Alexandri�ban a v�ros minden ker�let�nek volt zsinag�g�ja, de volt m�g egy k�zponti, pomp�s �p�letben f�nyûzõen �p�tett fõzsinag�g�ja is. Kettõs c�lja volt ezen int�zm�nynek. A fogs�g alatt �s ut�n Izr�el hite egyre ink�bb t�rv�nyvall�ss� lett. �gy mindenkinek alkalmat kellett biztos�tani arra, hogy a t�r�t �s annak �rtelmez�seit meg�rtse �s tanulja; az �ldozati istentisztelet egyetlen helye a jeruzs�lemi templom volt. A k�z�ss�gi vall�sgyakorl�s (im�dkoz�s, �nekl�s stb.) sz�m�ra is a zsinag�ga adott helyet. De a zsinag�ga feladata lett az is, hogy Izr�el fiait a lelki k�zpont, a jeruzs�lemi templom megsemmis�l�se ut�n �ntudatos szellemi egys�gben tartsa. A zsinag�gai istentisztelet k�zpontj�ba nem �ldozat, hanem az igehirdet�s ker�lt. A vall�snak ez a form�ja tulajdonk�ppen templom n�lk�l is �letk�pesnek bizonyult. Mibõl �llt a zsinag�gai istentisztelet? Megtart�s�ra a szombat volt alkalmas. A t�rv�ny a szombatra csak munkasz�netet �rt elõ. E negat�vum helyett a szombat a zsinag�gai istentisztelet form�j�ban �rt�kes pozit�v tartalmat kapott. Voltak emellett a zsinag�g�ban �jholdi, �nnepi s t�bbf�le h�tk�znapi istentiszteletek is. Az istentiszteletek liturgi�ja nagyon egyszerû volt. 1. Az elõim�dkoz� k�ny�rg�s�vel kezdõd�tt. A gy�lekezet ezt Jeruzs�lem fel� ford�tott arccal hallgatta s egy�tt, hangosan mondott r� �ment. Val�sz�nûleg el�g hamar kialakult ennek az im�nak k�t�tt sz�vege. Az �n. sema 3 t�ra id�zetet foglalt imakeretbe. (Deut 6:4–9; 11:13–21 �s Num 15:37–41), melyek k�z�l az elsõ Isten uras�g�t, m�sodik Isten t�rv�ny�t ismerte el �s vallotta meg, m�g a harmadik megeml�kezett Izr�el t�rt�net�nek k�zponti esem�ny�rõl az egyiptomi szabadul�sr�l. A tulajdonk�ppeni fõima a sem�ne eszre volt, melynek 18 k�r�s�ben az im�dkoz� �ld�st k�rt D�vid h�z�ra �s Jeruzs�lemre. 2. Az istentisztelet m�sodik szakasz�t a szent�r�s felolvas�sa alkotta. Ennek elsõ fel�t a t�ra olvas�s foglalta le (t�ra alatt az �sz�vets�g M�zes I–V. k�nyvei �rtendõk), mely c�lb�l a t�r�t m�r kor�n perik�p�kra osztott�k s alkalmank�nt egy-egy perik�p�t olvastak fel belõle. H�rom vagy egy �ves ciklus alatt az eg�sz t�r�t v�gig olvast�k. �gy nemcsak az Istennel val� sz�vets�g tudata, hanem a sz�vets�g megtart�s�ra vonatkoz� �tmutat�sok is belev�sõdtek a gy�lekezetbe. A t�rv�nyolvas�st a pr�f�tai iratokb�l v�logatott �n. haftar�k felolvas�sa k�vette, melyeknek �ltal�ban eschatologikus tartalmuk volt s �gy a t�rv�ny megtart�s�val vagy meg nem tart�s�val j�r� �g�retes, ill. �t�letes j�vendõt t�rt�k a hallgat� el�. 3. A harmadik szakaszt a t�rv�nymagyar�zat, a tan�t�s – a pr�dik�ci� õse – alkotta. Tulajdonk�ppen aff�le megbesz�l�s volt ez a gy�lekezet �let�t szab�lyoz� t�r�nak, melyben minden 30 �vet bet�lt�tt f�rfi gy�lekezeti tag sz�t kaphatott. �gy hallunk arr�l, hogy J�zus is �s k�sõbb P�l is tan�tott a zsinag�g�kban �s tan�t�sukkal kapcsolatban ellenv�lem�nyek is hangzottak el.

Im�ds�g, igeolvas�s �s igemagyar�zat alkotta teh�t a zsinag�gai istentisztelet v�z�t. Term�szetesen alkalmank�nt �s a t�rt�neti fejlõd�s sor�n m�s elemek is helyet kaptak. Ez a v�z azonban nemcsak a sz�tsz�rts�gban �lõ zsid�s�g nemzeti �s vall�sos �ntudat�t munk�lta, hanem az evang�lium befogad�s�ra is elõk�sz�tette a gy�lekezeteket. Minthogy zsinag�g�k nemcsak a zsid�s�g k�zpontj�ban, Jeruzs�lemben voltak nagy sz�mmal – a hagyom�ny szerint 480 –, hanem az akkori oikumen� eg�sz ter�let�n megtal�lhat�k. �gy h�l�zt�k be a r�mai birodalmat, mint a testet az erek s ez tette lehetõv�, hogy az elsõ p�nk�sd ut�n az evang�lium h�re a birodalom minen zug�ba a legr�videbb idõn bel�l eljutott s az apostolok m�r befogad�sra v�r� vagy eleve elz�rk�z� gy�lekezeteket tal�ltak p�nk�sd ut�ni �tjaik sor�n.

2. A vall�sos �let vezetõi.

A fõpapok kifejez�s kb. hatvanszor szerepel az �jsz�vets�gben. Term�szetesen ezzel a szent�r� nem �ll�tja azt, hogy ugyanabban az idõben t�bb t�nyleges fõpap lett volna, viszont a fõpapi c�m megillette mindazt, aki m�r egyszer �lete sor�n bet�lt�tte ezt a tisztet, sõt �gy nevezt�k azoknak a famili�knak a fõembereit is, amelyekbõl fõpap sz�rmazott.

A fõpapi tiszt kezdettõl fogva a legfontosabb �s legmagasabb m�lt�s�ga volt a zsid�s�g vall�s�nak. A babyloni fogs�g ut�n, a kir�lys�g megszûn�s�vel nemcsak a vall�sos �let ir�ny�t�sa, hanem a politikai hatalom is teljesen a fõpapok kez�be ker�lt. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a vall�sos �s politikai �let a zsid�s�gban szorosan �sszefort, hanem az is, hogy a fogs�gt�l kezdve Palesztina f�ldje a mindenkori vil�gbirodalmak r�sz�v� v�lt. A perzsa, g�r�g �s r�mai h�d�t�k csak a legfõbb hatalmat tartott�k fenn maguknak �s a kivetett ad�k pontos be�rkez�se �rdekelte õket. Akaratuk b�k�s �rv�nyes�t�s�re viszont sz�ks�g�k volt a zsid�s�gon bel�l egy olyan �lland� int�zm�nyre, melynek a n�p fel� megvolt a tekint�lye s ezt a fõpaps�g int�zm�ny�ben tal�lt�k meg. J�zus kor�ra m�r az a fon�k helyzet �llt elõ, hogy a vall�sos �let vezet�se �s ir�ny�t�sa kics�szott a fõpapok kez�bõl az �r�stud�k jav�ra, õk maguk pedig a mindenkori politikai hatalom f�ggv�nyeiv� v�ltak. Herodes, miut�n meg�lette Aristobulost, egym�s ut�n neveztette ki a fõpapokat �s ezt a r�mai helytart�k is �gy cselekedt�k, �gyhogy Aristobulos hal�l�t�l Jeruzs�lem pusztul�s�ig mintegy 100 esztendõ alatt 26 fõpap v�ltotta egym�st, holott az õsi idõben a fõpapi megb�z�s �letfogytiglan sz�lt. Term�szetesen a zsid�s�gon bel�l a legfõbb hatalom mindv�gig az õ kez�kben maradt, s ez�rt az �rny�khatalom�rt a fõpapok komoly �ldozatokra voltak k�pesek nemcsak a tiszts�g megszerz�sekor, hanem megtart�sa �rdek�ben is.

Az �jsz�vets�gben szerepet j�tsz� fõpapok k�z�l elsõnek kell eml�kezn�nk az idõsebb Ann�s-ra, aki Kr. u. 6–15-ig viselte a fõpapi tisztet, viszont csal�di kapcsolatai r�v�n �lete v�g�ig nagy hatalmat gyakorolt. Nemcsak hogy viszonylag hossz� ideig tartani tudta a fõpapi tisztet, hanem el�rte, hogy mind az �t fia fõpap lett, sõt l�ny�nak f�rj�t, Kajaf�st is fõpapi tisztre juttatta. Ez a Kajaf�s volt J�zus fõb�r�ja, akit Vitellius, Sz�ria leg�tusa v�ltott le Pil�tus helytart�val egy�tt. Ann�s utols� fia II. Ann�s volt az, aki Jakabot meg�lette 61–62-ben. P�l apostol per�ben szerepel An�ni�s fõpap, aki Kr. u. 47–59-ig viselte ezt a m�lt�s�got. Mind An�ni�s, mind II. Ann�s �let�nek gyilkoss�g vetett v�get.

Jeruzs�lem pusztul�s�val �s a templom le�g�s�vel megszûnt a fõpaps�g int�zm�nye is s ettõl kezdve a vall�sos �let �s a nemzeti l�t ir�ny�t�sa teljesen az �r�stud�k kez�be ker�lt. �r�stud�k kifejez�ssel a t�ra hivatalos magyar�z�it jel�li az �jsz�vets�g. Eredet�k a babyloni fogs�gra ny�lik vissza. A fogs�g mint eml�tett�k �sszet�rte a vall�sos �s nemzeti �let addig megszokott kereteit. Sokan tiszt�n l�tt�k, hogy ez a nemzeti �s vall�si katasztr�fa a t�ra elhanyagol�s�nak �s megszeg�s�nek egyenes k�vetkezm�nye volt. Nem maradt m�s h�tra, mint visszakapcsol�dni a t�r�hoz. A fogs�gb�l azzal a szent elhat�roz�ssal t�rt vissza a zsid�s�g, hogy �j �let�t teljesen a t�ra elõ�r�sainak megfelelõen rendezi be, hogy ezzel elker�lj�n egy �jabb katasztr�f�t. �gy kapott a fogs�gban �s a fogs�g ut�n a t�ra elsõrang� szerepet a zsid�s�g �let�ben. Term�szetesen ebben a korban n�lk�l�zhetetlenn� v�ltak olyan emberek, akik j�ratosak voltak a t�ra ismeret�ben �s �let�ket annak tanulm�nyoz�s�ra �s tan�t�s�ra szentelt�k. Kezdetben a papok voltak ezek, viszont a papok idej�nek nagyr�sz�t a liturgikus teendõk k�t�tt�k le s �gy csakhamar a nem papi r�tegekbõl ker�ltek ki azok, akik a t�ra ismeret�ben �len j�rtak. Az �r�stud� kifejez�s teh�t nem azt jelenti, hogy az �r�s-olvas�s ismerete egy kis csoport kiv�lts�ga volt, hanem azt, hogy ezek a f�rfiak a szent�r�s ismeret�ben voltak kimagasl�ak.

Az �r�stud�k a legk�l�nb�zõbb t�rsadalmi oszt�lyokb�l ker�ltek ki. Mint minden zsid� gyermek, kora ifj�s�gukban megismerkedtek m�r a szent sz�vegekkel, viszont tanulm�nyaikat nem szak�tott�k meg egy �ltal�nos szintet el�rve, hanem egy-egy kiv�l� mester l�b�n�l – mint P�l Gam�liel l�bain�l (ApCsel 22:3–5) – elsaj�t�tott�k azt a nemzed�kek sor�n felhalmoz�dott ismeretmennyis�get, mely lassan t�bb lett mint maga a t�ra sz�vege. Mire a sz�ks�ges ismereteket megszerezte, �ltal�ban 30–40 esztendõs lett az �r�stud�. Ekkor nyerte le a rabbi nevet, mely tekint�ly�nek elismer�s�t fejezte ki. Mûk�d�s�k sz�ntere a zsinag�ga volt.

A zsid�s�g vall�sos �let�nek ir�ny�t�s�ban h�rmas szerepet t�lt�ttek be: t�rv�nyhoz�i, b�r�skod�si �s tan�t�i szerepet.

a) Minthogy a zsid�s�g �j �let�t a r�gi t�rv�ny alapjaira rakt�k le, sz�ks�gess� v�lt a r�gi t�rv�nyeknek �s �tmutat�soknak az �j helyzetekre vonatkoz� alkamaz�sait is megadni. Ez a t�rv�nymagyar�z� �s t�rv�nyalkalmaz� szerep tette az �r�stud�kat a vall�sos �let t�nyleges vezetõiv�. E szerep�k bet�lt�se k�zben azonban, nem arra t�rekedtek, hogy a t�ra szeml�let�t �rv�nyre juttass�k az �j helyzetekben, hanem, hogy a t�rv�ny esetleges megs�rt�s�t lehetetlenn� tegy�k, a kazuisztikus tilalmak ezreit dolgozt�k ki, mintegy s�v�nyt vonva a t�rv�ny k�r�. Szõrsz�lhasogat� szab�lyokkal igyekeztek b�kly�ba verni a mindennapi �letet. Emberi t�rv�nyeiknek igyekeztek isteni tekint�lyt biztos�tani az�ltal, hogy a legcsavarosabb jogi logik�val a m�zesi t�rv�nyekhez kapcsolt�k azokat. K�sõbb pedig a sz�beli trad�ci�ra hivatkozva egyszerûen az �r�s f�l� helyezt�k szab�lyaik gyûjtem�ny�t, a Talmudot. Az �r�stud�k eme elõ�r�sainak legnagyobb r�sze a szombati munkasz�net megtart�s�ra, a ritu�lis tisztas�gra �s a tized megfizet�s�re vonatkozott.

b) Tan�t�i mûk�d�s�k a Szent�r�s magyar�z�s�ban, ford�t�s�ban �s a hagyom�nyos elõ�r�sok megismertet�s�ben �llott.

c) B�r�i tiszt�k onnan eredt, hogy õk alkalmazt�k a t�rv�nyt egy-egy esetre, �gy egy-egy esetben a b�r�i d�nt�st is õk mondt�k ki.

Nem lehet csod�lkozni azon, hogy J�zus Krisztus a leg�lesebben szemben�llt e betûkh�z ragadt �s l�lektelen �r�stud�kkal, azok pedig l�pten nyomon belek�t�ttek.