4. A b�r�k kora

J�zsu� hal�la ut�n Izr�el n�pe j� ideig t�rzsi szervezetben �lt. Ez a szervezet el�g laza volt, amit megmagyar�z a f�ldrajzi �s t�rt�neti helyzet is. A B�r 1 r.-bõl kitûnik, hogy a honfoglal�k nem tudtak egyszerre �rr� lenni K�na�n f�l�tt, k�l�n�sen a s�ks�gon fekvõ, hatalmas falakkal megerõs�tett v�rosok maradtak m�g egy darabig k�na�ni k�zen. A Jezr�el-s�ks�g v�rosai, meg a G�zer-Jeruzs�lem vonal alkotott egy-egy ilyen k�zbe�kelt, k�na�ni k�zen maradt ter�letet s �gy az izr�eli t�rzsek tulajdonk�ppen n�gy, egym�st�l el�gg� izol�lt ter�leten foglaltak helyet. Egyik volt a Jord�n term�szetes v�laszt�vonal�t�l keletre esõ r�sz, �szakon a Jezr�el-s�ks�g f�l�tt levõ ter�let, k�z�pen az Efraim hegyvid�ke, d�len pedig J�da. Ez a sz�ttagolts�g magyar�zza meg azt is, hogy a b�r�k kor�ban mi�rt v�lt egyik-m�sik ter�let olyan k�nnyû pr�d�j�v� a szomsz�dos n�peknek, vagy a hely�k�n maradt k�na�niaknak. – A B�r�k k�nyve teol�giailag jellemzi e helyzetet: Izr�el n�pe nem maradt meg hûs�gesen Jahve sz�vets�g�ben, hanem beh�dolt idegen istenek kultusz�nak, emiatt az �r hosszabb-r�videbb idõre odaadta õket b�ntet�s�l ellens�geik hatalm�ba. Mikor azonban Izr�el a pr�b�ltat�s alatt Istenhez t�rt, akkor Õ egy-egy szabad�t� hõs �ltal gyõzelemre juttatta n�p�t az elnyom�kkal szemben. E szabad�t� hõs�ket azt�n a n�p b�k�ben is vezetõj�nek ismerte el, al�vetette mag�t korm�nyz�suknak �s igazs�gszolg�ltat�suknak, ez�rt nevezt�k b�r�knak õket. A B�r�k k�nyve hat nagyobb �s hat kisebb b�r�t eml�t; az elõbbieknek a szabad�t� harcai r�szletesen le vannak �rva, az ut�bbiaknak csak a neve, lak�helye, b�r�skod�suk idõtartama van megeml�tve. A legjelentõsebbek k�z�l�k a k�vetkezõk: B�r�k, akinek a Sisera ellen v�vott harca elõsz�r t�kr�zi azt, hogy a jezr�eli s�ks�g v�rosaiban lak� k�na�niakkal is fel b�rta venni a harcot Izr�el. Az akkori t�rzsi �sszefog�st – annak hi�nyoss�gait is – a Deb�ra �neke adja elõ (B�r 5 r.). – Gedeon maroknyi had�val a rabl� nom�dokat ûzte el. Gyõzelme ut�n n�pe h�l�b�l kir�lly� akarta v�lasztani, amit azonban õ visszautas�tott a theokr�cia gondolat�nak indokl�s�val (B�r 8:23). Ann�l ink�bb v�gyott az uralkod�sra a fia, Abimelek, aki egy r�vid �letû, k�na�ni mint�j� v�roskir�lys�got alap�tott Sikemben. – S�mson k�zdelmei abban k�l�nb�znek a t�bbi b�r�k�t�l, hogy m�g amazok egy d�ntõ �tk�zetben levert�k az ellens�get, addig S�mson hossz� idõn �t, sokszor szinte mag�ra hagyatva, v�vta elkeseredett harc�t a filiszteusokkal s v�g�l maga is �ldozatul esett. Ez a filiszteus ellens�g azt�n m�g sok�ig veszedelmes vet�lyt�rsa volt a fiatal izraelita �llamnak.

A filiszteusok az �n. tengeri n�pek inv�zi�ja sor�n ker�ltek �zsi�ba. Az �gei-tenger partvid�k�rõl �s szigetvil�g�b�l sz�rmaz� (Heredotos szerint a t�ln�pesed�s miatt �tra kelt) n�pt�rzsek voltak ezek s a tengeri kal�zok �s haz�t keresõ v�ndorok kever�kek�nt jellemezhetj�k õket. Indo-�rja n�pek voltak, neveik jellegzetesen azonosan a g�r�g �s it�liai partvid�k n�peinek a nev�vel. T�mad�saik k�vetkezt�ben omlott �ssze a hettita birodalom; azut�n d�l fel� fordultak s mag�t Egyiptomot t�madt�k meg. III. Ramses f�ra� azonban megsemmis�tõ gyõzelmet aratott f�l�tt�k (Kr. e. 1188). A sz�tsz�rt csoportok azut�n vagy egyiptomi zsoldos szolg�latba �lltak, vagy elsz�ledtek haj�ikon nyugat fel�. Egyed�l a filiszteusoknak siker�lt a l�bukat megvetni �s haz�t alap�tani a palesztinai tengerparton. �t v�ros-kir�lys�g sz�vets�g�ben (Asd�d, Askel�n, G�za, Gat, Ekr�n) �ltek itt tov�bb, eredeti nyelv�ket �s kult�r�jukat azonban hamar f�lcser�lt�k a k�na�nival. Mint harcias n�p viszont terjeszkedni igyekezett Izr�el rov�s�ra. Hadi sikereiket r�szben annak is k�sz�nhett�k, hogy õk m�r ismert�k a vas megmunk�l�s�nak a titk�t s a vas fegyverek �s szersz�mok k�sz�t�s�t egyelõre monopoliz�lt�k (V�. 1S�m 13:19kk.). Vesz�lyes szomsz�ds�gukb�l a D�n t�rzs�nek el kellett v�ndorolnia �szak-K�na�nba (B�r 18 r.). Majd csak D�vidnak siker�lt az orsz�g egyes�tett erej�vel megf�kezni t�mad�saikat.

A b�r�knak a szem�ly�rõl, a Biblia olvas�sakor, elsõ l�t�sra az a benyom�sunk, hogy õk az eg�sz Izr�el f�l�tt uralkodtak s uralkod�sukra t�rt�neti egym�sut�nban ker�lt sor. K�zelebbrõl megn�zve azonban az egyes szabad�t� harcok t�rt�net�t, az der�l ki, hogy ink�bb csak t�rzsi hõs�k voltak a b�r�k, akik saj�t t�rzs�k vagy k�zvetlen szomsz�ds�guk szabads�g��rt harcoltak, pl. a benj�mini Ehud a Jord�non t�l �tellenben levõ m��bit�kkal, a gile�di Jefte az amn�nit�kkal, a D�n t�rzs�bõl val� S�mson a filiszteusokkal stb.
Megmagyar�zza ezt a helyzetet a m�r eml�tett sz�ttagolts�g. – E felismer�sbõl viszont az k�vetkeztethetõ, hogy a b�r�k nem mindig egym�s ut�n, hanem gyakran f�ldrajzilag �s t�rt�netileg egym�s mellett �ltek, harcoltak �s korm�nyoztak (V�. pl. B�r 10:7). Ennek viszont van egy tov�bbi k�vetkezm�nye, a b�r�k kor�nak a kronol�giai meghat�roz�s�n�l. A bibliai sz�madatokn�l, �nmagukban is, meg a vil�gt�rt�neti helyzettel val� �sszehasonl�t�sban is, bizonyos fesz�lts�g l�that�. Az 1Kir 6:1 azt mondja, hogy az exodust�l a templom�p�t�sig (Salamon 4. esztendeje) kereken 480 esztendõ telt el. Ezzel szemben csak a B�r�k k�nyv�nek a sz�madatai – teh�t az idegenek uralm�nak meg a b�r�k korm�nyz�s�nak az �sszegez�se – 410 �vet tesznek ki. Ha ehhez hozz�adjuk a pusztai v�ndorl�s �s a honfoglal�s megadott idej�t (40+7 �v), azut�n �li b�r�s�g�t, D�vid kir�lys�g�t �s Salamon elsõ 4 �v�t (40+40+4 �v), akkor �sszesen 541 �vet kapunk s ehhez m�g hozz�veendõ volna S�muel b�r�s�g�nak �s Saul kir�lys�g�nak az ideje, amire n�zve a Biblia sz�madatokat nem k�z�l.
A sz�madatok ilyen nagy k�l�nbs�g�re lehet magyar�zatot keresni. F�ltehetõ pl., hogy az 1Kir 6:1 kronol�gusa nem vette figyelembe az idegen elnyom�s �veit, s akkor a 480-as sz�m elfogadhat� volna. Szemmell�that� azonban, hogy ez maga is egy peri�dus-sz�m (12 ember�ltõ), egy nagyobb z�rt korszak kifejezõje. Ha azonban a b�r�k kor�t be akarjuk sorolni a megfelelõ vil�gt�rt�neti keretbe, akkor ezt a sz�mot kisebbre kell venn�nk. Ezt indokolja az az elõbb tett meg�llap�t�s, hogy esetenk�nt t�bb b�r� egyidejûleg �lt �s korm�nyzott az orsz�g k�l�nb�zõ ter�letein; k�l�n�sen is �ll ez az �n. kisebb b�r�kra. – A honfoglal�st az 1220-as �vekre keltezt�k, Saul kir�lly� t�tel�t pedig hozz�vetõlegesen 1025-ben �llap�thatjuk meg. Eszerint a b�r�k kora mintegy 200 esztendõt tett ki J�zsu� hal�l�t�l S�muel lek�sz�n�s�ig.
A b�r�k kor�nak a vall�si k�p�t a deuteronomista t�rt�net�r� a sorozatos bûnbe botl�sokkal, b�lv�nyim�d�sba t�ved�sekkel jellemzi. Ha idõileg k�sõn �s sematikusan festett is ez a k�p, sokban megfelel a val�s�gnak. A letelepedett Izr�el a k�nyszerûs�gbõl vagy k�nyelembõl �letben hagyott k�na�ni õslakoss�ggal k�zvetlen �rintkez�sbe ker�lt, m�rpedig a k�na�ni kult�r�nak erõs asszimil�l� hat�sa volt, amint azt a filiszteusok p�ld�j�n l�thatjuk. Legveszedelmesebben jelentkezett az idegen hat�s a f�ldmûvel�ssel kapcsolatban, amelyet Izr�el a k�na�niakt�l tanult el, �s pedig nemcsak a munkafolyamatokat, hanem a hozz�juk fûzõdõ hiedelmeket is. Elsõ helyen �llt ezek k�zt is az a gondolat, hogy a termõf�ld ura, aki a f�ldet esõvel meg�ztatja �s b�z�t, bort, olajat aj�nd�koz az embereknek, az a Baal nevû Isten. (H�s 2:7 skv.) A k�na�ni Baal tisztelete �gy bef�rkõz�tt a Jahve-kultusz mell�, esetleg annak a hely�re. Vele egy�tt tiszteletben r�szes�tett�k a feles�g�t. As�ra istennõt, a k�na�ni V�nuszt. Kettej�k kultuszhelye megtal�lhat� volt minden nagyobb v�ros szent ter�let�n, egy dombon (b�m�), melyen az olt�r mellett ott �llt a szent kõoszlop (macc�b�) �s az istennõ szent f�ja (as�r�). �nnepi alkalmakkor nemcsak �ldozatokra ker�lt sor, hanem r�szegs�gig menõ �ldozati lakom�kra is. Ott voltak e szent�lyekben As�ra papnõi, a ked�s�k, �s a kultuszi prostit�ci� m�gikus jelentõs�gûnek sz�m�tott a term�kenys�g biztos�t�s�ra. Nem csoda, ha a k�sõbbi pr�f�t�k olyan elkeseredetten hadakoztak e sz�gyentelen kultusz ellen. Az idegen istenek im�d�s�t, a Baal-kultuszt pedig az �sz. egyszerûen ezzel a sz�val b�lyegzi meg: par�zn�lkod�s m�s istenekkel.
A b�r�k kor�nak a v�g�n (S�muel idej�ben) tal�lkozunk elõsz�r a pr�f�tas�gnak azzal a r�giesebb, egyszerûbb fajt�j�val, amit eksztatikus pr�f�tas�gnak nevez�nk. Csoportosan �ltek egy�tt �s j�rt�k az orsz�got ezek az emberek �s elragadtatott �llapotban „pr�f�t�ltak” (1S�m 10:10), õk voltak az �sz.-ben a „nyelveken sz�l�k”. Abb�l a k�r�lm�nybõl azonban, hogy e csoportok �sszek�ttet�sben �lltak egyes nagy pr�f�t�kkal (S�muel, Ill�s), valamint abb�l az elismer�sbõl, amellyel k�sõbben is eml�keztek r�juk (�m 2:11), f�ltehetj�k, hogy megvolt a tudatos misszi�juk a Jahve-hit �brentart�sa ter�n.
Egy�bk�nt azonban a B�r�k k�nyve v�g�nek az elbesz�l�sei (17–18 �s 19–21 r.) olyan zavaros vall�si �s erk�lcsi �llapotokat �br�zolnak, hogy az �r� nem tud m�st mondani r�juk, mint hogy „akkor m�g nem volt kir�ly Izr�elben �s kiki azt csin�lt, ami neki tetszett”.

5. Az egys�ges kir�lys�g kora

a) Saul kir�lys�ga

A bibliai le�r�s vall�si indokl�s�n t�l j�l lehet l�tni a b�r�k kora neh�z k�zdelmeinek egyik politikai fõok�t is: Az amfiktionikus t�rzsi szervezet, a ter�leti sz�ttagolts�g miatt is, nem tudta el�g szoros n�pi egys�gbe t�m�r�teni az izraelit�kat. El kellett j�nnie az idõnek, amikor Izr�el „v�nei”, a nemzets�gfõk, azzal a k�v�ns�ggal �lltak S�muel pr�f�ta el�, hogy hadd v�lasszanak kir�lyt, ahogyan a t�bbi n�pek (1S�m 8:5). S�muel elõsz�r elutas�totta a k�v�ns�got, ugyan�gy a theokr�cia elv�re hivatkozott, mint egykor Gedeon, ut�bb azonban engedett a n�p k�r�s�nek �s kir�lly� kente a Benj�min t�rzs�bõl sz�rmaz� Sault. – Saul kir�lly� l�tele ugyan k�l�nb�zõ, egym�st kieg�sz�tõ elbesz�l�sekben van le�rva, m�gis kitûnik, hogy val�ban a n�pi-nemzeti l�t �s nem-l�t hat�r�n k�vetkezett be kir�lly� v�laszt�sa. Elõsz�r a Gile�dban fekvõ J�b�s v�rost fenyegetõ amm�ni n�p ellen gyûjt�tte egybe – a b�r�khoz hasonl�an – Izr�el seregeit s a gyõztes h�bor� ut�n ismerte el az eg�sz n�p kir�lynak. (1S�m 11 r.) Majd a folytonosan tart� filiszteus h�bor�k mutatt�k meg, hogy csak egys�gben �s szervezetts�gben lehet f�lvenni a k�zdelmet a riv�lis szomsz�d n�pekkel.
A kir�lys�g bevezet�s�hez a t�rsadalmi �talakul�s is k�sz�tette a talajt. A r�gi p�triarch�lis t�rzsi-nemzets�gi �letforma a leteleped�s ut�n sz�ks�gk�ppen v�ltoz�son ment �t. A faluk�z�ss�gek mellett a v�rosi �letforma laz�tani kezdte a v�rs�gi-csal�di �sszetartoz�s sz�lait, ink�bb a lak�hely �s a ter�leti gazdas�gi �rdek kapcsolata lesz erõsebb. �lezõdik a t�rsadalmi oszt�lyok k�zti k�l�nbs�g. A szabad n�pess�g, a „f�ld n�pe” mellett ott vannak a robotmunk�sok �s rabszolg�k, akik nagyobb r�szben a megh�d�tott, vagy �nk�nt megh�dolt k�na�ni lakoss�gb�l ker�ltek ki (v�. J�zs 9:21; B�r 1:28kk.) – Mindezek k�zismert t�nyezõk a szervezett �llam �s a kir�lys�g kialakul�s�nak folyamat�ban. Nem jelenti ez azonban azt, hogy agg�lyok nem mer�ltek volna fel m�r a kezdet kezdet�n is a kir�lys�ggal, mint int�zm�nnyel kapcsolatban. S�muel elsõ agg�lya vall�sos jellegû volt, amikor arra hivatkozott, hogy az �rral val� sz�vets�g rendj�ben nincs hely a kir�lys�g sz�m�ra; az amfiktionikus sz�vets�g �sszetart�ja a kultuszi k�zpont �s annak a hivatalos szem�lyei, nem pedig egy vil�gi vezetõ. Amellett �pp a t�bbi n�pekkel val� �sszehasonl�t�s mutatta, hogy milyen veszedelem fenyegeti az Isten kir�lys�g�nak a gondolat�t, hiszen a t�bbi n�pekn�l a kir�lyt istenk�nt vagy isten fiak�nt tisztelt�k, szem�ly�ben az istens�g reprezent�nsa �lt a tr�non. Ezen az elvi theol�giai agg�lyon k�v�l azonban volt m�g egy m�sik, negat�vumot jelentõ szempont is: a kir�lys�g despotizmus�t�l val� f�lelem, az, hogy v�geredm�nyben a kir�lynak a szolg�ja lesz az eg�sz n�p �s annak minden vagyona. E tekintetben S�muel olyan t�rsadalomkritikai jellemz�st ad a kir�lyi �nk�nyuralomr�l, hogy az ritkas�g-sz�mba megy abban a korban. (1S�m 8:11kk.)

Visszat�rve a t�rt�neti esem�nyekhez, az 1S�m 4–6 r.-ben le�rt filiszteus-h�bor� ut�n, amikor az amfiktionia k�zponti szent�lye, Sil� is elpusztult, az orsz�g j� r�szben filiszteus megsz�ll�s, vagy legal�bbis ellenõrz�s al� ker�lt. Annyival is k�nnyebben t�rt�nhetett ez, mert – �jabb felismer�s szerint – a tengeri n�peknek egyes t�rzsei D�r v�ros k�rny�k�n s a jezr�eli s�kon is megvetett�k a l�bukat. Emiatt viszont Saul a galileai t�rzsekkel alig tudott kapcsolatot teremteni. A harcot m�g �gy is f�lvette a filiszteusokkal �s kezdetben �rt is el hadi sikereket. – Nem tudjuk pontosan, h�ny �vig uralkodott �s hadakozott a filiszteusok ellen. Az 1S�m 13:1-nek sz�vegkritikailag nagyon k�tes �rt�kû tud�s�t�s�t �gy magyar�zni, hogy mind�ssze k�t �vig uralkodott volna (Noth), aligha lehet helyesnek tartani. D�viddal csal�di kapcsolatba ker�l�se, majd meghasonl�sa, egy�ltal�n a 14–27 r.-ekben le�rtak (m�g az esetleges ism�tl�sek mellett is) j�val hosszabb idõt t�teleznek fel, mint k�t r�vid esztendõ. – Annyi biztos, hogy Saul uralkod�sa fõk�nt h�bor�z�ssal telt. A kir�lyi udvartart�st t�volr�l sem tudta m�g �gy ki�p�teni, mint nagy ut�dai. Rezidenci�ja sz�lõv�ros�ban, Gibe�ban volt, ahol egy j�l megerõs�tett v�rat �p�ttetett. Udvar�hoz elsõsorban h�rhedt b�tors�g� katona-emberek tartoztak (1S�m 14:52). Az egyik hagyom�ny ezen a r�ven hozza kapcsolatba vele a G�li�tot legyõzõ ifj� D�vidot. A bibliai le�r�sb�l azt�n vil�gosan kitûnik, hogy Saul �let�ben valami t�r�s �llt be. �gy l�tszik, beteges lelki alkat� ember volt, aki k�nnyen ker�lt szuggeszt�v erõk hat�sa al� (1S�m 19:24). B�skomors�gra hajlott, majd meg a tr�nj�t f�ltette D�vidt�l, mikor meghallotta, hogy az vit�zs�ge r�v�n a n�p kedvence lett. Emiatt D�vidnak menek�lnie is kellett Saul udvar�b�l, sõt az orsz�gb�l is. Kor�n �ssze�tk�z�sbe ker�lt Saul S�muel pr�f�t�val is, mert elhirtelenkedett tetteivel �th�gta az elõ�rt szakr�lis k�telezetts�geket. (1S�m 13; 15 r.) Meghasonlott a paps�ggal is, mivel Ahimelek, N�b v�ros papja, p�rtul fogta �s seg�tette D�vidot; emiatt Saul eg�sz v�rf�rdõt rendezett a paps�g �s a v�ros lakosainak a k�r�ben. (1S�m 22 r.) V�g�l a hadiszerencse is elp�rtolt mellõle s a ki�jult filiszteus h�bor�ban, a Gilboa hegyn�l v�vott csat�ban fi�val, J�n�t�nnal egy�tt elesett.

b) D�vid kir�lys�ga

D�vidr�l nem hi�ba mondja a bibliai hagyom�ny, hogy õt maga Isten v�lasztotta ki a kir�lys�gra, mert val�ban sok testi �s lelki aj�nd�kkal meg�ldott ember volt, melyeknek r�v�n egyszerû sorsb�l a kir�lyi tr�nig tudott f�lemelkedni. Ifj� kor�ban p�sztorkod�ssal teltek a napjai (ami egy�bk�nt nem jelentett alantas foglalkoz�st), apj�nak a juhait õrizte. B�tor sz�ve �s harci k�szs�ge egy szerencs�s fegyvert�ny r�v�n, amikor legyõzte a filiszteus G�li�tot, egyszerre ismertt� tette a nev�t. Maga Saul is az udvar�ba fogadta elismer�sk�nt. Meg volt �ldva zenei tehets�ggel: lantpenget�se, zsolt�r�nekl�se nem egyszer elûzte Saul b�skomors�g�t. Hû �s k�vetkezetes Jahve-tisztelõ volt, b�r �lete egyik nagy c�lj�t, a templom�p�t�st nem tudta v�ghez vinni. Amellett kiv�l� hadvez�r �s �gyes politikus is volt, ami �ltal n�ha igen neh�z helyzeteken is �rr� tudott lenni. Orsz�g�t nemcsak egys�gbe olvasztotta, hanem legyõzte addigi t�mad�it, sõt m�s n�pekre is kiterjesztette fennhat�s�g�t. V�g�l, mint ember is rendk�v�li jellem lehetett. Szem�lyis�g�nek hat�s�t tal�n legjobban mutatja a Saul fi�val, J�n�t�nnal k�t�tt bar�ts�ga, aki m�g a tr�n�r�kl�srõl is lemondott D�vid jav�ra. Kem�nysz�vû harcos l�t�re tudott D�vid nagylelkû is lenni: megk�m�lte Saul �let�t, amikor meg�lhette volna. Nem volt mentes az emberi bûn�ktõl, de rendk�v�li al�zattal tudta elfogadni a pr�f�t�k fedd�s�t �s �tbaigaz�t�s�t. – Mindezeknek nagy r�sz�t olyan t�rt�neti tud�s�t�sb�l ismerj�k, amely k�l�nb�zik az elõzõ korokr�l sz�l� elbesz�l�sek mondai jelleg�tõl; a D�viddal t�rt�ntek �r�sba foglal�sa egy�bk�nt is nem sokkal az esem�nyek ut�n t�rt�nt. Az a k�p pedig, amelyeket e t�rt�net�r�sb�l D�vid szem�ly�rõl �s orsz�gl�s�r�l kapunk, azt mutatja, hogy Izr�el szem�ben õ volt az eszm�nyi kir�ly s ez nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy az elõsz�r bizalmatlanul fogadott kir�lys�g int�zm�nye v�g�lis helyet kapott a Jahve �s v�lasztott n�pe k�zti sz�vets�g rendj�ben. A D�viddal val� sz�vets�get az ut�kor is �gy tartotta sz�mon, mint amelynek a jog�n D�vid lesz�rmazottai b�rj�k t�rv�nyes �r�ks�gk�nt az õ tr�nj�t �s orsz�g�t; ez a gondolat v�g�l az eschatologikus „D�vid fi�r�l” sz�l� messi�si pr�f�ci�kban teljesedett ki. (2S�m 7:8–16; Jer 33:15–21 stb.) D�vidnak sok viszontags�gon kellett kereszt�lmennie, am�g a kir�lyi tr�nt el�rhette. Saul hatalmi f�lt�kenys�g�ben egyenesen az �let�re t�rt �s D�vid csak J�n�t�n bar�ts�g�nak k�sz�nhette a megmenek�l�s�t. Egy ideig az orsz�gban bujdosott, k�r�je gyûlt egy csom� hasonl� sorsban levõ ember. V�g�l D�vid azt a megold�st v�lasztotta, ami a valamilyen okb�l a t�rsadalmon k�v�l ker�lt emberek kock�zatos, de sikert is �g�rõ v�llalkoz�sa szokott lenni: csapat�val egy�tt be�llt zsoldos katon�nak, �pp a nagy ellenf�lnek, a filiszteus n�pnek a szolg�lat�ba. Feladata az lett volna, hogy porty�z� csapataival rajta�ss�n egy-egy j�dai v�roson; ehelyett õ, ha tehette, a filiszteusokat puszt�totta, J�da n�p�vel viszont igyekezett bar�ti kapcsolatban maradni. Nem csoda, ha a filiszteusok k�zt is voltak, akik gyanakodva figyelt�k. Helyzete itt is v�ls�gosra fordult, amikor bek�vetkezett a sorsd�ntõ gilboai �tk�zet. Saul �s J�n�t�n hal�lh�r�t v�ve, D�vid azonnal visszat�rt Hebr�nba, s ott a d�li orsz�gr�szben vezetõ szerepet vivõ J�da t�rzse kir�lly� v�lasztotta.

Az �szaki ter�leteken azonban egyelõre Saul fõvez�re, �bn�r vette kez�be a dolgok ir�ny�t�s�t. Saulnak �letben maradt fi�t, Isbaalt kir�lly� ki�lttatta ki s azut�n egy ideig val�s�gos testv�rh�bor�t provok�lt a D�vidhoz ragaszkod� d�li t�rzsekkel szemben. A vet�lked�s azonban nem tartott sok�. �bn�r megharagudott Isbaalra �s �tp�rtolt D�vidhoz, megszerezv�n az �szaki t�rzsek t�mogat�s�t is. �bn�rt ugyan nemsok�ra meggyilkolt�k, �pp�gy, mint a vet�lyt�rs Isbaalt, D�vid azonban elhat�rolta mag�t ezektõl az akci�kt�l. �bn�rt fejedelmi m�don temette el, azokat pedig, akik Isbaal hal�lh�r�vel akartak kedveskedni neki, kiv�geztette. Mindezzel az �szaki t�rzsek szimp�ti�j�t akarta megnyerni, ami siker�lt is, mert e t�rzsek k�pviselõi is megjelentek Hebr�nban �s elismert�k D�vid kir�lys�g�t.

Az �szaki �s d�li t�rzsek szorosabb egys�gbe von�s�t akarta biztos�tani D�vid Jeruzs�lem elfoglal�s�val. Hebr�n t�ls�gosan d�len fek�dt �s t�ls�gosan is j�dai vonatkoz�sban volt nevezetes hely ahhoz, hogy innen lehessen k�zben tartani az eg�sz Izr�elt. Ez�rt D�vid az �szaki �s d�li t�rzseknek mintegy a hat�ra ment�n fekvõ Jeruzs�lem v�ros�t szemelte ki, amely azonban m�g az õslak� k�na�niaknak – k�zelebbrõl a jebuzeus n�pt�rzsnek – a kez�n volt. D�vid elfoglalta teh�t a v�rost, amely a k�sõbbi fõv�ros ter�let�nek m�g csak egy kis r�sz�n – a d�lkeleti dombh�ton – ter�lt el. A k�zponti helyen fekvõ �s j�l v�dhetõ v�rost �gy a sz�khely�v� tette, a bibliai h�rad�s szerint, h�t �vvel kir�lly� v�laszt�sa ut�n. K�zponti jelleg�t azzal is ki akarta emelni, hogy vall�si centrumm� tette, �nnepi processzi�ban hozatva a v�rosba az �r sz�vets�g-l�d�j�t, amely hossz� ideig elfelejtve volt egy mag�nember h�z�n�l. Templom�p�t�si terv�t m�r nem hajthatta v�gre, de Jeruzs�lem ilyen m�don m�gis a Jahve-amfiktionia �j k�zpontj�v� lett s D�vid kor�t�l fogva szerepelt �gy, mint az a v�ros, „amelyet az �r kiv�lasztott” tisztelete hely��l.

D�vid kora egy�bk�nt �pp�gy hadakoz�sokkal volt tele, mint a b�r�k�, vagy Saul�. Õ azonban szerencs�sen folytatta h�bor�it s ez �ltal orsz�g�t val�s�gos nagyhatalomm� tette. A filiszteusoknak nyilv�n nem volt �ny�re az, hogy szomsz�ds�gukban a leig�zni k�v�nt Izr�el egys�ges monarchi�v� szervezõd�tt, ez�rt hamarosan h�bor�t kezdtek D�vid ellen. Ez�ttal azonban Izr�el kerekedett fel�l s t�bb �tk�zet ut�n (2S�m 5:17kk.; 21 r.) siker�lt a filiszteusokat hat�raik k�z� visszaszor�tani. F�lelmes hadi erej�kre m�g t�bbsz�r c�loz az �r�s. G�li�t-termetû �s erejû vit�zeik az „�ri�sok” mondai alakj�t testes�tik. Egy ilyen vonatkoz�s� summ�z�s a 2S�m 21:15–22; amely arr�l is nevezetes, hogy a Gatb�l val� G�li�t legyõzõj�nek �lhanant mondja (19 v.), holott a k�zismert t�rt�net szerint maga D�vid volt G�li�t legyõzõje. Ebbõl, valamint egy �rdekes archeol�giai dokumentumb�l, mely szerint az amorita Mari nevû v�ros �r�sbeli eml�keiben a „david(um)” sz� hadseregparancsnokot jelent, arra k�vetkeztetnek, hogy D�vid eredeti neve �lhanan volt s a D�vid n�v m�sodlagos, felvett n�v lehetett „a fõvez�r” �rtelemben.
A filiszteus ellens�g semleges�t�se ut�n D�vid m�g terjeszked�sre is gondolt. A keleten �s d�len lak� kisebb szomsz�dos n�peket, Amm�n, M��b �s Ed�m orsz�g�t rendre megh�d�totta s a kor szok�sa szerint gazdag hadizs�km�nyt szerzett tõl�k. Ez a h�d�t�s ugyan nem volt olyan tot�lis jellegû, mint amilyennek az assz�r �s babil�ni korban Izr�el n�pe is �ldozatul esett, ink�bb csak politikai �s gazdas�gi f�ggõs�get jelentett. A zs�km�ny �s az �vrõl �vre behajtott ad�, vagy pl. az ed�mi r�zb�ny�k kitermel�se Izr�el anyagi gazdagod�s�nak vetette meg az alapj�t. Utal�s t�rt�nik a Bibli�ban arra is, hogy D�vid a damaszkuszi ar�mokra is kiterjesztette fennhat�s�g�t, ami a n�p erej�t tekintve, D�vid egyik legnagyobb eredm�ny�nek mondhat�. Mindenesetre D�vid (�s Salamon) kor�ban �rte el az egys�ges orsz�g azt a legnagyobb kiterjed�st, amely az �g�ret f�ldje, illetve a v�rt messi�si birodalom hat�rainak megfelelt. (Gen 15:18; Ez 47:15kk.)

Hadi sikereit D�vid a hadsereg j� megszervez�s�nek is k�sz�nhette. Az esetenk�nt, h�bor�s idõkben �sszegy�lekezõ „n�pf�lkelõk�n” k�v�l volt egy �lland� zsoldos serege is, amelyre elsõsorban t�maszkodhatott egy-egy t�mad�s vagy l�zad�s alkalm�val. – De D�vidnak m�r arra is volt m�dja �s ideje (a 40 �ves uralkod�si idõtartam nagyon val�sz�nûnek vehetõ), hogy orsz�g�nak a korm�nyz�s�t megszervezze. Tal�lunk a Bibli�ban n�vlist�kat udvari tisztviselõkrõl, a k�zigazgat�s vezetõirõl. A tiszts�gek feloszt�sa, hat�sk�r�k arra mutat, hogy az udvari tisztviselõk �ltal t�rt�nõ igazgat�s rendj�t egyiptomi minta szerint szervezt�k. Fontos jellemzõje D�vid kir�lyi udvartart�s�nak, hogy ott helye volt nemcsak a katonai parancsnokoknak �s a k�zigazgat�s fõembereinek, hanem jelen volt a fõpaps�g, sõt a nagy tiszteletben tartott udvari pr�f�t�k is. Mindamellett D�vidnak voltak ellens�gei a saj�t orsz�g�ban, sõt k�rnyezet�ben is. Volt ugyan r� gondja, hogy Saul lesz�rmazottainak esetleges tr�nig�ny�t lehetetlenn� tegye: felkutatta �s udvar�ban illõ ell�t�sban r�szes�tette J�n�t�n egyetlen fi�t, Mefib�setet, ez azonban egy�ttal amolyan h�zi õrizetet is jelentett. – Csaknem v�gzetes csap�st szenvedett azonban a saj�t fi�t�l, Absol�nt�l. Egy r�t csal�di botr�ny k�vetkez�sek�ppen (2S�m 13 r.) Absol�n meg�lte f�ltestv�r�t, Amn�nt s emiatt D�vid sz�mûzte õt az udvart�l. H�rom �v m�lva Absol�n kegyelmet kapott, helyzet�t azonban arra haszn�lta ki, hogy titokban l�zad�st szervezett idõs�dõ apja ellen, f�ltehetõen az�rt is, hogy a tr�nt mag�nak biztos�tsa D�vid kedvenc fi�val, Salamonnal szemben. A l�zad�s oly hirtelen t�rt ki, hogy D�vid k�nytelen volt elmenek�lni Jeruzs�lembõl. A Jord�nt�l keletre, Mahanaimban rendezte �ssze sereg�t, mik�zben Absol�n bevonult Jeruzs�lembe �s birtokba vette a kir�lyi palot�t. D�vid kipr�b�lt hadvez�re, J��b v�g�l m�gis leverte Absol�n sereg�t. Az �tk�zetben Absol�n maga is elesett s ezzel a l�zad�snak v�ge szakadt: D�vid visszat�rhetett fõv�ros�ba.

�jabb veszedelmet jelentett az �szaki �s d�li t�rzsek k�zti ellent�t ki�lezõd�se. A bibliai le�r�s szerint D�vid visszat�r�se ut�n mindenki azzal volt elfoglalva, hogy D�vid bocs�nat�t k�rje, vagy hogy a hozz� val� hûs�g�t bizonygassa. (2S�m 19 r.) V�g�l az izr�eli �s j�dai t�rzsek szinte vit�ra keltek af�l�tt, hogy melyik orsz�gr�sz m�lt�bb D�vidhoz. A ki�lezett vit�t egy Seba nevû ember arra pr�b�lta kihaszn�lni, hogy az izr�eli t�rzseket fell�z�tsa. A J��b vezet�se alatt �ll� hadsereg azonban most is biztos t�masza lett D�vidnak. A Seba ellen vezetett hadj�rat gyors gyõzelemmel v�get �rt, miut�n a l�zad� vez�rt saj�t v�ros�ban meg�lt�k. Az utols� p�rt�t�si k�s�rlet D�vid ellen �let�nek a v�ge fel� t�rt�nt. D�vid legidõsebb fia, Ad�nija megpr�b�lta mag�hoz ragadni az uralmat. A hadsereg �s a paps�g k�r�ben p�rtot szervezett maga mellett, mell� �llott J��b fõvez�r �s Ebj�t�r fõpap is. D�vid azonban m�g idõben tudom�st szerzett Ad�nija terv�rõl s azt �gy hi�s�totta meg, hogy a kir�lyi udvar jelenl�t�ben �nnep�lyesen ut�dj�v� kenette fel Salamont. Az ellenp�rt nem mert a kir�ly akarat�val szemben semmit sem tenni, Ad�nija pedig kegyelmet k�rt �s kapott. Ezzel D�vid �lete v�g�ig megszil�rd�totta hatalm�t. Hal�la ut�n indult azt�n meg �jb�l a harc a tr�n�rt.
c) Salamon uralkod�sa

Salamon k�sz birodalmat kapott �r�ks�g�l D�vidt�l, de r�szben �r�k�lte azokat a politikai neh�zs�geket is, amelyek D�vid uralma v�ge fel� olyan fenyegetõen jelentkeztek. Salamon ugyan nem folytatott olyan m�rvû h�bor�kat, mint D�vid, de r�sen kellett lennie k�lsõ t�mad�sokkal �s belsõ l�zong�sokkal szemben egyar�nt. Az uralkod�shoz val� k�szs�g teljes m�rt�kben megvolt n�la is. Legend�s b�lcsess�ge �s diplom�ciai k�szs�ge �gyesen hidalta �t a neh�zs�geket. Igazi c�lja �s eszm�nye azt volt, hogy az orsz�g b�k�j�t �s nagyhatalmi �ll�s�t megõrizze, vir�gz� gazdas�gi �letet teremtsen, nagym�rvû �p�tkez�sekkel �ll�tson maradand� eml�ket uralm�nak. Egysz�val az volt a feladata, hogy amit D�vid egy ember�ltõ sok k�zdelme �ltal l�trehozott, az izr�eli monarchi�t, fenntartsa, sõt f�ny�t, gazdags�g�t n�velje.
D�vid hal�la ut�n Salamonnak elõsz�r is Ad�nij�val �s p�rtj�val kellett m�g egyszer szemben�znie. A tr�n�r�k�si ig�nyt Ad�nija m�g mindig fenntartotta, amit jelk�pesen �gy juttatott kifejez�sre, hogy D�vidnak az �reg kor�ban feles�gei k�z� vett Abis�got akarta nõ�l venni, ami az �kori kelet szok�sai szerint val�ban nem kevesebbet jelentett, mint a tr�n-ig�nyt. (Olv. 1Kir 2:22. V�. Absol�n tett�vel, aki D�vid h�rem�nek a birtokba v�tel�vel is meg akarta pecs�telni uralkod�i jog�t, 2S�m 16:22.) – Salamon azonban radik�lisan int�zte el az �gyet. Ad�nij�t a hozz� p�rtolt fõvez�rrel, J��bbal egy�tt meg�lette, Ebj�t�r fõpapot pedig Anat�tba sz�mûzte. A fõpapi hivatalban a m�r addig is fung�lt C�d�kot erõs�tette meg.
A D�vid �ltal megh�d�tott orsz�gokban is t�rt�ntek elszakad�si k�s�rletek. Az ed�mi Hadad, aki D�vid idej�ben Egyiptomba emigr�lt, a tr�nv�ltoz�s ut�n visszat�rt haz�j�ba. Igaz, hogy orsz�ga f�ggetlens�g�t visszaszerezni nem tudta, Ed�m tov�bbra is izr�eli �rdekter�let maradt, sõt rajta vezetett kereszt�l a tengerhez az egyik fontos kereskedelmi �tvonal, m�gis az ed�mi kir�ly jelenl�te mutatta azt, hogy a bekebelezett orsz�gok csak laza sz�lakkal vannak hozz�kapcsolva a h�d�t� birodalomhoz. Ugyanilyen jelens�g volt �szlelhetõ �szakkeleten: az ar�mok k�zt, Damaszkuszban, egy Recin nevû kir�ly kezdett szervezkedni s b�r Salamonnak siker�lt õt f�ken tartania, m�gis �ppen ez a damaszkuszi sz�r-ar�m birodalom lett Salamon hal�la ut�n Izr�elnek egyik legveszedelmesebb ellenfele.

Feltûnõ, hogy e politikai akci�kban sorozatosan benne van Egyiptom keze is. M�g a XX. dinasztia idej�ben (1180–1065) Egyiptom belsõ ereje meggyeng�lt, �zsiai tartom�nyai elvesztek, addig a XXI. dinasztia alatt – melynek uralkod�s�val p�rhuzamos D�vid �s Salamon kora is – �jb�l erõre kapott �s �rdeklõd�se fel�ledt Sz�ria-Palesztina ir�nt. A f�ra�k sz�vesen p�rtoltak minden olyan �gyet, amelytõl Izr�el hatalmi gyeng�l�s�t lehetett rem�lni. Salamon azonban �gyes politik�val ellens�lyozta a dolgot: feles�g�l k�rte �s kapta a f�ra� egyik le�ny�t. Feltev�s szerint II. Psinchanu, m�s n�ven Psusennes volt ez a f�ra�. Le�ny�val kapcsolatban nem kell valamelyik fõrang� hercegnõre gondolni; egykor� levelekbõl tudjuk, hogy az �zsiai kir�lyok sz�vesen vett�k, ha a f�ra� h�rem�ben sz�letett, ak�r harmadrang� nõt kaptak is feles�g�l. A k�v�nt c�lt Salamon mindenesetre el�rte. Egyiptom egyelõre semleges maradt, sõt a bibliai tud�s�t�s szerint jegyaj�nd�kul kapta a f�ra�t�l G�zer v�ros�t (1Kir 9:16), amely – �gy l�tszik – legtov�bb tudott megmaradni �n�ll�
v�roskir�lys�gnak. – K�sõbb �jra �rv�nyes�lni kezdett a f�ra�knak Izr�el egys�g�t megbontani sz�nd�koz� politik�ja. J� talaja volt ennek az a t�ny, hogy az �szaki t�rzsek k�r�ben mindig �lt a vezetõ szerepre val� t�rekv�s (v�. B�r 8:1; 12:1), vagy legal�bbis az �n�ll�s�gra val� hajlam. Salamonnak az egyik vezetõ embere, Jerobo�m – a k�sõbbi kir�ly – megpr�b�lta az �szaki orsz�gr�sz k�l�nszak�t�s�t, Salamon azonban tudom�st szerzett a k�sz�lõ felkel�srõl �s a l�zad�kat leverte. Jerobo�m, a felkel�s vez�re, akkor Egyiptomba menek�lt s ott mened�kjogot kapott Sesonk (a bibliai Sisak) f�ra�t�l.
Salamon legfõbb sz�nd�ka birodalm�nak a belsõ felvir�goztat�sa volt – persze a r�gi keleti uralkod�k p�ld�ja szerint. Legelõsz�r is a D�vid �ltal tervezett hatalmas �p�tkez�seket hajtotta v�gre, elsõsorban Jeruzs�lemben. Az �j fõv�ros lakoss�ga rohamosan nõtt, ennek megfelelõen egyre jobban ki�p�lt. A „D�vid v�rosa” �szak fel� terjeszkedett, �j palot�k, erõd�t�sek �p�ltek, majd megkezdõd�tt a templom�p�t�s. Elv�gre Salamon szerzõd�st k�t�tt Tyrus fejedelm�vel Hir�mmal, akitõl nagy �sszegû term�szetbeni fizets�g�rt, sõt n�h�ny v�ros �tenged�se �r�n hozz��rtõ munk�sokat �s dr�ga �p�tõanyagot kapott. Munk�ba �ll�totta az otthoni robotmunk�sok t�zezreit is, elsõsorban a k�na�niak lesz�rmazottait. Faragott k�vekbõl, lib�noni c�drusf�b�l, d�san aranyozott d�sz�t�ssel �s berendez�ssel �p�ttette meg �vek munk�ja sor�n a templomot, amely ha m�reteiben el is maradt a babil�ni vagy egyiptomi templom-�ri�sok m�g�tt, d�szes volt�ban m�gis b�szkes�ge lehetett Jeruzs�lemnek �s az orsz�gnak. – A templom egy�bk�nt azon a helyen �llt, ahol ma a „Szikla-templomnak” nevezett mohamed�n mecset �ll; ut�bbi a nev�t onnan nyerte, hogy a k�zep�n egy hatalmas (kb. 13�17 m) sziklalap foglal helyet s egykor tal�n �ldozati olt�r gyan�nt szolg�lhatott. A salamoni templom �p�t�se, beoszt�sa term�szetesen fõniciai minta szerint k�sz�lt. H�rmas tagol�sa (udvar, szent�ly, szentek szentje) a vil�gmindens�gnek – �kori szeml�let szerinti – kicsiny�tett m�sa, val�s�gos mikrokosmos. A legbelsõ r�sz, a szentek szentje, egy kocka alak�an �p�tett, vil�g�t�s n�lk�li �p�letr�sz volt (v�. 1Kir 8:12), itt foglalt helyet a Jahve-vall�s legszentebb kegyt�rgya, a sz�vets�g l�d�ja, benne a t�zparancsolat kõt�bl�ival. A mikrokosmos-szeml�letben ez a hely volt a mennynek a vet�lete �s Isten jelenl�t�nek a helye, amennyiben „Isten h�z�r�l” emberileg lehet besz�lni (1Kir 8:27). �ppen ez�rt tiltva volt oda a bel�p�s; az �nnepi kalend�rium szerint csak a fõpap mehetett be �vente egyszer, az engesztel�s �nnep�n.
Salamon Jeruzs�lemen k�v�l is folytatott �p�tkez�seket, r�szint had�szati c�lb�l, r�szint pedig az �ltala fellend�tett kereskedelmi �let biztos�t�s�ra. �p�ttetett pl. �n. magazinv�rosokat, ahol �lelmet �s k�l�nb�zõ �rukat t�roltak, sõt a Kis�zsia �s Egyiptom k�z�tt k�zvet�tett l�kereskedelem lebonyol�t�s�hoz sz�ks�ges kir�lyi ist�ll�kat is. (1Kir 9:17–19). Salamon nagyszab�s� tranzit-kereskedelmet folytatott, karav�njai az eg�sz K�zel-Keletet bej�rt�k, ennek haszna azonban kir�lyi monop�lium volt, Salamon gazdags�g�t n�velte. Azonk�v�l tengeri haj�kat is k�sz�ttetett s az �lati �b�lben fekvõ Ecj�n-geber nevû kik�tõbõl indultak haj�i, elsõsorban a d�lar�biai kik�tõk fel�, ahonnan sok �rt�kes import-cikket hoztak, t�bbek k�zt az �p�letek d�sz�t�s�hez sz�ks�ges aranyat is. A haj�z�s ter�n �pp�gy a fõniciaiak voltak az izr�elit�k tan�t�mesterei, mint a nagy �p�tkez�sekn�l. – Ecj�n-geber m�s tekintetben ipari v�ros is volt. Hatalmas r�z- (�s vas-)koh�kat �p�tettek itt a c�lb�l, hogy az ed�mi b�ny�kb�l kitermelt �rcet itt kiolvassz�k. A hely kitûnõ volt erre a c�lra, mert az �szakra esõ hegyvonulatok k�z�l elõt�rõ viharos sz�l, a megfelelõ m�don �p�tett ny�l�sokon �s sz�lj�ratokon �t, a koh�k t�z�nek �leszt�s�hez sz�ks�ges ventill�ci�t term�szetesen �ton biztos�totta. A nagy t�mb�kben nyert tiszta f�met azt�n Izr�elbe sz�ll�tott�k s ott dolgozt�k fel k�l�nb�zõ szersz�mokk�. A b�ny�k �s koh�k �ltal szolg�ltatott r�z mennyis�g�re jellemzõ az a szinte hanyagul odavetett mondat, hogy a templom berendez�s�nek a r�zt�rgyait „Salamon m�retlen hagyta, a r�z igen nagy t�mege miatt” (1Kir 7:47). Mindezekkel Salamon csakugyan nagy m�rt�kben n�velte a D�vidt�l �r�k�lt birodalom f�ny�t �s tekint�ly�t. S�ba kir�lynõj�nek a l�togat�sa illusztr�lja legjobban Salamon h�rnev�t, gazdags�g�t, b�lcsess�g�t – ak�r diplom�ciai, ak�r kereskedelmi �rdekû volt is ez a l�togat�s. Ennek a nagyhatalmi uralkod�i f�nynek azonban megvoltak az �rnyoldalai is. A nagy �p�tkez�sekhez k�nyszermunk�t vett ig�nybe. Ad�kat r�tt ki a lakoss�gra, hogy fizethesse a dr�ga fõniciai �p�letanyagot �s �p�tõmestereket. Kir�lyi udvartart�s�nak a k�lts�geit is kir�tta az orsz�g egyes provinci�ira. R�szben e c�lb�l is, �j k�zigazgat�si ker�letekre osztotta fel orsz�g�t, ami csak r�szben felelt meg a r�gi t�rzsi beoszt�snak. Az �gy kijel�lt tizenk�t ker�letnek h�napr�l h�napra felv�ltva kellett viselni az udvartart�s k�lts�geit, ami nem csek�ly megterhel�st jelentett a lakoss�gnak. Csak mag�r�l a kir�lyi h�remrõl fantasztikusan hangz� sz�madatot mond a Biblia (1Kir 11:3), nemk�l�nben arr�l, hogy mennyi �lelem volt sz�ks�ges a kir�lyi udvarhoz tartoz�k napi ell�t�s�ra (1Kir 4:22–23). A f�nyes udvartart�s, a szolg�ltat�sok ig�nybe v�tele eml�kezetbe id�zi S�muel szavait, aki megj�solta, hogy milyen terheket vesz majd mag�ra a n�p a kir�lys�ggal. Sõt m�g a deuteronomista kir�ly-t�rv�nyben is Salamon f�nyûzõ uralm�nak a k�pe t�kr�zõdik, �gyhogy ez a t�rv�ny �pp az õ uralm�nak jellegzetes von�sait emeli ki nem-k�vetendõ p�ldak�nt (Deut 17:14kk.).

D�vid �s Salamon kor�ban indult v�gk�pp boml�snak a r�gi t�rzsi-nemzets�gi t�rsadalmi rend. R�sze volt ebben – mint m�r mondtuk – a f�ldmûvelõ �letform�ra val� �tt�r�snek, azut�n egy �j v�rosi tisztviselõ, illetve iparos �s kereskedõ r�teg kialakul�s�nak. A r�gi patriarch�lis �letforma hely�n egy �j t�rsadalmi tagoz�d�s j�tt l�tre, amelyben egyre nagyobb szerepet kapott a gazdag birtokosok �s hivatalnokok r�tege. A m�sik oldalon viszont az ad�terhek s�lyosan �rintett�k a vid�ki lakoss�got. Ins�ges esztendõk a katasztr�fa sz�l�re juttatt�k nem egyszer az egyes csal�dokat; elad�sod�s, birtok-elz�logos�t�s, majd elveszt�s, sõt rabszolgasorsba k�nyszer�l�s k�vethett�k ily m�don egym�st. Kialakult a nincstelen prolet�r r�teg (h�ber sz�val: dallim), akik olcs� munkaerõk�nt voltak kiszolg�ltatva a vagyonosabb r�tegeknek. – Voltak ugyan t�rv�nyek, amelyek tiltott�k az uzsor�t, elõ�rt�k, hogy a rabszolg�kat idõnk�nt fel kell szabad�tani, mikor m�r a „becs�rt�k�ket” leszolg�lt�k, az elz�logos�tott birtokokat vissza kellett volna adni az elenged�s �v�ben tulajdonosuknak, de hogy ezek a t�rv�nyek val�ban �rv�nyes�ltek-e a k�z�letben, arr�l nem igen olvasunk a Bibli�ban. Ellenkezõleg a fogs�g elõtti nagy pr�f�t�k (Ill�stõl �sai�sig) egyar�nt szigor�an el�t�lik a gazdagok f�nyûz�s�t, s a jogtipr�st, amelyre a f�nyûz�s, a gazdagod�s �p�lt. Ez a folyamat pedig elkezdõd�tt m�r Salamon kor�ban, �s b�r Salamon uralm�t egy hely�tt �gy jellemzi az �r�s, hogy akkor Izr�el �s J�da lak�i megszaporodtak, ettek, ittak �s vigadtak (1Kir 4:20), ez a vigass�g m�gsem lehetett olyan teljes �s �ltal�nos, mert r�gt�n Salamon hal�la ut�n azzal a k�v�ns�ggal fordultak az �j kir�lyhoz Izr�el k�pviselõi: A te aty�d igen s�lyos ig�t vetett r�nk, te k�nny�ts rajta! (1Kir 12:4).

V�g�l Salamon hi�ba volt a templom-�p�tõ kir�ly, m�gsem volt az a k�vetkezetes Jahve-tisztelõ, mint D�vid. A deuteronomista t�rt�net�r� erõsen kihangs�lyozza azt, hogy idegen asszonyai, elsõsorban a f�ra� l�nya kedv��rt b�lv�nytemplomokat is �p�ttetett. Bizonyos, hogy ezek sem m�reteikben, sem jelentõs�g�kben nem voltak hasonl�that�k a jeruzs�lemi nagy templomhoz, ink�bb csak af�le h�zi k�poln�k lehettek, m�gis a puszta megl�tel�k s a benn�k folytatott kultusz kih�vta a pr�f�tai k�r�k rosszall�s�t. A bibliai le�r�s kapcsolatba hozza vel�k Jerobo�m eml�tett l�zad�si k�s�rlet�t, amihez egy vid�ki pr�f�ta adott biztat�st. (1Kir 11:29kk.) – Maga Salamon e kritik�val l�that�an nem t�rõd�tt; kir�lyi uralm�nak f�ny�t �s nagys�g�t �lete v�g�ig meg tudta õrizni. Ann�l nagyobb lett a v�ltoz�s �s a hanyatl�s az orsz�g �let�ben Salamon hal�la ut�n.

6. A kettõs kir�lys�g kora. I.

Az orsz�g kett�szakad�s�t�l Jezr�elig (931–843)

a) Az orsz�g kett�szakad�sa

Az Izr�el n�pe �szaki �s d�li t�rzsei k�zt levõ laza kapcsolat, sõt az elsõs�g�rt val� vet�lked�s, amely a b�r�k kor�ban, sõt D�vid alatt is s�lyos v�ls�gokat okozott, Salamon hal�la ut�n a k�t nagy uralkod� �ltal egys�gbe kov�csolt birodalom sz�tszakad�s�t eredm�nyezte. A tr�n �r�k�se Robo�m kir�ly lett (931–914); miut�n Jeruzs�lemben t�rv�nyes uralkod�nak elismert�k, Sikembe ment, hogy kir�lys�g�t az �szaki orsz�gr�szben is elismertesse. Sikem k�zponti v�rosa volt az �szakon vezetõ szerepet vivõ Efraim t�rzs�nek, itt ker�lt sor a t�rzsi sz�vets�g megk�t�s�re J�zsu� idej�ben, itt pr�b�lt kir�lys�got alap�tani Gedeon fia, Abimelek. – Idej�ttek �ssze most is az �szaki t�rzsek k�pviselõi. Mielõtt azonban Robo�m kir�lys�g�t elismert�k volna, azzal a k�r�ssel fordultak hozz�, hogy k�nny�tsen a s�lyos ad�kon �s szolg�ltat�si terheken, amelyeket Salamon r�juk vetett. Robo�m f�lreismerte a helyzetet �s rossz tan�csad�ira hallgatva, kev�ly elutas�t� v�laszt adott. A k�vetkezm�ny az lett, hogy az �szaki orsz�gr�sz fell�zadt s az egyiptomi emigr�ci�b�l hazat�rt Jerobo�mot v�lasztotta kir�lly�. Robo�mnak menek�lnie kellett Sikembõl �s szembe kellett n�znie a merõben �j helyzettel.

Ettõl kezdve a zsid�s�g k�t k�l�n orsz�gban �lte az �let�t. Az �szaki orsz�gr�sz neve maradt Izr�el; itt a k�vetkezõ sz�zadok folyam�n t�bb dinasztia is v�ltotta egym�st a tr�non, sõt az �j kir�ly nem egyszer elõdj�nek a meggyilkol�s�val jutott uralomra. A d�li orsz�gr�sz neve J�da lett; ennek a fõv�ros�ban, Jeruzs�lemben, D�vid csal�dj�nak a lesz�rmazottai uralkodtak eg�szen a babil�ni fogs�gig.
Az �szaki orsz�g elsõ kir�lya teh�t I. Jerobo�m lett. (931–911.) Rezidenci�j�t elõsz�r Sikemben rendezte be, majd k�sõbb Tirca v�ros�t tette sz�khely�v�. Egyik elsõ gondja az volt, hogy orsz�g�t vall�si tekintetben is f�ggetlen�tse J�d�t�l. Az orsz�g nagy k�zponti szent�lye ugyanis eddig Jeruzs�lemben volt. Ott folyt a hivatalos kultusz, oda zar�ndokoltak nagy �nnepeken az orsz�g k�l�nb�zõ r�szeirõl az emberek. Jerobo�m teh�t �j templomokat �p�ttetett, egyet a d�li hat�r ment�n B�telben, egyet pedig �szakon, D�n v�ros�ban, hogy ilyen m�don semleges�tse Jeruzs�lem vonz� hat�s�t �s sz�ks�gtelenn� tegye az oda zar�ndokl�st. E kir�lyi szent�lyekben azut�n fel�ll�ttatott egy-egy aranyborj� szobrot s ugyanazokkal a szavakkal mutatta be azokat a n�pnek, mint egykor �ron az aranyborj�t a puszt�ban: Ime, ezek a te isteneid, Izr�el, amelyek felhoztak Egyiptom orsz�g�b�l! (1Kir 12:28). – Jerobo�mnak ez a tette azonban a Jahve-hithez hû pr�f�tai p�rt s�lyos rosszal�s�t h�vta ki. Az egykor� pr�f�ta-t�rt�neteken k�v�l (1Kir 13–14 r.) k�l�n�sen a VIII. sz.-beli H�se�s pr�f�ci�i fejezik ki ezt a rosszal�st �s �t�letet. (H�s 8:4–6 stb.). A deuteronomista t�rt�net�r� esetrõl esetre f�lemlegeti a „Jerobo�m v�tk�t”, amellyel bûnbe vitte Izr�elt. A Kr�nik�k �r�ja pedig egyszerûen neglig�lja az �szaki orsz�g t�rt�net�t, mivel elszakadtak a D�vid ut�dai kir�lys�g�t�l �s b�lv�nytemplomokba j�rtak Jeruzs�lem helyett.

b) A testv�rh�bor�k idõszaka

A kett�v�laszt�st k�vetõ elsõ idõszakra jellemzõ a Kir�lyok k�nyveinek ez a t�bbsz�r ism�telt mondata: H�bor� volt a j�dai �s izr�eli kir�ly k�z�tt �lland�an. Nem volt el�g az, hogy a k�l�n szakadt k�t kicsi orsz�g mag�ban sokkal kisebb erõt k�pviselt, mint a D�vid–Salamon korabeli monarchia, aminek elsõ jeleik�nt azonnal elszakadt a megh�d�tott tartom�nyok k�z�l Damaszkusz, k�sõbb pedig Amm�n orsz�ga; m�g testv�rh�bor�val is gyeng�tett�k egym�s erej�t s ek�zben nem riadtak vissza idegen orsz�gok seg�ts�g�l h�v�s�t�l sem. – Az erõviszonyok kezdetben J�da sz�m�ra voltak elõny�sebbek. Ter�letre ugyan kisebb volt Izr�eln�l, m�gis a Salamon �ltal megteremtett had�szati �s anyagi elõny�k r�v�n biztosabb volt a poz�ci�ja Izr�eln�l. Robo�m �lt is lehetõs�geivel �s felk�sz�lt az Izr�el elleni h�bor�ra. Jerobo�m viszont azzal v�laszolt, hogy seg�ts�g�l h�vta az õt addig is p�rtfogol� Sesonk (Sisak) f�ra�t. Az egyiptomi uralkod� kapott is az alkalmon �s kb. 926-ban csakugyan megt�madta J�d�t. Elfoglalta Jeruzs�lemet �s kifosztotta a templom kincst�r�t. – Jerobo�m azonban nem tudta, hogy mit id�z fel. A f�ra� ugyanis nem �llt meg J�da hat�r�n, hanem – val�sz�nûleg rendcsin�l�s �r�gy�n – v�gigd�lta az �szaki orsz�gr�szt is. A karnaki templom fal�n levõ gyõzelmi felirat�ban a f�ra� j�val t�bb izr�eli, mint j�dai v�rost sorolt fel, amelyeket elfoglalt �s megsarcolt. Val�sz�nû, hogy e hadj�rat idej�n volt k�nytelen Jerobo�m is �ttenni sz�khely�t a Jord�nt�l keletre esõ Penu�lba (1Kir 12:25).

A hatalmi egyens�ly a k�vetkezõ �vekben egyre jobban az �szaki orsz�g jav�ra tol�dott el. J�d�ban Robo�m ut�dj�nak, Abij�nak a r�vid uralkod�sa ut�n �sz� kir�ly (912–872) m�r k�nytelen volt k�lsõ seg�ts�g ut�n n�zni a fenyegetõ izr�eli t�mad�sok miatt. Jeruzs�lem megmaradt kincseit arra haszn�lta fel, hogy megv�s�rolta rajta a damaszkuszi kir�lynak, I. Benhadadnak a sz�vets�g�t. Ennek k�vetkezt�ben az izr�eli seregeknek vissza kellett vonulniuk, hogy az ar�mok ellen v�dekezzenek. �sz� m�g arra is kihaszn�lta a helyzet adta elõnyt, hogy a hajdani Benj�min t�rzse ter�let�nek egy r�sz�t is elh�d�totta Izr�eltõl.
Izr�el orsz�g�ban Jerobo�mot fia, N�d�b k�vette a tr�non. Nem sok� uralkodhatott, mert l�zad�s t�rt ki �s Baasa erõszakkal szerezte meg a kir�lys�got (uralk. 910–887), kiirtv�n Jerobo�m eg�sz csal�dj�t. Baasa helyzete azonban nagyon neh�z volt. Az �sz� j�dai kir�ly �ltal felb�relt ar�m seregek egyre jobban szorongatt�k Izr�elt. Nem csoda, ha az orsz�g el�gedetlens�ge nõtt�n nõtt s fi�t �s ut�dj�t, �l�t, r�vid uralkod�s ut�n egyik vez�re, Zimri meggyilkolta. Zimri dicsõs�ge mind�ssze egy h�tig tartott, mert Omri fõvez�r szint�n mag�nak akarta megszerezni a tr�nt s a hadsereg nagyobb r�sz�t a kez�ben tartv�n, a fõv�ros ellen indult. A k�zeledõ sereg l�tt�n Zimri mag�ra gy�jtotta palot�j�t. A hadsereg Omrit kir�lly� ki�ltotta ki s vele, illetve dinaszti�j�val �j korszak kezdõd�tt Izr�el orsz�g�ban.
Omri (886–875) kem�ny kezû hadvez�r volt s a jelen helyzetben �ppen ilyen emberre volt sz�ks�g, aki rendet tud teremteni a felfordult orsz�gban. A zavaros helyzetet ti. m�g egy Tibni nevû tr�nk�vetelõ is ki akarta haszn�lni a maga jav�ra. P�rtja azonban nem volt nagy, Omri r�videsen legyõzte s miut�n �gy kir�lyi uralm�t biztos�totta, hozz�fogott az orsz�g hatalmi helyzet�nek a megerõs�t�s�hez is. Sikeresen harcolt M��b n�pe ellen, amelyet �jb�l ad�fizet�sre k�telezett. Egy Bibli�n k�v�li h�rad�s, a Mesa-eml�kkõ felirata is besz�mol errõl a helyzetrõl: „Amikor Omri volt Izr�elben a kir�ly, M��bot hossz� idõn �t leig�zta, mert K�m�s haragudott orsz�g�ra”. (K�m�s a m��biak nemzeti istene, v�. 1Kir 11:7.)
De Omri nemcsak j� hadvez�rnek, hanem j� diplomat�nak �s orsz�g�p�tõnek is bizonyult. Megszerezte mag�nak a fõn�ciaiak t�mogat�s�t azzal, hogy fi�t, Ach�bot �sszeh�zas�totta az egyik fõn�ciai v�ros (1Kir 16:31 szerint Szid�n, Josephus szerint Tyrus) fejedelm�nek a l�ny�val, Jez�bellel. Megszûnt v�gre a J�d�val val� ellens�gesked�s is, amit a k�vetkezõ gener�ci�n�l szint�n csal�di kapcsolat pecs�telt meg: Ach�b le�ny�t a j�dai tr�n�r�k�s, J�r�m vette feles�g�l.

Omri uralkod�s�hoz hozz�tartozik m�g az, hogy Sam�ria n�ven egy �j v�rost alap�tott �s azt tette meg kir�lyi sz�khely�v�. Ut�dai m�g jobban ki�p�tett�k s m�g a romjai is mutatj�k, hogy hatalmas kõfallal megerõs�tett, palot�kkal �keskedõ igazi fõv�ros lett, ahol ugyanolyan fõrang� �s vagyonos arisztokr�cia lakott, mint Jeruzs�lemben. – Mindenesetre az orsz�g kett�szakad�sa �ta Omri volt az elsõ uralkod�, aki az izr�eli kir�lys�g helyzet�t stabiliz�lni tudta. Ezt mutatj�k a Bibli�n k�v�li dokumentumok is: az assz�r feliratok pl. j�val Omrinak �s csal�dj�nak a kihalta ut�n is �gy emlegetik Izr�elt, mint „Omri orsz�g�t.”.

c) J�da �s Izr�el sz�vets�ge

Omri hal�la ut�n a fia, Ach�b l�pett a tr�nra (875–854). Tov�bb folytatta apj�nak hatalmi politik�j�t, b�r kevesebb sikerrel. A damaszkuszi ar�m birodalom m�g mindig t�madta Izr�elt s elsõsorban a gile�di hat�rsz�len fekvõ v�rosok szenvedtek sokat emiatt, amint az a t�rt�neti le�r�sokb�l, sõt egyes pr�f�tai mond�sokb�l is kitûnik (�m 1:3). Nemcsak ter�letet h�d�tottak a damaszkusziak, hanem jogot szereztek arra is, hogy Sam�ri�ban k�l�n v�rosr�szben folytathassanak szabad kereskedelmet. II. Benhadad ar�m kir�ly m�r egyenesen Sam�ria ellen ind�tott d�ntõ t�mad�st. A helyzet olyan s�lyos volt, hogy a v�ros felad�s�r�l kezdtek t�rgyalni, de mikor az ar�mok a b�ke felt�tel��l a kir�lyi palota kifoszt�s�t szabt�k meg, az izr�eli hadsereg az ellen�ll�s mellett d�nt�tt �s siker�lt is a nagy t�mad�st visszaverni�k (1Kir 20:1–21). Benhadad egy �v m�lva �j, m�g jobban f�lszerelt sereggel t�madta meg Ach�bot. Most Afek v�ros�n�l ker�lt sor a d�ntõ �tk�zetre, de az ar�mok itt is veres�get szenvedtek. Izr�el visszafoglalta az elh�d�tott gile�di v�rosokat, sõt most õk saj�t�tottak ki egy szabad kereskedõ-negyedet Damaszkuszban (1Kir 20:26–34).

Az ar�mok e t�rdre k�nyszer�l�s�nek azonban megvolt a politikai h�ttere. A Kr. e.-i IX. sz�zad vil�gt�rt�neti vonatkoz�sban arr�l nevezetes, hogy ekkor indult el vil�gh�d�t� �tj�ra a nagy assz�r birodalom, t�bbek k�zt nyugat fel� is. II. Assurnazirpal (883–859) m�r „megmosta fegyver�t a nagy tengerben” (= a F�ldk�zi tengerben). Ut�dja, III. Salmanassar (858–824) pedig egym�s ut�n vezette hadj�ratait Sz�ria ellen. (Sz�ria alatt szoktuk �rteni ebben a korban a Lib�non-hegyvid�k �s az Orontes foly� k�r�l fekvõ kisebb orsz�gokat, ide sz�m�tva Damaszkuszt is). Elsõ nagy hadj�rata 854-ben volt. A fenyegetett kis orsz�gok ekkor sz�vetkeztek a k�z�s nagy ellens�g ellen; �gy l�tszik, hogy egy idõre m�g Izr�el �s Damaszkusz is �sszeb�k�lt, legal�bbis a Karkar v�rosa mellett v�vott csat�ban – az assz�r kr�nika szerint – r�szt vett Ach�b kir�ly serege csak�gy, mint Hadadidri damaszkuszi kir�ly. A nagy �tk�zet azonban assz�r gyõzelemmel v�gzõd�tt. – Ach�b ekkor – �gy l�tszik – taktik�t v�ltoztatott �s az Assz�ria felõl is fenyegetett Damaszkuszt �jra megt�madta, m�gpedig sz�vetkezve az akkori j�dai kir�llyal. J�s�f�ttal. A hat�ron fekvõ �s m�r sokszor gazd�t cser�lt R�m�t-Gile�d v�ros megszerz�se volt a c�l. A sz�vets�gesek ugyan gyõzelmet arattak, Ach�b kir�ly azonban az �tk�zetben hal�los sebet kapott (1Kir 22 r.).

Ach�bnak �s ut�dainak az uralkod�s�t, a bibliai le�r�s szerint, be�rny�kolja a vall�si hanyatl�s kora. Az õslak� k�na�niak marad�kaival val� egy�tt �l�s am�gy is mag�val hozta a Fõn�ci�ban �s K�na�nban �ltal�nos Baal-vall�s terjed�s�t, mikor azt�n a fõn�ciai kir�lyl�ny, Jez�bel, feles�ge lett Ach�bnak, a Baal-kultusz szinte a legfelsõbb helyrõl t�mogatott vall�s lett Izr�elben. Jez�bel mag�val hozta fõn�ciai papjait, a Jahve-hit pr�f�t�it pedig �ld�zte, sõt kiv�geztette. („Pr�f�t�k” alatt itt elsõsorban azoknak az eksztatikus pr�f�ta-csoportoknak a tagjai �rtendõk, akikrõl a 4. fejezet v�g�n volt sz�.) Rettenthetetlen ellenf�lk�nt l�pett fel azonban Ill�s pr�f�ta, aki nem egyszer jelent meg az udvarn�l, hogy megfenyegesse a kir�lyi csal�dot a b�lv�nyoz�s�rt, vagy a zsarnoki �nk�ny�rt. Ach�b m�g ink�bb hajlott volna az intõ sz�ra (1Kir 21:27), Jez�bel d�lyfe azonban nem ismert hat�rt s v�g�l a kir�ly sem tudta kivonni mag�t a befoly�sa al�l. Egy �zben Ill�s pr�f�ta t�r�sre vitte a dolgot, a Karmel hegyi isten�t�let alkalm�val, amikor lesz�molt a Baal-paps�ggal, ut�na azonban menek�lnie kellett Jez�bel bossz�ja elõl (1Kir 18–19 r.). Az �ltala sz�tott l�ng m�gsem aludt el s majd k�sõbb pr�f�ta-ut�dj�nak, Elizeusnak az idej�ben forradalmi tûzben csapott ki, hogy megsemmis�tse Ach�b �s Jez�bel csal�dj�t �s uralm�t.
Ach�bnak a fia, Achazja nem sok�ig uralkodott Sam�ri�ban. Egy s�lyos szerencs�tlens�g miatt hal�los beteg lett s alig k�t �vi uralkod�s ut�n meg is halt (2Kir 1:2.17). Ut�dja Ach�b m�sik fia, J�r�m lett (853–843), aki fel�j�totta a j�dai kir�llyal a sz�vets�get. (Probl�m�t okoz a 2Kir 1:17 �s 3:1 adat�nak az egybevet�se: az elsõ helyen J�r�m a hasonl� nevû j�dai kir�ly kort�rsak�nt szerepel, a m�sodik helyen viszont m�g J�s�f�ttal, a j�dai J�r�m apj�val �ll kapcsolatban. Az ellentmond�st az a felt�telez�s oldja fel, hogy a j�dai J�r�m m�r apj�nak, J�s�f�tnak az uralkod�sa idej�n t�rsuralkod� lett s innen ad�dik a k�tf�le keltez�s. V�. a bevezet�s kronol�giai vonatkoz�s� fejezet�vel.)
M��b orsz�ga Ach�b hal�la ut�n ism�t megk�s�relte az elszakad�st Izr�eltõl, elsõsorban emiatt k�rte J�r�m a j�dai kir�ly seg�ts�g�t. A 2Kir 3 r. �rja le a M��b elleni hadj�ratot, amelyben a sz�vets�gesek szemmell�that�an nagy neh�zs�gekkel k�zd�ttek s v�g�l elvonultak az ostromlott fõv�ros falai al�l. Mesa m��bi kir�ly m�r eml�tett eml�koszlopa pedig egyenesen a maga r�sz�re k�nyveli el a gyõzelmet. Az Omri uralkod�s�n�l id�zett mondat �gy folytat�dik: „Ut�na a fia k�vetkezett, aki ezt mondta: �n is leig�zom M��bot! Az �n idõmben mondta ezt, de �n megl�thattam neki �s h�z�nak (a veszt�t). Izr�elnek egyszersmindenkorra v�ge.” A felirat ezut�n m�g besz�mol t�bb hat�rmenti v�ros visszafoglal�s�r�l.
J�da t�rt�net�ben J�s�f�t uralkod�s�t kedvezõ �rt�kel�sben õrizte meg az �sz�v.-i t�rt�net�r�s. A hosszas testv�rharc el�lt�vel megkezdõdhetett ism�t a b�k�s belsõ �p�t�s. J�s�f�t (872–848) megpr�b�lta Salamon kor�t visszavar�zsolni, �gy t�bbek k�z�tt �jra ki akarta �p�teni az egykor vir�gz� tengeri kereskedelmet, ez a v�llalkoz�s azonban az 1Kir 22:49 szerint a sz� szoros �rtelm�ben haj�t�r�st szenvedett. Az Ecj�n-geber kik�tõv�roshoz vezetõ �t sem volt biztons�gos, mivel az ed�mi n�p �s szomsz�dai m�r f�ggetlenek voltak, sõt a kr�nik�s szerint h�bor�t is megk�s�reltek J�da ellen (2Kr�n 20 r.). M�s vonatkoz�sban azonban az orsz�g csakugyan erõs�d�tt �s gazdagodott. J�s�f�t m�g a J�d�ban elõfordul� vall�si vissz�ss�gok megsz�ntet�s�re is k�s�rletet tett (2Kr�n 17 r.). Ez ut�bbi j�sz�nd�k�t azonban erõsen vesz�lyeztette az, hogy fi�t, J�r�mot �sszeh�zas�totta Ach�b �s Jez�bel l�ny�val, Atalj�val, mivel ennek k�vetkezt�ben a Baal-kultusz t�rh�d�t�sa J�d�ban is megkezdõd�tt. A j�dai J�r�m (848–843) uralkod�sa alatt az orsz�g poz�ci�ja egy�bk�nt is megrend�lt. Ed�m orsz�ga teljesen elszakadt; a filiszteusok egyes arab t�rzsekkel sz�vetkezve, rabl�hadj�ratot vezettek v�gig az orsz�gon. Maga a kir�ly n�h�ny �vi uralkod�s ut�n s�lyos betegs�gben pusztult el. – Tr�nj�t a fia, Achazja �r�k�lte. Folytatta az Izr�ellel sz�vets�ges politik�t, r�szt vett egy Damaszkusz elleni hadj�ratban is. Mindj�rt uralkod�sa elej�n azonban kit�rt �szakon a J�hu-f�le forradalom s ennek az akkor �ppen Jezr�elben tart�zkod� j�dai kir�ly is �ldozatul esett.

Izr�elben ugyanis az Ill�s �ltal elkezdett, majd Elizeus idej�ben folytatott mozgalom a fõn�ciai befoly�s �s annak fõk�nt vall�si vonatkoz�sai ellen egyre erõteljesebb lett. A pr�f�tai p�rt l�that�an keresete az Ach�b csal�dj�val val� lesz�mol�snak a politikai m�dj�t is. Bizonyosan megvoltak a k�lsõ kapcsolataik is, erre mutat Elizeus t�bbsz�ri tal�lkoz�sa Damaszkusz kir�ly�val. A lesz�mol�st m�gsem idegen seg�ts�ggel akarta v�grehajtani (ezt szeml�lteti szimbolikus s�r�sa Hazael kir�ly elõtt, 2Kir 8:11kk.). Alkalmas emberre tal�lt az egyik fõtisztnek, J�hunak a szem�ly�ben s õt titokban kir�lly� is kenette. Mikor azt�n a hat�rvillong�sok Hazael damaszkuszi kir�ly idej�ben �jra megkezdõdtek s a harcok sor�n az izr�eli J�r�m kir�ly is megsebes�lt, el�rkezettnek l�tszott az idõ a cselekv�sre. J�hu a hadseregre t�maszkodva kir�lly� ki�lttatta ki mag�t, azut�n pedig sz�rnyû v�rengz�st rendezett. A Jezr�el v�ros�ban tart�zkod� kir�lyi csal�d tagjait mind legyilkoltatta, �pp�gy mint az �ppen ott tart�zkod� j�dai kir�lyt �s k�s�ret�t. Jez�belt, az anyakir�lynõt ledobatta palot�ja ablak�b�l; holttest�t a kuty�k falt�k fel – ahogy azt egykor Ill�s megj�vend�lte. V�g�l a Baal-paps�got is lem�sz�roltatta. (Olv. 2Kir 9–10 r.). Ezzel az Omri-dinasztia majdnem f�lsz�z �ves uralm�nak v�ge szakadt.