Jubileumi Komment�r

ELÕSZ�

�j kiad�sra ker�l az 1967-ben szerkesztett �s 1972-ben megjelentetett �n. Jubileumi Komment�r, mely az eg�sz Bibli�hoz magyar�zatot tartalmaz. Mielõtt a m�sodik kiad�s elõk�sz�t�s�rõl sz�mot adn�nk, vess�nk egy pillant�st a mû jelentõs�g�re �s elsõ kiad�s�ra.

A Debreceni Alkotm�nyoz� Zsinat 1567-ben �gy tev�kenykedett, hogy a magyar reform�tus egyh�z �let�be maradand�an be�rta nev�t �s mûv�t. Ennek n�gysz�zadik �vfordul�j�t �nnepelte meg egyh�zunk 1967-ben, �s ez az eml�kez�s szint�n maradand� nyomot hagyott egyh�zunk t�rt�net�ben, mert a bibliaford�t�s munk�ja mellett a teljes Szent�r�s magyar�zat�nak a v�llalkoz�sa sz�letett meg, �s ennek az elsõ f�zete ker�lt az asztalra.

A reform�tus egyh�z az Ige egyh�z�nak vallotta �s vallja mag�t. A reform�ci� az Ige felfedez�s�nek az �j korszak�t nyitotta meg. A bibliaford�t�s �s a Biblia magyar�zata m�r akkor elszak�thatatlanul �sszekapcsol�dott. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyh�z az Ige felfedez�s�nek sz�ntelen k�zdelm�ben, �r�m�ben �l. J�zus azt mondta: "Hasonl� a mennyek orsz�ga a sz�nt�f�ldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miut�n megtal�lt, elrejt, �r�m�ben elmegy eladja minden�t, amije van, �s megveszi azt a sz�nt�f�ldet" (Mt 13:44). Az egyh�z a reform�ci�ban minden�t "eladta" �s "megvette" a sz�nt�f�ldet, k�pletesen sz�lva. Egyetlen kincse lett, ahogy Luther megfogalmazta: az evang�lium. Ennek felfedez�se azonban nem egyszeri esem�ny csup�n, hanem folyamat, amely soha nem �r v�get. Az egyh�z �lete a sz�ntelen meg�jul�s parancsa alatt �ll – ecclesia semper reformanda – , ez pedig csakis az Ige �rtelmez�s�nek meg�jul�s�ban megy v�gbe. Hogyan is hirdethetne az egyh�z mindig �jat, ha nem �ln� �t az �r�s felfedez�s�nek �j �s �j �r�m�t! "Milyen kedves azoknak a j�vetele, akik az evang�liumot hirdetik" – mondja P�l (R�m 10:15), majd hozz�teszi: boldogok, akik l�tj�k "a Krisztus dicsõs�g�rõl sz�l� evang�lium vil�goss�g�t, aki az Isten k�pm�sa" (2Kor 4:4b).

Az evang�liumot pr�dik�lni azonban hogyan lehetne magyar�zat n�lk�l? "�rted is amit olvasol?" – k�rdezi Filep az eti�p kincst�rnokt�l �s a v�lasz �gy hangzik: "Hogyan �rthetn�m, m�g valaki meg nem magyar�zza" (ApCsel 8:30-31). Az egyh�z �nmag�ra tal�l�sa teh�t az �r�s meg�rt�se, az �r�s magyar�zata �ltal megy v�gbe. Ez�rt a magyar�zat�rt pedig meg kell k�zdeni az egyh�znak �s benne elsõsorban az igehirdetõknek. Megk�nny�ti a k�zdelmet, ha j� komment�r van kezeik k�z�tt. Ennek a nemzed�knek erre k�l�n�sen sz�ks�ge van. Megvil�g�tjuk az ok�t. Akik a teol�gia mûvel�s�nek a k�zdelm�ben �lnek, azok nemegyszer a h�ber �s a g�r�g nyelv elsaj�t�t�s�n t�l egy-k�t �lõ idegen nyelvet is megtanultak, hogy az �r�s teljesebb magyar�zat�hoz, sz�nvonalasabb, a kor m�rt�k�nek megfelelõ �rtelmez�shez jussanak. A reform�ci� kor�t�l kezdve sokan kerest�k fel �ppen ez�rt a reform�ci� k�lf�ldi szellemi k�zpontjait. Sajnos ez a nemzed�k ebbõl a lehetõs�gbõl nagy �ltal�noss�gban kimaradt. Sz�ks�ges teh�t olyan �r�smagyar�zatot adni a lelk�szek �s a gy�lekezetek kez�be, hogy azok is r�szes�ljenek az �r�s �rtelmez�s�nek kincseibõl, akik maguk a "sz�nt�f�ld megv�s�rl�s��rt" t�bbet nem tehettek. Egyh�zunk azon az �ll�sponton volt �s van, hogy nem a pr�dik�ci�-irodalmat kell n�velni, hanem az �r�smagyar�zatot kell gazdag�tani, hogy ki-ki maga dolgozhassa ki igehirdet�seit, �s ne m�sokra t�maszkodjon. Csakis az �r�s �rtelmez�s��rt v�gzett �n�ll� f�radoz�s teheti eredm�nyess� az igehirdet�seket. Ezek a szempontok vezettek oda, hogy hossz� k�zdelem ut�n v�gre az eg�sz Szent�r�shoz k�sz�lt magyar�zat ker�lhetett az asztalra.

Ezzel az a vita is eldõlt, hogy ne k�lf�ldi komment�rokat ford�tsunk le magyar nyelvre, hiszen a sokf�le sorozatb�l annak az egynek a kiv�laszt�sa is emberfelettien neh�z d�nt�s lenne, amely ford�t�sra ker�lhetne, tov�bb� ez a mi k�rd�s�nket nem is oldan� meg. Nem lenne egys�ges, egy szempont alatt l�trej�tt v�llalkoz�s. De arra is kell figyelni �s gondolni, hogy a m�g k�z�tt�nk �lõ �s dolgoz� tud�s professzorok �s lelk�szek mûvei ne maradjanak az �r�asztal rejtek�ben, hanem napvil�got l�ssanak �s benn�nket gazdag�tsanak, vagyis �rj�k õk az �r�smagyar�zatokat. Ehhez t�rsul m�g az a szempont, hogy a mi k�r�lm�nyeinkre �s ig�nyeinkre is figyelni kell az �r�smagyar�zat sor�n. Magyar szerzõk sokkal ink�bb tudj�k azt, hogy itt �s most milyen magyar�zatra van sz�ks�g, amely a tudom�nyos �s a gyakorlati szempontokat �sszekapcsolja, kiegyenl�ti. Ehhez hozz� kell venni azt is, hogy egy k�lf�ldi sorozat leford�t�sa, lektor�l�sa �s kiad�sa olyan hatalmas idõt venne ig�nybe, mely �jb�l csak ennek elvet�s�hez vezetett.

Nagy elõnynek lehet tekinteni a magyar szerzõk �s a magyar lelki viszonyok figyelembev�tele mellett az egy k�tetet is. (Ez akkor is igaz, ha ez az "egy k�tet" most n�mi m�dosul�st szenved.) Ez azt jelenti, hogy minden egy helyen megtal�lhat�. Nem kell k�nyvek tucatjait �tn�zni, hogy kort�rt�neti, irodalomt�rt�neti, bevezet�stani, exegetikai k�rd�seket k�l�n-k�l�n megvizsg�ljunk, mert ezek egy helyen rendelkez�s�nkre �llanak. Ilyen egyk�tetes komment�r (vagy t�bb k�tetben, de egy egys�get k�pezõ) nagy elõny�ket rejt �s a nyugati-kereszty�n egyh�zak teol�giai irodalm�t ismerve egyed�l�ll� v�llalkoz�snak mondhat�. Ezek ut�n a 2. kiad�s elõk�sz�t�s�rõl szeretn�nk besz�molni: A Zsinat Tanulm�nyi Oszt�lya (k�sõbben a Zsinat Tanulm�nyi Bizotts�ga) tartotta kez�ben a munk�latokat. 1990. �prilis 9-�n �sszeh�vta az �sz�vets�gi �s �jsz�vets�gi szakbizotts�gokat – dr. T�th K�lm�n �s dr. Karasszon Dezsõ �sz�vets�gi, tov�bb� dr. Lenkeyn� dr. Semsey Kl�ra �s dr. Bolyki J�nos �jsz�vets�gi professzorok vezet�s�vel –, hogy a Komment�r �jra t�rt�nõ kiad�s�nak a r�szleteit megbesz�lj�k. Minden bibliai k�nyv magyar�zat�ra vonatkoz�an k�l�n d�nt�s sz�letett. Az egyenk�nti d�nt�s felsorol�s�t most mellõzve – azt az �ltal�nos szab�lyt r�gz�tj�k, mely a Bizotts�got e d�nt�sekben vezette. A Komment�r m�g �lõ szerzõit egyenk�nt megk�rdezte e bizotts�g lev�lben, hogy ki akarj�k-e eg�sz�teni, esetleg �t akarj�k-e dolgozni �r�saikat, vagy v�ltozatlanul k�v�nj�k hagyni. Ezt az �ll�sfoglal�st ki-ki maga hozta meg �s k�z�lte a Bizotts�got k�pviselõ Tanulm�nyi Oszt�llyal. A Komment�rnak m�r elhunyt szerzõi �r�sainak sors�r�l a Bizotts�g egyenk�nt d�nt�tt. R�szben teljesen �jat �ratott, r�szben az �tdolgoz�s�ra, esetleg az �tn�z�s�re tett javaslatot. E hat�rozat alapj�n kaptak megb�z�st a Zsinat Tanulm�nyi Bizotts�g�t�l az �j szerzõk mûveik elk�sz�t�s�re. Az �jonnan k�sz�tett mûveket is az elõzõ gyakorlatnak megfelelõen lektorok n�zt�k �t �s v�lem�nyezt�k.

A munka t�bb ok miatt is lassan haladt elõre, m�g azt�n 1994 december�re a legt�bb k�zirat m�r be�rkezett. A Zsinat Tanulm�nyi �s Sajt�bizotts�g�nak titk�rai ekkor l�thattak neki a sajt� al� rendez�s alapvetõ feladat�hoz. Mindenki elõtt ismeretes a k�nyvkiad�s k�lts�geinek rendk�v�li �s folyamatos emelked�se, amely a leg�sszerûbb �s legtakar�kosabb nyomdai kivitelre k�nyszer�tett minket. Ez�rt kellett �gy d�nten�nk, hogy a Komment�rt h�rom k�tetben adjuk ki: az �sz�vets�gi r�szt k�t k�tetben, az �jsz�vets�gi magyar�zatokat egy k�tetben. Sz�vbõl rem�lj�k, hogy az egy egys�get k�pezõ h�rom k�tet – teh�t tov�bbra is az egyetlen teljes magyar nyelvû komment�r a Bibli�hoz – mindenki sz�m�ra el�rhetõ lesz.

Isten �ld�sa k�s�rje e bibliai komment�r �tj�t olvas�i k�r�ben, gazdag�tsa az igehirdetõk szolg�lat�t, seg�tse a Biblia hûs�ges olvas�inak tiszt�nl�t�s�t hit�nk �s reform�tus kereszty�n �let�nk folyamatos meg�jul�s�ban �s megerõs�d�s�ben !

1995 h�sv�tj�n

DR. SZATHM�RY S�NDOR
a Zsinati Tanulm�nyi Bizotts�g

TARR K�LM�N
a Zsinati Kiad�i �s Sajt�bizotts�g titk�ra titk�ra