HIT �S J�V�

Ezzel a c�mmel sorozatunk v�g�hez �rkezt�nk el; helyes, ha mintegy lez�r�sk�ppen a j�v�t vizsg�ljuk meg, �gy, ahogy azt a kereszty�n hit l�tja. A fentiekben t�bbsz�r l�ttuk, hogy mit jelent a hit t�rt�neti jellege. A t�rt�nelem mindenkori v�ge �s �rtelme (telosa) a jelen — a jelen meg�rt�s��rt kutatjuk a m�ltat, de mindez radik�lisan abbamarad az eschatol�gikus jelen pillanat�ban, �spedig a szabad (metafizikai szabads�gban �l�) ember d�nt�s�nek meghozatalakor. Mindennek azonban. �gy t�nik, �lesen ellene mond a hit; hitvall�saink sor�ban �ppez�rt mindig ott �ll a j�v�: „Onnan l�szen elj�vend�...”. Az �jsz�vets�g maga is egy monument�lis k�nyvvel z�r�dik, a Jelen�sek k�nyv�vel, amely ugyan a jelen probl�m�ival foglalkozik, de koncentr�ltan Krisztus visszaj�vetel�re ir�nyul, s a jelent is ennek f�ny�ben t�rgyalja. Dogmatik�k sora t�rgyalja az eschatol�gi�t az utols� helyen, mint kitekint�st a j�v�be. A kereszty�n hit vallja, hogy e f�ld�n „t�k�r �ltal hom�lyosan” l�tunk, s hirdeti, hogy a m�r megl�v� �s a hit �ltal megl�tott val�s�g mindenki sz�m�ra nyilv�nval� lesz (v�. Fil 2,5kk). A hit m�g tartogat egy hatalmas, univerz�lis t�rt�n�st: Krisztus visszaj�vetel�t. Ez pedig k�ts�gk�v�l a leg�sibb kereszty�n elemek egyike; m�r az �skereszty�n liturgia is tartalmazza a j�vend�v�r�s mozzanat�t: m�ran� th� = j�vel, Urunk, ar�m ki�lt�st — ez val�ban a leg�sibb kereszty�n v�radalmak egyike, s egyid�s lehet Krisztus �rnak vall�s�val. (Itt most tal�n hagyjuk figyelmen k�v�l azt a vit�t, hogy a kereszty�n theologia val�ban az eschatol�gi�b�l n�tt-e ki. Az mindenesetre �rdekes, hogy a XX. sz�zadi filoz�fia legink�bb a kereszty�ns�g eschatol�gikus elemeire reag�lt pozit�van.) A kereszty�n hit teh�t hangs�lyt fektet a j�v�re; �gy teh�t nem lehet azt mondani, hogy egy lez�rt rendszerhez mintegy odacsapott r�sz a j�v�r�l sz�l� tan�t�s. �j eget �s �j f�ldet v�runk — egy bizonyos konkr�t t�rt�nelmi esem�ny ez, amely a beteljesed�s�t �s a v�g�t jelenti egyszerre a t�rt�nelemnek! Victor J�nos j�l �rti a j�v� szerep�t a kereszty�n hitben, amikor ezt mondja: „Az elj�vend� vil�g nem �gy viszonyul a jelenhez, mint a part a s�llyed� haj�hoz, hanem mint az �p�let az �llv�nyhoz”. Vil�gos: a c�l nem az �llv�ny fel�ll�t�sa, hanem az �p�let felh�z�sa. Az �llv�nyt lebontj�k, mint ahogy t�rt�netis�g�nk is elm�lik (mik�nt maga a hit is!); a l�nyeg azonban nem ez, hanem az, amit ez munk�l. K�ts�gk�v�l igaz: a m�lt �rtelme a jelen (filoz�fiai �ll�t�s, verifik�lhat�), de a jelen �rtelme a j�v� (hitbeli �ll�t�s, nem verifik�lhat� �s nem is falsifik�lhat�). A jelen eschatol�giai d�nt�se a hitben ezek szerint nemcsak a m�lt fel�l t�pl�lkozik, hanem a j�v�n is orient�ci�t nyer; ez�rt tartja az �jsz�vets�g a Krisztusban nyert v�lts�got a j�v� anticip�ci�j�nak (v�. k�l�n�sen J�zus szavait az utols� vacsor�n�l). A j�v�n nyert orient�ci� k�l�nb�zteti meg a hitet prominens m�don az exisztenci�lis �nreflexi�t�l!

J�v�, el�rel�t�s, futurol�gia. Mindezek roppant gyan�s fogalmak a t�rt�n�sz szem�ben. Mit jelent a j�v�? Mit jelent az, ha valaki a meteorol�giai int�zetben a holnapi id�j�r�s fel�l �rdekl�dik? Mit jelent, ha valaki el�re szeretn� tudni az esem�nyeket, t�nyeket? Tk. ugyanazt, amit a hittel kapcsolatban m�r elmondottunk: az ember �si k�v�ns�ga, hogy ne csak a m�lt, hanem a j�v� is hozz�j�ruljon a jelen �rtelmez�s�hez �s form�l�s�hoz. A meteorol�giai int�zetre az�rt van sz�ks�g, hogy holnapi programomat az id�j�r�snak megfelel�en tudjam ir�ny�tani, az esem�nyeket az�rt szeretn�m el�re tudni, hogy azok ismeret�ben d�nthessek a jelen k�rd�seiben. Ez a „hogy ha �n ezt tudtam volna” logik�ja, amely minden emberben megvan: ez�rt is form�l�dhatott sz�l�ss�. Ez a gondolkod�sm�d azonban egyszersmind k�l�nb�zik is a hitt�l, amennyiben mindig inform�ci�t k�r a j�v�b�l, olyat, amely m�r prominens m�don a j�v� r�sze. Ezt pr�b�lj�k k�l�nb�z� m�don kik�nyszer�teni, mint pl. a j�vend�l�s, horoszk�p, s�t: tudom�nyos futurol�gia �ltal is. (Ez ut�bbi annyiban k�l�nb�zik a t�bbit�l, hogy a jelen adatait veszi alapul, s a m�lttal val� �sszehasonl�t�s alapj�n posztul�l egy tendenci�t, amelynek meghosszab�tott r�sz�t vizsg�lja: a j�v�ben. �gy teh�t csak val�sz�n�s�gr�t�kban gondolkodhat, hiszen effekt�ve nem ismeri a j�v�t. Jelen�nk form�l�s�ban azonban eleddig is f�lbecs�lhetetlen �rt�ket k�pviselt, ld. pl. a R�mai Klub munk�ss�g�t.) A kereszty�n hit szerint azonban ez a d�nt�, j�v�t befoly�sol� l�p�s m�r megt�rt�nt, �spedig a Krisztus-esem�nyben, s az eschaton nem �j inform�ci�t fog hozni, hanem a m�r megl�v�t fogja teljess�gre eljuttatni. �ppez�rt logikus: a hit j�v�j�r�l (vagy a j�v�be vetett kereszty�n hitr�l) nem lehet �gy besz�lni, mint a vas�t, aut� vagy sz�nh�z j�v�j�r�l, mert ezek mindig �j inform�ci�kat v�rnak el a j�v� vonatkoz�s�ban, hogy meghat�rozz�k a sz�ban forg� dolog szerep�t. A k�rd�s, az agg�d�s mindig az illet� dolog exisztenci�j�t �rinti. Ezzel szemben az ilyen agg�d�s (= Sorge, mint az emberi exisztencia alapmagatart�sa; ld. Heidegger) a kereszty�n hit eset�ben elk�pzelhetetlen, ha annak v�g�re: Krisztus elj�vetel�re tekint�nk, mert ez a beteljesed�se �s megsz�n�se is egyben a hitnek, amelyt�l a hit nem f�l: �ppens�ggel v�rja azt! �m maga az emberi l�t t�rt�netis�g�nek tudat�ban — azaz v�gess�g�nek, a hal�lnak bizonyoss�g�ban — �nmaga konstitut�v r�sz�v� teszi az aggodalmat a j�v� vonatkoz�s�ban. �ppez�rt az az aggodalom, amely az embereket a j�v� tud�s�nak v�gy�ba kergeti, nemcsak ontol�giailag �l benne az exisztenci�ban, hanem a l�tfenntart�s �szt�n�nek tudatos megfelel�je: az ember ontol�giai konstit�ci�ja. Egy olyan hit, amely m�lt� erre a n�vre, f�l�l kell ezt m�lja, meg kell em�ssze, s nem pedig kiker�lje. Ez t�rt�nik meg a kereszty�n hitben: ld. pl. Mk 14,33, amikor J�zus Krisztus f�l �s reszket a hal�l el�tt; �m f�l�lm�lja, nem ker�li ki ezt a f�lelmet, mint pl. a maga nemes m�dj�n Sz�krat�sz tette. Az aggodalom f�l�lm�l�s�t fejezi ki az Ige, amikor tal�n gondolatj�t�knak t�n� m�don kijelenti: „Mert aki meg akarja menteni �let�t, az elveszti, aki pedig elveszti �let�t �n�rtem, az megtal�lja.” (Mt 16,25). Az agg�d�s, mint az emberi l�t konstit�ci�ja, a j�v� tud�s�nak v�gya, mint az exisztencia biztos�t�s�nak k�s�rlete minden ellen, ugyanabba az �ness�g ir�ny�ba mutat (Heidegger: Ichheit; Pannenberg: Ichhaftigkeit), amelyet Pannenberg (�s nyom�n Ny�ri Tam�s is kev�ss� eredeti m�v�ben) b�nnek nevez. Az exisztencia elbarik�doz�sa, bebiztos�t�sa k�ls� t�mad�sok ellen izol�ci�hoz vezet.

E jelens�g rendk�v�l demonstrat�v m�don jelentkezik a filoz�fiat�rt�netben, �spedig olyan vonatkoz�sban, ahogy az minket is �rdekelhet Magyarorsz�gon. A t�rt�netfiloz�fia klasszikus sz�ps�ggel meg�ll a jelenn�l: Hegel t�k�letesen feldolgozza a m�lt relevanci�j�nak k�rd�s�t a jelenben �l� exisztencia sz�m�ra. Hat�s�ra r�gt�n jelentkeznek a monument�lis t�rt�net�r�sok: filoz�fiat�rt�netek, kutat�st�rt�netek, vagy az �jh�geli�nus szellemt�rt�net, stb. Viszont radik�lisan f�lbeszak�tja Hegel a vizsg�l�d�st a jelennel. Tov�bb nem lehet menni; s ez�rt a hangs�ly — mennyis�gileg — n�la a m�lton van. Itt l�p f�l Marx, aki a vonalat tov�bb akarja h�zni: ugyanazok a jelens�gek, amelyek a m�lt-jelen viszony�ban lej�tsz�dtak, �rv�nyesek a jelen-j�v� vonatkoz�s�ban is, hiszen a jelen a j�v� m�ltja. Ha pedig a jelen a m�lt fel�l meg�rthet�, �gy a j�v�re is lehet k�vetkeztetni a jelenb�l. Ez k�ts�gk�v�l k�vetkezetes logikai l�p�s. Meg is jelenik a „t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g” fogalma, amellyel m�r lehet a j�v�t is jellemezni. Megjelenik a tervgazd�lkod�s, stb. — mindez els� l�t�sra oly szimpatikuss�, j�v�ben rem�nyked�v� teszi a marxi filoz�fi�t. S mindez persze helyes is — cum grano salis. Mert a j�v� form�l�s�ban r�szt vesz az ember metafizikai szabads�ga is a d�nt�sre — s ez sokszor ellene mond a t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�gnek. A j�v� biztos�t�sa 100 %-ig t�rt�nelmi lehetetlens�g; csup�n val�sz�n�s�gr�l besz�lhet�nk — ennek m�r az els� pillant�sra vil�gosnak kellene lennie! S b�r A. Strobelnek egy�ltal�n nem volt c�lja, hogy t�rt�netfiloz�fiai �sszefoglal�t �rjon, kijelent�se m�gis sok igazs�got tartalmaz: a t�rt�nelem mindig t�rv�nyszer�s�geket igazol, s m�gis csupa v�letlenb�l �ll.

A kereszty�n hit persze egyet�rt a j�v� pozit�v meg�t�l�s�vel �s a t�rsadalom �let�nek biztos�t�s�val (ld. pl. J. Moltmann). Ha azonban az egy�nr�l, s m�g ink�bb a hit exisztenci�j�r�l van sz�, akkor radik�lisan ellene mond a heideggeri „agg�d�snak”, s a fenti id�zetekkel egy�tt annak f�l�lm�l�s�t k�veteli. A hit j�v�je fel�l �rdekl�dni teh�t nem jelentheti azt, hogy inform�ci�kat keresek: milyen helyzetben, t�rt�neti val�s�gban fog l�tezni bizonyos id� m�lt�n a hit, s megpr�b�lom hitemet �gy igaz�tani, hogy l�te megmaradjon. Az agg�d�s a hit fel�l az �ness�get jelenten�, �nmagunk elbarik�doz�s�t a val�s�gt�l, holott a hitnek mag�val a val�s�ggal van dolga. Az agg�d�s a hit�rt az�rt hitetlens�g, mert �ppen ellent�tes ir�ny� cselekv�s, mint a hit. Ha fentebb azt mondtuk, hogy a hit elvonatkoztat�sa a kritik�t�l, ha �j l�t�nk explik�l�sa megfutamodik a k�ts�gek el�l, s ez mag�t a hitet sodorja vesz�lybe, �gy ezt most 100 %-ig meg kell er�s�ts�k: a hit �v�sa a k�ts�gekt�l, amely a hit �s adott esetben a val�s�g megtapasztal�s�nak a fesz�lts�g�b�l ad�dik, az mag�t a hitet fenyegeti. �jra eml�tj�k G. Ebeling nev�t: Nem a hit k�ts�gei, hanem a k�ts�gekt�l val� megfutamod�s jelent igazi vesz�lyt a hitre n�zve! A hit ui. nemcsak a bizonyoss�got hordozza mag�ban, hanem a kock�zatot is. Nem kell e t�telt k�l�n�sebben bizonygatnom: el�g, ha Jeremi�s konfesszi�ira gondolunk, ahol a „r�szedt�l engem” v�dja speci�lisan azt tartalmazza, hogy az Ige hat�sa a tapasztalatban — amit v�r a pr�f�ta — elmaradt. S e k�ts�g nem gyeng�ti a hitet: maga a v�dlott, Isten az, akihez fordul Jeremi�s — ezt pedig csak egy h�v� tudja megtenni. Hogy mindez pedig nem �llt messze a val�s�gt�l, hanem maga a val�s�g volt, azt a k�s�bbi tragikus eredm�nyek igazolt�k.

Mit jelent h�t a hit j�v�j�re k�rdezni? Pontosan ezt: tudni a k�ts�gekr�l, tiszt�ban lenni azzal, hogy a j�v�ben is fesz�lts�geket fog a hit jelenteni, hogy k�ts�geknek a j�v�ben is ki lesz t�ve a hit, s hogy e k�ts�gekben meg kell �llnia. A hit j�v�je ezt jelenti: bennem is megvan a hit-l�t aggodalma, k�v�ns�ga, hogy bebiztos�tsam magam a k�ts�gek ellen, a f�lelem a hit l�t��rt. M�gis, a hitnek tudni kell lemondani tulajdon exisztenci�j�r�l (azaz: sz�molnia kell a hitetlens�ggel mint lehet�s�ggel jelenben �s j�v�ben). S�t, m�g t�bbet is enn�l: a hit j�v�je azt jelenti, hogy tiszt�ban vagyok a hit t�rt�netis�g�vel, s merem azt ad absurdum vezetni; ez pedig a hit id�is�g�t, s�t ideigleness�g�t, v�ges volt�t jelenti. Tudni kell lemondani a hitr�l (a hal�l rettenete csak ekkor vesz�ti el full�nkj�t), s�t bizonyosnak kell lenni afel�l, hogy a hit elt�nik, mint a t�rt�nelem is. A t�rt�nelem v�g�t �gy h�vj�k: eschaton. A hit v�g�t is. A hit j�v�je a hit v�g�re (telos�ra) utal: Krisztus visszaj�vetel�re, az eschatol�gikus esem�nyre, amikor minden nyelv vallja, hogy J�zus Krisztus �r az Atya Isten dics�s�g�re. Ebben a pillanatban elt�nik minden k�ts�g — �m megsz�nik a hit is! Sz�nr�l-sz�nre l�t�s van; Isten v�ros�nak �pp�gy nincs sz�ks�ge templomra, mint az Istennel egy�tt l�v�knek a hitre. Erre a j�v�re n�zve tudja mag�t teljesen leleplezni a hit, s ki meri mag�t tenni minden t�mad�snak, meri v�llalni a k�ts�geket �s fesz�lts�geket: mert nem �nmag�t f�lti, mert tudja, hogy neki meg kell semmis�lnie; ez a megsemmis�l�s beteljesed�snek is nevezhet�.

Heidegger szerint a l�t ontol�giai konstit�ci�ja az aggodalom, a j�v� fel�l. A vizsg�lt k�rnyezet, a husserli tudatos reflexi� erre ir�nyul: az id�is�g tudat�ra, l�te v�gess�g�re r�d�bbent ember biztos�tani k�v�nja l�t�t a j�v�ben. Ha �gy van, akkor elmondhatjuk: a hit j�v�je egy �j ontol�giai konstit�ci�, amelyb�l teljesen hi�nyzik a gond �s az aggodalom a l�t j�v�je fel�l. A hit engedi, s�t v�rja, hogy a j�v� elj�jj�n, hagyja, hogy ez a j�v� fel�lm�lja �t. Honnan ez a p�ratlan b�tors�g, mi jogos�tja fel a hitet erre a hallatlan mer�szs�gre, mi�rt nem sz�nik meg az eschaton el�tt ez a szuicid hit? A v�lasz egyszer�: a saj�t fennmarad�s�rt agg�d� exisztencia mindig valami ellen akarja biztos�tani mag�t, mindig valami miatt agg�dik; a hit pedig valakit v�r: J�zus Krisztust, amint visszat�r. E mondat egyszerre hangs�lyozza, hogy szem�lyr�l van sz�, �s nem dologr�l. De azt is mondja, hogy ez a szem�ly maga is mozg�sban van: fel�nk j�n. Nem a bizonytalan, soha nem ismert f�tum, hanem a hit �ltal �jra felismert Krisztus j�n fel�nk. M�g miel�tt egyetlen l�p�st tehett�nk volna fel�, m�r � elj�tt hozz�nk, m�g miel�tt valamit is tehett�nk volna, � m�r meghalt �rt�nk, m�g miel�tt ez �letet megk�stoltuk volna, � m�r megszerezte felt�mad�s�val az �r�k �letet. Mi fel� megy�nk, � fel�nk j�n — s tal�lkoz�sunk pillanat�ban � lesz minden mindenekben.