HIT �S TAPASZTALAT

Els� hangz�sra �gy t�nik, hogy e k�t fogalomnak nincs k�ze egym�shoz, s�t, ak�r ellent�t-p�rba is �ll�thatjuk �ket, egym�st kiz�r� fogalmakk�nt. Vagy hisz�nk valamiben — s e hit nem szorul bizony�t�sra, s�t nem is bizony�that� —, vagy megtapasztalunk valamit, �s e megtapasztal�s t�nye �nmag�ban is �kes bizonys�g. Itt meglehet�sen zavar�lag hat le a kereszty�n tudatra a Zsid 11,1: „A hit pedig a rem�lt dolgokban val� bizalom, �s a nem l�that� dolgok l�t�r�l val� meggy�z�d�s”. A Biblia itt a megtapasztal�st — legal�bbis annak tradicion�lis, �rz�kszervek seg�ts�g�vel t�rt�n� v�gbemenetel�t — szembe�ll�tja a hittel, s azt mondja, hogy bizonyoss�ghoz hit �tj�n is el lehet jutni. (Az �rz�kszervek �ltali megtapasztal�s esetleges csal�d�sait — amelyek ma m�r k�zismertek — a Biblia m�g nem f�lt�telezi). E szemben�ll�s jellemzi tk. az eg�sz mai kereszty�n tudatunkat: ha valami fel�l vagy �rz�kszervek �tj�n, vagy racion�lisan meggy�z�d�nk, akkor az m�r nem nevezhet� hitnek, hiszen azt „tudjuk” imm�r, s nem „hissz�k”. �gy teh�t a hitet �s valaminek a megtapasztal�s�t sz�t kell v�lasztanunk, s az m�r csak n�z�pont k�rd�se, hogy melyiknek tulajdon�tunk priorit�st. A h�v� persze a hit mellett t�r l�ndzs�t; �gy j�nnek azt�n l�tre meglehet�s pszeudokegyes meg�llap�t�sok, mint pl.: „ahol a tud�s v�gz�dik, ott kezd�dik a hit.” Amikor pedig az �gy meghat�rozott vonalat konzekvensen v�gigh�zzuk, akkor jutunk el oda, hogy j�form�n minden kereszty�ns�ggel �sszef�gg� t�telt „a hit k�rd�s�v�” tesz�nk, azaz abszolutiz�ljuk ennek a megtapasztal�s f�l�tt �ll� „hitnek” a jelent�s�g�t. Ezzel pedig ink�bb kivezetj�k a hit k�rd�s�t az emberi gondolkod�sb�l, semhogy azon bel�l pr�b�ln�nk kifejteni azt.

Ezt a dilemm�t — amely j�form�n minden mai theologusban „benne �l” — legal�bbis r�szben azzal hozhatjuk �sszef�gg�sbe, hogy mindeddig tiszt�zatlan maradt a c�mben szerepl� k�t sz�: a hit �s a tapasztalat; �gy m�g tiszt�zatlanabb a kett� kapcsolata egym�ssal. E tiszt�zatlans�g fogalmi zavart jelent mind a theologiai tudom�ny sz�m�ra, mind pedig a h�v�k sz�m�ra, akik gyakran ker�lnek abba a helyzetbe, hogy hit�kr�l besz�lni�k kell. A fogalomzavar pedig olyan egy tudom�nyban, mint a haj�z�sban az ir�nyt� elveszt�se (a linguisztik�r�l mondja ezt: Ullmann Istv�n, Principles of Semantics). A fogalmi tiszt�z�s lesz teh�t most feladatunk; el�lj�r�j�ban annyit jegyezz�nk azonban meg, hogy a tapasztalat a szem�lynek k�rnyezet�vel val� �rintkez�s�re vonatkozik, azaz: a k�r�l�tt�nk lev� val�ss�ggal foglalkozik. A hitre vonatkoz� id�zet pedig a Zsid 11 r�sz�r�l �ppen azt hangs�lyozza, hogy a hit olyan val�s�got �rz�kel, amelyet az �ltal�nosan ismert tapasztalati �ton nem �rhet�nk el. Azt hiszem, ezzel d�nt� veres�get m�rt�nk azokra a kimondatlan t�telekre (amelyek azonban „hith� kegyesek” k�z�tt ann�l gyakoribbak!), melyek szerint a hit egy bizonyos �rzelmi t�lt�s az ember „lelk�ben”. Ellenkez�leg: a hit �s a tapasztalat mintegy versengenek a val�s�ghoz val� viszony szoross�g�ban. Ha a hitet �s a tapasztalatot �sszehasonl�tjuk, �gy a tertium comparationis a val�s�g, annak megismer�se �s magyar�zata az emberi l�t horizontj�n. A hit val�s�g n�lk�l hiedelem, a tapasztalat val�s�g n�lk�l csal�d�s. Innen �rthet� a hit �s a tapasztalat versenyfut�sa a val�s�g el�r�s��rt.

A) A hitr�l sz�lva, azt hiszem, lehet�nk r�videbbek; ink�bb azt kellene �sszefoglalnunk, ami evidens k�z�tt�nk, hogy azt�n b�vebben fejthess�k ki annak kapcsolat�t a tapasztalattal (az Olvas� mindenesetre j�l teszi itt, ha meg�ll, s egy konkordancia seg�ts�g�vel megpr�b�lja felm�rni, mit tan�t a Biblia a hitr�l).

1) Az k�zenfekv� mindenki sz�m�ra, hogy a hit egy bizonyos aktivit�st jelent. Ez akkor lesz legink�bb szembet�n�, ha a negat�v elhat�rol�s nem mindig szimpatikus meghat�roz�sform�j�val pr�b�lkozunk: a hit nem nevezhet� �llapotnak, vagy nem tal�lhat� meg valamilyen szubsztanci�ban, s nem is jelenti az �letre mindig jellemz� mozg�snak a l�tez� (Seiendes) �ltal t�rt�nt lez�r�s�t. De pr�b�lkozhatunk pozit�v defin�ci�val is: a hit reakci�, v�lasz a Kijelent�sre, megsz�l�t�sra, exisztenci�nk tal�lva �rzi mag�t valami �ltal (vagy helyesebb tal�n valakit mondanunk, de m�g nem szem�lyre gondolunk, csup�n egy m�sik l�tre!). Ne t�vessz�k ezt �ssze azzal, hogy a hit jelenthet megnyugv�st, lecsillapod�st k�nz� exisztenci�lis probl�m�k vonatkoz�s�ban! Ez esetben is besz�lhet�nk az �jonnan felny�l� horizont (ti. a Kijelent�s horizontja) elfogad�s�r�l, akt�v akcept�l�s�r�l. A fentiekben azt mondtuk, hogy a hit l�t (Seinsweise); ennek pedig jellemz�je az aktivit�s (nem aktivizmus!): a l�ttel �sszef�ggenek bizonyos cselekm�nyek, amelyeknek megsz�n�s�vel deklar�lja az orvostudom�ny a hal�lt.

2) Az 1) pontban foglaltak azonban a legkev�sb� sem jelentik azt, hogy a hit egyes esem�nyek �sszess�ge: sokkal ink�bb egy olyan aktivit�sr�l van sz�, amely �ltal a l�tez� (Seiendes) exisztenci�j�t megalapozni k�v�nja. A l�tez� l�te alapja ir�nt k�rdez�sk�dik, l�t�nek ok�t �s �lterm�t k�v�nja felder�teni, meg�rteni �s kifejteni (H. Gollwitzer). Egyfajta bizonyoss�g-keres�s jellemz� az emberre, amelyet a kiindul�skor id�zett Zsid 11 is kiel�g�teni l�tszik: a hit �ltal. �ppen a megtapasztal�s �ltal tal�l az ember k�rnyezet�ben sok olyan t�rgyat, de �l�l�nyt is, amellyel szabad akarata szerint rendelkezhet; ez �ltal azok erk�lcsi �rt�ke is relativiz�l�dik. Ebben a helyzetben mer�l fel a k�v�ns�g a nem-relat�v ir�nt, amely az ember l�t�n k�v�l van, rendelkez�si ter�let�n k�v�l esik, s ez�rt k�pes arra, hogy az emberi exisztenci�t elhelyezze, ill. megford�tva: az emberi exisztencia �p�lhet r�, benne bizonyoss�got nyerhet. (Megjegyz�s: e bizonyoss�ghoz v�. az �sz�vets�gi hit-fogalmat, melynek kifejez�je az ’mn = fest sein gy�k�r.)

3) A hit jellemz�je tov�bb�, hogy perszon�lis kapcsolat, amelyet sokszor ki�lezetten, kihegyezve, de m�gsem helytelen m�don tal�lunk meg a pietizmusban �s a hozz� hasonl� kegyess�gi ir�nyokban. Ez rendk�v�l fontos: a hit ui. nem bizonyos t�rgyakra ir�nyul; ezek — sokszor zavar� — mell�kjelens�gek lehetnek legf�ljebb. A hit arra vonatkozik, aki hitet kelt f�l az emberekben. A hit �s az a szem�ly, akiben hisz�nk, szorosan �sszetartozik. Az �jsz�vets�gben J�zus Krisztus az Ige hirdet�je �s � maga az Ige is. � a hirdet� �s a hirdetett. Ha teh�t az el�bbiekben hangs�lyoztuk, hogy a hit exisztenci�nk megalapoz�s�nak aktivit�sa, �gy most hozz� kell ehhez f�zn�nk: egy m�sik exisztenci�val t�rt�n� tal�lkoz�s folyam�n, az � exisztenci�j�ban t�rt�nik meg mindez. Hangs�lyoznunk kell, hogy ez az exisztencia a vil�gban jelenl�v� val�s�g (b�r itt ker�lend� az immanens kifejez�s). A val�s�g garant�l�sa tk. a testt�l�tel t�nye.

4) Az �jonnan felny�l� horizont, az �j relatio, amely a Kijelent�s �ltal a d�nt�s el� �ll�tott ember sz�m�ra a hit lehet�s�g�t jelenti, ha val�ra v�lik, �gy �nmag�ban val� l�t. Ism�t csak magyar�z� jellege van a negat�v elhat�rol�snak: a hit nem ugr�deszka, amely seg�ts�g�vel el�rhet�nk valamit, amely nek�nk �j perspekt�v�kat, �g�reteket ad. B�r az �g�ret gyakori a hit vonatkoz�s�ban, m�gis ez nem jelenti azt, hogy a hittel mint m�dszerrel el�rhetn�nk bizonyos dolgokat, hanem a hit m�r mag�ban rejti az �g�ret beteljesed�s�t: A hitet mag�t is beteljesed�sk�nt kell �rtelmezn�nk. Pontosan a fent eml�tett szem�lyes kapcsolat hangs�lyoz�sa teszi ezt �rthet�v�: ha exisztenci�nkat egy m�sik exisztenci�n bel�l akarjuk megalapozni, �gy a kapcsolat ezzel a „m�sikkal” m�r beteljesed�st is jelent, s nem kell m�g egy�bre v�rnunk. Ne feledj�k itt el, hogy J�zus Krisztus megv�lt� m�ve m�r el van v�gezve, a sz�nr�l-sz�nre l�t�s ezt csak nyilv�nval�v� fogja tenni minden nyelv �s t�rd sz�m�ra: hogy a m�r most jelenl�v�t kell dics��teni, ill. el�tte kell t�rdet hajtani. Ezzel persze �gy t�nik, hogy egy ijeszt�en „lez�rt rendszerhez” jutottunk. Ez �gy is van: a Biblia igen gyakran haszn�lja a f�rfi-n� kapcsolat�nak k�p�t a hitbeli dolgok kifejez�s�re; ez a k�p is mutatja ennek a kapcsolatnak a lez�rts�g�t, �nmag�ban val� volt�t. Ugyanakkor azonban e kapcsolat term�kenys�ge is kifejez�sre jut a bibliai k�pben, amelyre a hitben k�l�n is hangs�ly ker�l!

5) A hit �nmag�ban val� volta, mint egy l�t (Sein) radik�lis egyedis�ge �s egy kommunik�ci�s rendszer lez�rts�ga �ll el�tt�nk (Sein und Sprache); ez mag�ban hordozza azt a t�nyt, hogy sem bizony�tani, sem c�folni nem lehet k�v�lr�l. Aki ezt megteheti, az csak e l�ten �s rendszeren bel�l lehet, s akinek bizony�t vagy c�fol, az is csak akkor �rtheti meg, ha � is bel�l van ezeken. A hit jellemz�jek�nt lesz�gezhetj�k teh�t, hogy ephapax t�rt�neti entit�s, mint az, akiben hisz�nk: J�zus Krisztus �s megv�lt� tette. Ennek az ephapax volt�nak akarunk �rv�nyt szerezni, amikor a hit t�rt�netis�g�r�l besz�l�nk. A t�rt�netis�ggel garant�ljuk ui. a hit val�s�ghoz k�t�d�s�t; hiszen a t�rt�neti maga is val�s�g, s a val�s�g keret�ben nyilv�nul meg. A hit ephapax volta m�ly�ti el �ppen a d�nt�s jelent�s�g�t, amelyet a felny�l� �j horizont leleplez�d�s-szitu�ci�ja (disclosure-situation) jelent, �s amit az �nmag�t kijelent� Isten szem�lyes kapcsolat-lehet�s�gk�nt t�r el�nk. A pozit�v d�nt�s �ppens�ggel elm�ly�ti benn�nk azt az exisztenci�lis tudatot, hogy a hit kock�zat, hiszen a t�bbi tetteinkkel szemben itt az eg�sz �ll kock�n; ugyanakkor pedig bizalom is, hiszen exisztenci�nk (teh�t t�bb mint tetteink �sszess�ge) megalapoz�st nyer.

B) Tapasztalat. B�rmennyire is furcs�n hangzik, a tapasztalat sem olyan egy�rtelm� fogalom, mint azt gondoln�nk. Nem v�letlen, ha H.-G. Gadamernek meg kellett �llap�tania: „�gy t�nik, hogy b�rmilyen paradox is, de tapasztalat a legkev�sb� felvil�gos�tott fogalmaink egyike.” Mindenesetre annyi bizonyosnak l�tszik, hogy a tapasztalat az �jkorban egyre nagyobb jelent�s�get nyer; Goethe joggal �rja, hogy az�ltal, hogy az emberek csak az igazat akarj�k tudni, elv�sz a k�lt�szet. Ez a panasz k�ts�gk�v�l jogosan fogalmazza azt a szemreh�ny�st, hogy a tapasztalat el�t�r�se visszaszor�tja a fant�zi�t. (Jogtalan lenne, ha itt most azt vetn�nk Goethe szem�re, hogy a k�lt�szet is egyfajta val�s�g�br�zol�s; Goethe itt ink�bb arr�l besz�l, hogy a val�s�ghoz puszta inform�ci�halmoz�s �tj�n akarnak k�zelebb jutni az emberek, s nem a k�lt�szet seg�ts�g�vel.) Ennyiben persze m�g pozit�vnak is vehetj�k a tapasztalat el�ret�r�s�t a nyugati gondolkod�sban: A tapasztalat a val�s�got akarja megragadni. Val�s�ggal val� szoros kapcsolata pedig magas rangra emeli a tapasztalatot. Nem v�letlen, hogy �ppen egy prominens theologus, reform�tor �rja le e mondatot: sola experientia facit theologum (Luther M.). Ez Luther eset�ben is az indukci�ra teszi a hangs�lyt, szemben a skolasztika t�lnyom�an dedukt�v, logikai k�vetkeztet�seken nyugv� rendszer�vel. Mint l�tjuk teh�t, Luthern�l a legkev�sb� �ll szemben a hit �s a tapasztalat; joggal mondhatjuk teh�t Luthert az �jkor el�fut�r�nak: n�la m�r a megt�rt�nt a tapasztalat hangs�lyoz�sa. Az �jkor folyam�n azonban egyre nagyobb teret nyert a tapasztalat (ld. Goethe panasz�t); ez olyan m�reteket �lt ma m�r, hogy divatos dolog a theologi�ban is „tapasztalathi�nyr�l” (Erfahrungsdefizit) besz�lni. Ezzel a kifejez�ssel azonban egyszersmind az a panasz is nyilv�nval� lesz, hogy a theologia a val�s�gt�l messze ker�lt; ez pedig l�tjogosults�g�t k�rd�jelezi meg, mind a hitnek, mind a theologi�nak. A panasz l�tjogosults�g�t aligha lehet vitatni. Az azonban f�lt�tlen�l tiszt�zand�, hogy a tapasztalat kapcsolata a val�s�ggal; a theologia „tapasztalathi�ny�r�l” besz�l�k ui. sz�vesen azonos�tj�k — ha hallgat�lagosan is — e kett�t.

1) M�r az el�z� fejezetben �rintett�k, amit itt ki kell fejten�nk: a megismer�s folyam�n nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, hogy mi magunk is e folyamat r�szei vagyunk. Nem �ll�thatjuk, hogy a tapasztalat folyam�n nyert eredm�nyeink 100 %-ig megb�zhat�k, hiszen ez a fentiek �rtelm�ben pszeudoobjektivit�s lenne. A megismer�s folyamata �s eredm�nye mindig relat�v tulajdon �rz�kszerveink, felfog�k�pess�g�nk vagy m�szereink el�gtelen volta miatt. Naivit�s lenne az gondolni teh�t (m�g a legszigor�bb term�szettudom�nyi kutat�sokban is), hogy ez a tapasztalat t�k�letes visszf�nye a val�s�gnak. Nem: a tapasztalatnak elv�laszthatatlan jellemz�je az �lettel (ti. a megtapasztal� �let�vel) val� kapcsolat. Tulajdon megtapasztal�saink, tulajdon �let�nk r�sze, s megford�tva is mondhatjuk: az �let�nk mindv�gig megtapasztal�sok folyamata. Vegy�k pl. a legszigor�bb term�szettudom�nyos k�s�rletet: ott is arr�l van sz�, hogy egy k�s�rlet helys�gben rekonstru�lom a vizsg�land� t�rgyat, a c�lb�l, hogy annak megismer�s�b�l nyerjen tapasztalatot. A szigor�, „objekt�v” eredm�nyek is csup�n egy bizonyos relativizmuson bel�l lehetnek objekt�vak; ez pedig maga az emberi �let �ltal adott rel�ci�, amelyben sokszor belej�tszik az ember tudata is err�l az �letr�l (v�. el�z� fejezetben: „el�felt�tel, el��t�let”).

2) A m�sik jellemz� dolog, amelyet meg kell �llap�tanunk a tapasztalat vonatkoz�s�ban, az a tapasztalat t�rt�nelmi vonatkoz�sa. Ezzel a t�tellel — azt hiszem — nyitott kapukat d�ngetek, hiszen ez egy el�g r�gi filoz�fiai f�lismer�s: m�r Aquin�i Tam�s �gy �r Summa-j�ban: „Experientia fit ex multis memoriis”. Persze, ha Aquin�i Tam�s �gy �r, akkor gondolnunk kell arra is, hogy nem r�gebbi-e ez a gondolat? S val�ban, a Filoz�fus, Arisztotel�sz is err�l vallott: „gignetai d’ek t�s mn�m�s empeiria tois anthropois: hai gar pollai mn�mai tou autou pragmatos mias empeirias dunamin apotelousin.” A megismer�s ugyan prominens jellegzetess�ge a jelennek, m�gis r� van utalva a m�ltra, az eml�kez�sre. Tal�n nem annyira a tudom�nyok ter�n, mint ink�bb a m�v�szetekben, lesz ez legink�bb l�that�; hiszen ezeknek alapja a kommunik�l� eml�kez�s: ez pedig a m�lt rekonstru�l�s�n alapul. Mert egy m�t�rgy szeml�l�sekor, vagy zenehallgat�skor rekonstru�lom azt a szitu�ci�t, amelyet a m�v�sz az alkot�skor l�trehozott. B�r term�szetes, hogy e k�t helyzet (ti. a kompon�l�s �s a performancia) soha nem azonos, m�gis ez ut�bbi az el�bbinek a jegy�ben t�rt�nik, s csak annak �gisze alatt k�z�lheti a val�s�got, ill. annak egy r�sz�t — �gy, ahogyan az a m�v�sz t�kr�n kereszt�l l�that�. Persze nem akarom, hogy puszta eszt�ticizmust l�ssunk a megismer�s t�rt�neti vonatkoz�s�ban. T�bbr�l van sz�, s ezt a t�bbet k�t oldalr�l is megk�zel�thetj�k; egyr�szt a jelen tapasztalata (amennyiben a mi �let�nk r�sze lesz) benn�nk r�gt�n relativiz�l�dik, �spedig az el�z�leg nyert tapasztalatokhoz k�pest (vil�gos hogy egy elcsattant pofon val�s�ga relat�v az ember �t�let�ben az el�zm�nyekhez k�pest). M�sr�szt pedig kiindulhatunk abb�l, hogy a tapasztalat �gy is t�rt�neti vonatkoz�s�, mint r�sze az emberi l�tnek. Ha tulajdon t�rt�net�nkkel foglalkozunk a c�lb�l, hogy benne �nmagunkhoz t�rj�nk, �gy a l�t�nkh�z szorosan kapcsol�d� tapasztalatnak is r�sze van ebben az �nmagunkhoz t�r�sben. �gy azt�n vil�gos, ha a kutat�st�rt�neti �sszefoglal�k olyan fontos helyen �llnak minden tudom�nyban, mint ahogy azt a megjelen� monogr�fi�k t�mege mutatja.

�sszefoglal�sul elmondhatjuk, hogy a tapasztalat �s a val�s�g kapcsolat�t egy bizonyos relativizmus jellemzi: Ennek m�rc�je az emberi l�t, sokszor pedig a tudat e l�t fel�l. Ha a hitr�l hasonl� dolgokat mondtunk el, �gy annak oka abban rejlik, hogy a hit is l�t (Seinsweise). Ha a theologi�ban tapasztalathi�nyr�l besz�l�nk, akkor annak az oka csak e l�tforma visszaszorul�s�ban lehet.

T�vol �lljon t�lem, hogy a hit �s tapasztalat fogalmait �sszekeverjem, vagy a sz�ks�gesn�l k�zelebb hozzam egym�shoz. Meggy�z�d�sem, hogy e kett� bizonyos ellent�tben �ll �s �llni is fog egym�ssal. Ha azonban a val�s�g fogalm�t haszn�ltam tertium comparationisk�nt, �gy ennek k�vetkezm�nyei vannak mindk�t fogalomra n�zve. Ha tapasztalatr�l besz�lek a val�s�g horizontj�n, akkor meg kell �llap�tanom, hogy val�s�g az emberi megtapasztal�sban csak valakire �s valamire n�zve lehets�ges. Ez azt jelenti, hogy a val�s�ggal t�rt�net tal�lkoz�s mindig verifik�l�sra, a megtapasztalhat� szem�ly reflexi�j�ra szorul. Ha ez nem �ll fenn, akkor nem besz�lhet�nk tapasztalatr�l, csak egy computer-jelleg� adathalmoz�sr�l. (Tal�n megvil�g�tja ezt egy r�vid p�lda: Ha egy 100.000 k�tetes k�nyvt�rban egy k�nyv katal�gusc�dul�j�t sz�tt�pem, az azt jelenti, hogy a k�nyv val�s�gban jelen van, de meg nem tapasztalhat� — ha sz�ks�gem van arra a k�nyvre, mindegy, hogy effekt�ve hi�nyzik, vagy csak a katal�gusc�dul�t t�ptem sz�t: a val�s�g reflexi�j�t jelk�pezi itt a katalogiz�l�s. Ez fokozott m�rt�kben �rv�nyes a minket k�r�lvev� val�s�g v�gtelen inform�ci�lehet�s�g�re n�zve: ha az �ket elhelyez� „katal�gusc�dula” hi�nyzik, akkor hi�ba vannak, adott esetben hi�ba l�tom, hallom stb. �ket — nem lesznek a megtapasztal�s r�szeiv�! Ezzel szeretn�k csatlakozni a tapasztalat vulg�ris fogalm�hoz, s szeretn�m rehabilit�lni azt: ha azt mondom ui., hogy valakinek nagy tapasztalata van, akkor ezen nem egyszer�en azt �rtem, hogy sokmindenen ment kereszt�l, hanem azt is, hogy ki�rt�kelte azok val�s�g�t, fel is tudja haszn�lni azokat. �ppen ez az, amit hangs�lyoztunk a tapasztalat t�rt�neti vonatkoz�s�ban, az eml�kez�s jelent�s�g�nek kifejez�sekor; de ugyanezt jelentette a tapasztalat kapcsolata is az �lettel. Ha Martin Buber a k�rnyezettel val� szem�lyes kapcsolat etikai sz�ks�gess�g�t fejtegeti (Ich und Du; a tal�lkoz�skor megnyilv�nul� rel�ci�, mind emberek, mind �llatok, mind t�rgyak vonatkoz�s�ban. �rdekes adal�kk�nt szolg�lhat, hogy Erich Fromm egy besz�lget�s sor�n megeml�tette, hogy a gondolat m�r Feuerbachn�l megtal�lhat�), akkor mi hozz�tehetj�k, hogy ez az etikai k�v�nalom mag�ban a megtapasztal�s jelens�g�ben gy�kerezik. Ilyen vonatkoz�sban a tapasztalat egyik fajt�j�nak is nevezhet�. Konkr�tan meg is nevezhetj�k, hogy milyen jelleg� megtapasztal�st jelent a hit: A hit jellegzetess�ge, hogy tudat�ban van annak, hogy e tapasztal�s-mozzanat minden tov�bbi megtapasztal�sra kihat�ssal van, vagy m�s sz�val: tudatos�tja a megtapasztal�s t�rt�neti vonatkoz�s�t. s nem vonja el az ut�hat�st�l �nmag�t; ez jelenti az etikai t�lt�st. K�l�nb�zik viszont a t�bbi tapasztalatt�l abban, hogy egy nagy megtapasztal�snak tulajdon�t d�nt� jelleget: a megv�lt� Krisztussal val� tal�lkoz�snak. J�l p�ld�zza az ilyen val�s�gmegtapasztal�st P�ter �s J�nos apostol szava az ApCsel 4,20-ban: „Mert nem tehetj�k, hogy ne mondjuk el azt, amit l�ttunk �s hallottunk.” Az apostolok az evang�lium terjed�se megakad�lyoz�s�nak megtapasztal�sakor egy r�gebbi, konkr�t tapasztalatra hivatkoznak, s csak ennek f�ny�ben tudj�k l�tni a k�s�bbi tapasztalatot: Gyakorlatilag az t�rt�nik meg, hogy Krisztus megtapasztal�s�t f�l� helyezik a zsid� el�lj�r�k parancsa megtapasztal�s�nak (a l�t�s �s hall�s eml�t�se itt demonstr�l�an egy megtapasztalt val�s�gra utal). M�sr�szt viszont nem szabad t�l�rt�keln�nk sem azt a t�nyt, hogy a hit is val�s�gmegtapasztal�s. D�nt� k�l�nbs�g van a mindennapok sor�n t�rt�nt val�s�ggal val� konfront�l�d�s �s a hit val�s�g�lm�nye k�z�tt. Az ui. m�r a Bibli�ban is kiv�telnek sz�m�t, ha K�s elveszett szamarait Saul a S�muel �ltal tolm�csolt kijelent�s seg�ts�g�vel tal�lja meg. A hitnek ugyan ez is r�sze, de ebben nem mer�l ki a hit. S pontosan err�l van sz�: A val�s�g megtapasztal�sakor a l�tez� mindig �jabb val�s�gmozzanatokat �p�t be exisztenci�j�ba. Exisztenci�ja �gy r�szben m�dosul, lassan ak�r teljesen �t is form�l�dhat. A hit azonban nem a val�s�g mozzanataival tal�lkozik, hanem mag�val a val�s�ggal, �gy nem m�dosul a h�v� exisztenci�ja, hanem alapj�ban v�ve v�ltozik meg, s�t �j alapot nyer. (Egy k�pet hadd haszn�ljunk ism�t illusztr�l�sk�ppen: �j szavak megtanul�s�val n� intelligenci�nk, kifejez�k�szs�g�nk, l�t�k�r�nk. D�nt� v�ltoz�s azonban csak akkor �ll be, amikor �j nyelvet tanulunk, mert ekkor �j gondolkod�s-strukt�ra jelentkezik) Ez�rt �rhatja U. Mann joggal: „A vall�s kapcsolata a val�s�ggal, f�lfog�sa a realit�sr�l ilyen realizmushoz vezet, amely l�nyegesen k�l�nb�zik minden nem-vall�sos realizmust�l.”

Tapasztalathi�ny a theologi�ban? �n ink�bb a l�nyeg hi�ny�r�l besz�ln�k, ami konkr�tan azt jelenti, hogy nem t�rt�nik meg az exisztencia a m�sik l�nyeges exisztenci�ban val� megalapoz�sa; hi�ny az alapban van. �gy azonban a v�d visszahull a v�dl� fej�re.