8. “Egyszülött Fiát adta”

János 3, 16 

Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Karácsonyt Ünneplő Keresztyén Gyülekezet!
Kedves Testvéreim!

Isten jóvoltából ismét Karácsonyt ünnepelhetünk. Mint e Gyülekezet pásztorának, ez első Karácsonyom közöttetek. Örömmel és imádsággal készültem, hogy Isten tegye áldottá közöttetek, első karácsonyi szolgálatomat. Együttérző szívvel vagyok azok iránt, akiknek szintén első Karácsonyuk e mostani: első valamilyen formában. Vagy úgy, hogy első e városban, új lakóhelyen, első egyedül, özvegységben, árvaságban, első Karácsony, amit beteg-ágyon töltenek. Vagy úgy első, hogy már otthon van a családban a gyermek is először.

Ugyanilyen szeretettel fordulok azokhoz, akiknek ez az utolsó Karácsonyuk e földön. Isten őrizzen meg, hogy bárkit is ijeszt-gessek szent a Karácsony ünnepén. De józanul végig gondoltam, hát ki is mondom: Miért ne lehetne nekem, vagy neked, vagy bármelyikkőnknek ez az utolsó Karácsonyunk, e mostani! Azért kéz a kézben, együtt induljunk el lélekben Betlehembe, hogy talál-kozzunk az élő Jézus Krisztussal. Róla kell elmondanom, a nagy örömhírt, az egyetlent, a régit és a mindig újat.: Született nektek Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ezt az örömöt, egyetlen bibliai versben mondom el, ab-ban amelyről azt mondta valaki: Ez a nap a Biblia üzenetének csillagai között. Ez a János 3, 16: Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

A híres norvég lelkészről Hans Egede-ről jegyezték fel, hogy, amikor 1722 ben már több éven át, mint missziónárius, mint első missziónárius dolgozott az eszkimók között, és munkájának semmi eredményét nem látta, éppen ezért vissza akart térni hazájába. Csak feleségének rábeszélésére várt még meg az eszkimók között Karácsony ünnepét. Karácsonyról a János 3, 16-ról prédikált: Úgy szerette Isten. - És valami kibeszélhetetlen nagy örömmel kellett látniuk, hogy ez a szeretet legyőzte a szíveket. Leolvadt a jég, az eszkimók szívéről, felderültek az arcok, szemekben könny csillo-gott. Egy öreg eszkimó, pedig így szólt:” Elég, tisztelendő Atyánk, túl sok ez egy napra! Ilyen csodálatos Isteni szeretetet nem vagyunk mi képesek egyszerre felfogni.”

Testvér, én nem a végére hagyom a János 3, 16-ról szóló bizonyságtételt, hanem mindjárt az első Karácsonyon hirdetem közöttetek, mert szívemnek az a vágya, hogy ez a nagy Isteni, Jézusi szeretetet megragadjon benneteket, hogy tűnjék közülünk a hűvös közömbösség, és forrósodjék át szívünk ettől az Isteni nagy szeretettől egymás iránt megújuló nagy szeretetre is!

Mert hiszek az Isteni szeretet győzelmében és elégséges voltában. Úgy vagyok, mint az, az egyszerű öreg magyar, aki nehezen tanulta meg kívülről a Bibliából a János 3, 16-ot. Odaállt lelkésze elé és azt mondta, hogy ő szeretne elmenni a másik falúba is, hirdetni a Jézus Krisztus evangéliumát. A lelkész próbálta lebeszélni: De hiszen csak ezt az egyet tudja a Bibliából! És ez nem elég? Kérdezte a kegyes férfi, nem fognak az emberek örülni teljes szívükből, ha meghallják, hogy Isten őket is szereti.

Ó, bár most hallanád meg felejthetetlenül; és vésődne bele a te szívedbe, kitörölhetetlenül, hogy téged is szeretett az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen!

Ezen a Karácsonyon azt hirdetem nektek, hogy

1. Az Isten szeretete, mindenkit átölel.
2. Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.
3. Az Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.

Az Isten szeretete, mindenkit átölel.

Amikor az angyalok meghirdették a Karácsonyi nagy örömöt, akkor ezt mondották: Ne féljetek, nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Az első Karácsonykor ebből az egész népből, alig néhányan örvendeztek Jézus Krisztusnak. A nagy sokaságból csak Mária és József, csak néhány egyszerű pásztor és néhány napkeleti bölcs, csak egy öreg Simeon és öreg Anna... Tudom, még ma sem mindenkinek az a Karácsonyi öröm, hogy Jézus megszületett. De Isten nem mond le, erről a többségről! Azt akarja, hogy az egész népnek öröme legyen! Úgy szerette Isten e világot! Olyan embert tudok mutatni, aki nem szereti az Istent, de olyat nem, akit nem szeretne az Isten. Olyat is tudok mutatni, aki úgy érzi, hogy őt nem szereti senki! De nekik különösen is hirdetem: Testvér, valaki téged is nagyon szeret, halálosan szeret: Az Isten úgy szeretett téged is, hogy egyszülött Fiát adta.

Az Isten szeretete, a legdrágábbat adta.

Az egyszülött Fiát adta. Hogy kicsoda volt Jézus, azt ne a földi szegényes körülményekbe véljed megismerni, hanem abban a mennyei dicsőségben, mely körülövezi az Ő e világra való érkezését. Kinek a születésekor énekeltek angyalok? Egyáltalán, hol és mikor énekeltek az angyalok? Csak most, amikor megszületett az angyalok királya! Most éneklik, az örök érvényű, és örök szépségű Karácsonyi éneket: A magasságban dicsőség Istennek! Békesség légyen földön embereknek, És jóakarat mindenféle népnek, És nemzetségnek. Kinek a születésekor jelent meg új csillag? Nézd, az akkori tudósok felfedezik az új csillagot, és elindulnak a vezetésével, hogy megtalálják azt, aki előtt leborulnak, akinek aranyat, tömjént, és mirhát visznek. És ki jöhet természet feletti úton e világba? Csak Jézus Krisztus, az Atya Egyszülött Fia, Ő “fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.“ És Isten odaadta.

Visszavonhatatlanul odaadta. Senki nem csodálkozhatna, ha már Karácsony éjszakáján, valamikor az emberek közül, senki nem ad neki helyet, visszavonta volna magához, mennyei dicsőségbe. A szeretet nagyságát sokszor éppen az áldozat, az adni tudás nagysága mutatja. Bizony ekkora szeretetet, nem tud befogadni a mi szívünk!

Isten szeretete, örök életre szabadító szeretet.

Azt mondta az angyal: Hívd az Ő nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Ez a legcsodálatosabb név a világon, Jézus! Ez a név azt jelenti szabadító! Ismered-e ezt a nevet? Tudod e, hogy hitvalló eleink mit ástak elő a mély veremből, melyik eltemetett Bibliai üzenetet? Azt, hogy nincs senkiben, másban, üdvösség, nem is adatott az ég alatt az emberek között más név, mely által kellene nekünk üdvözülni, mint a Jézus neve! Ez a név fény az éjszakába, élet a halálba, ez a név maga a szabadulás a pusztulás vermében. Mondjad azért Testvér te is hittel, kérjed, karácsonyi imádsággal:

Ó, én szerelmes Jézusom, édes megváltó Krisztusom,
Jövel, csinálj csendes ágyat, szívemben magadnak házat.
Ó kedves vendég nálam szállj, bűnömtől ne iszonyodjál.
Térj be hozzám. Te szolgádhoz, szegény megtérő juhodhoz

Ámen Pápa 1975.