5. �dventi �letek:

3. M�ria.

/Luk�cs 1, 26 - 56./

M�ria kultusz n�lk�l.

J�zus anyj�r�l, sz�z M�ri�r�l van sz�, az olvasott �dventi Ig�ben. Neve a Mirj�m h�ber n�vnek a g�r�g �s latin bibliaford�t�sok-ban m�dosult alakja. Jelent�se felmagasztalt. A Bibli�b�l semmi-k�pen nem igazolhat� a M�ria-kultusz. Mi is valljuk az Apostoli Hitvall�sban: “fogantatott, Szent L�lekt�l, sz�letett Sz�z M�ri�-t�l...”, de M�ri�val kapcsolatosan sz�munkra a Biblia a zsin�rm�rt�k. J� nek�nk ismerni nagy tan�t�nknak, biblikus, veretesen sz�p hitvall� tan�t�s�t, M�ri�r�l. �t id�zem: ” vannak itt asszonyok �s le�nyok, akiknek n�ha f�j a sz�ve, az�rt a dr�ga sz�p M�ria-kultusz�rt, akiknek hi�nyzik, az a n�i Isten. Az � sz�mukra j�, ha a Bibli�nkb�l el�nk �ll az igazi M�ria, akit nem k�d�s�t el a k�pzelet. Fontos az a val�s�g, hogy nagyon kev�s sz� van r�la a Bibli�ban. El�sz�r egy angyali k�sz�nt�st hall. A r�mai katolikus “�dv�zl�gy”nek az eleje, az a bibliai sz�veg:” �r�lj, kegyelembe fogadott, az �r veled van, �ldott vagy te az asszonyok k�z�tt” A folytat�sa azt�n nem bibliai. �s nem is lehet vallani. Mert az eg�sz �jsz�vets�gben, m�g �tsz�r van sz� M�ri�r�l. Az egyik a 12 �ves J�zussal a templomban lej�tsz�d� jelenet, ahol tudjuk, hogy J�zus mit mondott anyj�nak, mikor az, szemreh�ny�st tesz neki, hogy “Fiam mi�rt cselekedted ezt vel�nk? �me, aty�d �s �n nagy b�nattal kerest�nk t�ged.” A gyermek azt feleli:” Mi dolog, hogy engem kerestetek? Nem tudj�tok-e, hogy nekem az �n Mennyei Aty�m dolgaival kell foglalkoznom?” Az els� benyom�sa annak, hogy, aki m�g nem tudja, hogy ki ez a fi�, az, hogy goromba. A m�sodik tal�lkoz�sunk M�ri�val, a k�nai menyegz�ben t�rt�nik, ahol J�zus, azt mondja anyj�nak, aki az � cselekv�s�t ir�ny�tani akarja: “Mi k�z�m nekem, tehozz�d � asszony”! A harmadik esetem, ami h�rom evang�liumban is le van �rva, M�rkn�l legre�lisabb. Anyja �s testv�rei ut�namentek, ennek a k�borl�nak, �s haza akart�k vinni, ” mert azt mondj�k, hogy mag�n k�v�l van”, vagyis megbolondult. A negyedik eset, ahol tal�lkozunk vele, a Golgot�n, a kereszt alatt, ahol a megfesz�tett Isten Fia gy�ng�d szeretettel gondoskodik anyj�r�l s a legkedvesebb tan�tv�ny�nak sz�v�be, aj�nlja: �me, a te any�d. �t�dik a cselekedetek k�nyv�ben, ahol f�lsorol�sban el�fordul a h�v� gy�lekezet tagjai k�z�tt a M�ria neve. Az ember f�ls�hajt, �s azt k�rdezi, hogy lett ebb�l n�i Isten? Ebb�l, az emberb�l, aki bizony az � fi�t nem �rtette. Most nem az a t�m�nk, csak arra hadd eml�keztesselek, hogy az els� M�ria-im�d�, a maiaknak az �se, megjelent m�r a Luk�cs evang�lium�ban, ahol egy rajong� asszony f�lki�lt: ” Boldog m�h, amely t�ged hordozott �s az eml�k, melyeket szopt�l! ” �s erre J�zus kem�nyen azt mondja: “S�t ink�bb boldogok, akik hallgatj�k az Isten besz�d�t �s megtartj�k azt. ”/ Reform�tus Igehirdet� 28. �vf. 11. sz. 210./ �dventi csendess�g�nkben M�ri�ra eml�kezve k�rj�k Isten lelk�t, hogy ebben az ut�bbi boldogs�gban, az Isten besz�de hallgat�s�ban �s megtart�s�ban legyen r�sz�nk. !

Az �dventi M�ria, a kiv�lasztott.

“Mikor pedig elj�tt az id�nek teljess�ge, kibocs�totta Isten az � Fi�t, aki asszonyt�l lett, aki t�rv�ny alatt lett, hogy a t�rv�ny alatt l�v�ket megv�ltsa, hogy elnyerje a fi�s�got.” /Galata 4 4,-5/ S erre a gy�ny�r�s�ges szolg�latra v�lasztotta ki Isten, M�ri�t. G�briel angyalt, nem palot�ba, nem vil�gv�rosba, k�ldte, hanem egy szeg�nyes kis fal�ba, N�z�retbe, M�ri�hoz, egy sz�zh�z, aki a D�vid h�z�b�l val� J�zsefnek volt a jegyese. Isten nem ott keresi az � eszk�zeit, ahol a vil�g. K�s�bb is �gy cselekedett �s cselekszik, mert � a vil�g bolondjait v�lasztotta ki mag�nak, hogy megsz�gyen�tse a b�lcseket; �s a vil�g nemteleneit, �s megvetettjeit, �s a semmiket, hogy a valamiket megsemmis�tse. /1 Korinthus 1, 26-29/

J�zus Krisztus testet �lt�s�ben Isten f�lre teszi a f�rfi teremt� erej�t: “ a Szent L�lek sz�ll tere�d �s a magass�gosnak ereje �rny�koz meg t�ged.” �me, asszony �ltal j�tt be a vil�gba a b�n, asszony �ltal adatik a Megv�lt�. “Mert az Istenn�l semmi sem lehetetlen.” K�t dolgot lehet itt tenni: megd�bbenni vagy megbotr�nkozni. M�ria, az el�bbit tette, megd�bbent. Ez volt az els� hat�s. “�s az igazi kiv�laszt�snak mindig az a bizonyoss�ga, hogy az nem t�nik fel el�tt�nk, mag�t�l �rtet�d�nek, hanem �rthetetlen csodak�nt �r �s meg is zavara benn�nket.” /Dr. Victor J�nos/ - Adventben, magasztaljuk, ami Isten�nket, az � kiv�laszt� kegyelm��rt, �s fogadjuk sz�v�nkbe az apostoli int�st: “ aty�mfiai igyekezzetek ink�bb a ti elh�v�sotokat, �s kiv�laszt�sotokat er�ss� tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem �tk�zt�k meg soha.” /2 P�ter 1, 10/

Az �dventi M�ria, az engedelmes.

A megd�bben�s �s az elgondolkod�s ut�n M�ria ezt mondja: ” �mhol, az �rnak szolg�l�ja; legyen nekem a te besz�ded szerint.” Bizony M�ria kev�s sz�val sokat mond. “�mhol, az �rnak, szolg�l�-ja.” V�llalja M�ria az �rnak val� szolg�lat�t, a szolgai munk�t �s �llapotot, s azt a sz�t mondja/doul�/, mely k�s�bb az Apostolok ajk�n a Krisztusnak val� engedelmess�g kulcsszava lett. ”legyen nekem, a te besz�ded szerint.” Azaz, legyen Uram a te besz�ded val�s�g, t�rt�n�s az �letemben. Van egy sz�p �nek�nk, mely tal�n kezd� szav�r�l jut eszembe, de amelynek tartalma a M�ria engedelmess�g�hez hasonl�:

“�mhol vagyok �des Uram, Istenem,
K�sz vagyok mindenben n�ked engednem.
Szent neved�rt sz�rny� hal�lt szenvednem,
Csak az igaz hitben ne hagyj t�led elesnem.” /399./

M�lt�n mondja, err�l az �nekr�l, �nekesk�nyv�nk szerkeszt� tud�s professzora, (Csomasz T�th K�lm�n) “hogy mind sz�veg�t, mind, dallam�t tekintve, egyik leg�rt�kesebb, legmagyarabb �s hitvall� eleink lelk�let�t legszebben �br�zol� �nek�nk.” �dvent idej�n, M�ria engedelmess�g�re is eml�kezve csend�lj�n fel sz�v�nkben �s gy�lekezeteikben ez a 399. �nek�nk, mely csak �gy tele van al�zattal, hittel, k�szs�ggel �s rem�nys�ggel, mint M�ria engedelmess�gre k�sz al�zata: ”�mhol az �rnak szolg�l�ja, legyen n�kem a te besz�ded szerint.”

Az �dventi M�ria, k�z�ss�get keres�.

M�ria sz�ve tele van boldog rem�nys�ggel. �ldott titkot hordoz a sz�v�ben, boldog terhet sz�ve alatt. Ezt nem lehet egyed�l b�rni. Nem is b�rja sok�ig: “M�ria azokban a napokban nagy siets�ggel ment a hegys�gbe.” Kihez is menjen? Kivel ossza meg boldog titk�t? Ki �rti meg �t? Ki hisz neki? Kin�l keressen oltalmat, mened�ket? �s felragyog sz�v�ben Zakari�s h�za, s benne az � �reg rokona, Erzs�bet. Volt � m�r n�luk m�skor is, hiszen rokonok, v�rs�gi kapcsolat van k�zt�k. Eml�kezik, az Erzs�bettel val� meghitt csendes besz�lget�sekre. Mintha csak anyj�hoz menne, mintha, a n�v�r�hez! S mennyire egyet�rtenek, egy az �r�m�k, a rem�nys�g�k. Igen, most is Erzs�bethez megy, �s ott is marad csaknem h�rom h�napig!

�dventet �nnepl� Testv�rem: �r�m�d van, boldog titkot hordozol a sz�vedben? Vagy boldogtalans�gban maradt�l egyed�l? S te csakugyan tudod, �led, hogy “ nem j� az embernek egyed�l”? Ne is maradj egyed�l! Keress k�z�ss�get! K�z�ss�get egy m�sik sz�vvel, egy m�sik �lettel, sok m�sik sz�vvel �s m�sik �lettel. Olyanokkal, akik nem nevetnek ki, nem k�telkednek benned, akik kit�rj�k sz�v�ket, h�zukat el�tted; akik nem az “el�szob�ban” akarnak int�zkedni �gyedben, hanem akiknek ideje van sz�modra. Bizony mennyire igaz: “Ez a k�t n�, az �reged� Erzs�bet �s a fiatal M�ria, ott �llnak az �jsz�vets�g kapuj�ban �s b�kess�get intenek fel�nk.” /Bereczky Albert/

Az �dventi M�ria, az Urat magasztal�

Amikor Erzs�bet bizonys�got tesz a Magass�gos Fi�r�l, a M�ria Fi�r�l, M�ria sz�ve az �r magasztal�s�ba kezd. Ez a magasztal� �nek / Magnificat/ mutatja, hogy M�ria mennyire benne �lt az �r�sokban, hogy egyszerre oly sok Ige jut esz�be, melyekkel magasztalj az Urat. �szint�n mondom, r�g�ta ismerem M�ri�nak ezt az �nek�t. Tal�n azok k�z� a bibliai helyek, k�z� tartozik, melyeket k�v�lr�l eltudok, mondani. De val�j�ban csak most d�bbentem csak meg, hogy mennyi �sz�vets�gi ige van ebben az �nekben. Szinte sz�mba sem tudjuk venni �ket. Kicsit ut�na n�ztem A biblia tud�sai ezeket v�lik felismerni: 1 M�zes 17, 7 ; 1 S�muel 2, 1 10 ; 2 S�muel 22,28 ; �zsai�s 17,10 ; 41, 8-10 ; 54, 5 ; 61, 10 ; Jer�mi�s 31, 3-20 ; Habakuk 3, 18. �s a Zsolt�rokb�l mennyi id�zet e r�vid �nekben! Milyen m�lyen �ltek D�vid zsolt�rai M�ria sz�v�ben: Zsolt�rok 35, 9; 89, 11; 98, 2 v 3 ; 103, 13 v 17 ; 107, 9; 111, 9; 113, 5 ; 147, 6. Mert bizony M�ria �nek�t, a kezd�d� �jsz�vets�g im�data kezdet�nek lehet nevezni.

S m�g valamit. Bizony nem �rt, ha tudjuk, hogy B. Shaw ez a M�ria �neke a “a vil�g legforradalmibb k�ltem�nye.” S �tk�zz�nk meg azon, ha valaki ezt l�tja benne. S�t tanuljuk meg mi is, t�l a megszokott egyszint� szeml�let�nk�n t�l meghallani ennek az �neknek forradalmi �zenet�t is:

“Hatalmasakat d�nt�tt le tr�njaikr�l, �s al�zatosakat magasztalt fel. �hez�ket t�lt�tt be javakkal, �s gazdagokat k�ld�tt el �resen.”

Bizony olyan Isten�nk van, Aki “ hatalmas dolgot cseleked�k karj�nak ereje �ltal; elsz�leszt� az � sz�v�k gondolat�ban felfuvalkodottakat.” S mert ilyen Isten �, a J�zus Krisztus Atyja, az �n Uramnak Atyja, ez�rt al�zatos sz�vvel ajkamra vehetem �n is ez �dventben M�ria szavait: ”Magasztalja az �n lelkem az Urat, �s �rvendez az �n lelkem az �n megtart� Istenemben.” �men

Ad�sztevel.