12. Ig�vel �s keny�rrel.
Luk�cs 9, 12-17

Keress�tek el�sz�r az Isten orsz�g�t!

Tegnapi szakaszunkb�l idetartozik a 1-10. versek. J�n a sokas�g. F�rfi�bred�s jelei mutatkoznak. �s J�zus “ sz�la n�kik az Isten orsz�g�r�l.” Ez, ami el nem hanyagolhat�, els�dleges szolg�latunk. Soha nem feledhetj�k, hogy a M�sodik Helv�t Hitvall�s is �gy tan�t: “Az, az igaz egyh�z, amelyben az igaz egyh�z jegyei, vagyis ismertet� jelei megtal�lhat�k, els�sorban az Isten Ig�j�nek helyes vagy tiszta hirdet�se, amint az, r�nk maradt a pr�f�t�k �s apostolok k�nyveiben, akik mindenkit Krisztushoz vezetnek.“ /XVII. Fejezet./

Az eg�sz emberre �gyelve kell v�gezn�nk szolg�latunkat.

Akiknek pr�dik�lunk, akik a gy�lekezet�nk tagjai, azok nem lelkek, hanem testek is, h�sb�l-v�rb�l val� emberek, akiknek sz�ll�s �s eledel is kell. A mi vil�gunk k�t �get� probl�m�ja eml�ttetik itt: a lak�s - �s a keny�rk�rd�s.

A tan�tv�nyok a hagyom�nyos utat j�rj�k �nmagukt�l: ki-ki gondoskodj�k mag�r�l, ez m�r nem a mi gondunk, nem a mi feladatunk.

J�zus a tan�tv�nyok feladat�v� teszi az emberr�l val�, az eg�sz emberr�l val� gondoskod�st.

“Adjatok nekik ti enni! ” Azt kell l�tnunk e mondatban, hogy Urunk szerint nem el�g felismerni a bajban, az egyh�zban l�v� ember k�rd�seit, hanem seg�teni is kell rajta. K�ts�gtelen, hogy Urunk er�nket, tehets�g�nket meghalad�, feladatot biz re�nk. /De h�t az igehirdet�s nem az?/ “Nincs n�k�nk t�bb, hanem, ha elmegy�nk.“ Ebben a fesz�lts�gben �llunk mindig: nincsenek tartal�kaink, nincs fedezet�nk, de ami rajtunk �ll, k�szek vagyunk elmenni. Bizonyos, hogy ezek emberi s�kon keresett megold�si k�s�rletek, de J�zus nem sz�lja le, nem kicsinyli le ezt a k�szs�get. S�t, felhaszn�lja.

Amink van, bocs�ssuk J�zus rendelkez�s�re.

Nem a semmib�l �s nem is a k�vekb�l t�maszt itt kenyeret, ha-nem abb�l, ami a tan�tv�nyoknak van. Abb�l a kev�sb�l.

Nagy p�lda: Azt a keveset, amim van, gondolat, �rz�s, j� sz�nd�k, de: keny�r, p�nz, anyagi javak, bocs�ssam az � rendelkez�s�re: Itt van Uram, haszn�ljad! �s � felhaszn�lja tan�tv�nyait is. A nagy sokas�g megel�g�t�s�ben. Felosztja k�z�tt�k a munk�t, �s �gy j�l tudja tartani a sok ezer f�nyi �hes embert. Jut mindenkinek el�g, mert vannak, akik tov�bb adj�k �s sz�tosztogatj�k, amit J�zus kez�b�l vettek. Vannak munkat�rsaiv� avatott h�vei, akik �ltal �gy megsokszoroz�dik az � j�l tev� szolg�lata. Ez az � mindenkori tan�tv�nyainak nagy kiv�lts�ga. /Victor J�nos/

K�rj�k, hogy �ldja meg azt a keveset!

� az �r�k “�ld�sforr�s”. Amit � meg�ld az megsokasodik, az b�ven el�g. �gy lesz igaz, n�p�nk mond�sa: “Nincs az a kev�s, ami el�g ne lenne, �s nincs az a sok, ami el ne fogyna. /B�tran eml�ts�nk mai p�ld�kat is: “Isten csod�ja”, hogy olyan kev�s nyugd�jb�l, vagy fizet�sb�l, milyen sz�pen, rendezetten �lnek emberek; m�sok meg hasonl�thatatlanul nagyobb j�vedelemb�l rendezetlen�l �lnek./ Tal�n szabad e t�rt�netben azt is l�tnunk, hogy: ahol J�zus Krisztus ir�ny�tja a dolgokat, ott rendezetten �s b�s�gben t�rt�nik minden.

Becs�lj�k meg a marad�kot!

A 12 kos�r marad�k besz�des bizony�t�ka annak is, hogy itt nem a j�lakots�g �rz�s�t keltette J�zus az emberekben, hanem val�ban megsokasodott az �t �rpakeny�r.

A marad�kot meg kell becs�lni, anyagiakban is. Isten gyermekei nem lehetnek pazarl�k. Persze f�sv�nyek sem, mert a f�sv�nys�g b�lv�nyim�d�s. A pazarl�s pedig, h�l�tlans�g. Amit az Isten meg-adott, azt meg kell becs�lni. A marad�k �sszegy�jt�s�r�l van sz�, s ezt bizony anyagiakra is kell �rten�nk.

De �rten�nk kell lelkiekre n�zve is. Nagy szeretettel kell �sszeszedn�nk a marad�kot a gy�lekezetben. Mert ez a marad�k a “szent mag”. �zsai�s 6, 13: �s ha megmarad m�g rajta egy tizedr�sz, ism�tlen elpusztul ez is; de mint a terpentinf�nak �s cserf�nak t�rzs�k marad kiv�gat�s ut�n: az � t�rzs�k szent mag l�szen! Sofoni�s 3, 12: �s marasztok k�z�tted nyomorult �s szeg�ny n�pet, a kik b�znak az �r nev�ben. �men.

Janu�r 20.