A KÁLVINIZMUS LÉNYEGE

ÍRTA
DR. KUYPER ÁBRAHÁM
Hollandia egykori miniszterelnöke

Fordították

Csürös József váralmási lelkész, Czeglédi Sándor, győri ref. esperes-lelkész

A fordítást átnézte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta

DR. SEBESTYÉN JENŐ
budapesti református teológiai tanár

KUYPER HENRIETTE előszavával

MÁSODIK KIADÁS

BUDAPEST, 1922

BETHLEN GÁBOR IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRS.

HOLLANDSCH–HONGAARSCHE GEREFORMEERDE BIBLIOTHEEK
Onder Redactie van Prof. Dr. J. SEBESTYÉN.

I. HET CALVINISME.

ZES STONE-LEZINGEN IN OCTOBER 1898 TE PRINCETON (N.-J.) GEHOUDEN
DOOR
DR. A. KUYPER.

Dit boek is uitgegeven van de opbrengst der collecte, gehouden bij gelegenheid van de lezingen van Prof. Dr. J. SEBESTYÉN in de Gereformeerde Kerken van DELFT en UTRECHT.

HONGAARSCHE VERTALING TWEEDE DRUK MET AANTREKENINGEN

Ez a könyv kiadatott abból a pénzből, amely Dr. Sebestyén Jenő budapesti református theol. tanár 1921 január és február hónapjaiban tartott hollandiai körútja alkalmából, DELFT és UTRECHT városok szigorúbb református gyülekezeteinek egy-egy templomában, a felolvasás alkalmával, a hívek adakozásából összegyűlt.

TARTALOMJEGYZÉK

. Kuyper Henriette előszava

Dr. Kuyper Ábrahám

ELSŐ FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a történelem

MÁSODIK FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a vallás

HARMADIK FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a politika

NEGYEDIK FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a tudományok

ÖTÖDIK FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a művészetek

HATODIK FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a jövő

Ezek közül az első három felolvasást Csűrös József; a negyediket dr. Sebestyén Jenő; az ötödiket és hatodikat Czeglédi Sándor fordította.

Kuyper Henriette előszava

Amikor 1915 telén, mint a holland kórházi misszió tagja, először jöttem Magyarorszagra, nagy öröm volt számomra az a fölfedezés, hogy édesapámnak a kálvinizmusról szóló felolvasásai magyar nyelvre is le vannak fordítva.

Most, amikor másodízben időzöm Magyarországon, még nagyobb örömet jelent számomra hallani azt, hogy édesatyámnak e mesterműve most már második kiadásban jelenik meg magyar nyelven. Mert ez bizonyíték számomra arra nékve, hogy ez a hatféle védőbeszéd, amely a kálvinizmus kiváltságáról és a Nagy Jövő felé siető modern időkben való hivatásáról szól, a magyarok szívében, is visszhangot talált. Visszhangot, amely nemcsak Magyarország nagyszerű múltjából felénk zengő echó, amikor a majdnem kálvinista Magyarországon külön magyar kálvinizmus virágzott, hanem olyan visszhang, amely egyszersmind próféciája is annak, hogy mi lehet Magyarországon a kálvinizmus és a kálvinizmus által Magyarország újra. Ezért teszek nagy örömmel eleget Dr. Sebestyén Jenő professzor úr kívánságának, aki arra kért, hogy édesapám e munkája második magyar kiadásához néhány sornyi előszót írjak.

Atyámat Isten a holland népnek azért ajándékozta, hogy azt a racionalizmus halálos öleléséből hatalmas fogással kiragadja.

Amikor édesatyám 1920. nov. 8-án örök nyugalomra tért, ez a munka be volt fejezve. És nincs a világnak még egy országa, amelyben a kálvinista elvek, az egész emberi életre kiterjedő jelentőségükkel, oly felséges virágzásban lennének, mint Hollandia. És ez a gazdag virágzás sehol sincs oly mély gyökérből, oly nemes növésben, annyira ég felé törő emelkedettséggel, oly biztos vonalakban megrajzolva és oly világos színekkel megfestve, mint édesatyámnak a kálvinizmusról szóló e hat felolvasásában. És ha a kálvinizmus a holland szellemi élet legszebb virága és ezek a felolvasások a holland kálvinizmus legszebb virágai, akkor ez a virág, amelyet most a magyar olvasóknak felajánlunk, holland virág. Hollandia szíve most, könyörülettel telve, Magyarország felé van fordulva, és készséggel segíti ezt az országot nagy szükségében. De a legjobb és legtartósabb segítség, amit Hollandia Magyarországnak ajándékozhat, az, amit ez a könyv foglal magában. Mert ennek a könyvnek lapjai egyenesen Magyarország lelkéhez szólanak, és ez a lélek nagy és erős lehet még akkor is, ha a nép szegény s az ország csonkává lett. Mert hiszen Hollandia is kicsiny ország, de nagy a maga erős és mély lelke által, amely erejét a kálvinizmus tiszta és magas szférájából meríti. Hiszen úgy az egyes embernél, mint a népnél végeredményben nem a pénz, a földi javak és a földbirtok, a földterületek anyagi faktorai, hanem a lelki életnek mindenek felett uralkodó tényezője az, amely emberek és országok sorsa és jövendője felett határoz, Üdvözítőnk szavai szerint: "Keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek."

Imádságom az, hogy e könyv hatszoros hatalmas harsona-zengése magasabb, gazdagabb, igazi kálvinista életre ébressze föl Magyarország lelkét!

Hiszek Magyarország föltámadásában, mert hiszek a magyar lélek megújulásában!

Budapest, 1921. október

Henriette S. S. Kuyper.

Dr. Kuyper Ábrahám
1837–1920

Carlyle történelmet csináló hősei jutnak eszembe, valahányszor dr. Kuyper életéről olvasok, vagy mélyenjáró munkáit tanulmányozom. Íme, a karrier: egy falusi pap, megragadtatva az Úr Lelke által, hazájában a legelső teológussá, politikussá, tudóssá és publicistává növi ki magát s mint ilyen, miniszterelnökké lesz. Ha a fényképét nézem; csupa energia, csupa akarat. A hódító kálvinizmus kimetszett bélyege, a "Soli Deo Gloria" gondolatának rettenthetetlen harcosa. Ha a munkáit olvasom, szédületes tudása elkábít s bámulatba ejt. Nem én, kortársai állapítják meg, hogy nemzetének legnagyobb fia volt, s mint egy életírója mondja: "Hollandiának az egész 19. században nem volt ilyen sokoldalú vezére, akinek hatása a nép életének minden területére oly mértékben terjedt volna ki, mint az övé". Fanatikusan szerették és bámulták, de fanatikusan gyűlölték is és féltek tőle. Amikor azonban 70. születésnapja 1907-ben elkövetkezett, legnagyobb ellenfelei is, letéve a harcnak fegyvereit, emelkedett lélekkel hajtották meg lobogójukat pártokon felülálló egyetemes nagysága előtt. A nagy liberális lapok mind tisztelettel adóztak szellemi szuverenitásával szemben. Az Algemeen Handelsblad szerint pl. Kuyper "univerzális szellem". "Mit hozott számunkra hetven év alatt?" így kiált föl, s megadja rá a feleletet: "Új hangot a sajtóban, s nyelvünk újjászüietését. Új egyházat a régi hit számára, s új perspektívát Groen politikai pártja számára. Új politikát s új politikai alapelveket... harcos és prédikátor... keresztyén a hite szerint... de liberális egész viselkedésében... Majd folytatja: "Így áll előttünk dr. Kuyper 70. születése napján, mint az erőnek rendkívüli képviselője, mint egyházalapitó, koalíciószervező és demagóg (népvezér). Apostol, szónok, politikus és zsurnaliszta; pártvezér, teológus, irodalmár és stiliszta; mint mindenkinél nagyszerűbb "játékos, a néplélek zongoráján"; mint causeur, charmeur (szellemes, elbűvölő társalgó) és maró polemista... csodálatos világszellem..., Semper Dominus".

Tényleg úgy van. Emberi szempontból tekintve, dr. Kuyper élete a legtüneményesebb karrierek egyike. Ifjú korában a legérdekesebb a lelki fejlődése. Született 1831 október 29-én Maassluis városkában. Apja később middelburgi ref. lelkész. Az ifjú Kuyper tengerésznek készül. Családja rábeszélésére teológusnak megy. Leidenben Scholten lábainál ülve, az akkor virágzó modern teológia híve lesz. Elvégezve a teológiát, egy kis Beesd nevű faluba kerül lelkésznek. Közben a groningeni egyetem egy pályadíjat tűz ki Lasco-ra vonatkozólag. Kuyper pályázik rá s ez kényszeríti az ifjú papot arra, hogy Kálvint és a kálvinizmust tanulmányozza. Ez a tanulmányozás fordulópontot jelent az életében. Egész szívével a kálvinizmus felé fordul. A történelmi, tiszta kálvinizmus nagyszerű világnézete rabul ejti lelkét. Falujának egyszerű híveínél, esti beszélgetéseiben – mint később maga is elmondja "Vallomásai"-ban – Kálvin szólalt meg a számára. "Kálvin fedezte fel számomra – írja egy helyen – azokat a biztos, csalhatatlan vonalakat, amelyeknek nyomát csak meg kell rajzolni, hogy teljes bizalommal forduljon feléjük az ember. És bár rögtön láttam, hogy exegetikai, pszichológiai és történelmi tekintetben mi már előbbre vagyunk, mint ő, mégis itt találtam meg azokat az alapokat, amelyek a kételkedést megszüntetve, szigorú logikus stílusban engedték felépíteni a hitnek épületét, azzal a meglepő eredménnyel, hogy ennek az épületnek belső kamráiban, a gyakorlati életben, a legszigorúbb etika uralkodott. És mit láttam? Azt, hogy az, amit az én falum népe a maga nyers dialektusában elmondott, ugyanaz volt, amit Kálvinnál pompás latin nyelven olvastam. Bár némileg eltorzítva, de Kálvin szelleme élt ott, ennél az egyszerű vidéki népnél, amely pedig talán a Kálvin nevét is alig hallotta. És Kálvin úgy tudott tanítani, hogy őt még halála után századokkal is, egy idegen országban, egy elfelejtett faluban ... egy közönséges munkásagy is meg tudta érteni ..."

Megtérése után Kuyper felséges programot tűz ki maga elé: a kálvinizmus teljes restaurációját teológiai, tudományos, egyházszervezetí, társadalmi és politikai téren egyaránt. Groen van Prinsterernek, a nagy kálvinista politika megalapítójának megkezdett munkáját egészen ifjan ő folytatja. Óriási szervező talentuma, csodálatos szónoki és agitátori képessége, szédületes tudása, mindenek felett pedig mesteri tolla nem várt eredményekhez juttatja. Rövid idő alatt belekerül a holland politikai és teológiai harcok kellős közepébe. Egyházi téren a kálvinizmusából teljesen kivetkőzött s jórészben modern teológiai iranyúvá vált nagy református egyház hivatalos vezetősége háborút indít ellene. Hogy is ne, mikor Kuyper a "szabad egyház szabad államban" jelszava alapján megindítja az akciót az államsegélyek (állami támogatások) megszüntetése és az államtól való függetlenség, továbbá az egyházi szervezet gyökeres revíziója érdekében. Ez azonban nem sikerül. A nagy feszültség szakadásra vezet. Dr. Kuyper vagy 400.000 hívével megszervezi a független református egyházat.

Hogy pedig a tiszta kálvinizmus fejlődését biztosítsa, megszervezi a ref. felekezeti oktatás restaurációját is. Keresztülviszi, hogy az állami iskolák mellett most már felekezeti iskolák is állíttathassanak fel minden fokon. Mindezek koronájául pedig Amsterdamban a már meglevő semleges egyetem mellé felállítja közadakozásból a kálvinista szabad egyetemet (Vrije Universiteit), amely még magától az általa megszervezett ref. egyháztól (Geref. Kerk) is független, de a kálvinizmus alappríncipiuma alapján áll, és annak továbbfejlesztésére alakult. Dr. Kuyper mindjárt két tanszéket is vállalt az egyetemen, amig az anyagilag jobban megerősödik. Közben pedig, hogy a kálvinizmus érvényesülését társadalmi és politikai téren is biztosítsa, ráért arra is, hogy mint képviselő, a parlamentben és parlamenten kívül erősítse és tegye népszerűvé az ún, anti-revolucionáris pártot, amely egyenesen a kálvinizmus szellemének politikai érvényesítésére alakult, s nevét onnan vette, hogy teljes mértékben szembehelyezkedik a francia forradalom ateista alapon felépített politikai és szociális elveivel.

Mint politikus, dr. Kuyper vérbeli demokrata, de kálvinista demokrata. Sem az ósdi konzervatívokkal nem tart, sem a liberálisokkal. Ő a nép embere, a "kisemberek" (kleine luyden) barátja, mint szokták róla mondani. Nálánál mesteribben, írja valaki, még senki sem játszott a holland "nép-lelkiismeret zongoráján."

Politikájában a kálvinista elvek uralmáért küzd minden vonalon, s éppen ezért természetes, hogy a radikálisok, ateisták, szabadgondolkodók és szociáldemokraták esküdt ellenségei. Zseniális lelke hatalmas erőfeszítésének köszönhető, hogy páratlan szervező erejével már több mint 30 év óta veri vissza a keresztyénség mindenféle ellenségének támadását Hollandiában. Ő a holland politika centruma, irányítója, vezetője. Pártja a legfegyelmezettebb, hívei a legöntudatosabb, legelszántabb hadsereg katonái. Míg a nagy református egyház a különféle teológiai pártok harcának martaléka, s az állampénztárhoz kötözve vérvesztetten áll, addig Kuyper egyháza csupa energia, csupa aktivitás, öntudatos szervezett szellemi egység. Ifjúsági egyesületei, munkásszövetségei nagyszerűen szervezettek, prédikátorai elsőrangúak, teológiai egyetemi tanárai kiváló tudósok, s Kuyper emberei ülnek már sok helyütt az állami egyetemek teológiai tanári katedráin is, úgyhogy azt mondhatjuk: egész sereg pap van mát a nagy ref. egyházban is, akik ott maradnak, ott szolgálnak, hogy a népet a tiszta kálvinizmusra visszavezessék. Így talán majd eljön az idő ismét arra, hogy a két egyház újra egyesül, ami már régen beteljesülhetett volna, ha a Kuyper által megszabott elvi feltételekben meg tudtak volna egyezni.

De mindezek a nagyszerű eredmények nem valósulhattak volna meg, ha Kuyper páratlan írói és újságírói talentuma nem érvényesül olyan kitűnően a magas kultúrájú holland nép körében. Kuyper írói termékenysége, elgondolva óriási egyéb munkásságát, szinte hihetetlen nagy. Tudományos munkásságon kívül a legnagyobb jelentőségű dolog az, hogy elvei propagálásául lapokat alapít. Egyet, mégpedig napilapot, a politika számára (De Standaard), egyet pedig, mint hetilapot, az egyházi és teológiai élet számára (De Heraut). Ezeknek majdnem negyven éven keresztül egyfolytában nemcsak szerkesztője, hanem a legtermékenyebb munkatársa is volt. Nem is csodálkozhatunk tehát rajta, hogy a holland újságírók egyesületeőt, a volt református papot választja meg elnökének, s mint ilyen jut 1901-ben a miniszterelnöki székbe.

Most tájékozásul arra nézve, hogy a fentebb említett társadalmi és politikai működésén kivül micsoda szédületes irodalmi munkásságot is fejtett ki dr. Kuyper, az alábbiakben közöljük nagyobb műveinek jegyzékét, azok címeinek magyar fordításával.

Disquisitio Historico-Theologica exlubens Joannis Calvini et Joannis à Lasco. Doktori értekezés. 1862.

J. à Lasco Opera. 2 kötet. 1866

Egyházi beszédek. 1868.

A londoni holland gyülekezet presbitériumi jegyzőkönyvei 1569–1571. 1870.

A mi programunk. Dr. Kuyper politikai elveinek feldolgozása. Ötödik kiadás 1907-ben.

Méz a sziklából. Elmélkedések. 1896.

D. Franciscus Junius. Opuscula theologica sel. rec. et. praev. 1882.

A modern teológia keresztyén alapon csak fata morgana. 1871–65

Egyházi beszédek. 1871.

Róma és Dordtrecht. 1876.

A kálvinizmus, mint alkotmányos szabadságaink forrása és biztosítéka. 1875.

Egyházi beszédek. 1879.

Az egyéni életkör szuverénitása. 1881.

A mai bibliai kritika jelentősége a gyülekezetre nézve. 1881.

Alexander Comrie. 1882.

"Szorosan véve." A református egyetem létjogosultságáról.

1880. A holland reformátusság konfessziói. 1883

Az Élet könyvéből. Elmélkedések, 3 kötet.

Az örvendetes üzenet napjai. 3 kötet. 1887.

Az Ige testté létele. 1887.

Gysb. Voetii. Selectorum disp. fasc. rec. et. praev. Abr. Kuyper, 1887.

A kálvinizmus és a művészet. 1888.

A Szentlélek munkája. 3 kötet. 1888.

Gomar a sabbathért. Meditációk

Parlamenti beszédek 1874–75-ből.

Sion dicsősége és erőssége. A németalföldi hitvallás 37 pontjának magyarázata. 1890.

A sabbath. Dogmatörténeti tanulmány. 1890.

Voetius catechisatiója jegyzetekkel. 1891

Kálvinizmus és revízió. 1891.

A keresztyénség és a szociális kérdés. 1891.

Tövisért mirtusz-ág. Elmélkedések. 1891.

A határok elmosódása. 1892.

A halál árnyékában. Meditációk. 1893.

A teológia enciklopédiája. 3 hatalmas kötet 1894. és 1910.

Krisztus, a szociális bajok és a demokrácia veszedelmei. 1895

. Mr. Levinus Wilh. Chr. Keuchenius. 1895.

E voto Dordraceno. A heidelbergi káté magyarázata. 4 hatalmas kötet. 1896 és 1907.

A szentírás nőalakjai

A szuverénitás hamis elméletei. 1898.

Amikor otthon vagyunk... Meditációk. 1900.

Electio és selectio. 1899.

A kálvinizmus. Hat Stone-felolvasás. 1899

. Amerikai élet. 1899.

Az Úr kivonulása Jeruzsálemből. Meditációk. 1901.

Evolutio. 1899.

Az Isten angyalai. 1902.

Jézusban elaludni. Meditációk. 1902.

Ünnepeljünk. Meditációk. 1904.

Az egyetemes kegyelem. 3 kötet. 1904.

Szociális reformok. 3 kötet. 1905.

Bilderdijk költő nemzeti jelentősége. 1906.

Isten közelében. Meditációk. 1908.

Az ó-világ körül. Útleírás. 2 kötet. 1908.

Parlamenti beszédek. 4 kötet.

Református dogmatika. 5 hatalmas kötet. 1910.

Krisztus királyságáért. 3 kötet. 1913.

Istentiszteletünk. 1911.

A nő méltósága. 1914.

Antirevolutionáris politika. 1917, 2 kötet.

Ezek dr. Kuyper főbb munkái. Van ezeken kívül még egész sereg kisebb felolvasása, előadása a legkülönfélébb teológiai és szociális témákról, sok külön lenyomat, amelyeket angol és amerikai folyóiratokba írt (The Independent; The Bibliotheca Sacra; Presbyterian and Reformed Review, The Catholic Presbyterian stb.). Ezeknek a munkáknak a száma is meghaladja a 120-at.

Mindezeken kivül pedig ott van dr. Kuyper bámulatos újságírói tevékenysége.

Teológiai és politikai elvei propagálására, mint említettük, két lapot szerkesztett és irányított, az egyik:

De Heraut. Egyházi lap. Alapította 1877-ben. Azóta a lap legelső nagy teológiai cikkét minden számba kivétel nélkül dr. Kuyper írta, kivéve az 1894. év augusztus és szeptemberi 5 számát, amikor beteg volt.

De Standaard. Politikai napilap. Fennáll 1872-től kezdve. Azóta 1913. májusig, kivéve miniszterelnöksége éveit, szakadatlanul dr. Kuyper volt a főszerkesztője.

Dr. Kuyper óriási irodalmi munkásságát jellemzi különben az is, hogy csak az összes munkáihoz készített külön Név- és tárgymutató egy kötetének ára is 7.50 holland forint, ami fogalmat alkothat annak az irodalmi működésnek nagyságáról, amelyhez ez készült.

Ezeket tartottam szükségesnek elmondani dr. Kuyperre vonatkozólag.

Munkái közül itt azt a híres hat felolvasást veszi az olvasó, amelyet ő 1898-ban a princetoni egyetem meghívására Amerikában tartott. Kuyper klasszikus, hihetetlen tömör stílusa (amely egyenesen megtermékenyítő hatással volt a holland írói és újságírói nyelvre is), bizony sok nehézséget okozott a fordítóknak. A nagyszerű gondolatok mélysége elmélkedő olvasást kíván még az eredetiben is. Hát még fordításban. Hiszem azonban, hogy ez a könyv nagy hatással lesz, még így is, magyar teológusainkra. Sok helyütt fogja a látókört bővíteni, az eszméket tisztázni s a határozott kálvinizmus iránt való szeretetet, vagy az ellenkező felfogásúaknál a tiszteletet felébreszteni. Bizonyos vagyok benne, hogy általa Kuyper alakja is a maga imponáló nagyságában fog állani előttünk, s talán közelebb hozza e könyv egymáshoz azokat, akik a közös ideálok mellett sem tudták még megérteni egymást. Ennyi volt az, amit dr. Kuyperre vonatkozólag e munka első kiadása alkalmával az 1914. év tavaszán közöltem. Azóta már őt is magához szólította az Úr. 1920. november 8-án halt meg, s egy egész nemzet kísérte utolsó útjára. Az utókor számára még érdekes lesz felemlíteni azt is, hogy hazánkban utoljára 1916-ban járt, amikor leányai, Henriette és Johanna, egy holland hadikórház élén, fél évig nagyjelentőségű szeretetmunkát végeztek közöttünk. Ekkor megismerkedett egyházunk néhány vezetőemberével is, és megígérte, hogy legközelebb hosszabb időre fog eljönni közénk. Az Úr végzése azonban más volt. A kálvinizmus ez ősz vezére többé nem jöhetett Magyarországra, de hazánk és református egyházunk iránt való érdeklődését és szeretetét megőriztek leányai, Henriette, Johanna és Katalin, akik azóta sokféle formában és megható módon mutatják meg irántunk érzett meleg érdeklődésüket és igaz szeretetüket.

Isten iránt való mélységes hálaadással bocsátjuk útjára ezt a második kiadást. Hisszük, hogy a lelkekre való hatása ma már sokszorosan túl fogja szárnyalni az első kiadásét.

Budapest, 1921. november 6.

Dr. Sebestyén Jenő

JEGYZETEK

A szövegben, a lapok alján, csillag alatt közölt megjegyzések a szerző, dr. Kuyper Ábrahám jegyzetei; az itt következő számozott jegyzeteket pedig dr. Sebestyén Jenő írta. Céljuk nem a tudományos formában való kiegészítés, hanem az olvasó általános tájékoztatása.