Ebben a tarka vil�gban adva volt sz�momra az egyed�l lehets�ges �t. Tiszta reform�tus theologi�t kellett tan�tani, mert ez a mi t�rt�neti h�vat�sunk, de ugyanakkor b�tor, gy�keres, t�mad� evang�liz�ci�t kellett hivatalos egyh�zi programmk�ntt folytatni. �ssze kellett fogni az iskol�kat �s megvetni az alapj�t, legal�bb az egyh�zker�leten bel�l, egy egys�ges iskolapolitik�nak. K�pviselni kellett a magyar k�lvinizmust a k�z�let minden vonatkoz�s�ban, meg kellett kezdeni a munk�t, hogy az egyh�z maga, vegyen �ltal minden misszi�i munk�t s lassank�nt a reform�tus egyh�znak a misszi�i munka legyen a legnagyobb, legfontosabb �s legeredm�nyesebb munk�ja. Tet� al� kellett juttatni a r�gen megkezdett liturgiai reformot. K�s�rletet kellett tenni, hogy nagy, sorsd�nt� k�rd�sekben a magyar reform�tus szellemis�g az eg�sz orsz�gon �tzeng� m�don nyilatkozz�k meg. A Protest�ns Szemle k�r�l meg kellett szervezni a magyar evang�liumi szellem� �rtelmis�g lelki k�z�ss�g�t. A sok szem�lyes, bar�ti alapon l�tes�lt k�lf�ldi kapcsolatot egyh�zi k�lpolitik�v� kellett �sszefogni s az �kumenikus alakulatokban Magyarorsz�g sz�m�ra m�lt� helyet szerezni. A sok sz�z harcban �ll� csoportot, egy�nt ki kellett b�k�teni s egy egys�ges egyh�zpolitika sz�m�ra megteremteni az eszk�z�ket, legels�bben is asajt�organumok alak�t�s�val. Mindezt csak �gy lehetett v�grehajtani, ha sok tehets�ges, j�akarat� �s odaad� ember �sszhangzatosan �s c�ltudatosan egy�ttm�k�dik. Szerencs�re a Dunamell�ken. egy nagyszer� nemzed�k jutott vezet�helyre. Nem mondom, hogy mindezt megcsin�ltam, m�g kev�sb�, hogy �n csin�ltam. Csak azt mondom, hogy ez volt a munk�m Dunamell�ken s ez a munka nem fogyatkozott meg, s�t meggyarapodott akkor, amikor 1936-ban, a Baltaz�r Dezs� hal�la ut�n az Egyetemes Konvent, a Zsinat �s a Lelk�szegyes�let eln�ki sz�k�be jutottam. M�g egy nagy megduzzad�s jelentkezett a feladatokban, mid�n a boldog visszacsatol�sokkal a magyar reform�tus egyh�z t�rt�nelmi egys�ge majdnem helyre�llt, s hozz�l�ttunk, ezt a „majdnem"-et „majd igen"-nek gondolva, egy sz�zados programm megalkot�s�hoz.

Theologiai szempontb�l ez az eg�sz id� �gy jellemezhet�: a k�lvinista theologi�t�l indulva a reform�tori theologia fel� haladtam . Azt nem mondhatom, hogy ak�rmelyiknek felesk�dtem volna, de az igaz, hogy mindkett�t�l igen �rt�kes ind�t�sokat vettem. Most is az a meggy�z�d�sem, hogy a kett� k�z�tt sokkal kisebb az ellent�t, amint maguk is gondoln�k. L�nyeg�ben mindakett� azonos theologiai vil�gk�p, csak az egyik statikai, a m�sik dynamikai oldalr�l n�zve. - Ha az Isten szuver�nit�s�nak gondolat�t az Ige f�s�g�nek gondolat�val egybekapcsoljuk, illetve az uralkod� �s a besz�l� Istenr�l sz�l� tan�t�ss� tessz�k a theologi�t: minden�tt megtal�ljuk a t�rt�nelmi k�lvinizmus �s a dialektika theologia k�z�s gy�ker�t. Ez villant fel el�ttem 1929 nyar�n, mid�n az Atlanti Oce�n t�ls� partj�n egy kis �szakamerikai f�rd�helyen �tolvastam Barth K�roly „Christliche Dogmatik"-j�nak els� k�tet�t, illetve els� fogalmaz�s�t. Az�ta foglalkozom behat�bban a nagy reform�tus dokument�ci�k tanulm�nyoz�s�val, fel�j�tva, b�v�tve �s rendszeresen kieg�sz�tve exegetikai ismereteimet.

Ha v�gign�zek theologiai p�lyafut�somon, ezt kell mondanom: nem adatott meg nekem theologiai probl�m�kat elm�leti c�lzattal, tudom�nyos �rdekb�l fejtegetni; legal�bb is: nem ez volt az �letm�vem. Mindig gyakorlati feladatok el�tt �llottam s e feladatok becs�letes megold�sa �rdek�ben v�geztem theologiai tanulm�nyokat er�m teljes megfesz�t�s�vel. Ez�rt sohasem tudtam rendszert adni, de egy hossz� p�lya sokf�le v�ltoz�sa miatt felelnem kellett a kereszty�n �let majdnem minden k�rd�s�re. Az, hogy 1914-ben vall�st�rt�neti iskol�hoz tartoz�, a hum�num alapj�n �ll� theologiai rendszert vallottam, sz�ks�gk�pen k�vetkezett p�ly�mb�l, helyzetemb�l, sorsomb�l. Az�rt vallottam, mert az igazs�got kerestem s akkor is elmondhattam: hittem, az�rt sz�ltam. Hogy 1914-ben �rt m�vemben nem tal�lhat� meg az a barthi theologia, amelyet szerz�je csak a h�szas �vek v�g�n vetett pap�rra, nem lehet hib�mul felr�ni. Az, hogy a Barth theologi�j�hoz �rkezhettem, logikus k�vetkezm�nye volt megel�z� theologiai felfog�somban rejl� sz�ks�geknek, dogmatikai er�knek �s eleveelrendelt haj�ttat�somnak. Ha nem �rkeztem volna oda, ez azt jelenten�, kiszakadtam az �letb�l �s le�ltem az id�k orsz�g�tj�n a koldusok k�z�, m�g az �ton katon�k menetelnek �j gy�zemekre. A theologi�nak a term�szet�hez tartozik, hogy minden korszakban �jra kifejezi �nmag�t s ha egy ember k�t theologia korfordulat�t �lte �t, mind a kett�ben meg kell jelennie, - felt�ve, hogy egys�ges gondolkoz�s�.

M�g valamit ki kell emelnem az �n theologiai felfog�somb�l. Lesz�m�tva egy n�h�ny dolgozatot, �letem irodalmi alkot�sainak kilencven sz�zal�ka besz�dekb�l �s el�ad�sokb�l �ll. A k�t m�faj, a besz�d �s �rtekez�s k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�g van. Az, hogy az �rtekez�s tiszt�n a val�s�got n�zi, minden egy�b mell�ktekintett�l f�ggetlen�l; a besz�d azonban hatni akar a hallgat�s�g lelk�let�re, akarat�ra, jellem�re. Minden besz�d a pillanat pedag�gi�ja. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos fesz�lts�g �s ellent�t van benne; a besz�dben sz�ks�ges egy bizonyos be�ll�t�s, sokszor mer�szebb �ltal�nos�t�s, m�ntegy a kifut� t�r biztosit�sa, hogy a lelkeket megrohan� er� felvehesse a maga ellen�llhatatlan lend�let�t. Ez�rt az ecset kezel�se �l�nkebb �s er�sebb a besz�dn�l, mint a tud�s fejteget�sekn�l.

A besz�d ethikai �s logikai igazs�ga nem az el�felt�telben helyezkedik el, hanem abban a vet�letben �s rohamban, amellyel meg akarja ragadni a lelkeket. Ez�rt az el�felt�tel mindig elb�r egy akkora subjectivit�st, amekkor�t a tudom�nyos fejteget�s sohasem engedhet meg. Megb�r, s�t megk�vetel egy bizonyos egyoldal�s�got, amit k�s�bb az el�rt c�l igazol �s tesz jogosultt�. Miut�n igehirdet�sn�l �s el�ad�sn�l a mindenkori theologiai vil�gk�p csak az a propositio major, amelyben a konkr�t k�rd�s, mint propositio minor helyezkedik el av�gb�l, hogy a besz�d mindenkori c�lja: az �p�t�s, a lelki gyarapod�s, az akarat elhat�roz�s megval�sulhasson: megt�rt�nhetik az, hogy a besz�dn�l olyan propositio majort �ll�tok fel, amelyet nem �rn�k meg egy tudom�nyos theologiai dolgozatban, mert ez�ltal tudok eljutni annak a nagy, er�s �s sug�rz� igazs�gnak a kifejez�s�re, amely�rt sz�lani kezdettem. A besz�dek theologi�j�t teh�t a skopusban, mint gy�jt�lencs�ben kell szeml�lni s onnan visszamen�leg a f�nyk�p, a bels� idom szerint kell meg�t�lni a kiindul� pontokat. �gy megt�rt�nhetik az, hogy valaki, aki nagyon er�sen theologiai �s ortodox c�lt akar besz�d�ben el�rni, p�ld�ul: hogyan �lek �s �ljek a t�nyb�l, hogy Krisztus �n helyettem eleget tett : besz�de el�felt�tel�nek tal�n k�tharmad r�sz�b�l olyan fejteget�seket olvasunk, mint hogyha antropol�giai �s humanista theologi�t vallana, mert j�nak l�tja indukt�v�, �sszerak� m�dszerrel, l�pcs�zetesen haladni c�lja fel�. Megt�rt�nhetik, hogy valaki besz�d�ben a bibliai kritika olyan eredm�ny�t haszn�lja fel, amelyet egy exegetikai �rtekez�sben nem tenne mag��v�, de miut�n ez alkalmas eszk�z neki arra, hogy az �r�kk�val� Ige, a maga isteni f�ls�g�ben, egyed�lis�g�ben �s alkalmatoss�g�ban megsz�laljon, b�tran �l vele, mert a homiletik�nak is sz�l az �r�s tan�csa: tietek minden, ti meg a Krisztus�i, Krisztus pedig Isten�.

Az�rt h�t az a t�r�s, vagy elhajl�s, hogy �n a vall�st�rt�neti vagy �lm�ny-theologi�t�l negyven �v alatt az Ige theologi�j�hoz �rkeztem, sokkal ink�bb bizony�tja bels� p�ly�m ny�legyenes volt�t, mint ak�ls� p�lya elhajl�s�t. Ha a k�ls� lett volna egyenes, most a bels� lenne g�rbe. V�ltoz� theologiai gondolkoz�s nagy nemzed�kv�lt�s�ban �s korfordulat�ban egy mindig azonos szellemis�g legszentebb meggy�z�d�se �s legjobb tud�sa szerint fejezte ki f�ldi k�pekben a „mennyei l�t�st", amely ir�nt nem volt engedetlen. Most visszan�zve �gy tal�lja, hogy ezzel ugyanannak az evang�liumnak k�l�nb�z� fordulatait, fokait, �rnyalatait fejezte ki, mint ahogy az �let �nmag�t v�ltoz�sokban �s �talakul�sokban fejezi ki. A gy�nge f�nek nem tehet szemreh�ny�st az �rett kal�sz: te nem vagy b�za; a sziklev�lnek sem a sz�zados fa�ri�s: te nem vagy t�lgy. A m�v�sz maga ugyanaz, akkor is, amikor keresi �nmag�t, amikor m�sok iskol�j�ban feszeng, mint amikor az �regkor alkot� teljess�g�ben a cs�csra �rkezve sz�ttekint s alig l�tja m�r el�deit �s ut�dait.

Mert nem mi megy�nk, hanem vitet�nk.

V�gigtekintve theologiai p�ly�mon, mindenn�l vil�gosabban l�tom a Vezet� K�znek . a nyomait. Mennyit t�vedtem, mennyit kerestem �s Isten m�gis kegyelmesen elvez�relt minden igazs�gra. Ugy adta a tan�cs�t �s vil�goss�g�t, ahogy a naponk�nti kenyeret: mind�g egy napra �s mind�g el�gs�gesen. A Homo Viator, a zar�ndok ember, e s�t�t vil�gb�l �gy tal�l haza. Kez�ben van egy l�mp�s, amely csak n�h�ny m�terre vil�g�t; rendesen csak a k�vetkez� l�p�st mutatja meg, de azt mind�g megmutatja �s mutatja addig, am�g meg�rkezik. Most m�r vil�gosan l�tom, hogy egys�ges dogmatikai m�vet nem fogok �rni soha, de egys�ges kis k�nyv, b�rmily egy�gy�, eg�sz �letp�ly�m, f�k�nt annak bels� vonala �s bels� t�rt�nete. Vargha Gyula p�ly�ja v�g�n mondotta el, de a reform�tus theologus �s igehirdet� minden nap �jra, meg �jra elmondhatja r�szletekben s a legv�g�n �let�re n�zve egyetemlegesen, ezt a vallom�st: