II. K�ny�rg�s: Zsolt�r 90, 12-17.

Az el�z� igehirdet�sb�l hallottuk, hogy a mi sz�p �s sz�zados egyh�zi himnuszunknak az els� fele vallom�s �s hitvall�s, melyr�l bizony csak megillet�dve �s nagy al�zattal sz�lhatunk, mert hiszen mint az eg�sz Szent�r�s sz�ve, �gy l�ktet benne, az �r�kk�val� hatalmas �zenete az „er�s harag”, „f�lelmetes felh�borod�s” �s „b�s�ges szeretet” egys�g�r�l. Amikor v�ge szakad a confessi�nak, elkezd�dik a k�ny�rg�s. S micsodak�ny�rg�s: gy�ny�r� hangv�tel�, al�zatos im�ds�g! B�s�ges �zenetb�l h�rom dolgot emelj�nk ki. Azt, hogy M�zes az Isten embere, b�lcs sz�vet, el�gs�ges kegyelmet �s kez�nk munk�j�ra �ld�st k�r.

J� dolog t�rt�nik vel�nk, ha az �rnak 1978. esztendej�ben al�zatos sz�vvel mi is ezt k�rj�k a mi Isten�nkt�l.

B�lcs sz�vet adj Urunk!

Ezt �gy k�ri M�zes: ”Tan�ts minket �gy sz�ml�lni napjainkat, hogy b�lcs sz�vhez jussunk”. Ennek a k�ny�rg�snek els� �zenete az, hogy a b�lcs sz�v komolyan veszi az id�t. A napokat sz�ml�lja. Milyen k�l�n�s is az, hogy mi emberek az esztend�ket sz�moljuk. Isten el�tt a b�lcs sz�v� ember a napokat sz�ml�lja. Lehet, hogy ez az utols� esztend�nk, t�bbet nem sz�ml�lunk, de napunk m�g van. Isten ad m�g id�t. Ahogy a jelen�sek k�nyv�ben sz�l az � n�p�r�l: „Adtam neki id�t. ” Minden �j reggel – �j kegyelem. Minden �j nap �j lehet�s�g az odasz�n�sra, megt�r�sre, megszentel�d�sre, szeretetre, s szolg�latra, �ldozatv�llal�sra. Igen, a b�lcs sz�v, komolyan veszi az �r�kat is, �s a perceket is.

Ennek a zsolt�rversnek van ilyen ford�t�si vari�nsa is: „Tan�ts megismern�nk, hogy meg kell halnunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy a b�lcs sz�v komolyan veszi a hal�lt. Hadd, eml�keztessek J�zus Krisztusnak egy p�ld�zat�ra. Egyszer odament hozz� valaki e k�r�ssel: „Mester, mond meg a testv�remnek, hogy ossza meg velem az �r�ks�get”. J�zus elutas�totta a k�r�st: ”Ember ki tett engem b�r�v�, vagy oszt�v� k�z�ttetek?” Majd hozz�f�zte: „Vigy�zzatok �s �rizkedjetek minden kapzsis�gt�l, mert ha b�s�gben �l is valaki, �let�t akkor sem a vagyon tartja meg”. Majd „p�ld�l�zni” kezdett. Besz�lt egy gazdag emberr�l, aki gazd�lkodott: korszer�en, a technol�giai fegyelmet is megtartva az id�j�r�s is kedvezett neki , egysz�val b�s�gesen termett a f�ldje, de ez �jabb probl�m�t jelentett: az �rt�kes�t�sben �s t�rol�sban. Ez�rt �j nagyobb gabonat�rol�kat �p�tett. Mik�zben �gy boldogan szeml�lete gyarapod�s�t, valami f�lelmetes megel�ged�s lett �rr� rajta: „�n lelkem, sok javad van sok �vre elt�ve, pihenj, egy�l, igy�l, vigadozz�l!” Azaz �tadta mag�t az �lvezeteknek, a medd�, �nz� �letnek. Egyszer Isten �gy sz�lt hozz�: „Bolond, az �jjel elk�rik t�led a lelkedet.”(Lk. 12, 20)

Ebben a p�ld�zatban �n r�gt�l fogva azt �rzem a leg-f�lelmetesebbnek, hogy egy okos, b�lcs, m�sok �ltal irigyelt, j�l gazd�lkod�, takar�kos emberre Istennek egy szava van: Bolond! Nem j� az sem, amikor a k�zv�lem�ny mondja valakire, hogy bolond. M�g rosszabb, amikor a szakorvos �llap�tja meg valakir�l, hogy bolond. De igaz�n f�lelmetes az, amikor Isten mondja ki a megfellebbezhetetlen �t�letet: Bolond! – Testv�rek, nem kell e s�rg�sen �s al�zatosan k�ny�r�gn�nk: Tan�ts minket, �gy sz�ml�lni napjainkat, hogy b�lcs sz�vhez jussunk!

El�gs�ges kegyelmet adj Urunk!

M�zes sokszor megtapasztalta, hogy milyen nagy b�n�k oka az engedetlens�g. N�pe egyszer el�gedetlen volt a v�zzel, majd a keny�rrel, majd a pusztai �lettel. Ez�rt, amikor � k�ny�r�g, n�pe sz�m�ra is el�gs�ges kegyelmet k�r: „J� reggel el�g�ts meg minket kegyelmeddel. “(K�roli) Egy�tt van ebben az im�ds�gban a kegyelem �s a megel�ged�s.

Mert az egy�v� tartozik. Az apostol �gy sz�l: „Nagy nyeres�g az istenf�lelem, megel�ged�ssel.” (1. Tim�theus 6, 10) Ezt �n nem tudom m�sk�nt �rteni, mint, hogy ennek a vissz�ja is igaz. Az istenf�lelem (�j ford�t�s: a kegyess�g) sem nyeres�g, ha nincs megel�ged�s.

S nem kell-e k�ny�r�gn�nk nek�nk is, mint M�zesnek n�p�nk sz�m�ra is? Nem l�tjuk-e, hogy a leg�jabb n�pbetegs�g k�z�tt�nk az el�gedetlens�g! Tudom, van egy eg�szs�ges el�gedetlens�g is, s ez a sz�l�-anyja a halad�snak, fejl�d�snek, el�rejut�snak. De van egy beteges el�gedetlens�g. S �n ebb�l egyre t�bbet l�tok magam k�r�l. Ez az, amikor a lehet�s�gek, soha nem �rik utol a v�gyakat, mert sok embernek val�ban a D�rius kincse sem el�g: k�zben sajn�latra m�lt�an nem tudnak �r�lni annak, ami van. Bizony, aki szereti n�p�t, az egy�tt im�dkozik M�zessel (esztend� kezdet�n �s minden napj�n): J� reggel el�g�ts meg minket a te kegyelmeddel, hogy �rvendezz�nk �s vigadjunk minden mi id�nkben!

Kez�nk munk�j�ra �ld�st adj Urunk!

Hit�nk szerint a munka Istentisztelet. A becs�lettel v�gzett, h�s�ges, megb�zhat� munka �nek �s ima �s hitvall�s arr�l, hogy mi Annak az �rnak k�vet�i vagyunk, aki �gy sz�lt: „Az �n Aty�m mind ez ideig munk�lkodik, �n is munk�lkodom!” Nem v�letlen, hogy egyik nagy nev� dun�nt�li p�sp�knek kedves mond�sa volt: Senkinek nincs joga �gy itt hagyni e f�ldet, ahogyan tal�lta!

A mi magyar n�p�nk k�zismert szorgalmas n�p. Csakhogy �ppen az ilyen szorgalmas, �s �nerej�b�l m�r sokszor talpra �llt n�pet fogja el az �n-hits�g. Aty�ink nemzed�ke m�g ismerte a sz�zados n�pi b�lcsess�get: Ember� a munka, Isten� az �ld�s. De vajon ismeri-e, a fiak �s unok�k nemzed�ke? Tan�tj�tok-e �ket, az �si k�zmond�sokra? Mert jaj, ha egy n�p tudat�b�l kiesnek az �vsz�zados b�lcsess�gek!

Hadd, er�s�tse meg M�zes k�ny�rg�s�t a b�lcs Salamon szava, a 127. zsolt�rb�l: Istent�l van minden f�ldi javunk. Zsolt. 127, 1 Gr�dicsok �neke Salamont�l. Ha az �r nem �p�ti a h�zat, hi�ba dolgoznak azon annak �p�t�i. Ha az �r nem �rzi a v�rost, hi�ba vigy�z az �riz�. Zsolt. 127, 2 Hi�ba n�ktek kor�n felkelnetek, k�s�n fek�dn�t�k, f�rads�ggal szerzett kenyeret [Ez�. 12, 19.] ennetek! Szerelmes�nek [M�t� 6, 31 - 33.] �lm�ban �d eleget. Zsolt. 127, 3 �m�, az �rnak �r�ks�ge, a fiak; az anyam�h [Zsolt. 128, 3v 6. 1 M�z. 35, 5.] gy�m�lcse: jutalom. Zsolt. 127, 4 Mint a nyilak a h�snek kez�ben, olyanok a serd�l� fiak. Zsolt. 127, 5 Boldog ember, a ki ilyenekkel t�lti meg [vers 4.] tegz�t; nem sz�gyen�lnek meg, ha ellens�ggel sz�lnak a kapuban.

Ha az �r nem, akkor minden hi�ba! Ez nem papi besz�d. Nem templomi ijesztget�s. Ez olyan val�s�g ma is, aminek p�ld�it b�ven megtal�lni. Nem ismersz embereket, csal�dokat, akiknek �let�k nagy vallom�sa az, ami �zsai�s� volt? „Hi�ba �s haszontalanra k�lt�ttem er�met.” H�t, hogy ne hi�ba legyen, ne haszontalanba menjen k�t kez�nk munk�ja, az�rt k�ny�rg�nk M�zessel: „Legyen vel�nk Isten�nknek, az �rnak j�indulata! Kezeink munk�j�t tedd maradand�v�.”

�men