6. SZ�VESS�G - khr�sztot�sz

A L�lek gy�m�lcs�nek “nagyhorderej�” fogalmai ut�n mintha egy kev�sb� jelenet�s fogalom a sz�vess�g k�vetkezne. Biblia-ford�t�k tudj�k, hogy ez is t�bb jelent�s�g� sz�, nem is egyf�le m�don ford�tj�k. K�roli sz�vess�get mond Czegl�dy ny�ltsz�v�s�ggel ford�tja, B�k�s Dallos kedvess�ggel, m�g Luther bar�ts�ggal. Magyar �rtelmez� K�zisz�t�runk szerint a sz�vess�g, jelent bar�ts�gost, j�indulatot, udvariass�got, el�z�keny szolg�latra �s seg�ts�gre, vagy m�sk�nt seg�t�s szolg�latra k�szs�get is.
E fogalom  jobb meg�rt�s�n�l fogadjuk el az Ig�nek azt az �zenet�t, mely a t�k�r �ltal hom�lyosan l�t�sr�l �s a t�red�kes ismeretr�l sz�l, /I. Korinthus 13, 12/s amely �rv�nyes lehet a bibliaford�t�s mindenkori munk�j�ra is, �s tekints�k v�gig az eml�tett n�gyf�le ford�t�st.

Sz�vess�g. Rendszerint hozz�tessz�k a “kis” jelz�t �s �gy szoktuk k�rdezni: Nem k�rhetek e t�led egy kis sz�vess�get? S ezek a “kis sz�vess�gek” val�ban nem “nagy dolgok” �ltal�ban. Pl. Csak ennyi: L�gy sz�ves kicsit halk�tsd le a r�di�t vagy telev�zi�t; ne doh�nyozz itt a szob�ban, vagy legyen sz�ves kicsit beljebb l�pni /zs�folt villamosban, vagy aut�buszban/, vagy legyen sz�ves leengedni, �gy nem tudok lesz�llni. H�tk�znapjaink apr� kis dolgair�l van sz�, amelyek hi�nya azonban olyan elviselhetetlenn� tudja tenni k�rnyezet�nket. Nos val�ban, a Krisztusi emberek olyanok e, akikt�l lehet, egy kis sz�vess�get k�rni, s�t akikt�l, nem is kell azt k�rni, mert mindenkor k�szek arra: sz�vesek, udvariasak, el�z�kenyek.

Ny�ltsz�v�s�g. �ldott eml�k� Czegl�dy S�ndor �gy adta vissza az eredeti sz� �rtelm�t: ny�ltsz�v�s�g. Ahogyan besz�l�nk, ny�lt-tekintet� emberr�l, �gy van ny�lt sz�v� is. Ez k�r�l nem z�rhat, �szintes�gre vall�t, egyeness�get jelent. Olyan magatart�st, amilyenr�l P�l apostol �gy �r a II. Korinthus 6, 11-13ban: “ A mi sz�nk megny�lt ti n�ktek, Korinthusiak, a mi sz�v�nk kit�rult. Nem mi benn�nk vagytok szoross�gban, hanem szoross�gban vagytok a ti sz�vetekben. Viszonz�sul, … t�rj�tok ki, ti is sz�veteket.”

Bar�ts�goss�g. Luther �gy adja vissza e fogalmat: Freundlichkeit. J� tudnunk, hogy a amikor az �jsz�vets�g isten j�s�g�r�l besz�l nek�nk, akkor Istennek ezt a bar�ts�goss�g�t, haszn�lja az eredeti sz�vegben. / V. �. R�ma 2, 4; 11, 22; Ef�zus 2,7; Titus 3, 4 �s I. P�ter 2, 3/
Amikor - Isten j�s�ga �s ember-szeretete J�zus Krisztusban megjelent, � bar�taiv� fogadott benn�nket: “ Ti bar�taim vagytok, ha azt teszitek, amit �n parancsoltam nektek.” /J�nos 15, 14/ � pedig Lelke �ltal benn�nk is ezt a bar�ts�got akarja teremni, bar�ts�gos, kit�rt sz�v� emberekk� form�lja az �v�it. Olyanokk�, akik nyitottak a m�sik fel�. Ugye a Krisztusi emberek nem lehetnek bar�ts�gtalan emberek?

Kedvess�g. A B�k�s Dallos r�mai katolikus ford�t�s e fogalmat a “kedvess�g”gel adja vissza magyar nyelven. �gy tudom, hogy a katolikus papanevel�snek egyik alapelve ez volt:” Ink�bb l�gy kedves, mint unalmas.” Nem is megvetend� nevel�si szempont! Sok hivatalba �s el�ad� terembe el kellene egy - egy ilyen figyelmeztet� t�bla.

De m�lyebbre kell hatolnunk, az Ige �zenet�nek meg�rt�s�ben. - P�l apostol h�tszer haszn�lja leveleiben ezt a fogalmat. /R�ma 2, 4; 3,2; 11,22; II. 6, 6; Ef�zus 2, 7; Koloss� 3, 12 �s Titus 3, 4 haszn�lja Isten j�s�g�nak jelz�s�re �s a Krisztusi emberek jellemz�s�re, magukra j�s�got �s aj�nlj�k magukat sz�vess�gben. De vajon honnan vette P�l apostol ezt a fogalmat? Lehet, hogy Luk�cst�l, a szeretett orvosmunkat�rs�t�l tanulta. � ugyanis haszn�lja ezt a fogalmat mell�kn�v form�j�ban. Luk�cs 5, 39: “s senki, a ki � bort iszik, mindj�rt �jat nem k�v�n, mert azt mondja: Jobb az �.”

Milyen az �bor? Khr�sztosz- �zes, zamatos, tiszta sepr� n�lk�li, meg�llapodott... Am�g ilyenn� lett t�bbsz�r “�tfejtett�k”, ed�nyb�l, ed�nybe �nt�tt�k. Mert ha ezt nem tett�k meg vele, akkor az �bor nem,  nem j�! �letemnek egy, egy olyan id�szak�ban, amikor elbizonytalanodtam, hogy mit is kell tennem, merre is kell mennem, Jeremi�s �zenete adott vil�goss�got �s b�kess�get.” Gondtalanul �lt M��b ifj�s�ga �ta, �s pihent, mint sepr�n a bor. Nem �nt�tt�k �t egyik ed�nyb�l a m�sikba, nem kellett fogs�gba mennie. Ez�rt maradt meg zamata, illata sem v�ltozott meg. �n akkor m�g K�roli ford�t�st olvastam, s abban �gy �ll a z�r�mondat:” Az�rt maradt meg az �ze rajta, �s nem v�ltozott el az � szaga.”Azt�n feladva “ellen�ll�somat” engedtem, hogy “egyik ed�nyb�l a m�sikba” �ntsenek, hogy ne legyen “ sepr��z�” a kereszty�ns�gem. A L�lek gy�m�lcse olyann� tesz, mint az �zes lefejtett � bor ...

M�t� evang�lista is haszn�lja egyszer ezt a fogalmat: M�t� 11, 30:
„ Mert, az �n ig�m kedves, �s az �n terhem k�nny�! ”.

Teh�t J�zus Krisztus ig�ja kedves. A L�lek �ltal a Krisztusi ember olyann� lesz, mint a J�zus Krisztus ig�ja, kedves. Van egy r�gi �skereszty�n legenda. Nem szent�r�s, de megrend�t�en sz�p �s m�lyen igaz. Ez a legenda �gy sz�l, hogy J�zsef az �csmester h�za el�tt volt egy c�g�rf�le �s azon egy iga l�gott. � �s J�zus voltak a k�rny�k legjobb igak�sz�t�i. Messze f�ldr�l zar�ndokoltak abba az �csm�helybe, mert volt ott egy fiatal seg�d, �gy h�vt�k, hogy Jesouah, mi �gy ismerj�k, hogy: J�zus, aki nem el�gedett meg azzal, hogy ig�t �rul, hanem megk�rte a vev�t, hozza el igavon� barm�t, �s nem nyugodott, m�g addig nem csiszolgatta, farigcs�lta, b�lelgette azt az ig�t, am�g az iga az �llatra r� nem illet; amiben az �llat h�zni, emelni tudott �gy, hogy nem v�rezte fel a nyak�t. /Gy�k�ssy ut�n/

Ugye �rtj�k? A L�lek megtermi bennem azt a gy�m�lcs�t, hogy olyan leszek, mint J�zus ig�ja  kedves. �gy tudok iga lenni m�s nyak�ban, ne sz�p�ts�k, valljuk be, iga vagyunk egym�s sz�m�ra , hogy nem v�rzem fel a m�sik sz�v�t!
Aj�nljuk magunkat az�rt, mint krisztusi emberek, mint Isten gyermekei �s Isten szolg�i: sz�vess�gben!

“T�gy, Uram, engem �ld�ss�!
Lelkedet �gy v�rom.
Tedd te a sz�vem h�l�ss�,
hogy neked szolg�ljon!
B�rhova k�ldesz, ajkamr�l
zengjen az �j �nek!
T�gy, Uram, engem �ld�ss�!
Oly sok a b�s �let. /Evang�liumi �nek az �bred�s idej�b�l/

7. J�S�G agathosz�n�

E fogalom �rtelmez�s�n�l eml�keztetn�nk kell magunkat arra, hogy a L�lek gy�m�lcs�r�l van sz�. K�nyszer �s m�v�szet n�lk�l, s�t er�lk�d�s n�lk�l - csak �gy egyszer�en - terem ez a gy�m�lcs a krisztusi emberek �let�ben. Hangs�lyozni kell azt is, hogy teljes bels� egys�gr�l, egys�ges organizmusr�l van sz�: a L�lek gy�m�lcs�r�l, amely k�l�nf�le fajt�ban jelentkezik, de az �ze, zamat, t�pl�l� ereje mindig ugyanaz.
Itt van ez a k�t fogalom, az el�bbi khr�sztosz �s e mostani, agath�sz�n� (a sz�vess�g �s a j�s�g), szorosan egym�sba kapcsol�d� fogalmak. Mint l�ttuk is a, khr�sztoszt is nem egyszer ford�tj�k j�s�ggal, ahogyan az agath�sz�n�t kiz�r�lag �s egy�rtelm�en j�s�ggal ford�tj�k. Ez ut�bbi kimondottan bibliai fogalom. P�l apostol haszn�lja n�gyszer./ V. �: R�ma, 15, 14; Ef�zus 5, 9; �s II. Thesszal�nika 1, 11/ Prof�n nyelvben nem fordul el�.
De akkor mi a k�l�nbs�g, van-e egy�ltal�n k�l�nbs�g a k�t fogalom k�z�tt? Egy angol teol�gus �szrev�tel�re �rdemes oda figyeln�nk. Szerinte J�zus a templom megtiszt�t�sa alkalm�val az agath�sz�n�t juttatta �rv�nyre; m�g akkor, amikor a b�n�s n� megmosta a l�b�t haj�val t�r�lte meg, a khr�sztoszt r�szes�tette el�nyben. Ne vegy�k ezt az elgondol�st mesterk�ltnek. Arra tan�t ez benn�nket, hogy mint kereszty�neknek sz�ks�g�nk van arra a j�s�gra, amely egyszerre tud bar�ts�gos �s szigor� lenni. A j�s�gban a n�met teol�gusok benne l�tj�k a v�lem�ny becs�letess�g�t /”Bravheit der Gesinnung”/
Ez a j�s�g nem az ember egy�nis�g�nek, jellem�nek, neveltet�s�nek az eredm�nye. Egy hiten vagyunk P�l apostollal: ” Mert tudom, hogy �nbennem, vagyis a testemben nem lakik j�, minthogy arra, hogy akarjam a j�t, van lehet�s�gem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a j�t, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor m�r nem �n teszem, hanem a bennem lak� b�n. Azt a t�rv�nyt tal�lom teh�t magamban, hogy - mik�zben a j�t akarom tenni - csak a rosszat tudom cselekedni.... �n nyomorult ember! Ki szabad�t meg ebb�l a hal�lra �t�lt testb�l?” /R�ma 7, 18-24/
Aki az �nismeretben nem jut el eddig. Aki mag�ban b�zik �s a saj�t j�s�g�ra, �p�t. Aki nem tud felsik�tani az apostollal egy�tt ”�n nyomorult ember...”. Aki a Biblia k�t alapvet� �zenet�t nem tudja elfogadni - a.)”Senki sem j�, egyed�l csak az Isten!” b.) Senki sem tesz j�t, egyetlen ember sem.”/ Luk�cs 18, 19; Zsolt�rok 14,3/, az megmarad az emberi j�s�g, a / hum�num/ vonal�n.
De aki el tudja mondani: H�la az Istennek, a mi Urunk, J�zus Krisztus �ltal ...”./R�ma7, 25/Az, boldogan tapasztalja, hogy Krisztus J�zusban “ az �let Lelk�nek t�rv�nye megszabad�tott a b�n �s a hal�l t�rv�ny�b�l”. S most m�r nem �n cselekszem a j�t, hanem a bennem lakoz� J�zus, az � Lelke �ltal, s a hitben val� k�z�ss�g eljuttat mindannak a j�nak a megismer�s�re, ami Krisztus�rt van benn�nk./ Filemon 6. Vers/
Meg�rtj�k az is, hogy a j�s�g nem az emberi kateg�ria keretei, k�z� tartozik. Az emberi kateg�ri�ban a j�s�g relat�v fogalom. Ami j� az egyiknek, a m�siknak rossz ... Isten akarata az egyetlen m�rt�k arra n�zve, hogy mi a j� �s mi a j�s�g. Teh�t nem filoz�fia �s nem spekul�ci� t�rgya a j�s�g, hanem a kijelent�s� Isten akarata az egyetlen m�rt�k arra n�zve, hogy mi a j�. M�r a pr�f�t�kn�l megtal�ljuk az erre vonatkoz� kijelent�st: ” Ember, megmondta neked, hogy mi a j�, �s hogy mit k�v�n t�led az �R! Csak azt, hogy �lj t�rv�ny szerint, t�rekedj szeretetre, �s l�gy al�zatos Isteneddel szemben.” /Mike�s 6, 8/ S ha ehhez az Ig�hez hozz� olvassuk az �zsai�s 1, 10 17:” Hallj�tok az �R Ig�j�t, Sodoma vezet�i! Figyeljetek Isten�nk tan�t�s�ra, Gomora n�pe! Mit kezdjek a sok v�res�ldozattal? mondja az �R. Elegem van az �g��ldozati kosokb�l, a h�zott marh�k k�v�rj�b�l! A bik�k, b�r�nyok �s bakok v�r�ben nem telik kedvem. Ki k�v�nja t�letek, hogy elj�jjetek, hogy megjelenjetek el�ttem, �s taposs�tok udvaromat? Ne hozzatok t�bb� hazug �ldozatot, m�g a f�stj�t is ut�lom! �jhold, szombat, �nnepi �sszej�vetel? Nem t�r�m egy�tt a b�nt �s �nnepl�st! �jholdjaitokat �s �nnepeiteket gy�l�l�m �n, terhemre vannak, f�raszt elviselni. Ha fel�m ny�jtj�tok kezeteket, eltakarom szemem el�letek; b�rmennyit is im�dkoztok, �n nem hallgatom meg: v�r tapad a kezetekhez! Moss�tok tiszt�ra magatokat! Vigy�tek el szemem el�l gonosz tetteiteket! Ne tegyetek t�bb� rosszat! Tanuljatok j�t tenni, t�rekedjetek igazs�gra, t�r�ts�tek j� �tra az er�szakoskod�t! V�dj�tek meg az �rv�k jog�t �s az �zvegyek peres �gy�t!” �s az V. M�zes 10, 12 v 22: “ Most pedig Izr�el, mit k�v�n t�led Istened, az �R? Csak azt, hogy Istenedet, az URat f�ljed, j�rj mindenben az � �tjain, szeresd �t, �s szolg�ld az URat, a te Istenedet teljes sz�vedb�l �s teljes lelkedb�l. Tartsd meg az �R parancsolatait �s rendelkez�seit, amelyeket ma parancsolok neked a te javadra! �me, az �R�, Istened� az �g �s az egeknek egei, a f�ld �s minden rajta lev�. M�gis csak a te aty�idat kedvelte meg az �R, �ket szerette, �s az � ut�daikat, titeket v�lasztott ki valamennyi n�p k�z�l. �gy van ez ma is. Met�lj�tek az�rt k�r�l a sz�veteket, �s ne legyetek t�bb� kem�ny nyak�ak! Mert Istenetek, az �R, istenek Istene �s uraknak Ura. � a nagy, er�s �s f�lelmes Isten, aki nem szem�lyv�logat�, �s akit nem lehet megvesztegetni. Igazs�got szolg�ltat az �rv�nak �s az �zvegynek, szereti a j�vev�nyt, kenyeret �s ruh�t ad neki. Szeress�tek a j�vev�nyt, mert ti is j�vev�nyek voltatok Egyiptom f�ldj�n! Az URat, a te Istenedet f�ld, �t szolg�ld, hozz� ragaszkodj, �s az � nev�re esk�dj! �t dics�rje �neked, mert � a te Istened, aki azokat a nagy �s f�lelmes dolgokat tette veled, amelyeket saj�t szemeddel l�tt�l. Aty�id hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig �gy megszapor�tott t�ged Istened, az �R, amennyi az �gen a csillag. “megl�tjuk, hogy Isten nem vall�sos �ldozatokban leli kedv�t, nem azt tartja j�s�gnak, hanem az embers�get. Mily egyszer� ez az isteni j�s�g-kijelent�s. Faj, kult�ra �s vall�s f�l�tt az embert, a r�gi embert cselekedeteivel egy�tt levetk�z� �s az �j embert fel�lt�z�, Teremt�j�nek k�pm�s�ra �lland�an meg�jul�, Isten�t egyre jobban megismer� embert /Koloss� 3, 10/tartja a j�s�g kifejez�j�nek. J�zus k�t kijelent�s�re gondoljunk csup�n. Luk�cs 10, 25-37-ben olvashatjuk az irgalmas samarit�nus p�ld�zat�t. Megtudjuk bel�le, hogy melyik fajhoz, milyen kult�rk�rh�z vagy melyik vall�shoz tartozott az, aki kifosztva, megverve f�lholtra v�rva seg�ts�gre szorult? Nem, csak annyit tudunk r�la, hogy “ egy ember ... “ A J�nos 5, 1-9-ben. A Bethesda tav�n�l meggy�gy�tott ember t�rt�nete van meg�rva. J�zus k�rd�s�re mit mond ez a szerencs�tlen? Azt mondja, hogy Uram, nincs feles�gem, nincs any�m, nincs gyermekem, nincs testv�rem, nincs bar�tom? Nem, csak annyit mond “ nincs emberem. ”

Meg kell �rten�nk, hogy a j�s�g Isteni ig�nye �pp olyan egyetemes, mint a j�s�g Isteni adom�nya. Az ember (vagy az emberis�g) �let�hez n�lk�l�zhetetlen felt�telek, a napf�ny, a leveg� �s a v�z (az es�) aj�nd�koz�s�ban, Isten egyetemes, mindenkire kiterjed� szeretete, j�s�ga nyilv�nul meg, tan�tja J�zus. /M�t� 5, 45/ Ugyanebben a versben J�zus az egyetemes j�s�gra, a mindenki ir�nti szeretetre h�vja fel a k�vet�it, mert csak �gy lesznek a mennyei Atya fiai.
A j�s�g azonban nem �rz�s, hanem cselekv�s. A reform�ci� sz�zad�ban hitvall� eleink z�szl�jukra az Ef�zus 2, 8 9. Vers�t �rt�k:” Hiszen kegyelemb�l van �dv�ss�getek a hit �ltal, �s ez nem t�letek van: Isten aj�nd�ka ez; nem cselekedetek�rt, hogy senki se dicsekedj�k.” S ez ma is �gy igaz. Ez a mi boldog evang�liumi hit�nk. Csak itt nem szabad abba hagyni az id�zetet. Folytatnunk kell a 10. verssel: “Mert az � alkot�sa vagyunk, akiket Krisztus J�zusban j� cselekedetekre teremtett, amelyeket el�re elk�sz�tett Isten, hogy azok szerint �lj�nk. “Biztosan nem t�ved�nk, ha azt mondjuk: hangs�ly �ttev�d�sre van sz�ks�g. Mert �ppen nek�nk nem szabad feledn�nk, hogy ” a k�lvinizmus nem a j�mbor �rz�s, a tiszta �rzelem kereszty�ns�ge, hanem mindenek f�l�tt az akarat kereszty�ns�ge, a jellem, az erk�lcsi �rt�k, a munka �s a harc evang�liuma.” /Ravasz/
Mivel azonban ez a j� cselekedetekben megnyilatkoz� j�s�g nem saj�t teljes�tm�ny�nk, elv�laszthatatlan att�l is, hogy a krisztusi emberek j�cselekedetei�rt egyed�l Isten� legyen mindenben a dics�s�g: Soli Deo Gloria!
“Mindenkiben annyira �l J�zus, annyira �lt testet a mennyei �let, amennyi �letet t�kozolt el, amennyi �ldozatot hozott, amennyi hal�lt szenvedett J�zus�rt.” /Ravasz L�szl�/

8. H�S�G pisztisz

 Az a fogalom, amit az apostol a h�s�g jel�l�s�re haszn�l, egy-�ttal jelenti a hitet is. Teh�t a hit �s h�s�g ugyanazon gy�k�rb�l sz�rmazik. M�g sok hely�tt h�s�ggel vagy bizalommal ford�tj�k, itt h�s�get jelent. N�zz�nk egy-k�t bibliai helye: M�t� 23, 23: “elhagyj�tok a h�s�get.”; R�ma 3, 3: “Ha egyesek h�tlenn� v�ltak ... Megsz�nteti-e az Isten h�s�g�t?” A Titus 2, 10-ben a pisztisz pedig, igaz, teljes megb�zhat�s�got jelent. A pisztisz ismertet� jele a megb�zhat� embereknek. Vil�gi k�r�kben eg�sz �ltal�nosan bizalomra m�lt�s�got, megb�zhat�s�got jelent ez a fogalom. Teh�t a L�lek gy�m�lcsek�nt jelentkezik �let�nkben a megb�zhat�s�g. P�l apostol az �t szolg�latra kiv�laszt� Isteni kegyelem munk�j�n�l ez�rt magasztalja az Urat: “H�l�t adok a Krisztus J�zusnak, a mi Urunknak, aki meger�s�tett engem, mert megb�zhat�nak tartott, amikor szolg�latra rendelt.” /I. Tim�theus 1, 12/ Amikor pedig a gy�lekezet tan�t�s�ra, alkalmas emberek, kiv�laszt�s�t b�zza, kedves Fi�ra, �s Munkat�rs�ra, Tim�theusra, t�le is ezt k�ri, erre �gyeljen.: ” Te az�rt, fiam, er�s�dj�l meg a kegyelemben, amely a Krisztus J�zusban van. �s amit t�lem hallott�l sok tan� el�tt, azokat add �t megb�zhat� embereknek, akik m�sok tan�t�s�ra is alkalmasak lesznek.” /II. Tim�theus 2. 1; 2/ ezt a megb�zhat�s�got azonban nemcsak az igehirdet�, tan�t� szolg�latban l�v�knek kell megbizony�tani, hanem mindenkinek, aki J�zus Krisztus gy�le-kezet�hez tartozik. ”A szolg�kat intsd, hogy tan�s�tsanak igazi, teljes megb�zhat�s�got, hogy a mi �dv�z�t� Isten�nk tan�t�s�nak d�sz�re v�ljanak mindenben. /Titus 2, 9;10/
El�j�r�ban teh�t meg�llap�thatjuk, hogy a L�lek gy�m�lcsek�nt jelentkezik �let�nkben a megb�zhat�s�g. Milyen nagy sz�ks�g van erre az emberi egy�tt�l�sben, �s milyen magasra emeli az �rfolyam�t a kereszty�n embernek ez a megb�zhat�s�g. �ldjuk Istent, hogy a L�lek ezt termi �let�nkben. De hogyan?
Mindennek alapja, Isten sz�vets�gi h�s�ge. Mike�s 7, 20: “H�s�gesen b�nsz J�k�bbal, kegyelmesen �brah�mmal, ahogyan megesk�dt�l �seinknek a r�gi id�kben.” Sz�v�nk er�s�t�s�ben, hatoljunk kiss� m�lyebbre Isten h�s�g�nek hirdet�s�ben. Tele van vele a Biblia. Id�zz�nk n�h�ny bibliai helye: Amikor az �sszet�rt k�t�bl�k helyett M�zesnek, az el�bbiekhez hasonl� k�t k�t�bl�t kellett faragni, hogy azokra fel�rja az �r azokat az ig�ket, amelyek az el�z�k�n voltak, amikor f�lment a Sinai hegyre, �s lesz�llt felh�ben az �r, �gy ki�ltott: “Az �R, az �R irgalmas �s kegyelmes Isten! T�relme hossz�, szeretete �s h�s�ge nagy! “ /II. M�zes 34,6/ Amikor M�zes K�na�n elfoglal�s�ra eml�keztet �s biztat, ism�t Isten h�s�g�t emeli magasra a n�p el�tt.:
“Tudd meg teh�t, hogy a te Istened, az �R az Isten. �llhatatos Isten �, aki h�s�gesen megtartja sz�vets�g�t ezer nemzed�ken �t is .... /V. M�zes 7, 9/ Amikor s�t�t felh�t bor�tott az �r haragja Sion l�ny�ra. Amikor haragja hev�ben �sszet�rte Izr�el hatalm�t. Amikor olyan volt az �r mint az ellens�g. Amikor az �r akarta, hogy lerombolj�k Sion l�ny�nak v�rfal�t, s amikor a n�p�t szeret� pr�f�ta; Jeremi�s szeme k�nnybe borult, bens�je h�borgott, amikor f�ldre roskadt n�pe le�ny�nak roml�sa miatt; amikor rem�nykedni kezd, ennek a rem�nys�gnek az alapja, Isten h�s�ge. Milyen diadalmas ki�lt�s a siralmak k�z�tt.” Szeret az �R, az�rt nincs m�g v�g�nk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel meg�jul. Nagy a te h�s�ged! ” /Jeremi�s siralmai 3, 22v23/ A Zsolt�rok sem f�radnak el Isten h�s�g�t magasztalni. Olvassunk csak el n�h�ny Verset. Zsolt�rok 31, 6; 40, 11; 12; 57, 4; 69,14; 138,2.

Isten h�s�ge a maga t�k�letess�g�ben: J�zus Krisztus hal�l�ig val� h�s�g�ben t�kr�z�dik el�nk. J�zus Krisztus, a h� Tan�, a H� �s Igaz; a h� F�pap, Aki h� az � megb�z�j�hoz./ Jelen�sek 1, 5; 3, 14; 19, 11; Zsid�k 2, 17; 3, 2/. Annyira csod�latos J�zus Krisztusnak ez, a h�s�ge, hogy P�l apostol ki meri mondani a gy�ny�r�s�gesen vigasztal� sz�t is. /II. Tim�theus 2, 13:

” Ha h�tlenek vagyunk, � h� marad, mert � meg nem tagadhatja mag�t.” Csod�latos a Szenth�roms�g Istennek, s mindaz, amit ez a h�s�g az ember �let�ben munk�l. Ez a h�s�g elh�v I. Korinthus 1, 9; I. Thesszal�nika 5, 24. b�nbocs�natot ad I. J�nos 1, 9; a kis�rt�sben meg�v:

I. Korinthus 10, 13, meg�riz a gonoszt�l: II. Thesszal�nika 3, 3. �s megtermi az �v�i �let�ben a h�s�g gy�m�lcs�t. A h�s�get, ezt a ritka, dr�ga gy�m�lcs�t. Mert bizony Shakespeare szava ma is igaz: “Rendes dolog: hogy m�g h� marad egy, Az esk�bont� milli�ra megy.”

A kereszty�n, a krisztusi ember nem lehet m�s, csak megb�zhat�, h�s�ges ember, akiben Isten Lelke termi a h�s�get. Ennek a h�s�gnek n�h�ny von�s�t villantsuk fel. Ismertet� jele, hogy h�s�ges a kev�sen: “ J�l van j� �s h� szolg�m, a kev�sen h� volt�l...” /M�t� 25, 21;23; Luk�cs 19, 17/ Az �r ezt a h�s�get v�rja t�l�nk:” M�rpedig a s�f�rokt�l els�sorban azt k�vetelik, hogy mindegyik�k h�s�gesnek bizonyuljon.” /I. Korinthus 4, 2/ Ezt a h�s�get jutalmazza az �r, �s boldog ember, akir�l azt mondja az �r, hogy szeretett �s h� gyermek, mint Tim�theus, / I. Korinthus 4, 17/h� diak�nus, mint T�khikosz, /Ef�zus 6, 21/ Krisztus h� szolg�ja mint Epafr�sz, / Koloss� 1, 7; 4, 7/ h� �s szeretett testv�r, mint On�zimus. /Kolos� 4,9/ .

Ennek a h�s�gnek term�szetes, hogy �let�nk minden megnyilv�nul�s�ban ott kell lenni. Azaz, mindenben h�s�gesnek kell lenn�nk. De n�zz�k csak n�h�ny konkr�t von�s�t: h�s�g a csal�dban. Azt emberi t�rsadalom legkisebb sejtje a csal�d. A kereszty�ns�g igazi misszion�l� ereje a kereszty�n csal�d. H�s�gesnek kell lennem a csal�dban. Milyen meghat�, amikor a haldokl� J�k�b mag�hoz h�vatta J�zsef fi�t �s ezt k�rte t�le:” esk�dj meg, hogy h�s�ges szeretettel b�nsz velem, �s nem Egyiptomban temetsz el!” /I. M�z 47, 29/ H�s�g a sz�l�kh�z, ez a gyermeki k�teless�g�nk. Testv�r, van-e ap�d, any�d, �lnek-e m�g? Van-e id�d sz�mukra? Egysz�val, h�s�ges vagy e hozz�juk? De a h�zast�rsak egym�shoz val� viszony�ban is ennek a h�s�g - gy�m�lcsnek kell megjelennie. S feles�g jel�l�s�re a pisztik�sz (h�s�ges, val�di igaz/ fogalmat haszn�lja az �jsz�vets�g. Ez val�sz�n�, a pisztisz sz�b�l sz�rmazik! Milyen sz�p is a mi h�zass�gi esk� sz�veg�nk! Mennyire k�r lenne, a kor divatja miatt megv�ltoztatni:” hozz� h� leszek, vele megel�gszem, vele szent�l �lek, vele t�r�k, vele szenvedek, �s �t sem eg�szs�g�ben, sem betegs�g�ben, sem boldog, sem boldogtalan �llapot�ban h�tlen�l el nem hagyom.”

Az �r ezt a h�s�get v�rja �s �ldja meg: “L�gy h� mindhal�lig, �s neked adom az �let koron�j�t.” /Jelen�sek 2, 10/

H� p�sztorunk, vezesd a te �rva ny�jadat,
E f�ldi �tveszt�ben te mutass j� utat;
Szent nyomdokodba l�pve, a menny fel� megy�nk,
�, halhatatlan Ige, vez�r�nk, Mester�nk.
/Alexandriai Kelemen +220 �neke ut�n/ 229. dics�ret.

9. SZEL�DS�G - pra�t�sz

Filippi 4, 5 “ A ti szel�ds�getek legyen ismert minden ember el�tt. Az �r k�zel!

Pr�dik�tor 10, 4 -20: “Ha az uralkod� haragra lobban ellened, ne hagyd el helyedet, mert a higgadts�g nagy v�tkeket akad�lyoz meg! L�ttam, hogy van olyan rossz dolog is a nap alatt, amely a hatalmasok t�ved�s�b�l k�vetkezik: az ostob�k nagy m�lt�s�gra ker�lnek, az �rdemesek, pedig alacsony sorsra jutnak. L�ttam rabszolg�kat l�h�ton �lni, �s fejedelmeket gyalog j�rni, mintha rabszolg�k voln�nak. Aki vermet �s, beleesik abba, �s aki lerontja a k�ker�t�st, azt megmarja a k�gy�. Aki k�vet fejt, megs�rtheti mag�t, �s aki f�t hasogat, veszedelemben forog. Ha kicsorbul a vas, �s nem k�sz�r�lik ki, akkor t�bb er�t kell kifejteni. A helyesen alkalmazott b�lcsess�g a hasznos! Az ostob�t �gy kif�rasztja a munk�ja, hogy a v�rosba sem tud bemenni. Jaj neked, orsz�g, ha kir�lyod gyermek, �s vezet�id m�r reggel lakom�znak! Boldog vagy, orsz�g, ha kir�lyod nemes ember, �s vezet�id a rendes id�ben �tkeznek, �nuralommal �s nem r�szegeskedve! Ha rest az ember, megroskad a gerenda, �s ha �lbe teszi a kez�t, cs�p�g a h�ztet�. Ha megmar a k�gy�, miel�tt megb�v�lt�k, semmit sem �r azt�n a k�gy�b�v�l� tudom�nya. A b�lcs embert kedvess� teszik saj�t szavai, az ostob�t, pedig saj�t sz�ja teszi t�nkre. Besz�d�nek a kezdete butas�g, �s a v�ge sz�rny� ostobas�g. Az ostoba szapor�tja a sz�t, pedig nem tudja senki, hogy mi fog t�rt�nni. Ki is tudn� megmondani, hogy mit hoz a j�v�? Mulats�g kedv��rt rendeznek lakom�t, �s vid�mm� teszi az �letet a bor, de p�nz kell mindehhez! M�g gondolatodban se �tkozd a kir�lyt, �s h�l�szob�dban se �tkozd a gazdagot! Mert az �gi mad�r is elviszi a sz�t, �s a sz�rnyas �llat is el�rulja a besz�det! “

A szel�ds�g nem az ember sz�v�nek, hanem a L�leknek a gy�m�lcse. Vannak ugyan term�szet�kn�l fogva szel�d emberek, de nem az � szel�ds�g�kr�l van itt sz�. Pl: J�k�b szel�d, s�torlak� volt, de azt is tudjuk, csal� volt. Az emberi szel�ds�g m�g�tt sokszor tehetetlens�g, k�tsz�n�s�g, sz�m�t�s, vagy �ppen b�rgy�s�g h�z�dik meg. Nem ilyen szel�ds�gr�l sz�l itt az Ige.
J�l tudj�tok, hogy J�zus Krisztus szel�ds�g�t kell nek�nk k�vetn�nk... � maga mondja, hogy T�le kell megtanulnunk, hogy � szel�d �s al�zatos. �gy tal�lunk nyugalmat lelk�nknek. A vir�gvas�rnapi, jeruzs�lemi bevonul�s az�rt t�rt�nt, �gy, ahogyan t�rt�nt, hogy beteljesedj�k a pr�f�ta mond�sa: “ Mondj�tok meg Sion le�ny�nak, �me, Kir�lyod j�n hozz�d szel�den ... ” / M�t� 21, 5/ De azt sem feledhetj�k, hogy � ugyanezen a napon k�t�lb�l ostort fon, �s nagy haraggal kergeti ki a templomb�l mindazokat, akik az im�ds�g h�z�t latrok barlangj�v� tett�k. Hol itt a szel�ds�g? Milyen a J�zus szel�ds�ge?
K�vess�k ism�t azt az utat, amit e sorozat el�bbi igehirdet�seiben is k�vett�nk: Kutassuk, mit is jelent a bibliai szel�ds�g, a /pra�t�sz/ fogalma. Ezt a fogalmat sem k�nny� visszaadni magyar nyelv�nkben. A /pra�t�sz /t ford�tj�k szel�ds�ggel, ez a leggyakoribb, de ford�tj�k, szer�nys�ggel, j�s�ggal, al�zatoss�ggal �s higgadts�ggal is. N�zz�k el�sz�r a szel�d �s szer�ny, jelent�s�t. A Magyar �rtelmez� K�zisz�t�runk szerint szel�d az, akiben nincs semmi er�szakoss�g, durvas�g, vads�g, aki v�gletess�gt�l mentes, nyugodt. Szer�ny pedig az, aki minden dicsekv�st�l tart�zkod�, csendesen visszah�z�d�, aki kev�ssel be�ri, nem k�vetel�dz�.
Arisztotel�sz, aki Krisztus el�tt a IV. Sz�zadban �lt, s aki az �kori g�r�g filoz�fia legegyetemesebb gondolkod�ja volt, azt mondta e fogalomr�l, a pra�t�sz - r�l, hogy ez a t�lzott harag �s a t�lzott szel�ds�g k�z�tt foglal helyet. Olyan emberek tulajdons�ga, akik csak a megfelel� pillanatban, �s soha m�skor nem kelnek haragra. Teh�t e fogalom jelent �nuralmat, �nfegyelmet is. Ilyen volt a Krisztus szel�ds�ge.

Egy mai angol teol�gus szerint az �jsz�vets�gben h�rom jelen-t�s�ge van e sz�nak:

1./ Jelenti az Isten akarat�ba val� beilleszked�st, az Isten akarat�nak val� �n�tad�st. Ez vonatkozik J�zusra. Ebb�l t�pl�lkozik az � szel�ds�ge.

2./ Jelent olyan embereket, akik nem b�szk�k a tud�sukra, s�t k�szek a tanul�sra. / Jakab 1, 21/

3. / Leggyakrabban megfontolt, k�r�ltekint� embert jelent. P�lda P�l apostol, amikor megk�rdezi a Korinthusiakt�l, hogy bottal vagy szel�d l�lekkel menjek hozz�tok? /I. Korinthus 4, 21/

Szer�nyen hozz� mondom saj�t megfigyel�sem eredm�ny�t. Az Az apostoli levelekben h�rom ir�nyba nyer�nk �tmutat�st a szel�ds�gr�l.

1./ A bizonys�gt�telt a szel�ds�g lelk�vel v�gezz�k. El is mondom az I. P�ter 3, 15- 16 verseit: “Ellenben az Urat, a Krisztust tarts�tok szentnek sz�vetekben, �s legyetek k�szen mindenkor sz�mot adni mindenkinek, aki sz�mon k�ri t�letek a bennetek �l� rem�nys�get. Ezt pedig szel�den �s tisztelettud�an, j� lelkiismerettel tegy�tek ... ” Teh�t, ahogyan az �r�mh�rt nem szabad szomor� l�lekkel hirdetni, �gy nem szabad haragos l�lekkel sem. Bizony, ember haragja Isten igazs�g�t nem munk�lja. A bizonys�gtev�skor eml�kezz�nk a Pr�dik�tor szav�ra: A szel�d sz� megt�ri a csontokat...

2. / Lelkigondoz�st is a szel�ds�g lelk�vel v�gezn�nk. Galata 6, 1: “Testv�reim, ha valakit tetten is �rnek valamilyen b�nben, ti, akik lelki emberek vagytok, igaz�ts�tok helyre az ilyet szel�d l�lekkel. De az�rt vigy�zz magadra, hogy k�s�rt�sbe ne ess�l.” �me! A lelkigondoz�sn�l, a “ nevel�sn�l ” is milyen sz�ks�ges a szel�ds�g! Higgy�tek el, t�bbre megy�nk szel�ds�ggel, higgadts�ggal, mint kiab�l�ssal �s haraggal.

3. / Szel�ds�g�nknek minden ember el�tt ismertnek kell lenni. Ahogyan P�l apostol tan�tja: “A ti szel�ds�getek legyen ismert minden ember el�tt. Az �r k�zel! “

Nem baj, ha tudj�k r�lunk, hogy mi magyar reform�tus emberek vagyunk. Nem olyan a m�ltja ennek a t�rt�nelmi egyh�znak, hogy azt sz�gyelln�nk kellene. A magyar k�lvinist�k mindig ott voltak, ahol ennek a sok szenved�st l�tott n�pnek a szabads�g�n, jobb, emberibb �let�n f�radoztak. Mondom n�ktek, bizony nem kell sz�gyelln�nk, hogy magyar reform�tusok vagyunk. / Mintha n�melyek ugyanis sz�gyelln�k ezt. / De azt is tudnia kell r�lunk mindenkinek, hogy mi a szel�d �s al�zatos J�zusnak a tan�tv�nyai vagyunk. Annak a J�zusnak, aki a b�r�ny szel�ds�g�vel hordozta b�n�nket �s hozta el sz�munkra az �j �letet, a lelki szabads�got, az �dv�ss�get.

Alapig�nk arra is eml�keztet benn�nket, hogy a szel�dlelk�s�g abb�l a boldog hitb�l t�pl�lkozik, hogy az �R. J�rjunk az �R k�zels�g�ben, ne t�volodjunk el T�le, �s teremni fogja benn�nk a L�lek a J�zusi szel�ds�get a pra�t�szt.

10. �NMEGTARTOZTAT�S - egkrateia

Az �r j�s�g�b�l v�g�re �r�nk a L�lek gy�m�lcs�r�l sz�l� Igehirdet�s sorozatnak. Hadd soroljam el azt a kilenc gy�m�lcs�t, amely az apostoli felsorol�sb�l t�madt el�nk:

szeretet - agap�, �r�m - khara; b�kess�g - eir�n�; b�ket�r�s - makroth�mia; sz�vess�g - khr�sztot�sz; j�s�g - agath�sz�n�; h�s�g -pisztisz; szelids�g - pra�t�sz, �nmegtartoztat�s - egkrateia.

Ahol vall�st k�sz�tenek J�zus evang�lium�b�l, ott a term�szeti emberhez szabj�k azt. T�lhangs�lyozz�k a kultuszt �s az �ltal�nos emberi er�nyeket. Ahol J�zus Krisztus evang�lium�t h�s�gesen hirdetik �s az Isten teljes akarat�nak, az � L�lekben �s igazs�gban vetik al� az embert, ott nyilv�nval�v� lesz, hogy pl. J�zus boldogs�gai len�zett boldogs�gok. Boldogok a szeg�nyek, boldogok, akik s�rnak, boldogok a tiszta sz�v�ek. A term�szeti ember sz�m�ra ugyanolyan len�zettek

a J�zus er�nyei. Itt van a L�lek gy�m�lcse. Az els� h�rmat m�g csak elfogadja a vil�g: szeretet, �r�m, b�kess�g, de a FOLYTAT�SSAL nem tud mit kezdeni: B�ket�r�s, h�s�g, �nmegtart�ztat�s. A term�szeti ember sz�m�ra ezek birka er�nyek. Val�ban azok, csak �n szebben mondom: ezek b�r�ny er�nyek, a B�r�ny �s a B�r�nyt k�vet�k er�nyei. Amikor ugyanis az �jj�sz�let�s �ltal Isteni term�szet r�szesei lesz�nk, a L�lek a B�r�ny term�szet�t oltja bel�nk. /Sajnos sokszor az�rt olyan “izzads�g szag�” a kereszty�ns�g�nk, mert a magunk er�lk�d�s�b�l akarjuk teremni ezeket a gy�m�lcs�ket./

Itt van ez a kilencedik gy�m�lcs. Egy�ltal�n nem elhanyagolhat�. S�t, mintha ez lenne a koron�ja az eddigieknek. Ez magyar�zza �s �rtelmezi a t�bbit. egkrateia: jelent m�rt�kletess�get, �nuralmat, �nmegtart�ztat�st. Plat�n / Kr.e. 427-347/ az objekt�v idealizmus megteremt�je, az els� Ath�n-i filoz�fiai f�iskola megalap�t�ja, a nevel�sben a legf�bb idea j� cselekv�snek hangs�lyoz�ja, �nuralomnak nevezi ezt a fogalmat. Ez az �rtelme maradt meg az �jsz�vets�gben is. Nem sokszor fordul el�, de mindenkor nagyon hangs�lyos. P�l apostol h�romszor eml�ti: I. Korinthus 7,9. ” De ha magukat meg nem tart�ztathatj�k, h�zass�gban �ljenek: mert jobb h�zass�gban �lni, mint �gni. “ / Teh�t �nmegtartoztat�s �rtelemben./ I. Korinthus 9, 25: “ Mindaz pedig, aki p�lyafut�sban tusakodik, mindenben magat�rtet�; azok ugyan, hogy romland� koszor�t nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. / Milyen sz�p, lassan elfeledett magyar fogalom, “magat�rtet�”./ �s a Galata 5, 22; ahol K�roli m�rt�kletess�ggel ford�tja. P�ter apostol egyszer haszn�lja ezt a fogalmat: II. P�ter 1, 6: “ A tudom�ny mell� pedig m�rt�kletess�get, a m�rt�kletess�g mell� pedig t�r�st ... “
Van e fogalomnak m�g egy el�fordul�si helye, az Apostolok Cselekedetei 24, 25-ben: “Mikor pedig � igazs�gr�l, �nmegtart�ztat�sr�l �s az elj�vend� �t�letr�l sz�lt, megr�m�lve monda F�lix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatoss�gom lesz, magamhoz h�vatlak t�ged.” Mir�l sz�l ez az igeszakasz? P�l apostol v�d�besz�det mond az �llamhatalmat gyakorl� tisztart� el�tt. S ebben a v�d�besz�dben h�rom fogalmat tesz hangs�lyoss�: az igazs�got, az �nmegtart�ztat�st, �s az elj�vend� �t�letet. /dikaiosz�n�sz kai egkrateias kai tou krimatos tou melontos /

�me, a kereszty�n �zenet h�rom f� pill�re: igazs�g, �nmegtart�ztat�s �s az elj�vend� �t�let. A megv�ltott n�p az � Ura kegyelm�b�l r�szes�lt a megigazul�sban, boldogan v�rja az � Ur�t onnnan a mennyb�l, s a kett� k�z�tt az �let�t az egkrateia az �nmegtart�ztat�s szerint kell �lnie. Ez a J�zus Krisztus k�vet�se. Ez bizony nem kedves �s nem szimpatikus �zenet a term�szeti ember sz�m�ra. S�t J�zus Krisztus egy m�sik fogalmat haszn�lt az � k�vet�s�re. Gondoljunk a M�t� 16, 24re: “Ha valaki j�nni akar �n ut�nam, tagadja meg mag�t ...”

�me, az egyszer� magyar�zata annak, mi�rt nem kell J�zus k�vet�se az embereknek. Mi a vil�g filoz�fi�ja: �ld ki magad... szak�tsd le minden �r�nak vir�g�t... J�zus pedig azt mondja: Tagadd meg magadat... Ehhez kell az �nuralom, az �nmegtart�ztat�s.
Miben kell �nmegtart�ztat�nak lenn�nk? Egyetlen sz�val felelhetek az Apostollal: Mindenben. �gy, ahogyan sportol�k. Mi is futunk testv�rek. Az �let egyetlen nagy fut�s. Mi a romolhatatlan koszor�, a mennyei dics�s�g ut�n futunk.
�ppen ez�rt k�ny�r�gj�nk buzg� l�lekkel, hogy a Szentl�lek teremje benn�nk az �nmegtart�ztat�s, az �nuralom, a m�rt�kletess�g gy�m�lcs�t.

Bizony: Veni cretor Spiritus! J�vel teremt� Szentl�lek!

�men