A MAI MAGYAR K�LVINIZMUS

�RTA

DR. R�V�SZ IMRE
DEBRECZENI REFORM�TUS LELKIP�SZTOR

BUDAPEST, 1923.

BETHLEN G�BOR IRODALMI �S NYOMDAI R�SZV.-T�RS.

HOLLANDSCH-HONGAARSCHE GEREFORMEERDE

BIBLIOTHEEK

Onder Redactie van Prof. Dr. J. SEBESTY�N.

Dr. I. R�V�SZ:
HET
HEDENDAAGSCHE HONGAARSCHE
CALVINISME

Dit boek is uitgegeven van de opbrengst der collecte, gehouden bij gelegenheid van de lezing van Prof. Dr. J. SEBESTY�N in de Gereformeerde Kerk van SNEEK.

Ez a k�nyv kiadatott abb�l a p�nzb�l, amelyet Dr. Sebesty�n Jen� budapesti reform�tus teol. tan�r 1921. janu�r �s febru�r h�napjaiban tartott hollandiai k�r�tja alkalm�b�l SNEEK v�ros szigor�bb reform�tus gy�lekezet�nek templom�ban, az el�ad�s alkalm�val a h�vek adakoz�s�b�l �sszegy�lt.

EL�SZ�

Ez a kis tanulm�ny el�sz�r a Hit �s �let c. hetilap has�bjain l�tott napvil�got, azt megel�z�leg pedig, eg�szen v�zlatos �s t�m�r�tett els� kidolgoz�sban, �nmagam �s egy mag�n bar�ti k�r lelki v�v�d�sai k�z�tt k�v�nt szolg�lni kivezet� fonalul. Itt teh�t – tekintve, hogy a Hit �s �let-beli sz�veg is kereszt�lment az �n�ll� kiadv�ny sajt� al� rendez�sekor n�mi v�ltoz�sokon – m�r a harmadik kidolgoz�s�ban veszi az olvas�. Ezt nem az�rt jegyzem meg, hogy ez�ltal a t�k�letess�g nagyobb jogc�m�vel l�ptessem f�l ezt a m�g �gy is nagyon sok gyarl�s�ggal terhelt dolgozatot; hanem csak az�rt, hogy nyomat�kot adjak abbeli kijelent�semnek, hogy az itt k�vetkez� minden sor eg�szen szem�lyes lelki �t�l�seknek ism�telt lelkiismeretes rev�zi� al� vev�s�b�l sz�letett.

Szerettem volna, hogyha akkor, amikor e sorok – Sebesty�n Jen� tisztelt bar�tom nemes j�indulat�b�l – �n�ll�an is napvil�got l�tnak, m�r reflekt�lni is tudtam volna, ak�r a sz�vegbe sz�tten, ak�r f�ggel�k�l, azokra a kritikai megjegyz�sekre, amelyeket e fejteget�seimnek a Hit �s �let-beli els� nyilv�nos megjelen�se t�maszt vala. Sajnos, ilyen �rdembev�g� kritikai megjegyz�sekkel e f�zet sajt� al� rendez�s�ig sem direkt, sem indirekt form�ban nem tal�lkoztam, holott azoknak els�sorban �n magam �reztem legnagyobb sz�ks�g�t, nem sz�lva arr�l, hogy maga a szent �gy is, melyet e szer�ny sorok szolg�lni akarnak, a legk�l�nb�z�bb felfog�soknak higgadt �s szeretetteljes szembes�t�s�t k�v�nn� meg mai sz�tzil�lt lelki �llapotaink k�z�tt. Egyetlenegy, nagyon �rt�kes cikksorozattal tal�lkoztam egyik egyh�zi lapunk has�bjain, amely szemmell�that�lag, b�r nem kimondottan, ki akart terjeszkedni az al�bbiakban megnyilv�nul� f�lfog�s t�rgyilagos kritik�j�ra is – azonban ez a cikksorozat mindj�rt a legelej�n megakadt, s e sorok �r�sakor m�g bizonytalan el�ttem, hogy mikor folytat�dik, �s mik lesznek a v�gs� meg�llap�t�sai.

�gy teh�t a tov�bbi t�rgyilagos kritik�k m�r csak az �n�ll�an megjelen� dolgozathoz f�z�dhetnek – aminek min�l t�bboldal� �s min�l intenz�vebb m�rt�kben val� f�lid�z�s�vel ez a f�zet el�rendette egyed�li c�lj�t.

Soli Deo Gloria!

Debrecen, 1922. kar�csony hav�ban.

Dr. R�v�sz Imre

I.

Mi�rt kell magyar k�lvinizmus?

(1. �nv�delem a v�ls�gok k�zt. – 2. Kereszty�ns�g �s egyh�zak. – 3. "Regnum Marianum" vagy "k�lvinista Magyarorsz�g?" – 4. Alapelv�nk.)

1.

"Oh mert tov�bb e k�ts�g t�rhetetlen,
A kockar�z�s k�nj�t �rzen�nk;
De ny�jtan�k a percet, m�g vetetlen
A sz�rny� csont, ha rajta minden�nk."

Ezek a m�lys�ges magyar f�jdalomb�l f�lszakadt szavak – az Arany J�nos�i – ma tal�n m�g sokkal id�szer�bbek, mint voltak �rat�suk idej�n, ezel�tt 61 �vvel. Ma minden �gyel� �s �rz� magyar l�lek sz�zszor ink�bb �t�li �s sz�zszor t�rhetetlenebbnek tal�lja a kockar�z�s k�nj�t – �s viszont sz�zszor jobban remeg a d�nt�st�l, holott m�sfel�l pattan�sig fesz�l� idegekkel v�rja azt: mert most m�g sokkal igazabb, hogy minden�nk rajta van a sors titokzatos kock�j�n; �s mi lesz, ha az a kocka vakot vet?

Nemzeti l�t�nk majdnem nap nap ut�n �jabb v�ls�gokon z�kken �t. �s ezeknek a v�ls�goknak a s�ly�t nem cs�kkenti, legf�ljebb gyarap�tja az a k�r�lm�ny, hogy a legnagyobb r�sz�k el van leplezve legt�bb�nknek a szeme el�l. �gy teh�t a megold�sukba vagy a megel�z�s�kbe m�g akkor sem folyhatn�nk be, hogyha egy�bk�nt akarn�nk �s tudn�nk is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a k�z�leti tev�kenys�gre nem k�pes vagy nem alkalmas magyar embernek k�z�mb�sen �s tehetetlen�l zsibbadoz� sz�vvel �s aggyal kell n�znie az egym�s sark�ba l�p� v�ls�gok lass�, f�lelmes kibontakoz�s�t. Ha semmi egyebet nem is: annyit minden gondolkozni szeret�, minden tiszta �s er�s nemzeti �rz�s� magyar ember megtehet a Haza e k�l�n�sen neh�z �r�iban, hogy lelk�ben v�v�dik �s t�preng a kivezet� �t f�l�tt. Nem id�t�lt�s�l �s unalom�z�s�l, hanem lelki �nv�delemk�ppen aj�nljuk ezt. A l�lekben addig van �let-akar�s, am�g tev�keny. Ha sok-sok magyar l�lek egyforma becs�letess�ggel �s elsz�nts�ggal k�szk�dik l�t�nk k�rd�seivel, akkor az eg�sz nemzet lelke is el�bb-ut�bb k�pes lesz mag�r�l lefejteni az �t most fojtogat� "nagyszer� Hal�l" tapad� polipkarjait. Mert egy nemzet addig �l, ameddig lelke, �ntudata, �s �n�rzete �l. Nem akkor hal meg, ha orsz�ga ter�let�t f�ldarabolj�k, hanem akkor, hogyha a lelke dermed meg �s hanyatlik al� l�te k�rd�sei el�tt – �gy, mint ahogy megdermed �s f�ldre hull a baziliszkusz-k�gy� szem�nek b�v�let�t�l az el�bb m�g vid�man �nekelget� mad�r.

Minket – �s bizonyosan olvas�ink legt�bbj�t is – ezek a t�preng�sek m�r eddig is sokat foglalkoztattak �s sokszor megvigasztaltak. Megvigasztaltak pedig k�l�n�sen az�rt, mert valami eg�szen ellen�llhatatlan, szinte az �szt�n erej�hez hasonlatos k�nyszer�s�ggel tereltek benn�nket �jra meg �jra ugyanazon egy pont fel�. Ez a pont: a vall�s, a kereszty�ns�g. Ak�rmely ir�nyb�l indultunk is el ment�eszk�z�ket, friss er�forr�sokat keresg�lni: utunk legv�g�n megint csak ide, ehhez a k�zponthoz jutottunk. �s a mi sz�munkra, akik ezt az ism�telt felfedez�st a saj�t keserves lelki v�v�d�saink �r�n tett�k meg, nem jelsz�, nem politikai c�g�r csup�n, hanem �t�lt val�s�g, �lm�ny, tapasztalat az, hogy a kereszty�ns�g kipr�b�lt �s fel�lm�lhatatlan nemzetfenntart� �s nemzetnevel� er�.

Minek�nk ez a nemzeti hitvall�sunk, amellyel �llunk vagy bukunk. �s semmit sem szeretn�nk jobban, mint azt, hogy ez a hitvall�s val�ban azz� legyen minden olvas�nk, minden gondolkoz� �s hazaszeret� magyar ember sz�m�ra is. Teh�t ne legyen csak az id�k sodr�ban most emelked�, majd sz�ll� – kurzus-�rt�k.

2. Csakhogy "kereszty�ns�g" nagyon sokf�le van. Nemcsak akkor l�tjuk magunk el�tt nagyon sokf�le alakb�n – a k�l�nf�le felekezetekben, tanokban, szertart�sokban, templomokban – a kereszty�ns�get, hogyha a vil�gban sz�jjel tekint�nk, hanem akkor is nagyon sz�t�gaznak a gondolataink, amikor magunk akarjuk megmondani, m�soknak megmagyar�zni vagy �nmagunk el�tt tiszt�zni, hogy micsoda a kereszty�ns�g. Az egyik�nk a kereszty�ns�get a hitben – tal�n �pp vakhitben – l�tja, a m�sikunk a szeretetben, tal�n �ppen az "�ltal�nos emberszeretet"-ben; az egyiknek a kereszty�ns�g erk�lcs, a m�siknak felvil�gosod�s, a harmadiknak szabads�g, a negyediknek egys�g – �s �gy tov�bb, m�g nagyon sok v�ltozatban. Ha teh�t m�r a vil�gban is nagyon neh�z megtal�lni a kereszty�ns�g igazi mivolt�t, a saj�t gondolkoz�sunk bels� f�ruma sz�m�ra meg�llap�tani m�g nehezebb.

Megk�nny�ti azonban a dolgunkat az, hogy itt a kereszty�ns�gr�l, mint nemzeti er�r�l besz�lt�nk az el�bb. Ha teh�t a kereszty�ns�get mint ilyen er�t akarjuk �rv�nyes�teni, nyilv�nval�an meg kell keresni, mily m�don kapcsolhat� a kereszty�ns�g legk�nnyebben nemzet�nk lelk�vel. A felelet csaknem mag�t�l �rtet�d�: oly m�don, ahogyan 900 �v �ta kapcsol�dik – egyh�zak �tj�n, a magyar n�p kisebb-nagyobb egy�tt�rz� t�megeit egybefoglal� nagy t�rt�nelmi vall�sk�z�ss�gek �tj�n. A kereszty�ns�g �jj�teremt� erej�hez a magyar n�p lelk�t ma is csak ezek a nagy t�rt�nelmi egyh�zak tudj�k hozz�vezetni, mert csak ezekkel van a magyar l�leknek er�s �s szerves kapcsolata. Ne �gy vegy�k teh�t a kereszty�ns�get nemzet�p�t� munk�nk alapj�ul, amint mi azt magunknak kigondoljuk, – amilyennek szeretn�k �s �lmodjuk, hogy legyen‚ hanem vegy�k �gy, amint van: a maga t�rt�nelmi alakjaiban, amelyek magyar f�ldben gy�kereznek s nemzet�nk �let�vel, n�p�nk jellem�vel sz�tt�phetetlen�l �sszeforrtak.

3. Sok nagy t�rt�nelmi form�ja van a kereszty�ns�gnek, �mde ezek k�z�l k�l�n�sen kett� az, amelyekbe a magyar l�lek belen�tt, �s amelyekben otthonoss� lett. Ez a kett� a r�mai katolikus �s az evang�lium szerint reform�lt (reform�tus) egyh�z.

Ennek a kett�nek h� �s �ntudatos munk�j�n fordul meg d�nt�en a magyar nemzett�rzs lelki �let�nek meg�p�l�se, erk�lcsi f�lfog�s�nak megtisztul�sa., cselekv�k�pess�g�nek megizmosod�sa. Ennek a kett�nek nemes versenye van els�sorban hivatva bel�thatatlan id�kig a magyar nemzetl�lek nevel�s�re. A t�rt�nelm�nk �s v�gzet�nk kijel�lte s�lyos lelki f�ladatok megold�s�nak oroszl�nr�sze erre a kett�re v�r. Mag�ban egyik sem tudna e f�ladatok teljess�g�vel megbirk�zni. �s hogyha m�gis akarna, �nmaga �s a nemzet ellen egyform�n b�nt k�vetne el. Egy katolikus "M�ria orsz�g�t" vagy egy "k�lvinista Magyarorsz�got" az �lmok vil�g�ban elk�pzelni tal�n megengedhet� �s mindenesetre el�g �rtatlan sz�rakoz�s. De ak�r amaz�rt, ak�r emez�rt titkon vagy ny�ltan dolgozni, propagand�t �zni, egyh�zpolitik�t csin�lni a nemzet �let�rdekeivel mer�ben ellenkez�, elvakult kiz�r�lagoss�g.

Mi nem akarunk "k�lvinista Magyarorsz�got." Mi csak azt akarjuk, amit – a t�rt�nelm�nkben megnyilv�nult isteni akaratnak engedelmeskedve – egyed�l akarhatunk komolyan �s engedelmesen. Az Isten vez�relte t�rt�nelem �s annak jelen�nkre val� kihat�sa pedig mit mutat? Azt, hogy k�zel h�rommilli� magyar v�r�nk �s azoknak 10–11 megel�z� nemzed�ke mind e mai napig csak �gy tudott kereszty�n lenni, hogy reform�tus kereszty�n volt. K�zel h�rommilli� magyar ember lelk�t – az �seik�vel egy�tt – egyed�l csak azok a csatorn�k tudt�k �s tudj�k �sszek�tni a Krisztus lelk�vel, amelyeket reform�tus hittannak, reform�tus istentiszteletnek, k�lvinista �let- �s vil�gf�lfog�snak, k�lvinista erk�lcsnek, szok�snak �s hagyom�nynak nevez�nk.

Mi teh�t nem akarunk egyebet, mint azt, hogy ezek a csatorn�k, ezeknek a mi v�reinknek sz�m�ra �pp e v�ls�gterhes napokban ne duguljanak el �s ne sz�radjanak ki. S�t: mi e csatorn�kat rendbe akarjuk hozni, meg akarjuk er�s�teni s aggodalmasan �rk�dni akarunk tiszt�ntart�suk f�l�tt. Akarjuk ezt pedig az�rt, mert a magunk s ezer meg ezer m�s magyar ember lelki�let�nek gondos megfigyel�s�b�l azt a szil�rd meggy�z�d�st mer�tett�k, hogy olyan magyar emberhez, aki reform�tusnak sz�letett �s neveltetett, eg�szs�ges �s term�szetes m�don ma is csak reform�tus felfog�ssal, a reform�tus hit- �s �letigazs�gok t�k�r�ben lelket k�zelvinni J�zus Krisztusnak szabad�t�, megtiszt�t� �s �letalak�t� evang�lium�t.

Katolikus magyar testv�reink lelki lehet�s�geir�l ugyanezt valljuk. �k is csak a saj�t lelki csatorn�ikon kereszt�l k�zlekedhetnek m�g mai naps�g is a r�juk n�zve egyed�l eg�szs�ges �s term�szetes m�don a J�zus Krisztus lelk�vel. Kereszty�n liberalizmusunk �s a val� �let megfigyel�se egyform�n erre tan�t. Emberi �s kereszty�ni szempontb�l egyform�n elvit�zhatatlan joguknak tartjuk a saj�t hitn�zet�kh�z �s vall�si szertart�saikhoz val� t�rhetetlen ragaszkod�sukat. �s nem k�vetel�nk t�l�k egyebet, mint csak azt, hogy ugyanezt ismerj�k el – hajsz�lig azonosan – a mi jogunknak is.

4. Ezt a viszonos elismer�st ann�l ink�bb tartjuk k�lcs�n�s k�teless�g�nknek, mert ebben a k�rd�sben egy olyan alapfelfog�st vallunk, amely, ha a katolikus dogm�val nem egyezik is, de a J�zus Krisztus val�di szellem�vel, az evang�liumi protestantizmus elveivel, a t�rt�nelem bizonys�gaival �s a tudom�ny igazs�gaival ann�l ink�bb �sszhangban van.

Ez az alapfelfog�sunk az, hogy a kereszty�n kijelent�snek �s a kereszty�n �letnek a teljess�g�t egyetlen egyh�z, egyetlen felekezet, egyetlen tan �s egyetlen szertart�s sem k�pes marad�k n�lk�l kimer�teni. Katolicizmus �s protestantizmus, keleti kereszty�ns�g �s nyugati szekt�skod�s magukban k�l�n-k�l�n mind csak r�sz szerint val� jelens�gek. Katolikusok, protest�nsok, g�r�gkeletiek, szekt�sok stb. egy�tt alkotj�k – amennyiben egyen-egyen igaz�n a Krisztus�i – a Krisztus test�t, a l�thatatlan "egy k�z�ns�ges kereszty�n anyaszentegyh�zat." Ebbe a mennyei testbe azonban ki-ki a saj�t f�ldi egyh�z�nak dajk�l�, nevel� seg�ts�g�vel n� bele – norm�lis �s szerves m�don csak �gy n�het bele.i Teh�t a Krisztus test�nek elszeg�ny�t�s�t �s darabokra t�p�s�t jelenten� az, hogyha ak�rmelyik t�nyleg megl�v� kereszty�n felekezetnek is k�ts�gbe vonn�k azt a jog�t �s azt a k�pess�g�t, hogy emberi lelkeket nevelhet �s tud nevelni a Krisztusban val� teljess�gre. Az �let�nkkel, a sz�v�nkkel, az eg�sz lelkivil�gunkkal �sszen�tt meggy�z�d�s�nk az, hogy ez a joga �s k�pess�ge megvan – m�gpedig a magyar l�lekkel szemben, a magyar t�rt�nelemben �s a magyar jelenben kiv�l�lag megvan – a mi reform�tus egyh�zunknak is. Egyh�zunk tanainak igazs�gai s az azokon fel�p�l� vil�g- �s �letfelfog�s milli�k sz�m�ra ny�jtanak egyed�l hozz�f�rhet� lehet�s�get nyomorult haz�nk f�ldj�n a nemes emberi �s igaz kereszty�ni �let �tj�nak megtal�l�s�ra. Ezt a lehet�s�get, ha mi magunk reform�tusok elejtj�k: az �rul�s �s a h�tlens�g gerinc�rl� b�n�be es�nk – ha m�sok nem veszik sz�mba �s nem tisztelik, s�t elrekeszteni pr�b�lj�k: nemzetgyilkoss�g sz�rad a lelk�k�n.

II.

H�nyf�le magyar k�lvinizmus van?

(1. Egy test, h�rom arc. – 2. Antikatolikus k�lvinizmus. – 3. Ez a von�s nem minden�tt egyform�n �les. – 4. A magyarn�l a leg�lesebb. – 5. Debrecen jelent�s�ge e tekintetben. – 6. Antiliber�lis k�lvinizmus. – 7. Antiliberalizmus �s "kereszty�n nemzeti egys�g". – 8. Pietista k�lvinizmus. – 9. Ennek kritik�ja.)

1; Reform�tus kereszty�ns�g�nk szunnyad� er�it f�l kell teh�t r�znunk nemzet�nk jav�ra �s �dv�re: ebben, azt hiszem, nemcsak mi, magyar k�lvinist�k egyez�nk meg magunk k�z�tt, hanem igazat adnak nek�nk a haz�jukat �s fajt�jukat h�ven szeret� m�svall�s� kereszty�n honfit�rsaink is.

Ennek a f�lr�z�, �breszt� hadj�ratnak azonban megvannak – a sz�mos k�ls� akad�lyain k�v�l, amelyekre ez alkalommal b�vebben nem terjeszkedem ki – a maga k�l�nleges �s saj�ts�gos bels� neh�zs�gei is.

Magyar reform�tus egyh�zunk �s t�rsadalmunk �let�ben, hazai "k�lvinista" gondolkoz�sunk forrong�saiban eg�sz sereg egym�st keresztez� elvvel, ir�nnyal, hajland�s�ggal tal�lkozunk. �s ezek k�z�tt rendk�v�l neh�z magunkat kiismern�nk. Mert a k�p, amelyet mutatnak, ann�l z�rzavarosabbnak tetszik, min�l k�zelebbr�l vessz�k szem�gyre. �gyhogy amikor a mi szomj�hoz� �s aggodalmas, keres� magyar k�lvinista lelk�nk azt k�rdi: "hogyan lehet�nk �jra igaz, j� reform�tusok?" – akkor tulajdonk�ppen mindj�rt azzal a k�rd�ssel is foglalkoznia kell:

"Mif�le �rtelemben legy�nk h�t reform�tusok?" Mert reform�tusnak lenni ma Magyarorsz�gon legal�bbis h�romf�le �rtelemben lehets�ges. Ez pedig onnan van, hogy a magyar k�lvinizmusnak az id�k folyam�n – de k�l�n�sen a legut�bbi sz�z �v alatt – h�rom, egym�st�l �lesen megk�l�nb�ztethet� arculata, jellemt�pusa alakult ki. Ezek a jellemt�pusok sokszor ugyan �sszefolynak, kevered�ses alakulatokat is l�trehoznak – de sohasem a felismerhetetlens�gig. Annak, aki ma szeml�t akar tartani a maga k�lvinizmusa felett, legels�sorban ezzel a h�rom t�pussal kell azt szembes�tenie.

Mi ebben a szembes�t�sben akarunk a mi gondolkod� magyar reform�tus testv�reinknek seg�ts�g�kre lenni akkor, amikor a k�vetkez�kben megpr�b�ljuk a mai magyar k�lvinizmus h�romf�le arc�t elvonultatni el�tt�k.

2. Legels�sorban annak a magyar reform�tuss�gnak szeretn�k a szeme el� tartani a magunk szer�ny �s t�rgyilagoss�gra t�rekv� vizsg�l�d�sainak t�k�r�t, amelyik Debrecen k�zponttal a Tisz�nt�l k�l�nb�z� vid�kein m�g manaps�g is meglehet�sen t�m�r n�pess�gben �lve, orsz�g-vil�g el�tt mintegy k�pviseli az eg�sz "magyar k�lvinizmust" s annak �gy er�nyeit, mint hib�it kiv�l� m�rt�kben mutatja f�l.

Ennek a reform�tuss�gnak az �let�hez az a magyar k�lvinista gondolkoz�si �s jellembeli t�pus �ll a h�rom k�z�l a legk�zelebb, amelyet a legkiemelked�bb jellemvon�s�r�l antikatolikus k�lvinizmusnak szeretn�k nevezni.

A k�lvinizmus a szellem, a l�lek vall�sa. Tiszt�n, k�vetkezetesen, radik�lisan az. A J�zus Krisztus tan�totta �s k�vetelte "l�lekben �s igazs�gban" azaz szellemben �s val�s�gban val� istenim�d�st (J�nos ev. 4,24) az eddigi �sszes kereszty�n felekezetek k�zt a legszebben �s legh�vebben val�s�totta meg. Innen van az, hogy az evang�liumi protest�ns vall�si tanrendszerek �s felekezetek k�z�tt egyiknek a jellem�b�l sem emelkedik ki oly hat�rozott er�vel �s tisztas�ggal a katolicizmussal szemben val� elvi �s l�nyegbeli ellent�t, ahogyan a k�lvinizmusb�l. A katolicizmusnak �rz�ki form�khoz tapad� jelk�pes istentisztelete k�ts�gtelen�l m�g mindig lehet ugyan nagyszer� kereszty�ni �rz�sek �s v�gyak, gondolatok �s indulatok �breszt�je �s hordoz�ja – �mde Istennek �ppen mint szellemi, lelki val�s�gnak a megtapasztal�s�hoz egy�ltal�ban nem a legakad�lytalanabb �t.

Ez�rt, amikor k�lvinizmust mondunk, azon bizonyos fokig �s bizonyos �rtelemben mindig "katolikus-elleness�get" – azaz antikatolicizmust – is kell �rten�nk. A k�lvinizmus a kiv�l�lag (par excellence) antikatolikus protestantizmus, m�gpedig nem a m�ltj�n�l vagy a jelen�n�l, nem az eml�kein�l vagy a rem�nyein�l fogva, hanem eg�szen egyszer�en a bels� szerkezet�n�l, evang�liumi tartalm�n�l, gondolati alkat�n�l fogva, teh�t a l�nyeg�n�l fogva. Ezt legjobb becs�letesen bevallani �s nem elleplezgetni nagyhang� sz�lamokkal; mert a kereszty�n egys�g �gy�nek miszerint�nk nem az elvi ellent�t ny�lt bevall�sa, �t�rt�se �s fenntart�sa, hanem ellenkez�leg, annak tagad�sa vagy takargat�sa �rt.

M�sfel�l term�szetesen alig kell k�l�n hangs�lyozni, hogy ha (ism�tlem, bizonyos fokig �s bizonyos �rtelemben) a k�lvinizmus antikatolicizmus, de ezt a t�telt m�r nem szabad �gy megford�tani, hogy "az antikatolicizmus k�lvinizmus." Nem lenni katolikusnak, tagadni, b�r�lni, elvetni a katolicizmust, m�g nem jelenti azt, hogy j� k�lvinist�k vagyunk. A k�lvinizmusnak nem az antikatolicizmusa �d tartalmat �s �rt�ket, hanem megford�tva: a tartalmi �rt�kei teszik sz�ks�gk�ppen antikatolikuss�. Ahol a k�lvinizmus tartalom., bels� �rt�k, �let: ott az emberek sohasem a katolikus-elleness�gben l�tt�k �s l�tj�k a k�lvinizmus uralkod� jellemvon�s�t, vagy �ppen l�nyeg�t. Ott ezt a katolikuselleness�get, igen helyesen, csak egy sz�ks�gszer� �s elker�lhetetlen k�vetkezm�nynek tekintett�k �s tekintik, �s csak akkor �s ott hangs�lyozz�k �s helyezik az el�t�rbe, amikor �s ahol a t�rt�nelmi helyzet �gy k�v�nja.

3. Ezt igazolj�k a t�rt�nelmi p�ld�k, �gyszint�n a jelen �let�b�l mer�thet� megfigyel�sek is.

Ezek szerint ez az antikatolikus von�s a k�lvinizmusb�l nem minden�tt emelkedett ki, �s k�l�n�sen ma nem minden�tt emelkedik ki egyforma �less�ggel. Vannak ugyanis orsz�gok, ahol a k�lvinizmusnak sohasem volt a katolicizmussal sz�mbavehet� k�zdelme, vagy ha volt is, e k�zdelemben ar�nylag r�vid id� alatt olyan d�nt� gy�zelmet aratott a k�lvinizmus, amely a f�l�ny�t az illet� orsz�gban mind e mai napig biztos�totta. A dolog term�szet�b�l k�vetkezik, hogy ezekben az orsz�gokban a k�lvinizmus l�nyeg�vel nem n�tt �ssze, s�t id�k j�rt�val egyre jobban a h�tt�rbe h�z�dott benne e harcias antikatolikus von�s. Ez a helyzet els�sorban �szak-Amerik�ban, azut�n valamivel kisebb m�rt�kben az angol �s sk�t reform�tuss�g ter�letein. �s az angolsz�sz �s sk�t k�lvinizmus hatalmas bens� �leterej�nek k�ts�gtelen�l az egyik f� oka az, hogy benn�k a katolikusellenes von�s kor�n h�tt�rbe szorult. �k nem voltak k�nytelenek az erej�ket sz�nni nem akar�, em�szt� �nv�delmi harcokban t�kozolni. Szellemi energi�ik legnagyobb r�sz�t a bels� �p�t�sre, az id�r�l-id�re megism�tl�d�tt nagy lelki �bred�seikre, meg�jhod�saikra, vagy olyan id�kben, amikor t�bb nem telt t�l�k, legal�bbis a megl�v�knek eg�szs�ges megtart�s�ra, �rz�s�re ford�thatt�k.

M�s orsz�gok k�lvinizmus�nak azonban nem jutott ilyen – hogy �gy mondjuk – vil�gt�rt�nelmi szerencse.

A n�metalf�ldi, a francia, a sv�jci �s a magyar reform�tuss�g – ha nem is valamennyi egyenl� ar�nyban �s egyforma hevess�ggel – kezdett�l fogva m�ig k�nytelen a katolicizmussal szemben �nv�delmet folytatni. �s a defenz�va �rdekei sokszor kiker�lhetetlen�l k�vetelik az offenz�v�t is. Ebb�l pedig az k�vetkezik, hogy az antikatolikus von�s ezeknek az orsz�goknak reform�tus �ntudat�ban m�r sokkal �lesebb �s sokkal ink�bb el�t�rben �ll. Fokozati k�l�nbs�gek term�szetesen e tekintetben is vannak k�z�tt�nk – �s az �rz�kenys�gi sk�la legtetej�n a magyar k�lvinizmus �ll. 4. Manaps�g a magyar reform�tus l�lek k�pviseli a lejelevenebben a k�lvinizmus antikatolikus von�s�t, amely von�s ebben a l�lekben egy saj�ts�gosan �rz�keny, a v�dekez�sre is, de a t�mad�sra is mindig k�sz magatart�st teremt. F�, ha nem is egyetlen oka ennek a jelens�gnek a k�r�lm�nyek egy olyan �rdekes �sszetal�lkoz�s�ban keresend�, amelyet egyed�l csak a magyar k�lvinizmus t�rt�net�ben lehet megtal�lni.

Egyfel�l k�zismert t�ny az, hogy a magyar reform�tus egyh�z a katolicizmus r�sz�r�l sokkal hosszabb, er�sebb �s sz�v�sabb elnyomat�snak volt kit�ve, mint – a franci�t kiv�ve – b�rmelyik m�sik az im�nt eml�tett egyh�zak k�z�l. �m ezzel szemben ott �ll egy m�sik, eddigel� tal�n kevesebb figyelemben r�szes�lt, pedig �pp olyan k�ts�gtelen t�ny: az ti., hogy a magyar reform�tus egyh�z egyn�mely pontokon m�g a legk�ts�gbeesettebb napokban is sikerrel tudta ellens�lyozni a re� nehezed� nyom�st. A tisz�nt�li �s az erd�lyi reform�tuss�g szil�rd t�megeinek lelki energi�ja �s t�rsadalmi f�l�nye a legelsz�ntabb �ld�z�, elnyom� �s visszat�r�t� sz�nd�koknak is meg�lljt tudott ki�ltani – akkor, amikor e sz�nd�kok a dun�nt�li �s a felvid�ki reform�tuss�g romjain minden k�zjogi biztos�t�k ellen�re is szabadon tombolhattak. Ez a r�szleges, de m�gis nagyszer� �s k�ls�leg is sikert aratott ellen�ll�-k�pess�g k�l�nb�zteti meg a magyar reform�tus egyh�z �lethal�lharcait a franci��t�l, amely ut�bbi – a t�rt�nelmi k�r�lm�nyeknek eg�szen m�snem� �s sokkal kedvez�tlenebb alakul�sa miatt – dics� eml�keken k�v�l csak roncsokat b�rt kimenteni a Napkir�ly dragonyosainak csizmasarka al�l.

Egy vil�ghatalom minden politikai, hadi �s gazdas�gi erej�re t�maszkod�, k�t sz�zadra terjed� sz�v�s rekatoliz�l� akarat �s munka – vele szemben egy �ppoly sz�v�s, szil�rd �s t�m�ren egys�ges meg�ll�s a legv�ls�gosabb napokban is, amikor k�r�s-k�r�l minden �gett, s a Duna �s a fels� Tisza t�j�n m�g rozzant fatemplomokban is alig lehetett megh�z�dnia az �ld�z�tt hitnek: e k�t t�nyez� �sszetal�lkoz�sa az eg�sz eur�pai �s amerikai k�lvinizmus t�rt�net�ben egyed�l �ll. M�shol minden�tt vagy a nyom�s volt sokkal r�videbb ideig tart�, vagy a h�sies ellen�ll�s morzsol�dott lassan f�l. Nincs m�g egy reform�tus egyh�z a vil�gon, amelyiket oly er�vel �s olyan k�vetkezetess�ggel akartak volna k�t sz�zadon kereszt�l megfojtani, mint ahogy a magyart akart�k – �s amelyik ennek ellen�re olyan t�m�rs�gben meg tudott volna maradni tekint�lyes sz�m� igazi n�p-, s�t t�megegyh�znak (k�ztudom�s�, hogy m�ig az eur�pai kontinens legn�pesebb ref. egyh�za vagyunk)!

Nincs olyan reform�tuss�g a vil�gon, melynek t�bb, nemcsak vall�si �s dogmatikai, hanem t�rt�nelmi oka is volna idegesen �rz�kenynek lennie a katolicizmus mindennem� hatalmi t�rekv�seivel s ezek legk�l�nf�l�bb megnyilv�nul�saival szemben, – m�sfel�l viszont olyan reform�tuss�g sincsen a vil�gon, amely t�bb joggal hivatkozhatn�k arra, hogy a katolicizmussal szemben �gy a t�mad�s, mint a v�dekez�s ter�n nem csak bels�, de jelent�keny k�ls� sikereket is aratott az id�k folyam�n.

Ennek a f�nynek r�szben �ntudatos elgondol�sa, r�szben �s f�k�pp, �ntudatlan �t�rz�se nevelte meg a reform�tus l�lekben a sz�zadok sor�n �t lassan azt az ideges �rz�kenys�ggel �rdekesen p�rosult dacos er�tudatot �s er��rzetet (a k�z�ns�gesen �gynevezett "vastagnyak�s�got"), amelyeknek form�j�ban antikatolicizmusa jelentkezik. Ez az antikatolicizmus min�lunk �ppen az�rt oly k�l�n�sen nagy, mert k�l�n�sen nagy volt az a visszahat� er�, amely sz�lte �s t�pl�lta. Minthogy pedig a katolicizmus nyom�sa �s ez a re� visszahat� k�lvinista er�, ez az energikus �nv�delem, nem tiszt�n csak vall�si �s erk�lcsi jelleg� volt, hanem t�rsadalmi, gazdas�gi, s�t nagy r�szben politikai is: innen van, hogy a "magyar k�lvinista" ember antikatolicizmusa m�g akkor is teljes hevess�g�ben fenn�ll �s m�k�dik, amikor a lelk�b�l m�r r�g kivesztek a k�lvinizmus t�nyleges vall�serk�lcsi er�i �s �rt�kei. Vagyis antikatolicizmusa egy puszt�n vall�si jellemvon�sb�l, hitbeli magatart�sb�l val�s�gos n�pl�lektani �s t�rsadalmi t�nett� lett.

Ez�rt is olyan szembet�n�, hogy p�rj�t kell keresni.

Sz�ls�s�ges volta ennek az antikatolicizmusnak tal�n legjobban kivil�glik egy apr�, de rendk�v�l jellemz�, k�zismert jelens�gb�l. Ez az, hogy a katolicizmus szertart�si �s egy�b k�ls�s�geivel szemben egyetlenegy reform�tus n�pk�z�ss�g sem tan�s�t olyan rideg �s a kicsinyess�gig k�vetkezetes elutas�t� magatart�st, mint a magyar. Mi nem el�gedt�nk �s ma sem el�gsz�nk meg a k�pek, szobrok, f�nyes szertart�sok egyeb�tt is megt�rt�nt radik�lis mell�z�s�vel, hanem m�g az olyan �rtatlan s m�sfel�l olyan m�lyen vall�sos �s k�z�sen kereszty�ni jelk�pekre �s jelk�pes cselekm�nyekre is kiterjesztj�k szinte szenved�lyes idegenked�s�nket, amin�k a kereszt �s a t�rdepl�s. Kakast, csillagot, g�mb�t, kal�szt, sz�l�f�rt�t, kelyhet, k�nyvet, pelik�nt, b�r�nyt – mindent v�llal a magyar k�lvinista ember a kereszty�ns�g jelk�pkincs�b�l, csak �ppen a leg�sibbet, a legszentebbet, a legegyetemesebbet nem v�llalja – azt, amelyik tulajdonk�ppen egyed�l speci�lisan kereszty�n – a keresztet. Azt a keresztet, amelyet k�lf�ldi hittestv�rei szer�l-szerte aggodalom �s botr�nkoz�s n�lk�l helyeznek el templomaik �s szob�ik fal�n. �mde �neki az a kereszt t�bb, vagy ha �gy tetszik, kevesebb, mint amazoknak: �neki a kereszt inkviz�ci�s eml�k �s egyh�zpolitikai mumus. B�szke r�, hogy annak idej�n sikeresen kiv�dte azt az egyh�zpolitik�t, amely vele a keresztet er�nek erej�vel cs�koltatni akarta – �s nem kell neki a kereszt, mert �gy hiszi, oka van tartani t�le, hogy vele egy�tt visszaj�n az a bizonyos egyh�zpolitika is. Ugyanez az eset, tal�n m�g szembesz�k�bben, a t�rdepl�ssel. A r�gi magyar k�lvinist�k �gy mag�n-, mint nyilv�nos istentiszteleteiken gyakorolt�k, m�gpedig papok s nem papok egyk�ppen, a t�rdepelve val� im�dkoz�st (aminthogy a k�lf�ldi testv�reink m�g ma is sz�lt�re gyakorolj�k). Hogy csak egyetlen p�ld�t eml�tsek: az 1638-as nagyenyedi k�z-zsinat a hatalmas Geleji Katona Istv�n p�sp�ks�ge alatt m�g azt rendeli, hegy "a p�sztorok a katedr�n k�v�l minden k�ny�rg�smond�skor let�rdepeljenek. �gy a de�kok is, mind �regek, mind apr�k." De minden ilyen rendelet�t megfosztott hat�s�t�l s az eg�sz sz�p �s m�ly�rtelm� szok�snak kegyeletes erej�t ellens�lyozta az a musk�taagy, amely er�s �s �ntudatos egy�ni hit� magyar reform�tusok t�zezreit k�nyszer�teni akarta a t�rdepl�sre.

M�r a XVIII. sz�zad v�g�n a kegyes �s sz�nreform�tus Szikszai Gy�rgy debreceni pr�dik�tor hi�ba tette oda h�res �h�tatoss�gi k�nyv, a Kereszty�ni Tan�t�sok elej�re d�szruh�s magyar f�rfiak �s n�k k�p�t, amint t�rdepelve im�dkoznak a keresztet kez�ben tart� J�zushoz: k�nyv�t a magyar k�lvinista n�p p�ratlanul megkedvelte ugyan, de a kereszt �s a t�rdepl�s nem kellett neki t�bb�.

Ez volt az az id�, amikort�jt a magyar k�lvinizmus sz�p lassan antikatolikus �rz�kenys�gg� �s dacc�, ideges �s nyakas "csak-az�rt-se" vall�ss� kezdett elfejl�dni – nem a jav�ra �nmag�nak, de, amint l�ttuk, nem is csak a maga hib�j�b�l. *)

Ez az a szempont, amelyb�l pl. a budapesti egyetemi kereszt-�gyet s a hasonl�kat n�zni kellene. A k�rd�s nem az, hogy elvontan mi tekinthet� k�z�sen kereszty�ni birtoknak �s �rt�knek, s mi nem; hanem arr�l van sz�, hogy egy t�rt�nelmileg �s l�lektanilag s�lyosan indokolhat� t�nyleges �rz�kenys�get �s ma is lek�zdhetetlen idegenked�st helyes, ildomos, tapintatos, hazafias elj�r�s-e, k�l�n�sen nemzet�nk mai helyzet�ben, megs�rteni �s ez�ltal m�g ink�bb n�velni �s provok�lni. 5. Ennek a magyar k�lvinizmusnak pedig, amelynek legjellegzetesebb megnyilatkoz�si form�ja az antikatolikus �rz�kenys�g �s dac, m�r a XVIII. sz�zad �ta mind e mai napig Debrecen a f�f�szke.

Az, aki megel�z� fejteget�seinket gondolkozva olvasta el s m�sfel�l valamennyire ismeri Debrecen v�ros�nak t�rt�net�t a legut�bbi k�t sz�zadban: eg�szen term�szetesnek fogja tal�lni ezt.

Debrecenben a reform�tus vall�si �s egyh�zi �let h�tt�rbe szor�t�s�ra ir�nyult �nk�ny egy sz�zadon kereszt�l makacs �s lelem�nyes t�rsadalmi �s gazdas�gi nyom�ssal j�rt egy�tt. Megvolt ez term�szetesen t�bb�-kev�sb� m�s, hasonl� helyzet� �s �sszet�tel� protest�ns v�rosainkban is – a XVII. �s XVIII. sz�zadbeli ellenreform�ci� eg�sz t�rt�nete emellett tan�s�g –, de k�l�n�s s�llyal �s f�lreismerhetetlen tervszer�s�ggel nehezedett r� a sz�nmagyar k�lvini protestantizmusnak m�r M�liusz �ta k�zponti tekint�ly� s az�ta tisztess�gben �s er�ben egyre csak n�vekedett fellegv�r�ra, Debrecenre.

Debrecen ellenreform�ci�j�t er�szakos �ton, szerzett jogoknak a "f�ldes�ri jogra" hivatkoz� �nk�nyes elkobz�s�val, m�r�l-holnapra nem lehetett megcsin�lni. Itt lass� �s k�vetkezetes t�rh�d�t�sra volt sz�ks�g. Ennek az �tja pedig az �si debreceni polg�rjogok felforgat�sa, a kipr�b�lt patriark�lis gazdas�gi rendszer megbont�sa, a v�rosi �nkorm�nyzat lass� elkobz�sa volt. Hol t�sz�r�sok, hol kalap�cs�t�sek. Mindez pedig ann�l f�jdalmasabban esett, min�l jobban l�tszott a tervszer�s�ge �s minden akci�nak egy c�lra – Debrecen rekatoliz�l�s�ra – ir�nyul�sa. Az el�zm�nyeket is ismerve, alig lehet sok �rz�keny t�lz�st l�tni borb�ly Csokonai J�zsef uramnak – a nagy k�lt� �desapj�nak – abban a f�ljegyz�s�ben, mellyel az 1778-as tiszt�j�t�sr�l sz�l� megeml�kez�s�t k�s�ri, amikor is az eg�sz megv�lasztott v�rosi el�lj�r�s�gnak a piarista aty�k templom�ban kellett letennie a hivatali esk�t: "L�n is ez a dolog a k�ls� �s bels� el�lj�r�s�gnak s az eg�sz n�pnek kicsinyt�l fogva nagyig, nagy �s hallatos keserves zokog�s�val �s s�r� k�nnyhullat�s�val, l�tva Debrecennek r�sz�nkr�l val� r�gi sz�p szabads�g�nak �s ekl�zsi�nknak utols� roml�s�t �s v�gs� pusztul�sra jut�s�t." Aligha j�runk messze az igazs�gt�l, ha az ilyen s hasonl� behat�sok sz�zaib�l magyar�zzuk azt a puszt�n �ltal�nos orsz�gos okokb�l el�gg� meg nem magyar�zhat� idegess�get, amely a debreceni reform�tus �slakoss�g lelk�ben mai napig ott �l – legt�bbsz�r �s legnagyobbr�szben a tudat alatt, de olykor elemi er�vel kit�rve – a katolicizmussal, �gy is, mint politikai, t�rsadalmi �s gazdas�gi hatalmi t�nyez�vel szemben.

Ezt a k�t elemet – a bens�, lelki, vall�si �s a k�ls�, szoci�lis, hatalmi mozzanatot �ltal�ban neh�z a katolicizmusban egym�st�l elk�l�n�teni. A debreceni reform�tus ember sz�m�ra meg �ppens�ggel lehetetlen.

A t�relmi rendelettel s m�g ink�bb az 1790–91. orsz�ggy�l�s XXVI. t�rv�nycikk�vel a III. K�roly- �s M�ria Ter�zia- f�le egyh�zpolitika m�dszere eg�szben v�ve Debrecennel szemben is lehetetlenn� l�n. De az �llamhatalom �s a kat. kl�rus hatalmi t�rekv�sei k�z�tti – tudjuk – azut�n is nagyon er�s �s a magyar protest�nsokra n�zve nagyon sok komoly h�tr�nnyal vagy legal�bbis leal�z� kellemetlens�ggel j�rt �rdeksz�vets�g nagyon is indokoltt� tette azt, hogy a magyar nemzeti �bred�s �s ellen�ll�s politik�ja – a nyugati eszm�kt�l is egyre �thatottabban – mint egy�bk�nt, �gy vall�si �s egyh�zi k�rd�sekben is egyre liber�lisabb sz�nt �lts�n. Ez az egyh�zpolitikai liberalizmus �lt diadalt az 1848-as id�k gondolatvil�g�ban �s alkot�saiban – egyed�l lehets�ges felelet�l a harmincas �vek �ta mint eg�sz Eur�pa-szerte, �gy n�lunk is egyre fokoz�d� er�llyel �s vakmer�s�ggel f�ll�p� ultramont�n szellem t�lkap�saira.

A negyvennyolcas eszm�k �s �rzelmek pedig – �rthet� �s k�zismert okokn�l fogva – megint kev�s magyar v�rost �s n�pk�z�ss�get tel�tettek annyira, mint Debrecent. Hogyne tal�lt volna teh�t az a klasszikus magyar egyh�zpolitikai liberalizmus is, amelyet Kossuth ihletett, legh�vebb �s leg�lland�bb t�mogat�ra a 48-as hagyom�nyok Debrecen�ben; �ppen abban a Debrecenben, amelyet egy, ezzel a liberalizmussal sarki ellent�tben �ll� �s csakis ezzel a liberalizmussal ellens�lyozhat� egyh�zpolitika alig n�h�ny ember�lt�vel azel�tt nemcsak lelkiismeret�ben g�zolt meg, de "r�gi sz�p" polg�ri szabads�g�b�l is kiforgatni igyekezett?

A debreceni k�lvinizmusnak saj�ts�gosan antikatolikus �l�t ez a liberalizmus seg�tett kiemelni s a sz�ls�s�gig kicsiszolni. Hogy az orsz�gos p�rtpolitikai �ll�sfoglal�sa a debreceni polg�rs�g z�m�nek s vele egy�tt a p�rtpolitikai k�zdelmekbe szertelen�l belekevert debreceni egyh�znak nem a (p�rtpolitikai �rtelemben vett) "liber�lis" keretek k�zt t�rt�nt meg: az az eml�tett t�nyen nem v�ltoztatott semmit. Egyh�zpolitikai liberalizmus tekintet�ben ugyanis a 48 �s a 67 k�z�tt, mint tudjuk, sohasem volt l�nyeges k�l�nbs�g, �s ami f�, elvi alapon nem is lehetett, legf�ljebb taktikailag.

Ez a maradand� antikatolikus von�s azt�n – el�bb ortodox, egyh�zi �s hitvall�si, k�s�bb liber�lis politikai �s eur�pai-magyar sz�nez�ssel, el�bb ink�bb, mint helyi�rdek� t�net, ut�bb mint egy nemzeti, s�t vil�g�ramlatnak a lecsap�d�sa – r�nyomta a maga b�lyeg�t Debrecen eg�sz k�lvinizmus�ra. Debrecen k�zponti helyzete �s s�lya, iskol�i, k�l�n�sen a koll�giuma, igehirdet�se, egyh�zi �s egyh�zpolitikai akci�i �tj�n pedig uralkod�an �s term�szetszer�leg befoly�solta az eg�sz tisz�nt�li reform�tus egyh�zi �letet �s k�zszellemet. Sz�ks�gszer� volt ez a folyamat, de egyszersmind v�gzetess� is v�lt. Mikor a magyar protest�ns vall�sos �let �ltal�nos XIX. sz�zadbeli hanyatl�s�val kapcsolatban Debrecenben is kezdtek kisz�radni a reform�tus kereszty�ns�g igazi tartalmi �rt�kei, tulajdonk�ppeni vall�sos er�i: a hely�kre bet�dult az antikatolikum. A gy�ngykagyl�b�l kezdett kipusztulni az �let, de a kagyl� nagyon sok�ig nem vette �szre a saj�t fajulva-teng�s�t, hanem �lland�an nagyon b�szke volt r�, hogy neki milyen sz�p – h�ja van. Eg�szen feledni l�tszott, hogy neki nem a h�j a l�nyege s az �let�rtelme: a h�j csak arra val�, hogy v�dje finom, gy�ng�d bens� �let�t �s lehet�v� tegye sz�m�ra a zavartalan gy�ngytermel�st.

Ny�ltan ki kell mondani, hogy az �tlagos debreceni k�lvinista s vele egy�tt a magyar k�lvinistas�g z�me ma els�sorban az�rt tartja mag�t j� k�lvinist�nak, mert �rzi �s tudja, hogy katolikus a vil�g minden kincs��rt sem tudna lenni. K�lvinizmusa dob, mely csak akkor sz�l, hogyha �tik *) – nem pedig aeolh�rfa (a Kuyper f�ls�ges hasonlat�val �lve), mely tiszt�n �s felajzott h�rokkal �ll Isten szent Sion�nak ablak�ban, v�rva a magass�gos Sz�lv�szt, mely hogyha belekap h�rjaiba, azok er�szakos emberi behat�sok n�lk�l is er�teljes, tiszta �s b�v�s hangot adnak.

*) T�bbekt�l hallottam m�r, hogy ezt a tal�l� mond�st: "A magyar k�lvinista ember olyan, mint a dob: csak akkor sz�l, ha �tik." – R�v�sz Imre nagyeml�k� debreceni pr�dik�tornak (1826–1881) tulajdon�tj�k; a t�ny az, hogy � maga is m�r (Magy. Prot. Egyh. �s Isk. Figyelmez� 1878. �vf. 6. lap) "k�zmond�sk�nt" id�zi, "sok igazs�got" tal�lv�n benne.

6. Azon a magyar k�lvinizmuson k�v�l, amelynek f� jellemvon�sa az antikatolikus �rz�kenys�g �s dac, m�g k�t m�s magyar k�lvinista t�pust lehet a jelen �let�ben megfigyelni. Ezeknek azonban m�r nem olyan m�ly a t�rt�nelmi gy�ker�k, Debrecennel �s a Tisz�nt�llal pedig, el eg�szen a leg�jabb id�kig, alig volt t�bb k�z�k a semmin�l. Ez�rt mi is valamivel r�videbbre foghatjuk az ezekkel val� foglalkoz�sunkat.

Egyik�k az antiliber�lis k�lvinizmus.

Ha a k�lvini kereszty�ns�g velesz�letett katolikus-elleness�g�t abb�l magyar�ztuk meg, hogy Istennek l�lekben �s igazs�gban, azaz szellemben �s val�s�gban val� im�d�s�hoz szigor� k�vetkezetess�ggel akar ragaszkodni: ugyanily �rtelemben egy bizonyos velesz�letett liber�lis-elleness�get, antiliberalizmust is meg kell a k�lvinizmus l�nyeg�ben �llap�tanunk. Mert a k�lvinizmus sz�letett �s esk�dt ellens�ge minden olyan szabads�gnak, teh�t minden olyan szabadelv�s�gnek (liberalizmusnak) is, amelyik ellene mond vagy �pp ellene dolgozik a L�leknek �s az Igazs�gnak, a Szellemnek �s a Val�s�gnak – vagyis Istennek �s az � im�d�s�nak. A k�lvinizmus csak az olyan szabads�got keresi, k�v�nja, k�veteli a maga �s mindenki sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen �letelem, leveg� gyan�nt, amelyben a l�lek szabadon im�dhatja Isten�t �s h�dolhat meg �neki. Mindenf�le szabads�got – ak�r egy�ni, polg�ri vagy nemzeti, ak�r gazdas�gi vagy tudom�nyos �s m�v�szeti szabads�got – csak annyiban hajland� a k�lvinizmus elismerni, el�mozd�tani, sz�vets�ges�v� fogadni, amennyiben ezt a szabads�got: az Isten�vel, mint Val�s�ggal szemben�ll� Szellem im�d�si szabads�g�t, kifejleszteni seg�ti, �polja �s v�delmezi. Ellenben botor �s b�n�s hazugs�gnak, rombol� szabadonckod�snak tekint a k�lvinizmus minden olyan – ak�r egy�ni, polg�ri vagy nemzeti, ak�r gazdas�gi, tudom�nyos vagy m�v�szeti – "szabads�got", amelyik a szellemben �s val�s�gban val� istenim�d�snak, ak�r akarva, ak�r akaratlanul, ak�r eredeti tervszer�s�ggel, ak�r csak v�gs� k�vetkezm�nyeiben, �rtalm�ra van.

M�s sz�val: a k�lvinizmus bar�tja minden olyan szabads�gnak �s szabadelv�s�gnek, amelyik az emberi l�leknek Istennel val� szem�lyes, azaz szellemi �s val�s�gos �letviszony�t, kapcsol�d�s�t, bibliai ig�vel sz�lva, az ember megigazul�s�t lehet�v� teszi, er�s�ti, m�ly�ti, biztos�tja. Ezt jelenti K�lvinnak az a m�ly b�lcsess�g� megjegyz�se, hogy a kereszty�n szabads�g "f�ggel�ke a megigazul�snak �s a megigazul�s erej�nek a meg�rt�s�re n�zve nem kicsiny jelent�s�ggel b�r." (Institutio III. k�nyv. 19. fejezet., 1. �)