12. A j�cselekedetekr�l

De amennyiben b�neink nem az�rt bocs�ttattak meg nek�nk, hogy szabads�got adjanak a rossz cselekedetre, hanem ink�bb amint a zsolt�rban van mondva. (Zsolt�r 130, 4) Isten kegyelmes hozz�nk, hogy mi arra vez�reltess�nk, hogy �t f�lj�k �s tisztelj�k; mi azt is tartjuk, hogy annak a kegyelemnek, mely nek�nk a J�zus Krisztusban megjelent, azzal a c�llal is meg kell egyeznie, amelyr�l szent P�l sz�lt, hogy ti. megtagadv�n a hitetlens�get, �s e vil�gi k�v�ns�gokat, m�rt�kletesen, igaz�n �s szent�l �lj�nk e jelenval� vil�gban, v�rv�n a mennyek orsz�g�nak ama boldog rem�nys�g�t (Titusz 2, 12). Enn�lfogva a J�zus Krisztus v�re nem arra f�rd�nk nek�nk, hogy minket tov�bb is ott fetrengtessen undoks�gainkban, hanem ink�bb, hogy minket az igazi tisztas�gra vonjon. Egysz�val, Isten gyermekei l�v�n, sz�ks�g, hogy �jj�sz�less�nk az � Lelke �ltal. S �me, ez�rt mondatik, hogy Urunk J�zus az�rt j�tt, hogy az �rd�g orsz�g�t lerontsa (1J�nos levele 3, 8), ami a b�nnek orsz�ga, mivel � nem csup�n az�rt adatott k�zbenj�r�nkul, hogy megszerezze b�neink bocs�nat�t, hanem az�rt is, hogy megszenteljen minket, ami annyit jelent, mintha azt mondan�k, hogy minket Isten szolg�lat�ba �ll�tott, kivonva e vil�gnak undoks�gai k�z�l. Ekk�nt csak �gy lehet�nk kereszty�nek, ha �j teremtm�nyek is vagyunk, azokra a j�cselekedetekre form�ltatva, melyeket, Isten k�sz�tett el, hogy mi azokban j�rjunk, mivel mi magunkt�l nem voln�nk k�pesek azokra. Az akaratot azonban �s a v�grehajt�st Isten adja nek�nk, �s minden mi el�gs�ges voltunk t�le sz�rmazik (Filippi 2, 13, 2 Korintus 3, 5) �s ez okn�l fogva Urunk J�zus a kegyelmi aj�nd�kok eg�sz teljess�g�t vette, hogy mi mer�thess�nk bel�le (Koloss� 1, 19, J�nos 1,16). Ekk�nt mi nem becs�lj�k t�l szabad akaratunkat, sem er�nket �s tehets�g�nket, hanem ink�bb megvalljuk, hogy j�cselekedeteink nem egyebek, mint tiszt�ra Isten aj�nd�kai.

13. Hogyan r�szes�l�nk J�zus Krisztusban �s az � j�t�tem�nyeiben?

A hit. �rtj�k imm�r, hogy minden j�t�tem�ny�nek a hit �ltal lesz�nk r�szesei, mert ez az, ami k�z�ss�get teremt k�zt�nk �s a J�zus k�z�tt, hogy � benn�nk lakozz�k, hogy mi bel�je oltassunk, mint gy�ker�nkbe, hogy mi test�nek tagjai legy�nk, hogy mi �benne �lj�nk, �s � mibenn�nk, �s hogy � minden javaival egy�tt, a mienk legyen. �s, hogy k�l�n�snek ne l�ss�k, hogy mi a hitnek ilyen er�t tulajdon�tunk, mi a hitet nem valami cs�lcsap v�leked�snek vessz�k, hanem bizonyoss�gnak, melyet Isten �g�reteib�l nyert�nk. S amelyekben minden javai foglaltatnak, hogy a mi Urunkat a J�zus Krisztust akk�nt �lelj�k magunkhoz, mint eg�sz �dv�ss�g�nk z�log�t �s ford�tsuk hasznunkra azt, amit � Atyj�t�l az Istent�l vett, hogy nek�nk sz�tossza. �s mi magunk megtudjuk, hogy hit�nk nem lehet, ha nem adatott a magass�gb�l �s amint a Szent�r�s kijelenti, amikor megvil�gos�ttatunk a Szentl�lek �ltal, hogy megfoghassuk azt, ami felette �ll minden emberi �rtelemnek, �s hogy megpecs�telje sz�v�nkben azt, amit hinn�nk kell.

14. A h�v� t�k�letlen �s t�k�letes volt�r�l

�mb�r a j�cselekedetekre elh�vatva, mi hivat�sunk gy�m�lcseit teremj�k, amint meg van mondva, hogy mi arra v�s�roltattunk meg, hogy Istennek szents�gben �s igazs�gban szolg�ljunk (Luk�cs 1,75), m�gis mindig sok gyenges�g vesz k�r�l benn�nket, m�g ebben a vil�gban �l�nk. Mi t�bb, minden gondolatunk �s �rz�s�nk �gy meg van fert�ztetve b�nnel, hogy semmi oly cselekedet nem sz�rmazhatik t�l�nk, ami m�lt� volna arra, hogy Isten elfogadja. Ekk�nt annyira t�vol �llunk att�l, hogy a j�cselekedetre igyekezve is, valamit meg�rdemelhetn�nk, hogy mindig ad�sok maradunk, mert Isten teljes joggal fog g�ncsolnival�t tal�lni mindenben, amit m�vel�nk, �s � nem �g�r jutalmat, csak azoknak, akik t�rv�ny�t teljes�tett�k (5 M�zes 18,5; Ez�kiel 20,11; Galalata 3,12; R�mai 10,5). S ett�l mi nagyon t�vol vagyunk. Ekk�ppen ismerj�k teh�t el, hogy minden �rdem meg van semmis�tve. Nemcsak arr�l van sz�, hogy a t�rv�ny t�k�letes teljes�t�s�ben bukunk el, hanem arr�l is, hogy minden cselekedet�nk-ben van valami rossz �s b�n�s szennyfolt. J�l tudjuk, hogy egyetemesen azt tan�tott�k, hogy az ember a hib�kat el�gt�telekkel is helyrehozhatja, �mde mivel a Szent�r�s arra tan�t minket, hogy a mi Urunk J�zus Krisztus eleget tett �rett�nk. (Galata 3,13; 4,5; Titusz 2,14; 1P�ter 1,18 sk.) Nem nyugodhatunk meg mi m�sban, mint az � hal�l�nak �ldozat�ban, melynek k�vetkezt�ben lecsendes�lt az Istennek haragja, az a harag, melyet egy teremtm�ny sem tudott volna elszenvedni. �s ez az, ami�rt mi azt tartjuk, hogy egyed�l a hit �ltal igazulunk meg, amennyiben egyeb�nnen, ti. a mi Urunk J�zus Krisztust�l kell k�lcs�nvenn�nk azt az igazs�got, amely bel�l�nk hi�nyzik, �spedig nem csak r�szben, hanem teljesen (R�ma 3,27).

15. Az im�ds�gr�l

Ez az, ami nek�nk b�tors�got ad arra, hogy Istent seg�ts�g�l h�vjuk, mert e n�lk�l, nem j�rulhatn�nk hozz� aszerint, amint a Szent�r�s tan�t, hogy ti. mi soha meghallgattat�st nem tal�lunk nyugtalans�gban, vagy zavarban (Zsid�khoz 11,6; Jak 1,6.7). S ez�rt mi azt tartjuk, hogy f� javunk �s nyugodalmunk az, ha bizonyosakk� t�tet�nk b�neinknek bocs�nat�r�l azon hit �ltal, melyet a J�zus Krisztusba vet�nk (R�m 4,6.7), mivel ez az a kulcs, mely kinyitja el�tt�nk a kaput, hogy Istenhez mehess�nk. Meg van mondva, hogy mindaz, aki seg�ts�g�l h�vja az Istennek nev�t, megmentetik (Joel 2,32). Ez�rt a Szent�r�s tan�t�sa szerint k�ny�rg�seinket Istenhez int�zz�k a mi Urunk J�zus Krisztus nev�ben, aki a mi v�d�nkk� lett, mivel n�lk�le nem lesz�nk m�lt�k arra, hogy legyen Isten el� val� j�rul�sunk (Ef 3,12; Zsid 4,16; J�n 16,24). Hogy mi nem k�ny�rg�nk a szentek �ltal, vagy a szentekhez, amint �ltal�nosan szok�s, azt nek�nk nem szabad b�n�l felr�ni. Mivel ugyanis nek�nk minden cselekedet�nkben az van parancsolva, hogy lelkiismeret�nk hat�rozott legyen, mi nem tudn�nk im�ds�gunkban kell� m�rt�ket tartani. Mi k�vetj�k azt a szab�lyt is, mely nek�nk adatott, hogy ti. ha �t nem ismerj�k �s Ig�je nek�nk nem pr�dik�ltatott, hogy akarat�nak bizonys�ga legyen el�tt�nk, mi nem tudjuk �t seg�ts�g�l h�vni. �m az eg�sz Szent�r�s egyed�l �hozz� utas�t, hogy �t im�djuk. Mi t�bb, � im�ds�gainkat a f� �s legkiv�l�bb �ldozatk�nt becs�li, amely �ltal mi h�dolatunkat fejezz�k ki az � fens�ge el�tt aszerint, amint � az 50. zsolt�rban tan�s�tja, �s �gy k�ny�rg�seinket teremtm�nyekhez int�zni �s ide s tova, k�borolni, oly dolog, amely meg van tiltva, ha nem akarunk szents�gt�r�s b�n�be esni. M�s patr�nusokat vagy v�d�ket keresni, mint a mi Urunkat, a J�zus Krisztust, err�l mi �gy v�leked�nk, hogy nincs v�laszt�sunkra vagy szabads�gunkba adva. Igaz, hogy egym�s�rt im�dkozni tartozunk, am�g ide lent �l�nk, �mde hogy a holtakhoz menek�lj�nk, mivel a Szent�r�s ezt nek�nk nem mutatja, ezt a mer�nyletet nem akarjuk elk�vetni, hogy az �nhitts�g hib�j�ba ne ess�nk. S�t azok a rendk�v�li vissza�l�sek is, amelyek szerte - sz�jjel fel voltak kapva �s vannak m�g most is, arra figyelmeztetnek, hogy maradjunk meg ez egyszer�s�g�nkben, mint oly korl�tok k�z�tt, melyeket Isten �ll�tott fel, hogy visszaszor�tson minden k�v�ncsiskod�st �s vakmer�s�get. Mert sok oly k�ny�rg�st koholtak, amelyek telve vannak borzaszt� istenk�roml�ssal, mint amin� az, hogy sz�z M�ri�t�l azt k�rik, hogy parancsoljon fi�nak �s gyakorolja felette uralm�t, s hogy �t mindazok �dv�ss�ge, �lete �s rem�nys�ge kapuj�nak nevezik, akik benne b�znak.

16. A halottak�rt val� k�ny�rg�sekr�l

Az a k�r�lm�ny, hogy a halottak�rt nem k�ny�rg�nk, nem csup�n ett�l az okt�l f�gg, hanem az�rt is t�rt�nik, mivel ennek t�bb sz�rmaz�ka is van, amin� p�ld�ul az, hogy az emberek felfedezt�k a tiszt�t�t�z l�tez�s�t, hol a lelkek azok�rt a b�n�k�rt b�ntettetnek, melyeket elk�vettek. E m�don az a megv�lt�s, melyet a J�zus Krisztus hajtott v�gre, nem lenne teljes, s annyiban �rt�ktelenebb lenne a hal�l, amelyet szenvedett, mintha minket csak f�lig szabad�tott volna meg. M�rpedig ezt istenk�roml�s n�lk�l nem lehet mondani. Ekk�ppen mikor azt hissz�k, hogy a szeg�ny vil�got e tekintetben f�lrevezett�k, semmi dolgot nem akarunk kigondolni kereszty�n hit�nk elvei ellen. El�gnek v�lj�k, ha magunkat a Szent�r�s tiszta tan�t�s�hoz tartjuk, amely sohasem tesz eml�t�st err�l. B�rmint legyen is a dolog, mi azt tartjuk, hogy ez oly babona, mely az emberek k�pzelet�b�l vette eredet�t. S azonk�v�l, hogy nek�nk nincs megengedve Istent�l k�nyre - kedvre b�rmit k�rni, mi nem akarunk oly fennh�j�z�k lenni, hogy a mi Urunk J�zus Krisztus tiszt�t bitoroljuk, aki minket teljesen megv�ltott minden b�neinkt�l.

17.Isten szolg�lata

A m�sodik f�pont, amelyben elt�r�nk a vil�g �ltal elfogadott szok�st�l �s v�leked�st�l, az a m�d, amint az Istent szolg�lni kell. M�r most r�sz�nkr�l k�vetve azt, amit � kijelent, hogy ti. az engedelmess�g t�bbet �r, mint minden �ldozat, �s hogy minden�tt azt k�veteli, hogy hallgatni kell arra, amit � parancsol, ha az emberek neki szab�lyszer� �s olyan szolg�latot akarnak adni, amelyet � helyesel: azt tartjuk, hogy nem a mi dolgunk kital�lni azt, ami nek�nk j�nak l�tszik, vagy k�vetni azt, ami az emberek agy�ban fogamzott, hanem k�teless�g�nk magunkat egyszer�en a Szent�r�s tisztas�g�hoz tartani. Enn�lfogva azt hissz�k, hogy mindazt, ami nem a Szent�r�sb�l van v�ve, hanem az emberek tekint�lye �ltal parancsoltatott, nem szabad Isten szolg�lat�nak tartani. �s ebben nek�nk k�t cikkely�nk, mondhatn�k: maxim�nk van. Az egyik az, hogy az emberek nem k�telezhetik a lelkiismeretet hal�los b�n terhe alatt, mivel nem hi�ba akarja Isten, hogy �t tartsuk egyed�li t�rv�nyhoz�nknak (Jak 4,12), azt mondv�n, hogy az � dolga k�rhoztatni �s feloldozni, valamint azt sem hi�ba ism�tli annyiszor, hogy semmit az � rendel�seihez ne csatoljunk (5M�z 4,12; 12,32). Ez val�ban nem t�rt�nhetik an�lk�l, hogy az ember f�l ne t�telezni r�la, hogy nem ismert mindent, ami hasznos volt, hanem ezt, vagy azt a dolgot vigy�zatlans�gb�l elfelejtette. A m�sodik alapelv az, hogy mikor mi arra vetemed�nk, hogy Istent saj�t j�tetsz�s�nkh�z k�pest szolg�ljuk, � mindezt akk�nt helytelen�ti, mint a roml�snak egy vegy�l�k�t, s �me, ez�rt ki�ltja pr�f�t�ja �zsai�s (19,23) �ltal, hogy minden igaz vall�st felforgattak akkor, mikor az emberek parancsolatait �rizt�k meg. �s Urunk J�zus szint�n meger�s�ti ugyanazt, hogy hi�baval�, ha az emberek Istent emberi hagyom�nyok �ltal akarj�k tisztelni (M�t� 15,9). Mindenesetre megvan teh�t az oka, hogy a mi lelkeink f�l�tt val� lelki fens�bbs�g s�rthetetlen�l fennmarad sz�m�ra, s ez legal�bb arra szolg�l, hogy akarata mintegy f�k legyen, s ekk�nt uralkodj�k minden �h�tatunk f�l�tt.

18.Az emberi hagyom�nyokr�l

E tekintetben a k�ztapasztalat �ltal annyira ismeretes figyelmeztet�sek vannak el�tt�nk, hogy mi annyival is ink�bb meger�s�d�nk abban a sz�nd�kunkban, hogy a Szent�r�s hat�rait �t ne l�pj�k. Mert ami�ta elkezdtek t�rv�nyeket csin�lni av�gb�l, hogy Isten szolg�lat�t szab�lyozz�k �s a lelkiismereteket al�rendelt�k, nem volt sem m�rt�k, sem hat�r, s m�s r�szr�l Isten, az ily vakmer�s�get azzal b�ntette meg, hogy az embereket borzaszt� �lmodoz�sokkal vak�totta el. Ha k�zelebbr�l n�zz�k, hogy min�k az emberi hagyom�nyok, azokban �rv�nyt tal�lunk, mivel sz�muk v�ghetetlen. Emellett oly durva �s rendk�v�li vissza�l�sek vannak, hogy val�ban csoda, hogy az emberek oly but�k voltak, ha csak az�rt nem, mivel Isten azt a bossz��ll�s�t gyakorolta, amelyet �zsai�s (29,14) �ltal hirdet n�pe ellen, hogy ti. � megvak�tja �s oktalann� teszi a b�lcseket, kik �t �gy akarj�k tisztelni, hogy az emberi rendel�seket tartj�k meg.

19.A b�lv�nyoz�si sz�nd�kokr�l

Mi�ta az emberek elfordultak az Isten ir�nt val� tiszta �s szent engedelmess�gt�l, f�lfedezt�k, hogy a j� sz�nd�k el�gs�ges mindennek a helyrehoz�s�ra. S ez annyit jelentett, mint kit�rni a kaput minden babona el�tt. Ez volt az eredete annak, hogy az emberek im�dt�k a k�peket, v�s�rolt�k a mis�ket, megt�lt�tt�k a templomokat mindennem� pomp�val �s d�sszel, kezdtek j�rni b�cs�kra s fogadalmat tettek, ki-ki a maga szak�ll�ra. �mde ez oly m�ly �rv�ny, hogy nek�nk nagyon el�g lesz, ha csak n�h�ny p�ld�t �rint�nk is meg. Annyira nincs megengedve Istent emberi tal�lm�nyok �ltal tisztelni, hogy �gy nem is volna sem er�ss�g, sem biztons�g, sem alap, sem r�v a vall�sban, hanem minden �ssze - vissza menne, �s a kereszty�ns�g semmiben sem k�l�nb�zn�k a pog�nyok b�lv�nyim�d�s�t�l.

20.A p�pa zsarnoki rendeleteir�l

Van itt egy m�sik baj is, amelyre hivatkoztunk, ti. az a zsarnoks�g, mely a szeg�ny lelkekre nehezedik. Ilyen volt azon parancs, hogy az emberek b�neiket �vente egyszer meggy�nj�k a papnak, s ezt az�rt rendelt�k el, hogy az eg�sz vil�g k�ts�gbeess�k. Mert ha az ember est�t�l reggelig elk�vetett b�neit sem tudja el�sz�ml�lni, vajon ki volna k�pes azokat �sszegy�jteni az �v v�g�re? Mindamellett a rendelet azt mondja, hogy m�sk�ppen nem lehet bocs�natot nyerni. S ez annyit jelent, hogy a paradicsom kapuj�t az eg�sz vil�g el�tt bez�rj�k. �mde m�g ha az emberi t�rv�nyek megtart�sa nem volna is lehetetlen, mindig szents�gt�r�s, ha az Isten igazs�gszolg�ltat�s�ba beavatkoznak; ilyen beavatkoz�s pedig azon �ll�t�s, hogy a b�n�k csakis akkor bocs�ttatnak meg, ha az ember azokat meggy�nja a pap f�l�be. S ez annyi, mint Isten �g�ret�hez olyan felt�telt csatolni, mely azt mintegy hamiss� �s haszontalann� teszi. Ugyanezt lehet mondani arr�l a tilalomr�l, hogy bizonyos napokon hal�los b�ntet�s terhe alatt tilos h�st enni. Mi mindenesetre azt valljuk, hogy a b�jt�l�s �s �nmegtart�ztat�s dics�retrem�lt� er�ny. �mde az ily tilalom �ppen annyi, mint ha az Isten tekint�ly�b�l bizonyos r�szt elszak�tunk. Az a tilalom, melynek �rtelm�ben a papok, a bar�tok �s ap�c�k nem h�zasodhatnak, k�t hib�t foglal mag�ban. Egyfel�l ugyanis haland� teremtm�nyeknek nincs jogukban megakad�lyozni azt, amit Isten �g�rt. Mert ha visszatartj�k azokat, akikben nincs meg az �nmegtart�ztat�s aj�nd�ka arra, hogy magukat a gy�gyszert�l megtart�ztass�k, ez annyi, mint �rv�nybe [szakad�kba] d�nteni �ket. S val�ban l�tjuk is azokat a gy�m�lcs�ket, amelyek ebb�l sz�rmaztak, s mondanom sem kell, hogy sz�gyen fog el, ha erre gondolunk.

21.Az egyh�z tekint�ly�r�l �s korm�nyz�s�r�l

Mindamellett mi nem akarjuk az egyh�znak, vagy a prel�tusoknak �s p�sztoroknak tekint�ly�t megsemmis�teni, mert nekik a fel�gyelet az�rt adatott, hogy az egyh�zat korm�nyozz�k. Mi azt valljuk, hogy a p�sp�k�ket �s p�sztorokat tisztelettel meg kell hallgatni, amennyiben azt a hivat�sukat teljes�tik, hogy Isten ig�j�t hirdetik. S azonk�v�l valljuk, hogy minden egyh�znak, �spedig mindegyiknek mag�ra n�zve hatalma van a k�zrend v�gett t�rv�nyeket �s rendeleteket hozni, miut�n sz�ks�ges, hogy minden j� renddel �s tisztess�ggel menjen v�gbe (1Kor 14,40). �s ezeknek a rendeleteknek engedelmeskedni is tartozunk, felt�ve, hogy nem k�nyszer�tik a lelkiismereteket, nem hoznak be babon�kat. �s �rj�ng�knek, dacosoknak tartjuk azokat, kik e rendeletekhez nem akarnak alkalmazkodni. �mde kijelentj�k, hogy k�l�nbs�get kell tenni az igazi, t�rv�nyes p�sztorok �s azok k�z�tt, kik puszt�n az �res c�met viselik. Mert val�ban, felett�bb h�rhedt vissza�l�s az, hogy azok, akik magukat prel�tusoknak nevezik, s azt k�v�nj�k, hogy ilyenek�l ismerj�k el �ket, semmi olyast nem cselekesznek, ami k�teless�g�k teljes�t�s�nek m�g csak a sz�n�t is mag�n hordozn�. De a legrosszabb az, hogy �ll�suk �s m�lt�s�guk �r�gye alatt a szeg�ny lelkeket a v�gveszedelembe sodorj�k, elford�tv�n �ket Isten igazs�g�t�l a saj�t hazugs�gaikra. �s ha egy�b tekintetben t�rn�nk kellene is �ket, m�gis mikor hamis tanaikkal �s t�ved�seikkel akarnak minket el�rasztani, szent P�ter v�lasz�t kell haszn�lnunk, hogy ti. ink�bb Istennek kell engedelmeskedni, mint az embereknek (Csel 5,29).

22.A p�pa els�s�ge

Ezen fel�l valljuk, hogy az az els�s�g, melyet a p�pa mag�nak tulajdon�t, hallatlan bitorl�s. Mert m�g ha megengedn�k is, hogy hasznos dolog, ha az egyh�zban van n�h�ny f�ember (ami azonban teljess�ggel ellentmond Isten ig�j�nek Ef 1,22; 4,15; Kol 1,18), m�g akkor is nagyon durva k�ptelens�g, hogy akinek a p�sp�k�k felett f� gyan�nt kell �llania, maga nem p�sp�k. �s ha gondosan megvizsg�ljuk mindazt, amit hierarchi�jukr�l mondanak, �gy tal�ljuk, hogy mit sem hasonl�t ez ahhoz, amit a mi Urunk J�zus Krisztus �s az � apostolai hagytak re�nk. S�t megroml�s ez, melynek c�lja az egyh�z jogos uralm�nak felforgat�sa. Nem sz�lunk mi azokr�l a z�ll�tt �s botr�nyos �llapotokr�l, valamennyir�l, melyek �gyis nagyon ismeretesek, hanem azt mondjuk, hogy minden kereszty�nnek, ha nem akar l�zad� lenni az Isten ellen, vissza kell vetnie mindazt, amir�l megismerte, hogy Isten szolg�lat�nak tisztas�g�val ellenkezik. Mikor ugyanis arr�l a lelki igazs�gszolg�ltat�sr�l van sz�, melyet Isten mag�nak tart fenn, akkor nincs emberi fels�bbs�g, amelynek meg nem kellene d�lnie. A f�ldi fejedelmek t�rv�nyei b�rmily s�lyosak �s durv�k is, s�t ha egyenesen igaztalanoknak �rzik is �ket az emberek, m�gis �rv�nyben vannak, �gyhogy �ket megvetni nem szabad, mert e vil�g javai �s t�rgyai nem oly becsesek, hogy azt a tekint�lyt, melyet Isten az �sszes kir�lyoknak, fejedelmeknek �s fels�bbs�geknek adott, elib�k ne kellene helyezni. �mde teljesen elt�r� eset az, hogy lelk�nket al�vess�k mindazon zsarnoki, vagy idegen �s korcs t�rv�nyeknek, melyek csak arra val�k, hogy elt�r�tsenek minket att�l, hogy Istennek rendelj�k al� magunkat. Mindamellett megvalljuk, hogy az ily vissza�l�sek megjav�t�sa �s teljes kik�sz�b�l�se nem mag�nszem�lyek dolga, hanem el�gs�ges, ha minden kereszty�n kivonja mag�t al�luk az�rt, hogy tiszt�n �s teljesen Isten szolg�lat�ra �rizze meg mag�t.