Ebben a form�lis tekintetben K�lvin teol�gi�ja a k�vetkezetes, �nmag�hozh� �s megb�zhat� gondolkod�s magasiskol�ja. Azt mindenesetre meg lehet tanulni t�le, hogy hogyan kell rendszeresen �s fegyelmezetten teol�giz�lni.
Ennek az el�nynek az �rnyoldala abban van, hogy K�lvin teol�gi�j�t t�rgyszer�en t�bb�-kev�sb� az eg�sz vonalon egy �s ugyanaz a hiba fenyegeti m�r elindul�s�t�l fogva. K�lvin J�nosnak az Isten rejtelmes l�ny�r�l alkotott arra a saj�tos k�pzet�re gondolunk, amely szerint az Isten: abszol�t szuver�n rendelkez� hatalom. Ezt a k�pzetet K�lvin nem a Szent�r�sban tal�lta, hanem valahonnan m�shonnan vitte be oda. Ez a k�pzet hatott az �r�k eleveelrendel�sr�l sz�l� j�lismert tan�t�s�ban is, amely szerint ezt a n�melyeknek '�dv�ss�g�re, m�soknak meg k�rhozat�ra vonatkoz� eleveelrendel�st egyszer�en csak mint k�sz t�nyt szabad �br�zolni �s elfogadni.

�s �ppen ez a tan�t�s - ha nem is a gy�k�r, de legal�bb is a s�t�t h�tt�r minden felelet m�g�tt, amit K�lvin J�nos valamennyi teol�giai k�rd�sre adott. Amit mindebb�l meg kell tanulnunk, az az a figyelmeztet�s, hogy az ember nem t�bb �s nem m�s, hanem: ember. De az m�r nem helyes, hogy egy eleve form�lt �t�let (�s �ltal�ban hasonl� el��t�letek - ma p�ld�ul „az ember l�nyeg�r�l" eleve alkotott �t�let!) a teol�gi�ban akkora szerepet j�tsz�n, mint amekkor�t K�lvin istenfogalma az � teol�gi�j�ban j�tszott.

De ha ezt tiszt�ztuk, szabad �s kell is abban a sok mindenben h�l�san �s boldogan gy�ny�rk�dni, ami K�lvin teol�gi�j�ban ez itt fentebb eml�tett zavar� idegen-test ellen�re is olyan felejthetetlen m�don j�tt napvil�gra �gy, mint a bibliai igazs�g tiszta reflexi�ja. Amennyiben val�ban a, Szent�r�sra figyelmezett K�lvin, a teol�gia t�rt�net�ben csak keveseknek aj�nd�kozott er�vel �rtett hozz�, hogy a kereszty�n ismeret alkot� elemeit - an�lk�l, hogy saj�toss�gaikb�l kivetk�ztette volna �ket! - egybe l�ssa. P�ld�ul: Isten Ig�j�t �s Szent Lelk�t az � irgalmas kijelent�s�nek gy�zelmes egys�g�ben. Nem v�letlen az, hogy �ppen K�lvin volt az, akinek nemcsak a reform�tus, de a lutheri �s a r�mai dogmatika is k�sz�nheti J�zus Krisztus pr�f�tai tiszt�nek �jrafelfedez�s�t!

Vagy p�ld�ul az Isten besz�d�nek �s cselekv�s�nek az �- �s �jtest�mentom „�konomi�j�ban" val� k�l�nb�z�s�gr�l sz�l� tan�t�st is K�lvin sz�laltatta meg, de �gy, hogy k�zben hangoztatta: ez a k�l�nbs�g a kegyelmi sz�vets�g „szubsztanci�lis egys�g�n" bel�l jelentkezik. Vagy p�ld�ul a megigazul�s �s a megszentel�d�s k�l�nb�z�s�g�t, de szoros �sszetartoz�s�t is � hangs�lyozta, vagy a b�nbocs�nat bizonyoss�g�nak �s az �jfajta engedelmess�gre �bred�snek szoros �sszetartoz�s�t a kereszty�n szabads�gon bel�l. Nem minden fontos ponton siker�lt egyform�n j�l K�lvin anal�zise �s szint�zise. P�ld�ul hat�rozottan kev�sb� siker�lt neki j�l megfogalmazni a s�kramentumokr�l sz�l� tant.

Ezen a ter�leten a 16. sz�zad exegetikai �s t�rgyi el�felt�telei k�z�tt K�lvin messzire seg�t� sz�t mondott ki, de ezeknek az adott el�felt�teleknek a kereteit � sem tudta - mint ahogy Luther, vagy Zwingli �s az �ket k�vet�k nem tudt�k - �tt�rni. �s a fontos pontok egyik�ben sem alkotott K�lvin t�k�leteset �s fel�lm�lhatatlant. De melyik teol�gusnak adatott meg ez valaha is? Ez azonban nem v�ltoztat azon, hogy t�le meg lehet tanulni, mint nagyon kev�s m�s teol�gust�l, azt, hogy a monisztikus �s a dualisztikus gondolkod�s egyform�n vesz�lyes szirtjei k�z�tt hol lehet megtal�lni az utat ki a szabadba. Az a„szabad" pedig, ami fel� � anal�ziseiben �s szint�ziseiben korm�nyozta a teol�gia haj�j�t: J�zus Krisztus ismerete volt (amely ir�ny fel�l � maga is �rkezett!).

Ez a Krisztus-ismeret �n�la oly m�rt�lcben lett l�that�v�, amily m�rt�kben tudta - a Szent�r�s �ltal k�nyszer�tetten! - a maga istenfogalm�t �s a benne megalapozott eleveelrendel�s tan�t ha nem is eg�szen l�thatatlann�, de legal�bb is kev�sb� l�that�v� tenni. Meg kell tanulnunk �t�le - m�g szabadabban �s m�g k�vetkezetesebben, mint ahogy � maga tette - azt, hogy ett�l a kezdett�l efel� a c�l fel� n�zz�nk �s menetelj�nk!
K�lvin nemcsak teol�gus volt. Teol�gus volt annak a hitnek sz�ks�gszer� kifejt�se k�zben, amire �t Isten szem�lyesen �bresztette. De teol�gus volt � mindenekel�tt �s d�nt� m�don az egyh�zi szolg�lat ir�nti felel�ss�g�nek �s az egyh�znak adatott Polis (Genf v�rosa!) ir�nti felel�ss�g�nek gyakorl�sa k�zben. Ez a szolg�lat az � sz�m�ra teljes terjedelm�ben egy volt az Isten �s az embert�rs ir�nti szolg�lattal. � teh�t mint kereszty�n, mint egyh�zi ember �s mint politikus mindenest�l teol�gus is volt. Felesleges lenne l�t�nek e n�gy alakzata k�z�l valamelyikre az els�s�get kimondani.

Annyi bizonyos, hogy az � szem�lyes kereszty�ns�g�t �ppen�gy, mint egyh�zi vagy politikai magatart�s�t ugyanazok a f�nyek, de ugyanazok az �rny�kok is jellemzik, s minden�tt ugyanazok az emberi kiv�l�s�gok, de egy�ttal ugyanazok a korl�tok is jelentkeznek, amelyek az � teol�gi�j�nak is saj�toss�gai.

(Reformatio, Z�rich, 1959.)