A ki�tkoz�s jog�r�l.

Ugyanazon szil�rd meggy�z�d�ssel kell elfogadni, mint igazs�got, hogy a ki�tkoz�s hatalma, isteni jogn�l fogva k�zvetlen�l a Krisztus Egyh�z�nak adatott, �s �ppen ez�rt az egyh�zi �t�leteket nagy tiszteletben kell tartani. A doktoroknak nagyon sok apr�l�kos k�rd�s�k van. P�ld�ul, vajon a ki�tkoz�s hatalm�nak gyakorl�s�hoz megk�v�ntatik-e a tudom�ny �s a megk�l�nb�ztet�s kulcsa? De te felelj hat�rozottan: meg l�v�n �llap�tva, hogy az Egyh�z nem t�vedhet, ez a hatalom nincs felt�telhez k�tve. Amint l�tszik, �gy �rtelmezt�k mestereink is, akik megk�l�nb�ztet�s n�lk�l sz�lottak. Ha pedig azt k�rdezik, hogy vajon azt, akit igazs�gtalanul �tkoztak ki, a Krisztus hatalma �ltal �tkozt�k-e ki, mondd azt, hogy el�g az, hogy az � nev�ben.

C�folat.

Amint a ki�tkoz�s hatalma az Egyh�zra b�zatott, �gy a helyes alkalmaz�s m�dszer�t is meg�llap�tott�k. El�sz�r is: ne �t�ljen m�sk�nt, csak az �r sz�j�b�l (Mal. 2,7), azut�n: ne rontani, hanem �p�teni t�rekedj�k (II. Kor. 10,8).. Ha m�sk�nt cselekszik, ismeretes Gergelynek a mond�sa: aki vissza�l a r�b�zott hatalommal, meg�rdemli, hogy kiv�lts�g�t elvesz�tse. Megjegyzend�, hogy mi az Egyh�z k�ls� �br�zolat�r�l besz�l�nk. Mert az igaz Egyh�z, mivel a Krisztus lelke korm�nyozza, az �t�lkez�sben sohasem t�vozik el att�l, amit az � ig�je parancsol. De mivel gyakran megesik, hogy azok, akik az Egyh�zban rendi hatalmat gyakorolnak, a t�rv�nyes �t�lkez�s helyett zsarnokoskodnak: ezt a megk�l�nb�ztet�st gondosan meg kell tartani. K�l�nben J�zus hi�ba mondotta az apostoloknak: kivetnek titeket gy�lekezete�kb�l. Nem kell teh�t f�ln�nk, ha ki�tkoznak egy olyan k�z�ss�gb�l, amelyb�l Isten �s az � ig�je is sz�m�zetett. Sokkal jobban kell f�lni, s�t, k�l�n�s igyekezettel kell �rizkedni, nehogy abb�l az Egyh�zb�l �tkozzanak ki benn�nket, amelyet az Isten igaz tudom�nya kapcsol �ssze egys�gbe. Mert annak k�z�ss�g�n k�v�l t�nyleg nincs �dv�ss�g (�zs. 2,3; J�el 2,32; Ez�k. 13,9).

XXII. HITCIKK.

A zsinatok tekint�ly�r�l.

Bizonyos, hogy a t�rv�nyesen egybegy�lt, az egyetemes Egyh�zat k�pvisel�, �ltal�nos zsinat a hitre �s erk�lcs�kre vonatkoz� hat�rozatokban nem t�vedhet.

Bizony�t�s: Mert az egyetemes zsinat mindig �s kiv�tel n�lk�l k�pviseli az Egyh�zat, amely m�sk�l�nben nem volna l�that�. De �rtsd meg j�l, hogy csak az olyan zsinat, amelyben a p�pa eln�k�l. Mert, hogy a niceai zsinatban Szent Szilveszter k�vetel nem foglalhatt�k el az els� helyet, hanem a negyediket, az azon id�k tudatlans�g�nak volt a k�vetkezm�nye, amikor az Egyhaz m�g nem volt j�l meg�p�tve. Ha pedig valaki a baseli zsinattal hozakodik el�, mondd, hogy annak nincs sem tekint�lye, sem �rv�nye, mivel Jen� megb�z�s�t visszavonta, �s az eln�kl�s jog�t a Szent kereszt b�bornok�t�l elvette. Amikor pedig a mi mestereink a "t�rv�nyes gy�l�sr�l" besz�lnek, meg kell jegyezni, hogy egy gy�l�snek a t�rv�nyess�g�hez el�gs�ges, ha a t�rvenyes form�t �s szertart�sokat kell�k�ppen megtartj�k. Mert ha valaki elkezden� h�nytorgatn�, hogy vajjon a f�papok, akik ott �lnek, j� sz�nd�kkal vannak-e, vajon el�gg� tanultak-e �s vajon birtokukban van-e a szent irodalom ismerete �s a j�zan tudom�nynak val� engedelmesked�s lelke? a vizsg�lat a v�gtelens�gig tartana.

C�folat.

Krisztus �g�ri, hogy � jelen lesz azok k�z�tt, akik �sszegy�lnek, felt�ve, hogy a gy�lekez�s az � nev�ben t�rt�nik (M�t. 18,20). Teh�t nem kell k�z�ny�sen mindenf�le zsinatnak hinni, hanem csak azoknak, amelyekr�l bizonyos, hogy a Krisztus nev�ben gy�lekeztek �ssze. A pr�f�t�k �gy ki�ltanak: "a pr�f�t�t�l fogva a papig, mind csal�rdak" (Jer. 6,13). Ism�t: "az � �r�ll�i vakok mindny�jan, semmit nem tudnak" (�zs. 56,10). Ism�t: "p�rtosok az � pr�f�t�i �k�zepette, olyanok, mint az ord�t� oroszl�n, amely ragadom�nyt ragad; papjai er�szakot tettek t�rv�nyemen s megfert�ztett�k, ami n�kem szenteltetett" (Ez. 22,25.26). Amikor a zsid� egyh�z, amely Istennek igaz gy�lekezete volt, ilyen rossznak volt kit�ve, mi�rt ne t�rt�nhetn�k meg ugyanaz a dolog mivel�nk is? S�t az apostolok ki is jelentett�k, hogy a j�v� ez lesz: amint voltak �lpr�f�t�k az �sz�vets�gi n�p k�z�tt, �gy k�ztetek is lesznek hamis tan�t�k (II. P�t. 2,1). �gy teh�t meg�llap�tjuk, hogy azt a zsinatot, amely a Krisztus nev�ben gy�lekezett �ssze, a Szentl�lek korm�nyozza, �s annak vezet�se mellett az igazs�gra jut el. Amelyeken pedig nem Krisztus eln�k�l, azokat a saj�t esz�k korm�nyozza, �s �gy semmit m�st nem tehetnek, mint t�vednek �s t�ved�sbe vezetnek. �ll�tjuk tov�bb�, hogy n�mely zsinatot az Isten Lelke csak kezdetben vez�rel, azut�n odacs�szik a test akarata �s elford�tja �ket az igazs�gt�l. Mert egyed�l csak Krisztus az, akiben a L�lek teljess�ge lakozik, az embereknek a kegyelem m�rt�k szerint adatik (J�n. 1,16; I. Kor. 12,5.27; Ef. 4,7).

XXIII. HITCIKK.

A r�mai sz�k els�s�g�r�l.

Nem kev�sb� bizonyos, hogy a harcol� Egyh�zban isteni jogn�l fogva van egy legf�bb pap, akinek minden kereszty�n engedelmeskedni tartozik, �s akinek hatalma van b�nbocs�natot adom�nyozni.

Bizony�t�s:

Mert P�ternek ez mondatott: te P�ter vagy �s ezen a k�szikl�n, stb. Mikor pedig a luther�nusok azt mondj�k, hogy Krisztus P�tert ott csak, mint egyet a h�v�k sor�b�l, dics�rt meg �s a k�szikl�nak, amelynek az Egyh�z alapj�ul kell lennie, a Krisztust tartj�k, mivel az a P�ter, aki megtagadta a Krisztust, nem volna j� alap �s mert P�l szerint senki m�s fundamentumot nem vethet, hanem amely vettetett, ti. a Krisztus: te sehogy se engedj n�kik. Mert, amikor a r�mai sz�kre n�zve kedvez�, elt�r� magyar�zat van, az ismeretes jogszab�ly az, hogy a kedvezm�nyeket szabadelv�leg kell �rtelmezni. Van egy m�sik felelet�k is. Ti. hogy felt�ve azt az esetet, hogy Krisztus az els�s�get‚ t�nyleg P�ternek adta, ebb�l m�g nem k�vetkezik, hogy az ut�djainak is adta: ha csak mindny�jukat S�t�nnak nem akarjuk nevezni, mert megmondatott P�ternek: te a S�t�n vagy! Azt mondj�k ugyanis, hogyha az ut�dok �r�klik az egyik c�met, hasonl�k�ppen �r�klik a m�sikat is. De erre felelj meg azzal a jogi szab�llyal, hogy a h�tr�nyos dolgok igen pontosan magyar�zand�k. Vagy adj megold�st, pl. hogy az el�bbi helyen Krisztus P�terhez, mint j�v�beli, vagy leend� p�p�hoz, az ut�bbi helyen pedig mint mag�nszem�lyhez sz�lt. Ezenk�v�l �gy is okoskodnak: mi�rt adta P�ter az els�s�g �r�ks�g�t ink�bb a r�mai sz�knek �s nem az antiochiainak, hiszen � mindk�t helyen p�sp�k volt? Erre meg azt feleld, hogy a hely m�lt�s�g�t a P�ter ottani hal�l�nak k�sz�ni, tov�bb�, ami k�l�n�sen �rt�kes az �r el�tt, a P�ter eml�k�nnep�n �nekelni szokott antiphona szerint ott v�rtan�k v�re is ontatott ki. M�s ellen is emelnek kifog�st: mi�rt nem szerezt�k meg Jakab �s J�nos hasonl� m�don a m�sodik �s harmadik m�lt�s�got, vagy helyet azoknak a gy�lekezeteknek, amelyekben �k voltak a f�k, mint ahogy P�ter megszerezte az els�t R�m�nak, hiszen P�l azt mondja, hogy azt a h�rmat tartott�k oszlop-apostolnak? Erre azt feleld, hogy mivel m�sok nem voltak el�g ser�nyek, vagy b�trak jogaik �rv�nyes�t�s�ben, ebb�l m�g nem k�vetkezik, hogy emiatt R�m�nak is r�vids�get kellett volna szenvednie. Teh�t Jeruzs�lem �s Ef�zus hanyags�guk vagy �lszem�rm�k miatt m�lt�n szor�ttattak h�tt�rbe. R�ma ellenben, amely er�sen k�zd�tt a becs�let��rt, meg�rdemelte, hogy els� maradjon. A luther�nusok g�nyol�dnak is. Azt mondj�k, hogy ha a r�mai sz�k az�rt els�, mivel P�ter �llott az �l�n �s ott halt meg, hasonl� indokol�ssal az �sz�vets�gi n�pn�l a puszt�nak kellett volna az els� helynek lennie, mert M�zes, a pr�f�t�k fejedelme, ott pr�dik�lt �s halt meg. Hasonl�k�ppen �ron, az els� f�pap is ott gyakorolta tisztj�t eg�sz hal�l�ig. S�t azt mondj�k, hogy Jeruzs�lemnek ink�bb meg kellene el�znie R�m�t �s minden m�s v�rost, mert ott maga Urunk viselte a hivatalt �s ott is halt meg. Felelj meg nekik, hogy az �sz�vets�gben a paps�gban val� k�vetkez�s szem�lyi volt most pedig val�s�gos, �s �gy a helyhez vap k�tve. A Krisztus eset�t pedig �gy oldd meg, hogy � nem akart a saj�t szem�ly�ben els�s�get alap�tani, hiszen � maga mondotta: nem j�ttem, hogy nekem szolg�ljanak, hanem hogy �n szolg�ljak, (M�t. 20,28). Mindezek dac�ra is azonban azt vetik ellen: hogy, ha R�m�nak els�s�ge lett volna is, az csak addig tarthatott, ameddig az egyh�z ott maradt �s ameddig a p�pa p�sp�k volt. Most pedig �k tagadj�k, hogy ott egy�ltal�n gy�lekezet van, mivel a legnagyobb zavar uralkodik, �s tagadj�k, hogy a p�pa p�sp�k, mivel semmi p�sp�ki teend�t nem v�gez. De mondd, hogy ezt a kifog�st nem lehet elfogadni, mert lehetetlen, mivel meg�ratott: "�n im�dkoztam �retted, hogy el ne fogyatkozz�k a te hited" (Luk. 22,32).

C�folat.

Az �r�s gyakran eml�ti Krisztust, mint egyetemes F�t, de sehol sem eml�kezik meg a p�p�r�l (Ef. 1,22, 4,15, 5,23; Kol. 1,18, 2,10). �s amikor P�l lerajzolja az Egyh�z k�p�t, nem teszi azt egynek az egyetemes p�sp�ks�g�v�, hanem azt mondja, hogy Krisztus az Egyh�zat szolg�i �ltal korm�nyozza, (Ef. 4,11) �s m�gis ez a hely nagyon er�sen hirdeti, hogy a t�bbi felett egy neveztess�k, ha persze arr�l volna tulajdonk�pen sz�. Ott az egys�gnek az a m�dja jut kifejez�sre, hogy a h�v�k az Egyh�z fej�vel, a Krisztussal �sszef�ggnek. Az egys�g aj�nl�s�n�l egy Istent, egy hitet, egy kereszts�get eml�t P�l, (Ef. 4,4): mi�rt nem ad hozz� egy p�p�t, a papok fej�t? Ezenfel�l a papi uralmat, amelyr�l a p�pa udvaroncai azt tal�lt�k ki, hogy legf�k�ppen a r�mai sz�k els�s�g�ben �ll, ott ny�ltan le�rja. Mi�rt mell�zi el teh�t azt, ami a t�rgyhoz legjobban illen�k? M�shol azt mondja, hogy az � apostols�ga a pog�nyok k�z�tt egyenl� azzal, amely P�ternek adatott a zsid�k k�z�tt (Gal. 2,8). Ebb�l kett�t k�vetkeztet�nk: 1. hogy P�ter nem volt neki f�ljebbval�ja �s 2. hogy P�ter apostols�ga r�nk, akik pog�nyok vagyunk, tulajdonk�ppen nem terjed ki. Ott azt is el�adja, hogy ismerets�get k�t�tt P�terrel, de nem az�rt, mintha �t f�ljebbval�j�nak ismerte volna el. �s P�ter maga, mikor a p�sztorokhoz �r, nem parancsol nekik hatalommal, hanem �ket t�rsaiv� teszi �s ny�jasan buzd�tja �ket, mint ahogy egyenl�k k�z�tt szok�sos (I. P�t. 5,1). Mikor azzal v�dolt�k, hogy a pog�nyokhoz ment, �mb�r a v�d alaptalan volt, m�gis az�ltal, hogy mag�t a gy�lekezet el�tt mentegeti, beismeri al�rendelts�g�t (Ap. Csel. 11,4). Mikor P�l jogosan megfeddi, nem k�r kiv�telt, hanem engedelmesen elt�ri, hogy rendre utas�ts�k (Gal. 214). Mikor tisztt�rsai megparancsolj�k, hogy J�nossal Sam�ri�ba menjen, azok parancs�nak engedelmeskedik (Ap. Csel. 8,14). Tartsuk teh�t azt, amit P�l mond (Ef. 4,15.16), hogy a Krisztus a F�, kib�l az eg�sz test egybeszerkesztve �s egybef�zve a k�tel�kek minden kapcsa �ltal, egyenk�nt, mindenik r�sznek ar�nyos munk�ss�ga szerint v�gzi a test n�veszt�s�t a maga �p�t�s�re, a szeretetben. Mert itt � minden haland�t, kiv�tel n�lk�l, a testhez tartoz�nak mond �s egyed�l Krisztusnak hagyja a "F�" nevet �s tisztess�get. Minden egyes tagnak csak egy bizonyos m�rt�ket �s v�ges, korl�tolt t�nyked�st juttat, hogy a korm�nyz�s legf�bb hatalma egyed�l Krisztusnak maradjon. Cyprianus is, amikor az Egyh�z egys�g�t �rja le, �gy sz�l: egy p�sp�ks�g van, amelynek egy r�sz�t az egyesek mint eg�szet birtokolj�k, �pp�gy, mint ahogy sok napsug�r van, de csak egy f�nyforr�s �s a f�nak sok �ga van, de az er� egy gy�k�rb�l sz�rmazik �s amint egy forr�sb�l t�bb foly� folyik �s �mb�r a szerte-foly� k�l�n �gak nagy sz�m�n�l fogva �gy t�nik fel, mintha t�bb forr�s volna, m�gis az egys�g a forr�sban meg�riztetik: �gy az Egyh�z is, �thatva az �r vil�goss�g�val, sugarait sz�tk�ldi az eg�sz f�ld kereks�g�re, azonban a vil�goss�g, amely minden�tt el�mlik, m�gis csak egy. �gait kiterjeszti, b�viz� folyamait el�rasztja az eg�sz vil�gra. M�gis csak egy Fej �s egy eredet van (De Simplicitate Praelatorum). L�tjuk, hogy � egyed�l a Krisztus p�sp�ks�g�t teszi egyetemess�, �s azt tan�tja, hogy a Krisztus szolg�i annak csak r�szeit birtokolj�k. Ezen okb�l tiltotta meg a karth�g�i zsinat (Cap. 47.), hogy valakit f�papnak, vagy els� p�sp�knek, vagy m�gink�bb az els� sz�k p�sp�k�nek nevezzenek. �s Gergely meg�tkozza az egyetemes p�sp�k nevet, mint veszedelmeset, s�t mint szents�gt�r�st, mint az Antikrisztus el�fut�rj�t �s az �rd�g �ltal kital�ltnak mondja (Epist. 76. Ad. Mauritium Augustum; Epist. 78. Ad Const. August.; sequenti ad Evodium; Epist. 83. Ad. Anian.). Cyprianus pedig a r�mai p�sp�k�t nem tiszteli meg m�s c�mmel, mint: testv�r, p�sp�kt�rs �s hivatalt�rs. Istv�nhoz, a r�mai p�p�hoz �rv�n, �t nemcsak mag�val �s a t�bbiekkel teszi egyenl�v�, hanem m�g kem�ny szavakk�l is illeti, megv�dolv�n �t kev�lys�g��rt �s tudatlans�g��rt. S�t maga Jeromos, aki pedig r�mai presbyter, sem habozik azt a sz�ket a t�bbiekkel egysorban eml�teni. Ha, - �gymond - a tekint�lyr�l van sz�, a f�ld nagyobb egy v�rosn�l. Mi�rt besz�lsz nekem egy v�rosnak a szok�s�r�l? M�rt oltalmazod az Egyh�z t�rv�nyei ellen�re a kisebbs�get, amelyb�l keletkezett a g�g. B�rhol p�sp�k is valaki, ak�r Eugubiumban, ak�r Konstantin�polyban, ak�r Rhegiumban, neki ugyanazon �rdeme �s ugyanazon paps�ga van. A gazdags�g hatalma �s a szeg�nys�g al�zatoss�ga egy p�sp�k�t sem tesz f�ljebbval�v� vagy al�rendeltt�. V�g�l, ha mindent megenged�nk is a r�maiaknak, nem tehet az a legf�bb a p�sp�k�k k�z�tt, aki maga egy�ltal�n nem p�sp�k.

XXIV. HITCIKK.

Az emberi rendel�sekr�l.

Az egyh�zi rendel�sek, mint p�ld�ul a b�jt�l�s, az �telek megk�l�nb�ztet�se, a h�sf�l�kt�l val� tart�zkod�s �s sok m�s egy�b, a lelkiismeret sz�ne el�tt igaz�n k�telez�k s minden botr�nkoz�st kiz�rnak.

Bebizony�that� el�sz�r hasonl�s�g, vagy p�lda alapj�n. Mivel azt mondj�k a zsid� rabbik is, hogy a b�lcsek rendel�seit �pp�gy meg kell tartani, mint Isten t�rv�nyeit. M�sodszor bizony�that� a j�zan �szb�l. Mert az Egyh�z a Krisztus helytart�ja �s az � szem�ly�t k�pviseli. �ppen ez�rt k�pesnek kell lennie ugyanannyira, mint amennyire a Krisztus k�pes. A harmadik bizony�t�s a tekint�ly elv�n alapszik, mert megmondatott: a M�zes sz�kiben �lnek az �r�stud�k �s a farizeusok, mindeneket az�rt, melyeket n�ktek parancsolnak, megcselekedj�tek. Mikor pedig a luther�nusok azt felelik, hogy ez a t�rv�nyr�l van mondva, amit a farizeusok tan�tottak, amikor ama sz�kben voltak �s meger�s�t�s�l felhozz�k, hogy Urunk egy m�s helyen megparancsolja, hogy �rizked��nk azok kov�sz�t�l, azaz tan�t�s�t�l, tov�bb� �goston magyar�zat�t, ahol azt mondja: mi m�st akar itt az �r mondani, ha nem azt, hogy �k a p�sztor szav�t b�resek k�zvet�t�s�vel hallj�k? Mert a sz�kben �lve az Isten t�rv�ny�t tan�tj�k, teh�t �ltaluk Isten tan�t. Ha pedig �k azt akarj�k tan�tani, ami a saj�tjuk, ne hallgassatok r�juk �s ne cselekedj�tek, amire buzd�tanak: minderre azt v�laszold, hagy lehetetlen, hogy az Egyh�z m�st tan�tson, mint Isten akarat�t, mert hiszen a Szentl�lek korm�nyozza. Van egy m�s bizony�t�k is, a tekint�ly elve alapj�n. Mert megmondatott: engedelmeskedjetek el�lj�r�itoknak. Mikor pedig a luther�nusok azt mondj�k, hogy ezt korl�tozni kell a P�ter �ltal az el�lj�r�k r�sz�re adott szab�ly szerint, ti. hogy ne gyakoroljanak uralkod�i hatalmat az �r�ks�g felett, amelyr�l P�l azt mondja, hogy � a korinthusiakkal szemben megtartotta, hogy ti. nem uralkodott azok hite felett: h�t ez az ellenvet�s semmit sem �r. Mert ha az el�lj�r�k helytelen dolgokat k�vetelnek is, az alattval�knak m�gis k�teless�g�k engedelmeskedni. Azut�n mindig sz�ks�ges visszat�rn�nk ahhoz az elvhez, hogy mert �k az Egyh�z, teh�t nem t�vedhetnek a gyakorlati �let k�rd�seinek eld�nt�s�ben. V�g�l bebizony�thatjuk a hasznoss�g elv�n�l fogva. Mivel botr�nyos dolog nagy v�ltoztat�sokat tenni. �s Salamon megtiltja, hogy elmozd�tsuk a r�gi hat�rjeleket, melyeket aty�ink helyeztek el. A rendszab�lyok nagyobb r�sze pedig, amelyekkel ma a vil�got korm�nyozz�k, az Egyh�z hagyom�nyaib�l van. Teh�t nem volna sem ill�, sem hasznos dolog, mindent megv�ltoztatva, akkora zavarod�st csin�lni. Tedd hozz�, hogy ily int�zked�sekkel nagyban el�seg�tik az erk�lcs�k illend�s�g�t �s tisztess�g�t.

C�folat.

Egy a t�rv�nyad� - mondja Jakab -, ki megtarthat �s elveszthet (Jak. 4,12). Ennek pedig kett�s oka van: 1. mert sz�munkra minden igazs�gnak �s szents�gnek t�k�letes szab�lya az Isten akarata �s 2. egyed�l � uralkodik a lelkek felett, amely uralmat senkinek sem enged �t. Teh�t ahol az �r engedelmess�get s�rget, azt akarja, hogy csak egyed�l Neki engedelmeskedj�nk. Ism�t: ezek a kifejez�sek: jobb az engedelmess�g az �ldozatn�l (I. S�m. 15,22); mindazt, amit �n parancsolok n�ktek, megtarts�tok �s aszerint cselekedjetek semmit ne t�gy ahhoz �s el se v�gy abb�l (V. M�z. 4,2; 12,8.32). Ism�t: "senki ne cselekedj�k, a saj�t j� tetsz�se szerint, hanem amit �n parancsolok, csak azt teljes�tse." Ism�t: "sz�ltam �n a ti aty�itoknak, hogy hozzanak nekem �ldozatokat �s nem ink�bb azt mondottam: hallv�n hallj�tok az �n sz�mat" (Jer. 7,21)? P�l jogtalannak jelenti ki a lelkiismeretnek b�rmif�le emberi t�rv�nnyel val� megk�t�z�s�t. A szabads�gban, �gymond, amellyel titeket a Krisztus megszabad�tott, �lljatok meg �s ne k�telezz�tek meg ism�t magatokat szolgalatnak ig�j�val (Gal. 5,1). M�s helyen megmondja az indokot is. Ugyanis m�g azok is, amik b�lcsess�gnek l�tszanak lenni, haszontalans�gok �s hi�baval�s�gok, ha emberi parancsok �s hagyom�nyok szerint val�k (Kol 2,23. Enn�lfogva, amikor a h�zass�gr�l besz�l, kijelenti, hogy nem akar t�rt vetni a h�v�knek (I. Kor. 7,35). Teh�t az emberek megs�rtik a Krisztus szellemi kir�lys�g�t �s a lelkek feletti jog�t semmibe sem veszik, amikor oly jogot bitorolnak, mint akiknek szabad volna t�rv�nyeikkel a lelkiismereteket megk�t�zni�k. Ezenk�v�l ut�latos dolog Isten el�tt: olyan tiszteletet rendezni be sz�m�ra, amelyet � nem k�v�n, vagy elfogadni egy olyant, amelyet emberek, az � szava helyesl�se n�lk�l, �llap�tottak meg, mint �zsai�s bizony�tja, mikor azon ok miatt Istennek rettenetes �t�let�t hirdeti a zsid� n�pnek, mivel Istent emberi parancsolatokkal tisztelte (29,13). �s ismeretes Krisztus ama mond�sa: "hi�ba tisztelnek engemet, oly tudom�nyokat tan�tv�n, melyek embereknek parancsolatai" (M�t. 15,9). Az �telek v�logat�s�r�l birtokunkban van P�l tan�t�sa: "senki titeket az �tel�rt vagy ital�rt meg ne �t�ljen" (Kol. 2,16). Ism�t: "az Isten orsz�ga nem �telben, nem italban �ll" (R�m. 14,17). Ismerj�k Krisztus nyilatkozat�t is: "ami a sz�jon bemegy, az nem fert�zteti meg az embert" (M�t. 15,11). �s egy m�s helyen P�l, a Szentl�lek ihlet�se folyt�n megj�vend�li, hogy j�nni fognak csal�k, akik az �rd�g �szt�nz�s�re megtiltj�k az �telek haszn�lat�t, melyeket Isten teremtett, �s a szent h�zass�got (I. Tim 4,3). Nem lehet hallgatni arra az elm�ss�gre, hogy az el�bbi helyeken P�l a zsid�kkal vitatkozik, ez a j�vend�l�se pedig a Tatianus k�vet�i �s hasonl�k ellen ir�nyul. Mert ha Isten elt�r�lte az �telek k�zti k�l�nbs�get, amelyet t�rv�ny�ben kimondott, �s minden eledelt, k�l�nbs�g n�lk�l al�vetett az emberek hatalm�nak, kicsoda mer�szli most mag�nak azt a jogot ig�nyelni, hogy �j t�rv�nyeket alkosson, amelyek �ltal az Istent�l adott szabads�g elt�r�ltetik? Ha m�r �goston a saj�t kor�ban joggal panaszkodik, hogy az Egyh�zat, amelyr�l Isten irgalma azt akarta, hogy szabad legyen, annyira megterhelt�k, hogy a zsid�k �llapota t�rhet�bb volt, milyen jajgat�ssal sirassuk meg a mostani szolgas�got?

XXV. HITCIKK.

A fogadalmakr�l �s azok k�telez� erej�r�l.

Ugyanazon er�vel k�telez�k a lelkiismeretre a fogadalmak, m�g ha azok szerzetesiek is, ti. az �r�k�s �nmegtart�ztat�s, szeg�nys�g �s engedelmess�g fogadalmai.

Bebizony�thatjuk el�sz�r amaz igaz versik�vel: "Embert sz� k�telez s az �k�r szarv�ra k�t�l kell." Mert, a kisebbr�l a nagyobbra k�vetkeztetve, ha tartozunk megtartani az embereknek tett �g�reteket, mennyivel ink�bb tartozunk megtartani az Istennek tetteket? Amikor pedig a luther�nusok azt az ellenvet�st teszik, hogy a szerz�d�s mindk�t f�lnek a megegyez�se n�lk�l nem t�rv�nyerej�, ism�t: hogy a t�rv�nnyel ellenkez� k�t�sek nem k�telez�k, azt feleld, hogy ami j�sz�nd�kb�l t�rt�nik, az tetszik Istennek. �s ha valaki rossz sz�nd�kkal tesz fogad�st, fogadalma a fogadalmaknak tartoz� tisztelet miatt �pp olyan �rv�nyes, mintha fogad�s�t j�sz�nd�kkal tette volna. K�l�n�sen �ll ez a szerzetesi fogadalmakr�l, a hivatalnaK a m�lt�s�ga miatt, mert amint Szent Tam�s mondja, hasonl� az ily fogad�s egy m�sodik kereszts�ghez. Mikor pedig a luther�nusok, az �r�k�s �nmegtart�ztat�sr�l sz�lva egy m�sik �rvet hoznak fel, hogy ti. annak megtart�s�ra senki sem k�teles, csak ha az neki fel�lr�l adatik: feleld, hagy a doktorok szerint a fogadalom nem sz�nik meg k�telez� lenni azon okn�l fogva, hogy a v�grehajt�sra val� tehets�g hi�nyzik. Tov�bb� azt k�rdik: melyik jobb a bar�tra vagy papra n�zve: par�zn�lkodni, vagy megh�zasodni? Erre n�zve Cypri�n tekint�ly�t id�zik, aki 11-edik level�ben azt mondja a szent sz�zekr�l, vagy ap�c�kr�l, hogy ha kitartani nem akarnak, vagy nem tudnak, jobb hogyha megh�zasodnak, mintsem hogy a gy�ny�r�k t�z�be hulljanak. Azonban a makacss�g s a fogada1om sokkal ny�ltabb megszeg�se miatt eg�szen ellenkez� elj�r�s l�tszik �sszer�nek, amint az egyh�zjogi tud�sok is d�ntenek. Azonk�v�l, a fogadalmak k�telez� volta bizony�that� m�g az al�luk val� f�loldoz�s mik�ntj�b�l, ugyanis m�g a p�pa sem menthetne fel a fogadalmak al�l, ha a kulcsok nem voln�nak hatalm�ban, amib�l k�vetkezik, hogy k�telezik a lelkiismeretet. Az egyetlen, err�l a dologr�l fennmarad� k�tely az, amit a saj�t mestereink mondanak: "m�g ha szerzetesiek is", mert ezzel azt l�tszanak jelezni, hogy a szerzetesi fogadalmak kev�sb� szigor�ak, mint a t�bbiek. De jegyezd meg, hogy ezt a megtart�snak a neh�zs�ge miatt mondott�k, ami ezen f�k n�lk�l a visszavonul�sra k�s�rthetn� a bar�tokat.

C�folat.

A fogadalmakban ezt a h�rom dolgot kell figyelembe venn�nk: vajon amire fogadalmat tesz�nk, hatalmunkban van-e; azut�n vajon a fogadalom c�lja helyes-e; harmadszor, vajon, amit fogadunk, tetszik-e az Istennek.

Ahol ezek, vagy ezek egyike hi�nyzik, azt �ll�tjuk, hogy a fogadalmak haszontalanok �s semmi �rv�ny�k nincs. Tov�bb� az �r�s azt tan�tja, hogy az �lland� �nmegtart�ztat�s nincs minden embernek hatalm�ban. Krisztus ugyanis kijelenti, hogy nem mindenek veszik be ezt a besz�det (M�t. 19,11). �s P�l err�l az adom�nyr�l sz�lva �s meg�rtetve vel�nk, hogy ez k�l�n�s aj�nd�k, mely nem mindeneknek adatott, figyelmeztet benn�nket, hogy az Isten adom�nyai k�l�nb�z�k (I. Kor. 7,7 s k�v.). �s ez�rt mindazoknak, akik �gnek, azt parancsolja, hogy az orvoss�got a h�zass�gban keress�k. Aki nem tudja mag�t megtart�ztatni, h�zasodj�k meg. Ism�t: "a par�znas�g elker�l�se v�gett minden egyesnek legyen tulajdon feles�ge." Hogy pedig a szerzetesi engedelmess�g fogadalm�ban a v�gc�l gonosz, az vil�gosan kit�nik P�lnak egy szav�b�l, amelyben el�t�l minden "ethelothr�szkei�t," azaz �nk�nyes istentiszteletet, amelyet az emberek a saj�t szesz�ly�kb�l kezdem�nyeztek. Mert ezt a sz�t haszn�lja. a koloss�beliekhez �rt level�ben, amelyet a ford�t� "superstitio"-val (babonas�g) ford�tott le (Kol. 223). Amikor pedig a szerzetesek �gy engedelmess�get fogadnak f�ljebbval�iknak, Istent t�nyleg emberi tal�lm�nyokkal tisztelik. A szeg�nys�gr�l, amelyet fogadnak, azt mondjuk, hogy az Isten nemcsak nem fogadja el, hanem hogy az neki teljesen visszatetsz�. Ugyanis Isten megparancsolja, hogy minden ember a saj�t muk�j�b�l �ljen. Es P�l azt mondja: aki nem munk�lkodik, az ne is egy�k. �s rendetlen �letnek nevezi, amikor valaki m�snak a f�rads�g�b�l gondtalanul �l, �s az ilyeneket kik�z�s�teni parancsolja (II. Thess. 3,10). Azut�n az �nk�ntes szeg�nys�g, amelyet Isten nek�nk aj�nl, abban �ll, hogy aki gazdag, vagyon�t testv�rei �ns�g�nek enyh�t�s�re elosztogatv�n, mint P�l mondja, a Krisztus p�ld�j�ra mag�t szeg�nny� teszi (II. Kor. 8,9). De az a szeg�nys�g, melyet a bar�tok vallanak, olyan, amely �ltal, �mb�r semmit nem dolgoznak, m�gis soha sem �heznek, felfalj�k a szeg�nyek j�sz�g�t, �s megfosztj�k magukat a j�t�konys�g gyakorl�s�t�l. �sszefoglalva a mondottakat, kimondjuk, hogy a babonas�gban fogant fogadalmak semmisek �s a lelkiismeretet nem k�telezik. Tov�bb�, hogy a meggondolatlanul, a testben val� oktalan bizalom folyt�n tett fogadalmakat gyorsan vissza kell vonni, miel�tt Isten a makacs �nhitts�get megb�ntetn�.

A kar �j hat�rozatai.

A Hittudom�nyi Kar pedig megtiltja mindazoknak a mestereknek �s bakkalaureuszoknak, ak�r a saj�t kebel�b�l, ak�r m�shonn�t val�knak, akik most, vagy a j�v�ben hittudom�nyi fokozatot akarnak nyerni, hogy ak�r amikor a gy�lekezetekben pr�dik�lnak, ak�r el�ad�saikban, vagy m�sk�nt, a fentebb eml�tett hitcikkekkel b�rmi m�don ellenkez�t hirdessenek. S�t, ellenkez�leg, amikor m�d �s alkalom k�n�lkozik, azokat a n�pnek �szint�n hirdess�k �s ny�ltan el�t�rj�k. Tov�bb�, a Kar azt is elhat�rozta, hogy minden mester �s bakkalaureusz az el�bb felsorolt t�teleket, helyesl�se elismer�s��l saj�t k�z�r�s�val meger�s�tse. �s mivel nem volna helyes dolog a rendetlenrket �s veszeked�ket, mint farkasokat, a saj�t ny�ja k�zepett t�pl�lni, a Kar elhat�rozta, hogy mindazok, akik ezen hat�rozatnak engedelmeskedni nem akarnak, �s a fentebb felsorolt t�telekkel ellenkez�t tan�tanak, vagy a j�v�ben pr�dik�lnak, a Kar k�z�ss�g�b�l �r�kre ki�zessenek. Tov�bb�, mivel az ellentmond�s �s az �s�k szok�sait�l val� elt�r�s szeret�se miatt, az �j mozgalmak �s tanok tanulm�nyoz�� k�z�l igen sokan elhanyagolj�k azt a dics�retre m�lt� szok�st, hogy a Szentl�lek kegyelm��rt a Sz�z M�ria k�zbenj�r�sa �ltal k�ny�r�gjenek: az ilyeneket figyelmeztetj�k, hogy ne irt�zzanak oly nagyon att�l az angyali �dv�zlett�l, melyet az evang�lium el�nk szab; se pedig, amint sokan tenni szokt�k, valah�nyszor, a mi Urunk, �dv�z�t�nk neve el�fordul, amaz �dv�thoz� nevet: J�zus, fon�kul meg ne vess�k, megel�gedv�n �t egyszer�en csak "a Krisztus"-nak nevezni, k�l�n�sen mikor P�ter bizonys�ga szerint, nem adatott az �g alatt az embereknek m�s n�v, amely �ltal megtartatn�nak. Hasonl�k�ppen, amikor az isteni apostolokat, evang�list�kat, vagy szent doktorokat eml�tik, ne nevezz�k �ket minden tiszteletnyilv�n�t�s n�lk�l, amint szokt�k, egyszer�en P�lnak, Jakabnak, M�t�nak, P�ternek, Jeromosnak, �gostonnak, hanem ne ess�k nehez�kre hozz�tenni ezt a sz�t is: "szent" - �s szent P�ternek, szent P�lnak stb. nevezni �ket. �s v�g�l ne hanyagolj�k el a n�pnek a meghaltak lelkei�rt val� k�ny�rg�st aj�nlani.

Az �rnak 1542-ik esztendej�ben, m�rcius hava 10-edik napjan.

A Hittudom�nyi Kar a Sorbonne koll�giumban esk� alatt �sszegy�lekezv�n megvizsg�lni a fenti hitcikkeket, j�v�hagyta azokat abban a form�ban, amelyben �rva vannak.

Megpecs�teltetett a D�k�n �r �s a Kar megb�z�s�b�l. Fournier, jegyz�.

C�folat. �zsai�s megtiltja Isten minden tan�tv�ny�nak az "�sszeesk�v�s" eml�t�s�t, b�rmennyiszer esk�d�tt is �ssze a sokas�g (�zs. 8,12). Ezzel azt jelzi, hogy a gonoszok tan�csainak sem engedelmeskedni, sem azokat elfogadni nem kell. K�vess�k teh�t, amit azut�n parancsol, azaz szentelj�k meg a Seregek Ur�t, k�zeledj�nk Hozz�ja f�lelemmel, hogy � legyen a mi megszentel�d�s�nk. B�rki k�s�rtse is meg, hogy minket ett�l a f�lelemt�l elcs�b�tson, legyen r�nk n�zve �tkozott. �s hasonl�an a szeme vil�g�t visszanyert vakhoz, ne borzadjunk, ha ki�znek benn�nket az istentelenek gy�lekezet�b�l (J�n. 9,34), mert a Krisztus szembej�n vel�nk �s minket az � test�nek k�z�ss�g�be fogad be. Jobb volna ink�bb sz�zszor meghalni, sem hogy kez�nket gazul beszennyezz�k egy al��r�ssal, amellyel Isten igazs�g�t megtagadjuk. A Sz�zh�z val� k�ny�rg�st, amelyet ezel�tt haszn�ltak a Szentl�lek kegyelm�nek k�r�s�ben, ki nem l�tja ut�latos k�roml�snak? Nem is sz�lva amaz �tkoz�d�sokka� telt c�mekr�l, amelyekkel m�g a Sz�zet akarn�k megtisztelni, �t a legs�lyosabb s�relemmel illetik? Hisz a mennyek kir�lyn�j�nek �s a kegyelem kincst�ros�nak nevezik. Mi halljuk, amit J�zus tan�t, hogy � el fogja k�ldeni az Aty�t�l az igazs�g Lelk�t �s megparancsolja, hogy az � nev�ben k�rj�nk (J�n. 14,26, 15,26). Ez teh�t a k�r�snek a helyes szab�lya �s az elnyer�snek biztos m�dja. De a Krisztust elmell�zve a Sz�zh�z folyamodni �s az im�ban Isten helyett �t sz�l�tani, ki nem l�tja ezt istentelen szok�snak? Ez teljess�ggel idegen az Isten ig�j�t�l. S�t van a negyedik karth�g�i zsinatnak egy hat�rozata, amely megtiltja a szenteknek az olt�rn�l val� seg�ly�l h�v�s�t. Abban m�g ny�ltabban el�rulj�k d�res�g�ket, amikor azt mondj�k, hogy azt az �dv�zletet az evang�lium sz�munkra el��rta. Az igaz, hogy G�bor, amint Luk�cs elbesz�li, az�rt k�ldetett, hogy ilyen m�don �dv�z�lje a Sz�zet, de vajon mi G�borok vagyunk-e? Mikor parancsolt�k ezt valaha nek�nk? Micsoda menetel�nk vagyon nek�nk a Sz�zh�z, hogy vele t�rsalogjunk? Ezenk�v�l mi�rt haszn�lj�k ezt az �dv�zletet akkor, mikor a L�lek kegyelm��rt k�ny�r�gnek, hacsak nem az�rt, hogy azzal, mint im�ds�ggal �lnek? Ami a Krisztus nev�t illeti, honn�t van, hogy az annyira szam�r f�lek oly k�nyesek, hogy oly kifejez�sm�dok �s s�rt�leg hatnak r�juk, amiket a Szentl�lek haszn�l? A Krisztus n�v minden�tt el�fordul az �r�sokban. Az Egyh�z �sszes �r�i haszn�lt�k azt, ami mestereinknek azonban nem tetszik. �s hogy ne sz�k�lk�djenek �r�gyben sem, h�t okul felhozz�k a zsid�knak azt a var�zsl�i hazugs�g�t, minthogyha az emberek �dv�ss�ge k�t sz�tagba volna bez�rva. Amikor h�t a J�zus n�v miatt oly r�tul d�h�ngenek, semmi csod�latos nincs benne, ha a szentek neveiben annyira ragaszkodnak a bevett szok�shoz. De micsoda okb�l, vagy mely p�lda alapj�n r�j�k az igehirdet�kre azt a terhet, mint t�rv�nyt, hogy a halottak lelkeit a n�p figyelm�be aj�nlj�k? A r�gieknek sok egyh�zi besz�de fennmaradt, �s azokb�l kit�nik, hogy ilyesmit az �segyh�zban soha nem tettek. L�tjuk teh�t, hogy �gy cselekesznek, mint a zsarnokok szoktak: amikor jogos eszk�z�kkel uralkod�sukat tov�bb fenntartani nem tudj�k, barb�r vads�ghoz �s durvas�ghoz folyamodnak. De m�sr�szr�l mit mond az �r: tan�cskozzatok �s haszontalan l�szen, besz�ljetek besz�det, de nem �ll meg. K�sz�ljetek s megrontattok, (�zs. 8,9.10). Mert nincs b�lcsess�g �s nincs �rtelem �s nincs tan�cs az �r ellen, (P�ld. 21,39).