A fesz�let �s a k�pek im�d�s�r�l.

Abban sem szabad semmi m�don k�telkedni, hogy a Krisztushoz �s a szentekhez val� k�ny�rg�sn�l kegyes �s j� cselekedet t�rdet hajtani a fesz�let, a boldogs�gos Sz�z M�ria �s a szentek k�pei el�tt.
Hogy a fesz�let �s a szentek k�peit t�rdhajt�ssal kell tisztelni, azt az utols� niceai zsinat tekint�lye alapj�n bizony�thatjuk. Mert �mb�r Gergely elismeri, hogy Serenus, marseilles-i p�sp�k helyesen cselekedett, amikor azok tisztelet�t megtiltotta, m�gis a zsinat, amely k�s�bb �lt �ssze, t�ltehette ezen mag�t, hiszen az �j hat�rozatok az el�z�ket megv�ltoztathatj�k. M�sodszor bebizony�that� a j�zan �sz alapj�n: ha tisztelj�k a szentek erekly�it, csontjait, ruh�it, �lt�nyeit, papucsait, azok eml�kezet�re, nincs semmi �rtelme, hogy m�rt ne tehetn�nk ezt a k�peikkel is. Az el�bbit pedig a k�zszok�s igazolja. A harmadik bizony�t�k a hasonl�s�g elv�n alapul: ti. a n�p tiszteli a fejedelmek, n�ha pog�ny fejedelmek szobrait. Negyedszer csod�kkal is bizony�that�. Mert sok szentk�p mosolygott vagy s�rt a hozz� im�dkoz�k nagyobb �p�l�s�re. S�t n�h�ny k�p m�g besz�lt is. Az �t�dik bizony�t�k a saj�t �ntudatunk tapasztal�s�b�l mer�thet�. Mert ha k�p el�tt im�dkozunk, sokkal nagyobb �h�tatra serken�nk, �s buzg�s�gunk m�r a r� val� tekint�skor megsokszoroz�dik. A hatodik bizony�t�k: mert �gy kell a pog�nyok t�velyg�s�t j�v�tenni, akik t�rdet hajtottak b�lv�nyaik el�tt, mint ahogy mi most a szentek k�pei el�tt.

C�folat.

A k�pekr�l �s szobrokr�l Isten parancsolata ez: "ne hajolj meg azok el�tt �s ne tiszteljed azokat." Azt�n �ppen a t�rdhajt�s az, amit a "tisztel" ige kifejez (II. M�z. 20,5; V. M�z. 5,9). �s hogy ez volt a pog�nyok v�lem�nye is, hogy �k a mennyei istenekhez k�ny�r�gtek, mikor a szobrokhoz fordultak, ez ny�ltan kit�nik ir�saikb�l. �goston is eml�ti, hogy milyen ments�geket szoktak kor�nak b�lv�nyim�d�i �r�gy�l felhozni (In Psalm. 113.). A k�zn�p ugyanis azt mondotta, hogy �k nem a l�that� anyagot, hanem a benne l�thatatlanul lakoz� istens�get ini�dj�k. Azok pedig, akik, amint �goston mondja, tisztultabb vall�s h�vei voltak, azt mondott�k, hogy �k sem a szobrot, sem a benne lakoz� szellemet nem tisztelik, hanem a k�ls� t�rgyban annak a val�s�gnak a jelk�p�t l�tj�k, amelyet im�dni tartoznak. Ugyanezt olvashatjuk Eusebiusban �s Lactantiusban is. Mivel teh�t azok, akik manaps�g a szobrok el�tt let�rdelnek, semmiben sem k�l�nb�znek a r�gi b�lv�nyim�d�kt�l, az�rt ezt a szok�st Isten ig�je �s az aty�k v�lem�nye alapj�n ny�ltan el�t�lj�k. �s teljesen igaza van �gostonnak, amikor azt mondja, hogy senki sem k�ny�r�g vagy im�dkozik egy szoborra tekintve �gy, hogy azt ne gondoln�, hogy a szobor hallja, amit hozz� besz�l. Mert, �gymond, az emberi alakot �br�zol� szobor azt eszk�zli, hogy a l�lek, maga testben �lv�n, azt v�li, hogy az a test is, amelyet az �v�hez hasonl�nak l�t, szint�n el van l�tva �rz�kszervekkel. Enn�lfogva, amikor kimagasl� helyre teszik �ket, hogy a hozz�juk im�dkoz�k j�l l�thass�k, �mb�r �lettelenek �s semmit nem �rz�kelnek, m�gis az �l� �s �rz�kel� emberi testr�szekhez hasonl�tva, az er�tlen lelkekre �gy hatnak, mintha �ln�nek �s l�legzen�nek. Ezen okb�l hat�rozt�k e1 egykoron (Concil. Eliberit. c. 36.), hogy a templomokban ne legyen semmif�le festm�ny, �s hogy azt, amit im�dnak, vagy tisztelnek, ne fess�k a falakra. Ez�rt mondla Ambrosius Hel�n�r�l sz�lv�n: megtal�lta a keresztet �s a kir�lyt im�dta, nem pedig a f�t, mert az a pog�nyok t�velyg�se �s az istentelenek �lnoks�ga (Oratio Habita in Funere Theodosii).

XVII. HITCIKK.

A tiszt�t�t�zr�l.

Ezeken k�v�l szil�rdul hinni kell �s semmik�ppen sem szabad k�telkedni abban, hogy van tiszt�t�t�z, �s hogy az abban feltart�ztatott lelkeken lehet seg�teni im�dkoz�s, b�jt�l�s, alamizsnaosztogat�s �s m�s egy�b j�cselekedetek �ltal, hogy a nyomor�s�gb�l hamarabb kiszabaduljanak.

Mert sok szent �let� bar�tnak �s kegyes n�nek t�rt�ntek jelen�sek, melyekben a lelkek ezt mondott�k, amint ez Gergely �sszes p�rbesz�deiben eg�sz terjedelm�ben tal�lhat�. Ha pedig a luther�nusok az ilyen jelen�seket, amint �k mondj�k, semmire sem tartj�k �rdemesnek, mivel azok vagy egy rendellenes agyvel� k�pzel�d�sei, vagy lelki k�pek �s szemf�nyveszt�sek, melyekkel az �rd�g az embereket megcsalja: azt felelem, hogy a jelen�seket Gergely tekint�lye alapj�n, aki p�pa volt, hiteles t�nyeknek tarthatjuk. A m�sodik bizony�t�k a hossz� gyakorlat. Az �sszes kereszty�n gy�lekezetek ugyanis a tiszt�t�t�zben val� hit alapj�n alapultak, vagy legal�bb is gazdagultak �vi adom�nyokkal. S�t m�r a pog�nyoknak is volt arr�l tudom�suk, amint ez kit�nik k�lt�ik �r�saib�l, k�l�n�sen Ovidiusb�l. A j�zan �sz alapj�n hasonl�k�ppen bebizony�that�: ha ugyanis igaz az, hogy az ezen haland� �letben elk�vetett b�n�k�rt eleget kell tenni, akkor ebb�l k�vetkezik, hogy akit a hal�l az el�gt�telben megakad�lyozott, az a m�svil�gon tartozik eleget tenni �s �gy vil�gos, hogy van egy arra sz�nt hely, ahol a fennmaradt tartoz�sok ler�hat�k. Bebizony�that� a term�szetb�lcseletb�l is. Ti. a lelkek, amelyek a vastag term�szeti testt�l s�lyos foly�kony �llom�nyt vontak el, nem r�p�lhetnek azonnal a menyorsz�gba, ha csak el�bb a t�zben meg nem sz�radnak. Amikor pedig a mi mestereink azt �ll�tj�k, hogy er�sen hinni kell �s semmik�ppen sem szabad k�telkedni abban, ami a val�sz�n�s�gnek csak a l�tszat�val b�r, ebben azt a jogi szab�lyt k�vett�k, hogy a "k�telked� hit nem egy�b, mint hitetlens�g". Mindazon�ltal sokkal okosabb azt mondani, hogy a dolog k�ts�gbevonhatatlan. Mert megengedve, hogy az �rvek, melyeket felhoznak, k�tesek, az Egyh�z nagy tekint�lye azokat bizonyosokk� teszi. Ha pedig egyszer elfogadtuk, hogy van tiszt�t�t�z, ezt �nk�nt k�veti a m�sik dolog, hogy ti. a szerencs�tlen lelkeken, akik ott gy�t�rtetnek, az �l�k �ldozataival seg�teni kell, �s el kell fogadni azt is, hogy a halottak�rt elrendelt mis�t, amely felt�telezi, hogy a lelkeken seg�teni lehet a mise�ldozattal, nem ok n�lk�l l�ptett�k �letbe. Ez�rt a kegyes Anyaszentegyh�z, amikor egy hat�rozott helyet sem tal�lt a Szent�r�sban, ink�bb f�lremagyar�zta a zsolt�rokat, J�b k�nyve egyes helyeit �s a pr�f�t�k sok mond�s�t, sem hogy a Szerencs�tlen lelkeket enyh�t�s n�lk�l hagyja.

C�folat.

A tiszt�t�t�zr�l a Szent�r�sban egy �rva sz� sincs, �s �goston (De Cura Pro Mortuis Ag. Cap. 1.), aki ebben a dologban engedett a szok�snak, elismeri, hogy ezt a v�leked�st az �r�snak egyetlen helye sem t�mogatja, legf�ljebb a Makkabeus J�d�s �ldozat�r�l sz�l� t�rt�net, amely hogy nem tartozik a K�nonba �s nem is biztos hitel�, azt mind maga bevallja, mind Jeromos feleml�ti �s az egyetemes megegyez�s meger�s�ti. Mert a szent�r�si helyet, amelyet a korinthusiakhoz �rt els� lev�lb�l id�zni szoktak, maga is m�sk�nt magyar�zza (1. Kor. 3,13), aminthogy azt minden �pesz� ember m�sk�nt �rtelmezend�nek tartja. Mert amint a fa, sz�na, pozdorja szavak csak k�pes kifejez�sek, �pp�gy k�ts�gk�v�l a t�z sz�t is csak k�plegesen, a l�lek megpr�b�l�sak�nt �rthetj�k, amely megpr�b�l�snak al�vetve az emberi tan�t�sok elpusztulnak, az Isten igazs�ga pedig, mint az arany, �pen marad. �mb�r �goston, amint mondottam, elt�rte, hogy a szok�s legy�zze �t �s nem tagadta a tiszt�t�t�z l�tez�s�t, afel�l semmi hat�rozottat nem mer �ll�tani. S�t n�ha k�telked�leg sz�l, mondv�n, hogy nem lehetetlen, de hogy vajon van-e, azon lehet vitatkozni. Ezenk�v�l ebben a tekintetben � egy�ltal�n nem k�vetkezetes �nmag�hoz. Egy m�sik helyen pl. azt tan�tja, hogy a lelkek, amikor e haland� vil�got elhagyj�k, k�l�nb�z� fogadtat�sra tal�lnak, a j�k �rvendeznek a rosszak pedig gy�trelmet szenvednek. Tov�bb�, hogy a nyugalmat, amely k�zvetlen�l a hal�l ut�n adatik, mindenki megkapja mindj�rt, amikor meghal, ha arra �rdemes, (Enchir. Ad Laurent. C. 68, 69; Homil. in Joann. 49.). Mivel teh�t egy embernek sincs hatalm�ban, hogy a halottak lelkeir�l hat�rozatokat hozzon, a legbiztosabb dolog azok �llapot�r�l mag�t Istent hallgatni meg, hogy mit sz�l �, aki azok felett uralkodik. Mivel pedig a Szent�r�s azt bizony�tja, hogy boldogok azok a halottak, kik az �rban halnak meg, mert megnyugosznak az � f�rads�gukt�l, tov�bb�, hogy �k vigasztal�st nyernek, hogy a Krisztussal �lnek �s az Isten jelenl�t�t �lvezik, (Jel. 14,13; Luk. 16,25; Fil. 1,23 ; II. Kor. 5,8): mi erre a tan�t�sra t�maszkodunk, amelyben semmi hely sincs a vitatkoz�sra. A tiszt�t�t�z szerkezet�r�l sz�l� tan�t�snak pedig �pp olyan szil�rd alapja van, mint amilyen �ltal�ban azoknak a k�pzeteknek lehet, amiket az emberi agyvel� a l�thatatlan vil�gr�l Isten ig�j�nek figyelmen k�v�l hagy�s�val gy�rtott. Az is bizonyos, hogy az im�k, melyekkel k�z�ns�gesen a halottakon seg�teni t�rekesznek, mivel semmif�le isteni parancsra, vagy egy�b �g�retre nem t�maszkodhatnak, n�lk�l�zik a hitnek azt az alapj�t, amelyet P�l a h�v�k k�ny�rg�seiben megk�vetel (R�m. 10,14). A Szent�r�s semmit sem parancsol nek�nk hathat�sabban, mint azt, hogy az �l�kkel szemben gyakoroljuk a szeretet minden k�teless�g�t. A halottak seg�t�s�t sehol nem eml�ti. Ehhez j�rul, hogy erre vonatkoz�lag nincs egyetlen p�lda sem, �mb�r a Szent�r�s sok ember temet�s�r�l eml�kezik meg, s�t n�h�nynak m�g a gy�szmenet�t is eg�sz r�szletess�ggel le�rja. (Az �sz�vets�gi k�nyvekben, k�l�n�sen M�zes �s a Kir�lyok k�nyv�ben.) Az pedig hihetetlen, hogy a Szent�r�s (az Isten lelke), amikor m�g ezeket az apr�l�kos r�szleteket is meg�rizte, a l�nyeges fontoss�g��kat elmell�zte volna.

XVIII. HITCIKK.

Az Egyh�zr�l �s annak tekint�ly�r�l.

Minden kereszty�nnek szil�rdan kell hinnie, hogy a f�ld�n van egy egyetenzes, l�that� Egyh�z, amely a hit �s erk�lcs�k dolg�ban nem t�vedhet �s amelynekminden h�v�, azokra n�zve, melyek a hitre �s erk�lcs�kre vonatkoznak, engedelmeskedni tartozik.

Bizony�t�s:

az Egyh�zat meg lehet l�tni: a paps�g ugyanis az egyh�znak csalhatatlan jele. A paps�g pedig minden id�ben l�that�, teh�t az Egyh�z is l�that�. Hogy pedig az Egyh�z nem k�l�n�thet� el a paps�gt�l, �n azt, mint a hit egyik alapelv�t �ll�tom. M�sodszor bebizony�that� a folytonos k�vetkez�sb�l. A folytonos k�vetkez�s pedig, eg�sz az apostolok idej�t�l fogva, ismeretes a p�p�k n�vsor�b�l, amelyet Platina jegyzett fel. Mert �mb�r a doktorok k�l�nb�znek P�ter m�sodik ut�djara n�zve, Ugyanis n�melyek Clemenst, m�sok Linust fogadj�k el, de �gy t�ved�s csak az egy�nben l�v�n, ez nem vonja maga ut�n az eg�sznek bizonytalan volt�t. Nagyobb neh�zs�g azonban Johann�nak a p�p�v� v�laszt�sa. Mert �gy l�tszik, hogy itt t�nyleg megszakadt a folytonoss�g. Erre azonban v�laszod, hogy az apostoli sz�k kip�tolta a benne �l� okozta hi�nyt. Ezt kell mondanunk a szakad�sok korszak�r�l is, amikor Gergely, J�nos �s P�ter ellenp�p�k voltak. Valamint, amikor Jen�t az egyetemes zsinatban let�v�n, Amadeust v�lasztott�k meg �s azut�n lemondatt�k, mivel Jen�nek nagyobb befoly�sa volt. Ilyen m�don megmarad a k�vetkez�s szakadatlan rendje. A t�tel m�sodik r�sze, hogy ti. az Egyh�z a hit �s erk�lcs�k dolg�ban nem t�vedhet, a l�that� Egyh�zban nehezen bizony�that� be, de m�gis el�gs�gesnek kell lennie a bizony�t�sra annak, hogy amit a r�mai Egyh�z elhat�rozott, az igaz. De m�g jobban be lehet bizony�tani egy m�sik �rvvel, hogy ti. az Egyh�zat k�zvetlen�l a Szentl�lek korm�nyozza. �mde a Szentl�lek nem t�vedhet, teh�t k�vetkez�sk�ppen az egyh�z sem t�vedhet. A harmadik bizony�t�k a k�vetkez� hitcikken alapszik. Mert aszerint az Egyh�zat illeti meg, hogy minden dologban hat�rozzon, semmi sem volna ugyanis bizonyos a hitben, ha k�telyeinket az Egyh�z csalatkozhatatlans�ga meg nem sz�ntetn�. Aminthogy most is, ha nem volna ez az elv, mint legy�zhetetlen pajzs, a kez�nkben, a luther�nusok m�r sz�zszor is legy�ztek volna, mivel az igazs�g l�tszat�val rendelkeznek �s er�s �rvekkel szorongatnak benn�nket.

C�folat.

Hogy van egyetemes Egyh�z, �s volt m�r a vil�g kezdet�t�l fogva, �s lesz a vil�g v�gezet�ig, azt mindny�jan valljuk. Az van k�rd�sben, hogy milyen a k�ls� megjelen�se, amir�l meg lehet ismerni. Mi az Isten ig�j�ben l�tjuk azt. Vagy ha valaki jobban szereti mag�t �gy kifejezni, mivel Krisztus annak a Feje, �gy v�leked�nk, hogy amint az embert arc�r�l lehet megismerni, �gy az Egyh�zat is a Krisztusban kell szeml�ln�nk. Amint meg vagyon �rva: ahol a d�g, oda gy�lnek a saskesely�k (M�t. 24,28); ism�t: l�szen egy akol �s egy p�sztor (J�n. 10,16). De amint az ig�nek tiszta hirdet�se nem mindig mutatkozik, �gy nem mindig l�that� a Krisztus arca sem, enn�lfogva k�vetkeztetj�k, hogy az Egyh�z, amint ezt sok sz�zadnak a p�ld�i tan�s�tj�k, emberi szemmel nem mindig ismerhet� fel. Mert a pr�f�t�k idej�ben a gonoszok sokas�ga annyira hatalmas volt, hogy az igaz Egyh�z teljesen elnyomatott. �gy Krisztus idej�ben is l�tjuk, hogy Istennek kicsiny kis ny�ja el volt rejtve az emberek el�l, m�g az istentelenek �gy t�ntett�k fel magukat, mint, akik az igaz Egyh�z. Azt�n meg mit csin�lnak azok, akiknek oly �les l�t�s� szem�k van, hogy azzal dicsekednek, hogy �k az Egyh�zat mindig l�tj�k, Ill�ssel, aki azt hitte, hogy az Egyh�zb�l csup�n csak � maradt meg (I. Kir. 19,10)? Ebben � bizonyosan t�vedett, de p�ld�ja bizony�t�kkal szolg�l arra, hogy Isten Egyh�za el�tt�nk is �ppoly ismeretlen maradhat, k�l�n�sen miut�n P�l szavaib�l tudjuk, hogy a szakad�s el�re megmondatott (II. Thess. 23). Azt hissz�k teh�t, hogyaz Egyh�z ott l�that�, ahol a Krisztus jelen van �s az � szava hallatik, amint meg vagyon �rva: az �n juhaim az �n sz�mat hallgatj�k (J�n. 10,27). Mihelyt pedig az igaz tudom�nyt eltemetik, az Egyh�z is egyszerre elt�nik az emberek szeme el�l. Ezt az egyh�zat valljuk mi P�llal az igazs�g oszlop�nak �s er�ss�g�nek (I. Tim. 3,5), mert �re a j�zan tudom�nynak �s azt szolg�lat�val fenntartja az ut�dok sz�m�ra, nehogy kipusztuljon a vil�gb�l. Mivel Krisztusnak a jegyese, igazs�gos �s illend� dolog, hogy Neki al�ja legyen vetve (J�n. 3,19; Ef�z. 5,24). �s amint P�l bizony�tja, szepl�tlens�ge abban �ll, hogy nem t�vozik el a Krisztus ir�nti �szintes�gt�l (II. Kor. 11,3). Nem t�ved teh�t, mert Isten igazs�g�t k�veti szab�ly gyan�nt. De ha att�l elt�r, megsz�nik jegyes lenni �s par�zn�v� lesz. Azok pedig, akik az Egyh�zat a k�z�ns�ges �rtelemben vett hatalom �s m�s k�ls� d�sz sz�m�ra foglalj�k le, hallj�k meg, amit Hilarius mond err�l a t�rgyr�l (Contra Auxentium): nem helyes, hogy elfogott benn�nket a falak szeretete; nem j�l van, hogy az Isten Anyaszentegyh�z�t hajl�kokban �s �p�letekben tisztelj�k. Vajon bizonyos-e, hogy ezekben egykor nem az Antikrisztus fog tany�zni? El�ttem biztosabbak a hegyek, erd�k, tavak, b�rt�n�k �s �rv�nyek, mert ezekben vagy rejt�zve, vagy elmer�lve pr�f�t�k pr�f�t�ltak.

XIX. HITCIKK.

A tanban val� d�nt�sek a l�that� Egyh�zat illetik.

Hogyha a Szent�r�s b�rmely pontj�ra vonatkoz�lag b�rmin� vit�s k�rd�s, vagy k�tely mer�l fel, az el�bb eml�tett Egyh�zat illeti meg a hat�roz�s �s d�nt�s.

Bizony�t�s:

Mert k�l�nben, ha az Egyh�znak nem volna meg a joga, hogy a per alatt lev� hitt�telekr�l hat�rozott v�lem�nyt nyilv�n�tson, rettenetes z�rzavar keletkezn�k. Manaps�g pl. a luther�nusok sz�pen sz�viv�k lenn�nek a k�ptalanban �s az Isten ig�j�vel dicsekedn�nek, ha csak ez a kiv�telt nem t�r� felelet le nem gy�zte volna �ket, hogy ti. az Egyh�znak megvan a joga v�glegesen hat�rozni, �gy hogy annak senki ellene nem mondhat. Sehogyan m�sk�nt nem tudn�nk a sz�jukat befogni. Azut�n tudnunk kell, hogy a Szent�r�s hasonl� a viasz-orrhoz, mert hol ide, hol oda lehet hajl�tani. Az Egyh�z hat�rozata azonban szil�rd �s �lland�. Mert ha az eretnekek egyet �lokoskod�sokkal alaptalannak akarnak �ll�tani, m�snap m�r egy m�sikat lehet alkalmazni, mely �ket m�g jobban megf�kezi.

C�folat.

A hat�rozatokat illet�leg, amennyiben azok egyes gy�lekezetekre vonatkoznak, P�l a k�vetkez� szab�lyt rendeli el: a pr�f�t�k k�z�l kett� vagy h�rom besz�ljen, a t�bbiek pedig �t�lj�k meg. Ha pedig egy m�sik, aki �l, r�szes�l kijelent�sben, az el�bbi hallgasson (l. Kor. 14,29). Ha a gy�lekezetek k�z�tt t�mad ellenkez�s, azt valljuk az egyet�rt�s helyre�ll�t�s�ra ir�nyul� t�rv�nyes elj�r�snak, amit mindig k�vettek, ti. hogy a p�sztorok �sszej�nnek �s az Isten ig�j�b�l hat�rozz�k meg, hogy mitev�k legyenek. K�l�nben, ha a l�that� Egyh�z hat�rozatait sz�nigazs�gnak vessz�k, h�t a l�that� Egyh�z volt az, amely ellen�llt Mike�snak (I. Kir. 22,10). A l�that� Egyh�z volt hasonl�k�ppen, amely azt mondotta: "jertek �s tervezz�nk terveket Jeremi�s ellen, mert nem v�sz el a t�rv�ny a papt�l, sem a tan�cs a b�lcst�l, sem az ige a pr�f�t�t�l" (Jer. 18,18). S v�g�l, a l�that� Egyh�zat a Krisztus idej�ben a f�pap �s a tan�cs k�pviselte. Mindenesetre az � papi uralmuk sokkal jobban meg volt alapozva �s er�sebb bizonys�gokkal volt meger�s�twe, mint az amelynek �r�gye alatt azok, akik ma az egyh�z c�m�t bitorolj�k, b�szk�lkednek. Akik teh�t azt akarj�k, hogy az egyh�z hat�rozatai v�logat�s �s kiv�tel n�lk�l elfogadtassanak, egyszersmind abba a k�nyszer�s�gbe hozz�k a h�v�ket, hogy megtagadva Krisztust �s elhagyva Isten igazs�g�t, gyakran az istentelenekhez csatlakozzanak.

XX. HITCIKK.

Az egyh�zi hagyom�ny �tj�n l�trej�tt hitcikkekr�l.

Bizonyos, hogy sok olyanban kell hinni, ami nincs hat�rozottan �s k�l�n�sen kimondva a Szent�r�sban, amelyeket m�gis az Egyh�z hagyom�nya alapj�n sz�ks�gk�ppen el kell fogadni.

Bebizony�thatjuk az ellenkez�nek a k�ptelen vagy balgatag volt�b�l. Mert k�l�nben csaknem sz�ks�ges volna egy �j vil�got teremteni, hiszen azoknak a hitcikkeknek, amiket mi er�sen �ll�tunk �s amelyekben k�zt�nk senki sem k�telkedik egy cs�ppet sem, alig sz�zadr�sz�t lehet a Szent�r�sb�l hat�rozottan bebizony�tani. Hanem mert a doktorok ezeket hajsz�lfinoms�g� k�vetkeztet�sekkel, hosszas m�veletek ut�n vezett�k le, az�rt maradnak meg bizonyosoknak. Bizony�thatjuk a val�sz�n�s�g elv�vel is. Ti. hihet�, hogy az apostolok, �mb�r Szentl�lekkel teljesek voltak �s azt a parancsolatot kapt�k, hagy az Egyh�zat t�k�letesen kioktass�k, m�gis akartak valamit hagyni ut�daiknak is, nehogy minden dologban megel�zv�n �ket, szerf�l�tt megkurt�ts�k sz�rnyaikat. Bebizony�that� tov�bb� a hasonl�s�g elve alapj�n is: mert amint a jog�szokn�l �s van �rott jog �s van szok�sjog, �gy kell ennek lennie a hittudom�nyban is.

C�folat.

"Minekut�na," - �gy sz�l az apostol, - "az Isten sok �zben �s sokk�ppen sz�lott r�gen az aty�knak a pr�f�t�kban, ez utols� id�kben sz�lott nek�nk az � szerelmes Fia �ltal" (Zsid. 1,1). �s hogy milyen v�rakoz�sokat t�pl�lt Izr�el n�pe a Krisztus tan�t�sa fel�l, az kit�nik a sam�riai asszony besz�d�b�l: mikor a Messi�s elj�, mindeneket megjelent nek�nk (J�n. 4,25). ‚ Teh�t ehhez a tudom�nyhoz kell ragaszkodnunk, amelyr�l tudjuk, hogy abban a mennyei b�lcsess�gnek t�k�letes teljess�ge foglaltatik. Helyesen v�lekedett teh�t �goston (Libr. 2. De Pecc. Merit. et Remiss. Cap. Ult.), mid�n �gy �t�lt, hogy ami nincs benne a Szent�r�sban, az nem sz�ks�ges az �dv�ss�gre. Mert ha sz�ks�ges volna, hogy tudjuk r�la, Isten nem mell�zte volna el. Megjegyz�sre m�lt� (Chrysostomusnak) is egy mond�sa (De Sanct. Et Ador. Spiritu), amelyben �gy sz�l: amint Krisztus kijelentette, hogy � nem mag�t�l besz�l, mert a t�rv�nyb�l �s a pr�f�t�kb�l besz�lt, �gy mi se higgy�k el, ha valamit az evang�liumon k�v�l, a L�lek nev�ben r�nk tukm�lnak. Mert amint Krisztus a t�rv�ny �s a pr�f�t�k bet�lt�se, �gy a L�lek az evang�lium bet�lt�se. V�geredm�nyben, mivel a hit biztos igazs�g�t nem m�shol, hanem az egy igaz Istenn�l kell megkeresni, kimondjuk, hogy az igaz hit egyed�l a T�le sz�rmaz� szentiratokon alapul, mivel azokban nem feler�szben, hanem. teljesen meg akart tan�tani azokra, amikr�l azt akarta, hogy tudjuk �s amikr�l tudta, hogy hasznosak.