XI. HITCIKK.

A szentek csodat�teleir�l.

Afel�l sem szabad k�telkedni, hogy a szentek �gy ezen haland� �letben, mint a paradicsomban, csod�kat tesznek.

Bizony�t�s:

mert ismeretes, hogy a boldogs�gos Sz�z hogyan t�maszt fel halva sz�letett kisdedeket, hogy szent f�ldbe temettessenek, akiknek s�rjuk m�sk�nt kuty�k k�z�tt volna. Amikor pedig a luther�nusok azt mondj�k, hogy Isten a vil�g b�lv�nyim�d�sa megb�ntet�se egyik m�dj�ul azt v�lasztotta, hogy az �rd�g a szentek neve alatt csod�kat tesz, �s ennek t�mogat�s�ra felhozz�k Jeromost, aki elbesz�li (In Prooem. Prophet.), hogy az egyiptomiak Jeremi�s s�rj�n�l, akit �k Isten gyan�nt im�dtak, k�gy�harap�st�l gy�gyultak meg: azt felelem, hogy mi nem tisztelj�k a szenteket, mint iste neket, mivel mi csak a szenteket illet� im�dattal (dulia) im�djuk �ket. Van m�g egy m�sik, er�sebb bizony�t�k is, az �korb�l: ti., hogy ezt mindig tett�k, pl. Ambrosius idej�ben Gervasius �s Protasius s�rj�n�l egy vak visszanyerte szeme vil�g�t. Amikor pedig a luther�nusok �gostonb�l azzal v�laszolnak, hogy ez az igaz hit meger�s�t�s�re val� volt, nem pedig hogy a babon�skod�st mozd�tsa el�: azt felelem, hogy az igaz hithez tartozik a szenteket tisztelni �s azok templomait l�togatni, amint ez a k�vetkez�kb�l kivil�glik.

C�folat.

Az �r�sokb�l tudjuk, hogy micsoda erej�k van a csod�knak �s hogy mily c�lb�l haszn�lt�k azokat. Ti. hogy az evangy�liom tan�t�s�t er�s�ts�k, amint M�rkn�l tal�ljuk: az �r egy�tt cselekedv�n vel�k �s az � besz�d�ket er�s�tv�n a jelek �ltal, melyek azokat k�vetik vala, (M�rk 16,20). Luk�csn�l szint�n, az Ap. Csel.-ben (l4,3): "az �r bizonys�got t�szen az � kegyelmess�g�nek besz�d�r�l �s adja vala, hogy jelek �s csod�k legyenek az apostolok keze �ltal." Enn�lfogva a csod�k t�rv�nyes haszn�lata az, hogy azokat, mint az evang�liom tudom�ny�nak pecs�teit fogadjuk, (R�m. 15,19) �s �gy azok ne az emberek, vagy angyalok, hanem csak az egy igaz Isten dics�s�g�t szolg�lj�k; amint P�ter mondotta (Ap. Csel. 3,12.16): "Izr�elnek f�rfiai, mit csod�lkoztok ezen, vagy mi�rt n�ztek mir�nk, mintha tulajdon er�nkkel vagy j�mbors�gunkkal m�velt�k volna ezt? A Krisztus neve, a hit, mely ��ltala vagyon, adta vissza ennek eg�szs�g�t." �s mivel Krisztus megj�vend�lte, hogy az Antikrisztus orsz�ga csod�k �ltal j�n el (M�t. 24,24) �s Krisztus ezen j�slat�t P�l is meger�s�ti (II. Thess. 2,9.): �gostonnal meg�llap�tjuk (Homil. in Joann. 13.), hogy Isten �va int benn�nket a csodatev�kt�l, (�gy nevezi �ket �goston), akik csodajelek �r�gye alatt elcs�b�tj�k a vil�got a hit egys�g�t�l. M�g pedig k�tszeres okb�l kell �vakodnunk. 1. Mert a S�t�n r�szedi sok szemf�nyveszt�ssel az embereket, 2. amint P�l (II. Thess. 2,9.) �s ut�na �goston (De Unit. Eccl. C. 119.) bizony�tja, Isten maga is megengedi az emberek h�l�tlans�g�nak megb�ntet�se v�gett, hogy sok jelek t�tessenek.

XII. HITCIKK.

A szentekhez val� k�ny�rg�sr�l.

Szent �s Istennek kiv�ltk�ppen tetsz� dolog, ha im�dkozunk Isten sz�l�anyj�hoz �s a szentekhez, kik a mennyben vannak, hogy legyenek Istenn�l a mi v�d�ink �s k�zbenj�r�ink.

Bizony�t�s:

mert ugyan mit csin�lnak a szentek a mennyben, ha nem �rt�nk k�ny�r�gnek? Ha pedig ezt teszik, akkor nek�nk is k�ny�r�gn�nk kell hozz�juk. A luther�nusok tagadj�k ezt a k�vetkezm�nyt. De ez bizonyos abb�l, hogy a szentek Istenhez hasonl�k, Isten pedig akarja, hogy �t im�djuk, teh�t a szentek is akarj�k, hogy �ket im�djuk. Arra pedig, amit a luther�nusok g�nyol�dva mondanak, hogy mi a szenteket nagyon hossz�f�l�ekk� tessz�k, nagyon k�nny� a felelet. A szentek minden dolgot, ami a vil�gon t�rt�nik, azon visszavert f�ny k�zvet�t�s�vel l�tnak, amelyet Isten kisug�rz�s�b�l nyernek. M�sodik bizony�t�k, hogy az �sszes pog�nyok mindig hittek kisebb istenekben, mint k�zbenj�r�kban. M�r pedig nem �sszer� dolog, hogy a kereszty�neknek kevesebb kiv�lts�guk legyen, mint a pog�nyoknak. Enn�lfogva csak a pog�nyok t�velyg�s�t jav�tott�k ki, amikor azt a tiszteletet, melyet a pog�nyok b�lv�nyaik ir�nt tanus�tottak, a szentekre vitt�k �t: �pp�gy, mint ahogy egy p�pa megv�ltoztatta egy templom nev�t, amelyet Pantheonnak neveztek, s elnevezte azt Pantagiusnak. �s hasonl�k�ppen sok �nnepnapon megt�rt�nt, hogy kereszty�nek, a pog�nyok ir�nt �rzett megvet�s�kben, leitt�k magukat a szentek tisztelet�re.

C�folat.

Az �r�s az im�ban hitet k�vetel, (M�rk 11,24). �s P�l hat�rozottan hozz�teszi, hogy ez a hit az Isten ig�j�b�l vagyon, (R�m. 10,17). Jakab pedig megtiltja, hogy k�ny�rg�s�nkben k�telked�k legy�nk (Jak. 1,6). Tov�bb�, ha Isten ig�j�nek engedelmeskedni akarunk, Istenhez csak a Krisztus nev�ben szabad k�ny�r�gn�nk. Mert Isten biztos�t benn�nket, hogy egyed�l ez az � nev�nek l�lekben val� tisztel�se (Zsolt. 50,15; 91,15; J�el 2,32; Jer. 29,12) �s csak egy k�zbenj�r�t jel�l ki nek�nk, a saj�t Fi�t, amely k�zbenj�r� �ltal vagyon, amint P�l tan�tja, bizodalommal val� menetel�nk az Istenhez, (I. Tim. 2,5; Ef. 3,12; Zsid. 4,16). Egy m�sik apostol meg arra buzd�t benn�nket, hogy ilyen sz�sz�l�nk l�v�n, bizalommal j�ruljunk a kegyelem tr�nus�hoz, (I. J�n. 2,1). Teh�t mivel egyetlen parancsolat sem l�tezik, amely azt tenn� k�teless�g�nkk�, hogy a meghalt szentek k�zbenj�r�s�t k�rj�k, sem semmi �g�retet nem tal�lunk, azt k�vetkeztetj�k, hogy az im�ds�gnak ezen fajt�ja ellenkezik a Szent�r�s tan�t�s�val. Ezenk�v�l sem a pr�f�t�k, sem az apostolok nem adtak ebben a tekintetben egyetlen p�ld�t sem. Most m�r minden kegyes ember saj�t mag�ban fontolja meg, hogy milyen veszedelmes dolog az im�ds�g egy �j fajt�j�t hozni be, amely nemcsak n�lk�l�zi Isten ig�j�nek j�v�hagy�s�t, hanem p�lda n�lk�li is. Amikor a L�lek azt parancsolja nek�nk, hogy k�lcs�n�sen egym�s�rt im�dkozzunk, ez a k�lcs�n�s szeretet gyakorl�sa ebben az �letben, amint ezt minden ide vonatkoz� szent�r�si hely vil�gosan bizony�tja. Viszont l�tjuk, hogy Isten minden�tt mennyire meg�tkozza a Ba�lokat, amely n�v alatt olyan p�rtfog�kat �rtettek, akik seg�ts�g�kkel hasznukra voltak, (Jer. 9,14; 11,13; H�s. 2,7). V�g�l hozz�tehetj�k: senki sem �ll�thatja, hogy a szenteknek olyan hossz� f�l�k van, hogy im�dsagunk eljuthatna azokig. �gy tetszik, hogy ez az eszme kev�sb� egyezik meg az �szszer�s�ggel.

XIII. HITCIKK.

A szentek tisztelet�r�l.

Teh�t a szentek, akik a Krisztussal a boldog �r�k-�letet �lik, nemcsak ut�nzand�k, hanem tisztelend�k �s im�dand�k is. Ha igaz az a jogi szab�ly, hogy k�z�s t�ved�s t�rv�nyt alkot, akkor a szentek tisztelete el�gs�gesen be van bizony�tva; m�gis, mivel a luther�nusok azt felelik, hogy ilyen m�don Isten dics�s�g�t �tvissz�k a szentekre, tartsd mindig eml�kezetben az iskola megk�l�nb�ztet�s�t, hogy mi �ket csak a "dulia" im�dattal tisztelj�k.

C�folat.

A szentekhez val� k�ny�rg�sr�l m�r sz�ltunk. Ami azok tisztelet�t illeti, a Szent�r�s nem aj�nl m�st, mint ami minden h�v�t egyetemesen megillet, a 15. �s 139. zsolt�r szerint. Ti. hogy minden egyest tisztel�nk a neki adott kegyelem m�rt�ke szerint. Teh�t a szentekr�l, amint ki-ki kit�nt k�z�l�k Isten aj�nd�kaihan, vagy az �rt�l magasabb m�lt�s�gba helyeztetett, tisztelettel kell �rezni �s besz�lni. De azokat im�dni, mint ahogy a vil�g szokta, nem egy�b istentelen babonas�gn�l, amely ink�bb a pog�nyok esztelens�g�re eml�keztet, �s egy�ltal�n nem val� Isten gy�lekezet�hez. S�t ez ny�ltan ellene mpnd a parancsolatnak: "a te Uradat im�djad �s csak �t szolg�ld" (V. M�z. 6,13; M�t. 4,10).

XIV. HITCIKK.

A b�cs�j�r�sokr�l.

�s ez�rt vall�sosan cselekszenek azok, akik a nekik szentelt helyeket �h�tatb�l l�togatj�k.

Bizony�t�s:

mert nagy h�l�tlans�g volna, ha a szentek kisebb tiszteletben r�szes�ln�nek, mint a pog�nyok b�lv�nyai, akiknek templomai k�z�l n�h�nyat k�l�n�s �s a t�bbit elhom�lyos�t� tiszteletben r�szes�tettek, mint pl. Apoll��t Delphiben �s Proserpin��t a szic�liai Enn�ban. Ez�rt mint val�sz�n�s�get bizony�thatjuk, hogy a szentek ink�bb jelen vannak azokon a helyeken, ahol s�rjaik �s erekly�ik vannak, vagy ahol jobban tisztelik �ket, mint m�s helyeken.

C�folat

Krisztus megsz�ntette a helyek k�zt lev� k�l�nbs�get, amid�n azt mondotta: elj� az �ra, mikor az igaz im�d�k sem e hegyen, sem Jeruzs�lemben, hanem minden�tt im�dj�k az Istent, l�lekben �s igazs�gban (J�n. 4,21.23). Mert itt nem egy p�r embernek a fon�k buzg�s�g�r�l sz�l, hanem azt mutatja meg, hogy miben k�l�nb�z�nk az �sz�vets�gi aty�kt�l. Ezzel a v�lem�nnyel �sszhangban van P�l ama mond�sa: "akarom, hogy a f�rfiak im�dkozzanak ak�rmi helyen, felemelv�n tiszta kez�ket" (I. Tim. 2,8). Teh�t a judaizmust �lesztik azok fel, akik a helyeknek �jb�l szents�get tulajdon�tanak: hogy ti. mint a kegyess�g egy nem�t tekintik ezt vagy azt a helyet megl�togatni; s�t ez a babona m�g a judaizmusn�l is rosszabb, mert egykor az istentiszteletre rendelt hely t�nyleg Jeruzs�lem volt. Azok pedig a b�lv�nyim�d�k p�ld�j�ra a saj�t szesz�ly�k szerint emelnek maguknak berkeket �s templomokat. Tov�bb� Jeruzs�lemben az egy igaz Istent im�dt�k. Ezek pedig embereknek szentelnek templomokat.

XV. HITCIKK.

Helyes dolog el�sz�r a szentekhez k�ny�r�gni s csak azut�n Istenhez.

Ha valaki a templomban, vagy templomon k�v�l, im�ds�g�ban el�sz�r a boldogs�gos Sz�zh�z, vagy valamelyik szenthez folyamodik, nem v�tkezik.

Ez bizony�that� azzal a k�zmond�ssal, hogy Isten nincs felsorolva a szentek k�z�tt. Tov�bb�, a babon�s tisztelet, m�g ha az rendellenes is, menthet� az extasissal. C�folat

Hogyha egy�ltal�n nem szabad a szentekhez im�ds�gunkban k�ny�r�gn�nk, akkor nincs �rtelme azon vitatkozni, hogy el�sz�r vagy utolj�ra k�ny�r�gj�nk-e hozz�juk. Mivel pedig Krisztus t�tetett a mi egyed�li k�zbenj�r�nkk�, aki �ltal kell k�zeledn�nk Istenhez, azok, akik r�la megfelejtkezve, vagy �t utolj�ra hagyva, a szentekhez fordulnak, semmivel sem menthetik gonoszs�gukat. Salamon a templom �nnep�lyes felszentel�sekor annak c�lj�t �gy fejezte ki: "�p�tettem h�zat az Izr�el Ura Istene nev�nek" (I. Kir. 8,20). A templomon k�v�l pedig minden h�v� azt vallja: ezek a szekerekben, amazok a lovakban b�znak, mi pedig a mi Urunk Isten�nk nev�r�l eml�kez�nk meg (20. zsolt. 8.).