A szent mise�ldozatr�l.

A szent mise�ldozatot Krisztus szerezte. �rv�nyes az �l�k�rt �s holtak�rt.

Bizony�t�s: mivel Krisztus mondja: "Ezt cselekedj�tek". "Cselekedni" pedig annyi, mint "�ldozni," ez kit�nik Vergilius eme hely�b�l: amid�n �n gabona helyett �sz�vel fogom azt cselekedni, ti magatok j�jjetek. Hogy mi ennek az �rtelme, l�sd Macrobiust. Amid�n pedig a luther�nusok ezt a finom �rtelmi �rnyalatot kig�nyolj�k, mert Krisztus az apostolokkal sz�r, vagy k�z�ns�ges zsid� nyelven t�rsalgott, �s az evangy�list�k g�r�g�l �rtak, erre azt kell felelni, hogy a k�zkelet� latin ford�t�s hitelesebb. �s ismeretes, hogy az �r�s �rtelm�t az Egyh�z �rtelmez�se �tj�n kell megkeresni. Arr�l pedig, hogy az �ldoz�s �rv�nyes �gy az �l�k�rt, mint a holtak�rt, a tapasztalat gy�z meg benn�nket. Mert n�h�ny szent bar�tnak alv�s k�zben sok �gi jelen�s jelent meg, s ezek tudtul adt�k nekik, hogy a mis�k hat�s�ra a tiszt�t�t�zb�l m�r szabadultak ki emberi lelkek. S�t, szent Gergely, amint a r�la sz�l� legend�ban meg vagyon �rva, Traj�nus cs�sz�r lelk�t a pokolb�l szabad�totta ki.

C�folat.

Krisztus szereztet�si ig�je ez: vegy�tek �s egy�tek; M�t. 26,26; M�rk 14,22; I. Kor. 11,24, nem pedig: �ldozz�tok. Teh�t az �ldoz�s nem Krisztus rendel�s�b�l vagyon, s�t azzal ny�ltan ellenkezik. Azonk�v�l bizonyos a Szent�r�sb�l, hogy mag�t fel�ldozni Krisztusnak a saj�tos �s k�l�nleges tisztje, amint az apostol mondja: mag�nak egyszeri meg�ldoz�s�val �v�it �r�kre megszentelte, tov�bb�, hogy ezen egy, t�k�letes �ldozat ut�n nincs t�bb� sz�ks�g �ldozatra (Zsid. 9,20, 10,12, l0,26). Mert ev�gre szenteltetett � Melkis�dek rende szerint val� papp�, minden ut�d, vagy t�rs n�lk�l, (Zsid. 5,6, 7,21). Teh�t Krisztus megfosztatik papi tisztj�t�l, amikor �nmaga fel�ldoz�s�nak joga m�sokra ruh�ztatik �t. V�g�l, egy apostol bizonys�ga szerint, egy ember sem birtokolhatja ezt a tisztet, ha csak Isten el nem h�vja arra. De senkir�l sem olvassuk, Krisztuson k�v�l, hogy elh�vatott volna. Viszont, mivel az �g�ret egyed�l csak azoknak sz�l, akik a szents�gben egym�ssal k�z�ss�gre l�pnek, micsoda jogon vonatkozik a halottakra?

VII. HITCIKK.

Az �rvacsor�nak egy sz�n alatt vev�s�r�l.

A vil�giaknak nem sz�ks�ges az �dv�ss�gre az �rvacsor�nak mindk�t sz�n alatt val� v�tele �s hajdan az egyh�z biztos �s igaz okokb�l helyesen hat�rozta el, hogy azok csak az egy keny�r jegye alatt �ljenek az �rvacsor�val.

Bizony�t�s:

mert veszedelmes volna, ha a v�r elfolyatn�k. Amikor pedig a luther�nusok azt k�rdezik, hogy vajon az egyh�z b�lcsebb volt-e, mint Krisztus, el�re l�tv�n ezt, mint meg nem felel�t, amelyr�l Krisztus nem j�l gondoskodott? - azt felelem, hogy Krisztus azt j�l l�tta el�re, de hallgatott, mert ki akarta pr�b�lni e r�szben Egyh�za b�lcsess�g�t. Van m�sik alkalmatlan dolog is. Ti. az �r [v�r�t] a kehelyben kell �rizni, hogy a betegeknek adhass�k. Ha pedig a v�r �ll, ecett� lesz �s �gy a megroml�s miatt nem lesz t�bb� v�r. S�t a luther�nusok kinevetn�nek minket, azt mondv�n: nemde el�g vil�gos, hogy az ott bor? �s �gy ez az �tl�nyeg�l�s tana ellen volna. Harmadszor: �sszer� dolog, hogy a papoknak legyen n�mi kiv�lts�guk, hogy a vil�giak b�szkes�g�t elnyomhass�k. Negyedszer: b�rmit csacsogjanak is a luther�nusok, hogy mi tartozunk k�vetni �s szolg�lni Krisztus rendei�s�t, amelyet � maga a mi er�tlens�g�nk miatt alap�tott: abban a bizony�t�kban is van er�, hogy a h�sban v�r is van, (concomitantia). Azonk�v�l m�g egy m�sik veszedelem is sz�rmazn�k, ha a v�rt inni adn�k, ti. annak �ze a vil�giakban azt a gyan�t kelten�, hogy az m�g mindig csak k�z�ns�ges bor. �s ebb�l sok botr�ny keletkezn�k. Ha pedig azt vitatj�k, hogy az egyh�znak nincs hatalma Krisztus parancsolatait �rv�nytelenn� tenni, azt felelem, hogy az "igyatok" sz�t itt buzd�t� �rtelemben kell venni, �s �gy az nem parancs, hanem csak tan�cs. Egy m�sik indokot alig mer�szlek felhozni, amelyet pedig szint�n j�l meg kell fontolni. Van ugyanis n�h�ny �nmegtart�ztat� egy�n, akik bort nem isznak, ezeket m�g sem kell megfosztani legal�bb a m�sik jelt�l, Ezt az �rvet magam is vonakodtam felhozni, mert a luther�nusok nevetve g�nyol�dnak, azt mondv�n, hogy ha a mi tan�t�sunk igaz, akkor az t�bb� m�r nem bor, hanem v�r.

C�folat.

Krisztus parancsolata ez: igyatok ebb�l mindny�jan (M�t. 26,27). S�t, miut�n a keny�rr�l egyszer�en azt mondta: vegy�tek, egy�tek, mid�n a poh�rhoz �rt, hat�rozottan meghagyta, hogy mindny�jan igyanak. P�l azt bizony�tja, hogy � �gy adta el� a korinthusbelieknek, ahogy az �rt�l vette (I. Kor. 11,23). A v�r �s test egy�ttl�t�b�l (concomitantia) levonni szokott k�vetkeztet�snek itt nincs semmi helye. Mert nemcsak azt illik meggondolnunk, hogy mit �d Krisztus, hanem azt is, hogyan adja, vagy ha ink�bb akarod, tekintetbe kell venn�nk a m�dot is, ahogy az �r mag�t vel�nk k�z�lni akarja. Az�rt, amint a keny�rben test�t, �gy a poh�rban v�r�t adja nek�nk. Enn�lfogva nem marad m�s h�tra sz�munkra, mint hogy engedelmeskedj�nk parancsolat�nak, elv�v�n kez�b�l a jegyeket, melyeket sz�munkra ny�jt, hogy a val�s�got �lvezhess�k. Mivel mi testiek vagyunk, amint Chrysostomus int benn�nket (Homil. 60. Ad Popul.), �, felfog�k�pess�g�nkh�z m�rten, a szellemi dolgokat l�that� alakban szolg�ltatja sz�munkra. Ez a szertart�s volt gyakorlatban az Egyh�zban t�bb, mint 1000 esztendeig, amint ezt az �sszes aty�k �r�sai bizony�tj�k. A h�s, �gy sz�l Tertullianus (De Resurr. Carnis), a Krisztus test�vel �s v�r�vel t�pl�ltatik, hogy a l�lek Istent�l k�v�r�ttess�k. �s Theodorodetus Ambrosius szavait int�zi Theodosius cs�sz�rhoz (Libr. 3. Eccles. Hist. C. 8.): ilyen k�zzel hogyan veszed el az �r szent test�t, hogyan mer�szled a dr�ga v�rnek pohar�t ajkadhoz emelni? Jeromos �gy sz�l (In Sophon.): a papok, akik az �rvacsor�t kiszolg�ltatj�k �s az �r v�r�t a n�pnek kiosztj�k. Chrysostomus szint�n (In 2. Ad. Cor. C. 9.): a pap nem �gy tesz, mint a r�gi t�rv�nyben, ahol egy bizonyos r�szt � evett meg, egy m�sikat meg a n�pnek adott, hanem mindazon dolgok, amik az �rvacsor�hoz tartoznak, k�z�sek a pappal �s a n�ppel. Mindny�juk el� egy test t�tetik �s egy poh�r. Teh�t ami a gyakorlatot illeti, itt nincs helye vitatkoz�snak, mert mindny�jan ilyennek �ll�tj�k azt. �s hogy mindnek v�lem�nye szerint a kiszolg�ltat�snak �gy kell t�rt�nnie, az kit�nik Gelasius v�gz�s�b�l, aki eltiltja az eg�sz s�kramentumt�l azokat, kik a poh�rral nem �lnek, mert �gymond, ezen titok megoszt�sa nagy szents�gt�r�s volna (Can. Comperimus De Consecr. Dist. 2.). Cyprianus pedig szigor�an k�veteli, hogy ezt a szents�gt�r�st semmi m�don se engedj�k meg (Epist. 2. De Lapsis).

VIII. HITCIKK.

A f�lszentel�s jog�r�l.

Tov�bb�, Krisztus egyed�l csak az egyh�z szertart�sa szerint felavatott papoknak adta a hatalmat, hogy a Krisztus igazi test�t megszentelj�k �s a b�nb�n�kat b�neikb�l feloldozz�k.

Bizony�t�s:

mivel a p�sp�k a f�lavat�skor ezen szavakat mondja: "a f�lszentel�s �s az Istennek val� engesztel� �ldozathozatal hatalm�t adjuk neked." De azt k�rdezik n�melyek, hogy az egyh�z mely szertart�s�r�l sz�lnak a mi mestereink, mivel azok a szertart�sok, melyeket most haszn�lunk, nem voltak �letben sem az apostolok, sem azok kort�rsai idej�ben. Erre azt felelem, hogy a kiv�lts�got azok k�l�n�s adom�nyul kapt�k. Ha pedig valaki ut�djaikat hozza fel bizony�t�kul, akik sok ideig szint�n nem voltak olajjal f�lkenve, sem a mi szok�sunk �s m�dunk szerint f�lavatva, azt mondom, hogy azt az eg�sz id�szakot hom�lyban kell hagyni, amit meg is �rdemel, mert addig az �tl�nyeg�l�sr�l semmit sem hat�roztak.

C�folat.

A papokat az Isten titkai s�f�rainak valljuk (I. Kor. 4~) �s ez�rt elismerj�k, hogy az �rvacsor�j�nak t�rv�nyes kiszolg�ltat�i: de csak a Krisztus �s az apostolok szertart�s�val felavatottak, amelyet az �segyh�z is haszn�lt, amely egyszer� k�zr�tev�sb�l �llott, megken�s �s m�s ilyen balgas�g n�lk�l. A felavat�sban amit legjobban figyelemre kell m�ltatni, az a c�l �s a hivat�s, ami rea papok sz�nv�k (Csel. 13,3; I. Tim. 4,14; II. Tim. 1,6). �k pedig Isten parancsolat�b�l �s az �r�s utas�t�sa szerint nem �ldoz�sra rendeltettek, hanem az Egyh�z korm�nyz�s�ra, a ny�jnak az Isten ig�j�vel val� t�pl�l�s�ra �s a szents�gek kiszolg�ltat�s�ra. A b�n al�l val� feloldoz�s hatalm�r�l az igazs�g az, hogy a megb�k�ltet�s szolg�lata a h� p�sztoroknak adatott av�gb�l, hogy tan�t�sukkal, azaz az evang�liom hirdet�s�vel az embereket visszavezetv�n Isten kegyelm�be, �ket �gy b�neikb�l f�loldozz�k (II. Kor. 20). Ez nem is a szem�lyekhez van k�tve, hanem ink�bb az ig�hez, �s az�rt ink�bb az ig�hez �s nem a szem�lyekhez, hogy b�rki hirdesse is a b�nbocs�nat kegyelm�t, az a lelkiismeretre teljes f�loldoz�st hozzon. Mert �mb�tor k�l�n�sen az apostoloknak mondatott: akiknek megbocs�tj�tok b�neiket, megbocs�ttatnak n�kik (J�n. 20,23), a kulcsok m�gis az egyetemes egyh�znak adattak, amint ezt a szent aty�k is elismerik, kiv�ltk�ppen Cyprianus �s �goston (De Simplic. Praelatorum; Homil. 50 et 124, In Joann.; De Doctr. Christ. Libr. 1. Cap. 18.), akikkel a t�bbiek megegyeznek. Mert a b�n�k bocs�nata a Krisztusban, b�rki hirdesse is azt, igazi f�loldoz�s.

IX. HITCIKK.

A f�lszentel�s sz�nd�koss�g�r�l.

Bizonyos, hogy a papok, ha gonoszak �s hal�los b�nt k�vettek is el, Krisztus igazi test�t f�lszentelhetik, ha azt t�nyleg f�lszentelni sz�nd�koznak.

Bizony�t�s: mert k�l�nben f�l�sleges, s�t �szellenes volna az az int�s, hogy a szents�get a vil�giak felt�tlen hittel im�dni tartoznak; azaz oly felt�tel mellett, hogy a pap, a mis�t �nnepelv�n, a f�lszentel�s sz�nd�k�val b�rt, amely sz�nd�k nem csup�n szok�s volt n�la, hanem mag�ban a t�nyben val�s�ggal is jelen volt. Ez ellen felhozz�k, hogy �gy a pap megsemmis�theti a szents�get. Erre azt felelem, hogy ahol nincs sz�nd�k, ott nincs szents�g. M�sodik bizony�t�k: f�l�slegesek, s�t ostob�k a doktorok ilynem� k�rd�sei: ha 101 ostya van, �s a pap csak l00-at sz�nd�kozik f�lszentelni, mi lesz az eredm�ny? �s vajon az az egy ostya marad-e? Tov�bb�, abban az esetben, hogyan tudj�k azt az egyet az �sszest�l elk�l�n�teni? Vagy ink�bb, mivel a sz�nd�kkal vissza�l�s t�rt�nt, nem volt-e az egyenl�en hat�s n�lk�li az �sszesre n�zve �s nem sz�ks�ges-e �jrakezdeni az eg�szet? Amit pedig a luther�nusok mondanak, hogy a szereztet�si ig�ket vil�gosan �s er�s hangon kell kijelenteni, ebben semmi �rv sincs, mivel e szent titok m�lt�s�g�hoz jobban illik a halk hangon val� besz�d.

C�folat.

Krisztus nem egynek mondta: ha akarod, b�rd testemet, �s add azt m�soknak is, hanem egyszerre mindny�jukhoz sz�lott, amid�n meg�g�rte, hogy test�t nekik adja. Az �g�ret azoknak volt sz�nva, akiknek ezt mondotta: vegy�tek �s egy�tek. Teh�t nincs hatalm�ban sem b�rmely istentelen embernek, m�g mag�nak az �rd�gnek sem, hogy ezt az �g�retet haszontalann� tegye. �s erre vonatkoznak az aty�k kifejez�sei, amid�n azt mondj�k, hogy a szents�gb�l semmit sem von el �s annak hat�s�b�l semmi sem v�sz el, b�rki legyen is a kiszolg�ltat� (�goston a donatist�k ellen �rt minden munk�j�ban �s m�shol is). Teh�t �ll�tjuk, hogy nincs k�ptelenebb dolog, mint egy istentelen papnak az akarat�ra, vagy jobban mondva szesz�ly�re hagyni, hogy az Egyh�zat annyiszor megfossza, Krisztus j�t�tem�ny�t�l, ah�nyszor csak j�nak l�tja. �s nem kev�sb� k�ptelen dolog azt �ll�tani, hogy a papok ezen hatalommal annyira teljesek, hogy amikor nekik tetszik, akkor szentelik meg (az osty�t), m�g ha az Krisztus rendel�se ellen volna is. Mert az �g�ret al� van rendelve a parancsolatnak, amelyhez k�ttetett. Az�rt Krisztus teste csak azokn�l van, akik az �rvacsor�t a Krisztus �ltal szerzett szab�ly szerint szolg�ltatj�k ki. �ll�tjuk teh�t, hogy a f�lszentel�s hi�baval� �s semmis, ha a pap egyed�l csak mag�nak, a t�bbiekt�l elk�l�n�tve, mer�szeln� az osty�t f�lszentelni. Mert a szavak: "ez az �n testem," nem valami var�zsl�i r��nekl�s szavai, hanem a Krisztust�l rendelt cselekv�snek szolg�l� �g�retet tartalmaznak. S enn�lfogva vil�gos, hogy helytelen�l j�rnak el, amikor lass� suttog�ssal mormognak, ahelyett, hogy amint kellene, cseng� hangon ny�ltan mondan�k el mondanival�jukat. Ez kivil�glik a sz�veg �sszef�gg�s�b�l is: "vegy�tek, egy�tek, ez az �n testem," amely okb�l �goston a szentel�si ig�ket a hit ig�j�nek nevezi, amely pr�dik�ltatik. (Homil. In Joann. 80.)

X. HITCIKK.

A b�rm�l�sr�l �s az olajjal val� megken�sr�l.

Tov�bb�: a b�rm�l�s �s az utols� kenet Krisztus �ltal szerzett k�t szents�g, amelyek �ltal a Szentl�lek kegyelme adatik. Bizony�t�s: mert k�l�nben az orle�nsi zsinat (De Consecrat. Dist. 5. Cap. Ut Jeiunii) k�roml�st sz�lna, amikor azt mondja, hogy az sohasem lesz igazi kereszty�n, akit a p�sp�k meg nem b�rm�lt. Valamint k�roml�st sz�lna Melchiades p�pa is, amid�n azt mondja, hogy a kereszts�g �ltal �jj� sz�lettet�nk az �letre, a b�rm�l�s �ltal felfegyvereztet�nk a k�zdelemre, sokkal ink�bb, mikor azt mondja, hogy ezt a szents�get nagyobb tiszteletben kell tartani �s jobban kell tisztelni, mint a kereszts�g szents�g�t. De van egy m�sik d�nt� bizony�t�k is, ti. hogy semmi sem t�rt�nik az Egyh�zban nagyobb f�nnyel �s �nnep�lyess�ggel, mint a szent olaj megszentel�se. Amib�l kit�nik, hogy �gy az utols� kenet, mint a b�rm�l�s a legnagyobb tiszteletben tartand� �s nem szabad egyik fel�l sem k�telkedni, mint hogyha azok emberi tal�lm�nyok voln�nak.

C�folat.

Azt olvassuk, hogy az apostolok kez�k r�vet�s�vel a Szentl�lek l�that� jeleit sz�rmaztatt�k �t (Ap. Csel. 19,6). De amint a tapasztalat megmutatja, ez csak ideiglenes adom�ny volt. Amint a legr�gibb �r�k tan�s�tj�k, m�r k�zvetle4il az apostolok hal�la ut�n megsz�nt ez. Elismerj�k, hogy a k�zr�t�tel szertart�s�t ut�daik megtartott�k, amid�n az ifjak hit�kr�l vall�st tettek, de nem azon c�lb�l, hogy az Krisztust�l szerzett szents�gnek tartass�k. Mert �goston (Libr. 3. De Bapt. Contra Don. c. 16.) semmi egyebet nem eml�t, csak im�ds�got. Ugyanez �ll az utols� kenetr�l is. Tudjuk, hogy az is csak ideiglenes adom�ny jelk�pe volt, amely az apostolok ut�n nem maradt fenn. Az apostolok megkent�k az �r nev�ben azokat, akik el�tt a Szentl�lek erej�t, mint a gy�gy�t�s aj�nd�k�ban jelenlev�t t�ntett�k fel, (M�rk s Jakab is ezt parancsolja, (5,14). De hol van most a gy�gy�t�s, amikor f�lig halott embereket kennek meg, akik m�r utols�t l�legzenek? Azok teh�t, akik most a jegyet a jegyzett dolog n�lk�l haszn�lj�k, az apostoloknak nem ut�nz�i, hanem majmol�i.