http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Kolossé1,12


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László


"Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani”. Kálvin: A Genfi Egyház Kátéja.


  

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem.
Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

http://heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyüle-
kezetnek CATHECISMUS-
SA

 
Avagy A Christus tudomá-
nyában gyermekeket tanító  
FORMATSKÁJA melyet nagy

theologus

CALVINUS JÁNOS … KOLOS-
VÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós
által 1695 esztend
Partium
Hasonmás Kiadás

A Genfi Egyház Kátéja 1695 
Ennek hasonmás kiadásának

ismertetője
.

Kálvin János: A Genfi Egy-
ház Kátéja Pápa 1907.

www.leporollak.hu - Németh
Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi
Káté útja Kolozsvárig

Környezetvizsgálati tanulmány

- Fekete Csaba Káté, egyház,
tanítás
 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

XX. század Történelméhez

 

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár

 

1817 - 1882 - 2017

Imre László

Arany János és a kálvinizmus

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a 2017-es évet a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévvé nyilvánította. Ez alkalomból a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Magyarországi Református Egyház (MRE) közösen nem csak bensőséges és tartalmas, hanem nagyszabású és országos, sőt határon túli hatósugarú programsorozatot kíván megvalósítani.

Arany János – önéletrajzában – maga is meghatározónak vélte a szülői ház vallásos légkörét, kálvinista puritánságát: „Én valék öreg szüleim egyetlen reménye, vigasza; szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán átragadt; az ének és a Szentírás vonzóbb helyei lettek első tápjai gyönge lelkemnek, s a kis bogárhátú viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott.” A komolyan vett családi és hazafiúi kötelességek, az erkölcsi szennytől való irtózás, a szerénység parancsa nemcsak életvitelét határozta meg, hanem hősei önértékelésének, az elbizakodástól megóvó tisztességének is alapjává vált már a Toldi első részének végén (Miklós mondja, amikor a cseh bajnok legyőzésével fényes pálya lehetősége nyílik meg előtte, gyilkossággal vádolt üldözöttből a király kegyeltje lesz):

De nem köszönöm azt a magam erejének:
Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének.

 

Ez érvényesült aztán Arany döntéseiben, abban például, hogy eszébe sem jutott bárói címért folyamodni, holott az 1867-ben kapott Szent István rend ezt lehetővé tette volna számára. Ezzel összhangban idegenkedett a társadalmat felforgató, erőszakos világmegváltó eszméktől is, s inkább bízott az erény, az érdem megjutalmazásaként elnyert felemelkedésben.

Többféle támadást, vagy legalábbis idegenkedést váltott ki ezzel a XIX.-XX. század fordulóján és később is. A XX. század végére csődbe jutó, Rousseau-tól Leninig ívelő, eszménynek Petőfit tekintő radikális, baloldali „világmegváltás” kisszerű konzervativizmust látott ebben. Ma már aligha vonható kétségbe, hogy éppen ez a puritán, nem utópiákra építő, hanem szellemi, gazdasági, erkölcsi emelkedést célul kitűző evolucionizmus volt az, amely az újkori Európa (Hollandia, Svájc, Anglia, Skandinávia) felvirágzásának a motorjává vált. És hogy az aktualitásából semmit nem veszített, arra bizonyíték: a XXI. század elején semmi nem hiányzik Magyarország sikeréhez, felemelkedéséhez annyira, mint éppen a megbízhatóan takarékos, legjobb értelemben vett polgári tisztesség a gazdaságban is, a szellemi életben is.

A protestantizmus történetében ez a fajta, nálunk nagy mértékben Debrecenhez kötődő, erkölcs centrikus kálvinizmus az, amit Ravasz László szerint „Kant óta valami komoly, száraz, de ragyogó moralizmus egészített ki. Eszerint az emberi léleknek kívánsága, öröksége, nemeslevele az, hogy megismerheti Istent, mint bölcs gondviselőt, s józan eszének, szívébe plántált nemes ösztöneinek sugalmazására magát szakadatlanul fejlesztve, az erény útján olyan erkölcsi tekintélyre tehet szert, amely idelenn boldoggá teszi, az emberi nemet előbbre viszi, és a halál után az örök életet biztosítj[1] A felvilágosodás nyomán kevés ebben a transzcendens elem, a csoda hit, inkább az üdvösség reményét el nem veszítve az evilági életben eligazító morális parancs uralja.

Ady majd perlekedik, vitatkozik az Úrral, hol dacol, hol könyörög (pedig későbbi, de egyazon kultúrkör neveltjei), Aranynál ezzel szemben majdnem hiányzik a személyes elem. Leginkább az ember értékrendjéből következő keresztyén hit az, ami egy logikai, sőt matematikai képlet egyértelműségével vezet le viselkedési mintát:

Majd ha látod, érzed a nyomort,
Melyet a becsület válla hord;
Megtiporva az erényt, az észt,
Míg a vétek irigységre készt
S a butának sorsa földi éden:
Álljon a vallás a mérlegen.

 

A vallási meggyőződés, s az ebből következő életelv garanciája a földöntúli abszolútum, amely azonban  a gyakorlatban, a mindennapokban az élet elviselhetőségét biztosítja:

Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát;
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ.  (Fiamnak)

.

A XIX. század derekán a legkülönb (nem mellesleg protestáns) szellemek jártak be hasonló utat, sztoikus rezignációval, illetve humorban hangot kapó szkepszissel. Kierkegaardnál, például, „a hithez vezető legmagasabb szintű formállogikai gondolkodás utolsó fázisa egyfelől az emberi céloknak a társadalomban való megvalósíthatatlanságát kifejező rezignáció, másfelől az etikai szféra kudarcát tudatosító humor.”[2] (Irtózva a megalapozatlan analógiáktól, ám mégis lehetetlen nem utalni arra, hogy az 1813-ban született, tehát Arany-kortárs Kierkegaardra is roppant hatást gyakorolt – apjában megtestesülve – a paraszti, patriarchális, protestáns biblikusság.) S hogy ez nem belemagyarázás Arany esetében, arról Gondolatok a békekongresszus felől című verse győz meg, melyben nyomatékkal helyezi összeurópai távlatba a puritán kálvinizmusa jegyében elutasított „új világ”-ot:

Midőn a gazdag megkövül
És a szegény elfásul…
Egyszóval a polgárodás
Fordul reánk csapásul:

 

Ugyanakkor a kantiánus etika, s a távolabbról ihlető sztoicizmus nem egyszer egészen „közelre néző” konklúziókkal kénytelen beérni: „Vigasztalásul, annyi szenved, / és szenved nálam annyi jobb” (Évek, ti még jövendő évek) Az én stabilitását ilyenkor a tűrésre és reményre intő hit garantálja, de megint csak logikai úton (s nem irracionális, különösen nem misztikus istenélmény segítségével), amely megóv ugyan cinizmustól, zülléstől, de mindenfajta numinózitást mellőzve. Aranynak ezt a kálvinista racionalizmusát hosszú időn keresztül nem is interpretálták közelebbről, egyedül Podmaniczkyné Vargha Ilona merte világosan megfogalmazni, hogy ennek az erkölcsi alapjaiban tagadhatatlanul a Biblián nyugvó életelvnek fogyatékossága az, hogy hiányzik belőle Krisztus, és általánosságban is az evangélium diadalmas üzenete.[3]

[1] Ravasz László: Utóhang. In: Tompa Mihály összes művei. Franklin é.n. 1482-1483.

[2] Idézi erre vonatkozóan Suki Bélát Szörényi László: A humoros elégia (Visszatekintés). In: Az el nem ért bizonyosság(Elemzések Arany János lírájának első szakaszából). Szerk.: Németh G. Béla. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 239.

[3] Dr. Podmaniczky Pálné Vargha Ilona, Arany János és az evangélium. Kálvin Könyvtár, Bp. 1934. 22.

A bűn és a halál legyőzése (amelyet, persze, egy percre sem vont kétségbe költőnk) egyáltalán nem adja meg számára a bizonyosság nyugalmát. Sőt – bizonyítja Vargha Ilona – hősei sem ismerik a Megváltás felszabadult boldogságát. Idézni lehet (ez már nem Vargha Ilona érvelése) a Toldi estéjé-ből a maga ásta sírja mellett térdeplő öreg Toldi jelenetét:

Imádkozik ottan csendesen és mélán,
Néha egy könny csillan szeme alsó héján,
Néha, de csak ritkán, megmoccan az ajka,
Ám egy hang, mi nem sok, annyi sincsen rajta.
Feje fölött átment a zimankós élet, 
Tele most hideg, de csendes tiszta tél lett,Három éve már, hogy nem az udvart lesi,Hanem a megígért jobb hazát keresi.

 

A „győztes üdvözülés” boldogító mámorának hiánya magyarázható, természetesen, Arany depressziós alkatával is. Ebből következően abban sincs semmi meglepő, hogy az Új Testamentum-ból is legközvetlenebbül az etikai alapú állásfoglalásokkal tud azonosulni. Például nagy vallomásverse, a Szózat-ot újrafogalma-zó Rendületlenül Jézus és a kufárok jelenetét idézi:

Van ‒ fájdalom ‒ kinek cégér hona.
Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:
Ki innen! e hely az Úr temploma,
Rátok az ostor pattogása vár!

 

Lehet tehát igazság abban, hogy a derűs és diadalmas evangéliumi megváltás-ujjongás kevéssé kap hangot nála. Ugyanakkor van rá eset, hogy a szűkebben értett racionalitást meghaladó kérdésekben, a lélek halhatatlanságára vonatkozóan sem őrizkedik a nyílt állásfoglalástól. Honnan és hová? című nagy, kései gondolati versében egyértelműen szembehelyezkedik a materializmussal, amely tagadja a lélek halhatatlanságát, sőt a szellemet magát tagadja, mely „Semmi más”, csupán anyag, csak „agyvelő, vér és ideg”.

Perdöntőnek bizonyuló tény ebben a kérdésben, hogy az evilági erény, a nemzetmentő önfeláldozás erkölcsi bizonyosságának garanciája őnála mégiscsak Jézus. Igaz ugyan, hogy „a zártabb kis közösség szolgálatát és ennek ideológiáját: a puritán kálvinista morált kitágította egy nagyobb, eszmeibb közösség, a Nemzet szolgálatává”,[4] de ennek inspiráló példáját az evangéliumból veszi, méghozzá olyan nyelvi, esztétikai és erkölcsi erővel, ami egy évszázad múltán sem veszít érvényességéből. Példának okáért: állítólag – ennek írásos megörökítésével eddig nem találkoztam – amikor Bibó Istvánt először halálos ítélettel sújtották 1957-ben, a bíróság különböző utakon-módokon „megüzente” neki, kérjen kegyelmet, ők ezt támogatólag terjesztik majd tovább. (Nyilván érezték az ítélet indokolatlan szigorát, s nem tudták nem méltányolni Bibó kivételes szellemi-erkölcsi rangját.) Bibó azonban erre úgy reagált (nekem erről annak idején Bíró Lajos debreceni festőművész, Bibó fogolytársa beszélt), hogy a Szondi két apródjá-t idézte:

Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem,
Egyenest oda fog folyamodni.

 

Az irodalmi, művészi értékekről lebecsülően vélekedők számára örök példa: néhány verssor hatására az a bíróság, amelynek hatalmát több ezer tank és egy világbirodalom garantálta, egy pillanat alatt erkölcsi paránnyá zsugorodott.

Való igaz: Arany (illetve hősei) ritkán, vagy egyáltalán nem beszélnek Krisztus csodáiról, feltámadásáról, mennybe meneteléről, de a Krisztustól nyert kegyelem Szondit megölhetővé, de legyőzhetetlenné teszi. Az Arany ballada sorai pedig a vérbíróság előtt álló vádlottat teszik megölhetővé, de le nem győzhetővé. Arany kálvinizmusa tehát – meglehet – kevéssé érintett transzcendens, netán misztikus terrénumokat, de műveinek bizonyos részei, jelen esetben a Szondi két apródja a nemzetvédő hűség szilárdságát, legyőzhetetlenségét is Krisztus kegyelméből vezeti le. (Mint tudjuk, Bibó István mégiscsak kegyelmet kapott, három év múlva amnesztiával szabadult, a kommunista diktatúra pedig hamarosan – nem utolsó sorban ideológiájának erkölcsi tarthatatlansága folytán ‒ felszámolta önmagát.) Arany életművének tehát nem pusztán esztétikai-eszmei értékeit általánosságban kell számon tartani, hanem a legnehezebb helyzetekben élet- és értékmentő erejét is, amely puritán kálvinizmusának egyetemességéről tanúskodik.

Arany János és családja 1863. Arany Juliska esküvője alkalmából.

Az alábbiakban Imre László, az MTA rendes tagja előadásának szerkesztett változata közreadásával tisztelgünk a nagy magyar költő emléke előtt. - Megjelent: Confessio 2017/3  - www.reformatus.hu


Szarka Zsófia

AranyJános kedvenc Marcza-fánk receptje

Bizony, a költők az írás mellett szerettek enni is, mi több, igazi ínyencek voltak, de nincs is annál izgalmasabb, mikor az igazi zsenik hétköznapjai napvilágra kerülnek. Idén a 200 éve született Arany Jánosra emlékezik az irodalomtörténet – és mi is a gasztronómiában. Jöjjön most a ballada Shakespeare-jének receptje, a Marcza-fánk.

A költő kedvencei között első helyen állt a paprikás csirke galuskával és a túrós csusza, a palacsinta és a túrós lepény. Vinkó József, a gasztrotörténet mindentudója azt is kiderítette, hogy Arany reggelire szerette a bivalytejet, amibe kenyeret aprított, de legjobban a pirítóst kedvelte hozzá.”

Ám hiába vonzódott a finom falatokhoz, egész életében gyomorbajos volt, mi több rengeteg betegséggel küzdött, amit titkolt. Hogy tanúbizonyságot adjon valós fájdalmairól, így írt étkezési kínjairól 1868-ban Áj-Váj című versében:

Vagy a tüdő, vagy a máj,
Vagy a szív, de az a táj!
Érzem, szorul, feszül, fáj.
Ettől csappan meg a háj.”

Egyetlen saját receptje volt, amit levélben küldött el barátjának, tanulótársának, Szilágyi Istvánnak 1859-ben, ez volt a Marcza-fánk. A költő receptje úgy maradt fenn, ahogy ő azt leírta, az akkori mértékegységekkel együtt, de azóta sikerült megfejteni ezt a rejtélyt is, így sokan sütik már az egyébként igen egyszerű, palacsintatésztához hasonló receptet.

Marcza-fánk és Hozzávalók 35 db fánkhoz:

10 evőkanál liszt -  2 db tojás - 1 csipet só - 1 evőkanál cukor 1 csomag vaníliás cukor - 1 narancs reszelt héja  - 1 teáskanál rum - 3,5 dl tej (2.8%-os) 2 dl olaj - 1 evőkanál zsír a sütéshez - Lekvár porcukor fahéj, mazsolás túrókrém az ízesítéshez. - Megjelent ORIGÓ 2017 06 24


 

Itt enned, innod kell – Arany János receptje

(Arany-emlékév)

HÁROMSZÉK Sepsiszentgyörgy, 2017. április 1., szombat, Kultúra

Keszeg ember a régi világban nem lehetett alispán. Arany János úgy lett piros-pozsgás urak körében a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri murikon nem vett részt. Pedáns hivatalnoknak látszott, nem a nemzet költőjének. Zárkózott, szemérmes ember volt, társaságkerülő.

.Oka volt rá. Gyerekkora óta betegségek gyötörték, amiket titkolt a külvilág előtt … Ráadásul egyik lábára bicegett, látása megromlott. Egy Tompa Mihályhoz írt levelében arról panaszkodik, hogy úgy sistereg a füle, mint nedves fa a tűzön. 1868-ban Áj-Váj című versében össze is foglalja egészségi állapotát: „Vagy a tüdő, vagy a máj, / Vagy a szív, de az a táj! / Érzem, szorul, feszül, fáj. / Ettől csappan meg a háj.”

Torkosságról tehát szó sem lehetett. Arany úgy érezte, mintha kaptafára verték volna a gyomrát. Ezért írja nem sokkal halála előtt epés keserűséggel: „Hasadnak rendületlenűl / Légy híve, oh magyar! / Bölcsődtül kezdve sírodig / Ezt ápold, ezt takard. / A nagyvilágon ekivűl / Nincs más, amit mivelj: / Áldjon, vagy verjen sors keze, / Itt enned, innod kell.” Nem Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének paródiája ez, hanem igazi travesztia: a fennkölt téma kisszerű átöltöztetése. Kín és önirónia.

Úgyhogy sehol egy jó falat. A költőnek nemcsak szerelmi lírája, gyomorköltészete sincs. Kopasztanak ugyan baromfit a Toldiban, szalonnázzák a vékonypénzű nyulat, sütnek malacot is, A lacikonyha című versben „sistereg a zsír, kolbász, pecsenye”, Judit asszony húga a bort mézeli, de aztán semmi. Aki kulináris örömök után kutat a hatalmas életműben, jobban teszi, ha a költemények helyett a leveleket, visszaemlékezéseket bogarássza. Ám az is vajmi kevés, a felkínált menütől Jókai Mór, Krúdy Gyula, Berda József hetek alatt éhen pusztulna.

A legtöbbet még K. Nagy Lajos zsadányi lelkésztől tudhatjuk meg, aki 1938-ban feljegyezte Szabó István geszti esperes visszaemlékezéseit. Igaz, az esperes úr nem ismerhette a költőt, hiszen később született, de hallott egyet s mást a szokásairól. Eszerint Arany „reggelire szerette a bivalytejet, amibe a kenyeret beleaprította. Legjobban a pirítóst kedvelte hozzá. Paprikáscsirke galuskával és a túróscsusza tejfellel nyakon öntve, rászórva apró tepertővel volt a kedvelt eledele. A palacsinta, a rékasi lekváros kifli, túróslepény, káposztás rétes, tészták kedves ételei voltak. Szőlőt, darualmát, nyakaskörtét, cseresznyét, fehérepret, földiepret, cukros málnát nagyon szerette.” Bort ritkán ivott, ha mégis, akkor rizlinget, muskotályt, hárslevelűt.

Rozvány György debreceni ügyvéd anekdotájából tudjuk, hogy Arany 1849 januárjában Balogh János szalontai szenátorral és Petőfi Sándorral vacsorázott a Bika étteremben. Balogh hírhedett rímfaragó hírében állt, és az étlapot gutírozva Petőfi felkiáltott: „Roszprádli! Na, erre mondjon kend kádenciát.” Balogh megszólalt: „Be jó ez a roszprádli! / Jobb mint a bolti kvárgli. / Sütötte a jó Náni, / nem szereti a Pármi / Zán sajtot.” De ez már sok volt Petőfinek, és leintette: „Tedd be ajtód! / Rossz rím fajta / Tör be rajta / Fülem sérti / Az ebadta.”

A roszprádli (a német Rostbraten torz magyar alakja) kétszer is szerepel legrégibb fennmaradt étlapunkon, Márkus Mihály nyíregyházi vendégfogadós 1834-ben írt Tariffáján. Egyszer 15, másodszor 18 krajcár. Arany feltehetően kóstolta, miként a geszti pisztrángot is, hiszen egyik levelében felséges eledelként ajánlja Tompának. Ám dáridóról szó sincs. Kovács János, a debreceni kollégium tanára egyetlen esetre emlékezik, amikor a költő engedett a szalontai pap kérésének, és elment vendégségbe egy disznótorra. Egyébként nem járt sehová. Nem ivott, nem mulatott. A Szamárbőgető nevű híres csárdába is csak azért tért be, mert a kocsija tengelye eltörött. Igaz, Laci fia a betyártól itt kapta a fűzfasípot.

Egyetlen receptje mégis fennmaradt. Arany János 1859-ben levélben küldte el hajdani tanulótársának, Szilágyi Istvánnak a Marcza-fánk leírását. Szilágyi – még a forradalom előtt – gyakran ebédelt Aranyéknál, talán eszébe jutott a régi farsangi sütemény. Arany ezt írta: „Itt a recipe: üss egy csuporba (például) két tojást. Belé egy kevés sót, cukrot. Verd össze jól és önts hozzá egy meszely tejet; annyi lisztet, hogy palacsinta tészta sűrűségű legyen. Akkor tégy zsírt tepsibe, egy ujjnyi vastagul, s ezt forrald fel. Mikor legjobban forr, a tésztát kanalankint rakd belé, egy-egy kiskanállal egyhelyre és pirosra süsd meg. Punctum. Ez fiam, oly egyszerű, hogy magad is megcsinálhatod. Hirtelen étel, amikor hamar kell valamit csinálni!”

Bárki elkészítheti, igaz. Annyit azért illik tudni hozzá, hogy a bécsi meszely 3,5 deci, a budai meg 4,2 deci. Arany nyilván erre gondolt. De miért Marcza-fánk? Jókai számtalan regényében említi marcafánk néven. Sokan a marcipán régies nevének tartják, pedig nem az.

Arany János soha életében nem főzött, inkább szűzdohányt szitált és feketekávét csurgatott rá. Meg szépen sorba rakta a sifon tetején a nemes sóvári almát, mert puha volt, könnyen haraphatta. Zsoltároskönyvébe mindig tett egy szál fodormentalevelet. Egyébként óvatos duhaj volt. Nem mert élni, mert élni akart. Vinkó József (Heti Válasz)


Dr. Bucsay Mihály:

130 ÉVE SZÜLETETT

DR. BUDAI GERGELY EMLÉKEZETE

Előadás teológusnapon a Szilágyi Dezső téri templomban 1978.04. 23

Be kell vallanom, ismerek magamnál illetékesebbeket arra, hogy megrajzolják Budai Gergely lelki arcát. Budai Gergely legnagyobb alkotásai az Újszövetség magyarra fordítása és egy teljes magyar újszövetségi kommentár. Ezek értékelésébe a kellő szakismeretek hiányában képtelen vagyok belebocsátkozni. Miért vállalkoztam tehát mégis, mégpedig szívesen, hogy teljesítsem a volt tanítványok kérését? Azért, mert Budai Gergely gondolatvilágának, egész életútjának olyan sajátos a nevelő értéke, hogy arról tovább hallgatni szinte megbocsáthatatlan mulasztás lenne.

Dunavecsén, egyszerű falusi családban látta meg a napvilágot 1887. március 3-án. Szülei helyett - akik korán elváltak - szilárd jellemű és erős hitű, buzgó református anyai nagyanyja nevelte a minden szépre, jóra fogékony gyermeket. Négy elemi osztályt végzett Dunavecsén.

Gimnáziumba Kunszentmiklósra adta nagyanyja. Egy iparos családnál talált néki szállást más diákgyerekek társaságában. - A vasárnapi istentiszteleteken Baksay Sándor prédikációit és imádságait hallgathatta, azét a lelkész-íróét, akiben a hit, az emberies érzés és a szépség szeretete jobban egymásra talált, mint abban a korban talán bárki másban. Lehetséges, hogy ezeknek a prédikációknak a hallgatása érlelte meg Budai Gergelyben már 14 éves korára a döntést, hogy hivatásául a lelkipásztori pályát válassza. Emlékezett egy másik, még dunavecsei hatásra is: „... harmadikos elemista koromban földim, Gergely Antal (később mezőtúri lelkipásztor) volt a hitoktatóm és az évvégi vizsgán egy kis Új Testamentomot adott. Akkor találkoztam az Új Testamentommal; ez volt az én első Bibliám és belemerültem annyira amennyire egy gyerek tud". (Révész Imréhez írott levelében, 1966. május 10-én. Dr. Budai Gergelyné közlése, akinek itt köszönöm meg sokoldalú értékes segítségét előadásom megírásához.)

Kunszentmiklóson abban az időben a református gimnáziumnak még csak az alsó négy osztálya volt meg. Tehát másik gimnázium után kellett nézni. Olyan református főgimnáziumot keresett, amelynek internátusa is volt. Csurgón talált ilyent. Ebben a Csokonai-emlékekben gazdag, patinás református iskolavárosban, a nagyon tiszta, rendes internátusban és különösen a gyönyörű nagy kertjében, valamint gazdag könyvtárában kedvére tanulhatott.

Tanárai közül különösen Dr. Vida Károlyra, az iskola igazgatójára és Bodola Lászlóra emlékezett vissza mindig nagy tisztelettel és szeretettel. Vida Károly tanította a természetrajzot olyan hozzáértéssel és gonddal, hogy annak hatása Budai Gergely egész életére szólt. Ugyancsak ő ébresztette fel a filozófikus áttekintés szeretetét és igényét is. A valóság a tudás rendszerében tükröződik. Aki áttekintést szerez a rendszer fölött, könnyedén és gyorsan helyére tudja rakni a dolgokat. Az egész előbb van, mint a rész, a részt tehát az egészből tudjuk jól megérteni. Erre való a filozofikus műveltség, a filozofikus szemlélet.

De azt is megtanulta Budai Gergely csurgói igazgatójától, hogy jobb módszere a nevelésnek kissé felnőttszámba venni már a gyermeket is, mint gyermeknek tekinteni még az érettségiző diákot is. Akit fiatalságában gyerekszámba vettek, vagy éppenséggel korbáccsal neveltek, könnyen azt hiszi később, ha vezetnie kell, hogy az emberek kiskorúak és csak korbáccsal lehet őket irányítani.

Vida Károly hatása lehetett az - amit persze sokan túlzásnak is tartottak -, hogy Budai Gergely hosszú pedagógus pályája során egyetlen elégtelen osztályzatot sem adott. „Soha sem buktat, nem szigorú, nem bánt meg senkit, és az ember mégis érzi: az ő tárgyaiból kell a legbecsületesebben készülni" — írta róla egyik tanítványa.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy sem Vida Károly, sem később Budai Gergely nem tekintették a tanár személyét az iskola legfontosabb tényezőjének még akkor sem, ha kiváló nevelő. A legfontosabb tényező az iskola egész légköre. - Ezt Budai Gergely másik felejthetetlen csurgói tanárával, az internátus felügyelőjével kapcsolatban fejtette ki. „Az iskolában nemcsak a tanárok nevelnek, hanem a diákok is nevelik egymást". Mindössze a családias hangulatot kell biztosítani, a kölcsönös megbecsülést és azt, hogy mindig csak a teljesítmény számítson, annak az igazságos elismerése, úgy, ahogy azt Bodola „Laci bácsi" tette.

A Csurgón érettségizett dunavecsei fiatalember útja természetesen vezetett a pesti Teológiáig. 1905. szeptember 9-én iratkozott be. Ekkor már Baksay Sándor a dunamelléki egyházkerület püspöke, aki csodálatos egyszerűséggel látja el ezt a magas tisztséget; csak akkor jön fel Kunszentmiklósról Pestre, ha fontos egyházi ülések vagy a Tudományos Akadémia szépirodalmi osztályának ügyei szólítják.

Református egyházunk a század első évtizedében már túljutott azon a kezdeti bizakodáson, amely a minden területen érvényesülő szabadságtól, a liberalizmus társadalmi és világnézeti rendszerétől remélte a jobb jövőt. Valaha oszlopos egyházi emberünk, Fáy András még azt írta az „Óramutató”-ban (1842): „Minél kevesebbb hinnivalója van a protestánsnak, a lelke annál szabadabb, a néhány fontos bilincs szintúgy nyűgöz mint a mázsás" (34. lap) Ilyen bilincseknek tartotta Fáy András a hitvallásokat, az istentisztelet múltból örökölt formáit, a zsoltáréneklést, az egész papos magatartást. Az ő ideáljai még azok a lelkészek, akik „gyümölcs- vagy virágtenyésztők, pomológusok, ornitológusok, méhészek, fiú- vagy leánynevelők... a világgal haladnak, a társalgásban simábbak, a gazdálkodásban ügyesebbek" (135. lap).

Nos, a Fáy András és oly sok jeles reformkorbeli társa által ideálnak tekintett liberalizmus 1905-re már meglehetősen átalakította a magyar társadalmat, ám egyben napfényre kerültek rettenetes árnyoldalai is. A szabadversenyes világban az ügyesek már az élre törtek, a fővárosban és a vidéken nagy vagyonokat mondhattak magukénak, de fényes életszínvonaluk mellett annál jobban szembetűnt a lakosság sokmilliós többségének lemaradottsága. A hazai kilátástalanság elől százezrek tántorogtak ki Amerikába. A fővárosba sodródott falusiak testi-lelki kiszolgáltatottsága kirívó volt, a népbetegségek jobban szedték áldozataikat, mint valaha.

Budai Gergely teológiára kerülésekor 1905-ben a pesti Teológia tanárai közül már csak a legfiatalabb, a 35 éves Marton Lajos tartott ki keményen a liberális elvek mellett, szerencsére összekötve azokat magasszintű szaktudományos igényekkel. A többiek, a 72 éves Farkas József, az 52 éves Szőts Farkas, az éppen a tanári katedrára lépő Bilkei Pap István nem osztották a liberalizmus látásmódját, nem hittek többé a szabadversenyes recept mindenhatóságában, megtorpanva és tapogatózva kerestek új tájékozódást. Nagy professzor egyéniség mind a három. Különösen Bilkei Pap Istvánra emlékeztek tanítványai hálás szívvel, mert nemcsak a tanáruk volt, de pásztoruk és édesatyjuk is, miközben bölcs találékonysággal, eredeti humorral ötvözgette egymásba a magyar református egyházi hagyományokat és az új módszert, a belmissziót. Ennek a módszernek legagilisabb hirdetője és szervezője Szabó Aladár, ő azonban már egy évvel korábban pesti lelkipásztori állással cserélte fel a tanári katedrát; de vissza-visszajárt speciális kolléga mokat tartani. Ö nagyon szerette Budai Gergelyt és családja körében is mindig szívesen látta.

Említsük meg Pruzsinszky Pált is, aki 1906-ban kezdett el tanítani, egyelőre a filozófiai tárgyakat, majd néhány év múlva az egyháztörténetet. Ö is világosan látta, hogy a magyar társadalmat a liberalizmus szinte atomjaira bontotta szét. Pruzsinszky az egyház népének szoros egységbe fogására azt az utat választotta, hogy Kálvin János reformátori hitét, társadalomszervező eszméit kell újra felidézni és a központba állítani. Pruzsinszky elképzelései csak később értek be, amikor már nálánál nagyobb hatású szervezők is munkába vették ugyanezt a célt. Budai Gergely nem tette ugyan mindent elhatározó doktrínává életében a történelmi kálvinizmust, de tanult abból, támogatta törekvéseit el addig, hogy ennek az iránynak egyik diákmozgalmi hajtásában: a Soli Deo Glória szövetségben is vezető funkciót vállalt. De talán az előbbieknél mélyebben hatott gondolkodására az a Hamar István, aki viszonylag fiatal kora ellenére (szül. 1867) Budai Gergelynek a Teológiára kerülésekor már csaknem tíz éve tanította az ószövetségi tárgyakat és akinek mély és tiszta bibliai fundáltságú hite és tudománya a Bibliai Lexikon nagy cikkeiben áll előttünk.

A szorgalmas, rendszerető, idejét kitűnően beosztó Budai Gergely természetesen a legjobb tanulók közé tartozott a Teológián és ugyanilyen természetesen került annak elvégzése után a külföldi ösztöndíjasok listájára. Skóciában tanult volna tovább, de visszalépett, mert a neki szánt ösztöndíjat egy erősen protezsált diákkal kellett volna megosztania. A későbbi években azután többször utazgatott külföldre. Az idegen nyelveket már diák korában tanulta meg (németet és angolt főként).

A Teológia elvégzése után két évig Szolnokon volt segédlelkész, majd 1911-től ebbe a Szilágyi Dezső téri egyházközségbe helyezte a püspök. Itt hat esztendeig szolgált. Akkor még egész Buda egyetlen egyházközséget alkotott. Haypál Benő volt a lelkipásztora. Ketten, a segédlelkészével intézték el a reformátusok egyházi ügyeit. Nem volt kényelmes szolgálat itt segédlelkésznek lenni. A vasárnapi délelőtti és délutáni istentiszteleten kívül kéthetenként a Lipótmezőn is volt istentisztelet. Budai Gergely prédikációihoz már szerdánként kiválasztotta a textust és szombatra már le volt írva a vasárnap elmondandó beszéd. - Napirenden voltak a temetések (háznál ravataloztak!). A konfirmációi előkészítés, a hitoktatás több iskolában stb. nagyrészt a segédlelkész feladata volt. - És mind e mellett Budai Gergely még állandóan tanult.

1917. július 1-től vallástanári beosztásban látjuk viszont és már egy év múlva rábízták a fővárosi vallásoktatás megszervezését. 1935-ig ő volt a budapesti református vallásoktató" testület igazgatója. Abban az időben Budapesten 100-120 református vallástanító tanított mintegy 17 000 gyermeket. Közben, 1924 januárjában Budai Gergely theológiai magántanári vizsgát tett gyakorlati theológiából és egyházjogból, majd 1929. júniusában bölcsészdoktorságot szerzett a budapesti Tudomány-egyetemen. Johannes Chrysostomos pedagógiáját választotta érteke-zésének témájául.

Hazánk a trianoni sebek lázában égett abban az évtizedben. A legjobbak a református egyházban is a roppant anyagi veszteségeket szellemi téren, a tudomány, a műveltség, az egyházi élet emelésében igyekeztek kiegyenlíteni, ha lehet túlhatni. Budai Gergely elsőrangú segítségnek bizonyult az ilyen törekvések és célok munkálásában. Széles körű egyházi műveltsége, jó ízlése, választékos stílusa, pontos, fegyelmezett munkamódja megbízásokat szerzett számára azokban a zsinati bizottságokban, amelyek az új Agenda és az új Istentiszteleti Rendtartás megalkotásával voltak megbízva. Ezek sajtó alá rendezésében és némiképpen a megírásában is Budai Gergely fontos szerepet töltött be.

Ilyen előzményei voltak annak, hogy a Dunamelléki Egyházkerület vezetői 1934 novemberében a Marton Lajos halálával megüresedett újszövetségi theológiai tanszékre pályázat hirdetése nélkül Budai Gergelyt hívták meg. Ezzel alkotó munkájának a második szakasza kezdődött. Húsz éven át, 1954-ig tanította Akadémiánkon szaktárgyát, mégpedig szélesebb terjedelemben mint elődei: Előadásaira a nyári szünetekben előre elkészült. Szépen sokszorosított kurzusait már ősszel kézhez kapták tanítványai. A Bibliát a modern külföldi irodalom ismeretében ugyan, de azzal a pozitív biblikus alapszemlélettel magyarázta, mint egykori tanára Hamar István. Bizonyára Bengelnek a Gnomonja volt eszményképe.

Tanszéküresedések esetén Budai Gergelyt mindenhol be lehetett vetni. Tanított ótestámentomi, vallástudományi és filozófiai tárgyakat is. Ez a sokoldalúság jelölte ki arra, hogy egyházi magas-művelődésünk egyik fontos vállalkozása, a Parochiális Könyvtár ügyének előadójává válasszák meg. A Református Egyházi Könyvtár számos kötetét segített létrehozni és sajtó alá rendezte azokat. Az ő feladata lett a Theológiai Lexikon megszerkesztése is. A szerkesztés lényegét, a cikkek listáját ő állította össze és ő osztotta szét a megbízásokat. A már részben beérkezett kéziratok azonban megsemmisültek ama bombatalálat következtében, amely Budai Gergely Maros utcai lakását elpusztította 1945-ben. A cikkek közül pusztán Zoványi Jenő egyháztörténeti anyaga maradt meg, mert azt már korábban kinyomtatták kis példányszámban, hogy a többi munkatárs támasza legyen.

Budai Gergely alkotó munkájának középső szakaszáról szólva meg kell emlékeznünk arról is, hogy hat éven át töltötte be - 1938-tól 1944-ig - az akadémiai igazgató, (ma úgy mondanók: a dékán) tisztét. Lapozgatva Akadémiánk értesítőit, úgy találtam, hogy gazdagság és rendszeresség dolgában kitűnnek a Budai Gergely által szerkesztett évkönyvek.

Az alkotó tevékenység harmadik szakasza sajátos módon azzal kezdődött, hogy Budai Gergely 67 évesen ugyan, de teljes testi-lelki egészségben, 1954. február 1-én nyugdíjba ment. Az 50-es évek első felét egyházunkban a lelkészi konferenciák és a továbbképzési alkalmak jellemezték. Az utazás fáradalmait magára venni készebb, töretlenebb energiájú fiatalabb erő vette át a katedráját. Budai Gergelyre jellemző, hogy ez nem vette el a munkakedvét. Mintha egyenesen most nyílt volna számára pálya, hogy megalkossa azt az egymással összefüggő két nagy művet, amelyekre tulajdonképpen egész életében készült. Tíz éven át napi 8—10 órai odaadó munkával fordította le az Újtestamentumot oly módon, hogy minden vers fordítását gondos exegézis előzte meg. Az Újszövetségnek ez a fordítása 1964-ben készült el és 1967-es évszámmal jelent meg Zsinatunk kiadásában. A teljes újszövetségi kommentár még kéziratban van.

Szeretném szóhoz juttatni a megemlékezés során egyik-másik tanítványát is. Ilyen mondásait jegyezgették fel: „Ne tégy soha semmi olyat, amit röstellnél, ha mások látnák. A fő szabály ez: ne tégy semmit, amit palástosan nem mernél megtenni!". „A pap ne kívánjon többet a híveitől, csak amennyit az életével fedezni tud. Ugyanis az ember beszédével mérleget állít a háta mögé, amelyen megmérik őt". „A jó úszó a mély vizet szereti. Minél nehezebben oldható meg valamely probléma, annál érdekesebb". „A pesszimista, rosszkedvű és reménytelen embernek soha sincsen igaza". Ezeket a mondatokat, és annyi mást is, hálás diákjai jegyezgették fel, mert a lelkipásztori élet egész útját megvilágító aranymondásoknak tartották.

Van azonban az ember életének egy olyan tükröződése is, amely bizonyos esetben talán a legjobb és a leghitelesebb azok között, amelyek itt a földön készülnek. A szerető hitves alkotja meg ezt a képet hitvestársáról az egymás mellett futó évtizedek során. A földi élet egyik legcsodálatosabb ajándéka ez a kölcsönös tükröződés egymás szemében, egymás szívében, egymás gondolataiban. Két gazdag személyiség egymásban visszhangzása ez, amelynek tiszta és teljes értéke van. Budai Gergelynében az ő férje-ura néhány legfontosabb vonatkozásban, azaz mint tudós teológus, mint minden szép iránt fogékony művésziélek és mint a barátot kereső barát a következő visszhangot keltette. Feljegyzéseiből idézek:

A tudós. „Bámulatos a reászületettsége! Élő mestere, sőt itt élő mintaképe sem volt. A tanulásra nem serkentette, nem is segítette senki, nagy őserő és szívós akarat, minden áron felfelé törekvés élt benne már kicsiny diákkorában. Már akkor keményen meg kellett küzdenie minden legkisebb elismerésért, minden jó osztályzatért. Nem állt mögötte senki. Testileg nem mutatós, lelkileg szerény és olyan tiszta volt, hogy eszébe nem jutott soha, hogy más úton is lehetne külső eredményt elérni, mint a kemény, becsületes munka útján... Ö soha nem vágyik olcsó sikerekre, dicsőségre, népszerűségre sem. ö egy szüntelenül égő fáklya Istennek és az Ö tudományának oltárán."

A művészlélek.„Minden művészet és és igazi művész tisztelője. Ezek érdeklődésének tárgyai teljes életében. Különösen a zene és a piktúra érdekli. Ezeket alaposan tanulmányozza, szakszerűen ért hozzájuk. ... Diákkorában szépen rajzolt, festett, énekelt. Csurgón találkozott különböző hangszerekkel, a fuvola tetszett legjobban. Ö, de szeretett volna fuvolázni! De akkor erre nem volt pénze... A volt csurgói diáknak 40 éves korára meglett az óhajtott Böhm fuvolája, s állandó tudós munkája közben megpihen egy-egy órácskát játszva rajta. - A természet és annak ábrázolása is foglalkoztatja. A fák különösen érdeklik, illetőleg a lombtanulmányok. De ha egy rovar íróasztalára kerül, azt is gyönyörködve megfigyeli nagyítójával. - Érdeklődése nem ismert határt."

És végül: a barát. Hitvese így ír erről: „Nem ismerik, nem értik. — Vajon miért? Mert teljesen visszavonultan él: Lénye csöndes és zárkózott. Éleslátása folytán az emberek gyarlóságait tisztán látja, annál is inkább, mert ember-ideálja magasztos, krisztusi, önmagát szüntelenül az ő képére és hasonlatosságára neveli, és a többieket is azzal a mértékkel méri mint önmagát. ... Azért nem ismerik tehát, mert nem mutogatja, nem tárja fel lényét úton-útfélen. S mivel nem ismerik, nem értik. Pedig mennyi emberi szépséget, mélységet ismer meg az ember, ha őt megismeri! És milyen nagyon megszereti! Boldog, aki közelében élhet, aki előtt megnyílik, akire bizalmának, szeretetének napja süt!"

Ez a három jellemzés (részlet) Budai Gergelyről nemcsak egy nemes férfi gazdag egyéniségét írja le, de feltárja és megmutatja egy nemeslelkű asszony egyéniségét is. Talán a legcsodálatraméltóbb éppen ennek a két embernek az egymásra találása! Mindkettőjüket napfénnyel és erővel töltötte meg egy egész életen át. Budai Gergely így vallott erről: „Életemben kétszer döntöttem egyszer s mindenkorra, hogy melyik oldalra állok teljes erőmmel. Először, midőn életemet végleg az Isten szolgálatába állítottam, másodszor pedig, amikor szívemet Bellámnak adtam és az ő szívét sajátomként elfogadtam... Egyik elhatározásomat sem bántam meg soha, egyiket sem szegem meg soha, boldoggá tett mindkettő."

1974. január 8-án /2019-ben lesz halálának 45. évfordulója szerk. HP/ Budai Gergelyt magához szólította az, Akinek szívében minden jó munkás és minden jó munka találkozik. Hitvestársa azonban itt van közöttünk. Árasszuk tehát őrá azt a tiszteletet és szeretetet, amellyel áldott emlékű férjének dr. Budai Gergely professzornak mi, tanítványai vagy munkatársai és barátai - talán sokban és sokan - adósai maradtunk!   Református Egyház 1978 év.

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!

          Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA 1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com    *****    Nyerj akár 1 millió forint értékû bitcoint. A játék ingyenes.    *****    Tudtátok, hogy a Csiga-biga gyerekdalban eredetileg szó sincs tûzrõl?    *****    LEGYÉL FARMASI TANÁCSADÓ VAGY VEZETÕ! OTTHONI MUNKA, MAGAS KERESETI LEHETÕSÉGGEL! HA MOST CSATLAKOZOL, MÉG NYERHETSZ IS!    *****    Mi mennyi 2018 - Árak, változások 2018 - minimálbér, családi pótlék, adókedvezmények 2018    *****    Légy te is a Farmasi csapaom tagja!!!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    A Dynasty és a TVD 8.évadából megismert színésznõ, Nathalie Kelley elsõ hazai rajongói lapja. KATT! KATT! KATT!    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BEAUTY-FASHION BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Karácsonyra AJÁNDÉKOZZ szeretteidnek, barátaidnak SZEMÉLYRE SZÓLÓ HOROSZKÓP ELEMZÉST 3 ÉVES ELÕREJELZÉSSEL!