//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár

 

REFORMÁCIÓ ÜNNEPE - OKTÓBER 31.

Dr. BUCSAY MIHÁLY

Örök reformáció - reformátori örökség

 
Hogyan került az egyház olyan állapotba, hogy reformálni kelljen? Ez az első kérdésünk. Az evangéliumban Isten a legnagyobbat ajándékozta az embernek: Ő magának a személyes közösségét. Azok az emberek, akik hitükben ennek a közösségnek a fundamentumán éltek, akik ahhoz szabták tetteiket és erkölcsi elveiket, a tapasztalat szerint igen nagy szolgálatokat tettek népüknek és az emberi közösségnek. így volt ez Ábrahámtól és Mózestől kezdve Dávidon és a prófétákon át az apostolokig, az első évszázad vértanúitól kezdve a reformátorokig és a hit olyan hőseiig, amilyenek voltak a mi nemzetünkben példának okáért Bocskai István, Bethlen Gábor vagy Ráday Pál.
 
A közösségnek tett szolgálatok természetszerűleg nagy elismerést és tekintélyt is szereztek a hit embereinek, rajtuk keresztül pedig az egyháznak. A Krisztus születése utáni három első század eredményeként a keresztyének szenvedésükkel, munkájukkal, tiszta erkölcsi életükkel meggyőzték azt az államot, amely sokáig félreismerte és üldözte őket. Nagy Konstantin megszüntette az üldözést, 380-tól pedig a keresztyénség lett az egész hatalmas Római Birodalom kötelező államvallása. Aki vonakodott megkeresztelkedni, annak el kellett rejtőznie valamelyik eldugott falucskában. Innen a magyar „pogány" szó latin formája, a paganus, ami annyit jelent, hogy falusi.
 
A keresztyén egyház lelki ereje akkor még olyan nagy volt, hogy éppen a keresztyénséget államvallásra emelő hatalmas Theodosius császárnak kellett Ambrosius milánói püspök parancsára eklézsiát követnie, mielőtt az utóbbi hajlandó volt a császárt úrvacsorában részesíteni. Nem valami erkölcsi lazaság miatt került sor az egyházi fenyítésre, hanem azért; mert a császár mint hadvezér túlságos szigorral, vérontással fojtotta el katonái fegyelmezet- lenségét.
 
Mégis, már ebben a sok szempontból dicső emlékezetű korban is felmerült az egyház reformációjának szükségessége, mégpedig nem is kevesekben. Számosan már kivonultak a pusztába, hogy elvilágiasodott keresztyén társaik helyett is vezekeljenek, mások szerzetesrendbe léptek. Vajon miért érezték ily hamar máris szükségesnek a reformációt? Azért, mert a nagy tekintély nyomában, amely teljesen spontán módon jutott osztályrészül a hit embereinek és általuk az egyháznak a társadalomban, beáramlott az egyházba a bűn. Hiszen tudjuk, hogy már az újszövetség lapjain, az Apostolok Cselekedetei-nek könyvében találkozunk egy Simon mágussal, aki pénzt ajánlott fel azért, hogy az apostolok módjára ő is kézrátétellel osztogathassa a szent lelket. Persze aligha azért, hogy Krisztussal még szorosabb közösségben éljen, hanem a lelkek fölötti hatalomért és az azzal együttjáró sok előnyért (Csel. 8:9 k).
 
Nem csoda - de csodálatos
 
Nem csoda, hogy a történelem csapásai alatt szenvedő, megriadt magyar nép a reformáció munkásait kívánta hallgatni. A magyar református reformáció nemcsak a lelkipásztoroknak tette legfőbb gondjává, de annak hiányában rábízta a gyülekezet véneire, hogy a népnek az evangéliumot hirdessék. Méliusz Juhász Péter prédikációit és bibliamagyarázatait úgy írta meg és nyomtatta ki, hogy a lelkipásztort nélkülöző gyülekezetben minden keresztyén felhasználhassa.
 
Persze, ahol a maga egész mélységében és csodálatos távlataiban megszólalt az evangélium, ott egyszerre feleslegesnek tűnt a sok költséges templomi felszerelés, fényes külsőség és ceremónia. Az Ige köré csoportosultak a gyülekezet egyéb megnyilatkozásai is: a bűnvalló, a hálaadó és könyörgő imádságok és éneklés, az úrvacsorázás és az adakozás. Az úrvacsorát Krisztus rendelte látható Igének, a Krisztussal közösségre jutás lelki eszközének tekintették, nem pedig valamilyen mágikus csodatételnek, amely a papság kezében van, és mint ahogy azt a reformáció előtt hitték. Elmaradt a, szentek, képek és ereklyék tisztelete, a búcsúk és zarándoklások, a gépies böjtök és imádkozások. Ezek lehetnek talán jó dolgok is a maguk helyén, de ha a papság úgy parancsolja őket, mint az üdvösségszempontjából állítólag nélkülözhetetlen jócselekedeteket, amelyeknek a papság a bírói fóruma, akkor ezekből könnyen válaszfal, közbevetés támad az Úr Isten bocsánatára szomjas lélek és a bűnöket kegyelmesen megbocsátó Isten között. Mintha csak hatalmába kerítené valaki a napfényt, a jó levegőt, a tiszta ivóvizet, és csak azoknak juttatna belőlük, aki teljesítette az ilyen bitorló által kiszabott feltételeket. Nem volt más hátra, félre kellett tolni az útból a kéretlen közvetítőt.
 
Mi volt az egyház megromlásának az oka? Könnyű rá megadni a választ, de nem könnyű a szív, amely kimondja: a romlás oka az emberi önzés, hiúság, hatalomvágy és kényelemszeretet volt. Évszázadok hosszú során ezek az emberi fogyatkozások rendszerré szerveződtek és mindenhová elhatottak, hogy immár szinte a felismerhetetlenségig deformálják az Úr Jézus Krisztus földi egyházának arcát.
 
A reformációt azonban nem tekinthetjük véglegesnek és lezártnak. Azért nem, mert sajnos, az előbb említett, az egyházat is deformáló emberi bűnök az emberekkel együtt, akik ott szolgálnak, az egyházban újra meg újra megjelennek, sőt, ha mód van rá, el is harapóznak. Azonban ott vannak a megújulás örök eszközei is: az Isten Igéje, az apostoli gyülekezetnek és egyházi életnek az Igéből mindig újra felismerhető és követhető példája és végül maga a legfontosabb, Istennek megújító Szentlelke, aki hitet támaszt, az elvetett magnak növekedést ad, a hivő embert világossággal, bátorsággal, a szolgálat lelkével ajándékozza meg.
 
A Szentírást nem lehet büntetlenül forgatni. Ahogy a középkor latin igeszövegein is átsütött az evangélium üzenete és egyre többek szívét forrósította fel, hogy egyre határozottabb lépéseket tegyenek az egyház megújítása felé, úgy egészen bizonyos, hogy a Szentírás az evangélium mai egyházaiban is újabb és újabb megújulások ihlető forrása lesz. Nem egyházi szervezetünket, nem a hitvallásokat, nem a szertartásokat, nem az intézményt kell megváltoztatni, hanem magunknak kell megtisztulnunk és megújulnunk, hogy ne akadályai legyünk a lelki életnek, ne terhelő, vagy egyenesen elrettentő példák és érvek a vallás ellenében, hanem éljünk igaz keresztyén módraegyházunk jó törvényeivel, jó szertartásaival, jó hitval-lásaival, sok-sok jó cselekedetre alkalmat adó intézményeivel és szervezeteivel.
 
A megújulás mindig csak abból az egyetlen tiszta forrásból jöhet, amelyből az egyház keletkezett. Ez nem más, mint a Szentháromság Istenének emberszerető akarata, az Atyának teremtő és gondviselő, a Fiúnak megváltó és egységbe foglaló, a Szentléleknek újjászülő és az Ige által minden jóra vezérlő munkája. Az egyház mindig szükséges reformációjának útja a Jézus Krisztushoz való megtérés, ahogy azt a Szentírás, a hitvallásaink, a múlt és a jelen egyházának sok szép példája elébünk tárja.
 
Előadásom címében ez is benne van: reformátori örökségünk. Az az érzésem, hogy erre a lényeget tekintve már feleltünk is, amikor arról szóltunk, hogy miben állt Krisztus egyházának megromlása, miben kellett azt reformálni és mit köszönhetünk a reformációnak. Van azonban a kérdésnek egy olyan oldala is, amellyel érdemes né­hány gondolat erejéig külön is foglalkozni. Ez az, amit a mi sajátosan magyar református örökségünknek nevezhetünk. Környezetünk is megállapított egy-két ilyen vonást, sőt nevet is adott neki. Ez a név néha dicsérő és elismerő, de van úgy, hogy kétféleképp értelmezhető, sőt előfordul, hogy az elmarasztaló értelemben kell venni. Az egyik ilyen elnevezés a „puritán magyar kálvinista", a másik a „vastagnyakú", vagy ,nyakas magyar kálvinista". Puritán életfelfogású, vagy keménynyakú keresztyént, sőt általában ilyen embert a világ más részein is találhatunk, de nem véletlen, hogy ezek a szólásformák éppen a mi nyelvünkben, a nyelvünk használóiban a magyar reformátusokra alkalmazva születtek meg.
 
Elszámolás - nem pénzügyben
 
Puritán magyar kálvinistán olyan embert értenek, aki tisztességes, dolgos és takarékos, munkájával több értéket termel, mint amit elfogyaszt. Gazdasági helyzetének megszilárdításához nem folyamodik kétes mesterkedésekhez. Megelégszik azzal, amit az egészség és a tiszta külső megjelenés megkíván. Divatos ételek és italok; maga a divat, vagy az ún. státusszimbólumok őt nem izgatják. Mert jól gazdálkodik, nem szorul másra, megalapozott helyzetű, sőt másokon is tud segíteni. Esetleg összetéveszthető a fukar, a Mammont imádó emberrel. Voltak és talán vannak is az egyházunkhoz tartozók között ilyenek, de ma már biztosan kevesebben, mint régen, mert a polgári életben semmi többletelőnyt nem jelent az egyházi közösségben való részvétel és forgolódás. A társadalomtörténet komoly tudósai viszont azt állapították meg, bizonyára nem alaptalanul, hogy az ilyesféle kálvinisták voltak a modern kapitalizmus kialakítói, megteremtői. Már elsősorban nem azért voltak szorgalmasak és takarékosak, hogy embertársaikon segíteni tudjanak, hanem mert a pénzt szerették, de befektetéseik sikeréből, vagyonuk növekedéséből azt is kiolvasták, hogy ők az Isten kedves emberei. A bűn miatt ma is fenyeget még ez az eltorzulás.
 
Ott volt és ott van azonban ellene mint igazi gyógyszer a sáfárkodás lelkülete. Annak komolyan vétele, hogy a talen-tumokat elszámolásra kaptuk. Ez megóv a fukarságtól, a gőgtől, az embertársaink iránti rideg közönytől. Sőt, Jézustól azt tanuljuk, hogy Ő kifejezetten olyan emberek képében lép elénk és találkozik velünk ezen a földön, akiktől anyagi hasznot nem remélhetünk, akik terhet jelentenek, akik áldozatot várnak tőlünk. Államunk köztudomás szerint megoldott sok olyan szociális problémát, amit korábban sem az egyházak, sem a társadalom nem tudtak megoldani. Istennek legyen érte hála! De maradtak még emberbaráti problémák. És ha véletlenül valaki a maga környezetében már nem találna ilyen eseteket, nem arra kell-e Isten megváltott gyermekeinek törekedni, hogy segítsenek szerte az egész világon a nyomorultakon, az elviselhetetlen terhek alatt sinylődőkön, a katasztrófák áldozatain? De ejtsünk még egy szót a másik közkeletű szólásról is! „Nyakas magyar kálvinista", jó értelemben véve, az a református, aki a maga fejével gondolkozik, nem hiszékeny, hanem inkább gyanakvó és kritikus, aki annyira szabadságra született, hogy talán élni sem tudna szabadság és függetlenség nélkül. Sajnos, az elmúlt évszázadokban idegen elemek is hozzátapadtak ehhez a kálvinista vastagnyakúsághoz. A racionalizmus korszakában megszületett az a változata, amelyik csak azt tartja igaznak, ami ésszel megfogható. Ha ezt a magatartást a hit dolgaira alkalmazzuk, akkor megszületik, mégpedig meglehetősen jogosan, az a másik szólás: „a kálvinista pogány".
 
Azután a lobogó nemzeti érzés, a nacionalizmus korában, amikor sikerült legalább bizonyos felsőbb rétegeink számára megszerezni a politikai szabadságot, sőt a nemzetiségekkel szemben az uralkodó nemzet jellegét is, hozzákeveredett a nyakas kálvinistasághoz az önelégültség, a türelmetlen fölényeskedés vonása. A sovinizmus, ami ezt a magatartást jelzi, idegen szó, és ebben az is benne van, hogy máshonnan jött és nem kizárólag magyar sajátosság, de sajnos, a sovinizmus nem maradt idegen a magyar nemzeti öntudat sok képviselőjétől sem. Köztük előkelő helyen ott voltak némely református hittestvéreink is. Egy neves osztrák történész, Karl Redlich, egyik munkájában egyenesen abban látta a magyar kálvinizmus jellegzetességét, hogy azért valljuk a predestinációt, mert vallásos igazolást kívánunk adni annak, amit gyakorolunk és még nagyobb mértékben szeretnénk gyakorolni, ti. az uralkodásnak az ország nem magyar nemzetiségei fölött. Redlich alighanem nagyot tévedett. A más nemzetiségűek fölötti uralkodni akarás nem magyar specialitás. Mi itt csak tanítványok voltunk, nem is ügyes tanítványok. A vallási megalapozás mint magyar kálvinista produktum egyenesen a képzelet birodalmába tartozik. A magyar sovinizmus aligha ment el valakiben is ilyen messzire, még a tiszántúli vagy erdélyi református dzsentri tagjaiban sem. Azonban a Redlich és más külföldiek által gyakorolt túlzásból is tanulhatunk, mégpedig azt, hogy óvakodnunk kell az elfajulásnak már a kezdeti szakaszaitól és megnyilatkozásaitól is.
 
Végül a konfesszionalizmus korában, amikor a teológusok újra visszatértek a hitvallásokhoz és a keresztyén múlt nagy személyiségeihez, a vastagnyakú magyar kálvinista egyszerre elégedetten, sőt önelégülten mutatott rá arra, hogy az ő reformátora Kálvin János: Tette ezt sokszor úgy, hogy Kálvin írásaiból még azokba se pillantott be, amelyeket magyar nyelven is olvashatott volna. És tette ezt úgy, hogy tulajdonképpen a Kálvinra hivatkozás egyet jelentett a más felekezetűek lekicsinylésével.
 
A kálvinista racionalizmusnak, sovinizmusnak, konfesszionális elfogultságnak, az ilyen kinövésekben megmutatkozó kálvinista vastagnyakúságnak szintén megvan a maga biztos ellenszere, mégpedig az igazi keresztyén közösségi gondolkodás. A hivő református ember tudja, hogy a szabadság és a függetlenség, a nemzetiség és a kultúra, az anyanyelv és a megszentelt történelmi hagyományok, a mindezekhez való háborítatlan és minőségileg egyre mélyülő odatartozás, idegen szóval az identitás, óriási értékek, az emberi életnek értelmet és tartalmat adó és nélkülözhetetlen nagy javak. De azt is tudja a keresztyén ember, hogy ezek egytől egyig közösségi javak. A keresztyén ember értékét az ezekhez a közös javakhoz való viszony, annak aktivi­tása és áldozatossága is méri. A hit dolgaiban racionalista kálvinista nem igazán keresztyén, nem illeti őt meg a református név. Hiszen köztudomású, hogy a hit dolgai a tudomány megszokott mód­ján nem bizonyíthatók. A hit igazsága „menetközben", az időben, történelmi szinten, a közösséget, a társadalmi életet j ó irányban, generációkon keresztül befolyásoló hatékonyságában mutatkozik meg. Ezt látta meg a Dunántúl nagy költője, amikor így fohászkodott: „Isten! kit a bölcs lángész fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet." (Berzsenyi: Fohászkodás)
 
Ugyanígy nem igazi református az, aki nem tudja türelmesen szemlélni, sőt a maga helyén megbecsülni a másik embernek azt a meggyőződését, amellyel saját anyanyelvét, hagyományait, vallási közösségét, annak tanait és szertartásait becsüli a legtöbbre. Nagyjaink, Bocskai István, Bethlen Gábor, türelmesek voltak az ilyen kérdésekben. Türelmes volt az a római katolikus vallású és szomorú sorsú Habsburg uralkodó is, II. József, akinek a Türelmi Rendeletére éppen ebben az évben emlékezik hálatelt szívvel a volt Osztrák-Magyar Monarchia minden protestánsa.
 
Végül - a ma
 
Vetkőzzük tehát le azt a fajta kálvinistaságot, amely merő szólam, és nem takar egyebet, mint megalapozatlan önteltséget és embertelen türelmetlenséget! Öltözzük fel helyette a valódi református közösségi lelkületet! A mi Istenünk minden nép Istene, minden embert a szívébe zárt. A hivő ember ugyanilyen nyitott szívvel tekint minden embertársa felé szerte a világon még akkor is, ha legközelebb hozzá mégis a saját magyar hazája és a saját magyar népe áll.
 
Szolgálj hát szeretettel, presbiter testvérem, ameddig erőd engedi, szolgálj a hű sáfár lelkületével! Bajban vannak az emberek? Lehetséges, hogy éppen te, a magyar, az idegen lehetsz számukra az irgalmas samaritánus, a felebarát. Ez az idegent testvérként behelyettesítő szeretet, aminek örök mintaképét Isten adta nekünk Jézus Krisztusban, ez a magyar reformáció öröksége. Az ilyen örökség átvételére, továbbadására, gyümölcsöztetésére mind egyházi, mind nemzeti, mind nemzetközi vonatko­zásban ma nagyobb szükség van, mint valaha. Az emberiség közelebb jutott egymáshoz, mint bármikor. Ma már „emberiségben" kell gondolkodnunk, a Krisztus keresztje által egybefogott embercsalád érték- és szokásrendszerében illik élnünk. Ezt tegyük és ezt éljük elébe gyermekeinknek, unokáinknak!
 
Röviden: reformációi örökségünk az Istennel egy úton járó ember, aki mindkét kezét kinyújtja, hogy tartsa, szeresse, szolgálja embertársait. Ebben adjon Istennek Szentlelke növekedést mostani presbiteri konferenciánk által is! Dr. BUCSAY MIHÁLY  Örök reformáció - reformátori örökség
(A Dunamelléki Egyházkerület 1981. évi presbiteri konferenciáján elhangzott előadás) Confessio 1981. 5. évf. 3.sz 23-29. oldalak
 

 

 
Szük Bendegúz L.
 
Mitől lett teista egy világhírű ateista filozófus?
 
„Isten örök hatalma és isteni természete ugyan emberi szemmel nem látható, de mégis világosan érzékelhető és megérthető, mert a világ teremtése óta mindenki láthatja és tanulmányozhatja Isten teremtményeit. Így tehát nincs mentség azok számára, akik felismerték Istent, de mégsem tisztelték őt Istenként, sem nem adtak hálát neki. Ezért gondolkodásuk értelmetlen lett, és ostoba szívük egyre jobban elsötétült. Bár magukat bölcseknek tartják, bolondok lettek. Az örökké élő Isten dicsőségét elhagyták, és helyette bálványokat imádtak...” (Róma 1,20-23) - Szük Bendegúz L. - 2005, változat: 1.1
 
2004 végén hallhattuk a hírt, hogy Antony Flew, filozófus professzor, a XX. század végének egyik legismertebb ateistája teista lett. Ez a hír akár pletyka is lehetne, hiszen miért tenne ilyet egy 81 éves ember, maga mögött hagyva élete teljes művét, vitáit, harcait a teista oldallal szemben. De a hír igaz. Mivel biztos akartam lenni, hogy az elképzeléseit első kézből kapom meg, ezért elolvastam egy Flew-al készített hosszas riportot, ahol elmondja kialakult hitének elemeit [1]. A riportot Gary R. Habermas filozófia és teológia professzor készítette, aki a nyolcvanas évektől kezdve számos nyílt vitában volt Flew ellenfele. A riportban visszatértek a múlt közös eseményeihez is, amelyekről Flew őszintén vallott. Érdeklődésem középpontja az volt, hogy mi győzte meg ezt a világhírű szkeptikust?
 
Flew nem hírtelen változtatott álláspontot, hanem hónapok gondolkodása, folyamata vezette el az eredményig. A folyamat mozgatórugója az a szokrateszi jelmondat volt, amelyet Flew szerint az egész életében meghatározónak tartott: "Kövesd a bizonyítékokat, akárhova is vezetnek!" Ha nem ezt tette volna, valójában akkor tagadta volna meg önmagát. Flew hitéről elmondta, hogy az egy logikusan kikövetkeztetett arisztotelészi Istenhit és nem valamelyik vallás kijelentésén alapszik. Vagyis egy hatalommal és értelemmel rendelkező Isten létét fedezte fel, akiről nem gondolja, hogy az emberrel kommunikálna. Ugyanakkor egyértelműen nyitva áll annak, hogy meggyőződést kapjon arra, hogy a Biblia vagy más dokumentum egy valódi kijelentés Istentől. Külön megjegyezte, hogy ha bebizonyosodik, hogy 1Mózes 1 tudományosan helyes, akkor az egy valódi kijelentés.
 
Mi győzte meg Flew-t? Úgy tűnik, hogy az Értelmes Tervezés érvei. Úgy gondolja, hogy az utóbbi évtizedben ez olyan erős lett, hogy már nem lehet figyelmen kívül hagyni a bizonyítékokat. Habermas kérdésére Flew elmondta, hogy Istenre vonatkozó kozmológiai, teleológiai, erkölcsi és ontológiai érvek közül messzemenőleg a teleológiai érv tudományos formáját tartja a legmeggyőzőbbnek. Kiemelte az elmúlt 50 év DNS kutatásának erőteljes érvét a tervezettség mellett.
.
Flew jelenleg nem hisz a túlvilági életben, de a halálközeli élmények beszámolóinak érveit elég erősnek tartja. Továbbá elmondta, hogy Krisztus feltámadása a legmegalapozottabb csoda, amiről valaha jelentést tettek. Ezért már nem tartja rossz következtetésnek, ha valaki elfogadja Krisztus feltámadását.
 
Habermas kérdésére, hogy a korábbi nagy ateisták, mint Bertrand Russel és J.L Mackie, akikkel Flew személyes ismerősök voltak, mit szólnának döntéséhez, Flew elmondta, hogy az imént említett két személy is bizonyára észrevette volna azt, amit ő, mindenképpen érdeklődéssel fordultak volna a téma iránt, Russell-ről különösen azt gondolja, hogy megérintette volna a bizonyíték. A riport végén Flew megemlítette, hogy a vallásalapítók közzül mindenképpen Jézus a legvonzóbb személyiség.
 
Antony Flew, egy 81 éves, a világ egyik legnagyobb ateistájának tartott személye a bizonyítékok erejével képes volt szembefordulni teljes korábbi életművével. Nyilván már nem kellett bizonyítania semmit, nyilván már nem kellett félnie attól, hogy kiközösítik a tudományos világból, így bátran felvállalta, hogy a bizonyítékok meggyőzték. Minden ellenzőt el kell ez gondolkodtasson, hogy kinyissa a szemét és meglássa, amit Flew meglátott: Bizonyítékok tömege áll egy teremtő Isten mellett. Ugyanakkor Isten általános kijelentése, a körülöttünk lévő világ nem vitte még el Flew-t a Megváltóig. Ez Isten különleges kijelentésének, a Bibliának a dolga, amivel Flew-nak is szembe kell néznie. Ahogy eddig megvizsgálta az általános kijelentés érveit és ez elvezette Isten létéhez, úgy kell megvizsgálni a Biblia érveit is, mert ez elvisz minden embert a Megváltóig.
 
[1] http://www.biola.edu/antonyflew/index.cfm
Ajánlom figyelembe a Bibliából a Római levél 1. fejezetének 20. versét: "Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniilik az Ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az Ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek."  - Forrás: szuk.hu
 
 
 
 
Schalkház Rita 
biológus, mikrobiológus 
 
Az evolúció, mint biológiai képtelenség
 
Érdekesség, hogy Szedmák András, mint egykor a Magyar Madártani Egyesület tagja, majd az emberiség evolúciójának kutatója, az utóbbi évekig elfogadta az evolúcióelméletet, így azt „belülről” is jól ismeri, nem csak külső kritikusként. Ezért is mert vállalkozni e hiánypótló mű megírására – hangsúlyozom: hiányt pótló, mert ilyen összefoglaló evolúciókritika magyar szerzőtől még nem jelent meg. Kisebb írásművek, cikkek, fordítások természetesen fellelhetők, de az evolúció minden pontjára kiterjedő cáfolatot most tarthat először kezében az olvasó.
 
Elmélyülten olvastam Szedmák András Mi az igazság? című kéziratát, mely az evolúció minden szempontból nagyon alapos kritikáját tartalmazza. A könyv valóban mindenkihez szól, legyen az vallásos vagy vallástalan személy.- Dr. Szedmák András  Mi az igazság? cimű irása Bal oldalon a KERESZTÉNY FILOZÓFIA mappában szerk HP - Tanulmányaim során engem is foglalkoztatott a dolog: evolúció vagy teremtés? Aztán lecsitították érdeklődésemet azzal, ha létezik is evolúció, annak Isten a mozgatórugója. Szedmák András könyve viszont rávilágított, hogy ez is helytelen elképzelés. Sőt egyértelműen kijelenti: Isten nélkül élet nincs és nem is képzelhető el, az evolúció pedig valójában nem is létezik. Érdekesség, hogy Szedmák András, mint egykor a Magyar Madártani Egyesület tagja, majd az emberiség evolúciójának kutatója, az utóbbi évekig elfogadta az evolúcióelméletet, így azt „belülről” is jól ismeri, nem csak külső kritikusként. Ezért is mert vállalkozni e hiánypótló mű megírására – hangsúlyozom: hiányt pótló, mert ilyen összefoglaló evolúciókritika magyar szerzőtől még nem jelent meg. Kisebb írásművek, cikkek, fordítások természetesen fellelhetők, de az evolúció minden pontjára kiterjedő cáfolatot most tarthat először kezében az olvasó. A szerző az első és az utolsó rész megírásával mintegy vallásos jellegű keretbe foglalja írásművét. Ennek ellenére írása nem teológiai, hanem természettudományos okfejtés – csupán a témakör elengedhetetlen vallásos kérdéseit (az Istenbe vetett hitet, a teista evolúció kritikáját, stb.) eleveníti föl, melyektől mi magunk is gazdagabbak leszünk. Olvasás közben rádöbbenünk, mennyire csodálatos az Isten által megteremtett univerzum, milyen összetett egy sejt, és, hogy mindez a puszta véletlenek összjátéka nem lehet. Az evolúció történetéről szóló rész kimagasló, egyedülálló remekmű. Eddig soha nem tapasztaltam meg, mennyire összefügg az ateizmus, az Istenből való kiábrándultság és az evolúció elmélete. Megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy politikai rendszerek képesek felhasználni biológiai találgatásokat saját céljuk eléréséhez (kommunizmus - Isten létének tagadása), és még mind a mai napig általánosan elfogadott tényként kezelik. Az evolúció az emberi személyiség lényegét elhazudja, emellett megalapozatlanul állítja, hogy a földi lét egyetlen progenitortól vagy génkészlettől származik. Az író hangsúlyozza, hogy a cáfolatok során kizárólag a tudomány által feltárt eredményekre támaszkodik. A könyvben fellelhető egyetlen egy természettudományos tény sem ellenkezik a legmodernebb biológiai eredményekkel. A könyv egyik jelentősége épp ebben rejlik: felhasználja a XX. és a XXI. századi kutatásokat, de az evolúcióra vetítve a következtetések épp ellentétesek az uralkodó tudományos felfogással. Érdekes paradoxon figyelhető meg: az evolúcionisták tényei és a teremtéshívő biológusok kiindulási pontjai gyakorlatilag azonosak, csak a tényekből levont következtetések mások, sőt épp ellentétesek. Szedmák András merészen és következetesen kiáll amellett, hogy az evolúció, az élőlények egymásból való kifejlődése, ellenkezik minden természeti törvénnyel. Ezt igazolja a természettudomány minden ága: a biológia, a fizika, a kémia, a paleontológia „hézagai”, a matematika és a biomatematika. És érdekes, hogy a rendhagyó következtetések levonása egybecseng a Szentírással és a teológia eredményeivel (már ahol van közös pontjuk.)
 
A szerző nagyon alaposan végigveszi az összes olyan felmerült állítást, melyet az evolúció hívei elméletük alátámasztására használnak fel, majd sorban, nagyszerű következetességgel cáfolja meg azokat. Ilyen például a molekuláris genetika részletes elemzésén alapuló okfejtés, a természetes szelekció fejlődést generáló képtelensége, a hiányzó láncszemek valósága, a véletlen szerepének bemutatása, a teista evolúció meséje és az ember kifejlődésének képtelensége. Mindezt úgy teszi, hogy ne váljon szélsőségessé. Azok számára is közérthető, akik kevéssé járatosak a teológiában és a biológiában. A szerző célja, hogy írása hatására gondoljuk át, a kinyilatkoztatott igazságon és az Istenbe vetett hiten túl, az evolúció valótlanságát. Hozzá akar segíteni mindenkit ahhoz, hogy elmélyítse ismeretét az evolúció tanaiban, illetve annak képtelenségére ráébredjen. 
 
Fontos megjegyezni, hogy e könyv a nagyközönségnek szól, ezért az is elsődleges szempont, hogy az összes érdeklődő könnyedén megértse. Ezzel a szerző egy igen nehéz dolgot oldott meg: bonyolult biológia fogalmakat egyszerű szavakkal úgy magyaráz el, hogy magas fokú természettudományos ismeretekkel nem rendelkezők is rádöbbennek az evolúció buktatóira. Néha túl részletesnek tűnhet bizonyos jelenségek magyarázata, de ennek oka épp az, hogy felfedje, mennyire összetett az élő szervezet működése, és mennyire nem lehet a véletlen műve mindaz, ami a világban elénk tárul. Az egész könyv lényegét abban tudom megragadni, hogy bibliai vagy teológiai okfejtés nélkül, kizárólag természettudományos alapon cáfolja meg az evolúció lényeges és kevésbé jelentős állításait, és így jut el Isten létének bizonyosságához. Maximálisan egyet tudok érteni a szerző előszavában írt kijelentésével, miszerint „az evolúció egy olyan elmélet, amely elsősorban nem önálló tudomány, hanem a biológia önmagában helyes megállapításaiból levont téves következtetések filozófiája.”
 
 Személy szerint engem különösképp megragadott az ember és az állat közti különbségek kíméletlen igazságként történő felsorolása. Ott olyan, józan ésszel mindenki által nyilvánvaló állítások szerepelnek, hogy végigolvasva talán elszégyellhetjük magunkat, ha valaha is komolyan gondoltuk, hogy az ember az állatvilágból származik.
 
Schalkház Rita biológus, mikrobiológus, a Magyar Mikrobiológiai Társaság rendes tagja.
 
A könyv: https://moly.hu/konyvek/szedmak-andras-mi-az-igazsag.
Forrás: http://www.teremtesvagyevolucio.hu
Vö.: http://www.albaref.hu/tanitasok/36, http://presbiterkepzes.hu/node/277
 

 

 
Balavány György 
 
A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?
 
 
William Collier professzor: Kutyából nem lesz macska! - Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.
 
– Hogyan került kapcsolatba az Intelligent Design (Értelmes Tervezés) mozgalommal?
 
– Nagy hatással volt rám a Pennsylvania Egyetem biokémikusának, Michael Behe-nek Darwin fekete doboza című munkája; ez a mű, amely magyarul is megjelent, Amerikában a tudományos könyvek toplistáján szerepel. Az alapgondolat és az ezzel kapcsolatos vita Szókratészig és Platónig nyúlik vissza, s a történelem során újra és újra felbukkan. A viktoriánus korból származik a sokat idézett felvetés, miszerint ha találunk egy órát, s megvizsgáljuk a működését, arra kell következtetnünk, hogy az egy ügyes alkotó műve; a világ pedig sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy óra. David Hume később előállt egy filozófiai vitairattal, majd Darwin megírta a paradigmaváltást jelentő A fajok eredete című könyvét, és az értelmes tervezés rövidesen elvesztette támogatottságát. Azonban a XIX. század elején itt-ott mégis felbukkant, aztán ismét újjáéledt, méghozzá 1953-ban a biokémia területén, mikor Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyőződéses materialista, s ő ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ. Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?
 
– Erre nyilván materialista választ is lehet adni.
 
– Hát hogyne. A hatvanas években Crick írt egy cikket, miszerint a földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide. Ezzel persze nem válaszolt meg semmit, viszont beismerte: számára is képtelenség, hogy az élet az általa feltételezett négymilliárd év alatt létrejöhetett a földön. Egy ízben megfordultam a világhírű Polányi Mihály lakásán az Andrássy úton; szerintem ő egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsők közt fogalmazta meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ha valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elő. Elképzel egy gépet, amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot, a különböző részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ. Polányi rájött, hogy az élő szervezetekben apró molekuláris gépek dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia és fizika. Az olvasóra hagyta az ebből levonható következtetést. Néhány évvel később sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.
 
– Pedig az általános nézet szerint az élet létrejöttéhez csak anyagra, energiára és időre van szükség.
 
– Ezzel kapcsolatban 1953-ben történt Urey és Miller híres kísérlete: a feltételezett ősi körülményeket modellezve képesek voltak egy aminosavat előállítani. Ez olyan szenzáció volt, hogy minden újság címlapon hozta. A tudósok azt mondták: már majdnem tudják, hogyan kell életet létrehozni. Most, ötven évvel később teljesen világos, hogy ez tévedés volt. Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai elemzését. A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai elemekből létrejöhet az élet egyszerű formája, s ebből lépésenként megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi az esély. Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig, nem fog működő órává összeállni. A könyv utolsó fejezetében azt állították, kellett lennie egy intelligenciának, amely közbeavatkozott. ők használták először az Intelligent Design, azaz az értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzői azzal érveltek, hogy a szerzők teológiai alapon űzik a tudományt.
 
– És nem?
 
– Amennyiben ön természettudós, nem hozhatja fel érvként, hogy X. vagy Y. kutató ateista, illetve hívő. Csak azt mondhatja, hogy tudományos érveiket helyesnek vagy helytelennek tartja. A mai napig egyetlen publikáció sem szolgált perdöntő tudományos cáfolattal Thaxtonnal szemben. S ha már az evolucionista érvelésnél tartunk: a nyolcvanas évek elején Philipp Johnson, a Barclay Egyetem jogászdoktora, a retorika és a vitaelmélet professzora elolvasta Richard Dowkins Vak órásmester című könyvét, amely a legjobban megírt evolúciót népszerűsítő könyv. Aztán elolvasott egy másikat is, ezt Michael Danton, egy molekuláris biológiával foglalkozó ausztrál tudós írta Evolúció: egy elmélet válságban címmel. Danton egyébként nem vallásos ember. Johnson azt mondta: tudós nem vagyok, de ügyvéd igen, és meg tudom állapítani, ha valaki rosszul érvel. Ő is írt egy könyvet, ami egy csapásra bestseller lett. A címe: Darwin on trial (Darwin pere - a szerk). Ízekre szedte a tudományos darwinizmus érvrendszerét. Johnsont tekintik a modern intelligens tervezés mozgalom atyjának, az ő hatására írta meg Behe az előbb említett művét. Az ID azoknak a természetben előforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának.
 
– Ha megvizsgálok egy órát, valóban a készítőjére asszociálok, mert tudom, hogy számos órásmester él a világban. Ám ha az volna a meggyőződésem, hogy nincsenek órásmesterek, kidolgoznék egy ennek megfelelő hipotézist. S aki eleve feltételezi, hogy létezik a világmindenség alkotója, ezt a hitét igyekszik igazolni a kutatásaival.
 
– Polányi mondta: ahogy műveljük a tudományt, az nem független attól, milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az, hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem sikerült megfelelően igazolnia a materializmust. Az igazán jó tudósok bevallják: mindig többet tudnak, mint amennyit képesek megfogalmazni, bizonyítani. Einstein nem csupán egy kísérletsorozat végeredményeként alkotta meg a relativitáselméletet; előbb megvizsgálta a newtoni gravitációt, és úgy vélte, hogy valami nincs rendben vele. Volt hite, miszerint az univerzumnak ésszerűnek kell lennie. De fordítva is működik a dolog: Anthony Flew oxfordi professzor híres ateista volt, az agnosztikusok egyik jelentős alakja. Körülbelül két éve deista nézetre váltott épp az ID tudományos érveinek hatására.
 
– Felsorolna néhány ilyen érvet?
 
– Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az egymással kölcsönhatásba lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelő időben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésről lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlődés utolsó lépése előtt.
 
– Az ID hívei mindenféle evolúciós szisztémát kizárnak?
 
– A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók.
 
– Mint minden kisebbségi mozgalomnak, az értelmes tervezésnek is van szubkultúraíze, ami sokak számára szalonképtelenné teszi. Nem okozott önöknek vég
 
– Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség." Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi tudományos iskolák képviselői többnyire halálukig harcolnak a nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen.
 
– Mások viszont úgy érzik, az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba.
 
– Talán meg fog lepődni: a középkori értelmiségiek közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta diákjainak: öt különböző módon bizonyítsák be, hogy gömbölyű a Föld. A középkori királyszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel; ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak Kopernikusz idejére állt össze elegendő bizonyíték ahhoz, hogy széles körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát értelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt.  Balavány György                  (A cikk eredetileg a Magyar Nemzetben jelent meg.)
 

 

 
Nobel-díjas tudósok Istenről Mott és Hewish
 
„Hiszek Istenben. Nem látom semmi értelmét annak a feltételezésnek, hogy az univerzum és a mi létezésünk csak kozmikus véletlen, és az élet véletlenszerű fizikai folyamatok révén alakult volna ki, olyan környezetben, mely éppen erre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezett. Keresztényként a Teremtőben való hit által kezdem felfogni, hogy mi az élet. A Teremtő egy 2000 évvel ezelőtt született emberben felfedett nekünk valamit a természetéből.”
 
Mostanra talán egyértelmű mindenkinek, hogy amikor egy Nobel-díjas tudós megvallja az Istenbe vetett hitét, nem eseti félresiklásról van szó. Talán azt is sikerült nyilvánvalóvá tennem, hogy ezek a tudósok nem pusztán a neveltetésük miatt „vallásosak” (bár ugyanúgy, ahogy materialisták esetében, a neveltetés sem mindig elhanyagolható szempont), hanem sokszor éppen a tudományos ismereteik miatt tartják Isten létezését szükségesnek. Attól persze, hogy egy fizikus Istenről nyilatkozik, még nem lesz jó teológus. Nem is értek egyet minden megállapításukkal. Mott és Hewish idézetei ettől még nagyon érdekesek. Nevill Mott a Cambridge-i Cavendish Laboratory professzoraként végezte a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetével kapcsolatos alapkutatásait, melyekért 1977-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Antony Hewish – szintén a Cavendish kutatójaként három évvel korábban kapott Nobel-díjat a pulzárok felfedezéséért. Az idézeteket most is Dimitrov könyvéből veszem. Sir Nevill F. Mott (fizikai Nobel-díj)
 
„Hiszek Istenben, aki megválaszolja az imákat, akiben bízhatunk, és aki nélkül az élet ezen a földön értelmetlen volna (egy bolond által elmondott mese). Hiszem, hogy Isten sokféleképpen és sok ember által kinyilatkoztatta magát, és nekünk, nyugati embereknek legtisztább kinyilatkoztatása Jézus által és azok által van, akik követték őt.” (Nevill Mott: Reminiscences and Appreciations. Taylor & Francis Ltd, 1998, 329)
 
„Az emberi történelem csodái azok, melyek által Isten az emberekhez szólt. A legfőbb csoda keresztények számára a feltámadás. Valami történt azzal a néhány emberrel, aki ismerte Jézust, mely arra indította őket, hogy higgyék: Jézus él, és ezt olyan intenzitással és meggyőződéssel tették, hogy ez a hit maradt kétezer évvel később is a keresztény egyház alapja.” (Henry Margenau & Roy A. Varghese, eds.: Cosmos, Bios, Theos: Scientists Reflect on Science, God, and the Origins of the Universe, Life, and Homo Sapiens. Open Court Publishing Company, 1997, 68)
 
„Isten tud szólni hozzánk és meg tudja mutatni, hogyan éljünk. Kérdezhetjük és kell is kérdeznünk Istent arról, hogy merre menjünk, mit tegyünk, és hogyan viselkedjünk.” (Margenau & Varghese, 66, 68)
 
„Hiszem azt is, hogy sem a fizikai tudomány, sem a pszichológia nem fogja tudni soha ’megmagyarázni’ az emberi tudatot. Számomra a tudat tehát kívül áll a tudományon, és itt van az, ahol a kapcsolatot keresem Isten és ember között.” (Nevill Mott: Can Scientists Believe? James & James Science Publishers Ltd, 1991, 8) Antony Hewish (fizikai Nobel-díj)
 
„Hiszek Istenben. Nem látom semmi értelmét annak a feltételezésnek, hogy az univerzum és a mi létezésünk csak kozmikus véletlen, és az élet véletlenszerű fizikai folyamatok révén alakult volna ki, olyan környezetben, mely éppen erre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezett. Keresztényként a Teremtőben való hit által kezdem felfogni, hogy mi az élet. A Teremtő egy 2000 évvel ezelőtt született emberben felfedett nekünk valamit a természetéből.” (Hewish Dimitrovnak írt 2002. május 27-i leveléből)
 
„Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan működik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.” (Uo.)
 
„Isten bizonyosan racionális Teremtőnek (Tervezőnek) tűnik. Az, hogy az egész földi élet elektronokból, protonokból és neutronokból áll, és hogy a vákuumot virtuális részecskék töltik ki, elképesztő racionalitást kíván.” (Hewish Dimitrovnak írt 2002. június 14-i leveléből)
 
„A vallásnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy rámutasson: az élet sokkal több önző materializmusnál.” (Uo.)
 
„Isten fogalmát összhangba kell hoznom tapasztalataim összességével. Számomra a kereszténység ennek a legközelebbi formális kifejeződése. Kell lennie másnak is a tudományos törvényeken kívül. Pusztán több tudomány nem fogja megválaszolni minden feltett kérdésünket.” 
 
(Hargittai István: Candid Science IV: Conversations with Famous Physicists. Imperial College Press, 2004, 637)
 

 

 
“ISTEN LÉTEZÉSE A LEGNAGYOBB FELISMERÉSEM” 
 
VILÁGHÍRŰ TUDÓSOK ISTENRŐL
 
Kopernikusz, Kepler, Newton – a történelem legnagyobb tudósai közé tartoztak, korszakuk különleges zsenijeik. S habár gyakran fizikaórán csak fogtuk a fejünket miattuk, mindannyian tudjuk, hogy rengeteget köszönhet nekik a ma embere. De vajon hogyan vélekedtek Isten létezéséről?
 
„Állandó megfigyelés, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjével fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne csodálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán.” (Nicolai Kopernikusz, 1473-1543)
 
„A fizikai törvények belül esnek az emberi szellem felfogóképességén. Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”(Johannes Kepler, 1571-1630)
 
„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg.
 
Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.  (Isaac Newton, 1642-1727)
 
„Isten létének legmeggyőzőbb bizonysága… az a nyilvánvaló harmónia, amely a világegyetem rendjét fenntartja, és amelyben az ott élő lények megtalálják mindazt, … amire szellemi és fizikai fejlődésükhöz szükségük van.” (André Marie Ampere, 1775-1836)
 
„Intelligencia és jóakaratú szándék meggyőző bizonyságai vesznek körül bennünket, mutatják nekünk a természet teljességét egy szabad akarat munkáján keresztül, és tanítják nekünk, hogy minden élőlény egy örök teremtő-kormányzótól függ.” (William Kelvin, később Lord Thomson, 1824-1907)
 
„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.” (Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)
 
„Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.” (Paul Sabatier, 1854-1941, Nobel-díj (kémia), 1912)
 
„Azok, akik megpróbálták eltörölni az isteneszmét, szégyenletes és tudományellenes munkát folytattak. Én az akkoriban divatos kételkedéssel léptem a felnőtt korba, és 30 év laboratóriumi munkájába került, hogy meggyőződjem róla: pontosan azok csaptak be szándékosan, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy megvilágosítsanak engem, legalább saját tudatlanságuk elismerésével. Én erre a hitre a biológia és a fizika ösvényeit kutatva jutottam el; meg vagyok győződve róla, hogy bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson erre a következtetésre, hacsak nem vak és tisztessételen.”  (Pierre Lecomte du Noüy, 1883-1947, biofizikus, a sebek gyógyításának fiziológiáján dolgozott.)
 
„A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.” (Hubert Aleya, a Princetoni Egyetem kémiaprofesszora)  (Idézetek forrása: Vallásszoba)
 
 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

My Little Pony - Én Kicsi Pónim - My Little Pony - Én Kicsi Pónim - My Little Pony - Én Kicsi Pónim    *****    Számodra mi az, ami átadja az õszi hangulatot? Készíts õszi fotókat, küldd be és nyerj! :)    *****    WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU WBR.GPORTAL.HU    *****    Rendeld meg,születési horoszkópodat 3 év ajándék elõrejelzéssel,biotérképed,párkapcsolati elemzésed.Várlak az oldalamon!    *****    Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok    *****    Szeptember 17. - 22. ig minden megrendelés, csak a felébe kerül! Érdemes élni ezzel a lehetõséggel. Várlak az oldalon!!!    *****    Új regényem, olvasóit keresi. Kérlek gyere és olvass bele. Egy Fantasy világ, melyben két harcos a békéért harcol...    *****    Giga akciókkal, promóciókkal vár a Faberlic cég. Ismét Magyarországon is lehet csatlakozni, Magyar katalógus már van!    *****    20-25 oldalas születési horoszkóp,3 év ajándék elõrejelzéssel, ingyenes konzultációval,diplomás asztrológustól. Kattints    *****    Nagyon részletes személyiség és sors analízis, diplomás asztrológustól,3 év ajándék elõrejelzéssel.Részletek az oldalon!    *****    Www.janabadog.hu    *****    Ayang-Avagy egy útinapló a Távolkeletrõl | !!!!Új poszt!!!!    *****    A Holnap Legendái címû népszerû sorozat legaktívabb és legtartalmasabb magyar rajongói lapja. Ismerd meg jobban a sorit.    *****    MYBEAUTYSALON - AVON ÉRDEKESSÉGEK - MYBEAUTYSALON    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - Nyilvántartás - Hirdetõtábla - Keresett karakterek    *****    a legnagyobb, a legerõsebb    *****    honor is my loyalty    *****    A Holnap Legendái sorozat magyar rajongói oldala. Tudj meg mindent a közelgõ új évadról és a sorozatról.    *****    Jelenleg nincs karakter-stop érvényben, azaz szabadon hozható bármely faj, bármilyen nembõl és bármely tájegységre -RPG    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG