http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

 Kálvin János: A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA                                                                          

Lelkipásztor: Miért mondod Krisztust Isten egyszülött Fiának, mikor Isten mindannyiunkat gyermekeinek nevez?

Gyermek: Ha Isten fiai vagyunk, ezt nem a természettől vettük, csak örökbefogadás és kegyeleáltal. Isten akar minket gyermekeinek tekinteni. De az Úr Jézus, Aki az Atya állagából született s vele egylényegű, teljes joggal nevezhető Isten egyszülött Fiának, mert egyedül Ő természet szerint való gyermeke. 


         "Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszöne-          tet mondani”. Kálvin: Genfi Egyház Kátéja.


         … „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

Heidfogel Pál

.

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár

Családi Honlapom:

http://heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 



 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

 

látogató számláló

 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHECISMUSSA

Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító FORMATSKÁJA
melyet nagy theologus CALVINUS JÁNOS …
KOLOSVÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend

Partium Hasonmás Kiadás - A Genfi Egyház Kátéja 

Misztótfalusi Kis Miklós 1695-ös kiadásanak hasonmás kiadása. Csak ismertető!

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.  www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig Környezetvizsgálati tanulmány

 

 

IRTA: Kálvin János

 

K Á L V I N R Ó L IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudo-mányos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

dr. Gróf Klebelsberg Kuno műveiből

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 
Régi magyar Irodalom
 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár

 

 



Hargita Pál

Húsz éve - 1996. november 23.-án - visszaadta lelkét Teremtőjének.

A HEGYI BESZÉD ÜZENETE

34 Igehirdetés

A Hegyi Beszéd alapján

Pápa 1975


 

Nagydobszai graduál 1643. képekben

-

 


 Istvándi Orgona 

1872. 11. 25. építette Josef Angster

(1944-ben balkáni megszálló csapatok elégették...)

A képek, 18,72 mp-ként váltanak.

helyette

Ez volt a cég 7. orgonája. Készült özv. Vincze Sámuelné Kovács Erzsébet Nagytiszteletű Asszony adományából. Halálának 25. évfordulójára a Belsősomogyi Egyházmegye sírvet    emeltetett.   1903-ban. Gyermekeiket is eltemették ...


 

 

Magyar történelmi arcképcsarnok:

Ravasz László

 

 


A magyar reformátusság legújabbkori történelmének kiemelkedő személyisége, dr. Ravasz László püspök hosszú évtizedeket töltött szellemi száműzetésben Leányfalun.

Ravasz László ezen írása, a Hazafelé c. kötetében (Elmélkedések, imák) jelent meg első ízben 1923-ban. Ezt a fiatalkori vallomást tette közzé a Bécsben megjelent magyar nyelvű könyv (Öregszünk) a püspök halála előtti években - a fenti címmel, s így vált inkább ismertté. Valóban: a prófétai látással megírt ifjúkori írásnak minden sora, minden szava akár a 90 éves Ravasz Lászlóé is lehetett volna.

Egyedül maradtam. Kedveseim szétoszoltak, ki-ki az övéihez. Akik a legdrágábbak voltak nekem, azok elmentek az örök hazába Ahhoz, Aki őket a legjobban szerette, és Akit ők nem tudtak eléggé szeretni. A többiek a földi életben találták meg a maguk párját és egész életükkel ragaszkodnak hozzá. Csak én maradtam egyedül.

Ez az egyedüllét nagyon a lelkemre nehezedik. Úgy szomjúhozom azok után, akik elszakadtak tőlem, mint a száraz ág az elhullott levelei után, mint a bokor üresen maradt fészke, a tengeren túlra röppent lakója után. Vannak körülöttem drága lelkek, akik gyöngédséggel és szeretettel vesznek körül, de emberöltők távolságán át úgy tekintünk egymásra, mint két szembetalálkozó hajó utasai, akik azért közelednek egymás felé, hogy örökre eltávolodjanak.

Nincs senki, aki megértene. Emlékeim másokat nem érdekelnek. Érzéseimre jóakarat, de nem visszhang felel. Mintha üvegfal ereszkedett volna közém és a világ közé. Úgy tetszik, mintha felesleges volnék. Még itt élő időszerűtlenség, itt felejtett avarlevél egy olyan fán, melynek már nem az a tavasz, ami az enyém.

De ha lelkem figyelmes az Isten Igéjére, és elmerül az Ő tanácsainak ismeretében, akkor átmelegülő lélekkel látom, hogy az nem büntetés, hanem ajándék. Isten készítget arra, hogy Hozzá térjek. Szent keze egyenként veszi el tőlem mindazt, amit a világ adott, mert engem akar egyedül és azt akarja, hogy én egyedül Őt keressem. Betakart engem a világnak ezerféle viszonylatában. Most bont ki belőle. Azt akarja, hogy idegenné váljak, mert találkozni akar velem. Azt akarja, hogy ne tekintsek hátra, mint Lót felesége, mert egy elmúló, égő városból, az élet városából menekülök az Ő hazahívó karjai felé. Készítget arra, hogy csak Vele legyen társalkodásom. Ő legyen mindenem, mert nemsokára át kell mennem azon a keskeny pallón, ahol mindenki elhagy, senki sem segíthet. Ahol az emlékek teherré válnak, egyedül Ő a segítség. Egyedül Ő tart meg és szállít át erős karjaival a túlsó partra.

Kezdem úgy érezni, mintha boldog találkozásra egy csodálatos palotába mennék. Mögöttem bezárul elhagyott világom ajtaja. Elhallgat édes vagy fájó zűrzavara. Leperegnek rólam emlékei koszorúi, sebhelyei, mint ahogy a szárnyrakelő kócsag lerázza tolláról a vizet. Hívogatnak belülről zengő zsolozsmák. Szemembe szitál a félig nyitott ajtó fénye, egész lényemet eltölti. Ki az, Akivel találkozni fogok, mikor a küszöböt megrogyadozó lábbal átlépem? Már itt minden arról beszél: ez az Ő aranyos felháza. Hívei, szolgái, palotát álló cselédei némán is Róla beszélnek és betölti a termeket az Ő nevének dicsősége. Érzem közellétét, velem van nagy áldott szerelme. Szívemhez szorítom ígéreteit, bízom Abban, Akit értem küldött. Aki vérével elpecsételte az én meghívásomat is.

Nem vagyok egyedül. Az Atya velem van. Ajkam talán néma, de fáradt lelkem már énekel.

 

Claude Goudimel: 89. zsoltár / Psaume 89. / Psalm 89. /

                                                                                            látogató számláló

 


Dr. Bucsay Mihály

 

A legtudósabb magyar reformátor: Szegedi Kis István

(1505-1572)

1505-ben látta meg a napvilágot Szegeden, városba költözött s ott polgárjogot szerzett kun család ivadékaként. A tehetős és feltörekvő délmagyarországi város nem volt ugyan püspöki székhely, de tőzsérei, tisztes iparosai csakúgy, mint tudnivágyó fiai bejárták a környező országok vásárait és egyetemeit Krakkótól Frankfurtig és Lipcsétől Páduáig, hogy a test és a szellem kincseivel gazdagon megrakodva térjenek haza.

Az ifjú Szegedi a humanista képzés útját választotta anélkül, hogy elkötelezte volna magát egyházi szolgálatra. Hazai iskolázás után 1535-ben Bécsben, 1537-től pedig Krakkóban tanult tovább, sőt az utóbbi helyen, mint fiatal magister 1540-től latin szerzőket magyarázott nyilvánosan. A 30-as évek közepétől egymás után jelentek meg éppen Krakkóban a magyar reformáció első írásai nemzeti nyelven, mint Ozorai Imrének nagy harci irata 1535-ben, és ugyanekkor, vagy a következő években Dévai Bíró Mátyás és Gálszécsi István kátéi, egyházi énekeket és imádságokat tartalmazó művei.

A magyar evangéliumi kegyességnek és egyidejűleg a nemzeti nyelvű irodalomnak ez a tavaszi áradása nem hagyta érintetlenül Szegedi Kis Istvánt. A reformáció mellett döntött. Budának 1541-ben bekövetkezett török kézre jutása, a hazát fenyegető sokféle halálos veszedelem csak megerősítette benne azt a hitet, hogy Isten a menekülés útját a kereszt és a kegyelem reformátori evangéliumában tárta oda a magyar nép elé. 38 éves fejjel, 1543. március 22-én beiratkozott a Wittenbergi Egyetemre, hogy annak padjaiban hallgathassa Luther Mártont és Melanchthon Fülöpöt, akik újra megnyitották az élet és a vigasztalás forrását a magyarság számára is.

Az az erős kritikai viszonyulás, amely a humanizmussal rokonszenvező ifjút visszatartotta attól, hogy egyházi pályán keresse az emelkedést, bizonyos vonatkozásban a reformáció munkásában is eleven maradt. Wittenbergből visszatérve még jó tíz éven át elszántan kitér előle, hogy lelkésszé ordináltassa magát. Inkább beérte az alárendelt iskolamesteri beosztással mozgalmas reformátori pályájának állomásain, a Tiszántúl, a Dunamellék, a Délvidék különböző gyülekezeteiben.

Az egyházhoz vezető úton

Vonakodásának oka felismerhető abból, amit a Rövid traktátusban, a Speculum Romanorum Pontificum emez önálló utolsó darabjában leírt. Egymás mellé állítja itt a „pápás", illetve az „igazi" mennyországot. A „mennyország" szó e helyen tulajdonképpen annyit jelent, mint egyház, mert a szerző a római tanítás szerinti mennyországról szólva annak földi vonásait, a hierarchia különböző „régióit", páholysorait és karzatait veszi számba ironikusan. Mennyire más az Evangélium szerinti „mennyország", azaz az igazi egyházi közösség képe!„Nincs ott megkülönböztetés a személyek között – írja, - hanem olyan egyenlőség van mindenekben, amelyben irigység nem található, és amely a legalkalmasabb arra, hogy ez az ország örökké fennmaradjon." Az egyenlőség vonatkozik a boldogságos Szűzre, Péter apostolra, a vértanúkra és a szentekre is. „Egyazon akarat tölti el valamennyit, az, hogy Krisztus dicsértessék és uralkodjék mindenütt". Hogy most mindez mégsem így van, hanem ha Krisztus egyháza megvetetten él e világban, annak más oka nincs, mint hogy „a pápák fölébe helyezték magukat és megvetvén, azt tették vele, amit éppen akartak". Aki az igazi egyházhoz akar tartozni, amelyben nincs megkülönböztetés, még szentek kultusza sincs, mert mindenki ugyanazt a menyegzői ruhát viseli, annak nagyon kell óvakodni, hogy „be ne találjon röpülni a pápás mennyországba", vagy hogy meg ne fertőzze annak kovásza (Speculum, 1584, 182—193. lap).

Ha végül 1554-ben Szegedi engedett is Sztárai püspök és a laskói gyülekezet kérésének és „alávetette magát a kézrátételnek", hogy egyszerre legyen Laskó lelkipásztora és az egyházvidék generális superintendense, továbbra sem szűnt meg elsősorban a tanítás munkájában buzgólkodni. A tanítás, a tudomány művelése, az irodalmi művek bősége, ezek a célok lelkesítették, ezekkel akart a reformációnak elsősorban szolgálni. Irodalmi művei a közvetlen tanítás folyamatában keletkeztek, mint annak segédeszközei, mint tételsorok, felosztási vázlatok, saját és idegen definíciók kincsestárai. Irodalmi hagyatékának túlnyomó részét ilyen „tabellák" tették ki. Hogy ez a kevéssé olvasmányos kéziratos anyag mégis kiadókat talált Genfben és Bázelben, Schaffhausenben, Zürichben és Londonban, csak addig fog csodának számítani, amíg az olvasó be nem hatolt a táblázatokba foglalt anyag világos rendjébe, roppant szabatosságába és átfogó gazdagságába. Szegedi művei a maguk egészében átfogják a korabeli magyar református lelkészképzés bibliai és történeti, rendszeres és gyakorlati-theológiai anyagát, mégpedig figyelemreméltóan magas színvonalon.

Szenvedésteli életéről

Nem nehéz elképzelni, hogy a török hódoltság iskolája és tanítója nem örvendett a legnagyobb biztonságnak. A lelkipásztor sem volt kivétel. A reformáció munkására az ország szabad részeiben is veszélyek leselkedtek. Szegedi már a Habsburg Ferdinánd uralta országrészben is el kellett, hogy szenvedje a reformáció fegyveres ellenségeinek brutalitását és hozzá tekintélyes könyvgyűjteménye és pénze elrablását is. Életének legnagyobb próbatétele azonban a török hódoltságban várt rá. A török tiszt koholt ürüggyel börtönbe vetette és nagy váltságdíj reményében csaknem két évig tartotta fogságban. Egy alkalommal olyannyira megkínozta, hogy a brutális jelenetnek a kihallatszó lárma által kiváltott jószomszédsági akció vetett csak véget. Egyébként a török hagyta, hogy Szegedi láncba verve találkozzék a lakossággal, sőt prédikálni is engedte. A híres egyháztudós külső jelvényeit, néhány könyvét is megtarthatta. Így aztán, mint ahogy fia, az ifjú Szegedi István a Speculum előszavában tudósít, Szegedi „fogságának végtelen megpróbáltatásai közben" írta a Loci Communes-t és a Tabulae Analyticae sok tabelláját. A Speculum egy része is a fogság idején keletkezett. A török nem okoskodott rosszul. Az 1200 tallért kitevő váltságdíjnak az összegyűjtése országos üggyé vált. A magyar református egyház egysége e diakóniai jellegű akció során vált első ízben láthatóvá.

Nemsokára azután, hogy az ifjú Szegedi István 1584 februárjában megérkezett Bázelbe, hogy ott mint diák továbbtanuljon, elbeszéléséből, valamint atyjának kézirataiból, és nem utolsósorban Skaricza Máténak, a tanítványnak és utódnak Szegedi-életrajzából, sőt Szegediről rajzolt arcképéből is, Bázelben egy nemeslelkű kör megismerte az akkor már 12 év óta halott idős Szegedinek életét, hitét és tudományát. A nagy magyar theológus meghódította a bázeli hittestvérek szívét. Johann Jacob Grynaeus (1540—1617), aki akkor ugyan még nem volt a bázeli egyház vezető lelkésze, antistes-e, de már befolyásos professzora volt a theológiai karnak, a hallottak és olvasottak hatására július 4-én akadémiai disputációt tartott „De agone Christiano", azaz „A keresztyén hősről". A részvevők között jelentős szerepe volt ifjú Szegedi Istvánnak, mert ő illusztrálta a keresztyén hősnek a professzor által sorra vett vonásait atyja szenvedésteljes, de fáradhatatlanul munkás és alkotó életének adataival. A Speculum előszavában aztán így foglalta össze atyjának életművét: „Egyedül és kizárólag Isten dicsőségének a szolgálata, hogy szent és makulátlan egyházat állítson oda Isten elé: ez a cél hajtotta előre minden fáradozásában."

Theológiájáról, egyházkormányzati nézeteiről

Grynaeus professzoron kívül a bázeli baráti körhöz tartozott még Konrád von Waldkirch neves könyvkiadó és Nikolaus Höniger író, korrektor és később lelkipásztor. Ez a három ember működött közre az ifjú Szegedivel az első kiadások létrejötténél. A továbbiak már saját erejükből járták a maguk útját. E művek nemcsak a szakirodalom bámulatosan széles körű ismeretéről tanúskodnak, de jelentős mértékben vesznek át idegen anyagot is. E kölcsönzések azonban nem szabad, hogy megtévesszenek bennünket és arra késztessenek, hogy Szegedi műveit eklektikus és önállótlan gondolatgyűjteménynek bélyegezzük. Ha így lenne, ha így lett volna, aligha adták volna ki a műveket, köztük vaskos fóliánsokat négyszer is és ötször is. A „Theologiae sincerae loci communes de Deo et homine" (Bázel. 1585, 5. kiadás Bázel, 1608), már címében is azt ígéri, hegy oly theológusok álláspontját és definícióit fogja nyújtani, akiket a szerző az „őszinte theológia" tanítóiként becsül. Ezek voltak Szegedi számára elsősorban Luther, Melanchthon, Bullinger, de a reformáció további tudós munkásai is, mint Musculus, Vermigli stb.

Az elismert theológusok eme köréhez azonban nem tartozott Brenz és Zwingli, főleg ami úrvacsoratanukat illette. Szegedi mind a kettőt túlzónak ítélte, egyiket mert túlságosan lemaradt, a másikat pedig, mert túlságosan újított. Miként Méliusz, úgy Szegedi is nem egy ízben elhatárolta magát a „szakramentárius" iránytól, azaz Zwingli úrvacsoratanától. Skaricza Mátétól tudjuk, hogy a 16. századi magyar református egyház másik nagy alakja, Méliusz Péter kezdetben Brenz tanítványa volt és csak Szegedi volt képes vele a református úrvacsora-tant elfogadtatni. A Loci Communes bevezetéséül szolgáló Szegedi-életrajzban Skaricza röviden és velősen kijelenti: a nagy Luther magyarázatában a brenziánusok rosszul vizsgáztak, „male Lutherisantes"-nak bizonyultak, és mint Luther hűséges tolmácsa, Kálvin aratta a győzelmet. Mi lehetett a célja és értelme annak, hogy a részlet kérdésekben a Loci Communes hasábjain egy bizonyos pluralizmus érvényesült? Úgy hiszem, hogy a pedagógiai érdek. Szegedi tanítványainak, később pedig olvasóinak az általa nagyra becsült theológusok értelmezéseit azok pluralitásában és legtöbbször táblázatban egymás mellé téve állította oda, hogy szabadon lehessen választani és dönteni. Hasonló felelős döntést kívánt meg Szegedi a szertartási és egyházszervezeti kérdések részleteiben is.

Mint az egyház tudós tanítója, ő azt tekintette különös feladatának, hogy átvilágítsa azokat a lélektani és történeti okokat, amelyek a pápás egyház deformálódását okozták. Meggyőződése volt, hogy az egyházi élet összes lényeges kérdését az evangélium elegendő mértékben megvilágítja és tisztázza. A részletkérdésekre nézve pedig az a reménység töltötte el, hogy az élő ige által vezetett és nevelt gyülekezet keresztyén szabadságban fogja megtalálni a jobb és jobb megoldásokat.

Ez a pluralizmus megkímélte a Szegedi működési területén élő egyházakat a lutheránusok és reformátusok közötti összeütközésektől. Halála után ezeket a területeket a református protestantizmus biztos talajának lehetett tekinteni, amely ellen tudott állni az iszlámmal rokonszenvező antitrinitarizmus ostromainak is.

Ez a református protestantizmus azonban Szegedi lelki örökségeként a történelem során azt a kifejezetten türelmes magatartást tanúsította, amely magától értődően és minden prozelitafogdosó buzgólkodás nélkül tette lehetővé az interkommúniot a lutheránusokkal.

Tudományos módszeréről, ökumenicitásáról

Szegedi tudományos módszerének egyik sajátosságát, az idegen szerzőktől való anyagkölcsönzést, annak sajátosan behatárolt módját, a Speculum Romanorum Pontificum esetében pontosan nyomon követhetjük. Szegedi a Speculumban e könyvecske anyagának kerek 50%-a mértékéig felhasználta azt az anyagot, amelyet az angol John Bale a maga pápaságtörténetében középkor végi és humanista forrásokból szedett össze. (Acta Romanorum Pontificum. Basel: Oporinus 1558). Szegedi azonban a Bale-nál kronológiai sorrendben előadott anyagot teljesen más, a polémikus célt jobban szolgáló rendbe osztotta be. Sőt az egészen elvi jelentőségű bizonyítékokat nem a Bale könyvéből vette, hanem egy annál összehasonlíthatatlanul hitelesebb forrásból, a középkori egyház törvénygyűjteményéből, a Corpus Juris Canoniciből. Sőt nem elégedett meg az ott talált szöveg állapotával, hanem némely esetben az eredeti forrásokból a hitelesebb szöveget adta. Már maga az eredeti elrendezés is annyira megnyerte az említett bázeli író, Nikolaus Höniger tetszését, hogy a Speculum-ot Szegedi érdemeinek teljes elismerése mellett, egy német nyelvű, terjedelmes Pápák tükrévé dolgozta át. Sajnos a Speculum némely részének finoman ironizáló hangvétele az átdolgozás során veszendőbe ment.

A kis könyvben Szegedi foglalkozott korának előtérben álló közéleti kérdéseivel is. Bámulatosan jól informáltnak mutatkozik akár a tridenti zsinat menetéről, akár a császárnak és kardinálisainak cselszövényeiről. akár a Ferdinánd király udvarában folyó életről, a királyfiak nevelésének szelleméről emlékezik meg. Mindkét lábával a politikai valóság talaján áll és biztos ítélete van. Éber gyanakvás a katholikus egyház és az azzal szövetséges erők irányában az egyik oldalon, melegszívű ökumenicitás az evangélium egész tábora felé a másik oldalon jellemzik magatartását.

Ennek az ökumenicitásnak titka az, hogy Isten kegyelmét nem pusztán váltságműnek értelmezte, hanem ugyanakkor nevelési folyamatnak is. Hite szerint az Isten Igéje által irányított egyház mindig növekedni fog a szabadságban, az önkéntességben és a szenvedés készségében, azaz a Krisztussal való közösségben. Ez az isteni nevelőmunka majd megoldja azokat a kérdéseket is - vélte - amelyek az evangéliumi egyházak táborában egyelőre még elválasztó erőként hatnak.

Ez a magatartás és az abból kiáradó hatások ma nem kevésbé időszerűek és kívánatosak egyházaink számára, mint voltak, illetve lettek volna a reformáció és ellenreformáció korában. Dr. Dr. Bucsay Mihály

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader


Grüsse an den Leser

 
Gyerekeknek - Bibliai Történetek
 

ÁROKHÁTY BÉLA 1890-1942

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988

 

Egyháztörténet

 

Történelem

 

Istvándi történetéhez

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

XX. század Történelméhez

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Most olvastam mi riasztja el a büdös poloskát! - Most olvastam mi riasztja el a büdös poloskát! - Most olvastam mi riasztja el a büdös poloskát! - Most olvastam mi riasztja el a büdös polos    *****    Születési horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási, gyermektervezési horoszkóp,biotérkép.Rendeld meg most!    *****    Születési horoszkóp rendelés 20-25 oldal, + 3 év elõrejelzés,ingyenes konzultáció skype on,rendeld meg és beszélgessünk!    *****    Hova mehetnék, mikor az árnyak hívnak? ~ Egyre közelebb jön ~ Elvesztem az uralmamat ~ Átveszi a hatalmat~ Ments meg!    *****    A szíved úgy ver mint egy dob - A üldözés csak most kezdõdik - Egy rossz lépés és az enyém vagy - FRPG    *****    Megnyílt Palvin Barbara elsõ magyar rajongói oldala. Tudj meg róla mindent és gyönyörködj a képeiben :)    *****    Légy a magad Asztrológusa! INGYENES OKTATÁS, bármikor elkezdheted – keress oldalamon!    *****    JégVirág Design***Kódot keresel?Designt keresel?Elakadtál? itt a helyed...várom a cseréket is***JégVirág Design    *****    MARGOT ROBBIE MAGYARORSZÁG - AZ EGYETLEN MAGYAR FORRÁSOD A SZÍNÉSZNÕRÕL - ISMERD MEG A SUICIDE SQUADBELI HARLEY QUINN-T    *****    in-spotlight.tumblr.com - designcsere, nyitás, zárás? megosztanád másokkal is a hírt? akkor itt a helyed!    *****    Megnyílt Palvin Barbara elsõ magyar rajongói oldala. Tudj meg róla mindent és gyönyörködj a képeiben :)    *****    Új design - Charmed - Mágia - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Bûbájos boszorkák - Charmed - Játékok - Charmed    *****    Megújult a Nikkiiworld. Immár új címen (is), új tartalmakkal, teljesen új oldalszerkezettel, és egy új csettel vár! :)    *****    szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték - szerepjáték    *****    A kúszó árnyak meg akarnak erõsödni, mélyebben, mint az igazság. Próbálok ellenállni, de téged akarlak.    *****    A szíved úgy ver mint egy dob - A üldözés csak most kezdõdik - Egy rossz lépés és az enyém vagy - FRPG    *****    "Csak mert rokon, attól még nem családtag. Azt ki kell érdemelni."    *****    What do you want, what do you want me to say? Sorry that I lost our love, until the end of time.    *****    SZÉPSÉGÁPOLÁS MINDEN MENNYISÉGBEN! DIVAT, ÖLTÖZKÖDÉS, SMINK TIPPEK, TANÁCSOK, ONLINE RENDELÉS!    *****    Megnyílt Palvin Barbara elsõ magyar rajongói oldala. Tudj meg róla mindent és gyönyörködj a képeiben :)