http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Kolossé1,12


         "Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani”. Kálvin: A Genfi Egyház Kátéja.


         … „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth


          

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

http://heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHECISMUSSA Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító    FORMATSKÁJA melyet nagy theologus

CALVINUS JÁNOS …KOLOSVÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend

Partium Hasonmás Kiadás - A Genfi Egyház Kátéja   Misztótfalusi Kis Miklós 1695-ös kiadásanak hasonmás kiadása. Csak ismertető.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.  www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozs- várig Környezetvizsgálati tanulmány

- Fekete Csaba Káté egyház tanítás Kálvin János A genfi egyház kátéjaPartium Kiadó Nagyvárad 2014

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 

Istvándi történetéhez

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható és videó is

 

Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!

          Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


  

 

A 95 TÉTEL

Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.

Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.
  1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).

  2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével történik.

  3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.

  4. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek országába való bemenetelig.

  5. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.

  6. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont kétség kívül meg-bocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket: ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.

  7. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.

  8. A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.

  9. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a szükséghelyzetet.

  10. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól egyház-jogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt követelnek a purgatóriumban.

  11. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti jóvátevő bűnhődést át lehet változtatni purgatóriumbeli bűnhődésre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.

  12. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára tegyék a töredelem őszinte voltát.

  13. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól való feloldás.

  14. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél tökéletlenebb volt.

  15. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával határos.

  16. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.

  17. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.

  18. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel, hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).

  19. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.

  20. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.

  21. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti.

  22. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük.

  23. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen.

  24. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés feloldását.

  25. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve gyüle-kezetében.

  26. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által.

  27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.

  28. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.

  29. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt.

  30. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még kevésbé a következmény: a teljes elengedés felől.

  31. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.

  32. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.

  33. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék, amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.

  34. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és) ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.

  35. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs szüksége töredelemre.

  36. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkes-ségnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.

  37. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki, búcsúcédula nélkül is.

  38. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elengedés kinyilvánítása.

  39. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.

  40. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis esetenként.

  41. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.

  42. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel.

  43. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol.

  44. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.

  45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását.

  46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem dúskálnak a fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák kötelességüknek házuknépe javára fordítani és semmiképp se pazarolják búcsúkra.

  47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem parancsolat, hanem szabad döntés dolga.

  48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.

  49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.

  50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából és csontjából épüljön fel.

  51. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.

  52. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.

  53. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják.

  54. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.

  55. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.

  56. Az egyház kincse, amelyből a pápa a búcsú nincs eléggé megnevezve, és Krisztus nép is ismeri azt.

  57. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.

  58. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a halált és a poklot.

  59. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények, de ő korának szokásos kifejezésével élt.

  60. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott).

  61. Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma.

  62. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

  63. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

  64. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz.

  65. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit hal-ászták.

  66. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák.

  67. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás, - valóban az, de a kereset szempontjából.

  68. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához mérten a legeslegkisebb dolog.

  69. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú hirdetőit teljes tisztelettel fogadni,

  70. arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett.

  71. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel,

  72. de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és önfejűsége ellen.

  73. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben bármi módon csalást követnek el,

  74. de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.

  75. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják az embert, még ha valaki képtelenséget mondva - az Istenszülő (Máriát) erőszakolta volna is meg.

  76. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.

  77. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa ellen.

  78. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.

  79. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.

  80. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.

  81. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.

  82. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen indíték erre?

  83. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?

  84. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?

  85. Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?

  86. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből?

  87. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben) részesítésre?

  88. Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?

  89. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?

  90. Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné tesszük.

  91. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel sem merülnének.

  92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: "Béke, béke." - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).

  93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!

  94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,

  95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

    Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

    S.D.G.

    Magyar nyelvre fordította dr. Zsigmondy Árpád latinból két korábbi fordítást is (Takács János 1937, Soproni Líceum 1995) felhasználva. Megjelentette 1996-ban L. M. halálának 450. évfordulója alkalmából az Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál Papír- és Könyvesbolt Budapesten.



Bucsay Mihály

A magyar reformátusok és Wittenberg

A wittenbergi magyar Coetus alapításának négyszázadik -1555 – 1955 - évfordulója alkalmából

A wittenbergi magyar Coetus • nemzetünk és egyházunk történetében két vonatkozásban vált jelentőssé. Elsőnek általános művelődési vonatkozásban azért, mert a XVI. század folyamán benne nevelkedett számszerűleg a legtöbb magyar egyetemi hallgató. Másodszor pedig azért, mert érdekes módon ez a Luther egyetemén működő magyar intézmény lett a magyar református egyház bölcsőjévé.

A mohácsi vész következtében a magyar főiskolai képzés fejlődési vonala is megtört és egy évszázadon át jelentősen aláhanyatlott. Érdemes a számok tükrében érzékelni a mostoha fordulatot. A XIV. és XV. században. hazánkban is működtek főiskolák, Pécsett 1367- Óbudán 1389-, és Pozsonyban 1470-től. A magyar diákok azonban nagy számban látogatták az olasz, francia és német egyetemeket is. Bolognában már 1265-től működött egy magyar egyetemi szervezet, a Natio Hungarica és öt ízben adott rektort az egyetemnek. Páduában 1526 előtt háromszáz magyar tanult. A bécsi Natio Hungarorum 1450-ig megszámolt adatok szerint a diáklétszám 21 százalékát adta és 1407 és 1472 között 13 tagja működött a bécsi egyetem tanáraként. Végül a közeli Krakkóban a mohácsi vész előtti kilenc évben 308 magyar tanult - egyike a legjellemzőbb adatoknak a nagy katasztrófa előtti külföldi tanulmányok elevenségére.

Mohács után a magyar nép megfogyott erőit a további török terjeszkedés feltartóztatása kötötte le. Bár meg-megjelennek ifjaink olasz, francia és más német egyetemeken is, a magyar főiskolai művelődés azon az egy német egyetemen összpontosul, ahol az anyagi és lelki válságban küzdő magyar nép sokáig á legnagyobb lelki erőforrást sejtette, Luther Márton wittenbergi egyetemén.

Persze, a wittenbergi magyar tanulólétszám, bár évtizedeken át a magyar főiskolai hallgatók összlétszámának nagyobbik felét tette ki, még mindig kisebb, mint 1526 előtt csak a magában Krakkóban tanuló magyaroké és 1526 és 1600 között nem igen tesz ki többet 1018-nál. A számszerű fogyást azonban minőségi úton igyekeznek ifjaink ellensúlyozni: a tanulmányi lehetőségek jobb kihasználásával, továbbá teológiai eligazítást, lelki támaszt, erkölcsi fegyelmezést és anyagi segítséget egyszerre nyújtó öntevékeny szervezkedéssel. A wittenbergi magyar Coetus a minőségi kiegyenlítésnek az eszköze volt és ez adja meg nagy jelentőségét.

A magyar diákok 1555. június 24-én a krakkói magyar burza mintájára, amely ekkorra teljesen elnéptelenedett, megalapították a Sanctissimus vagy Inclytus Nationis Ungaricae Coetust. Nevezték később még politia nostra sanctissima-nak és ecclesiola Hungarica-nak is, azaz . egyházi gyülekezetnek tekintették szervezetüket. A felvételt ünnepélyes vallástétel, a formula juramenti elmondása előzte meg. Gyakorolták az egyházfegyelmet a Szentírás útmutatásai alapján összeállított szigorú regulae vitae szerint. Szeniorúk az őskeresztyén gyülekezeti elöljáró .szerepét töltötte be. Előbb négyszemközt utastorta rendre rosszviseletű diáktársát, aztán a Coetus elé vitte az ügyet, végül, ha nem mutatkozott javulás, a legnagyobb büntetés, a kiközösítés következett. De ha a vétkes bűneit később töredelmesen megbánta, kérhette visszavételét

A Coetus gazdasági szempontból is teljesítőképes intézmény volt, mert rendes és olcsó szállást biztosított, amihez nem volt nehéz a menzán olcsó, vagy ingyenes élelmezést szerezni, amikor már elfogyott a hazulról hozott liszt, szalonna, és sajt. Igazán jelentőssé azonban az a segítség tette a Coetust, amelyet a tudományos képzés elmélyítése terén tudott, tagjainak nyújtani. Rendszeres disputációkat rendezett teológiai és bölcseleti kérdésekről és ezek vezetésére nem kisebb mestert sikerült megnyerni, mint magát Melanchthon Fülöpöt, a Preceptor Germaniae-t. Melanchthon halála után helyét nem is tölték be, hanem a Coetus szeniorra vezette a disputációkat. Ezeken a kötött menetű vitatkozásokon kívül rendezett még a Coetus előadásokat és ünnepi szónoklatokat is. A tanulmányok elmélyítése céljából saját könyvtárat gyűjtött; sőt saját kiadványosrozat indításának is nyoma van.

 

Az egyesületi munka költségeit csak részben fedezte a tagok járuléka, a nagyobbik rész a hazából érkező adományokból került ki. Nem lehet megindulás nélkül olvasni a kegyes adakozóknak azt hosszú listáját, amelyet a Coetus érdemes monográfusa, Szabó Géza budapesti lelkipásztor; teol. magántanár művének* 76-85. lapjain közöl. A Coetust nem tekintették az otthoniak magánügynek, hanem az ekkortájt túlnyomóan protestáns magyar nép közös tulajdonának és mint olyannak viselték gondját. Az adományozók között lehet találni egy' szerű tanulókat, nőket, polgárokat, nemeseket, tanítókat, lelkipásztorokat, gyülekezeteket és maga-sabb egyházi testületeket. Ekkortájt a zsinatok napirendjén éppúgy ott szerepelt a wittenbergi Coetus támogatása, mint ahogy megemlékezett róla Erdély magas kormányzótanácsa is, a tekintélyes adományt jelentő »centum talleri« juttatásával,. Szegedi Kis Istvánnak török fogságból kiváltása után ebben a második nagy közös diakoniai tettben, a Coetus támogatásában tűnt elő a szervezetileg még nem egységes magyar reformatusok lelki egysége.

Az otthoniak szeretetét a Coetus azzal hálálta meg, hogy olyan férfiakat formált és küldött haza a magyar reformáció szolgálatára, mint Melius Juhász Péter, Szegedi Gergely, Gönczi Kovács György, Károlyi Gáspár.

A wittenbergi professzorok közül magyar hallgatóira Melanchthon tudása és egyénisége tette a legnagyobb hatást. Melanchthon is kedvelté a magyarokat. Ismeretesek Dévai Bíró Mátyáshoz, Sylvester Jánoshoz, Torda Zsigmondhoz fűződő igen szívélyes kapcsolatai. Megunván néhány alacsony szellemű tanár- és lelkésztársa bosszantását és akna-munkáját, 1555-ben éppen Eperjesre, Torda Zsigmondhoz akart végleg áttelepedni. Ezidő tájt házában lakott Drugnetius János magyar diák. Melanchthonban tanítványai a kor szinte egész tudásanyagának a jól rendezett tárházát találták meg, de azt az istenáldotta nevelőegyéniséget is, aki haladottabb tanítványainak, ha a. lényeges vonatkozásokban helyes úton jártak, szabadságot adott a részletek egyéni átgondolására és kifejtésére. Ezért kerültek ki keze alól olyanok, akik itthon lutheri, és olyanok is, akik helvét irányban működve tartoztak a legelsők közé. Csakis ilyen értelemben lehet igazat adni egyik történészünknek abban, hogy Magyarországon mindkét reformátori irány, az ágostai és a helvét, egyaránt Melanchthon hatására vezethető vissza. A helvét irányúakra ugyanis éppen mint olyanokra Melanchthon nem saját teológiai álláspontjával hatott, hanem azzal, hogy azt nem minden részletében erőszakolta. Tehát helvét irányban csak az engedékenységével hatott, azzal, hogy nem önmagához akarta tanítványait elvezetni, hanem önmagán túl magukhoz a for­rásokhoz, elsősorban a Szentíráshoz, illetve az eleven tárgyi problémákhoz.

A Coetus alakuló gyűlésén szeniorrá Gregorius Gallus Gallipaganust választották meg, mint aki már Krakkóban is szeniori tisztet viselt és át tudta plántálni Wittenbergbe a krakkói magyar burza hagyományait. Jelen voltak még ezen az alakuló gyűlésen Balsaráti Vitus János, Csabai Mátyás, később kassai tanító, Thury Pál, az Institutiót értékelő híres epigramma szerzője, Molnár Gergely, a kolozsvári iskola későbbi tudós rektora, Ceglédi Ferenc és Debreceni Balázs későbbi szeniorok stb.., stb.., összesen tizenhét magyar ifjú. Egy-két évvel később érkeztek Wittenbergbe és léptek a Coetusba Károlyi Gáspár, Szegedi Gergely, Károlyi András, Melius Péter, mint a sorban hatodik sénior, továbbá Gönczi Kovács György, Kaprophontes Ferenc: a sok közül az ismertebbek a helvét irány hazai egyháztörténetének első évtizedéből. A nem magyar tanulótársak közül csak Thretius Kristóf lengyel reformátort említsük meg, akinek Meliushoz fűződő kapcsolata is valószínűleg innen ered.

Pusztán a nevek felsorolásából kitűnhetett már, hogy a Coetusból került ki a magyarországi helvét irányú reformáció legtöbb kimagasló munkása. Későbbi itthoni tevékenységükben is felismerhetők a régebbi keletű baráti és munkatársi kapcsolat jelei. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a magyar református egyház bölcsője Wittenbergben ringott. Persze nem úgy, hogy a helvét álláspontot is Melanchthon csepegtette volna beléjük, hanem, hogy széleskörű, nem személyi tekintélyhez tapadó, elfogulatlan tanulmányok eredményeként maguk küzdötték át magukat a magyar diákok ahhoz az állásponthoz, amelyet a Szentírás és a sok tanulsággal szolgáló magyar helyzet alapján a legbiblikusabbnak, szolgálatra leginkább felszabadítónak és ösztökélőnek és - éppen ezen okokból - ugyanakkor a leginkább nekünk magyaroknak valónak találtak.

Persze ez az elfogulatlan, szabadlelkű magatartás és ami nyomában járt, a Kálvinhoz való mind nyíltabb csatlakozás lett a wittenbergi magyar Coetus veszte is. A szász fejedelmek a. teológia kérdéseit egyre inkább fegyelmi kérdésként kezdték kezelni. Az autokrata II. Keresztély 1592-ben a Coetus tagjait lutheri hitvallási tételek aláírására akarta kényszeríteni. A magyar ifjak nem engedelmeskedtek, hanem 1592. december 12-én számszerit 25-en elhagyták Wittenberget. A fejedelem képviselője utolsó szavaiban »az Akadémia ékességének bizonyult nemzetnek« nevezte őket. (»gens quae fiit ornamento hius Academiae«, Szabó: I. m. 119..) A Coetus szolgálata véget ért.

Ettől kezdve Wittenberg csekélyebb befolyást gyakorolt a magyar szellemi életre, mégpedig a tovább is ott tanuló lutheránus diákokon keresztül. A magyar főiskolás ifjúság színe-javának formálásában holland, angol, olasz és református német egyetemek léptek Wittenberg helyére. Hála ennek a nyugati országokkal szorosabbá és sokoldalúbbá váló kapcsolatnak, hazánk a XVII, században elevenebb szellemi élet sodrába került, mint maguk a lutheránus német egyetemek. Gondoljunk például Apáczai Csere Jánosra! Református diákok külföldjárása következtében a magyar egyházi, iskolai és irodalmi élet megtermékenyült, a kálvinista orthodoxia, a puritanizmus, a presbiterianizmus, a coccejanizmus és a cartesianizmus. A magyar református protestantizmus német közve-títés nélkül maradt, kapcsolatban az európai koráramlatokkal. Tarka sokféleségben hoztak haza Nyugatról ifjaink teológiai, világnézeti, társadalmi és politikai hatásokat.

A német művelődéssel-- de most már kevésbé egyházi úton - a magyar szellemi élet csak a XVIII. században került Újra kapcsolatba, amikor a német szellemi élet újra haladó és így egyetemes érdekű eszmék, mint a pietista ébredés, a racionalizmus, az idealizmus melegágyává tudott lenni.

Bucsay Mihály

Lásd: Geschichte des ungarischen Coetus ab der Universität Wittenberg 1555--1613. Bihliothek des Protestantismus im mittleren Danauraum, herausgegeben von Michael Bucsay. Bd. 2. Halle an der Saale, Akademischer Verlag, 1941. Ugyanitt található a további irodalom is.

 

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

ÁROKHÁTY BÉLA 1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

XX. század Történelméhez

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Ha fújnak az õszi szelek - forogjanak a papírforgók!!! Négy szép színes forgó érkezett a Mesetárba! Kukkantsatok be!    *****    Légy a magad asztrológusa! INGYENES az asztrológia OKTATÁS az ASZTRO-suliban.    *****    Születési horoszkóp,+3 év elõrejelzés,+ biotérkép = 2000 Ft.utána ingyenes Tanácsadás, telefonon skype -on,messengeren!    *****    Butterfly-Wings - Egy18 éves lány blogja; érdekes cikkekkel, videókkal, véleményekkel várja a látogatókat. ^-^    *****    Tokio Hotel FANFICTION | Tokio Hotel véleményblog | Tokio Hotel FANFICTION fordítások | Tokio Hotel Fanfiction | TH blog    *****    A karma és az asztrológia kapcsolata    *****    Engedd meg, hogy horoszkópod elkészítésével szabad választásodban segítségedre lehessek. Várlak a csillagjövõ oldalon!!!    *****    ♫ Vár Téged is az egyetlen magyar nyelvû, megbízható Zara Larssonnal foglalkozó forrás! ♫ ZL Hungary ♫ ZL Magyarország ♫    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - ÚJ BLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    Nettó Bruttó Bérkalkulátor 2018    *****    A HUN Tv kezet nyújt, Asztrológiai elõadásom az Élet Magazin mûsorában.    *****    INGYEN letölthetõ OSHO könyvek, ezoterikus olvasmányok, Asztrológia: tanácsadás, oktatás.    *****    ***Munkatársakat keresek kezdetben mellékjövedelemként / Napi 1-2 óra munkával, majd késõbb akár fõállásban is!***    *****    Ingyenes tanácsadás,rendeld meg a tetszésed szerinti elemzést és minden kérdésedre választ adok.Részletek az oldalon!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Csillagászati ismeretek kézdõk és haladók részére. INGYENES ASZTRO-suli minden tanulni vágyónak!    *****    ** Portálépítés - G-Portál & HTML & CSS & Wordpress segítségek, kódok, sablonok, egyedi scriptek **    *****    ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! ASHLEY TISDALE!    *****    CSILLAGKÉPEK - a fokok szimbólumai    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG