http://palheidfogel.gportal.hu
http://palheidfogel.gportal.hu

Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Kolossé1,12


"Aki nem tud embereknek köszönetet mondani, ezzel leleplezi önmagát, hogy bizony Istennel szemben is hálátlan és nem tud Neki sem köszönetet mondani”. Kálvin: A Genfi Egyház Kátéja.

 


… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth


          

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

http://heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyüle-
kezetnek CATHECISMUS-
SA

 
Avagy A Christus tudomá-
nyában gyermekeket tanító  
FORMATSKÁJA melyet nagy

theologus

CALVINUS JÁNOS … KOLOS-
VÁRATT M.Tótfalusi Kis Miklós
által 1695 esztend
Partium
Hasonmás Kiadás

A Genfi Egyház Kátéja 1695 
Ennek hasonmás kiadásának

ismertetője
.

Kálvin János: A Genfi Egy-
ház Kátéja Pápa 1907.

www.leporollak.hu - Németh
Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi
Káté útja Kolozsvárig

Környezetvizsgálati tanulmány

- Fekete Csaba Káté, egyház,
tanítás
 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


1924-1996

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505-1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 -1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Webem - itt

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

XX. század Történelméhez

 

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár

 


  

 

A 95 TÉTEL

Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.

Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.
  1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).

  2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével történik.

  3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.

  4. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek országába való bemenetelig.

  5. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.

  6. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont kétség kívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket: ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.

  7. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.

  8. A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.

  9. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a szükséghelyzetet.

  10. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól egyház-jogszabály szerinti bűnbánati teljesít-ményt követelnek a purgatóriumban.

  11. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti jóvátevő bűnhődést át lehet változtatni purgató-riumbeli bűnhődésre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.

  12. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára tegyék a töredelem őszinte voltát.

  13. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól való feloldás.

  14. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének töké-letlensége szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél tökéletlenebb volt.

  15. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával határos.

  16. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.

  17. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.

  18. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel, hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).

  19. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mind-nyájan biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.

  20. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.

  21. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti.

  22. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük.

  23. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése vala-milyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtöké-letesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen.

  24. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés feloldását.

  25. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve gyülekezetében.

  26. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által.

  27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.

  28. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.

  29. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt.

  30. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még kevésbé a következmény: a teljes elengedés felől.

  31. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.

  32. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsú-cédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.

  33. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék, amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.

  34. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és) ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.

  35. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs szüksége töredelemre.

  36. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.

  37. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki, búcsúcédula nélkül is.

  38. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elengedés kinyilvánítása.

  39. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.

  40. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis esetenként.

  41. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.

  42. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel.

  43. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol.

  44. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.

  45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elen-gedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását.

  46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem dúskálnak a fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák kötelességüknek házuknépe javára fordítani és semmiképp se pazarolják búcsúkra.

  47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem parancsolat, hanem szabad döntés dolga.

  48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.

  49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.

  50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából és csontjából épüljön fel.

  51. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.

  52. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.

  53. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják.

  54. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.

  55. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.

  56. Az egyház kincse, amelyből a pápa a búcsú nincs eléggé megnevezve, és Krisztus nép is ismeri azt.

  57. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.

  58. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a halált és a poklot.

  59. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények, de ő korának szokásos kifejezésével élt.

  60. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott).

  61. Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma.

  62. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

  63. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

  64. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz.

  65. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit hal-ászták.

  66. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák.

  67. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás, - valóban az, de a kereset szempontjából.

  68. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához mérten a legeslegkisebb dolog.

  69. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú hirdetőit teljes tisztelettel fogadni,

  70. arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa meg-bízása helyett.

  71. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel,

  72. de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és önfejűsége ellen.

  73. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben bármi módon csalást követnek el,

  74. de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.

  75. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják az embert, még ha valaki képtelenséget mondva - az Istenszülő (Máriát) erőszakolta volna is meg.

  76. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.

  77. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa ellen.

  78. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi ajándékai stb. 1.Korinthus 12,9-10. szerint.

  79. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.

  80. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.

  81. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.

  82. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen indíték erre?

  83. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?

  84. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?

  85. Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?

  86. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből?

  87. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben) részesítésre?

  88. Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?

  89. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?

  90. Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné tesszük.

  91. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel sem merülnének.

  92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: "Béke, béke." - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).

  93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!

  94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,

  95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

    Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

    S.D.G.

    Magyar nyelvre fordította dr. Zsigmondy Árpád latinból két korábbi fordítást is (Takács János 1937, Soproni Líceum 1995) felhasználva. Megjelentette 1996-ban L. M. halálának 450. évfordulója alkalmából az Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál Papír- és Könyvesbolt Buda-pesten.

 

ZWINGLI 67 TÉTELE

AZ EREDETI SZÖVEGBŐL FORDÍTOTTA
ÉS JELEN ALAKJABAN A DEBRECZENI REF.
HITTANSZAKI ÖNKÉPZŐTÁRSULAT
REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLYÉN
AZ 1908. ÉVI OKTÓBER HÓ 31. NAPJÁN
FELOLVASTA

ERDŐS KÁROLY

IV. éves hittanhallgató.

KÜLÖNLENYOMAT
A "KÖZLÖNY" XXXIX. ÉVFOLYAMÁNAK 3. ÉS 4. SZÁMÁBÓL

DEBRECEN, 1908.


Andrej Ma»aąik

A kálvinizmus és luterizmus közötti különbségek

Majdnem egyidőben Luther németországi reformációjával (1517) kezdődött Zwingli Ulrich zürichi lelkész reformációja (1522). E reformáció hangsúlya az Isten törvényének való engedelmességen volt úgy a polgári, mint a mindennapi életben is. (Hasonlóan, mint azt 100 évvel azelőtt a cseh táboriták hirdették.) Zwingli követői elhatározták, hogy magukat teljesen Krisztus királyságának szolgálatába állítják. Eltávolították a zürichi, bázeli, berni és más észak-svájci gyülekezetek életéből mindazt, ami nem volt a Szentírás egyenesen nem rendelt el vagy nem indokolt meg. Eltávolították pl. a képeket, oltárokat, orgonákat, a gyülekezeti éneklést stb. Ez a radikális svájci reformáció alá akarta rendelni az embert és az emberi társadalmat Istennek a Szentírásban megjelent akaratának. Az Úrvacsoráról szóló tanításban hangsúlyozták, hogy a kenyér és a bor csupán jegyei (szimbólumai) Jézus testének és vérének.

Zwinglinek optimista nézete volt az embert illetően és sokra tartotta az emberi elmét. Nem hitte, hogy a szentségek Isten kegyelmének az eszközei lennének, vagy hogy általuk Krisztus közösségre lépne a hívőkkel. Ezt az állítását Luther egyenesen káromlásnak minősítette. Ezért a zwingli-lutheri megbeszélésen Marburgban nem született megállapodás, sőt ellenkezőleg: nagy különbségeket észleltek. Luther ekkor kijelentette: "Más lelketek van". És így a különbségek, melyek elválasztják a svájci és német reformációt egymástól, a mai napig nem tűntek el. A reformáció svájci követői azonban nehéz harcokat vívtak a svájci katolicizmussal is, akik a Kappeli ütközetben 1531-ben leverték a protestánsokat. Az ütközetben részt vett Zwingli is mint a katonaság prédikátora, és el is esett. Holttestét a hóhér felnégyelte és máglyán elégette. A vezér halála és Zürich veresége azonban nem jelentette a svájci reformáció végét. Tovább terjedt, főleg Bernen és Genfen keresztül.

A genfi reformáció legjelentősebb alakja Kálvin János (eredetileg: Jean Couven = Zsan Kóvén), a Noyoni születésű francia (1509), ahol az apja püspöki hivatalnok volt. Kálvin gyermekkorától kapcsolatban volt az egyházzal, szigorú katolikus nevelést kapott és 12 éves korában már egyházi javadalma volt, vagyis különös járadéka, mint még nem szolgáló, de már kijelölt lelkésznek. Azonban Párizsi tanulmányai alatt jogot tanult. A 16. század 20-as éveiben a német reformáció hatásai elérték Párizst és egész Franciaországot. Kálvin akkor mohón olvasta Luther könyveit és a jog mellett megismerkedett a teológiával is. A reformációhoz való csatlakozása miatt 1533-ban el kellett hagynia Franciaországot, és idegenben tanulmányozta behatóan a biblia eredeti nyelveit és a reformáció tanításait.

1536-ban 27 évesen a reformáció francia követőinek védelmében megírta a reformáció tanainak összefoglalását: Institutio religionis Christianae = A keresztyén vallás tanítása (rendszere). Ebből az írásból, melyet később négy terjedelmes könyvvé bővített, lehet a mai napig a legjobban megérteni Kálvin tanítását. Az Institúcióból világos, hogy Kálvin Luthertől tanult, akit egész életében nagy tiszteletben tartott - bár személyesen nem ismerték egymást. Akkor is tisztelte őt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy némely dologban nem tud vele egyetérteni.

Kálvin ugyanis nem összpontosított annyira a személyes megváltásra, mint Luther. Bár örült a megváltás örömhírének, de tudatosította, hogy nincs semmije, amivel Isten előtt dicsekedhetne. Fontosabbnak tartotta a belső szükségleteknél az Isten igéjének vele szemben támasztott követelményét. Isten igéjéből inkább kihallotta az Ő szuverenitását, mely egyformán megjelentetett a világnak úgy az Ó- mint az Újszö-vetségben. Ezért egész életében hangsúlyozta, hogy a keresztyén élete Isten dicsőítése kell, hogy legyen és csakis az. Életének jelszava volt: Soli Deo gloria! (a nagy egyházatya Augusztinusz jelszava) = Egyedül Istené a dicsőség. A keresztyén érdeklődésének középpontja nem lehet saját üdvössége, hanem Isten tisztelete és dicsősége.

Az ember Kálvin szerint Isten tulajdona és egyedül Isten dönt felőle. Üdvösségéről vagy elkárhozásáról is Isten dönt. Ez a predestinációba vetett hit adja a hívőnek (tehát nem annak az embernek, aki nem hisz) a legnagyobb bizonyosságot, hogy nincs magára hagyatva, hitetlenségében és tökéletlen- ségében, de Isten kiválasztásának tényében biztosítja megmentését és az időben és örökkévalóságban népe közösségébe fogadja.

A predestináció nem az iszlám allahi despotizmusa, sem filozófiai determinizmus (a sorsba vetett hit), de Kálvin Isten kiemelésére törekedett, mint aki a személyes megváltás egyedüli ajándékozója. A hívők személyes megváltásába vetett erős bizonyosságra törekedett, és azt csak a mindenható Istenbe vetett hit által lehet megszerezni, amely a bűnösök menedéke.

Luther annak idején annak az igazságnak adott kifejezést, hogy az ember megváltása nem függ érdemeitől, hanem csakis Isten kegyelmétől. Kálvinnak hasonlóan nem elegendő az ember "hite" és "jócselekedetei" sem. Gyengén lenne biztosítva az én megváltásom, ha csak az én Isten igazságát való elfogadásomtól, vagy hitem állhatatosságától függene. De bizonyosan hagyatkozhatom rá, ha az evangélium rám is érvényes, és ha hihetem, hogy az üdvösségre engem maga Isten választott ki, és ez a mindenható és szent Isten az én üdvösségem (biztosítéka) garanciája.

Isten kiválasztásának bizonyosságát Kálvin az Isten törvényének való szüntelen engedelmességgel hangsúlyozta, mely a hívőt - és mindenekelőtt a hívőt kötelezi. Hiszen a hívő embernek azért bocsátja meg Isten a bűneit, hogy jobban megtanulja és teljesítse Isten akaratát. A kegyelem és a Törvény a hívőt bevezeti a népnek az Isten akarata szerinti szüntelen szolgálatába.

Isten szuverenitásának nevében kell végbevinni az egyház és egyén életének a reformációját is. Egyedül Isten szava az érvényes és nem az emberi rendelések és tradíciók, amik a tanítást, rendet és istentiszteleti életet illetik. Ezért az egyház saját reformációját soha nem fejezheti be. Kell, hogy szüntelen Isten igéjével vezettessen és reformáltasson. (Kálvin elve: Az egyház Isten igéjével reformálódik és kell reformáltatnia állandóan.)

Farel Vilmos sürgetésére a fiatal, már akkor ismert, de a hazájából elmenekült tudós Genfben maradt. A genfiek bár lelkesedéssel fogad-ták tanítását, de túlzottnak találták Isten igéjéből eredő követelményeit az egyházi fegyelem terén. Kálvin ugyanis megkövetelte, hogy egyáltalán ne legyenek Genfben elnézve a "súlyos bűnök", de a fényűzés, részegség, kártyázás és kockajáték, tánc és színház sem. A genfi reneszánsz "szabad" ember nem tudta elfogadni a személyes szabadságról való lemondást és az Isten igéjének való alárendeltséget, és ezért Farel és Kálvin a városi tanács határozata alapján Genfből 1538-ban kitiltatott.

Kálvin a száműzetésben Strassburgban töltött éveket (ahol Martin Bucer is működött) a nyugodt tudományos munkára használta ki, és itt meg is házasodott a megözvegyült Ideletta de Bure-val. De Genfben megváltozott a helyzet a városi vezetésben, és Kálvint 1541-ben visszahívták, megígérve neki, hogy Isten igéje iránti engedelmességben fognak élni. Annak ellenére, hogy gyakran gondolt az önkéntes elmenetelre, mert felelősséget érzett és sok munkája volt, kitartott Genfben, 1564-ben bekövetkezett haláláig.

Megszervezte itt az egyházi és polgári életet az ő bibliai értelmezése szerint. Mindenekelőtt bevezette az egyszerűséget és egyenességet (őszinteséget) az istentiszteleti életbe. De az egyház feladata nem merülhet ki a templomi istentiszteleteken Isten dicsőítésében, igéjének hirdetésében, a szentségek kiszolgáltatásában (két szentség), hanem meg kell látszódnia az igének való önkéntes alárendeltségben, hogy itt Isten gyermekei élnek.

Kálvin alapjaitól kezdve átépítette az egyház rendjét, melyben csak Istennek az igében meg-jelentett akarata volt az érvényes. Az ő egyházrendezése alapján ezeket a szolgálatokat vezették be: pásztori = Isten igéjének szolgálata, presbiteri = (buzgó laikusok, akik hajlandók voltak másokra is felügyelni), diakóniai = (akiknek feladata volt a szociális munka a gyülekezetben), doktori = a teológia tanítói, akiknek a feladata volt az új lelkészek nevelése. A pásztorok és doktorok hetente egyszer összejöttek az írás közös tanulmányozására és a gyülekezetben előforduló problémák megtárgyalására. "Tiszteletre méltó összejövetelnek" nevez-ték. A pásztorok és presbiterek alkották a "konzistóriumot", amely a luteránus területeken nem felsőbbség, hanem csak képviselői szerv volt, és a gyülekezet választotta gyülekezeti önkormányzatnak. Kálvin nagyon ügyelt az egyház szabadságának védelmére főleg a városi tanáccsal szemben, annak ellenére, hogy azt az ő hívei alkották.

Egyházi rendjével Genf a református egyház példájává vált Svájcban, de másutt is, ahol a genfi reformáció követőkre talált. Azonban sokszor képmutatáshoz és kétszínűséghez vezetett. Kálvin halála után Béza Tódor (1519-1605) volt genfi művének, de a külföldi egyhá- zakkal való kapcsolatoknak is folytatója.

Luther és Kálvin sok dologban is különböző utakon járt. Kálvin az egyház reformáció- ját Isten szuverenitása és az emberrel szembeni igényei szerint hajtotta végre, Luther pedig Istennek az ember felé megnyilvánuló kegyelme alapján. Luther örömteli éneket énekelt a kizárólag kegyelem által-ról, de Kálvin további verseket fűzött hozzá: Légy engedelmes! Vigyázz életed megszentelődésére, ha már kegyelemben részesültél. Luther elsősorban az ember bensőjét refor-málta és a Krisztusban való új teremtésre fektette a hangsúlyt, Kálvin azonban az egyén egész életét reformálta és az egész egyházat az ige alapján. Luther azt javítgatta, ami Isten igéjével ellenkezett, Kálvin eltávolította az egyház életéből mindazt, amit nem lehetett Isten igéjével megindokolni. Alapjában véve Luther érintetlenül hagyta a hívek polgári életét, Kálvin azonban proklamálta, hogy Isten és Isten törvényei uralkodnak az ember társadalmi életén is. A polgári szabadság csak Isten törvénye alatt érvényes. A hívek is felelősek a közéletért az egész föld Ura előtt. A laikusok részvétele az egyház gyülekezeteinek vezetésében iskola volt a hívek polgári életben való felelősségteljes részvétele érdekében. Ebből nőtt ki a református országokban a politikai állampolgári demokrácia. Luther ezzel szemben hangsúlyozta a "világi hatalom" felség-jogait és a Münzer Tamás vezetésével fellázadt német parasztok követeléseivel szembeni elutasító hozzáállásával kora konzervatívjai közé sorolta be magát.

Kálvint és reformációs irányát nem lehet elképzelni Luther és reformációja nélkül. Más reformátoroktól is tanult, de pl. Zwinglit sokkal szigorúbban elítélte, mint Luthert. Lutheránus részről a kezdettől fogva nagy volt a bizalmatlanság Kálvinnal szemben. Az alapkülönbségek néha - főleg a következő évtizedekben és századokban - nem voltak már olyan élesek, de a kálvinistákra a németek, és hatásukra más lutheránusok is úgy néztek, mint zwingliánusokra. Főleg azért, mert Kálvin meghagyta az istentisztelet egyszerű voltát és a templomok külső formáját Zwingli idejéből.

Megmaradtak azonban a tanításbeli viták. A lutheránusok Kálvinnak szemére vetették a predesti-nációról, az úrvacsoráról szóló tanításának az evangéliummal való összeférhetetlenségét, valamint a sok hitvallás egységességének hiányát. Minden országban ugyanis saját református hitvallás keletkezett, amíg a lutheránusokat összekötötte az egységes Augsburgi hitvallás (1530) és az "Egyetértés Könyve" (Összetartás, 1580) kötötte össze. A református egyházakat és új hitvallásaikat leginkább az 1562-ből való II. Helvét Hitvallás határozta meg (befolyásolta). Szervezetileg és teológiailag is két reformációs egyház keletkezett: a református és az Augsburgi Hitvallás szerinti evangélikus.

A közöttük lévő alapkülönbségek, melyek túlélték az évszázadokat a következők:

1.) Az úrvacsora tanítása: A lutheránusok azt tanítják, hogy az úrvacsora kenyerében és borában Jézus Krisztus teste és vére valóságosan jelen van. A reformátusok pedig azt, hogy a kenyér és a bor csak emlékeztetnek arra, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus valóban jelen van, de ez lelki jelenlét. A II. Helvét Hitvallás tanítja: "...nem hisszük, hogy Krisztus testét, testi szánkkal ennünk kellene. Létezik Krisztus testével való lelki élés is... melynél az Úr teste és vére tulajdonságaiban és alapjaiban nem változik, de nekünk lelki módon, lelkileg közvetítik ... a Szentlelken keresztül ..., aki nekünk a bűnök bocsánatát, a megváltást és az örökéletet ajándékozza, és úgy közvetíti, hogy él bennünk Krisztus és mi is Őbenne... s úgy vesszük Krisztust, aki a mi életünk, mint lelkünk ételét és italát".

2.) A predestinációról szóló tanítás. A lutheránusok azt tanítják, hogy Isten támasztja az emberben a hitet és megtérést, hogy így hitével elfogadhassa a megváltást és az örök életet. A reformátusok azt tanítják, hogy Isten a teremtés előtt már eleve elrendelte az embereket az üdvösségre vagy kárhozatra. Isten a hívők megváltásának biztosítéka, mert örök életre hívta el őket.

3.) A tízparancsolat elrendezése. A lutheránusok meghagyták a tízparancsolatnak azt a sorrendjét, ahogyan a reformáció előtt a római katolikusság megismerte. A reformátusok visszatértek a zsidó sor-rendhez. Tehát a lutheránusok (katolikusok) egybekapcsolták az 1. és 2. parancsolatot és elosztották a tizediket, 9. és 10.-re. Ugyanakkor a lutheránusok nem hangsúlyozzák Isten kiábrázolásának a tiltását. A reformátusoknál Istennek a kiábrázolása kizárt.

4.) A lutheránus egyház eltávolított az egyházi életből mindent, ami ellenkezett Isten igéjével, a református egyház pedig azokat a dolgokat, melyeket nem lehetett megmagyarázni vagy alátámasztani az Isten igéjével.

5.) A lutheránus egyház azt tanítja, hogy Isten igéje az érvényes hitvallás értelmében magya-rázandó. A református egyház pedig azt tanítja, hogy a hitvallás alá van rendelve a szentírásnak. Hogy az egyház minden korban új hitvallást fogadhat el, ha jobban és tisztábban megértette Isten igéjének üzenetét.

A lutheránus és református egyházak között egyes országokban a reformációs időktől napjainkig időnként folynak párbeszédek a különbségek eltávolításáról. Ilyen párbeszéd alapján jött létre a Snadomieri megegyezés Lengyelországban, került sor a németországi egyházak unionizálására, és a Csehtestvér egyház megalakítására 1918-ban, stb. Az egykori Magyarországon is gyakran folytak viták a különbségek kiküszöböléséről. A 19. században voltak törekvések egy Egységes protestáns egyház létrehozására Magyarországon, de a szlovák lutheránusok érdemeként ez nem jött létre. Az okok egyrészt teológiaiak voltak, másrészt államvédelmiek, mert az egyesített egyház veszélyeztette volna a szlovákok érdekeit.

1833-ban Nagygörözsdön közös megegyezésre került sor a Dunántúli egyházmegye területén a luteránusok és reformátusok között (de nem ősszegyházi érvénnyel), mely szerint:

1.) reformátusok és lutheránusok kölcsönösen részt vehetnek a testvéregyházakban az úrvacsorán. Elsősorban a reformátusok lelki bekapcsolódásáról volt szó a lutheránus egyházba és fordítva is, ahol csak az egyik gyülekezet létezett, tehát a diaszpóra területein.

2.) A lelkészek minden felsőbbségi jóváhagyás nélkül szolgálhattak a testvéregyház szószékén. Ez az egyezmény érvényét vesztette 1900-ban. A gyakorlatban megállapodott ott, ahol hasonló esetek előfordultak és meghonosodtak. A reformátusok még presbiterek is lehettek a lutheránus gyülekezetekben. A második világháború utáni időben megköttetett az ún. leuenbergi szerződés a református és lutheránus teológusok között, melyhez csatlakozott sok református és lutheránus gyülekezet. A Szlovákiai Református Egyház, a Csehtestvér Evangé-likus Egyház, valamint a Testvér Egyház alapjaiban csatlakozott, de a Szlovák Evangélikus Egyház, a Sziléziai Evangélikus Egyház ezt az egyezményt hitvallási okokból elvetette, bár ez a megegyezés a létező hitvallási eltéréseket respektálta és egyedüli célul a testvéri közeledést tűzte ki a két reformációi egyház között.

 

 


 

Illyés Gyula
 

A reformáció genfi emlékműve előtt


1946
 



Kálvin bűnvalló imája

Genfben együtt mondta a gyülekezet:

„Úr Isten, örökkévaló és mindenható Atyánk! Íme egybegyűltünk itt és a szentek egyességében, az angyalok és idvezült lelkek társaságában trónusod elé visszük áldozatunkat. Megvalljuk és elismerjük Szent Felséged előtt, hogy szegény bűnösök vagyunk, bűnben fogantatva hajlamosak vagyunk minden rosszra és soha meg nem szűnünk áthágni szent rendeléseidet. Mikor ezt cselekedjük, igazságos ítéletedből romlást és kárhozatot vonunk magunkra. 

Mindazáltal, Urunk, mélyen fáj nekünk, hogy megbántottunk Téged, s kárhoztatjuk magunkat és bűneinket, igaz bűnbánattal kérve, hogy a Te kegyelmed jöjjön segítségül minékünk. Alázattal kérünk, szerető, irgalmas Atyánk, hogy könyörülj rajtunk. Töröld el bűneinket, növeld és sokasítsd meg rajtunk napról-napra Szentlelked ajándékait, hogy igaz bűnbánatunk teremje a megtérés gyümölcseit, amelyek kedvesek Teelőtted.

Vallást teszünk azért a Te színed előtt, hogy egyszülött Fiadba, a mi Urunk, Jézus Krisztusba vetjük egyedül hitünket és reménységünket, bizonyosak lévén afelől, hogy hit által részeseivé lehetünk a Te benne kijelentett kegyelmednek, melyet adj meg nekünk itt és az örökkévalóságban, az Ő nevéért. Ámen.”



SOLI DEO GLORIA  !  -  EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG !

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!

          Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA 1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912-1988

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE // WISE-VOGUE    *****    * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak *    *****    Ha fújnak az õszi szelek - forogjanak a papírforgók!!! Négy szép színes forgó érkezett a Mesetárba! Kukkantsatok be!    *****    Légy a magad asztrológusa! INGYENES az asztrológia OKTATÁS az ASZTRO-suliban.