Gyóni Géza

CSODÁK

Mindennap új csodára ébredek:

Hogy élek még, ó hihetetlen épség.

Hogy hall e fül és látnak e szemek,

S az arcom érzi jeges szél csipését.

Mindennap új csodára ébredek:

Hogy élek még, ó mesebeli jóság.

Hallom: haraggal búgnak a hegyek;

Látom: az erdőt lángok lobogózzák.

Látom: a réten a vakand-lyukat

Halálos ágyúk vaskölykei túrják.

Fönt egy gépmadár csillagot rugat,

S harsogni hallok győzedelmi hurrát.

Mindennap új csodára ébredek:

Hogy élek még, túl ennyi véres harcon.

Ó hogy győzni tud minden vész felett

Egy imádkozó, édes, gyönge asszony.

(Przemysl, okt. 3.)

HARMANSCHLAG

Régi képeslapok. 1929, 1931, 1933, 1955,1965, a mappában találhatók.

FŐHERCEGLAK

Heidfogel Imrének a Bóly községben lakó Hauptmann Katalin lett a felesége. Főherceglakon kapott   munkát.  Ma Knezevo. Itt született Heidfogel József 1864. 03. 21. Testvérei Heidfogel Pál asztalos 1866-1916 és Asztalos Lajosné Heidfogel Franciska Bp 1872 - 1941 éltek.

Heidfogel Józsefet itt keresztelték.

NAGYDOBSZA

Heidfogel József ide nősült felesége Imre Lídia

Ifj Heidfogel József asztalos van megemlítve, Édesapja ekkor már meghalt.

ISTVÁNDI

A Heidfogel család 1900 év folyamán Istvándiba költözött.

Heidfogel József és Imre Lídia családja kb 1903

Nagyobb térképre váltás

Főherceglak, /Heidfogel Imre/ Bóly, /Hauptman Katalin/ NAGYDOBSZA, (Imre Lídia és Heidfogel József, Heidfogel Aladár, ifj Heidfogel József ) ISTVÁNDI, (Heidfogel Pál és Elekes Julianna, Domján József és Nagy Zuzsa, ) Merenye, Dencsháza, Kastélyosdombó (Varga István), Zádor (Elekes György), Lad, (Farkas Julianna)  Kálmáncsa, Drávagárdony, Homokszentgyörgy (Domján Pál), Szulok, (Vecsera Géza és Heidfogel Jolán) Kisdobsza, Nagybajom, Darány (Gyuri Zsófia Jakab Kálmánné )falvak. Barcs, Kaposvár, (Heidfogel Irma) Szigetvár, Pécs ( Heidfogel Alajos) városok.

Heidfogel Pál asztalos (1897-1965) Nagydobszán született, 5 éves korától, a kitelepítésig -1951- Istvándiban lakott. Felesége Elekes Julianna (1906-1985) Istvándi származású. A szülők Hargita (Heidfogel) Pál református lelkész (1924-1996) és Domján Ilona (1929-2003) így származtak innen.

 ASZTALOSOK:

Heidfogel Pál (fürésszel), Heidfogel József (pipával)

 

---

 

Heidfogel Pál asztalos háza, államosították.

Heidfogel Pál - Elekes Julianna: Etelka és Pál gyermekeikkel. 1930

SOMOGY VÁRMEGYE 1932 BARCSI JÁRÁS

1932

---

ISTVÁNDI - DOMJÁN CSALÁD

Domján Ilona, Hargita Pálné 1929-2003.

A kép 1943-ban készült.

 Varga Julianna 1911-1991 Domján József 1906. 03. 18. - 1945 06.19. Hősi halott. Hadifogság: Cseljabinszk I. 102. Temetőt beépítették.  

www.hadifogoly.hu

---

KASTÉLYOSDOMBÓ 

Varga István huszár

1885 - 1925  

---

SZULOK

Vecsera Géza asztalos és Heidfogel Jolán  1932

Fiúk:  ifj. Vecsera Géza II. Világháború - Hősi Halott

 Unokák: +Géza és JÁNOS

---

ISTVÁNDI - ELEKES CSALÁD

        

Győri Julianna és Elekes György 1908 cipész első gyermekük, Julianna és

Elekes Györgyné Győri Julianna gyermekeik, 1918 körül Julianna és Gyula

---

   ISTVÁNDI

Angster József  építette 1872. évben.

Ez volt a cég 7. orgonája. Készült Nt. özv. Vincze Sámulené Kovács Erzsébet Asszony adományából. Halálának 25. évfordulójára a belső somogyi egyházmegye sírkövet emeltetett. 1903.

---

NAGYDOBSZA

Nagydobszai graduál 1643.

-

SOMOGY MEGYE: 

 Baksay Sándor 1888

(Szigetvár és környéke 1950-ig Somogyhoz tartozott)

- részlet -

Somogymegye 6.500 négyszögkilométernyi területével a legnagyobb, 330.000 főre menő lakosságával a legnépesebb, 300.000-nyi magyar népével a legmagyarabb, s földjének termékenységével és dúsan fölszerelt gazdaságával a leggazdagabb megyéi közé tartozik Magyarországnak. És egyszersmind a legrégibb megyék közé. Helynevei közűl igen sok az első Árpádok okleveleiben már említve, és nem egy van, a mely nevével a vezérek korabeli pogány időkre hivatkozik. Elébb, mint a most folyó évezred kezdődött, s ezzel együtt a magyar állam megszülemlett volna, Somogy a régi vallás és régi törzsrendszer védelmére kelve, ellene szegezte magát Szent István király ország- és egyház-alkotó terveinek. Magyarország első belháborúja Somogyból indúlt ki, s ennek élén a somogyi herczeg Koppány (Kupa) állott és vérzett el.

Ezekhez még több érdekes vonást is lehet előlegesen jelezni Somogyról. Egy várostalan megye, még a közelmúltban is. Még a jelen század első felében az egész szép megyének egyetlen városa sem volt. Önhatósági joggal egyetlen egy hely sem bírt, mert – néhány apró köznemes fészek kivételével – földesúri hatalom alatt állott valamennyi; egyetlen egy sem volt, melynek népessége elérte volna a háromezernyi lélekszámot, sőt néhány kivétellel avagy csak az ezeret is. Piaczai a megye három sarkán, Pécs, Veszprém s főként Kanizsa, mind kivűl estek a megyén. A nagyobb uradalmak székhelyei a gazdasági lakokkal, az oltalmuk alatt álló, megszabott számú zsidósággal s három-négy országos vásárjukkal, mutatkoztak csupán városi színben – vásári alkalmatossággal.

Egy kőtelen vármegye; az egész megye fölszínén nem mutatkozik semmiféle szilárdabb alakúlás. Sárga és fekete agyag talaját hosszú széles homokterület vágja kétfelé, mely a balatoni Nagy-berektől déli irányban le a Dráváig nyúlik. Egy erdőséges vármegye. Az egész területnek majdnem egy harmadát erdők borítják. Ma is példabeszédként járja, hogy nem az erdők vannak Somogyban, hanem Somogy van az erdőkben.

Egyenes sík területű megye – látszólag; tulajdonképen pedig fensík, mint a tudomány nevezi, és hátas és göröndös föld, mint a nép mondja; egyenes magas róna a megye közepén, azután hullámos dombozatú síkság a hegyesebb vidékek felé. Mert Somogynak hegyei is vannak, és síkságát a megye három sarkában lévő három hegycsoport foglalja be, de ezek az erdőkkel és szőlőkkel borított magaslatok általában alacsonyak; kevés közöttük a tetszetős kúpban vagy oromban emelkedő, és kevés, a mely a 300 méter magasságot megközelíti vagy meghaladja. Ha már most összeszedjük az eddig mondottakat, némi meglepetéssel kell megállapítanunk, hogy Somogy egy sokféle tekintetben érdekes föld, s ez érdekességek összeségében vele kevés megye mérkőzhetik.

A legnagyobb, legnépesebb, legmagyarabb, legrégibb eredetű, történeti múltban leggazdagabb megyék egyike; várostalan, kőtelen, erdőséges és nagy termékenységű föld. Nevének eredete nem bizonyos. A Soma személynévtől vette-é, vagy egy hasonló hangzású szláv szóból, mely erdőséget jelent; vagy a somtól, e fanyarizű gyümölcstől: nehéz volna eldönteni. Csak az bizonyos, hogy tiszta magyar hangzású. Lehet, hogy a som játszik benne. Ezen szószármaztatás barátai hivatkoznak is az emberderék vastagságnyira fejlődött sok százados somfákra, melyek itt-ott, s főként a megye egykori vára, Somogyvár környékén ma is láthatók. ....

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben - Tankönyvtar.hu

Osztrák-Magyar Monarchia Zászlója, 1868 -1919

Üzenhet, irhat - Válaszolok! 

www.istvandi.ref.hu

www.darany.ref.hu

www.homokszentgyorgy.

.ref.hu

Somogyi Református Egyházmegye

Dunántúli Református Kántorképző

Filmkatalógus

Homokszentgyörgy, Istvándi, Darány, Kálmáncsa

Parókia azaz Szolgálati lakás:

7538 KÁLMÁNCSA
  Kossuth u 118.

Mobil:+36 70 503 2363  Telefon:+36 82 719 013

nt.heidfogel@gmail.com

TILTAKOZNI ÉS AKARNI

Hajh, megmaradni nagy betegnek,
Sírba-rugandó idegennek,
De élni, de élni.

Barbárból, úrból nyűvé válni,
Igaziból lenni akármi,
De élni, de élni.

Nem bánni immár semmit-semmit
S nótáink bár rossz kölykök zengik,
De élni, de élni.

Ijesztgessenek a Jövővel,
Ijedjek meg lehajtott fővel,
De élni, de élni.

És gunnyasztva és meghajolva,
Mintha tavasz sohse lett volna,
De élni, de élni.

De tiltakozni és akarni,
De, jaj, még most, most meg nem halni,
De élni, de élni.

Fehérvárcsurgói református templom

Renoválva: Az Úr 2010. évében

(Fehérvár)csurgói Madonna

Kossuth temetése és a Wekerle kormány

HEIDFOGEL JÓZSEF  1864-1923 Julika, Csilla, Ili, Mike s Árpád

PORVERS

Akit egyszer porig aláztak:
porig kell azért lehajolni,
a méltósága-vesztett sorshoz
méltóság-vesztve igazodni.

Előtted ember ráng a porban?
Megértem: belerúgni könnyebb.
Még emberibb átlépni rajta
könnyed sikkjével a közönynek.

Mentséged is van, ha lelked
bátortalan feddése rád vall:
másokért őrzött tisztaságod
nem szennyezheted más porával.

Ha lehajolsz, még orra bukhatsz,
és hát derekad roppanó is,
ápolt tüdődet is belepné
a talajmenti szilikózis,
hát nem hajolsz porig, ha porból
akármi hív: kincs, ócska holmi ...

Pedig akit porig aláztak -
porig kell azért lehajolni. 1966

Tavasz a Házsongárdi temetőben

elmondja Darvas Iván

ÁPRILY LAJOS

1887-1967

 Akarsz-e fényt?

Homály. A bimbós sombokor
ködpermetegben ázik.
Hozok egy ágat, vízbe tedd,
vázádban kivirágzik.

Pár nap s kibontja szirmait,
mintha kénlánggal égne.
S a verandán szétsugaraz
a tavasz szőkesége.

1867-1923

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

NAGYDOBSZA:

ifj. Heidfogel József asztalos

1894 - 1970

Farkas Eszter

Fájó szív utánunk nem marad.

  FALU TAMÁS: Esti ima

  Ne fájjon a lelkem, 
  Ne fájjon a testem, 
  Legyen, ki felemel, 
  Amikor elestem. 
  Amit méznek érzek, 
  Epévé ne váljék, 
  Kövessen a béke 
  Mint jóságos árnyék. 
  S ha majd jő a halál, 
  Szóljon hozzám szépen, 
  S ne a hátán vigyen, 
  Hanem az ölében.

SZULOK

Vecsera Géza asztalos 

1884-1943

 Vecsera Gézáné  HEIDFOGEL JOLÁN 

1890 - 1980

E sirban mindent eltemettem.