//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

1. Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

palheidfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár

 

Anno Domini 2019

Senki nem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt. Márai Sándor író


 

Nem tartom jó embernek, nem tartom jó magyarnak, ki e szegény, szenvedő hazát jobban ne szeretné, mint akármelyik fényes országát Európának.” Deák Ferenc

 
 
 
 
Szük Bendegúz L.
 
Mitől lett teista egy világhírű ateista filozófus?
 
„Isten örök hatalma és isteni természete ugyan emberi szemmel nem látható, de mégis világosan érzékelhető és megérthető, mert a világ teremtése óta mindenki láthatja és tanulmányozhatja Isten teremtményeit. Így tehát nincs mentség azok számára, akik felismerték Istent, de mégsem tisztelték őt Istenként, sem nem adtak hálát neki. Ezért gondolkodásuk értelmetlen lett, és ostoba szívük egyre jobban elsötétült. Bár magukat bölcseknek tartják, bolondok lettek. Az örökké élő Isten dicsőségét elhagyták, és helyette bálványokat imádtak...” (Róma 1,20-23) - Szük Bendegúz L. - 2005, változat: 1.1
 
2004 végén hallhattuk a hírt, hogy Antony Flew, filozófus professzor, a XX. század végének egyik legismertebb ateistája teista lett. Ez a hír akár pletyka is lehetne, hiszen miért tenne ilyet egy 81 éves ember, maga mögött hagyva élete teljes művét, vitáit, harcait a teista oldallal szemben. De a hír igaz. Mivel biztos akartam lenni, hogy az elképzeléseit első kézből kapom meg, ezért elolvastam egy Flew-al készített hosszas riportot, ahol elmondja kialakult hitének elemeit [1]. A riportot Gary R. Habermas filozófia és teológia professzor készítette, aki a nyolcvanas évektől kezdve számos nyílt vitában volt Flew ellenfele. A riportban visszatértek a múlt közös eseményeihez is, amelyekről Flew őszintén vallott. Érdeklődésem középpontja az volt, hogy mi győzte meg ezt a világhírű szkeptikust?
 
Flew nem hírtelen változtatott álláspontot, hanem hónapok gondolkodása, folyamata vezette el az eredményig. A folyamat mozgatórugója az a szokrateszi jelmondat volt, amelyet Flew szerint az egész életében meghatározónak tartott: "Kövesd a bizonyítékokat, akárhova is vezetnek!" Ha nem ezt tette volna, valójában akkor tagadta volna meg önmagát. Flew hitéről elmondta, hogy az egy logikusan kikövetkeztetett arisztotelészi Istenhit és nem valamelyik vallás kijelentésén alapszik. Vagyis egy hatalommal és értelemmel rendelkező Isten létét fedezte fel, akiről nem gondolja, hogy az emberrel kommunikálna. Ugyanakkor egyértelműen nyitva áll annak, hogy meggyőződést kapjon arra, hogy a Biblia vagy más dokumentum egy valódi kijelentés Istentől. Külön megjegyezte, hogy ha bebizonyosodik, hogy 1Mózes 1 tudományosan helyes, akkor az egy valódi kijelentés.
 
Mi győzte meg Flew-t? Úgy tűnik, hogy az Értelmes Tervezés érvei. Úgy gondolja, hogy az utóbbi évtizedben ez olyan erős lett, hogy már nem lehet figyelmen kívül hagyni a bizonyítékokat. Habermas kérdésére Flew elmondta, hogy Istenre vonatkozó kozmológiai, teleológiai, erkölcsi és ontológiai érvek közül messzemenőleg a teleológiai érv tudományos formáját tartja a legmeggyőzőbbnek. Kiemelte az elmúlt 50 év DNS kutatásának erőteljes érvét a tervezettség mellett.
.
Flew jelenleg nem hisz a túlvilági életben, de a halálközeli élmények beszámolóinak érveit elég erősnek tartja. Továbbá elmondta, hogy Krisztus feltámadása a legmegalapozottabb csoda, amiről valaha jelentést tettek. Ezért már nem tartja rossz következtetésnek, ha valaki elfogadja Krisztus feltámadását.
 
Habermas kérdésére, hogy a korábbi nagy ateisták, mint Bertrand Russel és J.L Mackie, akikkel Flew személyes ismerősök voltak, mit szólnának döntéséhez, Flew elmondta, hogy az imént említett két személy is bizonyára észrevette volna azt, amit ő, mindenképpen érdeklődéssel fordultak volna a téma iránt, Russell-ről különösen azt gondolja, hogy megérintette volna a bizonyíték. A riport végén Flew megemlítette, hogy a vallásalapítók közzül mindenképpen Jézus a legvonzóbb személyiség.
 
Antony Flew, egy 81 éves, a világ egyik legnagyobb ateistájának tartott személye a bizonyítékok erejével képes volt szembefordulni teljes korábbi életművével. Nyilván már nem kellett bizonyítania semmit, nyilván már nem kellett félnie attól, hogy kiközösítik a tudományos világból, így bátran felvállalta, hogy a bizonyítékok meggyőzték. Minden ellenzőt el kell ez gondolkodtasson, hogy kinyissa a szemét és meglássa, amit Flew meglátott: Bizonyítékok tömege áll egy teremtő Isten mellett. Ugyanakkor Isten általános kijelentése, a körülöttünk lévő világ nem vitte még el Flew-t a Megváltóig. Ez Isten különleges kijelentésének, a Bibliának a dolga, amivel Flew-nak is szembe kell néznie. Ahogy eddig megvizsgálta az általános kijelentés érveit és ez elvezette Isten létéhez, úgy kell megvizsgálni a Biblia érveit is, mert ez elvisz minden embert a Megváltóig.
 
[1] http://www.biola.edu/antonyflew/index.cfm
 
Ajánlom figyelembe a Bibliából a Római levél 1. fejezetének 20. versét: "Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniilik az Ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az Ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek."  - Forrás: szuk.hu
 

 
Dr. Szedmák András  Mi az igazság? cimű irása
 
Bal oldalon a Keresztény filozófia mappában található.
 
Baoldal a Keresztény filozófi
 
Schalkház Rita 
biológus, mikrobiológus 
 
Az evolúció, mint biológiai képtelenség
 
Érdekesség, hogy Szedmák András, mint egykor a Magyar Madártani Egyesület tagja, majd az emberiség evolúciójának kutatója, az utóbbi évekig elfogadta az evolúcióelméletet, így azt „belülről” is jól ismeri, nem csak külső kritikusként. Ezért is mert vállalkozni e hiánypótló mű megírására – hangsúlyozom: hiányt pótló, mert ilyen összefoglaló evolúciókritika magyar szerzőtől még nem jelent meg. Kisebb írásművek, cikkek, fordítások természetesen fellelhetők, de az evolúció minden pontjára kiterjedő cáfolatot most tarthat először kezében az olvasó.
 
Elmélyülten olvastam Szedmák András Mi az igazság? című kéziratát, mely az evolúció minden szempontból nagyon alapos kritikáját tartalmazza. A könyv valóban mindenkihez szól, legyen az vallásos vagy vallástalan személy. Tanulmányaim során engem is foglalkoztatott a dolog: evolúció vagy teremtés? Aztán lecsitították érdeklődésemet azzal, ha létezik is evolúció, annak Isten a mozgatórugója. Szedmák András könyve viszont rávilágított, hogy ez is helytelen elképzelés. Sőt egyértelműen kijelenti: Isten nélkül élet nincs és nem is képzelhető el, az evolúció pedig valójában nem is létezik. Érdekesség, hogy Szedmák András, mint egykor a Magyar Madártani Egyesület tagja, majd az emberiség evolúciójának kutatója, az utóbbi évekig elfogadta az evolúcióelméletet, így azt „belülről” is jól ismeri, nem csak külső kritikusként. Ezért is mert vállalkozni e hiánypótló mű megírására – hangsúlyozom: hiányt pótló, mert ilyen összefoglaló evolúciókritika magyar szerzőtől még nem jelent meg. Kisebb írásművek, cikkek, fordítások természetesen fellelhetők, de az evolúció minden pontjára kiterjedő cáfolatot most tarthat először kezében az olvasó. A szerző az első és az utolsó rész megírásával mintegy vallásos jellegű keretbe foglalja írásművét. Ennek ellenére írása nem teológiai, hanem természettudományos okfejtés – csupán a témakör elengedhetetlen vallásos kérdéseit (az Istenbe vetett hitet, a teista evolúció kritikáját, stb.) eleveníti föl, melyektől mi magunk is gazdagabbak leszünk. Olvasás közben rádöbbenünk, mennyire csodálatos az Isten által megteremtett univerzum, milyen összetett egy sejt, és, hogy mindez a puszta véletlenek összjátéka nem lehet. Az evolúció történetéről szóló rész kimagasló, egyedülálló remekmű. Eddig soha nem tapasztaltam meg, mennyire összefügg az ateizmus, az Istenből való kiábrándultság és az evolúció elmélete. Megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy politikai rendszerek képesek felhasználni biológiai találgatásokat saját céljuk eléréséhez (kommunizmus - Isten létének tagadása), és még mind a mai napig általánosan elfogadott tényként kezelik. Az evolúció az emberi személyiség lényegét elhazudja, emellett megalapozatlanul állítja, hogy a földi lét egyetlen progenitortól vagy génkészlettől származik. Az író hangsúlyozza, hogy a cáfolatok során kizárólag a tudomány által feltárt eredményekre támaszkodik. A könyvben fellelhető egyetlen egy természettudományos tény sem ellenkezik a legmodernebb biológiai eredményekkel. A könyv egyik jelentősége épp ebben rejlik: felhasználja a XX. és a XXI. századi kutatásokat, de az evolúcióra vetítve a következtetések épp ellentétesek az uralkodó tudományos felfogással. Érdekes paradoxon figyelhető meg: az evolúcionisták tényei és a teremtéshívő biológusok kiindulási pontjai gyakorlatilag azonosak, csak a tényekből levont következtetések mások, sőt épp ellentétesek. Szedmák András merészen és következetesen kiáll amellett, hogy az evolúció, az élőlények egymásból való kifejlődése, ellenkezik minden természeti törvénnyel. Ezt igazolja a természettudomány minden ága: a biológia, a fizika, a kémia, a paleontológia „hézagai”, a matematika és a biomatematika. És érdekes, hogy a rendhagyó következtetések levonása egybecseng a Szentírással és a teológia eredményeivel (már ahol van közös pontjuk.)
 
A szerző nagyon alaposan végigveszi az összes olyan felmerült állítást, melyet az evolúció hívei elméletük alátámasztására használnak fel, majd sorban, nagyszerű következetességgel cáfolja meg azokat. Ilyen például a molekuláris genetika részletes elemzésén alapuló okfejtés, a természetes szelekció fejlődést generáló képtelensége, a hiányzó láncszemek valósága, a véletlen szerepének bemutatása, a teista evolúció meséje és az ember kifejlődésének képtelensége. Mindezt úgy teszi, hogy ne váljon szélsőségessé. Azok számára is közérthető, akik kevéssé járatosak a teológiában és a biológiában. A szerző célja, hogy írása hatására gondoljuk át, a kinyilatkoztatott igazságon és az Istenbe vetett hiten túl, az evolúció valótlanságát. Hozzá akar segíteni mindenkit ahhoz, hogy elmélyítse ismeretét az evolúció tanaiban, illetve annak képtelenségére ráébredjen. 
 
Fontos megjegyezni, hogy e könyv a nagyközönségnek szól, ezért az is elsődleges szempont, hogy az összes érdeklődő könnyedén megértse. Ezzel a szerző egy igen nehéz dolgot oldott meg: bonyolult biológia fogalmakat egyszerű szavakkal úgy magyaráz el, hogy magas fokú természettudományos ismeretekkel nem rendelkezők is rádöbbennek az evolúció buktatóira. Néha túl részletesnek tűnhet bizonyos jelenségek magyarázata, de ennek oka épp az, hogy felfedje, mennyire összetett az élő szervezet működése, és mennyire nem lehet a véletlen műve mindaz, ami a világban elénk tárul. Az egész könyv lényegét abban tudom megragadni, hogy bibliai vagy teológiai okfejtés nélkül, kizárólag természettudományos alapon cáfolja meg az evolúció lényeges és kevésbé jelentős állításait, és így jut el Isten létének bizonyosságához. Maximálisan egyet tudok érteni a szerző előszavában írt kijelentésével, miszerint „az evolúció egy olyan elmélet, amely elsősorban nem önálló tudomány, hanem a biológia önmagában helyes megállapításaiból levont téves következtetések filozófiája.”
 
 Személy szerint engem különösképp megragadott az ember és az állat közti különbségek kíméletlen igazságként történő felsorolása. Ott olyan, józan ésszel mindenki által nyilvánvaló állítások szerepelnek, hogy végigolvasva talán elszégyellhetjük magunkat, ha valaha is komolyan gondoltuk, hogy az ember az állatvilágból származik.
 
Schalkház Rita biológus, mikrobiológus, a Magyar Mikrobiológiai Társaság rendes tagja
A könyv: https://moly.hu/konyvek/szedmak-andras-mi-az-igazsag
 
Forrás: http://www.teremtesvagyevolucio.hu - Vö.: http://www.albaref.hu/tanitasok/36
http://presbiterkepzes.hu/node/277
 
 

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

 

 
Balavány György 
 
A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?
 
 
William Collier professzor: Kutyából nem lesz macska! - Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.
 
– Hogyan került kapcsolatba az Intelligent Design (Értelmes Tervezés) mozgalommal?
 
– Nagy hatással volt rám a Pennsylvania Egyetem biokémikusának, Michael Behe-nek Darwin fekete doboza című munkája; ez a mű, amely magyarul is megjelent, Amerikában a tudományos könyvek toplistáján szerepel. Az alapgondolat és az ezzel kapcsolatos vita Szókratészig és Platónig nyúlik vissza, s a történelem során újra és újra felbukkan. A viktoriánus korból származik a sokat idézett felvetés, miszerint ha találunk egy órát, s megvizsgáljuk a működését, arra kell következtetnünk, hogy az egy ügyes alkotó műve; a világ pedig sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy óra. David Hume később előállt egy filozófiai vitairattal, majd Darwin megírta a paradigmaváltást jelentő A fajok eredete című könyvét, és az értelmes tervezés rövidesen elvesztette támogatottságát. Azonban a XIX. század elején itt-ott mégis felbukkant, aztán ismét újjáéledt, méghozzá 1953-ban a biokémia területén, mikor Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyőződéses materialista, s ő ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ. Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?
 
– Erre nyilván materialista választ is lehet adni.
 
– Hát hogyne. A hatvanas években Crick írt egy cikket, miszerint a földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide. Ezzel persze nem válaszolt meg semmit, viszont beismerte: számára is képtelenség, hogy az élet az általa feltételezett négymilliárd év alatt létrejöhetett a földön. Egy ízben megfordultam a világhírű Polányi Mihály lakásán az Andrássy úton; szerintem ő egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsők közt fogalmazta meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ha valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elő. Elképzel egy gépet, amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot, a különböző részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ. Polányi rájött, hogy az élő szervezetekben apró molekuláris gépek dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia és fizika. Az olvasóra hagyta az ebből levonható következtetést. Néhány évvel később sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.
 
– Pedig az általános nézet szerint az élet létrejöttéhez csak anyagra, energiára és időre van szükség.
 
– Ezzel kapcsolatban 1953-ben történt Urey és Miller híres kísérlete: a feltételezett ősi körülményeket modellezve képesek voltak egy aminosavat előállítani. Ez olyan szenzáció volt, hogy minden újság címlapon hozta. A tudósok azt mondták: már majdnem tudják, hogyan kell életet létrehozni. Most, ötven évvel később teljesen világos, hogy ez tévedés volt. Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai elemzését. A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai elemekből létrejöhet az élet egyszerű formája, s ebből lépésenként megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi az esély. Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig, nem fog működő órává összeállni. A könyv utolsó fejezetében azt állították, kellett lennie egy intelligenciának, amely közbeavatkozott. ők használták először az Intelligent Design, azaz az értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzői azzal érveltek, hogy a szerzők teológiai alapon űzik a tudományt.
 
– És nem?
 
– Amennyiben ön természettudós, nem hozhatja fel érvként, hogy X. vagy Y. kutató ateista, illetve hívő. Csak azt mondhatja, hogy tudományos érveiket helyesnek vagy helytelennek tartja. A mai napig egyetlen publikáció sem szolgált perdöntő tudományos cáfolattal Thaxtonnal szemben. S ha már az evolucionista érvelésnél tartunk: a nyolcvanas évek elején Philipp Johnson, a Barclay Egyetem jogászdoktora, a retorika és a vitaelmélet professzora elolvasta Richard Dowkins Vak órásmester című könyvét, amely a legjobban megírt evolúciót népszerűsítő könyv. Aztán elolvasott egy másikat is, ezt Michael Danton, egy molekuláris biológiával foglalkozó ausztrál tudós írta Evolúció: egy elmélet válságban címmel. Danton egyébként nem vallásos ember. Johnson azt mondta: tudós nem vagyok, de ügyvéd igen, és meg tudom állapítani, ha valaki rosszul érvel. Ő is írt egy könyvet, ami egy csapásra bestseller lett. A címe: Darwin on trial (Darwin pere - a szerk). Ízekre szedte a tudományos darwinizmus érvrendszerét. Johnsont tekintik a modern intelligens tervezés mozgalom atyjának, az ő hatására írta meg Behe az előbb említett művét. Az ID azoknak a természetben előforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának.
 
– Ha megvizsgálok egy órát, valóban a készítőjére asszociálok, mert tudom, hogy számos órásmester él a világban. Ám ha az volna a meggyőződésem, hogy nincsenek órásmesterek, kidolgoznék egy ennek megfelelő hipotézist. S aki eleve feltételezi, hogy létezik a világmindenség alkotója, ezt a hitét igyekszik igazolni a kutatásaival.
 
– Polányi mondta: ahogy műveljük a tudományt, az nem független attól, milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az, hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem sikerült megfelelően igazolnia a materializmust. Az igazán jó tudósok bevallják: mindig többet tudnak, mint amennyit képesek megfogalmazni, bizonyítani. Einstein nem csupán egy kísérletsorozat végeredményeként alkotta meg a relativitáselméletet; előbb megvizsgálta a newtoni gravitációt, és úgy vélte, hogy valami nincs rendben vele. Volt hite, miszerint az univerzumnak ésszerűnek kell lennie. De fordítva is működik a dolog: Anthony Flew oxfordi professzor híres ateista volt, az agnosztikusok egyik jelentős alakja. Körülbelül két éve deista nézetre váltott épp az ID tudományos érveinek hatására.
 
– Felsorolna néhány ilyen érvet?
 
– Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az egymással kölcsönhatásba lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelő időben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésről lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlődés utolsó lépése előtt.
 
– Az ID hívei mindenféle evolúciós szisztémát kizárnak?
 
– A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók.
 
– Mint minden kisebbségi mozgalomnak, az értelmes tervezésnek is van szubkultúraíze, ami sokak számára szalonképtelenné teszi. Nem okozott önöknek vég
 
– Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség." Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi tudományos iskolák képviselői többnyire halálukig harcolnak a nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen.
 
– Mások viszont úgy érzik, az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba.
 
– Talán meg fog lepődni: a középkori értelmiségiek közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta diákjainak: öt különböző módon bizonyítsák be, hogy gömbölyű a Föld. A középkori királyszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel; ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak Kopernikusz idejére állt össze elegendő bizonyíték ahhoz, hogy széles körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát értelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt.  Balavány György
(A cikk eredetileg a Magyar Nemzetben jelent meg.)
 

 

 
Nobel-díjas tudósok Istenről
 
 Mott és Hewish
 
„Hiszek Istenben. Nem látom semmi értelmét annak a feltételezésnek, hogy az univerzum és a mi létezésünk csak kozmikus véletlen, és az élet véletlenszerű fizikai folyamatok révén alakult volna ki, olyan környezetben, mely éppen erre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezett. Keresztényként a Teremtőben való hit által kezdem felfogni, hogy mi az élet. A Teremtő egy 2000 évvel ezelőtt született emberben felfedett nekünk valamit a természetéből.”
 
Mostanra talán egyértelmű mindenkinek, hogy amikor egy Nobel-díjas tudós megvallja az Istenbe vetett hitét, nem eseti félresiklásról van szó. Talán azt is sikerült nyilvánvalóvá tennem, hogy ezek a tudósok nem pusztán a neveltetésük miatt „vallásosak” (bár ugyanúgy, ahogy materialisták esetében, a neveltetés sem mindig elhanyagolható szempont), hanem sokszor éppen a tudományos ismereteik miatt tartják Isten létezését szükségesnek. Attól persze, hogy egy fizikus Istenről nyilatkozik, még nem lesz jó teológus. Nem is értek egyet minden megállapításukkal. Mott és Hewish idézetei ettől még nagyon érdekesek. Nevill Mott a Cambridge-i Cavendish Laboratory professzoraként végezte a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetével kapcsolatos alapkutatásait, melyekért 1977-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Antony Hewish – szintén a Cavendish kutatójaként három évvel korábban kapott Nobel-díjat a pulzárok felfedezéséért. Az idézeteket most is Dimitrov könyvéből veszem. Sir Nevill F. Mott (fizikai Nobel-díj)
 
„Hiszek Istenben, aki megválaszolja az imákat, akiben bízhatunk, és aki nélkül az élet ezen a földön értelmetlen volna (egy bolond által elmondott mese). Hiszem, hogy Isten sokféleképpen és sok ember által kinyilatkoztatta magát, és nekünk, nyugati embereknek legtisztább kinyilatkoztatása Jézus által és azok által van, akik követték őt.” (Nevill Mott: Reminiscences and Appreciations. Taylor & Francis Ltd, 1998, 329)
 
„Az emberi történelem csodái azok, melyek által Isten az emberekhez szólt. A legfőbb csoda keresztények számára a feltámadás. Valami történt azzal a néhány emberrel, aki ismerte Jézust, mely arra indította őket, hogy higgyék: Jézus él, és ezt olyan intenzitással és meggyőződéssel tették, hogy ez a hit maradt kétezer évvel később is a keresztény egyház alapja.” (Henry Margenau & Roy A. Varghese, eds.: Cosmos, Bios, Theos: Scientists Reflect on Science, God, and the Origins of the Universe, Life, and Homo Sapiens. Open Court Publishing Company, 1997, 68)
 
„Isten tud szólni hozzánk és meg tudja mutatni, hogyan éljünk. Kérdezhetjük és kell is kérdeznünk Istent arról, hogy merre menjünk, mit tegyünk, és hogyan viselkedjünk.” (Margenau & Varghese, 66, 68)
 
„Hiszem azt is, hogy sem a fizikai tudomány, sem a pszichológia nem fogja tudni soha ’megmagyarázni’ az emberi tudatot. Számomra a tudat tehát kívül áll a tudományon, és itt van az, ahol a kapcsolatot keresem Isten és ember között.” (Nevill Mott: Can Scientists Believe? James & James Science Publishers Ltd, 1991, 8) Antony Hewish (fizikai Nobel-díj)
 
„Hiszek Istenben. Nem látom semmi értelmét annak a feltételezésnek, hogy az univerzum és a mi létezésünk csak kozmikus véletlen, és az élet véletlenszerű fizikai folyamatok révén alakult volna ki, olyan környezetben, mely éppen erre alkalmas tulajdonságokkal rendelkezett. Keresztényként a Teremtőben való hit által kezdem felfogni, hogy mi az élet. A Teremtő egy 2000 évvel ezelőtt született emberben felfedett nekünk valamit a természetéből.” (Hewish Dimitrovnak írt 2002. május 27-i leveléből)
 
„Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan működik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.” (Uo.)
 
„Isten bizonyosan racionális Teremtőnek (Tervezőnek) tűnik. Az, hogy az egész földi élet elektronokból, protonokból és neutronokból áll, és hogy a vákuumot virtuális részecskék töltik ki, elképesztő racionalitást kíván.” (Hewish Dimitrovnak írt 2002. június 14-i leveléből)
 
„A vallásnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy rámutasson: az élet sokkal több önző materializmusnál.” (Uo.)
 
„Isten fogalmát összhangba kell hoznom tapasztalataim összességével. Számomra a kereszténység ennek a legközelebbi formális kifejeződése. Kell lennie másnak is a tudományos törvényeken kívül. Pusztán több tudomány nem fogja megválaszolni minden feltett kérdésünket.” 
 
(Hargittai István: Candid Science IV: Conversations with Famous Physicists. Imperial College Press, 2004, 637)
 

 

 
“ISTEN LÉTEZÉSE A LEGNAGYOBB FELISMERÉSEM” 
 
VILÁGHÍRŰ TUDÓSOK ISTENRŐL
 
Kopernikusz, Kepler, Newton – a történelem legnagyobb tudósai közé tartoztak, korszakuk különleges zsenijeik. S habár gyakran fizikaórán csak fogtuk a fejünket miattuk, mindannyian tudjuk, hogy rengeteget köszönhet nekik a ma embere. De vajon hogyan vélekedtek Isten létezéséről?
 
„Állandó megfigyelés, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjével fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne csodálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán.” (Nicolai Kopernikusz, 1473-1543)
 
„A fizikai törvények belül esnek az emberi szellem felfogóképességén. Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”(Johannes Kepler, 1571-1630)
 
„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg.
 
Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.  (Isaac Newton, 1642-1727)
 
„Isten létének legmeggyőzőbb bizonysága… az a nyilvánvaló harmónia, amely a világegyetem rendjét fenntartja, és amelyben az ott élő lények megtalálják mindazt, … amire szellemi és fizikai fejlődésükhöz szükségük van.” (André Marie Ampere, 1775-1836)
 
„Intelligencia és jóakaratú szándék meggyőző bizonyságai vesznek körül bennünket, mutatják nekünk a természet teljességét egy szabad akarat munkáján keresztül, és tanítják nekünk, hogy minden élőlény egy örök teremtő-kormányzótól függ.” (William Kelvin, később Lord Thomson, 1824-1907)
 
„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.” (Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)
 
„Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.” (Paul Sabatier, 1854-1941, Nobel-díj (kémia), 1912)
 
„Azok, akik megpróbálták eltörölni az isteneszmét, szégyenletes és tudományellenes munkát folytattak. Én az akkoriban divatos kételkedéssel léptem a felnőtt korba, és 30 év laboratóriumi munkájába került, hogy meggyőződjem róla: pontosan azok csaptak be szándékosan, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy megvilágosítsanak engem, legalább saját tudatlanságuk elismerésével. Én erre a hitre a biológia és a fizika ösvényeit kutatva jutottam el; meg vagyok győződve róla, hogy bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson erre a következtetésre, hacsak nem vak és tisztessételen.”  (Pierre Lecomte du Noüy, 1883-1947, biofizikus, a sebek gyógyításának fiziológiáján dolgozott.)
 
„A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.” (Hubert Aleya, a Princetoni Egyetem kémiaprofesszora)  (Idézetek forrása: Vallásszoba)
 

 

 

A keresztények számára igen fontosnak kellene lennie, hogy az evolúció tanától élesen elhatárolódjanak, mert az evolúció terjesztői túlnyomórészt bibliaellenes légkört teremtenek, Isten létét tagadják és az isteni igazságokat mellőzik. Az evolúció alapgondolata az, hogy mindennek a létrejöttét az evilág törvényeivel magyarázza meg, és a világon belül találja meg mindennek az okát. Ráadásul Darwin követői a természettudományok egyetemes megismerési módszereit megszegik. A hivatkozott módszer lényege, hogy csak a jelenben zajló folyamatokat és jelenségeket tanulmányozhatjuk, melyek megfigyelhetőek vagy megismételhetők, esetleg kísérleti úton kikövetkeztethetők. A múltban megtörtént, nem ismétlődő esemény nem lehet a kutatása tárgya. Azt vizsgálhatjuk, hogy most milyen a világ, de azt nem, hogyan jött létre. Ezért biológiai vagy fizikai szempontból lényegtelennek kellene lenni, hogy a világ hogyan keletkezett, mert az nem megismételhető jelenség, ezért a természettudomány egymagában erre választ adni nem tud.„

Isten azzal a magatartásával, hogy teremtett, tökéletességét és szeretetét nyilvánította ki. A világ Isten dicsőségére jött létre; Isten dicsőségére, azaz abból a célból, hogy a teremtés koronája, az ember, aki az isteni tulajdonságokból (pl. bölcsesség, igazság, szeretet, jóság) való részesedésre lett meghívva, szabad akaratából megismerje és szeresse Teremtőjét és a teremtményeket. Hogy az ember felismerje, Isten nélkül semmi és senki nem létezne, minden az Ő akarata szerint zajlik tökéletes tervének megfelelően. Ezért Isten dicsősége és az emberiség örök boldogsága egyszerre valósul meg.”

Szedmák András Mi az igazság?

 

 
A legutolsó árulás ez, amely százmilliók életére tör
.
Ismeretlenné tették Keleten és Nyugaton Istent, a keresztyén értékeket, az élet egészét biztosító erkölcsi értékrendet. Vakká tették Európát röpke 50 év alatt. S ez a vak Európa ma fehér botjával vagdalózik jobbra és balra, de egy irányba halad: a szakadék felé.
 
Egyetlen állam állt eddig a vártán, egyetlen kormány és annak feje vállalta az igazi és Istenért, a kereszténységért vívott harcot – a magyar.
.
Riadt, rettegő, félelmet sugárzó európai tekintetek – mindenütt az öreg földrészen. Mert jönnek megállíthatatlanul azok, akik jönnek. Kik ők és miért jönnek, arról a hivatalos európai politika hallgat, s a rettegő társadalmak jól tudják miért. Érezni kezdték már ezek a társadalmak, hogy nagy a baj, s az nem is magától való. A világot vezérlő hatalom tette ezt Európával. Készakarva… – feltételezhetően.
.
Egyetlen kormány érzi a veszélyt s védi a védhetőt, menti, amit még lehet menteni, de az az egy is külső és belső ellenségektől körülvéve teszi, amit tesz, mert a sátáni liberalizmus nem ismer Istent, hazát, nemzetet, nincs benne szeretet, csak parttalan és örök gyűlölködés, végtelen ostobaság, önzés, vakság és rosszindulat.
 
Európának immár vége, hiszen ami ma történik, az a történelem legsötétebb időszaka. Sötét, mert az uniós konzultációk, határozatok és cselekvések minden szegmensében ott rejtőzik a hazugság, az aljasság, a képmutatás. A legutolsó árulás ez, amely százmilliók életére tör, pénzért, zsaroltan – hiszen a lehallgatások terméke is lehet Európa német elárulása – vagy beteges szellemiségtől vezérelve. És a hazugságok áradata… ez jellemzi az Európai Unió vezetőit egy idegen és félelmetesen aljas cél érdekét elvtelenül és mindenben szolgálva.
Mondhatnánk, hogy ez csak az uniós vezetés bűne, hogy lám, majd csak felébrednek… de ne mondjuk! Mást kell mondanunk végre.
.
Az igazságot kell kimondania és az igazság szolgálatába kellene állnia minden egyes európai embernek. Az igazságéba… de mi is az igazság? Mit is kellene szolgálni? Mi is az, ki is az, ami, vagy aki ma segíthet?
.
Isten!
.
Ő, akiről megfeledkeztünk, akit semmibe veszünk, s akihez a vérszomjas hódító hideg kését érezve a nyakunkon majd fohászkodunk…
 
Igen! Istent, a hitet felejtette el Európa, miközben hőbörög a keresztény kultúra megsemmisülése miatt. Templomok gyúlnak lángra, papokat vernek meg, nőket és férfiakat erőszakolnak, lopnak, és vadállat módjára viselkednek. S ha tüntet ellenük a társadalom, akkor az uniós államok vezetői rendőrökkel veretik el őket. Saját európai polgáraikat, saját nemzetük fiait, lányait. Igen, Istent felejtjük ki ebből az egészből. Európa népei és társadalmai csak azt kapják, amit érdemelnek, mert e társadalmak sem a nemzetért és a hazájukért aggódnak, hanem a saját jólétükért és biztonságukért. Nem a leégett templom miatt háborodnak fel, hanem arra gondolnak látván a lángoló istenházát, hogy az ő lakásaik is leéghetnek, az ő életük is épp olyan veszélyben van, mint a papé, akit majdnem halálra vertek a betolakodók, a hódítók. Önös érdekek vezérlik ma is az embereket, mert az önös érdekek okán hagyták el a templomot, a hitet, Istent. Vakon hagyta tévútra vinni magát Európa minden népe, az élvezetek, a jólét és a szabadosság gyönyörűségének hódolva, s a nyugati klérus nagy része is elvilágiasodott. Megszűnt az alázat, az önzetlenség, a szeretet, s Isten törvényeit úgy szabdalják a mai világ erkölcstelenségére, ahogyan akarják. S ma jön a büntetés, amelyet nem Isten mér a népekre. Európa minden társadalma önmagának okozta mindazt, amit ma tapasztal. Az önzés azonban épp olyan maradandó, mint a bénaság. Hiszen mint már mondtam, nem nemzetért, Istenért, hazáért száll harcba Európa népe, hanem azért, hogy ne vesszen el a gazdagsága, a biztonsága, s a lehetőségei.
 
Egyetlen állam állt eddig a vártán, egyetlen kormány és annak feje vállalta az igazi és Istenért, a kereszténységért vívott harcot – a magyar. Ám, az a szomorú, hogy ezt a világos gondolkodású és igazi politikust ostobán szidják minden oldalról, ki-ki a liberális és szocialista hazugságok alapján, mások kapzsiságból, megint mások irigyek és önzők… Még ma is! Pedig a jövő világosan kirajzolódik előttünk: A halál! No, nem a mindnyájunkat előbb-utóbb utolérő biológiai óra lejárta fenyeget, hanem a hódítók célja, a kereszténység, a hajdan volt keresztény államok, a hajdan volt keresztény Európa és lakóinak megsemmisítése.
 
Csendben, karosszékből, internetes nyugalomban lehet ezt-azt mondani, véleményt nyilvánítani, hőbörögni. Lehet politikusként, politikai újságíróként trágárkodni, gyalázkodni… csak semmit nem ér. Egyetlen dolog érne valamit. Felismerni a hit jelentőségét és erejét! Felismerni Isten végtelen irgalmát és szeretetét, amely soha semmilyen körülmények között nem hagyta magára az embert, aki hitt! Vannak vértanúk, akiket lefejeztek, akik vállalták a hitet és meghaltak… a 21. században. Tehát nem középkori példaképeink vannak csupán, hanem ma szentté vált keresztények, akiknek az áldozata sem hiábavaló. Ám, ma már ott tart Európa, hogy nem ismeri fel a vértanúság jelentőségét, nem tudja mi az a példakép és fel sem éri ésszel, hogy mi is lehet az, amit áldozatvállalásnak nevezünk. S miért van ez? Mert ismeretlenné tették Keleten a kommunisták, Nyugaton a liberálisok Istent, a keresztény értékeket, az élet egészét biztosító erkölcsi értékrendet. Vakká tették Európát röpke 50 év alatt. S ez a vak Európa ma fehér botjával vagdalózik jobbra és balra, de egy irányba… a szakadék felé.
S alig van remény arra, hogy néhány kereszténységét foggal-körömmel védő országon kívül bármelyik nép megússza a végső pusztulást. Mert Európa vak, önző, hitetlen, „gazdag és erőtlen” – haláltusáját vívja… azt, amit maga választott…
 
Könyörülj rajtunk Uram!


Örökség - Itt az idő

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          Szabolcska Mihály:

Uram, maradj velünk!

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 
Ady Endre Magyarul

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Egy horoszkóp olyan üzenetekhez juttat,melyek az egész életedre sok pozitív és fontos információt tartalmaz.Ne hagyd ki!    *****    Részletes születési horoszkóp, ajándék elõrejelzéssel, ingyenes konzultációval, mindent megbeszélhetsz velem! Várlak!!!    *****    Valentínnap szavazz te is Vivi és Makai Tomi fotójára likeokkal LOVE & NAAF #usacar Köszönjük!    *****    Idén is rajongunk, és Te mit gondolsz a Valentin napról? Ünnepled? Felháborodsz? Mondd el a véleményedet!    *****    LOVAS SIMS 3 TÖRTÉNET! FEDEZD FEL TE IS AMBER LOVAS VILÁGÁT! KALAND, LOVAK, IZGALOM! KUKK BE! LOVAS SIMS 3 SZTORI <3    *****    Zenei blog. Kritikák, listák, ajánlók és még több -> Popusz    *****    Silhouette FRPG - Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések.    *****    SoulSisters / Ha érdekelnek téged a bûnügyi, pszichológiai cikkek, nézz fel. Vagy csemegézz a személyesebb bejegyzésekbõ    *****    A from Ninaa with &#9829; egy gportál,blogspot és wordpress felület dizájnjaival foglalkozó oldal (és egyben blog is).Nézz be!    *****    Ismerkedjünk meg egymással! Ha elõnyben részesíted a természetes életmódot, a tiszta vegyszermentes környezetet .....    *****    Hogy mi fogott meg a filmipar világában? Hogyan keltheted fel valaki figyelmét? Kattints ide és megtudod!    *****    Személyes blogomon olvashatsz a fotózásról,filmkészítésrõl,videókészítésrõl,munkáimról!    *****    Légy te is a sikercsapat tagja ha szereted a természetes kozmetikumokat és esetleg dolgoznál is vele !!!    *****    Asztrológia OKTATÁS az alapoktól, TANÁCSADÁS ha bizonytalan vagy az életed dolgaiban és nem tudod mit tegyél.    *****    Ajándékozz Horoszkópot! Lepd meg szeretteidet egy Személyre szóló asztrológiai elemzéssel, amihez 1 éves elõrejelzést is    *****    Szeretsz képet szerkeszteni? Akkor már nyisd is meg a képszerkesztõdet, alkoss, és NEVEZZ! :)    *****    Nagyon részletes 20-25 oldalas születési horoszkóp,3 éves ajándék elõrejelzéssel, ingyenes konzultációval, csak nálam!!!    *****    Duguláselhárítás Debrecen    *****    Frissült a Szerkesztõ ajánlata! Szeretnéd, hogy a Te portálod is kikerüljön? Küldd be: szerkesztoseg@gportal.hu    *****    Olvass kritikákat filmes és sorozatos párosokról! Itt biztosan megtalálod a saját vagy leendõ kedvenceidet is!