„Kod�lyon �s Lajth�n k�v�l nincs �rt�kes zeneszerz�nk."

Bart�k B�la, aki egy ideig Lajtha zongoratan�ra, majd atyai j�bar�tja �s seg�t�je volt, m�r 1920-ban ezt a sokatmond� nyilatkozatot adta r�la egy angol zenetud�snak

 1951-ben, n�pzenei kutat�munk�j��rt kapott Kossuth-d�j. Az ezzel j�r� p�nz�sszeget sz�tosztotta a n�l�n�l is szeg�nyebbeknek �s megal�zottabbaknak. Nem h�dolt be, elveit soha nem adta fel. A megalkuv�st b�nnek tekintette. A legnagyobb n�lk�l�z�sben is �ri�si intenzit�ssal folytatta a kompon�l�st, sorra sz�lettek a szimf�ni�k (t�bbek k�z�tt a levert 1956-os forradalom elkeseredett visszhangjak�nt az Op. 63-as VII.), a kamarazenei alkot�sok, az egyh�zi kompoz�ci�k. Muzsik�ja nem felelt meg az akkori kult�rpolitika k�v�nalmainak, Lajth�t „a nyugat-eur�pai kozmopolitizmus �s formalizmus” k�vet�j�nek tartott�k. Tam�si �ronnal k�z�s alkot�sukat (A b�jdos� l�ny, 1953) soviniszta, irredenta l�z�t�snak min�s�tett�k �s betiltott�k. 

   A hit volt sz�m�ra „az egyetlen, mindig megmarad� er�. Csal�dhatunk mindenben, csak az embers�gben �s a Krisztusban nem csal�dhatunk soha, ha megvan a hit�nk. De ha elv�sz e hit, re�nk zuhan e z�rzavaros vil�g minden �ress�ge.”        Lajtha L�szl�

 ... vil�gosan kifejti, hogy mit jelent sz�m�ra az �j-humanizmus �s, hogy a "visszat�r�s a r�gis�ghez" csak "l�tsz�lagos"...

„Nek�nk magunknak kell megtal�lnunk azt, ami a mienk �s ami sz�p. T�bbsz�r le�rtam m�r neked ezt a sz�t: �j-humanizmus. Itt kell valahol keresg�ln�nk. Persze van ebben valami l�tsz�lagos visszat�r�s a r�gihez. Ez azonban nem t�bb ann�l, mintha valaki let�r egy sz�les �tr�l, amely mindig �j t�jakra vezetett, s amelyet zsenik mer�szs�ge lend�tett hidakon, viaduktokon kereszt�l hegyr�l hegyre, �s ugyanazon az egy kis kupacon l�v� erd�ben bolyong �sv�nyr�l �sv�nyre. Valahogy meg kell tal�lnia az �j t�jakra vezet� utat, a r�ginek a folytat�s�t. M�g akkor is, ha m�ly szakad�k v�lasztja el a k�t r�tet, s azok k�z� mer�sz, egy�ves hidat kell vernie. �gy kell visszany�lni egyn�mely olyan eszk�zh�z, amelyet �ltal�ban haszn�ltak el�tt�nk is.”                                                                                                                            „Lajtha L�szl�ra eml�kez�nk.” Confessio, 1988/2, 82-87

... 1952. 01. 14. Gilbert Leduc-nak / kiad�j�nak/ �rt level�b�l … „nem lesznek �rveim visszautas�tani egy Szt�lin-kant�ta … meg�r�s�t.”

 „Azt tapasztalva, hogy a hivatalos elnyom�s ereje napr�l napra fokoz�dik, �nre hivatkozva hat�rozottan megtagadtam a hegedûverseny meg�r�s�t. ... ... Vesz�lyes dolog visszakozni �s a legcsek�lyebb engedm�nyt is tenni. Ha elfogadom a hivataloss�g aj�nlat�t, megvan a precedens, �s nem lesznek �rveim visszautas�tani egy Szt�lin-kant�ta vagy egy m�sik vonalas, vagy ahogy itt mondj�k: realista-optimista mû meg�r�s�t. ... ...  Tekint�lyemnek k�sz�nhetõen el�rtem, hogy egy sz�momra megfelelõbb idõpontra halasz-tottuk a versenymû meg�r�s�t. Level�ben, kedves Gilbert, legyen tekintettel erre, �s p�r sz�ban fejtse ki, hogy �n az �n �ltal�nos kiad�m, tervei vannak velem �s az �n elk�pzel�sei nem v�letlenek �s esetlegesek, hanem a dolgok logik�ja, teh�t a katal�gus �s a megrendel�sek alak�tj�k... Muzsika 2003

"Mint k�lvinista, a h�v� emberek vigasztal�s�ra �rtam e mis�t"

   "A katolikus int�zm�nyek megk�rtek egy mise meg�r�s�ra. (�rtam m�r egyet 1950-ben, zenekarra �s k�rusra, de sajnos �ppen akkor sz�ntett�k meg a nagyobb templomok zenekarait.) L�tva, hogy a katolikus zeneszerzõk nem merik v�llalni egy mise meg�r�s�t, engem k�rtek fel egy k�nnyû, k�rusra �s orgon�ra �rott mise kompon�l�s�ra. Hamarosan befejezem. A megrendelõk k�szek a mû metsz�s�t is elv�geztetni ...                                                                                                             �n, aki egy szabad orsz�gban �l, el sem tudja k�pzelni, milyen hat�sa lenne itt egy �j mis�nek. Mint k�lvinista, a h�võ emberek vigasztal�s�ra �rtam e mis�t. A diplom�ciai k�ldem�nnyel meg fogja kapni a partit�ra �s a sz�lamok m�solatait. Az lenne a k�rd�sem, nem tudn�-e �gyesen ezt a mûvet is beilleszteni kiad�si terv�be, a von�sn�gyes �s a szimf�nia mell�? "...                                                           Muzsika 2003 

A francia f�v�rosban szerzett tud�s, az ott kapott m�v�szi �lm�nyek Lajtha eg�sz �let�re meghat�roz�v� v�ltak. 

A m�v�szi hitvall�s kialak�t�s�ban,

 „Debussy vezetett, akir�l r�gt�n �reztem, hogy nem ut�nozhat�, csak p�lda-ad�, abban, hogy a zeneis�g ter�let�t, a hangz�st, szonorit�st elhagyni nem szabad, �s mindenkinek mag�nak kell megtal�lni a saj�t nyelv�t.” 

Debussy mellett nem kev�sb� fontos p�ldaad� volt sz�m�ra Ravel, akinek bemutat�in szint�n ott lehetett: 

 „Maurice Ravel az �n �rtelmez�sem szerint a zenei nyelvezet meg�jul�s�t jelk�pezi. Debussy az �n szememben az a l�ng�sz, aki a 20. sz�zad kezdet�nek zen�j�t uralja. De vajon a mesters�g g�niusza ebben a korszakban nem Ravel volt-�?”

A n�pzenekutat�st di�kkor�ban kezdte meg: 

1910-ben, Bart�k p�ld�ja nyom�n �n�ll�an mentem el el�sz�r n�pdalt gy�jteni. /…/ M�r els� utam Erd�lybe vezetett �s a h�bor� kit�r�s�ig ott dolgoztam, ott tanultam meg a folklorista mesters�get. Ez a n�pzene otthonom lett, �s minden mestern�l jobban hatott re�m. Bart�k k�zels�g�b�l kiindulva, ez a n�pzene �s a p�risi iskola tartatta meg azt a kis �sv�nyt, melyen elindultam, s amelyet az els� vil�gh�bor� szak�tott meg.”

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban folytat�dott �s kiteljesedett a p�rizsi m�v�szvil�ggal val� kapcsolata. 

  „Mondhatn�m, a kor legnagyobbjaival volt tal�lkoz�som, besz�lget�sem, kapcsolatom, s�t k�s�bb, munk�m r�v�n Paul Val�ry, T. S. Eliot, Huizinga, Madariaga, Fo�illon, Thomas Mann, Florent Schmitt, Debussy eg�sz�tett�k ki a sort, �s folytathatn�m a list�t Hindemith-tel, Bart�kkal, Kod�llyal v�gig Prokofjevig, aki utols� eur�pai �tj�r�l az �n lak�somb�l ment haza Oroszorsz�gba… Honegger, Milhaud… Nem is tudn�m elmondani, micsoda k�lt�k, �r�k, fest�k, mennyi-mennyi nagy ember, akik mellett meg�llottam a helyem egyszer� embervoltommal…”

Lajtha – n�mi �nir�ni�val – �gy jellemzi helyzet�t:

 „Furcsa sorsra jutottam. Magyarorsz�gon legt�bbsz�r azt �rj�k r�lam, hogy muzsik�m egyik f� jellege, hogy franci�s, Franciaorsz�gban meg m�g akkor is magyar folkl�rt emlegetnek, mikor �n azt hiszem, �s bizony�tani is tudom, hogy abban a muzsik�ban bizony semmi folkl�r nincsen.”

A n�pzen�r�l:

 „Meg lehet �julni benne, meg lehet er�s�dni �ltala, ha nem k�ls�s�geit, hanem bels� l�nyeg�t, a humanit�s�t �li �t a komponista; ha nyelvezet�ben olyan szervesen �s �gy �p�lnek be a n�pi elemek, hogy az�ltal minden n�phez sz�l.” … „az eur�pai m�vel�d�s egyetlenegy �s oszthatatlan”

Meghat�rozta �nmaga zenet�rt�neti hely�t:

  „Ha van valami �j abban a szerepben, amelyet a muzsika t�rt�net�ben v�llalni szeretn�k, akkor ennek  jelent�s�ge az, hogy visszavinni a sok »izmus« ut�n a muzsik�t a humanizmus ter�let�re. Nagy gesztusok, u. n. m�lys�gek n�lk�l val� emberi emberhez, amilyen volt a muzsika Haydn �s Mozart kezeiben.”

Azok a gondolatok, amelyeket ... Debussyr�l mondott, ...saj�t ars poetic�ja r�szek�nt is tekinthet�k:

  „Az igazi nagys�g adni is tud, elfogadni is. Egyszerre tud nemzeti �s nemzetk�zi is lenni. Kit�g�tja a nemzeti m�vel�d�s hat�rait, befogadja az �ltal�nos emberi minden hozz�ja �rkez� �raml�s�t, �s nem is ismeri a sz�k, elz�rk�z�, nemzetinek cs�folt gy�l�lk�d�st.”

  aki haz�ja m�v�szet�nek mutatja meg az igazi honi utat, akinek gy�kerei m�lyen megkapaszkodnak a hazai m�velts�g hagyom�nyaiban, ak�rhogyan is csak nemzetit akar alkotni – ha igaz ember �s igaz m�v�sz, ha magasra emelked� g�niusz –, m�gis egyetemes jelent�s�g�t teremt.” 

1958-ban �rta: 

  „az idei szezonban Magyarorsz�gon nyilv�nos hangversenyen egyetlen m�vem sem hangzott el, s�t ny�ron a K�rolyi kertben tartand� n�pszer� hangversenyeken Kod�lyt�l kezdve vagy h�sz magyar zeneszerz�t�l j�tszanak egy-egy zenekari m�vet, csak �ppen �n vagyok az a zeneszerz�, kit teljesen kihagytak, kit�l nem j�tszanak semmit. Ennek term�szetesen politikai oka van, amit meg is mondottak nekem.”

Az id�zetek err�l az oldalr�l sz�rmaznak. �rdemes felkeresni!

Hagyom�nyok H�za

http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu

Erd�lyi Zsuzsanna jegyezte le, „ A kock�s f�zetbe” Lajtha L�szl� szavait 1962. november 21-�n Szombathely �s Budapest k�z�tt a vonaton:

  "A zene nem aszketizmus, hanem maga a meleg �let, meleg v�r, amely �l �s l�ktet, kacag �s s�r, de ott van minden taktusban. Az az igazi muzsikus, az az igazi zenehallgat�, aki eg�szen oda tudja adni mag�t a muzsik�nak. Az a l�lek, mert olyan, mint egy feh�r lap, amelyre azt �rhatok fel, amit akarok, �s aki ak�r k�nnyesen, ak�r mosolyogva, gyeng�den visszamosolyog re�m, azt �rzem, hogy eg�szen az eny�m, hogy ujjammal �thatoltam a test�n a sz�ve legm�ly�ig. Magamhoz szor�tottam, s �r�m�n, b�naton, trag�di�n, szerelmen kereszt�l egy�tt tudunk rep�lni vele az �r Isten napja meleg�tette l�thatatlan V�gtelenbe".

Megjelent: Erd�lyi Zsuzsanna: A kock�s f�zet. Budapest: Hagyom�nyok H�za, 2010. 77.

1933-ban, Hitler hatalomra jut�s�nak �v�ben, ezekkel a szavakkal aj�nlja Romain Rolland-nak II. von�stri�j�t (Op. 18, 1932) 

„�gy l�tom, �nt, akit Eur�pa lelkiismeret�nek neveztek el, egyre ink�bb elszigetelik. Mintha egy vastag falat akarn�nak fel�p�teni �n k�r�. K�rem, fogadja m�vem aj�nl�s�t �gy, mint egy sz�l vir�got, amelyet �tdobnak ezen a falon. Szer�ny tan�s�gt�tel��l sz�nom ezt annak, hogy itt vagyunk, hogy nem felejtett�k el �nt, �s a humanizmusnak m�g mindig azt az ide�lj�t k�vetj�k, amelyet �nt�l kaptunk.”

Solymosi Tari Em�ke „M�gis �jra �s �jra f�lsz�kken” Lajtha L�szl� �s Romain Rolland