Bodai Zsuzsa

A reform�torok gazdas�gi tan�t�sai

Luther M�rton 1517-es fell�p�se �ta okt�ber 31. tradicion�lisan a Reform�ci� sz�let�snapja. Sokan sokf�lek�ppen m�ltatt�k az id�k sor�n ezen a napon a reform�torok tan�t�sait, cselekedeteit. Az al�bbi tanulm�ny Luther M�rton �s K�lvin J�nos gazdas�gi tan�t�sainak elemz�s�vel eml�kezik.

Max Weber a protestantizmus t�rt�nelmi szerep�t elemezve meg�llap�tja: A protest�ns etika l�nyeges szerepet j�tszott a modern "kapitalista szellem" kialakul�s�ban. A lutheri �s a k�lvini hivat�setika a munk�ra val� be�ll�t�d�s szellem�nek el�t�rbe �ll�t�s�val a "kapitalista szellem"-nek, a gazdas�gi racionalit�snak fontos t�rt�nelmi el�zm�nye volt. A hivat�setika alapjainak megteremt�je, els� megfogalmaz�ja a n�metorsz�gi reform�ci� vez�ralakja, Luther M�rton.

1. Luther a hivat�sr�l, a kereskedelemr�l �s az uzsor�r�l

A reform�tori etik�ban �j fogalomk�nt kezdt�k haszn�lni a hivat�s (n�met�l: Beruf) kifejez�st. A modern hivat�s-fogalom l�trej�tte a protest�ns bibliaford�t�sokra ny�lik vissza. A hivat�s-fogalom �jszer�, vil�gi �rtelmez�se el�sz�r Luther bibliaford�t�s�ban jelenik meg./1.

"A lutheri bibliaford�t�s Sir�k k�nyv�nek egyes helyein (11,20 �s21) haszn�lta el�sz�r e sz�t kifejezetten a mai �rtelemben, majd hamarosan felvette mai jelent�s�t az �sszes protest�ns n�p vil�gi nyelv�ben. ... A lutheri bibliaford�t�s el�tt a hivat�s ... a mai, vil�gi �rtelemben egyetlen nyelvben sem fordul el�."/2.

A lutheri hivat�setika l�nyege a k�vetkez�: Isten tetsz�s�nek elnyer�s�hez egyetlen �t vezet, m�gpedig az evil�gi k�teless�gek teljes�t�se. Isten el�tt minden hivat�s egyenl� �s egyar�nt kedves. Az ember akkor j�r el helyesen, ha megmarad abban a hivat�sban, amelybe Isten �ll�totta, s t�rekszik hivat�sa mind teljesebb �s t�k�letesebb bet�lt�s�re.

Luther szak�tott a k�z�pkori hivat�s �rt�kel�ssel, amely a korabeli katolikus felfog�st is jellemezte. Szembehelyezkedett azzal az �ll�sponttal, amely csak a papi-egyh�zi munk�t �s szolg�latot tartotta Isten �ltal szentes�tettnek. �gy a polg�ri foglalkoz�sokat alacsonyabbrend�nek t�ntette fel, a vil�gi foglalkoz�sokat nem tekintette hivat�snak.

Luther el�t�lte a szerzetesi �letform�t, �s kimondta, hogy nem a vil�gt�l elz�rtan kell v�gezni munk�nkat az � dics�s�g�re, hanem a vil�g neh�zs�gei �s k�s�rt�sei k�z�tt. Azt tan�totta, hogy Isten �gy teremtette az embert, hogy hivat�s�t ne a kolostorokban, hanem a vil�gban v�gezze. Arra hivattunk el, hogy Istent a h�tk�znapi �letben, az e vil�gban kijel�lt munkahelyen szolg�ljuk. "Isten szorgalmat �s h�s�get k�vetel minden hivat�sban."-�rja./3. A mindennapi munka becs�letes �s szorgalmas v�gz�se Isten dics��t�s�nek legf�bb eszk�ze. Ha az ember dolgozik, voltak�ppen Istennek engedelmeskedik, �s ilyen szempontb�l a munka is istentisztelet. A h�tk�znapi �letben mutatott h�s�ges helyt�ll�s lesz a pr�b�ja, mutat�ja az Istennel val� bels� kapcsolatunknak.

Luther egyik legnagyobb hat�s� teljes�tm�nye, hogy a katolikus felfog�ssal szemben hat�rozottan megn�velte az evil�gi hivat�s szerint v�gzett munka erk�lcsi hangs�ly�t �s az �rte j�r� vall�sos jutalmat. A megv�ltozott hivat�sszeml�let, az evil�gi munka erk�lcsi fel�rt�kel�se, �szt�nz�en hatott a gazdas�gi �let fejl�d�s�re, mivel led�lt a v�laszfal a kolostor �s a piac k�z�tt, �s �gy az ember munk�ja k�zben, s�t munk�j�val is dics��thette az Urat.

Luther reform�tori tev�kenys�g�nek kezdet�n azt tan�totta, hogy az evil�gi k�teless�gek teljes�t�se az egyetlen �t Isten tetsz�s�nek elnyer�s�hez, Isten ezt �s csakis ezt akarja, s �ppen ez�rt Isten el�tt teljess�ggel egyenl� minden munka, minden hivat�s. Luther szem�ben teh�t a kereskedelem �s a banki tev�kenys�g is hivat�s. De �vek m�lt�n, - min�l ink�bb bekapcsol�dott a vil�gi �gyek int�z�s�be- ezeken a tev�kenys�g ter�leteken tal�lkozott a legt�bb vissza�l�ssel, ellentmond�ssal. (P�ld�ul tapasztalta, hogy a p�pai k�ria fenntartotta tov�bbra is a kamatszed�si tilalmat, ugyanakkor a bankokt�l kapott k�lcs�n�k ut�n nem is alacsony kamatot fizetett.) �gy a tov�bbiakban k�l�nbs�get tett a kereskedelem �s a banki tev�kenys�g t�rv�nyes �s t�rv�nytelen form�i k�z�tt, �s igaz�n �dv�snek csak a f�ldm�vel� munk�t tartotta.

A kereskedelemnek k�t form�j�t k�l�nb�ztette meg az "Asztali besz�lget�sek"-ben/4.: a "jog szerinti polg�ri keresked�s"-t �s az "istentelen" keresked�st.

A k�z�pkori trad�ci�val szemben � m�r nem �ltal�ban a kereskedelmet �t�li el, hanem csak azt a form�j�t, amely nagy nyeres�gre t�rekszik, �s a jog szerinti polg�ri kereskedelmet megengedhet�nek tartja.

Az igazs�gos keresked�st egy mennyis�gi hat�rhoz k�ti. A jog szerinti polg�ri keresked�s m�lt�nyos nyeres�get eredm�nyez. M�lt�nyos nyeres�g pedig az, ha h�sz phenning egyet fiadzik, vagy sz�z arany egy aranyat hoz. �gy v�li, hogy a kereskedelemben az enn�l nagyobb nyeres�g t�rhetetlen, �tkozott.

Luther szerint az ember hatalmas b�nt k�vet el, ha a kapzsis�g ker�ti hatalm�ba a kereskedelemben. A kapzsis�g semmif�le hat�rt nem ismer, �s "�tj�ban �ll minden vil�gi rendnek, igazs�gnak, szorgalomnak. - Mindenki csak azzal t�r�dik, hogy sok p�nzt kaparjon �s har�csoljon �ssze, s a kenyeret �s a testnek sz�ks�g�hez tartoz� m�s dolgokat kor�ntsem becs�lik a kapzsik annyira, mint a p�nzt, b�r a p�nzt meg nem zab�lhatj�k. M�gis minden p�nz�rt esik meg a vil�gban. .... a kapzsik csak a Mammont szolg�lj�k."/5.-�rja.

A kapzsis�g sz�li az egyik leg�ltal�nosabb b�nt, a lop�st. "A hetedik parancsolat"-ban a lop�st a k�vetkez�k�ppen �rtelmezi: "A lop�s ... m�s valaki javainak megszerz�se. Ebbe pedig bele�rtend� r�viden mindennem� haszonszerz�s felebar�tunk k�r�ra, b�rmif�le viszonylatban."/6.

�gy az istentelen keresked�s is lop�s, mert minden esetben a fogyaszt�t (a felebar�tot) k�ros�tja meg, ak�r a nagykeresked� k�veti el a piacon, a szat�cs a boltban, ak�r a szolg�l� a szolg�ltat�sok elmulaszt�s�val, a mesteremberek az �ru min�s�g�nek ront�s�val, vagy a termel�s monopoliz�l�s�val.

Az istentelen kereskedelem eszk�zei az emberek megrabl�s�ra: a hamis �ru, a hamis m�rt�k, a hamis s�ly, hamis p�nz. Istentelen keresked�s folyik a piacon, "ahol egyik a m�sikat ny�ltan csalja hamis �ruval, m�rt�kkel, s�llyal, p�nzzel, r�szedi ravaszkod�ssal �s szokatlan csellel ..."/7.

Az istentelen keresked�ket "sz�kes rabl�k"-nak nevezi, mert sz�kben �lnek, nemes uraknak, tisztess�ges polg�roknak h�vj�k �ket �s a jogoss�g l�tszat�val rabolnak �s lopnak.

�lesen b�r�lja a p�pai hatalmat, melyet a tolvajok fej�nek �s legf�bb v�dn�k�nek nevez, hiszen "�sszerabolta a vil�g minden kincs�t, s�t birtokolja is mind a mai napig."/8.

A nagy nyer�szked�snek Luther szerint k�t dolog �llja �tj�t: az egyik a fejedelmi hatalom piacot kontroll�l� �s regul�l� szerepe; a m�sik a konkurencia, amivel Isten b�nteti a tolvajokat. �gy �r: "Ha sokat lopsz, nagyon vigy�zz, hogy k�tszer annyit ne lopjanak t�led, �s aki er�szakkal �s jogtalanul rabol �s szerez, annak el kell t�rnie azt is, hogy m�s ugyan�gy b�nik vele. Mert Isten mesterien �rt ahhoz, hogy mivel mindenki rabolja �s lopja egym�st, egyik tolvajjal b�nteti a m�sikat. Honnan venn�nk k�l�nben el�g akaszt�f�t �s k�telet?"/9.

Luther k�l�nb�z� �r�saiban nemcsak az "istentelen" keresked�s, de a nyeres�gv�gy motiv�lta banki tev�kenys�g ellen is fell�pett. Pedig az � kor�ban a p�nz val�s�gos szerepe, a p�nz val�s�gos term�szete radik�lisan �talakult: a p�nz �ltal�nos csereeszk�zb�l egyre ink�bb kamatoz� t�k�v� lett. Ennek a val�s�gos folyamatnak megfelel�en lassan �talakult a p�nzre vonatkoz� elm�let is. De Luther m�g azon gondolkod�k k�z� tartozik, akik a p�nz t�kek�nt val� m�k�d�s�t elvben tiltj�k, �s csak n�mely kiv�teles esetekben enged�lyezik.

Kezdetben �gy gondolta, hogy a szorult helyzetben l�v� felebar�ton fizets�g n�lk�l seg�teni kell. Arra tan�t, ha p�nzt adunk k�lcs�n, ingyen adjuk, vagy csak a k�lcs�nz�tt �sszeget k�rj�k vissza. Az uzsor�sokat a p�nzk�lcs�nz�ket m�ly megvet�ssel emlegeti. P�ld�ul a Fuggerekr�l/13. �gy v�lekedik: Nem lehet "... igazs�gos �s istennek tetsz�, ha valaki egyetlen emberi �let alatt oly sok �s oly kir�lyi javakat hord �ssze egy rak�sra."/11.

K�s�bb Luther �ll�spontja a p�nzk�lcs�nz�sr�l, a kamatszed�sr�l n�mileg megv�ltozott. Egy 1540-ben kelt az uzsor�r�l sz�l� level�ben ("an die Pfarherrn wider den Wucher zu predigen") tov�bbra is kitart uzsoraellenes n�zetei mellett. A kamatot tov�bbra sem nyilv�n�tja egy�rtelm�en megengedhet�nek. Ugyanakkor k�t kiv�teles esetben jogosnak tartja, �s enged�lyezi a kamatszed�st. Jogosnak �t�li a kamatszed�st a "kett�s k�rosul�s": a "felmer�l� k�r" �s az "elmarad� haszon" eseteiben./12.

A "felmer�l� k�r" esete �ll fenn akkor, ha p�ld�ul a k�lcs�nad� nem kapja vissza a kit�z�tt hat�rid�re a p�nz�t. Ugyanakkor neki mag�nak pedig fizetnie kell egy m�sik rel�ci�ban, �s ebb�l k�lts�gei sz�rmaznak. Ez az eset gyakorlatilag a k�sedelmi kamat esete.

Az "elmarad� haszon" esete �ll fenn Luther szerint akkor, ha valaki p�nz�t k�lcs�nadja �s �gy elesik olyan nyeres�gt�l, amelyre v�s�rl�ssal szert tehetett volna. P�ld�ul, ha valaki f�ldet vagy kertet v�s�rol, akkor �lvezi annak term�s�t, gy�m�lcs�t. Ilyen javakt�l esik el az, aki a f�ld vagy kert v�s�rl�sa helyett, a p�nz�t k�lcs�nadja. Ilyen esetben jogosnak tartja az elmaradt haszonnal megegyez� kamat k�vetel�s�t.

Mindazon esetekben teh�t, amikor a k�lcs�nad� val�ban k�rt szenvedett ("igazi k�rosul�s") amiatt, hogy nem rendelkezett a k�lcs�nz�tt p�nz�sszeggel, - jogos a kamatszed�s. Ilyen esetekben egyfajta k�rt�r�t�s illeti meg a hitelez�t. De m�s a helyzet -hangs�lyozza Luther-, ha a k�rnak csak a lehet�s�ge �ll fenn, ilyenkor nem szedhet� kamat, mivel a k�r nem "sz�ks�gszer�", csak "eshet�" ("nem igazi, hanem k�pzelt k�rosul�s").

Luther teh�t �ltal�ban tiltotta a p�nz k�lcs�nz�s�t uzsor�ra. De k�t kiv�teles esetben jogosnak tartotta a kamatig�nyt. A Luther �ltal m�g kiv�telnek tekintett "kett�s k�rosul�s" esete azonban , a val�s�gban egyre ink�bb olyan �ltal�nos elvv� �s gyakorlatt� v�lt, amely minden p�nzk�lcs�nz�s eset�ben indokolta a kamatig�nyt.

Luther gazdas�getikai tan�t�s�nak f� �rdeme az emberi munka, a hivat�s erk�lcsi fel�rt�kel�s�ben �ll. Abban, hogy megteremtette az emberi munka becs�let�t. Ugyanakkor er�sen korl�tozta az emberek p�nz- �s nyeres�gv�gy�t. El�t�lte a p�nznek, a t�k�nek a felhalmoz�s�t. Hangs�lyozta, hogy "a p�nzszerz�st hagyd az istentelenekre!" Luther hivat�s-etik�ja teh�t nem �ll k�zvetlen, nem �ll szoros kapcsolatban a " kapitalista szellem"-mel, a kapitalizmus kialakul�s�val.

A k�lvini tan�t�s vil�gosabb �sszef�gg�sben �ll a kapitalista fejl�d�ssel. Kiv�ltk�pp vonatkozik ez a meg�llap�t�s K�lvin p�nz- �s kamatelm�let�re.

2. K�lvin p�nz- �s kamatelm�lete

K�lvint sokszor m�ltatt�k mint teol�gust, mint pr�dik�tort, jog�szt vagy mint politikust, de a gazdas�gi n�zeteir�l kevesebb sz� esik. Pedig K�lvinnak a hivat�sr�l, a t�kegyarapod�sr�l, a p�nzr�l �s a kamatr�l sz�l� meg�llap�t�sai jelent�s hat�ssal voltak a korabeli gazdas�gi �let alakul�s�ra.

A k�lvini hivat�sfelfog�s Luther hivat�setik�j�b�l indul ki. De K�lvin hangs�lyosabb� tette a hivat�s megszentelt volt�t. Azt tan�totta, hogy nemcsak vil�gi hivat�sunkban lehet�nk Istennek tetsz� emberek, hanem �ppen a hivat�sunk v�gz�s�vel lesz�nk azokk�. K�lvinn�l a becs�letes, szorgalmas munka maga, Isten dics��t�s�v� v�lik. A lutheri "hit �ltali �dv�z�l�s" elve, K�lvin felfog�s�ban a "tettek �ltali �dv�z�l�s" elv�v� alakult �t. K�lvin egyik jellegzetes dogm�ja a "kegyelmi kiv�laszt�s" �rtelm�ben, az embereknek csak egy t�red�ke elhivatott az �dv�z�l�sre. A h�v�k sz�m�ra alapvet� k�rd�ss� v�lt, hogy ki a kiv�lasztott. A bizonyoss�g megszerz�s�re K�lvin szerint a legkiv�l�bb eszk�z a f�radhatatlan hivat�sv�gz�s. A h�v� saj�t kegyelmi �llapot�t az aszketikus cselekv�ssel biztos�thatja. K�lvin felfog�s�ban a hitnek igazolnia kell mag�t objekt�v m�k�d�s�ben, a hit legyen "fides efficax" ("hathat�s hit")./13 A "fides efficax" mindig akt�v tev�kenys�gben megmutatkoz� �l� hit. A k�lvini "aktivit�s teol�gia" arra �szt�n�z, hogy : "Dics��tsd Istent szorgalmas munk�ddal!"/14.

Hirdette, hogy az ember munk�ra van teremtve. Nem tartotta azonban Istennek tetsz� magatart�snak, ha valaki eredeti hivat�s�t feladva m�s ter�leten kezdett munk�lkodni. "Olyan ... az �let, mint egy �rhely (statio), amelyre az �r �ll�tott benn�nket, s amelyben ki kell tartanunk, am�g � vissza nem h�v. ... Minden egyes ember sz�m�ra teh�t �lete �tja mintegy az �r �ltal rendelt �r�llom�s, hogy �lete folyam�n ide-oda ne v�ndoroljon."/15.

A munk�t mint k�teless�get �rta el� mindenki sz�m�ra: "mindenki k�teles dolgozni", ugyanakkor "mindenkinek joga is van a munk�hoz". A szorgalmas munk�lkod�kkal szemben k�rhoztatta a semmittev�ket, a haszontalanokat, akik m�s ver�t�k�b�l �lnek, de maguk nem j�rulnak hozz� semmivel a k�zj�hoz. Megtiltotta a koldul�st, �s hangs�lyozta a Szent�r�s azon tan�t�s�t, hogy aki nem dolgozik ne is egy�k./16.

Hivat�sszeml�lete hatalmas �szt�nz�je lett a gazdas�gi fejl�d�snek. A k�lvini aszk�zis -az�ltal, hogy egyfel�l f�radhatatlan munk�lkod�sra, m�sfel�l a fogyaszt�s visszafog�s�ra �szt�nz�tt/17., - �sszess�g�ben a t�kegyarapod�s, a t�kefelhalmoz�s ir�ny�ba mutatott.

K�lvin a t�kegyarapod�s meg�t�l�s�nek k�rd�s�ben szint�n a lutheri tan�t�sb�l indult ki, amennyiben k�l�nbs�get tett a "t�rv�nyes haszon" �s az "igaztalan meggazdagod�s" k�z�tt. A t�rv�nyes haszon: bizonyos foglalkoz�sok sz�ks�ges k�vetkezm�nye. Az igaztalan meggazdagod�s: a felebar�tunk rov�s�ra t�rt�n� vagyonn�vel�s. �gy gondolja, hogy Isten megengedi a t�rv�nyes hasznot, amennyiben az bizonyos hivat�sok sz�ks�ges velej�r�ja. Ugyanakkor Isten mint a vil�gi javak tulajdonosa a javakat csak birtokba (k�lcs�nbe) adta az embereknek, azzal a felt�tellel, hogy "felebar�taink jav�ra s�f�rkodjunk vel�k." K�lvin a gazdags�got �nmag�ban nem tartja el�t�lend�nek. S�t �gy v�li, hogy a gazdags�g lehet�s�get ad az adakoz�sra. Csak akkor veti meg a gazdags�got, ha az a felebar�tot s�rti �s Istent�l elford�tja az embert.

Tan�t�s�ban teh�t megtal�lhat�: egyfel�l a t�ke mag�nk�zben val� felhalmoz�s�nak, m�sfel�l a t�ke karitat�v alapon t�rt�n� �jraeloszt�s�nak a gondolata is.

K�lvin a t�kegyarapod�s �ltal�nos k�rd�sein t�l k�l�n foglalkozik a p�nz t�kek�nt val� funkcion�l�s�nak a k�rd�seivel.

K�lvin kor�ban a katolikus egyh�z hivatalos �ll�spontja szerint: tilos volt a kamatszed�s. A kamatszed�s tilalm�t m�g a 787. �vi II. niceai zsinat mondta ki. A katolikus egyh�z hivatalos �ll�spontja k�l�nb�z� d�nt�seiben �s t�rv�nyeiben is tetten �rhet�. P�ld�ul: 1179-ben a III. later�ni zsinaton hozott t�rv�ny alapj�n kik�z�s�t�ssel �s az egyh�zi temet�s megtagad�s�val b�ntett�k az uzsor�sokat. 1273-ban X. Gergely p�pa megparancsolta h�b�reseinek, hogy �zz�k el orsz�guk ter�let�r�l a kamattilalmat �th�g� keresked�ket, p�nzk�lcs�nz�ket. V. Kelemen p�pa 1312-ban el�t�lte azokat az el�lj�r�kat, akik enged�lyezt�k a kamatra adott k�lcs�n�k foly�s�t�s�t, �s m�g 1444-ben is, amikor Genf v�rosa V. F�lix (ellen)p�p�hoz fordult kiv�lts�gainak elismer�s��rt, az uzsor�r�l sz�l� cikkelyeket t�r�lni kellett a dokumentumb�l.

A kamattilalmat az egyh�z k�t f� pill�rrel t�masztotta al�: egyr�szt a Biblia tan�t�saira hivatkozott,/18. m�sr�szt a kereszt�ny teol�gusokra, akik -Arisztotel�sz nyom�n- tagadt�k a p�nz produktivit�s�t.

A korabeli gyakorlat azonban elt�rt az elm�lett�l. Rendszeresen kij�tszott�k a t�rv�nyt, a kamatot �ltal�ban k�sedelmi kamatnak t�ntett�k fel. Az egyh�z is gyakran vett fel kamatra p�nzt, �gy maga az egyh�z is paradox helyzetbe ker�lt.

K�lvin gazdas�getik�ja feloldotta az elm�let �s a gyakorlat k�z�tti t�bb �vsz�zados konfliktust.

P�nz-�s kamatelm�let�t els�k�nt egy 1545-�s level�ben (De usuris) fejtette ki, majd az 1554-ben publik�lt, M�zes II., III. �s V. k�nyv�nek r�szleteihez �rott komment�rokban, az 1557-es a 15. zsolt�rt magyar�z� �r�s�ban �s v�g�l az 1565-ben megjelent Ez�kiel pr�f�ta sz�vegr�szlet�hez �rott magyar�zataiban.

K�lvin levele bar�tai k�z�l egyhez:

A "De usuris" c�men ismert �r�sa, v�lasz egy lev�lre/19., amelyben a kamat jogoss�g�t illet�en k�rik ki K�lvin v�lem�ny�t. Ebben a lev�lben K�lvin feloldja a kamattilalmat, "mert ha teljesen megtiltjuk a kamatot, -�rja- akkor szorosabban k�tj�k meg a lelkiismeretet, mint azt maga Isten teszi."/20. Elismeri a kamatszed�s jogoss�g�t �s bizonyos kiv�telekt�l eltekintve enged�lyezi azt. M�g Luther elvben szigor�an tiltja a kamatszed�st �s csak kiv�telesen enged�lyezi, addig K�lvin elvben hat�rozottan megengedi �s csak kiv�telesen tiltja meg./21.

C�folja az eddigi filoz�fiai-, teol�giai hagyom�nyt, amely szerint a kamat idegen a Szent�r�s szellem�t�l. �gy �r: "Semmif�le bizony�t�k nincs az �r�sban arra n�zve, hogy minden kamat teljess�ggel el�t�lend� dolog lenne."/22. Ugyanazokat a bibliai helyeket veszi sorra �s magyar�zza, mint el�dei, m�gis m�s eredm�nyre jut.

Fontos megeml�teni, hogy K�lvin k�tf�le k�lcs�nt k�l�nb�ztet meg: az egyik a fogyaszt�si k�lcs�n (pret de consommation), a m�sik pedig a produkt�v k�lcs�n (pret de prduction).

A fogyaszt�si k�lcs�n nem k�pvisel termel�er�t az ad�s sz�m�ra, �s �gy semmif�le elismer�s, vagy jutalom nem j�r �rte. A k�lcs�nnek ez a fajt�ja a meg�lhet�st, a megseg�t�st szolg�lja, karitat�v jelleg�, kamatmentes k�lcs�n.

A produkt�v k�lcs�n eset�ben viszont, amely a k�lcs�nt felvev� munk�j�val egy�tt �j �rt�ket hozhat l�tre, jogos lehet a jutalmaz�s, a kamat. A produkt�v k�lcs�n valamilyen v�llalkoz�sra adott k�lcs�n, amellyel az ad�snak m�dj�ban �ll nyeres�ghez jutni, ez�rt kamatoz� k�lcs�n.

K�lvin �gy v�li, hogy a Szent�r�s csak az els� t�pus� k�lcs�nr�l besz�l, hiszen a m�sodik csak a k�s�bbi sz�zadok term�ke.

Ezek ut�n �rthet� K�lvin magyar�zata Luk�cs Evang�lium�nak h�res r�szlet�re: "Mert Krisztusnak k�z�ns�gesen �rtelmezett nagyon vil�gos mond�sa, hogy ti.: adjatok k�lcs�nt semmit �rte nem v�rv�n, (Luk. 6. 35.) hamisan volt ebben az �rtelemben elcsavarva. ... Krisztus szavai egyenl� �rt�k�ek azzal, ... hogy szeg�nyeknek el�bb legy�nk seg�ts�g�re, mint a gzdagoknak."/23. Krisztusnak a kamatellenz�k �ltal legt�bbsz�r id�zett mondata, nem a kamat teljes tilalm�r�l sz�l, hanem a szeg�nyek t�mogat�s�ra buzd�t, a fogyaszt�sra (meg�lhet�sre) adott k�lcs�n els�dlegess�g�re h�vja fel a figyelmet. Ebben az esetben val�ban b�n lenne kamatot k�rni, mivel az ellenkezne a m�lt�nyoss�g elv�vel.

A kereszt�ny teol�gusok m�sik f� �rve a kamat ellen azokb�l az �sz�vets�gi �r�sokb�l t�pl�lkozik, amelyek szigor�an megtiltott�k a kamat szed�s�t a zsid�knak az egym�s k�z�tti kereskedelemben. K�lvin szerint a helyzet sokat v�ltozott az�ta, �s a kereszt�ny k�z�ss�get nem lehet azonos�tani a zsid� k�z�ss�ggel. T�bbek k�z�tt az�rt sem, mert a 16. sz�zadra a kereskedelem olyan radik�lis v�ltoz�sokon ment kereszt�l, hogy racion�lisan gondolkodva elk�pzelhetetlen a kereszt�nyek k�z�tti kamat megtilt�sa. (Ez a v�lem�ny is bizony�tja K�lvin dinamikus bibliaszeml�tet�t, amely a Szent�r�s mondanival�j�t m�s-m�s t�rt�nelmi helyzetekre m�sk�ppen �rtelmezi.)

A De usuris eddig vizsg�lt r�sze a kamat �s a Szent�r�s k�z�tti ellentmond�st c�folta, - megteremtve ezzel a kamatszed�s elvi lehet�s�g�t. A tanulm�ny k�vetkez� r�sze a p�nz produktivit�s�t �s ennek alapj�n a kamatszed�s jogoss�g�t bizony�tja. A p�nz produktivit�s�nak felismer�se �s bizony�t�sa a De usuris legnagyobb horderej� �j�t�sa. K�lvin szak�t a p�nz term�szet�re vonatkoz� kor�bbi �ll�sponttal. C�folja azt az Ariszrtotel�szre hivatkoz� �s az eg�sz k�z�pkorban jellemz� felfog�st, miszerint a p�nznek -ellent�tben a term�f�lddel- nincs hozamk�pess�ge. Elvetette Aquin�i Tam�s azon dogm�j�t �s a neki megfelel� joggyakorlatot, amely a p�nz improduktivit�s�t �ll�totta.

K�lvin a p�nzt m�r nem a fogyaszt� szemsz�g�b�l vizsg�lja, mint el�dei, hanem a keresked�, a bank�r szemsz�g�b�l. Kimutatja, hogy a p�nznek a benne rejl� f�m�rt�ken t�li �rt�ke, hozama lehet, ha nem l�dafi�ba z�rva �rzik, hanem befektetik, forgatj�k, haszn�lj�k. A kereszt�ny teol�gusok kamatellenes okoskod�sa "az �n �t�letem szerint teljesen �rt�ktelen: hogy t. i. a p�nz nem sz�l p�nzt. ... ha �n a p�nzt szekr�nybe z�rja az nem fog szaporodni. �s k�z�l�nk nem is ad senki semmit k�lcs�n �ppen csak az�rt, hogy �gy heverjen a p�nze hi�ba �s semmi hasznot se h�zzon bel�le. Mert a haszon nem a p�nzb�l, hanem annak j�vedelm�b�l sz�rmazik."/24.-�rja a lev�lben.

A tov�bbiakban megfogalmazza a De usuris alapt�tel�t/25.: "A kamatr�l nem Istennek bizonyos hat�rozott �s saj�tlagos rendel�se alapj�n kell �t�letet mondanunk, hanem csup�n a m�lt�nyoss�g szab�lya szerint."/26.

K�lvin a m�lt�nyoss�g elve szerint mondja el v�lem�ny�t a jelz�log int�zm�ny�r�l is.

A katolikus egyh�z korabeli felfog�sa szerint a p�nzk�lcs�nz�s jelz�logra, - er�nyes, megengedett dolog. Ezzel szemben a p�nz k�lcs�nz�se csek�ly haszn�lati d�j, azaz kamat fej�ben, - b�n�s, tiltott dolog.

K�lvin �sszeveti a jelz�log elfogadott int�zm�ny�t a kamat tiltott int�zm�ny�vel, �s arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy egyik sem m�lt�nyosabb a m�sikn�l. �gy �t�li meg, hogy nincs l�nyeges k�l�nbs�g a jelz�log �s a kamat k�z�tt. A k�l�nbs�g csup�n az elnevez�sekben van. M�rpedig "csak a nevekre tekinteni, s nem az igazs�got becs�lni, ... a nevek felcser�l�s�vel az er�nyt b�nn�, vagy a b�nt er�nny� v�ltoztatni,..."/27.-helytelen elj�r�s. Nem az elnevez�seken m�lik egy dolog er�nyes vagy b�n�s volta. Nem a szavak, nem a kifejez�sek m�djai, hanem maguk a dolgok azok, amelyek szerint valamit meg kell �t�lni.

A fentiek alapj�n a jelz�log int�zm�ny�hez hasonl�an a kamatot is feloldotta az egyh�zi tilalom al�l. De l�tja azt, hogy milyen s�lyos erk�lcsi k�vetkezm�nyekkel j�rhat, ha teljesen "szabadj�ra engedik" a kamatot. Ahhoz, hogy a m�lt�nyoss�g elve �rv�nyes�lj�n a kamatszed�sn�l bizonyos megszor�t�sokat fogalmaz meg.

A k�vetkez� h�t pontban korl�tozza a kamatszed�s szabads�g�t:

Az els� k�t kiv�tel a fogyaszt�sra adott k�lcs�n kamatmentess�g�t �s els�dlegess�g�t �rja el�:

1. Ne vegyenek kamatot a szeg�nyekt�l!

2. Aki k�lcs�nt ad ne legyen annyira nyeres�gre s�v�rg�, hogy emiatt hanyag legyen k�teless�ge teljes�t�s�ben �s ne nyomja el a szeg�ny "testv�reket".

A harmadik kiv�telben megfogalmazza azt, hogy a m�lt�nyoss�g elve szab�lyozza a k�lcs�nad� �s a k�lcs�nvev� viszony�t:

3. Semmi olyan ne j�jj�n k�zbe, ami nincs �sszhangban a term�szetes m�lt�nyoss�ggal, Krisztus k�vetkez� parancsolat�val: "�s a mint akarj�tok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akk�ppen cselekedjetek azokkal." (Luk. 6. 31.)

A negyedik kiv�tel egy gyakorlati szab�lyt hat�roz meg, amelynek alapja megint csak a m�lt�nyoss�g:

4. Aki k�lcs�n vesz azzal a p�nzzel ugyanannyit vagy m�g t�bbet nyerjen, mint a k�lcs�nz�tt �sszeg.

Az �t�dik kiv�tel Isten ir�nti felel�ss�gre h�vja fel a figyelmet a gazdas�gi �letben is:

5. Ne a k�z�ns�ges �s bevett szok�s szerint �t�lj�k meg azt, hogy mi van sz�munkra megengedve, hanem az Isten besz�de szerint val� szab�lyhoz tartsuk magunkat.

K�lvin genfi m�k�d�se sor�n k�l�nb�z� szoci�lis int�zked�sek bevezet�s�vel sokat tett a k�zj� �rdek�ben. Ezt a szeml�letet -a k�z�rdek els�dlegess�g�t- t�kr�zi a hatodik kiv�tel:

6. Ne csak annak priv�t jav�ra tekints�nk, akivel dolgunk van, hanem gondoljuk meg azt is, hogy mi hasznos a k�znek.

V�g�l K�lvin a kamat m�rt�k�r�l sz�l� tan�t�s�t al�rendeli az adott orsz�g t�rv�nyeinek:

7. A kamatszed�sn�l ne l�pj�k �t azt a m�rt�ket, amelyet az illet� orsz�g vagy hely t�rv�nyei megengednek.

M�zes II., III. �s V. k�nyve kamattal foglalkoz� r�szeinek magyar�zata:

Az 1554-ben publik�lt komment�rban K�lvin a k�vetkez� bibliai helyeket elemzi:

"Ha p�nzt adsz k�lcs�n az �n n�pemnek, a szeg�nynek a ki veled van; ne l�gy hozz� olyan, mint a hitelez�; ne vessetek re� uzsor�t." (M�zes II., 22/25)/28.

"Ha a te aty�dfia elszeg�nyedik, �s keze er�tlenn� lesz melletted, seg�tsd meg �t, ak�r j�vev�ny, ak�r zsell�r, hogy meg�lhessen melletted.

Ne v�gy � t�le kamatot vagy uzsor�t, hanem f�lj a te Istenedt�l, hogy meg�lhessen melletted a te aty�dfia.

P�nzedet ne add neki kamatra, se uzsor��rt ne add a te eles�gedet." (M�zes III., 25/35-37)/29.

"A te aty�dfi�t�l ne v�gy kamatot: se p�nznek kamatj�t, se eles�gnek kamatj�t, se semmi egy�bnek kamatj�t, a mit kamatra szok�s adni.

Az idegent�l vehetsz kamatot, de a te aty�dfi�t�l ne v�gy kamatot, hogy meg�ldjon t�ged az �r, a te Istened mindenben, a mire kiny�jtod kezedet azon a f�ld�n, amelyre bem�gy, hogy b�rjad azt." (M�zes V., 23/19-20)/30.

K�lvin e r�szletek magyar�zat�t azzal kezdi, hogy a kamattal kapcsolatos b�rmif�le v�lem�ny alapja csakis a kereszt�ny tan�t�s azon pontja lehet, miszerint a f�ldi javak eset�ben is �rv�nyes�lni kell a szolidarit�s eszm�j�nek. A t�rsadalmi igazs�goss�g kereszt�nyi �rtelmez�s szerint a szeretetb�l, a k�ny�r�letess�gb�l �s az irgalmass�gb�l t�pl�lkozik, vagyis igazs�gtalans�got k�vet el az is , aki nem adja meg felebar�tj�nak azt, amit a szeretet parancsol.

A b�kez�s�g r�sze az igazs�goss�gnak, m�ghozz� annyiban, hogy aki nem seg�t sz�ks�get szenved� testv�rein, amikor tud, az igazs�gtalans�got k�vet el. K�lvin azt is megjegyzi itt, hogy a kereszt�nyi szeretet egyik legszebb kifejez�d�se lehet az �nzetlen k�lcs�nz�s. Mert nem szett�nk igaz�n, hacsak nem k�lcs�nz�nk, semmit vissza nem v�rv�n, ahogy J�zus tan�tja.

Ezut�n megism�tli, amit m�r az el�bb bemutatott lev�lben is elmondott, miszerint a kamattilalom ma m�r nem m�k�dik k�z�ss�g-�sszetart� er�k�nt, mint ahogy tette ezt a m�zesi id�kben. Mit�bb, mivel a t�rv�nyek �rtelm�ben idegenekkel szemben lehetett kamatot k�rni, csak zsid�kkal szemben nem, ez�rt egy�rtelm�v� v�lt, hogy a tilt�s egy, csak a zsid�kra vonatkoz� politikai t�rv�ny, �s a ma �l�k feladata a bibliai versben lev� diszkrimin�ci� felold�sa. De vajon rossz-e az uzsora maga? - K�lvin tudta, hogy az uzsor�s sz� mindig is megvet�s �s gy�l�let t�rgya volt a vil�gt�rt�nelem folyam�n. M�r az �korban is �gy tartott�k, hogy uzsor�ra k�lcs�nt adni, �s elv�gni valaki tork�t k�t hasonsz�r� dolog. K�lvin �j�t�sa az volt, -mik�zben mag�t a kamatot nem tartotta sz�ks�gszer�en rossz dolognak- hogy kimondta: a t�nyeket mindig alaposan meg kell vizsg�lni, nehogy v�letlen�l pontatlan kifejez�st haszn�ljunk az esem�nyek le�r�s�ra. Az egyetlen m�dszer, amivel val�ban elk�l�n�thetj�k a kamat elvetend� form�j�t, a megengedett�l az a kereszt�nyi m�lt�nyoss�g , hiszen Isten el�tt nem sz�m�tanak a szavak, amelyek m�g� elrejthetj�k az igazs�got, csak maga az igazs�g. V�gezet�l megeml�t k�t esetet, amikor a kamat teljesen jogos:

1. Ha az ad�s rossz sz�nd�kb�l nem t�rleszti ad�ss�g�t id�ben.

2. Ha a k�lcs�n produkt�v, vagyis valamilyen �rt�k l�trehoz�s�ban vesz r�szt.

A 15. zsolt�r magyar�zata:

Term�szetesen nem az eg�sz 15. zsolt�r foglalkozik a kamat-, illetve az uzsora k�rd�s�vel, hanem csak egy r�sze, az 5. vers, ami �gy sz�l:

"P�nz�t nem adja uzsor�ra �s nem vesz el aj�nd�kot az �rtatlan ellen.

A ki ezt cselekszi, nem rend�l meg soha t�bb�." (Zsolt�rok k�nyve 15/5.)/31.

K�lvin az elemz�st azzal kezdi, hogy bizonyos szempontb�l hasznos a kamattilalom, hiszen amint elt�rj�k a kamatszed�s bizonyos form�it, r�gt�n utat nyitunk a vissza�l�seknek is. De az is igaz, hogy a kamatszed�s teljes tilalma azzal j�r, hogy a becs�leteseket �s a becsteleneket is ugyanolyan b�ntet�sben r�szes�tj�k, ami viszont arra �szt�k�li az el�bbieket, hogy az ut�bbiakat ut�nozz�k. Mivel akkoriban a kamatszed�s �ltal�nos tilalom al� esett, �gy nem lep�dik meg azon , ami saj�t im�nti eszmefuttat�s�b�l k�vetkezik, vagyis, hogy "val�ban ritka dolog l�tni valakit, aki becs�letes ember �s egyszersmind uzsor�s."/32.

A tov�bbiakban K�lvin hitet tesz amellett, hogy a munka semmi esetben sem szenvedhet k�rt a t�ke, a p�nz miatt. V�lem�nye szerint a hitelez� megbecs�l�se �s b�re nem lehet akkora, mint a munk�s�, mivel a hitelez� munk�ja semmilyen er�fesz�t�ssel nem j�r, mit�bb mag�t a kamatot is a munk�s munk�ja termeli ki. V�geredm�nyben pedig -�s ez a k�lvini kamatfelfog�s egyik sarkalatos pontja- a p�nz nem lehet nyeres�g alapja abban az esetben, ha j�vedelme, a kamat a szeg�nyek h�tr�nyosabb helyzetbe ker�l�s�vel j�r egy�tt.

K�lvin ezt a kamattal kapcsolatos komment�rj�t is hasonl� gondolattal z�rja, mint a bemutatott levelet, vagyis, hogy ha mindenki azt tenn� a m�sikkal, amit szeretne, hogy vele tegyenek, akkor nem kellene hossz� vit�kat rendezn�nk az uzsora k�rd�s�r�l.

Ez�kiel pr�f�ci�j�nak magyar�zata:

Ez�kiel pr�f�ta k�nyv�nek k�vetkez� r�szeiben foglalkozik a kamat k�rd�s�vel:

"�s ha valaki igaz lesz, �s t�rv�ny szerint igazs�got cselekszik; .... �s senkit nem nyomorgat, az ad�snak a z�logot visszaadja, ... az �hez�nek kenyer�t adja �s a mez�telent ruh�val bef�di; ... Uzsor�ra nem �d, kamatot nem vesz, ... �s ha er�szakos fiat nemz, a ki v�rt ont �s csak egyet is cselekszik amazokb�l; ... A sz�k�lk�d�t �s szeg�nyt nyomorgatta, ... z�logot vissza nem adott, ... Uzsor�ra adott �s kamatot vett: �s az ilyen �ljen? Nem �l! Mindezeket az ut�latoss�gokat cselekedte, hal�llal haljon meg, az � v�re legyen � rajta.!" (Ez�kiel 18/5-13.)/33.

Az ez�kieli t�rv�ny szava kem�ny, az uzsor�sokra egyenesen hal�lt ki�lt. K�lvinnak teh�t itt k�l�n�sen figyelnie kell a becs�letes kamatszed� fogalm�nak k�r�lhat�rol�s�ra. M�gegyszer hangs�lyozza teh�t, hogy ennek meg�t�l�sekor nem a szavakra, hanem a val�di t�nyekre kell figyelm�nket �sszpontos�tanunk. Ezut�n -m�g mindig a becstelen �s becs�letes uzsor�s k�z�tti hat�rvonal megh�z�s�val k�s�rletezve- azt �ll�tja, hogy a kamatokb�l meg�lni akar� ember, becstelen. �gy v�li, hogy uzsorakamatra adni k�lcs�nt nem egyszer�en becstelen �s nemtelen form�ja a haszonszerz�snek, de bizonyosan m�ltatlan is egy becs�letes, kereszt�ny emberhez. Ezzel szemben bizonyos esetekben, -ha a kamat nem t�l magas, �s ha nem szeg�ny embernek k�lcs�nz�nk,- a k�lcs�n ut�n jogosan szedhet�nk kamatot. V�gezet�l arra h�vja fel a figyelmet, hogy mivel a kamat a gazdas�gi �let elengedhetetlen velej�r�ja lett, fontos, hogy az illet�kesek figyelme ne forduljon el soha ett�l a sok csapd�t rejt� ter�lett�l, hogy a becs�letes hitelez�ket megv�dj�k, a becsteleneket pedig megb�ntess�k.

�sszefoglalva meg�llap�thatjuk, hogy K�lvin fenti �r�saiban feloldotta a kamattilalmat, �s meghirdette a kamatszed�s szabads�g�t a m�lt�nyoss�g �s a szeretet t�rv�ny�nek figyelembev�tele mellett. Felismerte a megv�ltozott kor �j gazdas�gi kih�v�sait. A Szent�r�s sz� szerinti �rtelmez�se helyett, a Bibli�ban az isteni �zenetet keresve, meg tudta adni a gazdas�gi �letben felmer�lt k�rd�sekre a spont�n m�don m�r kialakult v�laszok elm�leti megalapoz�s�t. �gy a maga teoretikus m�dj�n hozz�j�rult a kapitalista gazdas�g kifejl�d�s�hez. De nemcsak teoretikusan, hanem gyakorlati int�zked�seivel is el�mozd�totta a kapitalista kibontakoz�st. Genf v�ros�t felvir�goztatta, "protest�ns R�m�"-v� tette. A genfi v�ros�llam felvir�goztat�s�hoz azzal is hozz�j�rult, hogy a kamatra k�lcs�nz�st t�rv�nyes�tette, a megfelel� kamatl�bat meg�llap�totta. Ezen t�l a bankok �s a k�l�nb�z� p�nzint�zetek m�k�d�s�t lehet�v� tette. � maga is alap�tott egy kereszt�ny bankot. Ugyanakkor nem feledkezett meg a t�rsadalom szeg�nyebb r�tegeir�l sem. Eg�sz �lete sor�n megpr�b�lta �sszehangolni a felebar�ti szeretetet, a szolidarit�st �s a gazdas�gi n�veked�st. "Meg�ll�s n�lk�l k�zd�tt az�rt, hogy fenntartsa a gazdas�gi j�l�t �s a t�rsadalmi igazs�goss�g k�z�tti t�r�keny egyens�lyt."/34.

Jegyzetek:

1 Luther �jszer� bibliaford�t�sa megteremtette a n�met irodalmi nyelv alapjait is. "A n�metek sz�m�ra ... a Luther-Biblia volt a k�nyv, amely az elk�vetkez� k�t-h�rom �vsz�zadon �t nyelv�ket form�lta. ... M�g a n�met klasszikusok k�lt�szete sem k�pzelhet� el Luther n�met nyelve n�lk�l." (Richard Friedental: Luther �lete �s kora. Gondolat, 1983., 374.o.)

2 Max Weber: A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982., 90-91.o.

3 Luther: Asztali besz�lget�sek. Helikon, 1983., 222.o.

4 J�nos v�laszt�fejedelem Luthernek aj�nd�kozta az �goston-rend wittenbergi kolostor�t, amelyben Luther h�zass�gk�t�se el�tt is lakott - szerzetesk�nt.

A h�zba Luther feles�ge kosztos di�kokat fogadott. �k �s Luther vend�gei voltak az asztali besz�lget�sek r�sztvev�i, hallgat�i �s lejegyz�i.

Az asztali besz�lget�sek m�r a h�szas �vekben is folyhattak, de csak 1531 nyar�n kezdt�k jegyezni �ket. Egy Konrad Cordatus nev� di�k, aki 1531 m�jus v�g�n �rkezett Wittenbergbe azt �rta, hogy � volt az els�, aki Luther asztal�n�l rendszeresen jegyzetelt, az � p�ld�j�n felbuzdulva kezdt�k Luther szavait m�sok is lejegyezni. A jegyzetel�s ezut�n Luther hal�l�ig. 1546-ig tartott.

5 Luther: Asztali besz�lget�sek. Helikon, 1983.,38.o.

6 Luther M�rton Nagy K�t�ja. Evang�likus Egyetemes Sajt�oszt�ly, Budapest, 1957., 130.o.

7 Uo. 131.o.

8 Uo. 132.o.

9 Uo. 134.o.

10 A Fugger csal�d augsburgi keresked� �s bank�rcsal�d. A kisparaszti r�tegb�l sz�rmaz� Fuggerek a kelme- �s f�szerkeresked�sb�l gazdagodtak meg (14-15.sz.). Az id�sebb �g (�zc�meres Fuggerek) a 15. sz�zad v�g�n cs�dbe jutott, a fiatalabb �g (liliomos c�meres Fuggerek) viszont felvir�gzott Gazdag Jakabbal (1459-1525), aki a r�zexportot csaknem teljesen monopoliz�lta. Eur�pa-szerte megsokszorozta bankfi�kjait �s -t�bbek k�z�tt- a Habsburgok hitelez�je lett. A Fugger-bankh�z nagy szerepet j�tszott a r�mai k�ria p�nz�gyi tranzakci�iban �s er�sen �rdekelve volt a n�metorsz�gi b�cs��zletekben.

11 Max Weber: A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982., 101.o.

12 A kett�s k�rosul�s (duplex interesse), kateg�ri�j�t Luther a r�mai jogb�l k�lcs�n�zte.

13 Max Weber: A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982., 153.o.

14 B�k�si Andor: K�lvin szoci�letik�ja. Theol�giai Szemle, 1964/11-12., 360.o.

15 K�lvin J�nos: Tan�t�s a kereszty�n vall�sra. Magyarorsz�gi Reform�tus Sajt�oszt�ly, Budapest, 1991., 147-150.o.

16 K�lvin nemcsak pr�dik�lt ezekr�l a k�rd�sekr�l, hanem elveit a gyakorlatban is megval�s�totta. Genfben szigor�an b�ntette a heny�l�st, �ld�zte a munkaker�l�st, �s a munk�t k�telez�v� tette. A szeg�nys�g �s a munkan�lk�lis�g k�rd�s�t nem alamizsna osztogat�s�val (mint a k�z�pkorban), hanem �j munkahelyek teremt�s�vel oldotta meg. Poszt�sz�v� �zemet nyittatott �s k�t hanyatl�sban l�v� ipar�gat, az aranym�vess�get �s az �ragy�rt�st fel�j�totta �s vir�gz�v� tette.

17 "K�lvin ... az egy�nek teljes�t�k�pess�g�t az ultra non posse hat�r�ig fokozta, ami a produktivit�st hihetetlen m�rt�kben emelte. Viszont a fogyaszt�st a minimumra reduk�lta." (D�vid Gyula: K�lvin gazdas�gi etik�ja. Minerva, Kolozsv�r, 1931., 18-19.o.)

18 �rdekes Max Weber v�lem�nye ebben a k�rd�sben, aki azt �ll�tja, hogy az egyh�z kamatelleness�g�nek val�di alapja nem magyar�zhat� egyszer�en bibliai versekkel. Szerinte "elvi harcr�l van sz�, amely a gazdas�g etikai , illetve �k�n�miai szempont� racionaliz�l�sa k�z�tt zajlik", �s ebben a vit�ban az egyh�z term�szetesen az etikai oldalt k�pviseli. Weber alapt�zise az, hogy a kamat enged�lyez�se -l�v�n tiszt�n �zleti rel�ci�- szem�lytelenebb� tesz az emberek k�z�tt bizonyos kapcsolatokat, �s �ppen ez az ami "bizalmatlans�gba �tk�zik az etikai vall�sok r�sz�r�l", hisz: "Ember �s ember tiszt�n szem�lyes kapcsolat�t ... mindig szab�lyozni lehet etikailag. ... Nem adnak viszont erre lehet�s�get az olyan kapcsolatok, amelyek �zleti szempontb�l racion�lisak." (Max Weber: Gazdas�g �s T�rsadalom 1-2. K�zgazdas�gi- �s Jogi K�nyvkiad�, 1992., 279-280.o.)

19 A lev�l c�mzettje pontosan nem ismert, de a legt�bb kutat� v�lem�nye szerint egy Sachinus (Claude de Sachin) nev� ember lehetett, aki egy 1545. november 7-i level�ben k�rte ki a Reform�tor tan�cs�t a kamatszed�s k�rd�s�ben. A lev�lre adott v�laszt el�sz�r 1575-ben ismerhette meg a nagyk�z�ns�g, amikor Beza Tivadar t�bb m�s k�lvini �r�ssal egy�tt publik�lta.

20 Sebesty�n Jen�: K�lvin �s a kapitalizmus. K�lvineum Rt., Marosv�s�rhely, 1911., 6.o.

21 Vitatott k�rd�s, hogy val�ban K�lvin �rdeme-e a kamatszed�s elismer�se. T�ny az, hogy 1423-ban V. M�rton p�pa a kamattilalmat bizonyos korl�toz�sokkal feloldotta. �m ez nem jelentette a kamatszed�s t�nyleges legaliz�l�s�t, a tilt�s m�g sok�ig fenn�llott. Az is t�ny, hogy K�lvin m�k�d�se idej�n Genfben m�r enged�lyezett volt az 5%-os kamat szed�se, melynek �rt�ke megfelelt a korabeli kereskedelem enged�lyezett nyers�g�nek. T�lz�s teh�t K�lvint az �jkori kamatszed�s kezdem�nyez�jek�nt emlegetni. De a kamattilalmat �ltal�nosan elm�letileg K�lvin semmis�tette meg.

22 Sebesty�n Jen�: K�lvin �s a kapitalizmus. K�lvineum Rt., Marosv�s�rhely, 1911., 6.o.

23 Uo. 6-7.o.

24 Uo. 9.o.

25 K�lvin a k�vetkez� dogmatikai kiindul�pontj�t �rv�nyes�ti a kamat k�rd�s�ben: Isten bizonyos k�rd�sek-ben hat�rozott, specifikus rendeleteket ad ki, amelyek egy�rtelm�en szab�lyozz�k az adott k�rd�sben teend�ket. M�sokat viszont -a m�lt�nyoss�g szab�lya szerint- az emberre b�zza, hogy tetsz�se szerint j�rjon el. Ilyenek p�ld�ul a k�zgazdas�gi k�rd�sek. E gyakorlati probl�m�kban az elj�r�sm�dot az isteni parancsolat nem �rja el� r�szleteiben. Ez azt jelenti, hogy a felmer�l� vit�s k�rd�sekben az ember szabad kezet kap, hogy d�nts�n. (K�nyaIstv�n: K�lvinizmus �s t�rsadalomelm�let. Akad�miai Kiad�, 1979., 369.o.

26 Sebesty�n Jen�: K�lvin �s a kapitalizmus. K�lvineum Rt., Marosv�s�rhely, 1911., 9.o.

27 Uo. 10.o.

28 Szent Biblia. Magyar Biblia T�rsas�g. Budapest, 1990., 84.o.

29 Uo.134-135.o.

30 Uo. 212.o.

31 Uo. 557.o.

32 Sebesty�n Jen�: K�lvin �s a kapitalizmus. K�lvineum Rt., Marosv�s�rhely, 1911., 8.o.

33 Szent Biblia. Magyar Biblia T�rsas�g. Budapest, 1990., 794.o.

34 Andr� Bi�ler: La pens�e �conomique et sociale de Calvin. Gen�ve, 1959., 475.o.

2010-07-27 http://www.inco.hu/inco8/global/cikk5h.htm