VII. Mellékletek

1. Melléklet – Kérdőív

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉS A VASÁRNAPI ISKOLAI SZÖVETSÉG CIGÁNY GYERMEKEK KÖZÖTT VÉGZETT MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (1989–2005) című szakdolgozathoz

1. A válaszolóra vonatkozó kérdések

Neme: Férfi Nő

Életkora: 0–18 év 18 év felett

Legmagasabb iskolai végzettsége: általános iskola   osztálya;  szakiskola    osztálya;  

érettségi; főiskola; egyetem

2. A cigányokra vonatkozó kérdések (az adott missziói munka környezete)

-A kontextus. Kis/nagyvárosi vagy falusi környezet?

-Milyen cigány csoportok laknak a községben? magyar cigány (romungro) oláh cigány (roma) román cigány (beás) szinto cigány (mutatványos)

-Mely cigány csoportok között folyik a missziói munka?

-Beszélik-e valamelyik cigány nyelvet? Melyiket?

-Ha többféle cigány él a helységben, milyen a csoportok közötti viszony?

-Milyen körülmények között élnek?   jobb, mint a környezetük   hasonló, mint a környezetük   rosszabb, mint a környezetük   nagyon rossz

-Milyen mértékű közöttük a munkanélküliség?    alacsony   átlagos   nagyon magas

-Családok nagysága?

-Mit szeretnének? a magyarok közé olvadni (asszimilálódni) kultúrájukat megtartva beilleszkedni (integrálódni) kívül maradni a társadalmon

-Hogyan viszonyulnak a településen élő cigányok a magyarokhoz? ellenségesen közömbösen barátságosan testvériesen

-Hogyan viszonyulnak a misszióban résztvevő cigányok a magyarokhoz? ellenségesen közömbösen barátságosan testvériesen

-Tapasztalható-e ebben változás? (pozitív vagy negatív irányba)

 3. A magyarokra vonatkozó kérdések

-Hogyan viszonyulnak a településen élő magyarok a cigányokhoz? Ellenségesen közömbösen barátságosan testvériesen

-Hogyan viszonyulnak a helyi gyülekezetben a magyarok a cigányokhoz? Ellenségesen közömbösen barátságosan testvériesen

-Tapasztalható-e ebben változás? (pozitív vagy negatív irányba)

-Van-e különbség a magyarok viszonyulásában a „cigánymisszióban részt vevő” és „részt nem vevő” cigányok felé?

4. A missziói tevékenység céljára vonatkozó kérdések

-Melyek a missziói tevékenység fő területei? (Írja a négyzetbe a fontossági sorrendet – 1-es a legfontosabb evangélizáció diakóniai (szociális) segítségnyújtás felzárkóztatás – tanítás előítéletek megszüntetése betagolás a gyülekezetbe

-Ha van, milyen diakóniai (szociális) segítségnyújtás történik a cigányok felé?

-Mennyiben irányul a cigánymisszió a magyarok felé is, hogy az ő, cigányokhoz való viszonyuk megváltozzon? (elutasításból befogadás, kiengesztelődés). Tapasztalható-e változás?

5. Az összejövetelre vonatkozó kérdések

-Mikor, hogyan kezdődött a cigánymissziói munka az adott településen?

-Hol folynak az összejövetelek? Szabadban, cigányháznál, telepen, cigánysorban, magyarok közötti cigányházban, egy magyar családnál, egyházi épületben vagy semleges helyen, pl. iskola, kultúrház?

-Ha volt ebben változás, korábban hol voltak az összejövetelek?

-Az összejövetel(ek) jellege. gyermek istentisztelet hittanóra házi összejövetel Örömhír Klub 5 Napos Klub tábor egyéb (mi?)

-Milyen a résztvevők összetétele? csak cigányok többség cigány többség magyar

-A résztvevők életkor szerinti összetétele. gyermekek és felnőttek vegyesen óvodás korúak alsótagozatosak serdülők

-Milyen rendszerességgel folynak az összejövetelek?

-Milyen módon folyik a tanítás? Módszerek? Ének szerepe, szemléltetés, eljátszás, visszakérdezés, jutalmazás stb.

-Miben különbözik ez a szolgálat a magyarok között végzett szolgálattól?

6. A munkatársakra vonatkozó kérdések

-Kik végzik a missziói munkát? Magyarok cigányok vegyesen

- Milyen korúak a munkatársak?

-Hol élnek a munkatársak? a cigányok között a faluban (tehát elérhető távolságban) messziről (más helységből) járnak oda

-Milyen képzettségük van? Lelkészi bibliaiskola hitoktató pedagógiai VISZ tanfolyam egyéb (mi?)

7. A kapcsolatokra vonatkozó kérdések

-Ha református munkáról van szó, akkor együttműködik-e más felekezettel, misszióval, a VISZ-szel?

-Ha VISZ munka, együttműködik-e valamelyik helyi protestáns gyülekezettel? Melyikkel? Hogyan?

8. Az eredményekre és tervekre vonatkozó kérdések

-Lehet-e az eredményt valamilyen módon mérni? Hogyan? Mi az eredmény?

-Jövőbeni tervek? A munka kiszélesítésére, cigány munkatársak bevonására, képzésére vonatkozóan?

-Mi a jövő útja? Homogén cigány, vagy vegyes gyülekezet?

2. Melléklet – Esettanulmány

Egy fiatal cigányleány példáján nézzük meg, hogy milyen változást hozott az életében, hogy részt vehetett a VISZ képzésén, és hogyan tudta ezzel segíteni a gyülekezetében folyó cigánymissziót.

 Montyi[112] szakmunkás tanuló. 2003-ban, egy evangélizáció alkalmával hallotta meg az örömhírt. A családjából többen, és ő is, ekkor fogadta életébe Jézus Krisztust. Hamarosan a házukban egy házi bibliaóra kezdődött, ahol a református lelkész foglalkozott az összegyűltekkel. Nővérével együtt – 2005 elején – a szomszéd városban, a VISZ tanfolyamon arról kezdett tanulni, hogyan kell a gyermekek között az evangéliumot hirdetni. Ő volt a 13 hallgató közül a legfiatalabb. Több héten át részt vettek a képzésen, amely szombatonként volt, reggeltől estig. Korábban is bizonyságot tett már a hitéről másoknak, de itt tanulta meg, hogy mit és hogyan kell mondania akkor, amikor a gyermekeket tanítja. A tantárgyak közül az igeversek tanítása, a lelkigondozás és a missziós történetek tanítása tetszett neki legjobban. A tanfolyam után, az unokatestvére házánál – egy másik tanfolyamot végzett lánnyal – ÖHK-ot indított a cigány gyermekeknek. Nagy örömöt jelentett neki a gyermekek tanítása, hisz gyermekkora óta erről álmodott. 2005 nyarán részt vett a nyárimisszionáriusok felkészítésén Nyíregyháza – Vargabokorban. Itt megértette azt, hogy mennyire fontos arra tanítani a gyermekeket, amire szükségük van. Azoknak, akik még nem Isten gyermekei, az evangéliumot kell tanítani, a hívőket pedig bátorítani kell arra, hogy adják tovább az örömhírt. A felkészítés második hetében, néhány társával együtt, 5NK-ot tartott a szomszédos helységben. Nagy örömmel végzett minden ráosztott feladatot, de legjobban az aranymondás tanítást és a missziós történet tanítását élvezte. Még ezen a nyáron lehetősége nyílt arra, hogy a falujában tartott napközis táborban is tanítson. Itt 80–100 cigány gyermek volt jelen. A tanítóknak sok gondjuk volt a fegyelmezéssel. A délelőtti program végén – amikorra a gyermekek már igencsak elfáradtak a figyelésben – került sor Montyi tanítására, a Ringu missziós történetre. Érdekes volt megfigyelni, ahogy ő „cigányos” temperamentumával előadta a történetet. A gyermekek rögtön elcsendesedtek, és feszülten figyeltek. Nem sok gondja volt a fegyelmezéssel. Nem csak a történetet mondta el, hanem bibliai igazságokat is tanított a történetbe beleszőve. A gyermekek érezték, hogy most olyan valaki tanítja őket, aki közéjük tartozik. (Rézműves 2005)

3. Melléklet – MRE missziói törvénye

1995. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ MISSZIÓJÁRÓL

A Magyarországi Református Egyház népegyház és hitvalló egyház egyszerre. Hiszen nemzedékről nemzedékre születnek bele a tagok és iktatódnak be a keresztség és konfirmáció által népegyházunkba, s a megtérés és újjászületés által tagolódnak be hitvalló egyházunkba.

Ebből a valóságos és sajátos helyzetből kiindulva, a Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, a következő igék alapján a missziói munkát törvényesen szabályozott, kiemelt feladatának tekinti:

„Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,18–19).

„Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4,20).

„Eszetekbe juttatom testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok” (1Kor 15,1).

„Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket” (Jn 20,21).

„Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig” (Ézs 49,6).

„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson” (1Tim 2,4).

A törvény megalkotásával a Magyarországi Református Egyház vallást tesz a Szentháromság Istenbe vetett hitéről:

– az Atyáról, aki „egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16).

– a Fiúról, aki „engedelmessé lett halálig, mégpedig a keresztfának haláláig” (Fil 2,8).

– a Szentlélekről, aki által erőt vesznek a tanítványok küldetésük teljesítésére „Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8).

Az egyház által végzett misszió ezért az Atyától eredően, a Fiú iránti engedelmességben, a Szentlélek hatalmával történik. Református hitünk szerint a misszió az Isten kegyelmi kiválasztásának gyakorlati megvalósulása. Az egyház mintegy közhírré teszi az evangéliumot, hogy akik üdvösségre választattak, de még nem hallották meg az életet mentő jó hírt, végre meghallják: „a hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róm 10,17).

A misszió ezért Krisztusnak, az Ő egyházának – és benne Krisztus Magyarországi Református Egyházának – az a szüntelen fáradozása, amely által az Ő gyülekezeteibe akarja gyűjteni Isten választottait (Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelet).

A misszió célja nemcsak az ember üdvössége, hanem mindenek fölött Isten dicsőségének a szolgálata: „Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek… Övé a dicsőség mindörökké” (Róm 11,36).

A Magyarországi Református Egyház a küldetésbe (misszióba) állító Szentháromság Istennek engedelmeskedve, a „perzselő tüzet” (Jer 20,9), a „Lélek erejét” meg nem oltva (1Thessz 5,19), az evangélium szavára szüntelen emlékezve és emlékeztetve, az egyházban folyó missziói munka ékesen és szép rendben történő végzése érdekében az alábbi törvényt alkotja.

1. § A Magyarországi Református Egyház küldetéséből fakadó szolgálatát (misszióját) személyválogatás nélkül végzi minden emberért:

(1) azokért, akik hallottak Krisztusról, de még nem fogadták be a Krisztust (gyülekezeti misszió);

(2) azokért, akik az egyháztól elidegenedtek, illetve elszakadtak (belmisszió);

(3) azokért, akik még soha nem hallottak a Krisztusban minden ember számára megjelent üdvözítő kegyelemről (külmisszió).

2. § A missziói munkában az egyház minden tagjának feladata, hogy élőszóval, hitből fakadó cselekedetekkel, valamint példaadó élettel tanúskodjék a Jézus Krisztusban megjelent üdvösségről.

3. § A misszió szervezéséért és végzéséért az egyház fokozatos testületei és megválasztott tisztségviselői kiemelten felelősek.

4. § A missziói munka megfelelő személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtése mind az egyes egyházközségeknek, mind a fokozatos egyházi testületeknek egyenként és közösségben hordozandó feladata.

5. § A gyülekezeti misszió főbb területei:

(1) Isten igéjének hirdetése szóban, írásban és a kommunikáció modern eszközeivel, gyülekezeti alkalmakon és azokon kívül,

(2) Isten igéjének hirdetése a sákramentumok (keresztség és úrvacsora) kiszolgáltatása által,

(3) gyülekezeti evangélizáció és réteg-evangélizációk (például gyermek -, ifjúsági- stb.), 

(4) a Jézus Krisztus személyéhez elvezető katekézis családi, gyülekezeti, iskolai, közösségi és egyéb formái,

(5) a gyülekezet tagjainak rendszeres látogatása – különös tekintettel a betegekre, gyászolókra, a szétszórtságban (szórványban) élőkre,

(6) a gyülekezet tagjainak diakóniai gondozása, a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűek, a kísértéseknek fokozottan kitettek, a segítségre szorultak támogatása,

(7) a gyülekezet közösségében újjászületettek, a Krisztushoz megtértek lelkigondozása és további gyülekezeti szolgálatokra való felkészítése (bibliaórák, imaórák, gyülekezeti biblia-iskolák, felnőtt katekézis, tanfolyamok, csendesnapok).

6. § A belmisszió főbb területei:

(1) evangélizációk,

(2) fiatalok közti misszió minden korosztálynak (gyermekek, általános- és középiskolások, szakmunkásképzősök, főiskolások, egyetemi ifjúság között),

(3) konferenciák, tanfolyamok, továbbképző alkalmak,

(4) a társadalom széles rétegeinek az evangéliummal való találkozását munkáló kulturális alkalmak (irodalom, zene, művészet),

(5) missziói célú intézményhálózat létrehozása és működtetése (börtön- misszió, cigány-misszió, házasság- és családsegítő-misszió, iszákosmentő-misszió, kallódó ifjúságot mentő misszió, kórház- misszió, lepra- misszió, menekült- misszió, mozgáskorlátozottak-missziója, telefon-lelkigondozás, vak- és siket- misszió, illetve a szükséghez képest további intézmények és szervezetek létrehozása),

(6) a magyar honvédség, határőrség és rendőrség körében végzendő missziói munkát külön egyházi törvény szabályozza.

7. § A belmisszió különböző területein mind a gyülekezetek, mind a fokozatos egyházi testületek egymással egyeztetve végzik a szolgálatok reájuk eső részét.

8. § A Magyarországi Református Egyház kötelességének tartja, hogy részt vegyen a világ evangéliumi egyházainak a külmissziói munkájában. Tagjain vagy intézményein keresztül bekapcsolódhat a külföldi testvéregyházak ilyen jellegű szolgálataiba, illetve saját szervei útján is végezheti azt, tudva, hogy ilyen irányú szolgálata része az Isten országáért munkálkodó keresztyén világmissziónak.

9. § A Magyarországi Református Egyház iskolarendszerének kiépítésében, illetve a meglevő iskolák tantervi szabályzataiban kiemelt fontosságúnak tartja a missziói célú képzési formák létrehívását.

10. § A Magyarországi Református Egyház kötelessége, hogy szervezetének minden szintjén tervezze a missziói feladatokat, és azok teljesítését munkálja.

(1) Ennek érdekében egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati bizottságokat szervez, amelyek tervezik, ösztönzik, és évente összegezik a missziói feladatokat és azok teljesítését. Munkájukról évente beszámolnak az őket létrehívó testületnek (presbitériumnak, közgyűlésnek, Zsinatnak).

(2) A presbitériumok és a fokozatos testületek éves költségvetésükben a missziói munkák végzésére szükséges fedezetet biztosítják.

(3) A missziói készség ápolása érdekében évente minden egyházközségben missziói napot kell tartani.

11. § A Magyarországi Református Egyház meglevő szervezetein keresztül testvéri kapcsolatot tart fenn a világ bármely részén élő magyar reformátusokkal, és értük kiemelt missziói felelősséget hordoz. A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának és a Magyar Reformátusok Világszövetségének missziói szempontból is alkotó tagja.

12. § A Magyarországi Református Egyház a bel- és a külmisszió munkamezőin együttműködik azokkal az egyesületekkel, szövetségekkel és mozgalmakkal, amelyek a Magyarországi Református Egyház tagjaiból alakultak, s amelyek tanításai a Szentírással és egyházunk hitvallásaival megegyeznek. Együttműködésre törekszik minden olyan más felekezetű, felekezetközi és egyéb szervezettel, amelynek céljai e missziói törvény szellemével egybeesnek.

13. § A Magyarországi Református Egyház missziói céljainak munkálása során együttműködik a világ valamennyi református (presbiteriánus) egyházával.

14. § A Magyarországi Református Egyház az egymástól tanulás (1Kor 13,9), a Szentírásból jobbra taníttatás nyitottságával vesz részt a hazai és nemzetközi, felekezetközi egyházi szervezetek szolgálatában.

Megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 13. ülésszaka. Kelt Budapesten, 1995. június 6-án.