Dr. Dienes D�nes

K�lvin J�nos �lete, reform�tori munk�ss�ga II. r�sz

K�lvin utols� �vei

    A Servet-per idej�n K�lvin meglehet�sen neh�z helyzetben volt. A befoly�sos polg�rok k�z�l azok voltak t�bbs�gben a v�ros vezet� test�leteiben, akik kifejezetten ellens�geinek sz�m�tottak. Ennek a konfliktusnak az ered�je r�szben a szigor� rendszab�lyok bevezet�s�vel volt kapcsolatos. Sok �sgenfi �rezte �gy, hogy egy idegen rakta a nyakukba az �j, szokatlan fegyelem ig�j�t. M�sr�szt a v�rosba folyamatosan �ramlott a menek�lt franci�k sokas�ga. A genfiek att�l f�ltek, hogy K�lvin tekint�ly�t felhaszn�lva el�bb-ut�bb a franci�k kiszor�tj�k �ket poz�ci�ikb�l. Ez�rt mindent megtettek az�rt, hogy K�lvinnak a k�z�letben megl�v� befoly�s�t cs�kkents�k, vagy egyenesen ki is iktass�k. 

    Genf lakosait h�rom st�tusba sorolt�k: 1. Teljes jog� polg�rok (citoyens), akik a v�ros sz�l�ttei voltak, s felmen�ik is ebben a polg�ri rendben �ltek. A legf�bb ir�ny�t� test�let, a kis-tan�cs kiz�r�lag ilyen polg�rokb�l �llhatott. 2. A polg�rjogot nyertek(bourgeois), akik megv�s�rolt�k ezt a st�tust, vagy m�s okb�l megkapt�k. A kis-tan�cson k�v�l v�laszthat�k voltak a v�ros egy�b politikai test�leteibe. 3. Lakosok (habitant), akik bev�ndorl�k voltak, s leteleped�si enged�lyt kaptak. Tan�rok vagy lelk�szek lehettek, de semmilyen politikai tiszts�gre nem voltak v�laszthat�k, s�t szavazati joguk sem volt.

    K�lvin sohasem kapta meg a legt�bb joggal j�r� polg�ri st�tust. 1559-ig menek�lt volt, csak ekkor lett „bourgeois”. Sosem volt abban a helyzetben, hogy valamif�le „diktat�rikus” hatalmat gyakorolhatott volna, mint ahogy azt sokan k�pzelik. 1553 nyar�n a lelk�szeket abban az esetben is kiz�rt�k a szindikusok v�laszt�s�ra jogosult n�pgy�l�sb�l, ha t�rt�netesen genfi polg�rok voltak. Ezzel a d�nt�ssel a K�lvint t�mogat�k egy jelent�s csoportj�t gyakorlatilag megfosztott�k v�laszt�jog�t�l. A Servet-�ggyel p�rhuzamosan folyt a konziszt�rium hat�sk�r�r�l sz�l� �jabb vita annak kapcs�n, hogy egy befoly�sos polg�rt, Philibert Berthellier-t (mint l�ttuk, � volt a vizsg�l�b�r�, amikor kimondt�k a hal�los �t�letet Servet felett!) eltiltott�k az �rvacsor�t�l, � viszont a kis-tan�cshoz fellebbezett. V�g�l 1553 november�ben az el�lj�r�s�g nagy t�bbs�ggel megszavazta, hogy a kik�z�s�t�s k�rd�s�ben a v�gs� hat�rozatot a tan�cs hozza. (Servet, aki meglep�en j�l inform�lt volt a genfi �llapotokat illet�en, a per utols� szakasz�ban meg is pr�b�lta K�lvin bizonytalan helyzet�t kihaszn�lni a maga jav�ra.) 1555-ben – �ppen a bev�ndorl�s folyt�n – az er�viszonyok megv�ltoztak. A K�lvint t�mogat�k t�bbs�gbe ker�ltek a v�rost vezet� test�letekben, ett�l kezdve nyugodtabb l�gk�r vette k�r�l 1564-ben bek�vetkezett hal�l�ig. 

    K�lvin 1559-ben megszervezte a Genfi Akad�mi�t. Ebben legf�bb munkat�rsa Theodore de B�ze lett. Az Akad�mia nagy szolg�latot tett els�sorban a francia reform�ci�nak, amennyiben sz�mos lelkip�sztort nevelt az ottani gy�lekezetek sz�m�ra. Ebben az �sszef�gg�sben �rta K�lvin: „K�ldjetek fa�gakat, s mi nyilakat k�ld�nk vissza.”25 Mindek�zben sorra adta ki m�veit, a Szent�r�s k�nyveinek magyar�zat�t, t�bbnyire gyors�r�ssal r�gz�tett szabad el�ad�sainak �tdolgoz�sa ut�n. Levelez�se beh�l�zta Eur�p�t. 

    1564. m�jus 27-�n elhunyt, �prilis 25-�n m�g megfogalmazta v�grendelet�t. Vagyona egy ez�stkehely �s 225 tall�r volt mind�ssze. Elb�cs�zott a tan�cst�l, a lelkip�sztorokt�l, az �t megl�togat� polg�rokt�l. Bocs�natot k�rt b�nei �s hib�i – k�l�n�sen indulatoss�ga – miatt. Fontosnak tartotta hangs�lyozni azt, hogy „…nincs az �n �dv�ss�gemnek semmi m�s alapja, csak az az egyetlenegy, hogy Isten az irgalom atyja, Aty�nak bizony�tja mag�t velem szemben is, aki beismerem nyomorult b�n�s voltomat”.26 

K�lvin m�veir�l, tan�t�s�r�l

    Institutio Christianae Religionis (Tan�t�s a kereszty�n vall�sra; A kereszty�n vall�s rendszere). 

   Az els� kiad�s 1536-ban jelent meg B�zelban. K�lvin folyamatosan b�v�tette, a v�gleges sz�veg kiad�s�ra 1559-ben ker�lt sor. Az els� kiad�s tulajdonk�ppen katekizmus. Luther hat�s�t hordozza, amennyiben az � Kis K�t�j�nak fel�p�t�s�t k�veti: 1. A t�rv�nyr�l, amely mag�ban foglalja a t�zparancsolat magyar�zat�t. 2. A hitr�l, amely az Apostoli Hitvall�s magyar�zat�t is adja. 3. Az im�ds�gr�l, amely az �r im�ds�g�nak kifejt�s�t is adja. 4. A s�kramentumokr�l, amelyben a kereszts�gr�l �s az �rvacsor�r�l van sz�. 5. A hamis s�kramentumokr�l. 6. A kereszty�n szabads�gr�l, az egyh�zi hatalomr�l �s az �llami korm�nyzatr�l. 
    K�lvin �r�smagyar�z�k�nt is jelent�set alkotott. „K�lvin met�dusa m�g�tt az anti�chiai iskola �ll, f�leg azonban Krizosztomusz, Aranysz�j� Szent J�nos. �t tartja a francia reform�tor a legnagyobb �kereszt�ny egzeg�t�nak. A szent�r�studom�ny vonal�n ez az egyh�zatya a mestere, m�g ha a tanok vonal�n sokszor nem is �rt egyet vele. A dogmatik�ban ink�bb �gostont k�veti. Viszont annak az allegoriz�l� �s szimbolikus �rtelmez�seit er�sen kritiz�lja. Mikor K�lvin a Bibli�t a kez�be veszi, el�sz�r is a historikus jelentkezik benne, csak azt�n a szisztematikus �s csup�n fenntart�ssal a misztikus.”27 A Szent�r�s magyar�z�sa sor�n humanista m�velts�g�t nem szor�totta h�tt�rbe h�v� meggy�z�d�se. Ilyenform�n K�lvin ink�bb Erasmus, mint Luther k�vet�je. �r�smagyar�z�k�nt tud�s kutat�, a sz� csaknem modern �rtelm�ben. 

A kereszty�n ember �s a fels�bbs�g vagy �llam

    A kereszty�n ember lelki-egy�ni �lete �s a t�rsadalomban foly� k�z�lete megk�l�nb�ztetend�, de el nem v�laszthat�. A kereszty�n ember nemcsak Istent szolg�lja, hanem az embert�rs�t is, s egyben rendk�v�li felel�ss�get hordoz a t�rsadalom ir�nt. A t�rsadalom �let�t h�rom t�nyez� hat�rozza meg d�nt� m�don: fels�bbs�g (�llamhatalom), a t�rv�nyek, a n�p. A fels�bbs�get Isten rendelte az�rt, hogy megf�kezze az anarchi�t �s a t�rv�nytelens�g eluralkod�s�t. Feladata a t�rv�nyek, a rend �s a szabads�g �rv�nyre juttat�sa. Ugyanakkor k�teles t�mogatni Krisztusnak �s az � evang�lium�nak az �gy�t (p�ld�ul iskol�k fenntart�s�val, az igehirdet�s szabads�g�nak biztos�t�s�val). Hatalm�t jutalmaz�s �s b�ntet�s �ltal gyakorolja, joga van er�szakot alkalmazni t�rv�nyes keretek k�z�tt a gonosztev�k ellen, vagy pedig az orsz�g v�delm�ben. A fels�bbs�g osztja el a k�zterheket ad�k, v�mok stb. �tj�n. A t�rv�nyek azt a szerepet t�ltik be, mint az �l� szervezetben az idegek. Korok �s n�pek szerint ugyan v�ltozhatnak, de alapelv�k mindig �s minden�tt a m�lt�nyoss�g �s az igazs�goss�g. A n�p �ltal�ban s benne a kereszty�n ember k�teles engedelmeskedni a fels�bbs�gnek akkor is, ha az zsarnok, teh�t nem Isten t�rv�nye szerint korm�nyoz. Egy�nek nem, de „alkotm�nyos” test�letek fell�phetnek a zsarnokkal szemben. A kereszty�n ember magatart�sa a zsarnoki uralom idej�n t�bbfokozat�: 1. �nvizsg�lat, vajon nem az �n b�neim miatt k�ldte-e Isten a zsarnokot b�ntet�sk�nt; 2. t�relmes k�ny�rg�s Isten k�zbel�p�s��rt, aki f�lre�ll�thatja a zsarnokot; 3. az engedelmess�g megtagad�sa, ha a zsarnok k�v�ns�ga vagy parancsa s�rti Isten �s a szeretet t�rv�ny�t. K�lvin semmi esetre sem buzd�t l�zad�sra vagy forradalomra, de az�rt f�lre�rthetetlen�l fogalmaz, amikor a zsarnoks�gr�l p�ld�ul �gy �r a D�niel k�nyve magyar�zat�ban: „A vil�gi fejedelmek olyankor f�lredobj�k hatalmukat, amikor Isten ellen l�zadnak �s �rdemtelenekk� v�lnak arra, hogy az emberis�g tagjai k�z� sz�m�ttassanak. Nek�nk ilyenkor ink�bb meg kell vetn�nk �ket (sz� szerint: a fej�kre kell k�pn�nk!), mint engedelmeskedni nekik.”28 

A s�kramentumok

    Isten sz�vets�g�nek a jelei, ezek n�lk�l nincs igazi egyh�z, mert Krisztust �ll�tj�k el�nk �s Isten �ltaluk h�v �s tart meg minket. Csak azok a s�kramentumok, amelyeket Krisztus szerzett. K�l�nbs�g van a k�ls� jegyek (v�z, keny�r, bor) �s a hozz�juk kapcsol�d� �g�retek, illetve az �ltaluk jegyzett dolgok (b�nbocs�nat, �r�k �let, Krisztussal �s egym�ssal val� k�z�ss�g) k�z�tt. Az �g�retekben b�z� hittel vett k�ls� jegy azt jelzi, hogy a „Szentl�lek csatorn�j�n” �t mag�t a jegyzett dolgot nyerj�k el. A kereszts�g �ltal az egyh�zba mint Krisztus test�be oltatunk be. Ebb�l a gyermekek sincsenek kiz�rva, ez�rt K�lvin a gyermekkereszts�g mellett foglalt �ll�st. Arra az �rvre, hogy a Bibli�ban nem olvasunk kifejezetten gyermekek megkeresztel�s�r�l, azt felelte, hogy az utols� vacsor�n sem voltak asszonyok, m�gis kiosztjuk nekik az �rvacsor�t. Az �rvacsora unio mistica cum Christo (titokzatos k�z�ss�g Krisztussal). Az �dv�ss�g �gye nem a jegyre �sszpontosul, ez�rt a hangs�ly nem az „ez az �n testem” sz�vegr�szre esik, hanem az „�rettetek adatik, ontatik” r�szletre. Az �rvacsora ezt az �g�retet pecs�teli meg, amikor t�pl�l az �r�k �letre. Krisztus nincs a jegyekbe z�rva – transubstantiatio, consubstantiatio –, hanem a Szentl�lek titkos munk�ja �ltal val�ban ny�jtja test�t �s v�r�t a keny�r �s a bor jelk�pe alatt. Korabeli szakkifejez�st haszn�lva: Krisztus teste nincs a jegyekben vere et realiter (igaz�n �s val�s�ggal), m�gis adatik nek�nk vere et realiter. 

Eleve elrendel�s

    Isten l�nyeg�hez tartozik, hogy az embert szabad v�gz�se szerint r�szelteti �dv�ss�gben. Ebb�l k�vetkezik, hogy a hit nem emberi dolog, hanem Istennek abszol�t csod�ja �ltal l�trej�tt ismeret. A kegyelem ki�rdemelhetetlen �s megszolg�lhatatlan. Abb�l a gyakorlati t�nyb�l, hogy egyesek hallj�k az evang�liumot �s hisznek, m�g m�sok nem t�r�dnek vele, K�lvin arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Isten eleve elhat�rozta n�melyek �dv�ss�g�t �s m�sok k�rhozat�t (kett�s predestin�ci�). Ez a tan�t�s Isten abszol�t akarati jellemvon�s�t hangs�lyozza. Az elv�laszt�snak egyed�li tud�ja Isten, s nincs f�ldi hatalom, mely ennek az ismeretnek a birtok�ba jutna. Az eleve elrendel�s tan�t�s�nak a pozit�v oldala hangs�lyos, mert Isten kiv�laszt� tett�nek csod�j�ra (teh�t nem magyar�zhat� val�s�g�ra) a h�v� azzal v�laszol, hogy az � dics�s�g�re �l – mai kifejez�ssel �lve: szolg�l�, min�s�gi �letet. 

    Amikor a reform�tus ortodoxia teol�gusai t�lz� m�don hangs�lyozt�k K�lvin tan�t�s�t, nem vett�k figyelembe, hogy a predestin�ci� nem egy mindenki �ltal elfogadhat�, objekt�v elm�leti igazs�g, hanem azoknak a hitbizonyoss�ga, akik a J�zus Krisztusban �lnek.29 A kegyelmi kiv�laszt�sr�l sz�l� tan�t�s Isten szabad d�nt�s�t hangs�lyozza. A kiv�laszt�s a szabadon, felt�tel n�lk�l szeret�, minden emberi hozz�j�rul�st n�lk�l�z� Isten d�nt�se, ami az � kegyelme �ltal, teh�t a legm�lyebb al�sz�ll�s alakj�ban, azaz J�zus Krisztusban ragadhat� meg. Isten �benne, an�lk�l hogy meg�rdemeln�k, megel�zve b�rmif�le emberi d�nt�st, �dv�ss�gre v�lasztotta �v�it. A predestin�ci� – eredetileg – az ebben a vil�gban megvetett, olykor pedig egyenesen �ld�z�tt kereszty�nek vigasztal�s-tana. 

K�lvin �s a kapitalizmus

    K�lvin volt az els� a meghat�roz� teol�gusok k�z�tt, aki kimondta, hogy a p�nz gy�m�lcs�ztethet�, kamatoztathat�. Ugyanakkor Luther elvben szigor�an tiltotta a kamatot, csak kiv�ltk�ppen val� helyzetben engedte meg, ezzel szemben K�lvin hat�rozottan megengedte azt, s csak kiv�telesen tiltotta ott, ahol az a felebar�ti szeretettel �ssze�tk�z�sbe ker�lt. (P�ld�ul ha valaki term�szeti katasztr�fa miatt k�lcs�nre szorul, att�l nem szabad kamatot venni, de ha valaki be akarja fektetni a k�lcs�nvett p�nzt, vagy a jelenlegin�l szebb h�zat akar v�s�rolni, att�l igen.) Pr�dik�ci�iban kem�nyen ostorozta azokat, akik m�sok szorult helyzet�t, kiszolg�ltatotts�g�t kihaszn�lj�k. K�lvin azt tan�totta, hogy mindent Isten dics�s�g�re lehet �s kell felhaszn�lni, ide�rtve a p�nzt is, m�ghozz� a felebar�ti szeretet szolg�lat�ban. 

    A kamat megenged�se mellett a munka megbecs�l�s�nek hirdet�se meghat�roz� jelent�s�g� volt. K�lvin p�ld�ul v�delm�be vette a kereskedelmet, mely a k�z�pkori szeml�letben megvetett foglalkoz�snak min�s�lt. Maga Luther l�nyeg�ben csak a f�ldm�vel�st tartotta kereszty�nhez ill� foglalkoz�snak. Az embert K�lvin szerint mindenfajta munk�ra Isten h�vja el (a munka hivat�s!), ami�rt az ember Istennek tartozik, ez�rt mindenben �r� n�zve kell elj�rni. Ez a k�lvini munkaerk�lcs l�nyege. Ez a szeml�let takar�koss�got, ig�nyess�get, szorgalmat eredm�nyezett azokban az orsz�gokban, ahol meghat�roz�v� v�lt a k�lvini teol�gia. (Amikor a t�rsadalomnak �ppen azon r�tegei, amelyek erre alapozva jelent�s vagyonra tettek szert, feladt�k a soli Deo gloria eszm�j�t, de a szorgalmat �s a takar�koss�got megtartott�k, a gyarmatos�t�s, a technikai fejl�d�s fellend�l�s�vel �talakultak a modern kapitalizmus haszonra �hes, v�llalkoz� szellem� hi�n�iv�. A p�nzszerz�st �s az azzal j�r� hatalmat �nc�lnak tekintve, m�r csak a saj�t dics�s�g�k�rt, k�nyelm�k�rt �s a saj�t k�pess�geiknek �s erej�knek bizonys�g�ul dolgoznak.) 

A l�thatatlan egyh�z30

    K�lvin nem azonos�tja az egyh�zat Isten orsz�g�val, de nem is v�lasztja el att�l. Hangs�lyozza, hogy az egyh�zzal nem perel senki, mert Krisztus egyh�z�val nem is akarhat harcolni. „A Krisztus egyh�za bizonnyal �lt �s �lni fog, am�g csak Krisztus, az Atya jobbj�n �lve uralkodik.” A vitatott k�rd�s az, s egyben az egyh�z igazi rendeltet�se azon m�lik, hogy azonos�that�-e a f�ldi egyh�z Krisztus egyh�z�val. Nyilv�n nem, mert az egyh�z l�that� k�ls� forma n�lk�l is fenn�llhat, m�sr�szt pedig a k�ls� form�t nem a pompa, a hatalom �s ragyog�s teszi, hanem az Isten ig�j�nek tiszta hirdet�se �s a s�kramentumok helyes kiszolg�ltat�sa. Rettenetes dolog – mondja K�lvin –, ha Isten elrejti a k�ls� form�t, de ehhez neki joga van, mivel �gyis � ismeri az �v�it. De ha az emberek hitetlens�ge erre okot szolg�ltat, akkor nem szeg�lhet�nk szembe az isteni igazs�gszolg�ltat�ssal. 

    Tavaszy S�ndor, aki eml�tett dogmatik�j�ban k�vetkezetesen �s hitelesen tolm�csolta K�lvin tan�t�s�t, a „l�thatatlan egyh�zr�l” sz�l� k�lvini tant�telt �gy �rtelmezi: „Van-e k�l�n�s �rtelme a l�thatatlan �s l�that� egyh�z megk�l�nb�ztet�s�nek �s mit haszn�l ez a megk�l�nb�ztet�s a Krisztus �gy�nek, a mi l�that� egyh�zunknak �s mit haszn�l a kereszty�n �letnek?” A felelet – az Institutio nyom�n haladva – a Tavaszy-dogmatika legtiszt�bb, legmagvasabb fejezet�t k�pezi. Ebb�l a feleletb�l itt most k�t momentumot szeretn�k kiemelni. 

    A l�thatatlan egyh�z hite el�sz�r azt teszi, hogy „a kereszty�n ember a legsz�tt�pettebb kereszty�ns�gben, a leg�d�zabb felekezeti harcok k�z�tt �s a legvigasztalanabb t�rsadalmi helyzetben, a leggonoszabb t�mad�sokkal szemben is rem�nys�ggel n�z a j�vend�be, mert b�zik a l�thatatlan egyh�z gy�zelm�ben. Az � kiv�lts�ga az, hogy m�g �ldozatok �r�n is szolg�lja azt az egys�get, amely el van rejtve Krisztussal egy�tt az Atya Istenn�l. A kereszty�n ember nem az�rt a talpalatnyi t�r�rt k�zd, amelyet elfoglal ebben a vil�gban, hanem kiz�r�lag a Krisztus dics�s�g��rt.” 
    A m�sodik, ezt kieg�sz�t� gondolat az, hogy „a l�thatatlan egyh�z �lland� �t�let alatt tartja a l�that� egyh�zat. Az egyh�znak ez a permanens kr�zise abban leli magyar�zat�t, hogy a f�ldi egyh�z a lehetetlent lehets�ges�ti: az id�i l�t kateg�ri�j�ban az �r�kk�val� Isten kijelent�s�t hirdeti. F�ldi, nyomorult szolgai form�ban mennyei aj�nd�kokat k�zvet�t. Min�l �lesebben �s min�l sz�r�bb f�jdalommal �li �t a l�that� egyh�z a benne rejl� ellentmond�st, hordozv�n romland� f�ldi form�ban, t�r�keny cser�ped�nyben Krisztus mennyei dics�s�g�t, �s min�l jobban szenved a l�that� f�ldi egyh�z eme permanens kr�zis�nek �t�lete alatt, ann�l bizonyosabb, hogy a benne elrejtett dr�ga evang�liumi kincset nem fogj�k elrabolni a gazdas�gi �s szoci�lis, a vil�gn�zeti �s politikai bajok.” 

Jegyzetek

 ¹ Mindk�t id�zet: Cadier, Jean: K�lvin. Egy ember Isten ig�j�ban. Budapest, 1980. 15. o. 
² McGrath, Alister E.: K�lvin. A nyugati kult�ra form�l�d�sa. Budapest, 1996, Osiris, 66. o. 
³ R�v�sz Imre: K�lvin �lete �s a k�lvinizmus. Debrecen, 1909, 316. o. 
⁴ Cadier, Jean: i. m. 49. o. 
⁵ Bevezet�s a Zsolt�rokhoz. Cadier, Jean: i. m. 35. o. 
⁶ Sadolet b�boros levele a genfi tan�cshoz �s n�phez K�lvin v�lasz�val 1539. Ford�totta Lad�nyi P�l. P�pa, 1909. 58, 61. o. 
⁷ Cadier, Jean: i. m. 53–55. o. 
⁸ Pruzsinszky P�l: K�lvin J�nos �letrajza. P�pa, 1909. 224. o. 
⁹ McGrath, Alister E.: i. m. 109. o. 
¹⁰ Cadier, Jean: i. m. 83. o. 
¹¹ Cadier, Jean: i. m. 88. o. 
¹² Cadier, Jean: i. m. 98. o. 
¹³ Pruzsinszky P�l: i. m. II. k�t. 14. o. 
¹⁴ Pruzsinszky P�l: i. m. II. k�t. 15. o. 
¹⁵ Magyar Nagylexikon, V. k�tet, Budapest, 1997. 44. o. Ez a sz�cikk sz�mos egy�b hamis adatot k�z�l t�nyk�nt. Csak rem�lni lehet, hogy ez kiv�tel, �s a lexikon egy�bk�nt megb�zhat�. 
¹⁶ Chadwick, Owen: i. m. 83. o. 
¹⁷ Chadwick, Owen: i. m. 85–86. o. 
¹⁸ Schaff, Philip: History of the Christian Church, Volume VIII:Modern Christianity. The Swiss Reformation. Grand Rapids, Michigan, USA, 1910. � 125. 
¹⁹ Nem t�vesztend� �ssze B�ccsel. Vienne francia kisv�ros. 
²⁰ Kov�ts J. Istv�n: A Servet-p�r akt�i. P�pa, 1909. 62. o. 
²¹ Kov�ts J. Istv�n: i. m. 101. o. 
²² Cadier, Jean: i. m. 153. o. Teh�t J�zus Krisztus Istennek nem �r�kt�l fogva fia. 
²³ K�lvin J�nos: A Szenth�roms�g igaz hit�nek v�delme a spanyol Servet Mih�ly borzaszt� t�ved�seivel szemben. Ford. Dr. Tari Imre. P�pa, 1909. 29. o. 
²⁴ Cadier, Jean: i. m. 154. o. 
²⁵ Cadier, Jean: i. m. 159. o. 
²⁶ B�za Theodor: K�lvin J�nos �lete. Budapest, 1998, K�lvin Kiad�, 69–73. o. 
²⁷ G�n�czy S�ndor: Gondolatok K�lvin hermeneutik�j�hoz. Confessio 1994/4. 
²⁸ K�lvin J�nos: Tan�t�s a kereszty�n vall�sra 1559. R�vid�tett form�ban. Ford�totta B�k�si Andor. Budapest, 1991. 302. o. 
²⁹ Ger�b P�l: A kegyelmi kiv�laszt�s. Reform�tus Szemle 1959/9. 
³⁰ Juh�sz Tam�s: Az „�ld�z�tt kisebbs�g” hitvall�sa: az Institutio. In: Confessio 2005/4.

Dr. Dienes D�nes (Als�vad�sz, 1956) PhD reform�tus teol�gus, nevel�st�rt�n�sz, teol�giai tan�r, a S�rospataki Reform�tus Koll�gium Tudom�nyos Gy�jtem�nyei igazgat�ja. E-mail: ddns@iif.hu. A tanulm�ny kor�bban megjelent In: Dienes D�nes (szerk.) [2008]: A reform�ci�. Vez�rfonal az egyh�zt�rt�net tanulm�nyoz�s�hoz II., S�rospatak, Hern�d Kiad�, 77–97. o.