//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- BUKSZ-1997 TISZTELETKR Szakly Ferenc
Mezvros s reformci 5. Pter Katalin

 

 

BUKSZ - Budapesti Knyvszemle

 

9. VFOLYAM, 2. SZM 1997. NYR

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

 

TISZTELETKR

Pter Katalin:
A trsadalom egyes tagjaiban cselekszik

 

Szakly Ferenc:
Mezvros s reformci
Tanulmnyok a korai magyar polgrosods krdshez
(Humanizmus s reformci; szerkeszti: Jankovics Jzsef)

 

A trsadalom egyes tagjaiban cselekszik
Pter Katalin

Kt okbl fogadtam el a meghvst ebbe a "Tiszteletkr"-be. Elszr is azrt, mert a rovat cmt nem tartom ugyan szerencssnek, de nagyra becslm Szakly Ferencet. Ha teht a BUKSZ klnsen jelents munkkat ilyen klns cm rovatban mutat be, m legyen. A tiszteletkr fogalma tudsok teljestmnyrl szlva ugyanis az n rzkelsem szerint valamilyen jelents vfordul, ltalban szletsnap hangulatt sugallja, amikor a sz j vagy rossz rtelmben tnyleg tiszteletkrket tesznk. A BUKSZ szerkeszti viszont nyilvn msknt rzkelik, mert sem a mostani, sem - amennyire meg tudtam llaptani - a korbbi "Tiszteletkr"-k sem kapcsoldtak klnleges alkalmakhoz. Egyszeren egy-egy knyv megjelense az alkalom, mghozz olyan szerzk knyvei, akiknek az letben knyvek megjelentetse nem klns esemny. Szaklyrl szlva, azt hiszem, a vratlan krdsre maga sem tudn hirtelen megmondani, hnyadik knyvnek szl a mostani, hangslyozott figyelem.

Msik okom a rszvtelre hasonlan szemlyes termszet. Ez abbl addik, hogy Szakly a knyvben kt helyen is mintegy megszltott. Az egyik megszlts szakmai letem egyik legnagyobb meglepetse volt. Akkor reztem, amikor a knyv utols jegyzett elolvastam. Eszerint Szakly felhvja a figyelmet az n tanulmnyktetemre, amit sajt knyvnek msodik korrektrjval egy idben adott ki a Rday Gyjtemny, vagyis - rtelemszeren - nem hasznlhatta. Sok kollegilis, j barti gesztust tapasztaltam mr, de ez klnsen jlesett, mert nagyon nem szokvnyos a formja. Az ltalnos, mondhatni normlis eljrs az, ha az ember egy meghatrozott dtummal lezrja a szakirodalmi tjkozdst, s az azutn megjelen munkkkal - rsban legalbbis - mr egyltaln nem trdik.

A msik megszlts viszont a knyv legelejn ll. Ott, a harmadik, historiogrfiai jegyzetben szgezte le Szakly, hogy a mezvrosi reformci fogalmt, amit - ahogyan az elzekben rottakbl kiderlt - Klaniczay Tibor s Makkai Lszl mg 1957-ben vezetett be, n a legutbbi nagy sszefoglalsban, a "tzktetes"-ben nem is hasznltam, nem is emltettem. Ez a vals megllapts plym legelejt juttatta eszembe.

Vgeredmnyben, bevezet mondandmat zrva azt rhatom le, hogy a Mezvros s reformci nekem szemlyes lmnyeket nyjt, izgalmas olvasmny volt. Egyes megllaptsaival tkletesen egyetrtek, msokkal - ahogyan Szakly jelzete is jelzi - fenntartsaim vagy legalbbis krdseim vannak. Mert a mezvrosi reformci fogalmt nem vletlenl nem hasznltam.

Tkletesen egyetrtek azzal, ahogyan Szakly Ferenc knyve historiogrfiai helyt meghatrozza. Tnyleg Klaniczay Tibor s Makkai Lszl kezdemnyezst folytatta. Nem tudom azonban, nem vette-e szre, vagy taln csak nem akarta lerni, hogy szorosabb kapcsolat fzi Makkaikhoz a magyar lakta terletekre kiterjed reformci hasonl megtlsnl. A megtls hasonlsgt a mezvrosi reformci fogalomhasznlata pontosan kifejezi. Szakly maga is utal arra, miszerint Makkai s Klaniczay annak idejn, a ma mr trtnelmi rtelemben is tvoli mltban, 1957-ben Horvth Jnos nzeteivel llt szemben, aki a reformcit a patrnusok vallsvltoztatsa szerinti rendszerbe helyezte bele. Horvth Jnos a patrnusi reformci fogalmval nem lt, br tehette volna.

Ez a patrnusi reformci az, amit a cuius regio eius religio elvt hangslyoz trtnetrs mg ma is brzol. Vagyis azt lltja, hogy a hitjtsban a birtokok npe a fldesurak vallst kvette. Makkaik ezzel szemben nem rtk ugyan le, de a mezvrosi reformci fogalmnak hasznlatval a mezvrosok hitjtsbeli kezdemnyez szerept vagy a fldesurakat ersen befolysol hatst rzkeltettk. Ilyen rtelemben, mivel a ngy vtizeddel ezeltt megfogalmazdott nzetklnbsget a trtnetrs mig fenntartotta, Szakly Makkaikhoz csatlakozott. Igaz, a nzetklnbsg rges-rgi eredett valsznleg mr sokan elfelejtettk, s Makkai, valamint Klaniczay felfogst azta legalbb annyian magukv tettk, mint amennyien Horvth Jnos hagyomnyos felfogst valljk.

A mezvrosi reformci fogalmnak megjelense azonban annak idejn lnyeges szemlleti vltozst hozott, j rtelmezst adott a hitjts tartalmnak Magyarorszgon. Ha gy tetszik, historiogrfiai fordulat volt. Makkaik eltt a reformci a reformtorok mkdst jelentette, a magyarorszgi reformci trtnete az itteni reformtorok szellemi s emberi kapcsolattrtnete volt, k a reformci hatsa nyomn vagy vele prhuzamosan alakul trsadalmi cselekvsre tereltk a figyelmet. Makkai s Klaniczay szemllete szerint a reformcit a trsadalom vagy a trsadalom egy rsze valstotta meg. Nagyon leegyszerstve a dolgot, ez a cselekvs volt szerintk a reformci. Gondolom, az ortodox marxizmus lazulsnak ksznheten fejthettk ki, ppen 1957-ben megjelent munkkban, ezt a weberinus rtelmezst. Egyttal megtalltk a mdjt, hogy a magyarorszgi hitjtst az egyetemes trtnelem kontextusban mutassk be.

Az az rzsem, hogy Szakly most valami hasonlt csinlt. Nem a mezvrosi reformci fogalmnak hasznlatra gondolok; a mostani historiogrfiai helyzetben fogalmaknak mr nincs vagy ppen nincs zenetk. Arrl van sz inkbb, hogy Szakly, gy, ahogyan annak idejn Makkaik, megtallta a magyarorszgi reformci bemutatsnak a nemzetkzi historiogrfiban jelenleg rthet mdjt. A Mezvros s reformci ktet tanulmnyai mdszerket s eredmnyket tekintve azt nyjtjk, amit - a minktl nagyon eltr forrsadottsgok alapjn - a nemzetkzi tudomnyossg jelenleg megkvn.

Manapsg ugyanis, a trtnelmi iskolk teljes tekintlyvesztettsge idejn, mindenki a konkrt tnyeket, a trsadalmi cselekvs megnyilvnulsi mdjait kutatja, s azon vitatkozik, van-e a reformcinak trsadalomtrtnete. Klnbz termszet anyaknyvek alapjn vizsgljk pldul, a reformci nyomn hogyan ntt a nem rmai katolikus mdon hzasul, gyermekket kereszteltet vagy hozztartozikat temet emberek arnya egy-egy telepls kzssgn bell. Vagy ppen arrl ksztenek tblzatokat, milyen vltozsokat hozott a hitjts az egyetemek klnbz karaira beiratkozk arnyban.

Ilyesmirl s mg sok hasonl problmrl nlunk nincsenek adatok. Ezt a tnyt mindannyian ismerjk, s mindenki, akit a reformci kutatsban a htrnyos forrstani helyzet zavar, kzvetett megoldsokkal ksrletezik. Ide sorolhat az iskolatrtnet, az olvasmnytrtnet, a magyarorszgiak peregrincijnak tanulmnyozsa, jabban az egyetemre kijutottak patrnusait vizsgl kutats, minden, ami trsadalmi cselekvsre utal tnyeket kutat.

Szakly most azt lltja, mert Mezvros s reformci cmmel ilyen tanulmnyokat kzl, hogy egy-egy szemly cselekedeteiben tudja a trsadalmi cselekvst rekonstrulni. A tanulmnyok brilinsak, risi forrsanyagot mozgatnak, aprlkos filolgiai elemzsekre plnek, de kevs utal akr csak valamelyik alcmben is a hitjtsra. A Szegedi Kis Istvnrl s Skaricza Mtrl vagy a Nagymarosrl mint az antitrinitarizmus egyik bstyjrl szl tanulmnynl nem is volt gondom. A tbbi azonban els olvassra elgondolkoztatott. Ugyan mirt kell a kt Schreiber Farkasrl vagy a kereskedbl lett hajd, Tth Mihlyrl s a tbbiekrl a reformci sszefggsben rni? Mirt kell a reformcit az letkkel bemutatni?

Tprengseim eredmnyeit rtam le, amikor Szakly historiogrfiai helyt a fiatal Makkai s a mg fiatalabb Klaniczay mellett hatroztam meg. hozzjuk hasonl mdon Szakly e tanulmnyokkal rszint a reformci fogalmnak tartalmt tgtotta ki, rszint pedig a magyarorszgi rossz forrsadottsgokhoz alkalmazkodva adott az egyetemes trtnelemben rtkelhet kpet a magyarorszgi hitjtsrl. Ezen valsznleg lesznek vitk, taln ennek a "Tiszteletkr"-nek sem minden rsztvevje rt egyet velem. Olyan bizonytalan tartalm fogalmaknl azonban, mint a reformci, a nzeteltrsek termszetesek.

Ilyen termszetes nzeteltrs az is, hogy Szakly s msok gyakorlatval szemben a mezvrosi reformci fogalmt n nem hasznltam. Tudatosan nem alkalmaztam, mert vrosiasodsra, polgrosodsra utal, nekem viszont plym legelejn szakmailag megrz lmnyem volt a mezvrosokkal. Akkoriban futott fel, taln Szcs Jen Vrosok s kzmvessg a XV. szzadi Magyarorszgon cm kitn knyve nyomn a mezvrosok kutatsa. n mindenesetre azrt dntttem nhny vvel a knyv megjelense utn amellett, hogy a kora jkori mezvrosok kultrjval kvnok foglalkozni, mert Szcs knyvben mg az egyetemen valami olyasmit olvastam, miszerint a XV. szzadot kveten a magyarorszgi vrosiasods a mezvrosokba szorult, s azt hittem, az oppidumokban ragyog polgrias mveltsget fogok tallni.

Lelkesen vetettem magam a srospataki forrsokra. Majd meglepdve llaptottam meg, hogy Patak nem vros, aminek a levegje - ahogyan az egyetemen tanultam - felszabadt, hanem a fldesurak akarattl fgg benne minden. Tapasztalatlan voltam termszetesen, s a trtnettudomny nanszaiban tjkozatlan, de mig sem tudtam magam tltenni azon a dbbenetszer felismersen, miszerint a mezvrosok legfbb jellemzje a fldesri hatalom.

Azta sokat kutattam, mgis valahogyan emiatt a felismers miatt nem hasznltam a mezvrosi reformci fogalmt. De hozzteszem, nem hasznltam a vrosi reformci vagy a falusi reformci fogalmt sem. Kutatsi tapasztalataim arrl gyztek meg, hogy a reformci megjelensnek krlmnyei nem tipizlhatk. Nem is lttam rtelmt annak, hogy a magyarorszgi teleplsterminolgia bizonytalansga mellett teleplsformcihoz kssek egy rendkvl bonyolult, st tulajdonkppen tisztzatlan fogalmat. Tudom termszetesen, hogy a teleplsforma megnevezse a kutatk szndka szerint egyben a teleplsen lk trsadalmi sttusra utal, s az oppidum fogalmt - a vlemnyeket most nagyon leegyszerstve - a vros jelentshez igyekeznek kzelteni. Jellemznek tartom ilyen szempontbl a parasztpolgr meghatrozst. Nem vagyok azonban meggyzdve arrl, hogy parasztpolgrnak nevezett egzisztencik egyrtelmen faluknt meghatrozand teleplseken ne alakulhattak volna ki.

Mindez nagyon bonyolult. Az enymnl lnyegesen alaposabb gazdasgtrtneti tjkozottsgot kvn. Itt csak azt kvnom leszgezni, hogy Szakly knyve is ktelyeket hagyott bennem. Nem gyztt meg fszerepli jellegzetesen mezvrosi lnyegrl. Igaz, hogy valamennyien mezvrosokbl indultak, de mire az itt ismertetett brilins tanulmnyok fkuszba kerltek, a prdiktorok kivtelvel nemesek vagy kirlyi vrosi polgrok lettek, illetve Tth Mihly a hajdk szabad vilgba csszott. E tekintetben nem volt klnbsg a trk miatt sajtos sttus mezvrosokbl indulk s a tbbiek kztt. Mindannyian eljttek a mezvrosokbl, msknt fogalmazva, kibjtak a fldesri hatalom all. Msodsorban - Szakly maga is jelzi -, k klnsen j forrsadottsgok miatt megfoghat alakok, de akr sokan is lehettek mg hozzjuk hasonlk.

Ezzel, a forrsgy bekapcsolsval a krdsek sora nylik meg. Mert Szakly mezvrosi anyagot nzett, teht mezvrosokban tallt a kereskedelemben, a kzletben s az egyhzi gyekben tevkeny, a krnyezetkre klnsen rzkeny embereket. De mi lett volna, ha msutt keres? Sopronban pldul vagy Kassn nem tallt volna hasonl alakokat? Vagy nem lhettek ugyanilyenek falvakban?

 Vgeredmnyben Szakly nem gyztt meg arrl, hogy fszereplinl a mezvrosi eredet a meghatroz. Szerintem olyan embereket rt le, akiknek alkati tulajdonsgaibl fakadt az, hogy az esemnyek kzppontjba kerljenek. Ilyen szemlyisgek cselekedeteiben mkdik a trsadalom. Amikor az kerl a trtnelem napirendjre, az cselekedeteikben valsul meg a reformci a mezvrosokban, de a vrosokban, a falvakban is, mindentt.

A reformcinak a szemlyisg s a trsadalom fell trtn megkzeltsben teht vgeredmnyben egyetrtnk Szakly Ferenccel. Itt visszartem mltatsom elejre, gyhogy vgl mgiscsak futottam egy tiszteletkrt.

( Igaz, ezt a tiszteletkrt Pter Jnos volt ref. pspk majd klgyminiszter trtnsz lenya irta

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!